Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-11 / 84. szám
1972. TprTfls TI. KELET-MAGYÄRÖRSZAÖ 8. oldal Megiegyzesek. Boltok üresen A nyíregyházi déli lakónegyedben kevés a bolt, ennek ellenére az Arany János utcán — több, mint egy fél éve kialakított — hét bolthelyiség közül a mai napig mindössze hármat nyitottak meg. Két bolt működési engedélyét a Nyíregyházi ÁFÉSZ kapta, de még mindig nem döntöttek arról hogy mit is fognak árusítani tulajdonképpen. Megkönnyítené az elhatározást, ha figyelembe vennék azt is, hogy az ottaniaknak mire lenne leginkább szükségük. Egy boltnak még mindig nincs gazdája, azaz már többen is jelentkeztek, de túl kicsinek találták. Nem „gazdagodott” a lakótelep az új vegyes iparcikkbolttal sem. Papír és írószereket, ajándéktárgyakat, kisebb műszaki cikkeket árusítanak, sajnos gyenge választékkal, így legtöbbször a vásárló keres, de nem, talál. Furcsa helyzet! Sokan azért kilincselnek, hogy bővüljön Nyíregyháza bolthálózata, különösen a lakónegyedekben van szükség erre. Az egyik oldalon tehát igyekeznek az egyre növekvő igényeket kielégíteni és a választékot bővíteni, a másik oldalon viszont valamilyen oknál fogva lassítják ezt a törekvést. Balogh Júlia Nemcsak sepregetés „. . .Ha minden ember seper a háza előtt, tiszta lesz a város, de ha csak egy ember akármilyen nagy seprővel áll a piacra, a legtöbb kapu előtt ottmarad a szemét.” Dr. Korányi Frigyes, megyénk híres orvosa mondta ezeket. A megyénkben április elején indult tisztasági mozgalomnak a Vöröskereszt szerint ez a mottója. Persze a mozgalom nemcsak seprege- tésből áll... A mozgalom elkezdése előtt a Hazafias Népfront és a Magyar Vöröskereszt megyei vezetői tanácskoztak a mozgalom ez évi céljairól. Elmondták, hogy a mozgalomba új módszert vezettek be: eltörölték a pontozást, helyette közérthető nyomtatványokat küldtek szét a városokba és a községekbe, s a nyomtatványokon ismertetik a mozgalom céljait. A nyomtatvány elolvasása önmagában is hasznos, mert egészségügyi tanácsokat tartalmaz, s vegyszerek, tisztítószerek helyes használatáról is tudósít. A mozgalom célja, hogy egészségessé, széppé tegyük környezetünket — a környezet hatással van az emberre. A „Tiszta udvar — rendes ház”, a „Tiszta, virágos község” és a „Tiszta, virágos város” mozgalomban igen sokan részt vesznek, hiszen a mozgalom mindnyájunk érdeke. Az a község, illetve város nyerheti el a megtisztelő címet, amelyben a lakóházak 75 százaléka elnyerte a „Tiszta udvar — rendes ház” címet, a községhez, illetve városhoz tartozó tanyák is megfelelnek az egészségügyi előírásoknak. A „Tiszta termelőszövetkezet” és a „Tiszta állami gazdaság” mozgalom kiterjed a közegészségügyre, a tejtermelésre, a tejkezelésre és a permetezőszerek használatára. A mozgalom elsősorban az emberek egészségvédelmét szolgálja, de állategészségügyi szempontból is jelentősége van. A mozgalom ez évi eredményét októberben értékelik a bizottságok. A kiemelkedő munkát végző személyeket és intézményeket a tanácsok jutalomban részesítik. A tisztasági mozgalom megvalósításához nem kell sok pénz. csali az igényeknek megfelelő fokozott gondoskodás, törődés a környezettel. Nábrádí Lajos ÜJ SZOCIALISTA BRIGÄD. A Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat laboratóriumában 20 fős szocialista brigád alakult a közelmúltban. Két tagja, Csontos Zsuzsa és Zsíros Sándorné a kőolajtermékek víztartalmának meghatározását végzi. (Elek Emil felvétele) A munkások m gazdagításáért Változatos program a szakszervezeti művelődési otthonokban Megyénkben a szakszervezeti művelődési otthonok mind változatosabb programokkal vesznek részt a kulturális életben. Elsősorban a munkások műveltségét igyekeznek bővíteni, a szabad idő kulturált eltöltéséhez nyújtanak segítséget. Amint az SZMT elnökségének legutóbbi ülésén megállapították, a szakszervezeti kulturális intézmények megyénkben jól illeszkednek a mozgalmi munkához, tevékenyen hozzájárulnak