Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-12 / 85. szám
tm 3pn% 12. l»7ff-1*SBTÄRSBg7'Ä8 s. dm*. Nehéz döntések Elégedett a tsz-ssel ? Való igaz: könnyebb felemás válaszokat adni, mint igent vagy nemet mondani. Könnyebb, de kérdés, hogy béesületesebb-e? Életünkben gyakorta találkozunk az ilyen megoldással. Sokan félnek kerek perec megmondani, hogy miként vélekednek embertársaikról, munkatársukról. Az Élet és Irodalom húsvéti számában emlékezetes riport szólt arról, hogy egy öreg, korától elmaradt, konzervatív, bár nagyon becsületes ember ügyében milyen fura diplomáciai harc dúlt, mert senki nem merte megmondani neki, hogy alkalmatlan. Néha úgy tűnik, vannak emberek, akikkel valamit mindenáron csinálni kell. Valamit, csak éppen nem megmondani az igazat. Félreértés ne essék: nem arról van- szó, hogy válogatás és méltányosság nélkül iktassuk ki a köz- és gazdasági életből azokat, akik tehetetlenek, vagy akik felett eljárt az idő. De ne is áltassuk őket azzal, hogy egyik helyről a másikra rakosgatva fontosságuk illú_ zióját keltjük bennük. Ennek a vége keserű kiábrándulás lesz, és ami szintén nem lényegtelen, menet közben nagy károk, anyagi veszteségek is keletkeznek. Egyszer cinikusan valaki így fogalmazott: a mi igazgatónkat teljes fizetéssel kül- deném nyugdíjba. Ez még mindig olcsóbb, hiszen ha nem dolgozik, kárt sem okoz. Az igazságot senki nem fogalmazta meg, emberségesen senki nem merte meg. mondani ennek a vezetőnek, hogy képtelen megfelelni a feladatoknak. Munkája nyomán milliós veszteség keletkezett. Kiderült, hogy a cinikusan fogalmazónak volt" igaza. De valamit csinálni kellett vele — vezető lett máshol. Érthető. hogy az emberi problémák és sorsok megoldása nem könnyű. HarcŐK, érdemek, -■ ■ vtettéi: 'pillanatokban vállalt áldozatok sorakoznak egy-egy'érinteti; mellett. Ehhez jön áz is, hogy az évtizedek alatt eredeti szakmáját már elfeledte. Újat nem tud tanulni. Családja van. Becsületes is. Humánus alapelveink szerint mindent tehetünk, de nem bánthatjuk meg. Valóban nem érdemli. De mit lehet ilyenkor tenni? Igent vágy- nemet kell mondani. Nem kétlem: nehéz feladat. Szem előtt tartani a magas társadalmi érdeket, de egyidejűleg érvényesíteni a szocialista humanizmus elveit. Dönteni a köz javára, és megértetni egy emberrel, hogy reá ott, ahol volt, már nincs szükség. Szolgálni a kort, és ugyanakkor nem ellenséget szerezni. A konfliktus valóban drámai. De a drámáknak törvényei vannak. Mégpedig szigorú törvényei. Nincsen soha köz_ tes megoldás. Nem lehet felemás kibontakozás. Salamoni ítélettel nem lehet összeegyeztetni a szükségest a szükségtelennel. Csak a becsületes, nyílt, emberi meggondolások vezethetnek célhoz. ■ A vonaton a minap együtt utaztam egy volt vezetővel. Keserűség nélkül beszélt arról, hogy ma művezető egy üzemben. Maga kérte, hogy mentsék fel beosztásából, mert érezte: nem megy, az emberek elhúztál: tőle, a kor technikája számára érthetetlen, és az új vezetési módszerekkel nem tudott mit kez_ deni. Utitársam nem tipikus hős. Kivétel. A legbecsületesebb kivételek egyike, hiszen szembe mert nézni önmagával, levonta a megfelelő következtetést. Persze, ez a könnyebb eset. Ritka példának