Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-10 / 59. szám
1972. március fi. Kft PT-MAGYÄFOR'SFäG' 5. ni (fa? LAPSZÉLEN: Felbontott út Tanácstagi interpelláció alapján hozott egy rendkívül közérdekű határozatot a közelmúltban a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az útfelbontásról van szó: a nyitott árkok heteken, hónapokon át okoznak bosszúságot az arra járóknak, csúfítják a városképet. A gáz-, víz-, csatornahálózat ki építésével együtt jár az útfelbontás, mégis igényesebbnek kellene lenni a megye- székhelyen. Most, a vb-határozat alapján változott a helyzet: a műszaki osztály az útfelbontás! engedélyt csak abban az esetben adja meg, ha biztosítottnak látja a feltételeket ahhoz, hogy a helyreállítás, az előírt határidőre és megfelelő minőségben történhet. Számítanak arra is, hogy ezt nem minden útfelbontást végző vállalat tudja megtenni, ezért ilyen esetre már az engedélyben előírja, hogy a tanácsi építőipari vállalatnál meg kell rendelni az út kijavítását, A határozat következetes végrehajtásával megszűnhet a hónapokig tátongó árkok sokasága, és a helyreállítás sem lehet akármilyen. Megnyugtató ez a városkép, de a közlekedők szempontjából is. A lakosságnak mindenképpen kedvező határozat megvalósítása eleinte várhatóan gondokat okoz majd, éppen ezért már most gondoltak arra, hogy a tapasztalatok alapján finomítsák a határozatot, s a végrehajtó bizottság az év végén újra visszatér a témára: elérték-e céljukat, valóban kevesebb lett-e Nyíregyházán a hosszú ideig tartó útfelbontás. M. S. Üdülés — vállalati segítséggel Első pillanatban nem éppen aktuálisnak tűnő kérdésekkel fordultunk három vállalat szakszervezeti titkáraihoz, illetve megbízott vezetőihez:. A telefonkörkérdés témája ugyanis a nyári üdültetés volt. De hol van még a nyár, kérdezhetnék most sokan, hiszen március 21-én is csupán a hivatalos tavasz három hónapjába lépünk. A kérdésekre kapott válaszok viszont éppen az aktualitást igazolták. A szakszervezetek már felmérték a „házon belüli” lehetőségeket, beszerzik a beutalókat és az elosztásra is hamarosan sor kerül. A dohányipari vállalatok balatonszabadi és ábrahám- hegyi központi üdülőinek 2— 2 szobáját évente a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat béreli. Itt elsősorban családokat üdültetnak, mivel a SZOT-beutalók között alig akad 1—2 családos. Tavaly 87-en üdültek a két helyen, 56 felnőtt és 31 gyermek. — Nem panaszkodhatunk, a múlt évben elég sok szak - szervezeti beutalót kaptunk — mondta Bacsó Lajosné. Az ország különböző részein 66- an pihenhettek. Egy állandó és úgy érzem maradandó problémát jelent vállalatunk idényjellegű tevékenysége. A dohánybegyűjtések októberben kezdődnek és a főbb munkálatok a téli és a tavaszi hónapokig tartanak. Ez azt jelenti, hogy éppen a legforgalmasabb és a legkeresettebb idényben (június- szeptember) tudnak a dolgozók üdülni és a meglévő „téli-tavaszi” jegyeinket igen nehéz más vállalatokkal elcserélni. Arról nem is beszélek, hogy sokak szabadságolása a legnagyobb munkába jelentős termeléskiesést okozna. A közúti építő vállalat „törzshelye” Hajdúszoboszló. Három hónapra bérelnek 2—3 ágyas szobákat közel a fürdő területéhez. A fizikai és az adminisztratív dolgozók hetente váltják egymást, így június, július és augusztusban 50—60-an tudnak pihenni és akik Igénylik, szakszerű orvosi kezelést kaphatnak a fürdő terápiás részében. Ha a jóléti keret engedi, hasonló formában Miskolcon és Sátoraljaújhelyen keresnek üdülési lehetőségeket az idén. Elsősorban a szívbetegeknek használna a hegyi levegő és a nyugodt környezet. A cipőipari vállalatnak a szakszervezeti jegyekkel kell hasznosan gazdálkodnia — mondta Farkas János. Az igényeket elsősorban a tavaszi és az őszi hónapokban tudjuk kielégíteni. Budapesti, hévízi. Mátra vidéki üdülőkben főleg a fiatalok és az egyedülállók töltik szabadságukat, mert a családos beutalókhoz vállalatunk is ritkán jut. Három vállalat — három