az általános és szakműveltség gyarapításához. A megye szakszervezeti művelődési otthonaiban, házaiban egy év alatt 298 ismeretterjesztő előadást tartottak több, mint 25 ezer résztvevőnek; A közhasznú és háziipari tanfolyamok foglalkozásain 10 ezren vettek részt. Egy év alatt 48 önálló ismeretterjesztő filmvetítési tartottak, 17 kiállítást rendeztek. Különösen népszerűek voltak a filmművészeti és esztétikai kérdésekről rendezett előadássorozatok, ankétok, melyeken az SZMT Móricz Zsigmond Művelődési Házában 3 ezer felnőtt és 4 ezer KlSZ-korosztálybeii fiatal vett részt. Húsz ismeret- terjesztő szakkört és nyelvtanfolyamot látogattak a megyében dolgozó munkások. Öntevékeny művészet A munkásszínjátszás és folklór ápolására is gondoltak. Egy színjátszó csoport, öt irodalmi színpad, egy népi, négy táncegyüttes, egy képzőművészeti és egy film- szakkör, hat énekkar, 13 zenekar kapott otthont a szakszervezeti művelődési házakban. Ezekből megyei- színtű — országos minősítéseken is helytálló — csoport a Szabolcs-Volán táncegyüttes, az ifjúsági fúvószenekar, a záhonyi irodalmi színpad és tánczenekar, a nyíregyházi képzőművészeti szakkör, a munkáskórus és a balettiskola. A társadalmi és családi ünnepségek megrendezésében is részt vettek a szakszervezeti kulturális intézmények, egy év alatt 23 alkalommal, több mint 2300 résztvevővel. Kulturális műsort 338 esetben szerveztek 50 ezer látogatónak, kimondottan táncos rendezvényt 180-at tartottak. Jól szolgálták az azonos érdeklődési! kisebb közösségek szabad idejének hasznos eltöltését, a kollektív szellem formálását a művelődési otthonok klubjai, melyek száma 17. Ebből 9 ifjúsági, 4 műszaki-technikai és 4 egyéb. A klubok egy év alatt 1044 foglalkozást tartottak 41 ezer résztvevővel. Ezek közül jelentősebb a záhonyi ifjúsági klub és az SZMT Móricz Zsigmond Művelődési Ház által újjászervezett szocialista brigádveaetők klubja, amely egyben módszertani segítséget is igyekszik adni az üzemekben létesítendő klubok programjához. A szakszervezeti művelődési intézmények gondozásában lévő négy filmszínház 1140 esetben tartott játékfilm-előadást 77 ezer nézőnek. A társadalmi kezelésű mozik azonban a megnövekedett követelményeknek nem tudnak eleget tenni, állami támogatás nélkül működnek. Fokozatosan átadják Őket a imozi- üzemi vállalatnak. így történt ez az SZMT Móricz Zsigmond Művelődési Ház filmszínházával is. Még otthonosabban A művelődési otthonok éves munkatervek és költségvetések alapján dolgoznak. Két intézményben — Nyíregyháza, Záhony — főhivatású népművelő, a többiekben tiszteletdíjasok irányításával végzik a művelődési munkát. Általában évente a szakszervezeti bizottságnak erről be is számolnak. Az intézményele fenntartását állami, szakszervezeti támogatásból ős bevételes rendezvényekből fedezik. A legutóbbi évben az állami támogatás 850 ezer forint volt, melvhez a gazdasági és egyéb sz-ervek és a szakszervezeti bizottságok 247 ezer forinttal járultak hozzá. Saját bevételükből 1,4 millió forinttal egészítették ki a fenntartási költségeket, főként műsoros rendezvények, műsor nélküli táncmula'-'úgok, tanfolyamok, terembérleti díjakból. Törvényességi óvás Egyezséget jóváhagyó végzéssel zárult a mezőkövesdi járásbíróságon a helybeli Búzakalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezetnek a Mezőkövesdi Járási Tanács ellen 978 559 forint kisajátítási kártalanítás megfizetéséért indított pere. Az előzmény: a járási tanács igazgatási! osztálya — a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Beruházási Vállalat kérelmére — megvonta 2633 négyszögöl beltel- ki ingatlan használati jogát a szóban forgó termelőszövetkezettől. A bírósági végzés ellen törvényességi óvási előterjesztéssel élt a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei főügyészség, álláspontját azzal indokolva, hogy törvénysértő volt az egyezség jóváhagyása, mert az ingatlanok értéke az egyeszségben vállalt csaknem 1 millió