számító ismerősömön kívül sokan nem jutnak el az önvizsgáfoudÖsitönktSÍ) A szamostatárfalvi Ady Termelőszövetkezetben a KISZ-szervezet jelentős társadalmi munkát végzett és végez jelenleg is. Nem volt ritkaság, hogy vasárnap is dolgoztak a fiatalok, ha arra szükség volt. Jelenleg a termelőszövetkezet központján latig. Pedig ez lenne a meg. oldás kulcsa. Az emberi meg. békélés, a világgal való viszony rendezésének nagy módszere. Hiszen nemcsak azokra hárul az igen és nem kimondása, akik emberekről döntenek, hanem minden emberre. Ez az első lépés afelé, hogy ne konfrontáljon a társadalmi érdek az egyén érdekével. Sürgetni a megoldást, kicsit embertelen, és főleg kicsit irreális lenne. Nevelés, •eszméltetés kérdése, egy új. fajta önkritika kialakulásának következménye, össztársadalmi szinten megkapó példái vannak az őszinteségnek. Pártunk és kormányunk a sikerek és nehézségek dolgában leplezetlen párbeszédet folytat a lakossággal. Nem alternatív válaszokat ad, nem salamoni döntéseket hoz. Példa ez arra, hogy kell az őszinteségnek fokozatosan áthatni minden embert. Az őszinteségnek, mely kíméletlen önmagunkkal, az őszinteségnek, mely nem megalkuvó másokkal. Nem lehet élvünk, hogy emberekkel csak egyszerűen valamit csináljunk, mindenáron. Úgy hiszem, becsületes csak az a megoldás, amely egyéni és társadalmi érdeket szorosan egyeztetve dönt. Emberségesen, igazságosan. Kommunista őszinteséggel. Bürget Lajos nak udvarát parkosítják, fenyőfákkal ültetik be. A vezetőség elismeri és nagymértékben támogatja a KISZ- szervezet munkáját, a köl. csönös segítség és együttműködés elősegíti a még jobb eredmények elérését — írja Király Béla Szamostatártál- váró!. Fiatalok társadalmi munkája Szamostatárfalván Szűcs Mária, Konez Erzsébet, Pankotai Erzsébet Sándor Máriát a tavaszi szünetben Ököritófülpösön, a szüleinél találtuk meg, különben a nyírmeggyes! általános iskola tanára és a nyolcadikosok osztályfőnöke. Tulajdonképpen azért kerestük, hogy elmondja véleményét a fiatalok szórakozási lehetőségeiről. — Van nagyon szép könyvtár, ifjúsági klub, mozi, gyakori vendég a Déryné, megalakult a Röpülj pávakör, van felnőtt énekkar, tánccsoport, gyakran bál. Csakhát... Hogy is mondjam, mindegyik nagyon népszerű, és mégis. A klubba szinte csak fiúk járnak, az MHSZ- szákkörökbe szintén. Kevés a lány? Kevés lenne a lány a faluban? A határba' indultunk szétnézni. A szálkái úti mellett hatalmas fóliák, melegágyak, a paradicsom- és paprikapalántákat hárman gyomlálják. Lányok, ök mondják, hogy a gyümölcsösben többen vannak. A kapunál, a bejárati részen — nincs mozgás, de ki láthatna végig az 1250 hol. das táblán? Nem kell sokáig mennünk, színes ruhák, tar. ka fejkendők árulkodnak: a szőlődombon javában tart a munka. Metszenek. ' Szőlőtőkék hosszú venyigéi pattognak a metszőollók alatt, kipirult lányok avatott kezekkel vágják a Chasla bozontos vesz- szőit. — Nagy Károly kertészmérnök. tánított bennünket metszeni — mondja Pankotai Anikó. Beszél, de közben a keze jár: nem akar elmaradni a többiektől. A brigádvezető most fog érettségizni, tanul, mányi szabadságon van. Ad. dig Koncz Erzsébet helyettesíti. öt éve tagja a tsz-nek, pedig még csak húszéves. Igaz, amikor