különböző módszer. Eredményes és jó az a gyakorlat, ahol többféle lehetőséggel számolnak. Felhasználják a beutalókat, igénybe veszik a vállalati központi üdülőket és a családos üdültetésre is gondolnak. Hiszen nem lehet közömbös egyetlen vállalatnak sem, hogy két hét múlva pihent, nyugodt emberek térnek vissza az üzemekbe, vagy a munkapadok mellé. <b.) Olcsóbb lett a burgonya A szokatlanul meleg időjárás meggyorsította a primőr áruk felhozatalát A MÉK-töl kapott tájékoztatás szerint a mai naptól a burgonyafélék árát leszállították. A gülbaba burgonyának az eddigi 3,40 forintos ára 3 forintra, a rózsaburgonya ára 3,10 forintról 2,70- re csökkent. A sárgaburgonyát pedig kilogrammonként 2.40 forintért árusítják. Az árak első osztályú burgonyafélékre vonatkoznak. A másodosztályú burgonya, fajták piaci árai a következőképpen alakulnak: a gülfaj- ták másodosztályú ára 2.80 helyett 2.20, a rózsaburgonya 2.40 helyett 2 forint. Leszállították a tojás árát is. Az első osztályú minőségi tojás darabonkénti ára 1,40- ről 1,20-ra esett. Előrejelzés szerint a szombati hetipiacra Csongrád megyéből nagyobb mennyisé, gű és kiváló minőségű hónaposretek érkezik Nyíregyházára. Az ára csomónként 4,50 forint. Meggyorsult, mennyiségben és minőségben is kiváló zöldpaprika érkezik. Ára darabonként 3—4 forint. Az uborka 16 és 40 forint között változik. A jó időjárás azonban itt is befolyásolja az elkövetkező napokban az árakat. Salátából is bőven érkezik nap mint nap a zöldségboltokba. A saláta ára fejenként 1 és 2 forint. A közeli napokban megjelenik a várva várt újparadicsom is. A déli megyékből érkező primőr áru előzetes árát még nem ismerik. A tavaszias meleg időjárás következtében a zöldségfélék, bői is megjelennek a primőr áruk. Várható a tavalyi zöldségfélék árának leszállítása is. A MÉK raktáraiban nagy mennyiségű gyökér, sárgarépa, karalábé és zeller van. Talán még egyetlen évben sem fordult elő, hogy a primőr áruk megjelenése Idején a zöldségfaj tőkből ilyen nagy mennyiségű és minőségű áru álljon a vásárlók rendelkezésére. Farkas Pá? Konzervipari felárak Március elején országszerte meggyorsultak a konzervipari szerződéskötési tárgyalások, a gyárak és a mezőgazdasági üzemek között. A konzerviparnak különösen sok paradicsomra lesz szüksége, ezért ennek termesztését — a kilónként 30 filléres átlagos felvásárlási áremelés mellett — további kedvezményekkel ösztönzi. A két évvel ezelőtti paradicsomtermés egyhar- madát elvitte a fitoftora- fertőzés. A konzervipar ezért anyagilag is támogatja a növény- védelmi munkálatokat és holdanként 400 forintos növényvédelmi hozzájárulást fizet azoknak a termelőknek, akik szállítási szerződést kötnek a vállalatokkal. Amennyiben a termelők 80 holdnál nagyobb területre kötnek szerződést, illetve 100 vagonnyi paradicsomot garantálnak a feldolgozó üzemeknek, holdanként 1000 forintos hozzájárulást kapnak. A termesztés biztonsága érdekében a konzervipari szakemberek előírt védekezési technológiát javasolnak. Amennyiben ezeket a termelők megtartják, hozzájutnak a kedvezményhez és — szerencsés esetben — csaknem ingyen védhetik meg a termést. Kilónként 10 filléres felárat kapnak azok az üzemek, amelyek augusztus 10-e előtt, vagy szeptember 30-a után szállítanak a gyáraknak. 0*vasóuk írja A színház épülete előtt a járda — a vaslappal lefedett csatonanyílás mellett — beszakadt, s a lyuk hónapok sőt már majd egy éve, hogy ott tátong, mélysége ismeretlen. Kijavításáról minél előbb gondoskodni kellene, megelőzve valamely színház- látogató, vagy arra járó ember bokatöréses, vagy fica- mos balesetét — írja Szatmári László Nyíregyháza, Ság- vári-telepi lakos. Szakkönyvtárunk TÖRPE KAKTUSZOK A nap gyermekeinek nevezik a kaktuszokat, mert őket köszönti elsőnek, s tőlük búcsúzik utolsónak a nap. Mészáros Zoltán és Szabó Dezső új könyve is a kaktuszokról szól, a legkisebb kaktuszokról, amelyek felnőtt korukban sem nagyobbak néhány centiméternél. A szerzők sok hasznos