Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-26 / 97. szám

\». oídai KWÄT-WÄGYÄRORSZft« 1972. áprffls ». Támogatjuk a társadalmi haladásért, az agresszió ellen küzdő arab népeketI KOMMENTAR A bonni tét Leonyid Brezsnyev a fegyveres erők vezetőinek tanácskozásán Sok megfigyelő azt jósolja, hogy csütörtökön a bonni Bundestag előtt legalább egy­ikét mentőkocsi fékez majd a számtalan fekete Limuzin kö­zött. A jövendölés nem alap­talan: mind a három nagyobb párt parlament; frakciója be­jelentette, hogy felhívta tag­jait, a nemzetgyűlés csütör­töki vitáján még a betegek is jelenjenek meg. Csütörtökön költségvetési vita lesz a bonni parlament­ben. A költségvetés minden nemzet törvényhozásának életében jelentős téma. De ezúttal ennél összehasonlít­hatatlanul nagyobb a tét. Nem túlzás azt állítani, hogy a csütörtöki szavazás nemcsak a Német Szövetségi, Köztársa­ság közelebbi, esetleg távo­labbi jövőjét befolyásolhat­ja, hanem kihathat az egész európai enyhülési folyamat további sorsára is. A költségvetési vita ugyan­is csak keret, ha úgy tetszik, ürügy Nyugat-Németország jelenlegi kormányának meg­buktatására — egy sokkal na­gyabb horderejű téma je­gyében. Ez a téma az úgyne­vezett keleti szerződések ra­tifikálása. Az NSZK-ban már régeb­ben ez az igazi választóvíz, immár nemcsak kormány­párt és ellenzék, hanem szé­lesebb értelemben a prog­resszió és visszahúzás erői kö­zött. A baden-württembergi tartományi szavazás bebizo­nyította, hogy ez utóbbiak még mindig jelentős tömegek­kel rendelkeznek. Mégsem Baden-Württemberg a lényeg, hanem a bonni parlament, amelynek a nyugatnémet al­kotmány szerint új választá­sok kiírása nélkül is joga van megbuktatni a hivatalban lé­vő kabinetet és új kormányt beiktatni, természetesen új szövetségi kancellárral az élen. Egy, az NSZK-hoz hasonló ország kormánya vagy kor­mányfője általában nem kö­zömbös. Most azonban sors­döntőnek tűnik, hogy a Brandt-féle vezetés — és ez­zel a Brand-féle vonal — megtartsa a Bundestagban 249 főnyi abszolút többségét. Barzelék nem titkolják, hogy ha átveszik a hatalmat, el­fektetik a szovjet és a len- gyei szerződéseket, mondván: majd Moszkva és Varsó ak­ikor hozzájárul a módosítá­sokhoz. De nem járul hozzá — ezt legutóbb Gromiko vi­lágosan kijelentette a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa ülésén. Ez annyit jelent, hogy ha a jobboldalnak úgynevezett lélekvásárlással, vagyis kor­mánypárti képviselők átállr fásával sikerül megbuktatni a jelenlegi kormányt, az euró­pai enyhülés óhatatlanul megtorpan. Márpedig a meg­torpanást a politika törvé­nyei szerint visszaesés követi az egész kontinensen és ezzel az egész világpolitiká­ban. Ennyj múlhat égy-két sza­vazaton csütörtökön a bonni Bundestagban. 1972. április 24—25-én’ ta­nácskozást tartottak a szovjet fegyveres erők vezető szemé­lyiségei. A tanácskozáson megvitatták a csapatok harci és politikai kiképzésének kérdéseit. A tanácskozáson felszólal­tak a fegyvernem főparancs­nokai: felszólalt a szovjet fegyveres erők vezérkari fő­nöke, a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta poli­tikai főcsoportfőnöke, a szov­jet fegyveres erők hadtápfő­nöke, a szovjet polgári véde­lem főnöke, felszólaltak to­vábbá a katonai tanácsok pa­rancsnokai és tagjai — több katonai körzet, hadseregcso­port és flottaegység politikai főnöke. A tanácskozáson Andrej Grecsko marsall, honvédelmi miniszter tartott záróbeszé­det. A tanácskozás résztvevői előtt beszédet mondott