Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-02 / 79. szám
KXIS. ÉVFOLYAM, TO. SZÁM ÄRA: 1,20 FT 1972. ÁPRILIS 2, VASÁRNAP TA^TNK TARTALMÁBÓL! Nagyipar a kukoricás helyen i-ií. Óidul) Fejlesztik a megye üdülőhelyeit (4. oldal) Lovas szekerektől a „föld-föld” rakétákig (5. oíilai) Terv 600 ezer szabolcsi egészségéért (8. o.ciui) Ünnepi sportműsor (15. ol-U.-) Alkotmányunk A sajtó, ha hangsúlyozni kíván egy szót, dőlt betűkkel szedeti, hogy kiemelkedjék a betűk tömegéből. Ilyen dőlt betűkkel közölték napilapjaink az országgyűlés elé kerülő módosított alkotmány tervezetében azokat a sorokat, bekezdéseket, paragrafusokat, amelyek az elvi jelentőségű módosításokat tartalmazzák. A bevezető sorok tömör történelmi Összefoglalója után ilyen elvi jelentőségű módosítás mindjárt a második paragrafus első bekezdése, első mondata is. „A Magyar Népköztársaság szocialista állam.” E mondatnak politikai jelentősége van az alkotmány elején. Mondhatnék: ebből az egy mondatból bonthatjuk ki egyfelől azt, hogy mi indokolja az alkotmánymódosítást, másfelől magukat a további módosításokat is, amelyek részleteiben taglalják, amit ez a mondat jelent az ország állampolgárai számára. Az indok, amelyet e tömör mondat magában hordoz egv történelmi lépcsőfok. Ez a lépcsőfok vagy — ha a társadalmi-gazdasági fejlődésünk sajátosságaihoz ’ hívebb hasonlatot keresünk— emelkedő szakasz: huszonhárom évet számlál. A Magyar Népköztársaság alkotmánya 1949. augusztus 20-án lépett életbe. Egy társadalmi fordulópont után született, amikor a termelőeszközök döntő többségét a dolgozók állama tulajdonába vette, a kizsákmányolás feltételeit megszüntette, amikor a társadalmi termelés .— egyéni kisajátítás antago- nisztikus ellentétét, gordiuszi csomóját a néphatalom kardja kettévágta. Felszabadulási díszünnepség Nyíregyházán Az új alapon, a társadalmi termelés — társadalmi kisajátítás alapján megnyílt a szocialista fejlődés távlata, ám ezen az úton még sok tennivaló váratott magára. Nemcsak olyan nagy jelentőségű gazdasági változás, mint a parasztság termelőszövetkezetekbe tömörülése. Ki kellett járni a szociális, ta módon való gazdálkodás iskoláját az állami vállalatoknál is. és a szocialista együttélés iskoláját a társadalom minden területén. S ez az iskola dolgozók iskolája volt, abban az értelemben, hogy az országunkat, társadalmunkat gyarapító munka közben jöttünk rá a megfelelő vagy a jobb megoldásokra. Változott magatartásunk, gondolkodásunk is. És e gyarapító munka eredményeként égyre több anyagi ereje is lett az országnak olyan dolgok megoldására, amelyeket ma már természetes, nélkülözhetetlen vonásoknak érzünk egy szocialista államban. A naponta végzett munka után szinte észre sem vettük, hogy évek hosszú sora alatt milyen nagy, valójában történelmi változás következett be. Ezek a változások tükröződnek az alkotmánymódosítás részleteiben. Hogy csak néhány példát emeljünk ki, a módo_ sított alkotmány tervezete tényként nyilatkoztathatja ki az állampolgárok egészségvédelmének, a munkaképeleneknek és az öregeknek anyagi biztosítását. Paragrafust kaphatott az ifjúság szocialista nevelésének és védelmének mindennapi feladata, a tudományos munka, a haladást szolgáló művészetek és a közművelődés támogatása. Helyükre kerültek a tervezetben társadalmunk kialakult intézményei és szervezetei: a oárt, a szakszervezetek, a Hazafias Népfront, illetve a vállalatok, a szövetkezetek, sőt — a maga társadalmilag hasznos kereteiben — a kisárutermelés is. A szocialista demokratizmus tükröződik e szervezetek 'jelentőségét meghatározó sorokban, a tanácsok szerepkörének körvonalazásában, vagy abban az alapvető meghatározásban is. hogy „Az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében”. A törvényességet is fokozottabban védi az alkotmány — magának az alkotmánynak a megtartását is biztosítva — amikor az országgyűlés, az Elnöki Tanács, illetve a jogvédelem széle, sebb körében a Minisztertanács, a bírói szervezet és az ügyészség jogait és kötelességeit körvonalazza. A módosítások, történelmi fejlődésünk