tőle kérdeztük, úgy mondta: „már” húsz! A többiektől, a brigád tagjairól faggatjuk. — Harmincán vagyunk. Huszonnégy lány es hat fiú. Szocialista brigád. Tízforintos órabér — Elégedettek, a tsz-szél? — A múlt hónapban példa, ul 10 forintos átlagórabért kapott a brigád. Nem . órabé-, resek vagyunk, csak az elszámoláskor jött ki ez a szám. És mindig van munkánk. Télen ist Vajon a tsz is elégedett velük, a munkájukkal? Vadon Gusztáv elnöktől kérdeztük, bár ő betegállományban van, de nem tud otthon feküdni, be-be jár, mert izgatja, hogyan halad a munka ebben a jó időben. — Igen! A közgyűlés is így foglalt állást és elnyerték; a Szocialista brigád címet Persze azt is elmondom, hogy három évvel ezelőtt még voltak velük problémáink, elsősorban a munkájuk miatt. Azóta megkomolyodtak és megtanulták a gyümölcstermesztés csinját-bin- ját, pedig nem a legegysze. rűbb munkált közé tartozik. A KlSZ-titkárt keressük, mert azt is szeretnénk tudni : a munkán, a fizetésen kívül is van-e megbecsülés, figyelembe veszik-e a vezetők a fiatalok véleményét a határozatok hozatalánál. Mondják. hogy április elsejétől nincs titkár, mert bevitték a járási KlSZ-bizotiságra politikai munkatársnak. A gazdasági vezetőt megtaláljuk. — A legutóbbi vezetőség- választáskor Kovács Gusztávot beválasztották a vezetőségbe. hogy ő képviselje a KISZ-szervezetet. A régi titkár is ckák-üzért nem volt vezetőségi tag. mert.nem volt tsz-tag, hanem alkalmazott. De ott van az új ifjúsági klub. A tsz anyagi segítségévéi tudtuk megcsinálni. Olyan szépen berendeztük, hogy amikor a megnyitóra vendégek is érkeztek, azt mondták: nemigen van még egy ilyen a járásban. Előítélet és munkokedv A tudomány és művészet szabolcsi műhelyeiből (14.) Páll Géza riportsorozata Letűnt századok kutatói Egy végtelenbe vesző idő- alagút fáradhatatlan utasainak nevezhetnénk a letűnt századok kutatóit, a múzeoló- gusokat. De nemcsak szemlélődő utasok ők, hanem a régi korok hozzáértő, tudományos fegyverekkel felszerelt úttörői, akik fellebbentiik a . múlt fátylát. Megláttatják velünk; a „láthatatlant”, amit az egyszerű „halandó” nem tudna megérteni, mert nincs birtokában a rejtélyek kulcsának, amit tudományos ismereteknek. felkészültségnek, elhivatottságnak hívnak. Szabolcs-Szatmár - megye múltja gazdag kincsesbánya a' régészeknek, a néprajzosoknak, a tárgyi és a szellemi emlékek kutatóinak. Olyan elődök nyomdokán haladhatnak a ma muzeológusai, mint a szabolcsi régészet nagy úttörője. Jósa András és művéneik folytatója, Kiss Lajos haladt. Felelősségteljes, nagy munkára serkentő hagyaték maradt az utókorra, nem könnyű folytatni a munkát... Különösen nem könnyű azért, mert a nagy energiát kívánó leletmentések, ásatá sok, rendszerező szakmai munkák, kiállítások lebonyolítása mellett és közben kell elmélyülni a tudományos kutatásban. Felmutatni régészeti, néprajzi, történeti, művészettörténeti kutatási eredményeket, amelyeket elfogad és hitelesít a magas színtű szakmai,.zsűri”, s hozzájárulásit jelent az ország tudományos ismerettárának gazdagításához. Megyénk múzeumainak munkatársai, vezetői egy sor tudományos munkával, itthon és külföldön megjelent nagy visszhangot keltő