Le- onyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára. Részletesen és sokol­dalúan megvilágította az or­szág bel- és külpolitikai hely­zetének kérdéseit, valamint azokat a feladatokat, amelyek a XXIV. pártkongresszus ha­tározataival kapcsolatban a szovjet hadsereg és haditen­gerészeti flotta előtt állnak. Leonyid Brezsnyev alá­húzta, hogy a párt. és a dol­gozók gondoskodása révén minden feltétel létrejött a katonák eredményes harci és politikai kiképzéséhez, s an­nak a szilárd meggyőződésé­nek adott kifejezést, hogy a szovjet fegyveres erők a jö­vőben is sikeresen teljesítik az előttük álló feladatokat, megbízhatóan védelmezik a kommunizmust építő szovjet nép alkotó munkáját. A tanácskozás résztvevői nagy lelkesedéssel hallgatták végig Leonyid Brezsnyev fel­szólalását. Útban az Apollo—16 Kedd hajnalban — ma­gyar idő szerint 3,15 órakor — az Apollo—16 legénysége két és fél percre begyújtotta a Casper anyaűrhajó főhaj­tóművét, hogy kikerüljön a Hold vonzásából és megin­duljon a Föld felé. A manő­verre a Hold túlsó oldalán került sor, s a földi irányító központban nagy izgalom­mal várták, vajon kielégí­tően működik-e az elmúlt napokban sok problémát oko­zott fedélzeti irányítóberen­dezés. Mintegy tízperces vá­rakozás után az űrhajó fel­tűnt a televízió képernyőjén és Youhg parancsnok jelen­tette, hogy az „elszakadás" sikerült,. Nem ment minden simán az Orion leszállóegység le­választásakor. A három űr­hajós elfelejtett bekapcsolni egy áramkört, amely auto­matikus kormányzásra állí­totta volna az Oriont és le­hetővé tette volna, hogy az közvetlenül becsapódjék a Hold felszínére. Az Orion most mintegy 250 napig kering majd a Hold körüli pályán és csak foko­zatosan közelíti meg a fel­szint. Ezt megelőzően a Casper fedélzetéről egy miniholdat bocsátottak Hold körüli pá­lyára. A mesterséges hold to­vábbi tudományos mérése­ket végez Földünk útitársá­val kapcsolatban. Az Apollo—16 további programjának élén a har­madik űrhajós, Thomas Afattingly űrsétája szerepel, amelyre kedden az esti órák­ban képűit, sor- . .. i. * n. Az előre megadott tervek szerint a Casper csütörtökön 20,44-kor éri el a Csendes­óceán déli vizeit, mintegy 270 kilométerre délkeletre a Karácsony-szigetektől. (Folytatás az 1- oldalról) B—52-es amerikai hadásza­ti repülőerődöket is bevetet­tek. A tartományi székhely­től északnyugatra és délnyu­gatra, mintegy ötven kilo­méteres körzetben 12 alka­lommal indultak bevetésre. Az óriás bombázók ezzel egyidejűleg Quang Tri tarto­mány felszabadított terüle­teit öt alkalommal támadták, Saigontól 80—90 kilométer­rel északra pedig hat akciót hajtottak végre. Bombater- hüket An Loc térségében szórták le, amely továbbra is súlyos harcok színhelye. Az amerikai 7. flotta hajói folytatták a dél-vietnami 1. és 2. számú katonai körzet felszabadított tengerparti tér­ségeinek ágyúzását. Az AFP hírügynökség a dél-vietnami központi fenn­síkon kialakult helyzetet úgy értékeli, hogy a népi felsza­badító erőknek — miután el­foglalták a Tan Canh-i és a Dák TO-i nagy támaszponto­kat, hatalmas rést ütöttek a saígoni kormánykatonaság Kontum körüli védelmi vo­nalán, — most lehetőségük van arra, hogy egyesüljenek a szomszédos Quang Ngai és Binh Dinh part menti tarto­mányokban lévő alakula taikkal. Időközben fény derült ti: eltűntnek vélt amerikai, köz tűk hat katonai tanácsadc sorsára is. Az AP .jelentése szerint helikopterüket hét­főn a Tan Canhból és Dák Tóból történt fejvesztett me­nekülés közben a népi erők légvédelmének