Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-08 / 82. szám

Í872 április í.

fCELET-MÄGYAflORSZAe

i oldat

Az anyanyelvi oktatás reformjának jegyében

Hároiuuapos tudományos vándorgyűlés Nyíregyházán

Kiemelkedő jelentőségű tudományos vándorgyűlés kezdődött április 6-án a megyeszékhelyen, a tanárképző főiskola tanácstermében. A Magyar Nyelvtudományi Társaság, a Művelődésügyi Minisztérium, a megyei ta. nács és a főiskola háromnapos tudományos vándorgyűlésre hívta meg az ország legkiválóbb nyelvművelőit, tudósokat, gyakorló tanárokat. szakfelügyelőket, hogy megvitassák az anyanyelvi - oktatás problémáit és kidolgozzák javaslataikat.

A háromnapos vándorgyűlésen Margócsy József, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola megbízott főigazgatója és Horváth Milclós, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője üdvözölte a megjelenteket, akik az ország minden vidékéről érkeztek Nyíregyházára, sőt külföldi, jugoszláv vendége is van a tudományos ülésnek: Ágoston • Mihály, az újvidéki egyetem® magyar tanszéke tanárának személyében.

A Művelődésügyi Minisztérium nevében Szabolcsi József főelőadó köszöntötte a konferencia részvevőit, majd Bárczi Géza akadémikus. a Magyar Nyelvtudományi i Társaság elnöke mondott be- í vezetőt.

■ j A nyelvtudomány világhí- | rű professzora kiemelte a 1 vándorgyűlés jelentőségét,

' } ahol a nyelvtudomány szak.

1 í emberei és kiváló gyakorló pedagógusok vetik össze ta- I pasztalataikat, így a legille.

I tékesebbek fogalmazzák meg véleményüket, javaslataikat az anyanyelvi oktatás kor- í szerűsítéséről.

A vándorgyűlés azért is

igen jelentős — és a megye határain jóval túlnövő esemény — mert hasonló tudományos jellegű eszmecserét ilyen szinten húsz évvel ezelőtt tartottak hazánkban Nyíregyházán egy évvel ezelőtt a főiskolai és a tanító- képzős nyelvészeti szakbizottsági ülésen határozták el, hogy az anyanyelvi okta. tás megreformálásának jegyében megrendezik az országos vándorgyűlést,

A tudományos gyűlésre sor kprült, s 250 részvevővel hasznosan folytatja munkáját, Az első nap programjának megfelelően Temesi Mihály, tanszékvezető pécsi főiskolai tanár előadása vezette be az igen szerteágazó problémakört felölelő témát ..Anyanyelvűnk az általános iskolában” címmel.

Délután Hoffman Oltó pécsi főiskolai adjunktus „Anyanj'elvi nevelésünk célja és tantárgypedagógiai elvei” címmel tartott korreferátumot. A nyelvtanítás helyzetéről Szatmári Lajos nyug. vezető szakfelügyelő számolt be „Nyelvtantanításunk Pest megyében” címmel. Szabolcsi korreferense is volt az első napnak, Topscháll Józsefné nagykál- lói szakfelügyelő a mindennapi gyakorlat problémáival foglalkozott.

A vándorgyűlés április 7- én, délelőtt 9 órakor folytatta munkáját a főiskola nagytermében. „A nyelvtan- és helyesírástanítás kérdései” és a „Munkaformák és munkaeszközök a nyelvtanórán” című témákról szóló ülést Rácz Étidre kandidátus. a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem docense vezette. Négyen mondtak bevezetőt egy-egy résztémaról, Bachát László, nyíregyházi tanszékvezető főiskolai tanár, Tihanyi Andor, tanszék- vezető tanár. Takács Etel egyetemi adjunktus és Hernádi Sándor budapesti tanítóképző intézeti tanár.

Délután a kifejezőkészség fejlesztése, a nyelvművelés és a beszédművelés kérdései kerültek sorra. Az ülést Fábián Pál kandidátus. az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem docense vezette. Felszólalt Balassa László budapesti egyetemi adjunktus. Rónai Béla pécsi főiskolai docens és Magassy László pécsi gyakorlóiskolai tanár. A vándorgyűlés második napján, este a résztvevők a tanárképző főiskola énekzene tanszékének hangversenyén vettek részt.

