Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-21 / 93. szám

KELET-MAGYARORSZAG 5. oldal 1972. április 21. Katona Erzsébet, Pankotai Mária és Szondi Matild gondozza a szépen fejlődő paprika- palántákat a nyírmeggyes! Petőfi Tsz konyhakertészetének fóliasátrában. (Hammel J. felvétele) Mintaóvoda — Csaknem ötszörös túljelentkezés * Óvónői szakközépiskola Magykállélnn r A következő tanév elején — 1972. szeptemberében — az ország négy középis­kolájában óvónői szakkö­zépiskolai oktatást vezetnek be. amelynek célja az óvónői utánpótlásról gondoskodni, hiszen ezen a pályán igen sokan dolgoznak képesítés nélkül. Az egyik iskola a Nagy kallói Budai Nagy An­tal Gimnázium, ahol az el­múlt napokban ért véget a felvételi vizsga. Szeptembertől két első osz­tályban — 72 tanuló — és egy második osztályban — 35 tanuló — kezdik meg Nagy káliéban az óvónőkép. zést. Meglepően nagy — csak­nem ötszörös — volt a túl­jelentkezés.. a meghirdetett helyekre. Az első osztályba 310 tanuló kérte felvételét, a másodikba 118 olyan gimna­zista jelentkezett, aki most végzi a középiskola első osz­tályát, de tanulmányait az óvónői szakközépiskolában szeretőé folytatni. A jelent­kezéseket az egész megye te­rületéről elfogadták, felvenni azonban csak a szükséges lét. számot tudják. Húsz pontot hozhattak a tanulók az isko­lából, s további húszat gyűjt- hettek a felvételin. A magyar és a biológia tantárgyiak is­merete mellett alapvető fel­tétel a jó zenei hallás és a rátermettség erre a pályára. Az iskolába . járásonként meghatározott létszámot tud­nak felvenni, tehát előfordul, hat, hogy gyengébb pontszá­mot elért tanulót is felvesz­nek az egyik járásból, míg a másikból egy jobb pontszám­mal sem sikerül a felvétel. Ennek a válogatásnak az a célja, hogy a- ■ járásokból csak annyi tanulót képezze­nek, amennyinek az iskola befejezése után munkát is tudnak adni. A hagyományos gimnáziu­mi tantárgyak mellett emelt óraszámban oktatják az ének, zene, a rajz és a testne­velés tantárgyakat, bevezetik a pedagógia és a pszichológia oktatását is. Ennek megfele­lően bővül az iskola tanári kara. A Nyíregyházi Tanár­képző Főiskola tanárai — mint óraadó tanárok — ok­tatják az új tantárgyakat. A diákok az érettségi bizonyít­vánnyal óvónői szakképesí­tést kapnak, amely annyiban különbözik a főiskolai szin. fen szerzett óvónői képesí­téstől, hogy a szakközépisko­lában végzettek vezető be­osztást nem kaphatnak. Fontos szerepet kap a kép­zésben a gyakorlat. Nagy- kállóban három óvoda van, ebből az egyiket mintaóvo. dának jelölik ki, ahol éven­ként emelkedő óraszámban vesznek részt a gyakorlati foglalkozáson. Az év végét pedig kéthetes nyári gyakor- ' lattal zárják. Ma kezdődik Nyíregyházán az országos tudományos diákköri konferencia Jelentős oktatási és tudo­mányos jellegű esemény színhelye lesz három napon át a Nyíregyházi Tanárkép­ző Főiskola. Itt rendezik meg a X. országos tudományos diákköri konferencia ter­mészettudományi szekciójá­nak konferenciáját. Április' 21-én délelőtt 11 órakor ke­rül sor az ünnepélyes meg­nyitóra, melyen kilenc egye­tem és főiskola képviselői vesznek részt, köztük az Eöt­vös Loránd, a József Attila, a Kossuth Lajos, az Agrártudo­mányi Egyetem, a Pécsi, az Egri és a Szegedi Tanárképző Főiskolák oktatói és.! tanárai. Az április 23-án plenáris üléssel befejeződő konfe­renciának külföldi részvevői is lesznek, a Moszkvai Álla­mi Lomonoszov Egyetem, a Leningrádi Állami Egye­tem és a lengyel Wroclawi Egyetem képviselői vesznek részt a háromnapos prog­ramban, A tudományos diákköri konferencia rangját növeli, hogy az ország főiskolái kö­zül az idén egyedül Nyíregy­házán kerül sor ilyen ren­dezvényre, a többi szekció­ülést egyetemek tartották, il­Válasz cikkünkre Április 11-én lapunk ..Bol­tok üresen” címmel megbírál­ta a Nyíregyháza és Vidéke Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezedet, mivel az Arany János utcai kiét üres bolthelyiségét jóval a műsza­ki átvétel után sem nyitotta