találata érte. A helikopter lezuhant, mind a tíz utasa szörnyethalt. Kedden reggel helyszíni sajtótájékoztatót rendezett Haiphongban az amerikai háborús bűntetteket kivizs­gáló vietnami bizottság. A bizottság haiphongi képvise­lői a bombázások minden helyszínét részletesen be­mutatták a helyszíni szem­léken részt vett közel száz vietnami és külföldi tudósí­tónak. Kitüntetés-átadás a szovjet nagykövetségen Bensőséges ünnepség szín. helye volt kedden délben a Szovjetunió budapesti nagy- követsége: V. J. Pavlov nagykövet kitüntetéseket nyújtott át magyar állam­polgároknak, akik a máso­dik világháború idején, a ha­zánkat felszabadító harcok során bátran segítettek szov­jet harcosokat. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a Honvédő háború érdemrend I. fokozatával tüntette ki Ónodi Géza nyugdíjast sápi lakost. II. fokozatával Molnár János nyugdíjast, tápiógyörgyei la. kost. A Harci érdemekért em­lékérmet adományozta a Leg­felsőbb Tanács Ónodi Gézáné­nak és az időközben elhunyt Molnár Jánosnénak, V. J. Pavlov a kitüntetések átnyújtásakor hangsúlyozta, hogy az Ónodi és a Molnár házaspár igaz hazaíiságról és humanizmusról tett tanú- bizonyságot, amikor a nehéz háborús időkben életük koc­káztatásával segített szovjet harcosokat. Ónodi Géza és felesége 1944. őszén több, mint egy hétig rejtegette egy, a frontvonal mögé került harckocsi legénységét és har­ci gépét. Molnár János és fe­lesége egy sebesült szovjet katonát rejtett el, s így meg­mentette az életét. Tetteik­ben a hitleri fasizmus igájá­ban nyögő magyar nép tör. ténelmi sorsa iránti mély felelősségérzet vezérelte őket. A szovjet nép mély hálát érez mindazok iránt, akik a fasizmussal folytatott küz­delem nehéz éveiben mellé álltak, és nem felejti el ma­gyar barátainak bátor tetteit. A kitüntetések átadásánál jelen volt Cservenlca Ferenc- né, a Pest megyei pártbizott­ság első titkára, Karakas László, a Hajdú-Bihar me. gyei pártbizottság első titká­ra, Nagy Mária, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság fő­titkára, s a Külügyminiszté­rium, a Honvédelmi Minisz­térium, a Magyar Partizán Szövetség több vezető mun­katársa is. A szocialista gazdasági integráció új vonásai A KGST-országok gazda­sági — és ettől elválasztha­tatlanul politikai — életé­ben egyre nagyobb szerepet játszik gazdaságunk fokozó­dó integrációja. Ennek az integrációnak átfogó terve a KGST-országok komplex programja. Természetesen az integrá­ció komplex programja sok­kal sokrétűbb, méreteit és az általa felvetett problémá­kat tekintve sokkal hatal­masabb annál, semhogy akár legfontosabb elemeit is egy újságcikk keretei között meg lehessen tárgyalni. 64 százalékkal nő a külkereskedelem 1970-ben a KGST-tagor- szágok külkereskedelmi for- galfnának értéke 55 milliárd rubel volt és csaknem 55 szá­zalékkal haladta meg az 1965-ös színvonalat. Az in­tegrációs mozgás szerves ré­szeként a KGST-országok koordinálják népgazdasági terveiket. E koordinációs munka során megkötötték az 1971—75-re vonatkozó hosszú lejáratú kereskedel­mi egyezményeket. Ennek alapján megállapítható, hogy a következő ötéves időszak­ban a külkereskedelmi áru­forgalom növekedésének üteme meggyorsul: 1975- ben 64 százalékkal fogja meghaladni az 1970-es szín­vonalat. Ipari szakosítás és kooperáció Az integráció természete­sen feltételezi, hogy a nem­zeti gazdaságok, az árucsere- forgalmon túlmenően mesz- szemenóen összekapcsolód­janak, mégpediá éppen a legfontosabb iparágakban. Kiemelkedő jelentősége van ebben a vonatkozásban a gépiparnak. Itt az együttmű­ködés megszervezésére már 1936-ban létrejött a KGST gépipari állandó, bizottsága, amely működésének tizenöt éve alatt jelentős eredmé­nyeket ért el. A gépipari együttműködés fő formája a nemzetközi gyártásszakosí- tás és kooperáció. Ismeretes módon ajánlások születtek arra, hogy melyik szocialis­ta országban milyen iránya ba kell fejleszteni a gépipar szakosítási tevékenységét. A mostani komplex program alapján ilyen szakosítási ja­vaslatok készülnek az ener­getikai berendezésekre, az olajbányászathoz szükséges gépekre, a vas- és színesfém- kohászati felszerelésekre, valamint a Diesel-mozdo­nyok és tehergépkocsik gyártására. Javaslat készült arra is, miképpen kell meg­valósítani a rohamosan elő­retörő nagytartályos (konté­ner) szállítás műszaki esz­közeinek szakosítását. Egy másik kiemelkedően fontos iparág az integráció szempontjából a vegyipar. Itt is 1956 óta folyik egy ál­landó bizottság keretében a gyártásprogramok többol­dalú egyeztetésének mun­kája. Eddig több mint két­ezer féle vegyipari termék gyártásának szakosítását és kooperációját biztosították. Az integráció további folya­matában a termelés szakosí­tásának és a kooperációnak a kiterjesztése mellett há­rom fő célkitűzést tartanak szem előtt: 1. Vegyipari és papírcelluloze gyáraknak a KGST-országok által törté­nő együttes felépítése. 2. Az egyes gyártásfajták együt­tes tervezése. 3. Közös tudo­mányos kutató- és kísérleti munkálatok. Szabváuy kétezer termékcsoportra A két említett, az integrá­ció folyamatában vezető sze­repet játszó iparág határain túlterjedő, általánosabb problémák közül különösen kettőt kell kiemelni. Az egyik: a nemzetközi KGST- szabványok. A másik: a komplex integrációs prog­ram pénzügyi vonatkozásai. A szabványosítási ajánlások tervszerű kidolgozása során elsőként a KGST villamos- és energiarendszerének név­leges feszültségére vonatko­zóan jött létre szabvány­megállapodás. Ez elenged­hetetlenül szükséges volt a villamos és energetikai rendszer egyesítése szem­pontjából. Uj, magasabb színvonalra emelkedett ez a munka 1962-ben, amikor el­határozták a KGST szab­ványügyi intézetének és e té­mával foglalkozó állandó bizottságoknak a létreho­zását. Ez megteremtette a feltételekét az 1966—1970-es első szabványosítási ötéves terv megvalósításához. En­nek eredményeképpen mint­egy 2400 KGST-szabványt fogadtak el. Ennek 24 szá­zaléka gépgyártási, 13 szá­zaléka pedig vegyipari szab­vány. 1975-ig újabb kétezer termékcsoportra és termék­fajtára vonatkozó szabványt dolgoznak ki. Hitelnyú’tás a tagországoknak Ami végezetül a pénzügyi kérdéseket illeti, itt a mi­nőségi fordulatot a Nemzet­közi Beruházási Bank 1969- ben elhatározott megalapí­tása hozta meg. A bank egyik döntő láncszeme az in­tegráció fejlődési folyama­tának. Módot nyújt arra, hogy maximális hatékony­sággal, az egyes KGST-tag- országok és az egész szerve­zet érdekeinek megfelelően használják fel az anyagi és pénzügyi tartalékokat. A gya­korlatban e célkitűzés meg­jelenési formája a közös va­lutával történő hosszú- és középlejáratú hitelnyújtás megvalósítása. Ennek a mun­kának a lebonyolítása a Nem­zetközi Beruházási Bank alapvető feladata. Az első időszakban engedélyezett hitelek között volt például egy Magyarországnak nyúj­tott 30 millió rubeles hitel vállalati fejlesztésre, vasút­vonalak villamosítására és dieselesítésére, valamint egy Lengvelországnak juttatott 15 milliós hitel három gyár felépítésére. A bank