Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-25 / 96. szám
1972. április 23. tCELCT-MAGYAftOBSZAÖ 5. oldal üzenet az utódoknak Lesz hol válogatni A Kritika Mit rejt az alapkő? Már a rómaiaknál divatban volt az a szokás, hogy az épület egyik alapkövébe belevésték az épület alkotóját, és egy sor adatot. Ez a hagyomány a középkorban, az újkorban is tovább élt, igaz. némi változtatással. Egy tém- tok lépett a kő helyébe, amelyben elhelyeztek egy sor dokumentumot. Nyíregyházáin a közelmúlt napokban a szövetkezeti áruház építésének megkezdése előtt helyeztek el úgynevezett alapkövet. Sokan tették fel a kérdést, hogy ez voltaképpen mi, és milyen célt szolgál ? Az alapkővel kapcsolatos tudnivalókat lapunknak Balogh István, a Nyíregyházi Állami Levéltár vezetője foglalta össze. Elmondta, hogy ez voltaképpen egy üzenet a jövőnek. Minden jelentős épület alapításakor készítettek ilyet, a nagyszabású építkezések során azonban egy időre kiment a divatból. Mostanában azonban újra készítik, hiszen megléte esetleg évszázadok vagy éppen évezredek múltán komoly segítséget jelenthet történészeknek, régészeknek. Korunk egy-egy villanása válik ebből majd ismertté. A mai alapkő lényegében időálló fémből készült cső, amelyben az első és legfontosabb az érintett épület alapitóokmánya. Ez tartalmazza az építmény célját, jellegét, rendeltetését. így a szövetkezeti áruház okmánya is megjelöli ezeket, kiegészítve a tervezővel, a beruházás költségeivel, az alapítók felsorolásával. Régi szokás az is, hogy a tokban elhelyezik a korszak pénzeit. Nyíregyházán most kizárólag fémből készült váltópénzek kerültek az alapkőbe. Az újabb korban egy újságot is tesznek emlékül, mégpedig az alapkőletétel napján megjelentet. A szövetkezeti áruház esetében a Kelet-Magyarország aznapi száma marad az utókorra. Szokás ezenkívül még, hoa- megörökítik a terület vagy esetleg az ország vezetőinek, tisztségviselőinek névsorát is. Az alapkő gondos lezárás után kerül beépítésre, mégpedig olyan helyre, ahol a legkevesebb károsodásnak van kitéve, és ahol könnyen megtalálható. Tulajdonképpen az alapkő ma már nem faragott kő, hanem lényegében fémtok, amelyet gondosan zárhat magába a kor modern anyaga, akár a tégla, akár a beton. A szép és hasznos hagyomány szabolcsi újjáéledésének csak örülhetünk, hiszen gyarapodó építkezéseink idején kortörténeti dokumentumok elhelyezését jelenti a mai idők egy pillanatát ma- gaba záró alapkő. f,Ki miben tudós?" Nyíregyházi diák az országos döntőben Vasárnap szabolcsi fiatalembernek szurkolhattunk a tv-képernyő előtt; a Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium negyedik osztályos diákja, Paulinyi Zoltán a „Ki miben tudós?” vetélkedőn történelemből az országos döntőben versenyzett. Szegedi „ellenfelével” ketten vetélkednek az első helyezésért, amelynek eléréséért újabb, izgalmas feladatot kell megoldani. Hétfőn délelőtt a verseny írásbelivel folytatódott Budapesten. Az iskola olyan, mint egy főhadiszállás, izgatottan várják — és adják tovább — a legújabb híreket. A hétfői feladat: két történelmi személy képzeletbeli párbeszédét kell dramatizálni a versenyzőknek. Közben már megkapták a „házi feladatot” is; rendezzenek kiállítást a megyei tömegmozgalmak, megmozdulások történetéből, amelyhez a versenyzők ötperces tárlatvezetést tarthatnak. A Zrínyiben megszületett a házi feladat témája, „Az ifjúsági mozgalmak Szabolcs-Szatmárban” 1945— 1972 között”. Paulinyi Zoltán helyett a történelemtanár — egyben osztályfőnök és szakkörvezető — Horváth Sándor mutatta meg a tervezett tablókat. „Elődeink — krónikásaink” — ez lesz az egyik tabló címe, amelyhez a megyében élt híres történelmi személyiségek, a munkásmozgalom kiemelkedő harcosai, írók. költők munkássága adja az alapot. Tabló készül a