meg. Holló Ferenc igazgatósági elnök válaszlevelében közül­iéivé tartják meg. Több mint 150 dolgozatot ismertetnek a konferencián, s április 23-án a záróünnepély utolsó moz­zanataként osztják ,ki a leg­jobb munkáknak járó díja. kát. te. hogy a 6’a. számú bolt­jukban, fórfi-női kötött, divat­os, fehérnemű árukat, a 6 b. számúban pedig gyermek kö- tött-divait, fehérnemű és kon­fekcióárukat hoznak forga­lomba a környező lakosság igényeinek figyelembevételé­vel. Mindkét boltot májusban nyitják meg. Nyitás májusban Fejlesztések a nyírbátori növényolajgyárban A növényolaj feldolgozá­sa szeptemberi idényére ké­szül a nyírbátori növény­olajgyárban egy új 900—1000 vagon napraforgómag befo­gadására épülő siló. A Nö­vényolaj és Mosószergyártó Országos Vállalat tovább fejleszti nyírbátori üzemét, s az idén összesen 24 ‘millió forint értékben végez külön­böző beruházásokat. Az új magtároló siló alapozását a télen végezték el, a Buda­pesti Vegyipari Gépgyár elő­re gyártott acélelemeket szál­lít. amelyeket a helyi TÖ- VÁLL dolgozói szerelnek össze a gépgyár szerelési irányításával. Az új raktártér mellé még megfelelő magfogadó beren­dezéseket is építenek, újabb mérlegeket szereznek, be, s ezzel folyamatossá teszik a napraforgómag átvételét. Az új berendezés lehetővé teszi, hogy egyenesen a naprafor­gókombájnok alól szállítsák Nyírbátorba a magot, ugyan­is a meglévő szárítókapaci­tást 24 vagonos teljesítmény­ről 40 vagonos teljesítmény­re növelik. A 32 méter át. mérőjü. 16—17 méter magas siló kiszolgálására újabb szállítószalagokat is besze­reznek. A gyárban egyéb kapacitás- növelő és a műszaki fejlesz­tést segítő beruházásokra mintegy 3 millió forintot for­dítanak. Tavaly alakították át a mosópor-adagoló beren­dezést, jelenleg a belső szál­lítás gépesítése, a raklapos szállítás gyáron belüli meg. valósítása van napirenden. Ehhez összesen 7 elektromos és motoros targoncát vásá­rolnak. A beruházásokkal a nyír­bátori gyár termelése mint­egy ötszöröse lesz az 5 évvel ezelőttinek, s a tervek sze­rint félmilliárd forint ér­tékű mosószert és növény, olaj-származékot gyártanak. Az üzem nyeresége pedig meghaladja az 50 millió fo­rintot. II szccializmus építése és vívmányaink védelme eíváisszttiaiglian Honvédelmi aktívaértekezlet Nyíregyházán A Magyar Honvédelmi Szö­vetség Szabolcs-Szabmár me­gyei vezetősége csütörtökön tartotta mag honvédalmi ak­tívaértekezletét Nyíregyhá­zán, a megyei tanács nagyter­mében. Az MHSZ megyei ak­tívaértekezletén részt vettek a járási pártbizottságok titká­rai, a megyei tanács járási hivatalainak elnökei, a KISZ- bizott,ságok titkárai, a külön­böző gazdasági és társadalmi szervek képviselői, az MHSZ titkárai, klubvezetői, valamint aktivistái. Az aktívaülés aLnökságáben helyet foglalt Alexa László, a megyei pártbizottság titká­ra, Oláh István vezérőrnagy, miniszterhelyettes, Szabó Mihály ezredes, a Magyar Honvédelmi Szövetség he­lyettes főtitkára, Kanda Pál, az SZMT vezető titkára, dr. Fábián Lajos, a megyei ta­nács titkára, Halász András, a megyei KISZ-bizottság tit­kára, Szaniszló János, az MHSZ megyei titkára, vala­mint a fegyveres testületek és más, helyi társadalmi szervek képviselői. Az aktívaértekezlet részt­vevőit Szaniszló János, az MHSZ megyei titkára üdvö­zölte, majd ismertette a me­gyei vezetőség tevékenységét, s szólt az MHSZ előtt álló további feladatokról. Bevezetőjében hangsúlyoz­ta, hogy az elmúlt öt évben megyénkben a honvédelmi tevékenység az MSZMP Poli­tikai Bizottságának 1967. jú­nius 20-i, valamint a kor­mány 1967. augusztus 8-i ha­tározatának szellemében zaj­lott. Szervezettebb képzés magasabb színvonalon A megyében folyó honvé­delmi munkáról szólva a be­számoló hangsúlyozta, hogy Szabolcs-Szaitmárbam is szer­vezettebben, magasabb szín­vonalon folyik a sorköteles fiatalok katonai előképzése. A tartalékos tisztiek és tiszt- helyettesek tájékoztató okta­tása is komoly változáson, je­lentős fejlődésen ment át. A tájékoztató oktatásba be­vontak száma