jelenleg 30 létesítmény építésére vo­natkozó hiteligénylést vizs­gál. A szocialista integráció néhány vonásának e vázla­tos felsorolásából is kitű­nik, hogy hosszú ideig tartó és mélyen átgondolt prog­ramról van szó. Ennek fő célja a KGST-országok gaz­daságainak olyan integrá­ciója, amely lehetővé teszi a gyors és harmonikus fejlő­dést és megfelel mind a nemzeti, mind a nemzetközi érdekeknek. Megnyílt a dolgozó nők harmadik világértekezlete Prágában A prágai Internacional- szálló nagytermében kedden megkezdődött a dolgozó nők harmadik világértekezlete, amelyen a Szakszervezeti Vi­lágszövetség kezdeményezé­sére 70 ország 200 küldötte 500 millió asszony és leány képviseletében megvitatja a dolgozó nők követeléseinek új chartáját. A négynapos konferencia lehetőséget nyújt arra, hogy értékeljék az 1956-os buda­pesti és az 1964-es bukares­ti konferencia óta a nők tár­sadalmi helyzetében és mun­kakörülményeiben bekövet­kezett változásokat, a nők problémáira ráirányítsak ál­talában a közvélemény, kü­lönösképpen pedig a szak-' szervezetek figyelmét. titkára és Pribék Istvánná, a Veszprém megyei szakszer­vezeti tanács titkára Jelen van a tanácskozáson dr. Prieszol Olga, a Közalkalma­zottak Szakszervezetének fő­titkára és Kamarás István­ná, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének titkára, mindketten szakmájuk nem­zetközi szakszervezeti szö­vetségének képviseletében. Az értekezletet Pierre Gensous, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára nyi­totta meg, majd Karel Hoff­mann, a CSKP KB elnöksé­gének tagja, a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke üdvö­zölte a megjelenteket, tol-, mácsolva Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának és Ludvik Svoboda köztársasá-' gi elnöknek az üzenetét. Kü­lönösképpen meleg szavak­kal köszöntötte a harcoló Vietnam és egész Indokína hős asszonyainak és leányai­nak küldötteit. A konferencia első napi­rendi pontjaként Marie Kabrhelová, a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára, a Szak- szervezeti Világszövetség női munkacsoportjának elnöke terjesztette elő referátumát. A délutáni órákban meg­kezdődött a vita. A tanácskozás jelentősé­gére tekintettel meghívták a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet (ILO), valamint az UNESCO és a FAO megbí­zottait is. A magyar küldöttséget Duschek Lajosné, a SZOT titkára vezeti. Tagjai: Tóth Tiborné, a Ruházatipari Dol­gozók Szakszervezetének fő­titkára, Czerván Mártonná, a SZOT nőbizottságának elnö­ke, Turgonyi Júlia, a SZOT nőbizottságának tagja, Farkas Lajosné, a Beloiannisz Hír­adástechnikai Gyár szak- i szervezeti bizottságának I Kissinger moszkvai útja Az amerikai rádióállomá­sok kedd déli híradásaikban jelentették, hogy dr. Henry Kissinger, Nixon elnök nem­zetbiztonsági főtanácsadója négynapos látogatást tett Moszkvában. Kissinger hétfőn este érke­zett haza Moszkvából és azonnal Camp Dávidba uta­zott,. ahol Nixon elnököt tá­jékoztatta útjának eredmé­nyeiről. A 'fehér házi sajtóértekezle­ten Kissinger elmondotta, hogy moszkvai tartózkodása során megbeszéléseket folyta­tott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával és Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszterrel az időszerű fontos nemzetközi kérdések­ről. Kissinger hangoztatta, hogy a megbeszéléseket kö­zös megállapodás alapján tar­tották titokban. Közölte, hogy a tárgyalások során szó volt a szovjet—ameriai csúcs- találkozó napirendjéről is.

Next

/
Thumbnails
Contents