MA- DISZ, a DISZ és a KISZ megalakulásáról. Az ötödik tabló a megye térképét — és a jelent — mutatja be. öt tabló — nem egészen négy nap. Ennyi idő alatt kell összeszedni a dokumentumokat, elkészíteni a kiállítási anyagot. A házi feladatot Paulinyi Zoltánnak kell megoldani, de segíteni mindazok tudnak, akik a felszabadulás után szerveződő demokratikus és kommunista ifjúsági mozgalomnak részesei voltak. Dokumentumokkal, fényképekkel, írásos vagy magnóanyaggal bárki segítheti a nyíregyházi versenyző sikerét, aki az említett időszakra vonatkozó anyagokat a Zrínyi gimnáziumba elküldi. A következő adás vasárnap, április 30-án lesz, a versenyző már szombaton utazik. Tanára véleménye szerint a tablók legkésőbb péntekig elkészülnek, ha megfelelő gyorsasággal kapnak segítséget. Ez a segítség nemcsak a versenyző egyéni sikere miatt fontos, hanem azért is, mert a döntőben a nagy múltú Szeged az ellenfél. A helyezéstől függetlenül Paulinyi Zoltán máris sikert aratott, hiszen a második hely már biztos, s ezzel kiharcolta helyét az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem történelem szakán. (be) Gépkocsisorsolás májusban Negyedévenként növekszik azoknak a száma, akik gépkocsi n y eremén y - betét - könyv sorsolás útján mondhat nak magukénak értékes gépkocsit. Szabolcsban az augusztus havi sorsolásra csupán április első felében 5 millió forint értékű gépkocsinyare- mény-be tétkönyvet nyitottak, s ezzel közéi 220 millió a megyében forgalomban lévő gépkocsinyeremény-be- tétkönyvek értéke. Az augusztusa sorsolásra április 29-ig váltható betétkönyv. Megyénk betétkönyv-tulaj- dánosai az eddig megtartott gépkoc&Lnyeremény -betétkönyvek sorsolása alkalmával 367 gépkocsit nyertek. Májusban több, mint 500 gépkocsi kerül ismét kisonso- lásra. E sorsoláson azok a gépkocsinyeremény-betét- könyvek vesznek részt, amelyeket 1972. január 31-ig váltottak és 1972. április 30- án még forgalomban lesznek. Az Országos Takarékpénztár a május havi sorsolást Pécsett, a Nemzeti Színház Kamaraszínházában tartja. Május 25-én délután 3 órakor a vidéken váltott, míg 26-án délelőtt 9 órakor a Budapesten váltott gépkocsinyere- mény-betétkönyvek sorsolására kerül sor, (n. gy.) áprilisi száma Divat — a raktárból Szeptember végére elkészül a 10 milliós beruházás Alig látható tábla hirdeti a Jókai téren a Kelet-magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat nyíregyházi lerakatát. A földszinti raktárak sötétek, a mennyezetig érő tömött polcok labirintusai között alig lehet közlekedni, így nem csoda, hogy a kiskereskedelmi és a többi közületi vásárló gyakran panaszkodik, hogy a textíliákat kellőképpen megvizsgálni nem tudja, — legtöbbször a kivillanó végek és az anyagmintakönyv alapján rendel. Ezek a hibák az alkalmi látogatónak is azonnal nyilvánvalóvá vá-lnak, nem beszélve a dolgozók — többségük nő — nehéz fizikai munkájáról, amit a körülmények még csak fokoznak. A kézikocsin való szállítás például a keskeny polcok közötti utakon Szinte lehetetlen. Állandóan rettegniük kellett egy esetleges tűstől, mely óriási károkat okozott volna a zsúfolt raktárakban. A lerakat több, mint húsz éve működik ilyen körülmények között, de ez az év fordulópontot jelent. 1971-ben új, korszerű raktártelep tervezéséhez kezdtek a vásárosnaményi és a debreceni vasútvonal közötti, mintegy 2700 négyzetméteres területen. A gyors intézés eredménye, hogy ez év szeptember 30-án átadják a több, mint tízmillió forintos beruházást. — A 2700 négyzetméter beépített területet jelent — mondta Baranyi Frigyes, le- rakatvezető. A meglévő FÜ- SZÉRT-raktár és a mi konfekcióraktárunk közötti területet építtetjük be, ami közvetlen a naményi sín mellé kerül. A középső, egyemeletes új részt két összekötő épület kapcsolja a régi raktárakhoz. Az egy méter széles trepszint mellé érkeznek a vagonok, így külön szállítási gondjaink nem lesznek, még a telepen belül sem, mivel földszinten lesz a központi átvétel és a kiadás. A minőségi ellenőrzés és a helyi vizsgálatnál észlelt kisebb hibák kijavítása az összekötő épületekben történik. Az emeleten több, mint hetven dolgozónak rendezünk be korszerű ebédlőt, irodahelyiségeket, mosdót és öltözőt. Az épület három szárnyát alag- útfolyosó köti össze egymással, ahol paplanok, szőnyegek kapnak helyet. Már működik a felújított és korszerűsített konfekcióraktár. A csővázas polcokon vállfákra akasztott ruhák függnek, így a vásárló szakemberek igényüknek megfelelően tudnak válogatni. Az alsó szinten gyermek-, a földszinten női és az emeleten férfikonfekció található. Naponta átlagosan 1 vagon áru érkezik és ugyanennyi indul a megye számos kiskereskedelmi vállalatához, az ÁFÉSZ-ekhez és egyéb közü- leitekhez. Az új rak,törteién birtokbavétele után korszerű körülmények között tudják a vevőket kiszolgálni. Balogh Júlia A lap részleteket közöl az SZKP Központi Bizottságának Az irodalmi és művészeti kritikákról hozott határozatából. Roland Leroy, a kiemelkedő francia baloldali rendező, Jean Vilar művészi és politikai nézeteinek időszerűségéről ír. A lap közli Lukács György 1957-ben írt előszavát, melyben a marxista filozófus a revizionizmus és a dogmatizmus elleni egyidejű harc fontosságát hangsúlyozta az ideológiai munkában és a politikai gyakorlatban egyaránt. E. Fehér Pál cikkében József Attila költészetének szovjetunióbeli fogadtatásáról ír, Maróthy János pedig zenei életünk *s zenepolitikánk időszerű kedéseit elemzi. A lap Nemzet, nemzetiség, irodalom című ankétjához e számban Titvs Popovici, Jan Ponican. Kö- peczi Béla és V. A. Krivcov szólt hozzá. Major Máté mai városéoítészetünk néhány megoldásra váró kérdéséről írt, s továbbra is közli a lap a Magyar Klasszikusok kiadói tervéhez hozzászóló, javaslatokat tevő leveleket. A lapot tartalmas irodalmi és művészetkritikai rész egészíti ki. A közlekedésről számokban Négyszázhatvan áldozat — Káros hiúság A közlekedési fegye'em érdekében A kállósemjéni Űj Élet Tsz-ben az idén 35 holdon termelnek dohányt. A melegágyakban szépen fejlődnek a palánták. Tar Györgyéé és Balogh Józsefné gondos munkát végez. (Hammel József felvétele) Jó „ajánlólevél” Tiszabercelről Szakmunkások a mezőgazdaságnak (Tudósítónktól) A TisKjaberceli Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola ma már magán viseli a modem agrártudomány jegyeit. s egyre jobban érvényesül az elmélet és gyakorlat gyümölcsöző kapcsolata. Ezeregyszáz négyzetméter alapterületű, fűtött melegházban négyhajós üvegházat, valamint 10 fűthető hollandiágyat üzemeltetnek. A védett, zárt területen mintegy másfél katasztrális hold területre elegendő tápkockákban előnevelt paprika és egyéb primőr áru palántái díszlenek. Ezzel a módszerrel 4—6 héttel korábban jelentkezhetnek a piacon. Az iskola 10 katasztrális holdon folytat belterjes gazdálkodást További 16 boádon gyümölcsöst telepítenek. Már rendelkeznek a gazdálkodáshoz szükséges gépparkkal. Napirendre került az iskola közvetlen közelében lévő, terméketlen homokdomb megművelése is. Mivel a kivitelező vállalatok a terep- rendezésért sokat kérnék, ők maguk vásárolják meg az ehhez szükséges gépeket, s végzik el a munkát. így fele annyiba kerül és még a gépek is megmaradnak. A gépek kezelését a traktorvezetői vizsgával rendelkező végzős tanulók látják majd el. így tovább bővül a diákok szakmai ismerete. Az iskola rendelkezésére álló összes erő- ós munkagépek megismeréséhez ugyanis szaktanárok adnak gyakorlati segítséget. A tászaberceüek eröfesratéMinden tizedik ember gépjárművel közlekedik jelenleg Szabolcs-Szatmárban. Erre enged következtetni a hatvanötezer