Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-22 / 94. szám
A HŰSPROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT 1972. iprffis n. — A 8zabolcs-Sza(már megyei Állaíforgalmi és Húsipari Vállalat a lakosság* szolgálatában A Szabolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipa. ri Vállalat tevékenységébe tartozik: A megye állatállományának növelése, a hústermelés szempontjából előnyös fajták meghonosításának elősegítése és támogatása. Ezen kívül feladata a szerződéses akciók szervezése, az élőállat-felvásárlás, a felvásárolt állatok belföldi és exportra történő értékesítése; a vágóállatok levágása, feldolgozása, s a feldolgozás során nyert fő- és melléktermékek értékesítése a kereskedelmi vállalatokon keresztül, s biztosítani a megye lakosságának hús és húskészítményekkel való ellátását. Mindezen túl a vállalat saját hizlalással is hozzájárul a megye és az ország lakosságának biztonságos húsellátásához. S ami ehhez szükséges: a saját gépi és szállító- eszköz karbantartása, üzemeltetése. A vállalat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumon belül az Adatforgalmi és Húsipari Tröszthöz tartozik. Felvásárlás területén nagyságrendben középen, húsipari termelésben a kis vállalatok sorában helyezkedik eL A lakosság jobb ellátásáért A vállalat a megye élelmiszer-gazdaság vertikumában igen fontos összehangoló feladatot lát el. Ezen belül annak középpontjában helyezkedik el, befolyásoló szerepe van a termelésre és a kereskedelmen keresztül a lakosság ellátására. Ezt a feladatát a párt-, a kormány és a megye vezető szerveinek irányelvei, illetve határozatai alapján látja el. A vállalat tevékenységét mindenkor az a szempont vezérli, hogy növekedjék a tenyésztési kedv és állandóan javuljon a lakosság hús és húskészítményekkel való mennyiségi és minőségi ellátása. A jelenlegi vállalat három korábbi vállalatból alakult: a Nyíregyházi Közvágóhíd és Jéggyár, az Állatforgalmi és a Serbéshízlaló Vállalatból. Az egyesített vállalat nyíregyházi központtal működik, 6 felvásárlási kirendeltsége van, járási székhelyekkel. Két telepen folytat hizlalást, Nyírmadán és Felsősimán. A vállalat tevékenységi köréből első helyen az élőállat- forgalmazást kell kiemelni. A vállalatnak ez az egysége 1950 óta fejti ki tevékenységét. Abban az időben fel. vásároltak 70 043 dh hízott sertést és 29 579 db vágómarhát. Ezzel szemben 1971-ben már 133 733 db hízott sertést és 42 922 db vágómarhát vásároltak fel. Az állatforgalmazáson belül a vállalat feladatához tartozik a süldőmalac, vágóborjú, vágó- és haszdnló, a juh és bizonyos mértékig a tenyészüsző forgalmazása is. A ' vágójuh forgalmazását párhuzamosan a Gyapjufor. galmi Vállalat is végzi. Tíz év fejlődése Ha áttekintjük az elmúlt 10 év fejlődését, akkor azt látjuk, hogy 1961-ben 48 599 db süldőmalacot vásároltak fel. juhfelvásárlás még nem volt. 1971-ben 91 984 darab süldőmalacot és 62 377 darab vágójuhot vásároltak. Az időszakoknak megfelelően változott a vállalat felvásárlási létszáma és az egyes években felvásárolt élő állatok darabszáma is. grre vonatkozóan két adatot említünk: 1961-ben 63 felvásárló 163 709 darab élő állatot, 1971-ben 69 felvásárló 339 309 darab élő állatot vásárolt fel. Jelenleg egy felvásárlóra éves szinten 4850 darab felvásárolt élő állat jut. A felvásárolt vágóállatból 1971-ben a megye vágóhídján vágósertésből 68,5 százalékot, vágómarhából 13,9 százalékot vágott le és dolgozott fel a vállalat. A többi vágóállat társvállalathoz került elszállításra vágás céljára, illetve az ex. portra alkalmas állatokat a TERIMPEX-en keresztül értékesítették. A vállalatnak a forgalom lebonyolítására 38 darab teherszállító jármű áll rendelkezésére. Ezek a járművek végzik az élő állat szállításán túlmenően a megye közületi és kiskereskedelmi egységei, be a hús és húskészítmények kiszállítását. Kiszállítást végeznek 82 közületnek és intézménynek (iskolák, napközi otthonok, kórházak, stb.), 323 állami és szövetkezeti, kereskedelmi egységnek, a megye valamennj i településére. A. vállalat megalakulásától kezdve a tröszti rendelkezésnek megfelelően foglalkozik élőállatexporttal • is. Ezt a tevékenységét a TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalaton keresztül bonyolítja. Érdemes áttekinteni, hogy az egyes állatfajtáknál hogyan alakult az exportmennyiség: Növekvő export Szabolcsból 1961-ben élősertésexport még nem volt. 1971-ben élősertésexport 12 066 db. A vágómarhaexport ugyanebben az időben 664 db-ról 7094 db-ra növekedett. 1971-ben az exportra kerülő vágómarhák 85 százalékát termelőszövetkezeti gazdasá. gok adták. Jelentős fejlődés tapasztalható a juhexportnál is. A korábbi 1970 év 33 007 db- jával szemben 1971-ben 46 820 db juhot, illetve bárányt exportáltunk. Érdemes megemlíteni, hogy az exportra kerülő élő állatok többségét a termelőszövetkezeti gazdaságok produkálják. Élősertésexportnál a termelőszövetkezetek által épített szakosított telepek jelentős mértékben fogják növelni az exportlehetőséget. Külön ki kell emelnünk a háztáji gazdaságok szerepét. Ha csak a két állatfaj tát vesz- szük, a sertést és a szarvas- marhát, akkor azt kell megállapítanunk, hogy 1971-ben a háztáji önállóan és a termelőszövetkezeten keresztül az összes hízott sertésnek 17,2 százalékát, a vágómarhának 30,9 százalékát adta. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekkel szorosabb kapcsolat kiépítését a tröszti irányelveknek megfelelően már a korábbi években elkezdték. Ennek a szorosabb együttműködésnek az a célja, hogy több áru kerüljön felvásárlásra, másrészt a köny- nyebb és jobb értékesítés célját szolgáló állatállomány alakuljon ki. Ennek figyelembevételével olyan infor. mációkat közölnek a termelő gazdaságokkal, amelyek a tényleges belföldi és külföldi piaci igénynek megfelelnek. Jó kapcsolat a Isz-ekkcl A termelésfejlesztési tevékenység keretében fehér húsú borjúhizlalás terén hat termelőszövetkezettel és két állami gazdasággal, intenzív szarvasmarha-hizlalásnál 28 termelőszövetkezettel létesítettek kapcsolatot. A vállalat szaktanácsadással különböző takarmánytóp- akciók bonyolításával törekszik arra, hogy gazdaságo. sabbá tegye a termelőszövetkezetek vágóállat-terme, lését. A háztáji állomány növeléséhez vemhes koca kihelyezési akciót szervez. Az akció keretében kedvező feltételek mellett már ez ideig mintegy 4609 db vemhes kocát helyeztek ki. A szarvasmarha-állomány háztáji gazdaságokban történő fejlesztésére állami támogatással üszőket helyeztek ki 7 hónapos vemlhességgel. Az utóbbi két évben 7275 darab ilyen vemhes üsző került a tenyésztőkhöz. A tenyészoélokat szolgáló alapanyagok kihelyezésén túlmenően a vállalat közreműködik a"- mezőgazdasági nagyüzemek hizlalási • alapanyag forgalmazásával is. A forgalmazás -'keretén belül szabad felvásárlással növendékmarhákat, borjúirat, hizla. lásra alkalmas teheneket és lovakat vásárolnak és adnak át a termelőszövetkezeteknek, ahol azokat feljavítják belföldi vágás és élő export céljára, és a vállalaton kérész, tül értékesítik. Ellátják a termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat süldővel és malaccal, amelyet részben szerződött, részben pedig szabad piaci felvásárlásból forgalmaznak az azt igénylő gazdaságoknak. Tovább fejlesztik a szerződéses termelést 1972-ben a tröszt és a vállalat egyaránt a szerződéses termeltetés és az élőállat- termelés korszerűsítésére törekszik. Ennek lényege az, hogy a szerződéses rendszert tovább szükséges fejleszteni és a korszerűbb tenyésztési és hizlalási követelmények, hez igazítani. Indokolja ezt a korszerű sertés- és szarvasmarhatelepek nagyarányú fejlesztése, valamint a húsprogram keretén , belül a szarvasmarha-tenyésztési problémák megoldása és az állandóan változó külföldi Húsüzem. Napi termelése 80 mázsa töltelékáru. 1964. január 1-itől a Húsipart Tröszt kötelékébe került. A vágóipairi és húsfeldolgozó részleg 1970 évig hagyományos eljárással dolgozott, vagyis valamennyi munkafolyamat kézi . munkaerővel történt. A részleg rekonstrukciójának első üteme 1971 évben befejeződött. Ezzel a vágóipari kapacitás sertés vonatkozásában 200 darabról 480 darabra növekedett (8 óra). Vágóhíd: percenként egy sertés Vágóesarnók. A magaspályás szállítószalag percenként egy hízót szállít. piaci igények is. Emiatt a keresleti igény, valamint az ipari feldolgozás kapacitásának kielégítése megköveteli, hogy havi, illetve heti egyenletes ütemű legyen a hízottsertés- és vágómarha-felvásárlás, vagyis az év minden hónapjában és minden hetében egyenletes legyen az ipari kapacitás leterhelése, s a piaci igények kielégítése. Az egyénlétes ütemű felvásárlás biztosítja az ipari kapacitás legjobb kihasználását és ez szolgálja leginkább a népgazdaság érdekét is. Az elmúlt éviekben jellemző volt a lökésszerű kínálat, ami elsősorban a téli hónapoifcban jelentkezett olyan mértékben, hogy csak nagy áldozatvállalás árán lehetett azt levágni, hűtőházakban elhelyezni, illetve piacokon értékesíteni. Ugyanaikkor a nyári hónapokban annyira lecsökkent a kínálat, hogy a legszükségesebb igényeket is nehezen tudta a vállalat kielégíteni, az ipari, illetve vágókapacitás csak részlegesen volt kihasználva. A felvásárlás ütemességét csak úgy tudják biztosítani, ha ezzel a törekvésükkel a.termelőszövetkezetek, egyéni és háztáji gazdaságok egyetértenek. Ug.y állítják be a korszerű hizlaldába a rotációt, egyéb helyeken pedig a hizlalásra szánt állatok eladási időpontját, hogy az egyenletesen, az év minden napjára biztosítani tudja az ipari kapacitás teljes kihasználását. Biztonsági tartalék: A vágóipari kapacitás elméletileg percenként egy hízósertés levágására alkalmas. A rekonstrukció óta évente az alábbiak szerint alakult a levágott hízósertés száma: 1969-hen 50 440 darab, 1970- ben 52 151 darab, 1971-ben 91 611 darab. Ez idő alatt épült fel az új marhavágó- vonal, amely teljes kihasználás esetén éves szinten 27 360 darab marha.levágására alkalmas. Ezzel szemben raktár hiányában csak 5966 darabot vágtak 1971-ben. A rekonstrukcióval egyidejűleg nem került sor a másodlagos feldolgozó-kapacitás fejlesztésére, mint pl. zsír-, béilfel- dolgozás. Ezek az üzemrészeik nincsenek szinkronban az elméleti vágókapacitással. A húsfeldolgozó részleg a rekonstrukció előtt 13 280 q terméket állított elő évente, 1971-ben 17 162 q húskészítményt termelt a megye lakosságának ellátására. A húsfeldolgozó részleg kapacitásának növeléséhez szülíséges a füstölő, a kész- áruraktár, szárazóruraktár bővítésié, illetve korszerűsítése. A kapacitás jobb kihasználását-segíti elő az új hűtőraktár megépítése. Ebben az új hűtőraktár-kamplexuim- ban nyer elhelyezést az új zsírüzem és csontozó üzemrész. Leegyszerűsödik a belső anyagmozgatás. A rekonstrukció első ütemének befejezése óta fejlesztésire mintegy 25 millió forintot fordítottak.' A megye lakosságának ellátását szolgáló termékek 93 százalékát a Sza.bolos-Szat- má-r megyei Allatforgalmi és Hvfeipari Vállalat állítja elő. A 2 százalékot a debreceni társvállalat biztosítja. Ennek megfelelően a vállalat 1969- től egyenletesen emelkedő mennyiségi és minőségi ellátás biztosítására törekszik. A lakossági ellátás adatai a saját hizlalda Az állatforgalmi és húsipari vállalat két telephelyen saját hizlaldával rendelkezik. Ez a hizlalda jelentős szerepet tölt be a vállalat egész működése szempontjából, mert az eLmúlt években betöltötte azt a biztonsági szerepet és jelenleg is ezt a funkciót látja el, hogy amikor nem volt elegendő kínálat hízóból, akkor a saját hizlaldában meghizlalt hízókkal át lehetett hidalni a kritikus heteket, hónapokat. A két telepen 1971-ben 34 615 darab hízót, 41 848 q súlyban állított elő. A hizlaldában 1 kg. hús előállításához 3,27 kg. keményítőt használtak fel. 1 kg hús előállítási költsége 22.94 Ft-ba került. A hizlalda az 1950-es években épült, hagyományos tartási és hizlalási körülményeket biztosít. Saját 1969- ben 37 947 q. 13 280 q. összesen: 51 227 q. 1970- ben 37 419 q. 16 610 q. összesen: 54 029 q. 1971- ben 38 432 q. 17 162 q. összesen: 55 594 q. A vállalat húsipari — ezen- belü.1 a vágási — tevékenységét 1968-ban meg akarták szüntetni. Emiatt a rekonstrukció az ország többi vállalataihoz képest később indult mag' és a rekonstrukció első szakasza csak 1970-ben fejeződött be. A vállalat emn-ek megfelelően fogott hozzá a szakmunkás-utánpótlás biztosításához. Jelenleg a dehre- ceni'és a nyíregyházi szakmunkásképző iskoláikban 63 fő ipari tanuló tanul. A vállalat rekonstrukciójának második lépcsője megkezdődött. Ennek keretében kerül átadásra 1972, július hónapban a hűtőrakitár és még ez érben kezdetét veszi az új öltöző és fürdő, valamint egyéb szociális létesítmények építése. Ha a szociális létesítményeken túlmenően a raktározás és egyéb termékeket feldolgozó üzemrészek fejlesztése megtörténik, sértés es marhahús hús és egyéb készítmények sertés és marhahús hús és egyéb készítmények sertés és marhahús hús és egyéb készítmények akkor tér á.t a vállalat vágó- ipar-tevékenységben a két műszakra. A vállalat valamennyi dolgozója tisztában van felelősségteljes munkájával és azon munkálkodik, hogy minél jobb legyen a megye lakosságának ellátása, javuljon a felvásárlás ütemessége és minden szektorban a tenyésztési kedv. A vállalat működési területén 19 szocialista brigád 390 fővel dolgozik azért, hogy a vállalat minél eredményesebben szolgálja a megye lakosságát. A vállalatnál 283 olyan dolgozó van, aki 5—10—15. illetve 20 éves munkaviszonnyal rendelkezik. Ezeket a régi, vállalathoz hű dolgozókat kellő tisztelet és anyagi megbecsülés is övezi. mert a kollektív szerződésnek megfelelően havonta 50—200 Ft- ig terjedő törzs?árdapótlék- ban részesülnek. £ 1. oldal A s ____KW.ET-MÁWARORSZ AÖ Mennyiségileg 1969 óta az alábbiak szerint alakult az ellátás: takarmánykeverővel rendelkezik, melynek kapacitása 1000 q nap. A két hizlaldái telepen jelenleg 180 fő dolgozik. Egy gondozóra 600 db. hízott sertés jut éves szinten. A hizlalda 'ál 1 ategészságügyi ellátása biztosított., Külön állatagész- sé^gyi hivatal' működik a ’hizlalda 'területén. A vállalat vágóipari és húsfeldolgozó tevékenysége a legrégibb. A felszabadulás előtt és utána is, mint vágóhídi közösség működött 1950i.g, eztt követően pedig 1950- től tanácsi vállalatként. Az akkori tanácsi vállalat 43 főt foglalkoztatott, jelenleg a vágóhídon 219 fő dolgozik. Az akkori vállalathoz tartozott a mátészalkai és a kis- várdai vágóhíd is. A begyűjtés ideje alatt a kdsvárdai vágóhíd épületeiben és területén bútoripar létesült, a mátészalkai vágóhíd jelenleg kényiszervágóhidként műjkö- dik. A vállalat 1963-ig működött tanácsi vállalatként,