A vándorgyűlés április fián az anyanyelvi képzés és a többi tantárgy kapcsolatával és a nyelvtudomány és nyelvtanítás kérdéseivel foglalkozik. Az ülést Szathmári István kandidátus, egyetemi tanszékvezető docens, a Magyar Nyelvtudományi Társaság főtitkára vezeti. Sári Gusztáv debreceni megyei tanulmányi felügyelő. Szépe György kandidátus, budapesti egyetemi adjunktus, tudományos csoportvezető és Hajdú Mihály kandidátus, egyetemi adjunktus, a Magyar Nyelvtudományi Társaság titkára mond korreferátumot, majd a hozzászólások, a vándorgyűlésen elhangzott javaslatok előterjesztése és megvitatása után Szathmári István, a Magyar Nyelvtudományi Társaság főtitkára mond zárszót, (p. g.)

Segít a konzervgyár

mmmmm^..V,.. iib il. " -----------: Főbb zöldség a szabolcsi piacra

~ Ftontos felajánlást 'tett *,

: megyei zöldségtermesztési értekezleten nemrég a Nyíregyházi Konzervgyár. Nem kevesebbet ajánlott fel, mint az általa leszerződött zöldségtermesztő mezőgazdasági nagyüzemek zöldségtermesz- , tésének egytizedét, vagyis i tíz százalékát.

Hogy mekkora mennyiséget jelent ez a tízszázalékos felajánlás Szabolcs-Szatmár megye piacain, arra néhány jellemző adat elegendő. A konzervgyár eddig 2740 holdon harminckétezer mázsa zöldborsóra szerződött. Ennek a tíz százaléka háromezer-kétszáz mázsa friss — primőr — zöldborsó. Ennyivel több jelenik meg idén a szabolcsi elárusítóhelyeken. Zöldbabból 1280 holdon 33 650 mázsára szerződött a konzervgyár. A megye piaci zöldségeLlátá- Sára felajánlott tíz százalék tehát háromezer és háromszáz mázsa. Nagy tétel még a paradicsom termesztő területek 1970 holdján megtermelendő 213 850 mázsányi termése, melynek tizede több, mint huszonegyezer mázsa. A felajánlás vonatkozik még az uborkára (zárójelekben mutatjuk ki a piacra felajánlott tizedet): '(uborkából kettőezer és négyszáz mázsa), aztán a sárgarépa (tizede 3200 mázsa), vöröshagyma (ebben szegények vagyunk, de ez is 170 mázsa), petrezselyem (kilencven mázsa), zeller (180 mázsa), végül a biológiailag fontos de még mindig nem eléggé becsült karfiol (160 mázsa a tizede.)

Szolid árakat'

A konzervgyár felajánlása néhány olyan érdekes megállapítást tartalmaz, melyet nem árt figyelembe venni. Ugyanis az elmúlt években sok olyan véleménynyilvánítás hangzott , él a Nyíregyházi Konzervgyárról, hogy „elveszi” a megye zöldségfogyaszlói elől a zöldségféleségeket. Holott — ezt a konzervgyári közgazdászok mondják — éppen ellenkezőleg, a nyíregyházi gyár futtatta fel a szabolcsi zöldségtermesztést, melynek korábban nem voltak hagyományai. Most már vannak.

A vitában a gyár a következőket kötötte ki: először is az elárusítószervek ne ragaszkodjanak magas árréshez, a kereskedelmi haszon az ő általuk felajánlott áruknál ne haladja meg a tíz-tizenöt százalékot, mert ellenkező esetben a fogyasztói árak ismét túl magasak lesznek és a dolgozók nem szívesen fizetik meg. (Szóba került egy vagy több zöldségesbolt nyitása a gyár saját kezelésében, ahol természetesen a saját áraival tud „diktálni”.)

Primőrök fólia alól

A konzervgyárnak a megye zoldségellátását mindenképpen segítő felajánlásai között szerepelnek még a következő adatok: a konzervgyár idén tízezer négyzetméterre növeli fóliasátras palántanevelő telepeinek tér. jedelmét. Elsősorban palántanevelést szolgálnak a fóliasátrak, de lesz bennük — gazdaságosságuk arányában —, hajtatásos zöldség- termesztés is. Ha a palánta- termelést teljesítették, minden területet a paradicsom és a paprika hajtatásos termesztésére fordítanak. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az üzemi területeket kétszeresen tudják kihasználni. Azt is jelenti, hogy a tavaszi palántanevelés után, a másodszori hajtatási (paradicsom, és paprika) kihasználás után ezt a tízezer négyzetméternyi területet harmadszor is igénybe vehetik: mégpedig ősszel saláta, karalábé és több más zöldségféle frise termelésére. Összesítve: aibban segítenek, hogy a szabolcsi piacokon több zöldség kerüljön forgalomba, és — ami a legfontosabb — olcsóbb áron.