jogosítvány, amelyet nyilvántartanak megyénkben. A növekedés az utóbbi években meggyorsult, állandóan „telt ház” van az Autóközlekedési Tanintézet és az MHSZ tanfolyamain is. A gépjárművek száma is naponta változik. Tíz éve mindössze tízezer, tavaly pe- • dig már ötvenezer gépjármű volt Szabolcs-Szatmárban. A személygépkocsik számában még gyorsabb ütemű a növekedés: tíz év alatt nyolcszáz- ról nyolcezerre növekedett számuk. Már ezek az adatok is jelzik, hogy a közlekedéshez szükséges harmadik feltétellel, az úthálózattal gondok lehetnek, mert sem az építés, sem a korszerűsítés nem tud lépést tartani — elsősorban a nagy költségek miatt — a gépjárművek tízszeres, de még ötszörös növekedésével sem. Országosan azt tartják, hogy körülbelül tízéves lemaradás van az utak, úttartozékok, óvó- és biztosítólétesítmények hátrányára. Megyénkben az országos helyzettől kedvezőbb az útviszonyok állapota, mégis sok kísérlek hasznát veszi a lakosság is. Az általuk termelt árut ugyanis — szerződéses alapon — az ÁFÉSZ és MÉK veszi át, s juttatja a megyeszékhely és a környező falvak boltjaiba. Ezzel is bőv tik a vitamindús nyersanyagok választékát. Bár a mezőgazdaság nem tartozik a divatos szakmák közé, a megye agrár jellege jövőit ígér a tiszab er cél i végzős szakmunkásaknak. A szorgalmas munkával, szakmaszeretettel itt megszerzett szakmunkás-bizonyítvány ma már jó ajánlólevél a nagyüzemi gazdaságok és felsőbb oktatási intézményeknél. Érdemes tehát a tiszaberceli oktatással a pályaválasztó fiataloknak közeilebbrői is megismerkedni, (K. Gyá fogás hangzik el: még a 4-e* számú főút egyes szakaszai is rendkívül rosszak, de a peremrészeken — például a fehérgyarmati járásban — lobb útszakasz igényelne korszerűsítést. A kedvező helyzetet az jelenti, hogy a megye kelet—nyugati irányban (Rakamaz—Nyíregyháza— Beregsurány) és észak—déli irányban (Záhony—Uj fehértó) néhány szakasztól eltekintve már most is, de a IV. ötéves terv végére már teljes hosszában jó utakkal rendelkezik. Mindezek alapvelőek, amikor a közlekedési helyzetről beszélünk. Sajnos, melléjük szomorú statisztika járul: a balesetek gyorsabban növekednek, mint a gépjármüvek száma. 1961-ben még 178 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetet jegyeztek fel, tavaly már 1154-et. Tavaly már minden 42. gépjárműre egy sérüléssel járó baleset jutott. A közlekedési balesetek miatt négyszázhatvan ember halt meg tíz ev alatt Szabolcs-Szatmárban, s több, mint kilencezren szenvedtek balesetet, sérültek meg. Szomorú következtetésre jutunk, ha évenkénti megoszlásban nézzük az adatokat. A közúti közlekedés szabolcsi áldozatai közül nyolcvanegyen tavaly vesztették életüket, és ötszáznegyven súlyos, és több mint ezer köny- nyebb sérülés írható 1971 számlájára. Pontosabban a gépjármű- vezetőkére és a gyalogosokéra. A megyei közúti baleset- elhárítási tanács múlt heti ülésén is elemezték Szabolcs- Szatmár közlekedési helyzetét, s ott is azt hangsúlyozták: a műszaki-technikai hibák száma viszonylag csekély, a balesetek nagy többségében az emberek magatartása játszott szerepet. Az előidéző okok között változatlanul a gyorshajtás, szabálytalan kanyarodás, az elsőbbségi jog meg nem adása és az előzési szabályok megsértése szerepel. Az új, nagy teljesítményű járművek szaporodásával egyre inkább tapasztalható, hogy ezek vezetői gyakran visszaélnek motoruk, gépkocsijuk erejével, udvariatlanok, leszorítják a gyengébb járműveket. Megjegyzendő, hogy a közhiedelemmel ellentétben, a legtöbb gyorshajtásból eredő baleset jó látási és jó útviszonyok mellett történt, s az ilyen eseteknél megtalálható a gépjárművezető jellembeli rossz tulajdonsága. Az elsőbbségi jogot elsősorban köny- nyelműség, türelmetlenség vagy káros hiúság miatt nem adják meg a járművezetők. M. S,