évről évre nö­vekedett Szabolcs-Szatmár- ban és a megfelelő ismerete- két kellő színvonalon sajátí­tották el-a résztvevőik. Az MHSZ megyei titkaira a szakiágakban folyó munká­ról szólva elsőnek a gépjár­művezető-képzésiről szólt. El­mondta, *hogy a sorkötelesek egyre komolyabb képzést kapnak. A jelenlegi gondok — főként az eszközök el­avultsága — ellenére is bizta­tók a jövő lehetőséged. Az or­szágos köznont támogatása révén a. gépjárműpark mint­egy 60 isizázalékát máris ki­cserélték, s a megye terme­lőszövetkezeti, gazdasági szer­vei által nyújtott támogatás nyomán ez év végére csak to­vább javul a helyzet. A rádió- és elektrotechnikai képzésben megyénk is foko­zatosan áttért a hároméves kiképzési rendszerre, s a rá- di ótávi rászok hatósági vizs­gáztatására. Az MHSZ me­gyei vezetősége e téren is fo­kozatosan törekszik a korsze­rű képzésre, bár a iobb ered­mények elérését még ,ma iis gátolja a technikai esizközök egy részének korszerűtlensé­ge. A repülők és ejtőernyő­sök tevékenységéről a be­számoló elmondta, hogv az oktatást biztonságossá és ala­posabbá tették, s ezt iól bizo­nyítja. hogv az elmúlt évek­ben egyik területen sem tör­tént rendkívüli esemény. Az MHSZ-ben föl vő snort- tevékenységet is értékelte a megyei vezetőség beszámoló­ja, hangsúlyozva, hogy a kü­lönféle honvédelmi sportren­dezvények egyre színvonala­sabbá váltak. Az összetett honvédelmi versenyeken és a honvédelmi kupa lövészverse­nyeken évente több tízezren vesznek részt megyénkben. E versenyeket jól egészítik ki a KISZ-szervezetek, s az úttö­rőcsapatok versenyei, az úttö- r ö-oi i mp iák lövészrand ez vé - nyei is. A tartalékosok hon­védalmi versenyén szántin növekszik a résztvevőit szá­ma, s a múlt évben az orszá­gos versenyen együttessink második helyet szereztek. Sportrepülőink, ejtőernyőse­ink, modellezőink sportered­ményei egyaránt elfogadható­ak, rendezvényeikkel jól se­gítik a megyében folyó hon­védelmi propagandát. A raai- óssport a legeredményesebb sportágnak mondható me­gyénkben. Versenyzőink több országos helyezést értek el, közülült a nyíregyházi' Vein- cze! Miklós az 1971. évi Euró- pa-bajnofcságon ezüstérmes lett. Jobban Itainaíozíalni a társadalmi össyeío«ást O Majd az MHSZ megyei kapcsolatairól szólva a be­számoló hangsúlyozta, hogy a megyei vezetőség munkatár­sai, szakemberei, aktivistái felmérhetetlenül nagy segít­séget kapnak a megyei párt­bizottságtól, a megyei párt­szervektől. De kitűnőéit kap­csolatai a tanácsi szervekkel, s mindezek nyomán egyre ja­vulnak a gazdasági és társa­dalmi szervekkel való kap­csolatok Is. Külön-említette a beszámoló a fegyveres testü­letek támogatását, melyet mindenkor élveznek az MHSZ munkatársai. Beszámolója befejező részé­ben az MHSZ megyei titkára a feladatokról ejtett szót. Rendkívül fontos teendőnek jelölte meg a kapcsolatok to­vábbi szélesítését, az MHSZ- ben folyó kiképzési munka színvonalának' ........' jávüásár' Hangsúlyozta, hogy a szövet­ség alapvető feladata, hogy egyre jobban kamatoztassa a Szabolcs-Szatmár megyében mindinkább kibontakozó, szé­les körű ’ társadalmi össze­fogást. S ennek segítségével minden «eddiginél eredménye­sebben és magasabb szinten végezze a lakosság, s az ifjú­ság honvédelmi felkészítését. Végül az MHSZ megyei tit­kára megköszönte a pártbi­zottságoknak, pártszerveze­teknek, az állami és társadal­mi szerveknek, az aktivisták­nak az eddigi segítséget, s kérte, hogy a jövőben is tá­mogassák megyénkben a hon­védelmi tevékenységet. A beszámolóhoz elsőként Gáli Ibolya mátészalkai álta­lános iskolai tanár, a járási modellezőklub vezetője szólt hozzá. Hangsúlyozta, hogy az iskolai honvédelmi nevelés egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok egyöntetűen tá­mogassák azt. Fülöp Ignác nyíregyházi nyugdíjas, egy­kori partizán egyebek között javasolta, hogy a fiatalok ha­zafias nevelésébe kapcsolják be az egykori partizánokat. Nehéz János, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola adjunk­tusa