mai szintjének megfelelő, társadalmunk intézményeit, szerveit, szervezeteit és az állampolgárok jogait és kötelezettségeit árnyaltabban, a helyzetnek megfelelőbben és több biztosítékkal meghatározó alaptörvénnyé teszik alkotmányunkat. Hazánk felszabadulásának 27. évfordulója tiszteletére április elsején délelőtt 11 órakor ünnepséget rendeztek a Nyíregyházi Gumigyárban. A kempingüzem hatalmas termét zsúfolásig megtöltötték a város ipari, mezőgazdasági üzemeinek és intézményeinek dolgozói. A díszünnepség elnökségében foglaltak helyet: Alexa László, az MSZMP Szabolcs. Szatmár megyei Bizottságának titkára, Orosz Ferenc, a megyei tanács elnöke. Gulyás Emilné dr., Kanda Pál, és Varga Gyula, a párt megyei végrehajtó bizottságának tágjai. Az elnökségben foglalt helyet Soltész Istvánná, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a* háziipari szövetkezet elnöke, Antal Pál ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, Ballal István, a munkásőrség megyei, parancsnoka, Barzó János veterán, Bíró Antal honvédtiszt, Bíró László, a Nyíregyházi Városi Tanács elnöke, Bogdányi Ferenc, a nyíregyházi városi KISZ-bizottság titkára, dr. Cservenyák László, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Fülöp Imre, a gumigyár .párttitkára, Gállá András, a MÁV nyíregyházi pártbizottságának titkára, Gergely Ferenc, a gumigyár igazgatója, dr. Gombás Sándor, a megyei tanács nyíregyházi járási hivatalának vezetője. Halász András, a KISZ megyei bizottságának titkára, Jeszenszki Gábor munkás, országgyűlési képviselő, Kálin Béla honvédtiszt, Kind- rusz Pál, a Nyíregyházi Városi-Járási Rendőrkapitányság vezetője, Kellner Ferencné, a Hazafias Népfront nyíregyházi 'városi bizottságának titkára, Koncz Károly, a megyei pártbizottság osztályvezetője,. Kovacsics Gyula veterán. Lakatos Jánosné dohánygyári munkás, Novák Sándor, a nyíregyházi járási pártbizottság titkára, Rendes Mária gumigyári munkás, Szabó Istvánná, az EAG Universil . Szilikátipari Vállalat dolgozója, Szakoly József, a. vas- és fémipari ktsz párttitkára és Unatenszki Pál ezredes. Az elnökségben foglaltak helyet az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatók nyíregyházi helyér- r ségének képviselői. A Himnusz elhangzása után Fülöp Imre, a gumigyár párttitkára köszöntötte a díszünnepség résztvevőit, majd Alexa László, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Alexa .László beszéde Kedves elvtársnőik, elvtár- saik! Tisztelt ünneplő közönség! Nemzeti történelmünk társadalmi haladást szolgáló nagy eseményeire ünnepek alkalmával emlékezünk — mondta bevezetőül, majd így folytatta; 1848. márciusában fegyvert fogott a magyar nép és hősi küzdelemben harcolt a szabadságáért, 1919 márciusában o magyar proletariátus megragadta a hatalmat, megszületett a Tanácsköztársaság. 1945. április 4-e történelmi határkő. A legszebb, a legnagyobb nemzeti ünnepünk Somogyi György traktoros vetőgéppel veti a cukorrépát a nagykállói Zöld Mező {Termelőszövetkezet tábláján. (Hammel József felvétele/ — kezdte ünnepi beszédét Alexa László, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának titkára. Ezt követően emlékeztetett nemzetünk múltjára, a történelemre, s 1945 áprilisára, amely a lehetőséget teremtette meg az új világ alakításához. Munkásosztályunk nagy érdeme, hogy élni tudott a szabadsággal. Majd így foij- tatta- Hazánkat a szovjet hadsereg szabadította fel az elnyomás alól. Hősi harcukat, szabadságunk kivívását, a román csapatok is segítették. A felszabadulás évfordulóján tisztelettel adózunk a hősök hek, mindazoknak, akik szabadságunkért életüket áldozták. A szónok ezt követően ar ról beszélt, hogy népünk legjobbjait a közös cél, az eszme az első pillanattól kezdve összefűzte a felszabadító Szovjetunióval. A harcban, az építésben, e lángoló forradalmi kohóban edződött el- téphetetlenné kapcsolatunk. az örök és megbonthatatlan magyar—szovjet barátság. A’’ elmúlt 27 évben ez a barátság kiállta az idők próbáját. Alexa László ezután arról szólt, hogy április 4-e az emlékezés mellett a számvetés ideje is. Szólt a több, mint negyedszázad alatt elért sikerekről, s azokról a feladatokról, amelyeket pártunk X. kongresszusa határozott meg. Beszélt arról, hogy pártunk politikájára népünk igennel szavazott, jónak, tartja. Célunkat. a szocializmus megvalósítását a dolgozó nép tűzte ki. Ez az egység a siker biztosítéka, mélyhez hozzájárulnak Hazánk fejlődő nemzetközi kapcsolatai, de főleg az a tény, hogy hazánk a Szovjetunióval és a szocialista Országokkal a testvéri barátság, az internacionalizmusban gyökerező összefogás magas színtű előnyét magáénak mondhatja, mely fejlődésünk egyik nagy forrása. A megyei pártbizottság titkára ezt követően azokra! a feladatokról szólt, amelyek a megye társadalma előtt állanak, Legnagyobb feladat — mondotta — a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése. Ehhez szükséges a szocialista közszellem erősítése, ápolása, a gazdaságpolitika következetes végrehajtása. A IV. ötéves tervünkben megfogalmazott gazdaságpolitikai céljaink a X. pártkongresszus határozataira épülnek. Ezt követően arról beszélt, hogy amikór mindezt megyei viszonyainkra vonatkoztatjuk, akkor látjuk, hogy Szabolcs-Szatmár- ban nagyobb munka vár ránk. Részletesen elemezte az ioar, a mezőgazdaság, a kulturális élet előtt álló feladatokat, majd arról szólt, hogy a megye viszonylag elmaradottabb helyzetből indult, de az előző évek dinamikus fejlődése, az 1971-as esztendő eredményei azt mutatják, hogy a múlt örökségeként ránkmaradt hátrány, elmaradás megszüntetése reális cél. Megemlítette, hogy az elmúlt évben 2300 új munkaalkalmat teremtettünk szocialista iparunkban, s a megye iparában csaknem 40 ezer ember dolgozik. Jelenleg megyénkben 30 beruházás épül. Alexa elvtárs ezt követően azt elemezte, hogy a fejlődés gyorsabb tempója milyen új feladatokat követel. Szólt arról, hogy ma már mind többen megértik, hogy többet fogyasztani csali’ altkor tehet. ha többet termelünk. Ehhez viszont az> szükséges, hogy hatékonyabban dolgozzunk, hogy a termelöberen- dezéseket .még jobban használjuk ki. Elmondta, hogy Szabolcs-Szatmárijait 1972- ben az ipari termelést 8—9 százalékkal kell növelni, ugyanakkor az iparban foglalkozta tottalc száma csak 5— 7 százalékkal, növekszik. Ebből törvényszerűen következik, hogy .a termelés növeke- . dését a termelékenység • növelésével lehet elérni. Ez a dolgozóktól - lelkiismeretes, becsületes munkát, helytállást, a gazdasági vezetőktől pedig körültekintőbb irányítást követel. Részletesen szólt arról, hogy mi a teendő ezzel kapcsolatban az iparban és a mezőgazdaságban. Elmondta, hogy nagyobb körültekintéssel és következetesen kell folytatni a munka- és üzem- szervezést, á szakemberképzést. Fokozni kell a tudomány eredményeinek a termelésben való alkalmazását, erősíteni kell' a dolgozok' körében a szocialista demokra-. tizmust. _ Ezt követően a szónok emlékeztetett arra a nagy társadalmi aktivitásra, amely a Hazafias Népfront választási előkészületei során volt tapasztalható. Emberek százezred tanácskoztak közös feladatainkról e gyűléseken. Ezeken szó esett arról is, hogy megyénkben a tervidőszakban 21 800 lakást építenek. De nyíltan, kritikusan beszéltek az emberek a különböző gondokról is, szenvedélyesen. őszintén politizálva mérlegelték eredményeinket. Majd így folytatta: — Mindez azt bizonyítja, hogy népünk egységesen, helyesen értékeli azt, amit elért, reális az állásfoglalása abban, hogy a további sikerek is csak a közös, a népi-nemzeti egységben gyökerező, pártunk által megfogalmazott politika megvalósítása révén érhetők el. A megyei pártbizottság titkára ezután a nemzetközi helyzettel foglalkozott. Szólt arról, hogy pártunk marxista —leninista párt, s ez meghatározza hazánk külpolitikáját, azt a külpolitikát, ameiy- nek középpontjában a Szovjetunióval és a szocialista országokkal való szoros barátság és szövetség áll. Ez és csak ez teszi lehetővé, hogy a kapitalista környezet, az imperializmus meg-megújulő (Folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESflllETBCI A FELSZABADULÁSI EML'ÉKÜNNEPSÉG DlSZELNÖK'SÉGE.