forintnál lényegesen kevesebb, ugyanakkor a kerA szakszervezeti művelődési otthonok a lehetőségekhez mérten az ingázó munkásokat is igyekeztek a művelődés körébe vonni. Ez részben sikerült, főként a tévénézés és a könyvtári látogatottság növekedett. Az SZMT ülésén is megállapították azonban, hogy az intézmények látogatóinak számát, foglalkozásaik gyakoriságát növelni lehetne, ha a befogadóképesség, felszerelés otthonosabb, jobb lenne. Átadták a tanácsnok Ennek a helyzetnek a javítását szolgálta az elnökség legutóbbi' intézkedése, hogy a nem szakszervezeti tagság érdekeit szolgáló, úgynevezett községi jellegű intézményeiket — Nyírlugas, Nyírtass, Mátészalka — átadták a tanácsnak, s ezek szakszervezeti támogatását a megmaradt intézmények között osztották szét. Megállapították azat is, hogy a szakszer vezeti intézmények társadalmi szerepét meghagyva még johban szükséges törekedni arra, hogy hatókörüket jobban kiterjesz- szék az üzemekben és a vállalatoknál. A tevékenység fő célja a munkáisiműveltség növelése, amelynek során az eddigieknél jobban alapoznak a munkahelyi közösségeikre, különösen a szocialista brigádokra. (P. g.) dés eldöntése nem is tartozik a bíróság hatáskörébe, mert a termelőszövetkezet az igénybe vett ingatlanoknak nem tulajdonosa, hanem csak használója volt. A jogvita eldöntésénél ezért a közületi szervek elhelyezéséről szóló rendeletaket kellett volna alkalmazni. A legfőbb ügyész törvényességi óvásának helyt adott a Legfelsőbb Bíróság: hatályon kívül helyezte a járásbíróság említett végzését, és új eljárásra adott utasítást. A megismételt bírósági eljárásban a Búzakalász Mg. Tsz bejelentette, hogy az ingatlanoknak sohasem volt tulajdonosa. E bejelentés nyomán a járásbíróság a pert megszüntette és az ügyet áttette a mezőkövesdi járási, hivatal igazgatási osztályához. A megyei főügyészség az államigazgatási eljárás törvényességét is figyelemmel kísed, A í’öldhaszuálóuak nem jár kisajátítási kártalanítás Az elmúlt két hét alatt több dicsérő, néhány bíráló és a korábbinál sokkal több infor. matív írás jelent meg megyénkről az országos lapokban A Tükör április 4-i számában. kétoldalas, színes képekkel illusztrált cikket közöl Záhonyáról. A Képes Újság március 25-i számában „Színház — társulat nélkül’ címmel képes riportot közöl a nyíregyházi színházi életről, a 8 ezer bérlettülajdonasról. Több jelentős politikai írás is megjelent a megyéről. Ezek közül kiemelkedik a Magyai Hírlap és a Népszava írása. Idézünk ezekből: Magyar Hírlap Beszélgetés a megyei vezetőkkel Időszerű belpolitikai témákról beszélgetett dr. Tai Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Orosz Ferenc, e megyei tanács elnöke és Ekler György, a megyei pártbizottság titkára Kovács Imrével, a lap munkatársával, aki egy újságoldal terjedelmű írásban számolt be erről a Magyar Hírlapban. Egy részlet az írásból: „Megyénk gazdasági fejlődését is meggyorsította a reform nyújtotta nagyobb önállóság és kezdeményezési lehetőség. Társadalmi értelemben ugyanez mondható el a tanácsi munka korszerűsítéséről, az állami élet demokratizmusának növeléséről. Az állami, vállalati és szövetkezeti vezetők döntő többsége megértette a feladatokat, alapjában helyesen élt a megnövekedett hatáskörrel. Ezt segítette a pártszervek és Rártszervezetek munkastílusában bekövetkezett változás, a munkáskollektívák, a párttagok igényeinek megnövekedése a gazdasági vezetőkkel szemben.” Népszava Víz — arany nélkül Baktai Ferenc alaposan érvelő írásában cáfolja azokat a nézeteket, amelyek szerint „a Szamos menti emberek” „megfogták az isten lábát” ezzel az árvízzel, minden vén falut gyönyörűen újjáépítenek, „elérkezett hozzájuk az aranykor.” A cikk szerzője rámutat arra: az árvíz után 2300 ember vált meg eredeti lakóhelyétől, s közülük minden 5. végképp elmegy a megyéből az árvíz miatt. Az anyagiakon túl nem szabad elbagatellizálni az árvíz emberi kárait. Az építkezésekről szólva azt elemzi: valóban jó, hogy annyi sok új és jó házat építettek, de az építtetők nagy részének súlyos teher ennek törlesztése „a megye területén árvizes OTP-kölcsönnel épitő családok közül teljesen fizetőképtelen 211, részbeni fizetésre képes 484 család.” Az árvizes területen a KSH adatai szerint egy főre 720 forint átlagos havi jövedelem jut, s ezeknél a családoknál a 400 forintos, vagy annál nagyobb részletek nagyon sok gondot okoznak. Hasonló a helyzet a termelőszövetkezetekkel is: meglehetősen eladósodtak, fejlesztési alapjuk szerényen számítva is 2—3 évre le van kötve, s emiatt egy keresőre viszonyítva 11 százalékkal csökken a jövedelem. Többek között ezek a tények is hozzájárulnak a kívülről „aranyvíznek” látott hangulathoz. Magyar Rádió A népi ellenőrök munkájáról Katona Lajos, a megyei NEB elnöke nyilatkozott a rádió egyik délutáni műsorában. A népi ellenőrzés mun. .kajáról, a vizsgálatokról beszélt: többek között ezeket, mondta: „A termelőszövetke, aetek gazdasági vezetése véleményünk szerint nem tartotta fontos kérdésnek, hogy a belső ellenőrzéssel foglalkozzon. Komoly hiányosság, hogy a gazdasági vezetők nem következetesen segítik az ellenőrző bizottságokat. Ezekből olyan fogyatékosságok származnak, hogy a tér. meiőszövetkezei tagsága nem ismeri felelően, hogy a szövetkezet ellenőrzési bizottságaihoz, vagy a gazdasági vezetőkhöz különböző tagsági, munkaviszonnyal kapcsolalos kérdésekkel közvetlenül is lehet fordulni, mindjárt a felettes szervekhez küldik el olyan panaszaikat, bejelentéseiket is. amelyeket helyben lehetne rendezni. Mngyar Ifjúság Nevelés pálcával í Tanulságos esetet ír le a Magyar Ifjúság munkatársa, Németh Sándor: ..A mátészal. kai gimnázium kollégiumában lakó másodikos fiútanulók a múlt év novemberében a tanári és diákélet történetében egyedülálló döntést hoztak. Kimondták, hogy aki egyest hoz haza. az két, aki pedig kettest, az egy pálcaütést kap. A javaslatot minden fiútanuló megszavazta.” A tanulók kérésére Vi- csotka Mihály nevelőtanár egyheti gondolkodás után vállalta a büntetés gyakorlati végrehajtását. Öt alkalom után ..kipattant” az ügy, s január 31-én áthelyezték a mándoki gimnáziumba. Az újságíró a diákok leveléből tud az esetről. 79 diák fordult a Magyar Ifjúsághoz, hogy segítsenek abban: a fiatal nevelőtanár kerüljön visz- sza a gimnáziumba. Nehéz eset. A tanár jó szervező volt, magával tudta ragadni a fiatalokat, azok szeretik. A pályakezdő tanár pedagógiai botlásának tekinti az ügyet az újságíró. A végkövetkeztetés: „Még akkor se, ha a diák ké. ri!” Ez a címe az írásnak is, amely azt is felveti, hogy a hibát vajon nem ott lehetne-e legjobban kijavítani, ahol a tanár elkövette? Népszabadság Családtervezés Aporligeten Egy tipikusan „nagycsalá. dós” faluba, Aporligetre látogatott el a Népszabadság munkatársa, Cserkuti Ferenc, Itt a 8—10 gyermek főként korábban, de még ma sem ritkaság. Sok emberrel be. szélt az újságíró, vajon hogy látják ebben a faluban a családtervezést. A válaszokból kibontakozott a kép: ,,A falu eljutott oda, hogy felelősséggel tervezi az új nemzedék számának alakulását, Manapság is áldásnak tekintik a születendő gyermeket. Most a szeretetep kívül anya. giakban és szellemiekben is többet kívánnak nyújtani.” Többnyire a háromgyermekes családokat tekintik jónak, kiegyensúlyozottnak. Népszava 6-{-2-es munkarend A Növényolaj ipari és Mo. sószergyártó Vállalatnál bevezetett új munkarend első tapasztalatait írják meg a lap április 9-i számában. Elsőként Nyírbátorban dolgoztak az új rend szerint: 6 munkanapot 2 pihenőnap kő. vet. Ez heti 42 órás munkaidőt jelent a folyamatos termelésű üzemben. Az új be_ osztás eleinte gondot okozott, mert a pihenőnapok általa, ban nem vasárnapra estek, mégis tovább szélesítik az így dolgozók körét, mert hosszabb távon bevált az új módszer. Anyagilag is ösztön, zik a dolgozókat, például a nyírbátoriak tavaly külön 100 ezer forint jutalmat kaptaJfc Hírünk az országban