tanulmány- Ayal, folyamatos, tervszerű kutatási programmal bizonyították, hogy tudományos eredményeik mértéke és minősége, országos mérce szerint is megfelel a követelményeknek. Persze a megy e közvéleménye érthetően kevesebbet tudott meg a tudomány e sajátos műhelyeinek sikereiről, a múzeumi kutatások nem szenzációsak a nagy- közönség számára. Inkább a szakmai berkekben hoznak új színeket, egészséges izgalmat a szabolcsi kutatások. Melyek ezek? A szabolcsi régészek nagy öregje, dr. Csallány Dezső kandidátus, a Jósa András Múzeum igazgatója a gepida és avar kori kutatásaival vált többek között a hazai és a nemzetközi szakmai közvélemény egyik ismert tudósává. A vandálország régészeti emlékeinek felkutatása és tudományos publikálása pedig a szabolcsi Beregsuránytól Tuniszig keltette fél a múzeoló- gusok ifigyeimét. Közép-Európa szinte minden országában, több régészeti kongresszuson számolt be tudományos eredményeiről. Legalább félszázra lúgnak csak az utóbbi 2—3 év munkáinak bibliográfiai felsorolása. A nem szakmai közvélemény is értesült a szenzációs felfedezésről, a nagyszentmik- lósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtéséről, vagy a legrégibb, magyar nyelvű ro- vásíeiirat margitszigeti emlékednek megfejtéséről. A szakemberek pedig a Közép- Duna-medenced rovásárás- rendszerekrői írt tanulmányáról. Akadémiai gondozásban kiadott művek, az Archeológiád Értesítőiben, hazai és külföldi régészeti szakfolyóiratokban megjelent tudományos publikációi öregbítették a szabolcsi régészeti kutatások tudományos hírét, hitelét. Pedig nagyon nehéz vidéken tudományos kutatásokat végezni. Nemcsak az időzavar, a szakmai elfoglaltságok miatt. Messze esnek megyénktől a tudományos intézetek, a nagyobb tudományos könyvtárak, melyek sokszor egyedüli lelőhelyei a szükséges dokumentumoknak. Van ugyan egy 12—13 ezer kötetes tudományos könyvtára a Jósa András Múzeumnak, ez egyben a megye egyetlen jelentősebb számú idegen nyelvű szakmunkákat is tartalmazó könyvgyűjteménye. Ez azonban nem tudja pótolni a többi forrást, olykor a külföldi intézetek, a könyvtárak anyagaira is szükség lenne. Ehhez viszónt több külföldi tanulmányútra lennének ráutalva a vidéken élő múzeumi szakemberek. Ezzel nem dicsekedhetnek. A fővárosiak közül annál többen eljutnak külföldre, olykor a kutatási témáiktól egészen messze eső teriüetefare is. A szabolcsi múzeumi tudományos munkásság azonban mégsem, szegényes, nem is korlátozódik egyetlen emberre, dr. Csallány Dezsőre. A kutatások ugyan az egyéni tehetséget, munkát dicsérik, de a teljes mérleg a jó kollektiv, alkotó légkört is jelzi. Dr. Erdész Sándor tudományos főmunkatárs a népmesekutatásban ért el hazai és nemzetközi sikereket. Különösen fi gyelmet érdemlő több nyelven megjelent munkája, amely a népek találkozásával foglalkozik a mesében. Hasonlóan nagy szakmai elismerést kapott a megszemélyesített betegségekről és a sárkánytípusokról írt több tanulmánya. Az ő tudományos, rendszerező, értékelő munkásságához fűződik a mesemondásban világrekordot felállító szabolcsi Ami Lajos hagyatékának feldolgozása és nemzetközi propagálása is. Dr. Szalontai Barnabás Állami-díjas, a nyírbátori múzeum igazgatója is több munkával, köztük