az intézetben folyó hon­védelmi tevékenységről tájé­koztatta az értekezlet részt­vevőit. Kozma Ferenc, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának képvisel etében kért szót, s elmondta, hogy megyénk mezőgazdasági jellegű mun­kahelyein igyekeznek egyre tartalmasabb honvédelmi jel­legű sporteseményeket, ered­ményeiket elérni. Szocialista hazánk védelméért Ezek után kért szót Alexa László, a megyei pártbizott­ság titkára. Utalt arra, hogy megyénkben a honvédelmi tevékenység az elmúlt évek­ben a Politikai Bizottság 1967. június 20-i határozatá­nak szellemében folyt. A leg­fontosabb feladatokról szólva elmondta, hogy a teendőket a Központi Bizottság titkársága 1971. november 22-i határo«' zata jelöli meg. — Amikor a lakosság és az ifjúság honvédelmi nevelésé­ről, felkészítéséről beszélünk, természetesen a szocialista haza védelmére való felké­szülésre gondolunk. Korunk a kapitalizmusból a szocia­lizmusba való átmenet kora, A honvédelmi nevelés és fel­készítés kiszélesítésének szük­ségessége mindenekelőtt a kapitalista környezet létéből fakad, mert ez képezi objek­tív alapját a szocialista haza veszély eztetésénak. — A szocialista társadalom építése és vívmányainak vé­delme egymástól el nem vá­lasztható feladatok, egy­mással kölcsönhatásiban van­nak, feltételezik egymást — hangsúlyozta a megyei párt- bizottság titkára. —Ugyan­akkor elválaszthatatlanul ösa- szefügg a szocialista világ­rendszer erősítésével és kö­zös védelmével is. Iskoláinkban* — a legtöbb helyen — céltudatosan törek­szenek a tantárgyak oktatá­sán belül szélesíteni a hon­védelmi nevelést és szélesí­tést. Elismeréssel szólt arról, hogy a fegyveres erők és tes­tületek is tevékenyen részt vesznek a megyei feladatok m egval ós í tás á ban. Elmondta, hogy jelentősen szélesedett megyénkben a honvédelmi előképzés, s ennek eredmé­nyei egyre jobban megmutat­koznak a hadseregben és a népgazdaságban. Felhívta a figyelmet, hogy a megyében fellelhető lehetőségek azon­ban még nincsenek minden­kor elég céltudatosan kihasz­nálva. A különböző szervek a hon­véd elírni tevékenységben való részvételét hangsúlyozva el- 1 mondta "a"'megyei '-paffbizott­ság titkára, hogy ezt rendkí­vül jelentős politikai tevé­kenységként kell felfogni. Minden szerv, szervezet — jellegének megfelelően, saját keretei között, saját eszközei­vel, napi tevékenységébe szervesen beillesztve, céltu­datosan végezzen honvédelmi nevelőmunkát, illetve ehhez a munkához nyújtson anyagi segítséget is. A honvédelmi munka me­gyénkben soron következő feladatairól szólva megálla­pította, hogy teljesítésük ko­moly terheket rónak az MHSZ megyei szerveire. Egyben elmondta, hoigy az eddig végzett munka, a pánt-, az állami és társadalmi szer­vezeteink segítése biztosíték; arra, hogy az új feladatokat is sikeresen megoldják Sza^ bolcs-Szabmár megyében. Szabolcs-Szafmár országos mércével A következő felszólald Oláh István vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhélyet- tes volt. A honvédelmi tevé­kenységiről szólva hangsú­lyozta, hogy rendkívül fontos a politikai meggyőzés elve, s az önkéntesség megteremté­se. Majd elmondta, hogy Sza­bolcs-Szatmár megyében nincs szégyenkezni való az eddig végzett munka miatt, hiszen az itt folyó tevékeny­séget országos összevetésben jónak értékelik. Az országos hon-védelmi szervek nevében gratulált az eredményekhez, s újabb sikereket kívánt. Nagy László dombrádi MHSZ-titkár a községi szer­vezet mindennapos tevékeny­ségéről, terveiről számolt be. Halász András, a KISZ me­gyei bizottságának titkára el­mondta, hogy a megye KISZ- szervezetei tudják, ismerik a honvédelmi neveléssel kap­csolatos feladataikat, s a megyei bizottság irányításá­val a jövőben is eleget kí­vánnak tenni e feladatoknak. Ökrös István, a Nyíregyházi Kossuth Szakközépiskola igazgatója a középiskolákban folyó eredményes tevékeny­ség érdekében a személyi feltételek javítását kérte. Béri Lászlő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents