Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-09 / 83. szám
füfrl Itwffls j*. «PT PT-MAGYASOH'ST'^O S. »Mal A háztáji Kérdezzenek — mi válaszolunk Munkásfórum a gumigyárban MIELŐTT A VÁROSLAKÓK között is elterjedt volna, hogy többletbevételeiket „háztájinak” nevezzék, azt a pénzt, amit a fizetésein kívül kerestek „mellékesnek” nevezték. A kifejezés találó: olyan jövedelem, ami ha van, jó, de ha nincs, nincs. Az igazi háztáji, a tsz-tag háztáji gazdaságának legfőbb jellemzője viszont éppen az, hogy — nem mellékes! Két területen sem. Az első és fontosabb a népgazdaság. Egész mező- gazdasági termelésünk 23,1 százalékát a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában állítják elő. Ha ez a tevékenység valamilyen ok miatt hirtelen megszűnne, akkor az összes termés közel egynegyede hiányozna az önellátásból és a közellátás- ból, nagy zavarokat okozva. A háztáji gazdaságok éppen mostanában bizonyították ismét különleges jelentőségüket. A sertésprogramot a mezőgazdasági nagyüzemek — közbejött akadályok miatt — a tervezettnél lassabban valósítják meg. Viszont a háztáji — és kisegítő — gazdaságok rendkívül rövid idő alatt háromszorosára növelték árutermelésüket; ennek köszönhető, hogy most bőségesen van sertéshús. NEM MELLÉKES JELLEGŰ a háztáji gazdaság szövetkezeten belüli szerepe sem. Közismert a „szegény téesz — gazdag tagság” szólás, amelynek valóságos gazdasági tartalma van. A rosszul vezetett, vagy mostoha környezeti adottságokkal küzdő szövetkeze teliben ugyanis a tagok a háztáji gazdálkodásból igyekeznek pótolni azt, ami a közös jövedelemből hiányzik. A parasztember nem munkaegységben gondolkodik, hanem megélhetésben. Ha igényeit a közősből szerzett jövedelem nem fedezi, még mindig ott a háztáji gazdaság. Ha a gyenge termelőszövetkezetekben ez az ellensúlyozó tényező nem volna, akkor a gazdaságoknak ez a csoportja az államnak szinte megoldhatatlan gondokat okozna. ' A háztáji gazdálkodás jövőjét azonban éppen ebből az irányból fenyegeti a legnagyobb veszély. Statisztikai tény, hogy a gyenge tsz-ek- ben a tag összjövedelmének nagyobbik részét a háztáji gazdaságból szerzi, a közepes tsz-ekben • nagyjából a felét, s csak a jó szövetkezetekben csökken ez az arány. A szövetkezeti tag ugyanis kedvező adottságú, hozzáértően vezetett, jól fizető közös gazdaságokban előbb-utóbb rájön, hogy „hajtani” a közösben is lehet és érdemes, ezért ott kamatoztatja munkaszeretetét. Vannak már olyan szövetkezeteink is, ahol az u- nevezett eszmei háztáji fogalmát alkalmazzák. Tehát a tagnak nem földet adnak, hanem pénzbeli megváltást. Természetes folyamat ez, de csak akkor, ha az ehhez szükséges feltételek létrejöttével azonos tempóban halad előre! SAJNOS, MÁSFAJTA VESZÉLYEK is fennállnak. Sok falvakban egy-egy ügyetlen intézkedés zuhanásszerűen csökkenteni tudja a háztáji gazdálkodást. Például az, ha a község szépítése érdekében megtiltják, hogy az utcán állatokat hajtsanak végig. Hasonló következményekre vezethet egy-egy kis figyelemlazulás is. Például ha az állami monopolcég nam gondoskodik időben vetőmagról, szaporítóanyagról, tehát aki kertészkedne, az nem tud mivel nekifogni. Vagy az értékesítési nehézségek közepette magukra hagyjuk a kisembereket és emiatt eLmegy a kedvük például az őszibarack-termeléstől. Ha közös érdek a háztáji gazdaság, akkor közösen kell segíteni is. Figyelnie keli rá az országos irányításnak, a falu, de leginkább a szövetkezet vezetésének. Érzékelni a változásokat, még mielőtt azok bajjá növekednének; felismerni a gondokat és segíteni azok elhárításában. Ha monopolváHalat követte el a mulasztást, akkor e vállalat tulajdonosának — az államnak — kell felelősségre vonni a vétkest. Ha közgazdasági akadályok tornyosulnak a háztáji termelés elé, akikor az ösztönzők fegyverével szükséges közbelépni. (Legyen például háztájiban alkalmazható kisgép, de olyan áron, amelyet egy kisember is meg adhat érte.) Ha helyi rendszabályok fékeznék a háztáji eredményességét, akkor a tanácsnak kell elgondolkodnia, mi a fontosabb: virágszegély a járdák mellett, vagy tej a kisgyerekek pöttyös bögréjében? FIGYELNI, SEGÍTENI, tehát tervezni, támogatni leéli a háztáji gazdaságok működését. így bizonyítva, hogy felismertük: a háztáji nem „mellékes’', hanem annál sokkal több. A népgazdaság szerves része országosan, melyben pedig a termelőszövetkezet sajátos, de él nem hanyagolható üzemága! Földeáki Béla A gumigyári pártszervezetek csúcsvezetősége és a gazdasági vezetés keresi azokat a formákat is, amelyekkel közvetlenebbé, hatékonyabb bá tehetnék a tömegpolitikai munkát, a termelést. Így született meg az a gondolat, hogy munkásfórumon találkozik a párt, szakszervezet, KISZ és gazdasági vezetés a dolgozókkal és a szokásoktól eltérően egyik szerv Vezetője sem tart előadást, tájékoztatást, hanem mindjárt azzal fordulnak a munkásokhoz, műszakiakhoz: tessék, kérdezzenek, mondják el, mire kíváncsiak, miről szeretnének részletesebben hallani akár a gyár, akár a város, akár a dolgozókat érintő kérdéseket illetően. S hogy ne érjék váratlanul a gyár párt-, tömeg- és társadalmi, illetve gazdaságive. zetőit az esetleges városi vo_ natkozású kérdések sem, meghívták a munkásfórumra a városi pártbizottság titkárát és a városi tanács elnök- helyettesét Is, akik örömmel tettek eleget a meghívásnak. Közérdekű érdeklődés Mintegy hatvan munkás és műszaki vezető volt jelen a munkásfórumon. Fülöp Imre párttitkár rendhagyóan most nem tartott előadást, hanem kérte: érdeklődjenek a munkásokat, műszakiakat foglalkoztató kérdések iránt, a fő. rum „zsűrijében” helyet foglaló gyári és városi vezetők igyekeznek azokra válaszolni, s amire esetleg nem tudnának azonnal felelni, egy héten belül írásban vagy szóban adnak arról tájékoztatást a kérdést feltevőknek. Mondani sem kell, ezek után egymás után hangzottak el a kérdések. A jelenlévő hatvan érdeklődő közül hu. szonketten fordultak kérdéseikkel a fórumon jelenlévő vezetőkhöz és ha csak az alapvető kérdéseket vesszük figyelembe, így is hatvan volt az elhangzott kérdések száma. Mielőtt az elhangzott kérdések közül néhányat és az ezekre adott, válaszokat ismertetnénk, érdemes egy tanulságot máris megemlíteni. Olyan érzése volt a fórum szervezőinek, hogy a kérdések zöme, legalábbis azok közül számos minden bizonynyal egyéni jellegű lesz, vagy. is amolyan „panasznap”-pá alakul ez a mindenképpen hasznos kezdeményezés. Nem így történt. Kizárólag közérdekű volt az érdeklődés, ha csak egy lakáskisajátítással kapcsolatos utólagos reklamációt nem tekintünk egyéni jellegűnek. Egyenes, nyílt Válaszok A munkások kérdését né. hány alapvető megoszlásba lehet sorolni: a termeléssel, a bérezéssel, a műszaki fejlesztéssel, a nyereségelosztással, az anyagellátással, az üzemen belüli fluktuációval, a szociális létesítményekkel, a párt-, szakszervezeti és KISZ-munkával, várospolitikával és fejlesztéssel, valamint az aktuális nemzetközi kérdésekkel völtak összefüggésben. Lehetetlen valamennyi kérdést felsorolni és az ezekre adott nyílt, őszinte válaszokat is megemlíteni. A jellemzők közül azonban néhányat érdemes leírni. Mi az oka, hagy á béreket nem egyformán emelték? Hogyan lehet a baleseteket még jobban visszaszorítani? Az ifjúsági törvényt mikor ismer, tetik? Milyen új üzemrészekkel bővül a gumigyár? Milyen termékek termelését szüntetik meg? Mennyit fordítanak műszaki fejlesztésre, állóeszköz-vásárlásra? Milyen termékek gyártása gazdaságos? Mennyi volt az elmúlt évi nyereség és hogyan osztják el? Mikor lesz műszaki könyvtár, új tmk-épü- let? Hogyan segítik a munka- és üzemszervezéssel fog. lalkozó középvezetőket? Miért elhanyagolt a gyári sportélet? Hogyan oldják meg a kismamák lépcsőzetes foglalkoztatását? Mikor oldják meg a tökéletes szellőztetést? Műszak utón miért nincs elegendő meleg víz a mosakodáshoz? Az elektromos szárítókat mikor helyezik üzem. be? Miért zsúfoltak az öltözők? És lehetne sorolni tovább á gyár élétével, a munkások mindennapjaival összefüggő kérdéseket, amelyeket mindig az elnökségben helyet foglalóknak név szerint címeztek. S előbb a gyár igazgatója, Gergely Ferenc, majd a párt-, a szakszervezeti és KISZ-titkár válaszolt, s nem is akárhogyan! Pontosan, igennel és nemmel. Mert olyan is volt, hogy nemet mondtak. A kérdések zömére azonban kedvező volt a válaszuk. Amilyen tömörek voltak a kérdések, olyan határozottak voltak a válaszok. A béreket nem egyenlően, hanem a végzett munka szerint rendezték, differenciáltan. A balesetelhárítási oktatáshoz diafilme. két készítenek a gyárban. Az ifjúsági törvényt a helyi vi. szón/okra alkalmazva jövő év elején készítik el. Ismertté vált, milyen új üzemrészek épülnek, milyen termékek gyártását szüntetik meg. A műszaki fejlesztésre 9. állóeszköz-bővítésre 12, a Ra. diói abroncsgyárra 20 millió forintot fordítanak. Mennyi volt a nyereség, hogyan ősz. tották el; hogyan oldják meg gyáregységenként a kismamák foglalkoztatását; milyen import alapanyagot helyettesítenek hazaival; mikor lesz műszaki könyvtár.. Üzembe helyezik az elektromos szári, tókat. Májusban megoldják az üzemrészek szellőztetését. Még számos kérdést említhetnénk. amelynek' megoldása a gyár vezetőinek feladata és ezek most ismertté váltak és arra is választ kaptak az érdeklődők, hogy mikor és hogyan oldják meg azokat. Lakás, közlekedés, óvoda A szakszervezeti titkár az ő munkájukkal, Szabó Ferenc, a városi tanács elnök- helyettese pedig a gumigyár hatáskörét meghaladó kérdé. sekre válaszolt. Közismert, hogy a gumigyári dolgozók jó része vidékről jár be dolgozni. A munkások zöme nő, akik szóvá tették a drága albérletet, a rossz közlekedési viszonyokat. Kifogásolták, hogy kevés szórakozóhely van a városban, mikor épíle. nek olcsó bérű lakásokat a fiatal házasoknak, mi lesz a Guszev-lakótelep sorsa, mi a helyzet a KlSZ-lakásépíté- sekkel, az óvodák miért nem nyitnak reggel fél hatkor, mikor lesz új felüljáró, milyen a lakáselosztás módja. íme a válaszokból: egyez, tetik a gumigyár felé közlekedő autóbuszjáratokat. Ha igénylik, reggel fél hatkor is nyithatnak az óvodák. 80 lakás épül a Körte utcán a KISZ és a MÉSZÖV építő szövetkezet, keretében, de a többi lakásokkal hasonló fel. tételekkel. Kétszáz OTP és 60 tanácsi értékesítési „minigarzon” lakás épül 1974-ig, amit főleg fiatal házasoknak juttatnak átmeneti megoldásként. 1975-ig megépül egy fe. lül járó, 1980-ig egy új kórház. A vásár- és sportcsar. nők építése bizonytalan. A Guszev-lakótelepet nem fejlesztik, fokozatosan megszüntetik, de a lakásalap csökken, tése nélkül. Átépítik a Jerevánt, ifjúsági ház épül a HL kerületben. A tudomány és művészet szabolcsi műhelyeiből (13.) Burget Lajos riportsorozata A végtermék Dr. Margócsy József levelet vesz elő fiókjából. Régi tanítványa küldte. Egy meghívóval együtt. A fiú beszá. mól munkájáról, és egy kiállításról, melynek rendezője. Bachát László meséli: volt hallgatói, akik ma Szabolcs és Borsod különböző vidékein dolgoznak, rendszeresen keresik fel a tanszéket leve. lekkel, melyekben nyelvi érdekességeket közölnek, tanácsot kérnek. Páll Miklós biológusokat sorol, akik rendszeresen visz. szajárnak, ötletet keresnek, tanácsot kérnek, gondjukra megoldást várnak. Extrém esetek? Néhány eminens különakciói? A levelek és a hozzájuk fűzött kommentár meggyőz arról, hogy nem erről van szó. Lányok és fiúk a visszatérők, olyanok, akik büszkék a főiskolára és hálásak a tudásért, amit kaptak. Ebben a tanévben mintegy kétszázan lesznek, akik diplomát kapnak. Diplomát, amelyben érdemjegyek sorakoznak. és az indexet, amelyben négy esztendő sikerei és kudarcai számokban kifejezetten olvashatók. De ném olvassa őket soha senki. Mért a gyakorlatban sosem a élploma érdemjegye dönti él, fcogy mit ér a tulajdonosa. Varga Lászlónéval. a tanulmányi osztály helyettes vezetőjével beszélgetek er. ről. — Elkészül a szakdolgozat, sok száz óra szellemi erőfe. szítás terméke, és a legtöbb itt marad, hasznosítatlanul. Se a tanszék, se a volt hallgató már nem érdeklődik felőle. A hallgató a végzés előtti utolsó időben már nem foglalkozik mással, csak az. zal, hová kerüljön. Bejön a múltkoriban egy nyírségi község tanácselnöke. Tanáro. kát keres. Ajánlok neki egy házaspárt. Magyarázom nékik: lakás van, jó a fizetés, a tanács hajlandó külön kívánságot teljesíteni. A párocska mérlegel. Ki sem megy. Á válasz: messze van. Közelebb kellene. A lányok nem szeretik a kis falukat. Diplomához — párta. így mondják. És csakugyan,: alig akad ma fiatal pedagógusnő, aki férjhez tud menni. Van. aki hivatástudattal startol, de néhány év, társtalanság, társaságtalanság és máris menekül, keresi az újat. Szövődnek a főiskolai évek alatt szerelmek, amelyek há. zasságá válnak. Sokszor jobb emberformáló erő, mint bármi. De minden fiúra négy lány jut. És nem mindén fiú házasodik. A pedagóguspálya közismerten elnőiesedett. És a fiatal tanárnőket nem mindenütt fogadják szívesen. Ambiciók törnek le, szép szándékok futnak zátonyra, tantestületi intrikák teszik lehetetlenné, hogy a pályára még oly alkalmasak is pro. dukáljanak. Az élet végrehajtja a kíméletlen szelekciót és kontraszelekciót. Az áldozatválla. lók, a kemények, az egyéniséggé formálódott pedagógusok mindig megmaradnak a legjobbak között. A főiskola KISZ-vezétőivel beszélgettem, akik így fogalmazták meg ennek a kérdésnek a lényegét.: amire meg kell tamtam minden főisko. lást az az, hogy sose alkudjanak meg. A pedagóguspálya ma is áldozatvállalás. Igazságainkat sosem szabad szokásoknak alárendelni. Ez a nonkonformizmús hatja át a legjobbakat. Ezt sugározza a diákszinpad műsora, erről beszél a kollégiumi rádió, ezt tanítják az oktatók és tanárok, erről cikkeznek a szaklapokban. Talán túlzás és igaztalan lenne azt mondani, hogy mind ilyenek, akik innen kikerülnek. Selejt is akad. De csak akad. És ha mégis átjut, úgyis ki. szűri a gyakorlat. Eszemben maradt a főigazgató higgadt gondolatmeneté, mely mértéktartásra, realitásra intett és nem hitt többet a főiskoláról, mint ami: „kezdet kezdetén álló műhely ez, ahol ma még küzdünk a képzés módszerével, a reformok ellentmondásaival, a hallgatók és tanárok szellemi átalakításé* vaL” Nézegetem Varga Lászlójáénál az egyik korábbi statisztikát, amelyből kiderül, hogy 935 osztályozott tanító- és tanárjelölt közül 98 volt a kitűnő és 563 a jóréndű és a gyenge kis elégséges csupán 4 hallgatónak jutott. Erősen jó, reálisan: jó közepes te. hát a mezőny, hasonló az élet modelljéhez. Nézem a Sóstói úton lévő épületet. A kockák és hasá. bök rendjében újra vizsgára készülnek a hallgatók. Talán kicsit bántja őket, hogy a krónikás az ipari technológia terminus technikusaival mérte és nézte alakulásukat. Az alkotás folyamata talán megengedően legalizálja a kifejezéseket. Nézém az épületet, amelynek múltja még nincs, csak jövője. Hagyományát nem fémjelzi soha a statisztika, a krónika, az anyakönyv, a gyűjteményes szakirodalom, a sok kis és nagy sztori. Hagyományát egy teremti meg: az a hatás, amit az innen ki. kerülők fejtenék ki Szabolcs. Szatmárban, Borsodban és Hajdúban. És mindenütt másutt, ahová elkerülnek. A hagyományt a siker, az egy- egy nevelőt 100 évig éltető tanítványok sora írja. Iskolákban és munkahelyeken. VÉGE i Talán ennyi is elég a kér. désekből és válaszokból. Olyan munkásfórum kezdődött el a gumigyárban, ahol volt érdeklődés, vita, egyenes. nyílt válaszok hangzottak el. Bizonyítja ez, hogy szükséges a kötetlen beszélgetés a munkásokkal, műsza. ki vezetőkkel. Erősödő kapcsolat A munkásfórumon elhangzottakat a gyári pártszervezetekben, a szakszervezetben, a KISZ-ben és a műszaki konferencián értékelik. Levonják a tanulságokat, s ami a legfőbb: intézkednek és to. vábbra is foglalkoznak a fórumon elhangzottakkal. A gyár párt- és gazdaság, vezetői hasznosnak, szükségesnek tartják a munkásokkal történő közvetlen beszélgetést. Ez a fórum is meg. győzte őket: megnőtt az igény a helyi tájékoztatás iránt, fokozódik az érdeklődés a munkahelyi feladatokba való bekapcsolódásra. Jól szolgálta ez a fórum az üzemi demokrácia érvényesülését, a belső tájékoztatást, a vezetők és dolgozók közötti közvetlen kapcsolat erősítését. Reméljük, a gumigyári munkásfórumot sok hasonló követi. Nagy Tibs? A száraz időjárás ellenére szépen fejlődik a nyírer*’haai Dózsa TeiTnelősaövetikeaet földjein a borsó. A siker feltétele a jól szervezett öntözés. (Hammel József felvétele)