A konzervgyár bejelentette ezenkívül, hogy a fóliás termesztésiben olyan gazdasági lehetőségeket lát, hogy terjedelmüket 1973-iban legalább hatszorosára, de lehe; hogy nyolcszorosára akarj: növelni. (Exportérdekeltsé gük szerint elsősorban ubo. kával, de nincs ellenük/ más zöldség sem.)

Rendelés csütörtök délig

Érdekes bejelentés: mir. den csütörtökön 12 óráig i konzervgyár elfogadja a kereskedelmi szervek rendeléseit. (A nyíregyházi, Búza téri piac az ország harmadik legnagyobb zöldségpiaca a budapesti Bosnyák téri és Lehel téri piacok után.) Minden szombaton délig állja a megrendelést a konzervgyár felvásárló szervezete, hogy kielégítse a megyei kereskedelmi szervek — elsősorban a MÉK —, kívánságait.

A felajánlás utolsó tétele : a termelőszövetkezetek községük ellátására létesített saját boltjaikban minden következmény nélkül értékesíthetik a konzervgyár számára leszerződött zöldség tíz százalékát, ha a község ellátása így kívánja.

A Szabolcs-Szatmár megyei legnagyobb feldolgozó üzem ismertetett felajánlása a megye zöldséggel el nem látott lakossága javára igen jelentős. De nem tudja egyedül biztosítani az alapvető probléma megoldását. Ehhez a mezőgazdasági nagyüzemek megfelelő értékű felajánlásai — és a megfelelő anyagi érdekeltség egyértelmű megfogalmazása is szükséges.

<GNZ)

A HAFE kettes csarnokában egy elég zajos gépsor dől. gozik. Itt történik az anyagok darabolása. E gépek egyikét Mrenkó Andrásné kezeli. Valójában a könnyebb munkák közé tartozik a művelet, mert a méret beállítása után egy lábpedál érintésére a gép mint kés a vajat úgy nyírja, aprítja a síndarabökat. (Hammel József felvétele)

Szociális létesít mén y ek Ketuecsén

Eltűntek a kecskelábá ebédlőasztalok, „ kiment" a divatból a. lavór mint a tisztálkodás eszköze. Kulturált egészségügyi létesítmények és eszközök váltottak és váltjait fel helyüket a Kemecsei Állami Gazdaságban, ahol 197.1-iff nem lesz olyan üzemegység, ahol ne épülné munkáspihe- nő, öltöző-tűr dö-zuhany ózó,

A dornbrádt üzemegységben már tavaly megépült a zuhanyozó. a gazdaság almatá 'o- lója mellett étkezde, öltöző, pihenő épül. Ez év májusában a mvnkásszolidarilás ünnepén avatják fel a központi ~ üzemegységben az új szociális létesítményt: munkáspi- henőt, zuhanyozót, étkezőhelyiséget. S még ez év végére elkészül a nyírbogáé nyi üzemegységben is a fürdő-zuhanyozó.

Hasznos, szép program « mezőgazdasági munkások érdekében.

SZATEV:

Kuszonhétmilliós forgalom az első negyedévben

Csak

csákány dolga?

Évek óta sajnos téma a nyíregyházi Kossuth utca. A tervezés, az építés, a határidők;' á felbontások meg;- annyi izgalmat, bosszúságot és felháborító momentumot tartogatott. Lakosok. tanácstagok, újságírók foglalkoztak a sokszor érthetetlen, megmagyarázhatatlan jelenségekkel.

Úgy tűnt a közelmúltban, hogy mindennek vége. Elkezdődött az útburkolat készítése, az aszfaltozás. De hát hogy a végén se menjen minden rendben, kiderült, valami baj azért maradt. Az nevezetesen, hogy a csatornanyflások, az ak- íák mélyen a burkolat alá kerülnek, vagyis nincsenek szintben az úttesttel. Azaz: silány aknafedél — annyi mély gödör.

A látványon felháboro- iöknak egy ott dolgozó a következő felvilágosítást adta: „Csak csákány és cement kérdése az egész. Felvágjuk, újracsináljuk.” Va- ooan csak csákány és cement dolga? Úgy hisszük nem. Szerintünk a burkolat és akna ügye már nem is egyszerűen fegyelmi kérdés. Mert a beruházó, a tervező, a kivitelező, a munkahelyi művezető egyaránt tartozik elszámolni az állampolgár, a város pénzével. A felelősséget nem lehet aszfalttal lekenni.

