Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-22 / 94. szám

A HŰSPROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT 1972. iprffis n. — A 8zabolcs-Sza(már megyei Állaíforgalmi és Húsipari Vállalat a lakosság* szolgálatában A Szabolcs-Szatmár me­gyei Állatforgalmi és Húsipa. ri Vállalat tevékenységébe tartozik: A megye állatállományá­nak növelése, a hústermelés szempontjából előnyös faj­ták meghonosításának előse­gítése és támogatása. Ezen kívül feladata a szer­ződéses akciók szerve­zése, az élőállat-felvá­sárlás, a felvásárolt állatok belföldi és exportra történő értékesítése; a vágóállatok levágása, feldolgozása, s a feldolgozás során nyert fő- és melléktermékek értékesí­tése a kereskedelmi vállala­tokon keresztül, s biztosítani a megye lakosságának hús és húskészítményekkel való ellátását. Mindezen túl a vállalat sa­ját hizlalással is hozzájárul a megye és az ország lakossá­gának biztonságos húsellátá­sához. S ami ehhez szüksé­ges: a saját gépi és szállító- eszköz karbantartása, üze­meltetése. A vállalat a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisz­tériumon belül az Adatfor­galmi és Húsipari Tröszthöz tartozik. Felvásárlás terüle­tén nagyságrendben közé­pen, húsipari termelésben a kis vállalatok sorában he­lyezkedik eL A lakosság jobb ellátásáért A vállalat a megye élelmi­szer-gazdaság vertikumában igen fontos összehangoló fel­adatot lát el. Ezen belül an­nak középpontjában helyez­kedik el, befolyásoló szerepe van a termelésre és a keres­kedelmen keresztül a lakos­ság ellátására. Ezt a felada­tát a párt-, a kormány és a megye vezető szerveinek irányelvei, illetve határozatai alapján látja el. A vállalat tevékenységét mindenkor az a szempont ve­zérli, hogy növekedjék a te­nyésztési kedv és állandóan javuljon a lakosság hús és húskészítményekkel való mennyiségi és minőségi ellá­tása. A jelenlegi vállalat három korábbi vállalatból alakult: a Nyíregyházi Közvágóhíd és Jéggyár, az Állatforgalmi és a Serbéshízlaló Vállalatból. Az egyesített vállalat nyír­egyházi központtal működik, 6 felvásárlási kirendeltsége van, járási székhelyekkel. Két telepen folytat hizlalást, Nyírmadán és Felsősimán. A vállalat tevékenységi kö­réből első helyen az élőállat- forgalmazást kell kiemelni. A vállalatnak ez az egysé­ge 1950 óta fejti ki tevékeny­ségét. Abban az időben fel. vásároltak 70 043 dh hízott sertést és 29 579 db vágómar­hát. Ezzel szemben 1971-ben már 133 733 db hízott sertést és 42 922 db vágómarhát vá­sároltak fel. Az állatforgalmazáson be­lül a vállalat feladatához tar­tozik a süldőmalac, vágó­borjú, vágó- és haszdnló, a juh és bizonyos mértékig a tenyészüsző forgalmazása is. A ' vágójuh forgalmazását párhuzamosan a Gyapjufor. galmi Vállalat is végzi. Tíz év fejlődése Ha áttekintjük az elmúlt 10 év fejlődését, akkor azt látjuk, hogy 1961-ben 48 599 db süldőmalacot vásároltak fel. juhfelvásárlás még nem volt. 1971-ben 91 984 darab süldőmalacot és 62 377 da­rab vágójuhot vásároltak. Az időszakoknak megfe­lelően változott a vállalat felvásárlási létszáma és az egyes években felvásárolt élő állatok darabszáma is. grre vonatkozóan két ada­tot említünk: 1961-ben 63 felvásárló 163 709 darab élő állatot, 1971-ben 69 felvásárló 339 309 darab élő állatot vá­sárolt fel. Jelenleg egy fel­vásárlóra éves szinten 4850 darab felvásárolt élő állat jut. A felvásárolt vágóállatból 1971-ben a megye vágóhídján vágósertésből 68,5 százalékot, vágómarhából 13,9 százalé­kot vágott le és dolgozott fel a vállalat. A többi vágóállat társvál­lalathoz került elszállításra vágás céljára, illetve az ex. portra alkalmas állatokat a TERIMPEX-en keresztül ér­tékesítették. A vállalatnak a forgalom lebonyolítására 38 darab te­herszállító jármű áll rendel­kezésére. Ezek a járművek végzik az élő állat szállításán túlmenően a megye közületi és kiskereskedelmi egységei, be a hús és húskészítmények kiszállítását. Kiszállítást végeznek 82 közületnek és intézménynek (iskolák, nap­közi otthonok, kórházak, stb.), 323 állami és szövetke­zeti, kereskedelmi egységnek, a megye valamennj i telepü­lésére. A. vállalat megalakulásától kezdve a tröszti rendelkezés­nek megfelelően foglalkozik élőállatexporttal • is. Ezt a tevékenységét a TERIMPEX Külke­reskedelmi Vállalaton ke­resztül bonyolítja. Érdemes áttekinteni, hogy az egyes állatfajtáknál hogyan ala­kult az exportmennyiség: Növekvő export Szabolcsból 1961-ben élősertésexport még nem volt. 1971-ben élő­sertésexport 12 066 db. A vágómarhaexport ugyaneb­ben az időben 664 db-ról 7094 db-ra növekedett. 1971-ben az exportra kerü­lő vágómarhák 85 százalékát termelőszövetkezeti gazdasá. gok adták. Jelentős fejlődés tapasztal­ható a juhexportnál is. A korábbi 1970 év 33 007 db- jával szemben 1971-ben 46 820 db juhot, illetve bá­rányt exportáltunk. Érdemes megemlíteni, hogy az exportra kerülő élő állatok többségét a termelőszövetke­zeti gazdaságok produkálják. Élősertésexportnál a terme­lőszövetkezetek által épített szakosított telepek jelentős mértékben fogják növelni az exportlehetőséget. Külön ki kell emelnünk a háztáji gazdaságok szerepét. Ha csak a két állatfaj tát vesz- szük, a sertést és a szarvas- marhát, akkor azt kell meg­állapítanunk, hogy 1971-ben a háztáji önállóan és a ter­melőszövetkezeten keresztül az összes hízott sertésnek 17,2 százalékát, a vágómarhának 30,9 százalékát adta. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekkel szorosabb kapcsolat kiépítését a tröszti irányelveknek megfelelően már a korábbi években el­kezdték. Ennek a szorosabb együttműködésnek az a cél­ja, hogy több áru kerüljön fel­vásárlásra, másrészt a köny- nyebb és jobb értékesítés célját szolgáló állatállomány alakuljon ki. Ennek figye­lembevételével olyan infor. mációkat közölnek a termelő gazdaságokkal, amelyek a tényleges belföldi és külföldi piaci igénynek meg­felelnek. Jó kapcsolat a Isz-ekkcl A termelésfejlesztési tevé­kenység keretében fehér húsú borjúhizlalás terén hat ter­melőszövetkezettel és két ál­lami gazdasággal, intenzív szarvasmarha-hizlalásnál 28 termelőszövetkezettel lé­tesítettek kapcsolatot. A vállalat szaktanácsadás­sal különböző takarmánytóp- akciók bonyolításával törek­szik arra, hogy gazdaságo. sabbá tegye a termelőszövet­kezetek vágóállat-terme, lését. A háztáji ál­lomány növeléséhez vem­hes koca kihelyezési akciót szervez. Az akció keretében kedvező feltételek mellett már ez ideig mintegy 4609 db vemhes kocát helyeztek ki. A szarvasmarha-állomány háztáji gazdaságokban tör­ténő fejlesztésére állami tá­mogatással üszőket helyeztek ki 7 hónapos vemlhességgel. Az utóbbi két évben 7275 darab ilyen vemhes üsző ke­rült a tenyésztőkhöz. A tenyészoélokat szolgáló alapanyagok kihelyezésén túlmenően a vállalat közre­működik a"- mezőgazdasági nagyüzemek hizlalási • alap­anyag forgalmazásával is. A forgalmazás -'keretén belül szabad felvásárlással növen­dékmarhákat, borjúirat, hizla. lásra alkalmas teheneket és lovakat vásárolnak és adnak át a termelőszövetkezeteknek, ahol azokat feljavítják bel­földi vágás és élő export cél­jára, és a vállalaton kérész, tül értékesítik. Ellátják a ter­melőszövetkezeteket és álla­mi gazdaságokat süldővel és malaccal, amelyet részben szerződött, részben pedig szabad piaci felvásárlásból forgalmaznak az azt igénylő gazdaságoknak. Tovább fejlesztik a szerződéses termelést 1972-ben a tröszt és a vállalat egyaránt a szerződé­ses termeltetés és az élőállat- termelés korszerűsítésére tö­rekszik. Ennek lényege az, hogy a szerződéses rendszert tovább szükséges fejleszteni és a korszerűbb tenyésztési és hizlalási követelmények, hez igazítani. Indokolja ezt a korszerű sertés- és szarvas­marhatelepek nagyarányú fejlesztése, valamint a hús­program keretén , belül a szarvasmarha-tenyésztési problémák megoldása és az állandóan változó külföldi Húsüzem. Napi termelése 80 mázsa töltelékáru. 1964. január 1-itől a Húsipart Tröszt kötelékébe került. A vágóipairi és húsfeldolgo­zó részleg 1970 évig hagyomá­nyos eljárással dolgozott, vagyis valamennyi munkafo­lyamat kézi . munkaerővel tör­tént. A részleg rekonstrukció­jának első üteme 1971 évben befejeződött. Ezzel a vágóipa­ri kapacitás sertés vonatko­zásában 200 darabról 480 da­rabra növekedett (8 óra). Vágóhíd: percenként egy sertés Vágóesarnók. A magaspályás szállítószalag percenként egy hízót szállít. piaci igények is. Emiatt a keresleti igény, valamint az ipari feldolgozás kapacitásá­nak kielégítése megköveteli, hogy havi, illetve heti egyen­letes ütemű legyen a hízott­sertés- és vágómarha-felvá­sárlás, vagyis az év minden hónapjában és minden heté­ben egyenletes legyen az ipa­ri kapacitás leterhelése, s a piaci igények kielégítése. Az egyénlétes ütemű felvásárlás biztosítja az ipari kapacitás legjobb kihasználását és ez szolgálja leginkább a népgaz­daság érdekét is. Az elmúlt éviekben jellemző volt a lökésszerű kínálat, ami elsősorban a téli hónapoifcban jelentkezett olyan mértékben, hogy csak nagy áldozatválla­lás árán lehetett azt levágni, hűtőházakban elhelyezni, il­letve piacokon értékesíteni. Ugyanaikkor a nyári hóna­pokban annyira lecsökkent a kínálat, hogy a legszüksége­sebb igényeket is nehezen tudta a vállalat kielégíteni, az ipari, illetve vágókapaci­tás csak részlegesen volt ki­használva. A felvásárlás üte­mességét csak úgy tudják biztosítani, ha ezzel a törek­vésükkel a.termelőszövetke­zetek, egyéni és háztáji gaz­daságok egyetértenek. Ug.y állítják be a korszerű hizlal­dába a rotációt, egyéb helye­ken pedig a hizlalásra szánt állatok eladási időpontját, hogy az egyenletesen, az év minden napjára biztosítani tudja az ipari kapacitás teljes kihasználását. Biztonsági tartalék: A vágóipari kapacitás el­méletileg percenként egy hí­zósertés levágására alkalmas. A rekonstrukció óta évente az alábbiak szerint alakult a levágott hízósertés száma: 1969-hen 50 440 darab, 1970- ben 52 151 darab, 1971-ben 91 611 darab. Ez idő alatt épült fel az új marhavágó- vonal, amely teljes kihaszná­lás esetén éves szinten 27 360 darab marha.levágására al­kalmas. Ezzel szemben raktár hiányában csak 5966 darabot vágtak 1971-ben. A re­konstrukcióval egyidejűleg nem került sor a másodlagos feldolgozó-kapacitás fejlesz­tésére, mint pl. zsír-, béilfel- dolgozás. Ezek az üzemrészeik nincsenek szinkronban az el­méleti vágókapacitással. A húsfeldolgozó részleg a re­konstrukció előtt 13 280 q ter­méket állított elő évente, 1971-ben 17 162 q húskészít­ményt termelt a megye la­kosságának ellátására. A húsfeldolgozó részleg kapacitásának növeléséhez szülíséges a füstölő, a kész- áruraktár, szárazóruraktár bővítésié, illetve korszerűsíté­se. A kapacitás jobb kihasz­nálását-segíti elő az új hűtő­raktár megépítése. Ebben az új hűtőraktár-kamplexuim- ban nyer elhelyezést az új zsírüzem és csontozó üzem­rész. Leegyszerűsödik a belső anyagmozgatás. A rekonst­rukció első ütemének befeje­zése óta fejlesztésire mintegy 25 millió forintot fordítottak.' A megye lakosságának ellá­tását szolgáló termékek 93 százalékát a Sza.bolos-Szat- má-r megyei Allatforgalmi és Hvfeipari Vállalat állítja elő. A 2 százalékot a debreceni társvállalat biztosítja. Ennek megfelelően a vállalat 1969- től egyenletesen emelkedő mennyiségi és minőségi ellá­tás biztosítására törekszik. A lakossági ellátás adatai a saját hizlalda Az állatforgalmi és húsipa­ri vállalat két telephelyen saját hizlaldával rendelkezik. Ez a hizlalda jelentős szere­pet tölt be a vállalat egész működése szempontjából, mert az eLmúlt években be­töltötte azt a biztonsági sze­repet és jelenleg is ezt a funkciót látja el, hogy amikor nem volt elegendő kínálat hí­zóból, akkor a saját hizlaldá­ban meghizlalt hízókkal át lehetett hidalni a kritikus he­teket, hónapokat. A két tele­pen 1971-ben 34 615 darab hízót, 41 848 q súlyban állí­tott elő. A hizlaldában 1 kg. hús előállításához 3,27 kg. keményítőt használtak fel. 1 kg hús előállítási költsége 22.94 Ft-ba került. A hizlalda az 1950-es években épült, ha­gyományos tartási és hizlalási körülményeket biztosít. Saját 1969- ben 37 947 q. 13 280 q. összesen: 51 227 q. 1970- ben 37 419 q. 16 610 q. összesen: 54 029 q. 1971- ben 38 432 q. 17 162 q. összesen: 55 594 q. A vállalat húsipari — ezen- belü.1 a vágási — tevékeny­ségét 1968-ban meg akarták szüntetni. Emiatt a rekonst­rukció az ország többi válla­lataihoz képest később indult mag' és a rekonstrukció első szakasza csak 1970-ben feje­ződött be. A vállalat emn-ek megfelelően fogott hozzá a szakmunkás-utánpótlás biz­tosításához. Jelenleg a dehre- ceni'és a nyíregyházi szakmun­kásképző iskoláikban 63 fő ipari tanuló tanul. A vállalat rekonstrukciójá­nak második lépcsője meg­kezdődött. Ennek keretében kerül átadásra 1972, július hónapban a hűtőrakitár és még ez érben kezdetét veszi az új öltöző és fürdő, vala­mint egyéb szociális létesít­mények építése. Ha a szociá­lis létesítményeken túlmenő­en a raktározás és egyéb ter­mékeket feldolgozó üzemré­szek fejlesztése megtörténik, sértés es marhahús hús és egyéb készítmények sertés és marhahús hús és egyéb készítmények sertés és marhahús hús és egyéb készítmények akkor tér á.t a vállalat vágó- ipar-tevékenységben a két műszakra. A vállalat valamennyi dol­gozója tisztában van felelős­ségteljes munkájával és azon munkálkodik, hogy minél jobb legyen a megye lakossá­gának ellátása, javuljon a felvásárlás ütemessége és minden szektorban a tenyész­tési kedv. A vállalat működési terü­letén 19 szocialista brigád 390 fővel dolgozik azért, hogy a vállalat minél eredmé­nyesebben szolgálja a megye lakosságát. A vállalatnál 283 olyan dol­gozó van, aki 5—10—15. illet­ve 20 éves munkaviszonnyal rendelkezik. Ezeket a régi, vállalathoz hű dolgozókat kellő tisztelet és anyagi meg­becsülés is övezi. mert a kollektív szerződésnek meg­felelően havonta 50—200 Ft- ig terjedő törzs?árdapótlék- ban részesülnek. £ 1. oldal A s ____KW.ET-MÁWARORSZ AÖ Mennyiségileg 1969 óta az alábbiak szerint alakult az ellátás: takarmánykeverővel rendel­kezik, melynek kapacitása 1000 q nap. A két hizlaldái telepen je­lenleg 180 fő dolgozik. Egy gondozóra 600 db. hízott ser­tés jut éves szinten. A hizlal­da 'ál 1 ategészságügyi ellátása biztosított., Külön állatagész- sé^gyi hivatal' működik a ’hizlalda 'területén. A vállalat vágóipari és hús­feldolgozó tevékenysége a legrégibb. A felszabadulás előtt és utána is, mint vágó­hídi közösség működött 1950­i.g, eztt követően pedig 1950- től tanácsi vállalatként. Az akkori tanácsi vállalat 43 főt foglalkoztatott, jelenleg a vágóhídon 219 fő dolgozik. Az akkori vállalathoz tarto­zott a mátészalkai és a kis- várdai vágóhíd is. A begyűj­tés ideje alatt a kdsvárdai vá­góhíd épületeiben és terüle­tén bútoripar létesült, a má­tészalkai vágóhíd jelenleg kényiszervágóhidként műjkö- dik. A vállalat 1963-ig mű­ködött tanácsi vállalatként,

Next

/
Thumbnails
Contents