a kerámia- témával „iratkozott” fel a tudományos munkásságot végző szabolcsi múzeológu- sok közé. Dr. Németh Péter ..Magyarország régészeti tipográfiája” című akadémiai sorozat társszerzőiéként országos jelentőségű munkát mondhat magáénak. Dr. Németh Petiimé N. Dikán Nona a levéltárral közösen a szabolcsi nemzeti bizottságokról írt tanulmányt, a Munkásmozgalmi Évkönyvben megjelenés előtt áll a „Népi bizottságok a megyében 1945-bén” című munkája. Dr. Muraközi Ágota a naív festészet szabolcsi értékeinek tudományos igényű feldolgozásával jelentkezett, s 1969-ben megkezdte a hiedelemanyag gyűjtését megyénkben a Tudományos Akadémia népraj zi kutatócsoportja megbízásából, mélyet a következő években terveznek megjelentetni. Talán nincs is abban semmi meglepő, hogy a megye közvéleménye — kivéve a honismeret iránt érdeklődőket, a történelem szakos tanárokat és egyes népművelőket — alig ismeri a szabolcsi múzeumi tudományos munkákat. Ami viszont a történeti tudat, a helyismeret bővítésében. az ismeretterjesztésben is jól hasznosítható; jogos igény, hogy váljon jobban közkincsé. Úgy érezzük, ezekben az években érnek meg a megye- székhelyen a feltételek, az új épületbe költözésisél, hogy a múzeum megfeleljen sajátosan kettős hivatásának. -Magas szinten kielégítse a megyeszékhely népművelési, ismeretterjesztési igényeit, állandó és időszaki kiállításokkal hívja fel a figyelmet. Egyben a tudományos munkásság jobb feltételei is bizonyára javulnak. Reméljük, nem csappan meg a kutatókedv, nem marad él a tudományos munkásságra serkentő buzdítás, a kutatási feltételek további javítása, a nagyobb erkölcsi és anyagi elismerés. Következik: Irodalom, mü- lorienet, alkotok. Hetvenhét tagja van a nyírmeggyesi Petőfi Tsz KISZ-szervezetének és ebből öten párttagok. Erdei Péter párttitkár örömmel mondja a neveket: Pető Margit, Hornyák György, Antal János, Székely Endre és Sándor Mária. És azt is közli: már hallotta a pártesoportveze- tőktől, hogy ketten ismét érdeklődnek a tagfelvétel iránt — szintén a fiatalok közül. Most ötvenlülenc tagú a pártszervezet, de a hatvanadik könyv is útban van: Sándor Máriát a legutóbbi taggyűlésen felvették. És ez a létszám három évvel ezelőtt még csak 42 volt. Kevés a lány az ifjúsági klubban? Sajnos, csak olyan szakköröket szerveznek, ahová a fiúk járnak el. A szülők, — különösen a mamák — még nem vetkőzték le az előítéleteket, a lányok még csak velük együtt mehetnek el a bálba, a klubba. Mondják, hogy Biszku elvtárs 10 évvel ezelőtt részt vett egy gyűlésükön. Nem osztottak szinte semmit, elégedetlenek voltak az emberek. Aztán Biszku elvtárs felállt és azt mondta: majd meglátják emberek, ha szorgalmasan dolgoznak, néhány év múlva fognak itt osztani 40 forintot is egy munkaegységre. Mit szépítsük: nem hitték, csak néhányan. A múlt évben 80 és 110 forint között kerestek naoi átlagban a nyírmeggyesiek, pedig a gyümölcsöst alaposan elverte a jég. A hó eleji fizetés pedig nemcsak a munka, kedvet, a hitet is meghozta. Ezért van, hogy a 200 nyug_ díjas, járadékos mellett már 170 fiatal tagja van a tsz-nek és akik nem mennek továbbtanulni, valamennyien a tsz tagjai szeretnének lenni.' Balogh Jani Lányok a szőlődombon