(bürget)

A küldöttgyűlés által elfogadott idei terv első negyed- évű részét "rlagyszerü eietí- ménnyel teljesítette a Szabolcsi Tsz-ek Beszerzési és Értékesítési önálló Közös Vállalkozása (SZATÉV). A megyéből 86 termelő gazdaság kooperációs vállalkozása, az első negyedévi forgalmi előirányzatnak csaknem kétszáz százalékban tett eleget. A tervezett 14 millió 10 ezer forinttal szemben 27 millió 177 ezer forintot teljesített.

Különösen jó eredményt ért el a vállalkozás műtrágya- és nöyényvédőszer-be- szerzési közvetítéssel. A tervezett 7 millióval szemben 19 milliós forgalmat bonyolított. Hasonlóan jól alakulta mezőgazdasági gépek beszerzés-közvetítési forgalma. Itt is egymillió forgalmazási plusz keletkezett. Főleg olyan tsz-eknél alakított kedvező helyzetet a gépbe- vásárlási közvetítés, ahol erő. és munkagépek hiánya akadályozta volna a tavaszi munkák időben történő megkezdését. Közel négymillió forint értékben Zeto- rok, MTZ-k, más traktorerőgépek. permetezők, gyümölcsös és szántóföldi munkagépek érkeztek a tsz-ekbe.

Félmillió nagyságrendű a gumiáru és egyéb anyagok beszerzése. A járműforgalmazás értéke meghaladja a másfél milliót. Utóbbiak

zömmel külföldi gyártmányok: szovjet. NDK és román importból valók.

Megduplázódott a mez gazdasági termékek bony lítása, félmillió tervvel szer ben t millió 86 ezer fori a teljesítés. A vállalkoz tsz-ektől gyökérzöldség' burgonyát, almát és taka mánygabonát értékesít kedvezően. Tekintéi\

mennyiségű szeszipari al,v\ anyagot (alma- és egyél gyümölcscefrét) közvetítői a budapesti likőriparhoz, folyamatban lévő szovetk zeti építkezésekhez főlef import szovjet és osztrák cementet szerzett be.

Állatforgalmazáshoz nem állítottak be a vállalkozásnál első negyedévi *ervet, De a kínálkozó leheti ge élve e téren is vállall teljesítettek közveti té- erre jutó forgalom "

150 ezer forint.

A tsz-ek idei végleges jóváhagy pénzügyi keretek n sa még inkább föl megbízatásokat a va részére. S az év romhónapos eredni a várhatóan növek adatok arra utalna a vállalkozás 1972-e, is sikerrel teljesíthet

dSv.

Az üzlet kicsi volt, de annál forgalmasabb. Lehet, hogy nem is a jó áru és a nagy választék miatt vásároltak itt egyre többet a környékbeliek. Sokkal inkább a nagy üzleti érzékkel rendelkező üzletvezetőnö megnyugtató, bizalomgerjesztő kínálása csalogatta őket a tarka pulóverekkel, rafinált blúzokkal zsúfolt kis bulikba. Mindig találtak itt valami szépet, újat, nini egyed* daLila blúz

rab volt a városban. Legalábbis ők azt hitték.

Általában ketten szolgálták ki a. vevőket, az üzletvezetőnö és egy fiatal eladó lány.

Az egyik délelőtt új vevő nyitott be az ajtón. Szakértő szemmel nézegette az eléje rakott holmikat és elismerően sóhajtozott. .

— Én valami egészen különleges darabot szeretnék venni — szólalt meg hosszú tétovázás és keresgélés után.

— Itt minden külörueyei — mosolygott rá az üzletve zelönö — de önnek, hölgyed egy egészen új modell átitatok. Parancsoljon! A ieg újabb párizsi divat e ült csatos blúz. Ebben ulyat lesz, mint az álom. Külön ben, garantáltan friss áru!

— Vajon nem fog kifakul ni? — aggályoskodott bi zonytalanul már a próbáiul kéből az új vevő.

— Ez kérem, soha! - nyugtatta meg az üzlet'—~ tőnő és az eladó füléhe: jolt. — Ez biztos, hiszel sütötte majdnem két

a nap a kirakatban és cseppet sem halványot