tanácsot adnak a kaktusz kedve löknek és a gyűjtőknek. A könyvet sok művészi felvétel illusztrálja. (Mezőgazdasági Kiadó). A SZENVEDÉLYES KERTÉSZ Karel Capek negyven évvel ezelőtt megjelent könyvét adta ki magyar nyelven a Natura Kiadó. Jókedvű írások ezek, s arról adnak hírt, hogyan válik egy városi emberből kertész. Ma, amikor egyre többen igyekeznek szabad idejükben elszakadni a várostól, külön jelentősége van ennek a törhetetlen optimizmussal megírt könyvnek. A könyvet Mayer Judit fordította, az illusztrációk Jozef Capek művészi munkái. A szabolcsi művészek Benczúr-termi kiállításáról Több évre visszanyúló előzmények után végre megnyílt a város, egyúttal a megye képcsarnoka. Más megyeszékhelyekhez viszonyítva hozzátehetjük: nem korán. A Képcsarnok kereskedelmi szerv ugyan, jelentősége azonban messze túlnőheti az átlagos üzlet kereteit. A népművelési hivatáson, az ízlésfejlesztésen, a városiasodásban lévő érdemein kívül az is célkitűzései között van, hogy a helyi képzőművészeti életet is fellendítse. örülhetünk, hogy a Képcsarnok legelőször helyi művészeinknek rendezett tárlatot. A szándék, a segíteni akarás szép, elismerést érdemel. De ugyanakkor vessünk egy pillantást a kulisz- szák mögé is. Mikor a vállalat közölte szándékát a művészekkel. a visszajelentés, legyünk őszinték, csak egy művész részéről történt olyan formában, ahogy a rendező szerv elvárhatta volna. (Ha av művészek nem tartják szem előtt saját érdekeiket, hogyan kívánják, hogy mások törődjenek velük!) Tekintve, hogy pár nappal a tárlat megnyitása előtt egy másik kiállítás, a pedagógus képzőművészek kiállítása nyitott kaput, az ott látottak alapján felmerül egy másik kérdés. Miért nem szerepel a képcsarnokban Horváth János és Sánta László, kiknek ragyogó dolgait láthattuk a pedagógus-kiállításon. Műveik ennek a kiállításnak is javára válhattak volna. Nem tudjuk az okokat, de az biztos, hogy valahol valami nincs egészen rendben. (Hogy Katonáról, kinek szintén itt lett volna a helye, ne is beszéljünk !) Mindezt természetesen a látogató nem látja, tudni is kevesen tudják, de mit mondanak a képek? Általában mondhatjuk, ha új izgalmakat nem is hozott a tárlat, de csalódást sem okozott. Berecz András feltétlenül kiváló kolorista. Csak valahogy az az érzésünk, hogy maga sem hiszi el mind‘g, hogy ez a legfőbb ereje. Gyakran gondolkozik, ahelyett, hogy a szive legbelsőbb hangjára hallgatna. Huszár István erdőrészletei, melyeket szeptemberben a sóstői művésztelepen készített, nagy közönségsikert aratnak. Azok, akik ismerik a többi változatot is, hajlamosak inkább azokra szavazni. Kerülő Ferenc mindig kellemes meglepetést okoz azoknak, kik figyelik művészetét. így van ez most is. Pál Gyula a legegyenletesebben dolgozó művészünk. Nem lett hűtlen magához ez alkalommal sem. Beszédes ablaké házai, álmodozó fái éppoly erővel szólnak, mint régebben. Örömmel kellett nézni Soltész Albert újabb képeit is. Lengyel- ország után őszin tán szólva, most megtalálta saját magút. Színskálája megérett, kom pozíciós tapasztalatai leszűrőd- tek. A Képcsarnok kiállításának még egy pozitív vonását leéli kiemelni, nevezetesen, hogy művészeink ezáltal bekapcsolódnak a műkereskedelembe. Anyagi bázis nélkül nem lehet virágzó művész- élet. Eddig művészeink alkotásainak csaknem egyedüli vásárlója a magyed tanács (illetve állami vásárló keret) volt, aki kiállítási áron, vagyis körülbelül 2—3-szoros áron vásárolt. Magánosok ezt nem engedhették meg maguknak. Most megnyílt a lehetőség, hogy mindenki a számára elérhető összsgárt megkaphatja a neki te.seő képet. Ha végezetül azt kívánjuk, hogy a megyei művészeink igazi mecénása egy-egy szabolcsi vállalat, s a szabolcsi közönség legyen, akkor az egész megyének jót kívánunk. A sikert ne csak az jelezze, hogy a megnyitáskor milyen sokan szorultak a lépcsőkre, hanem az is, hogy a művészeknek minél kevesebb képet kelljen a kiállítás végén hazavinni ők. Koroknay Gyulai Dózsa-emlékkiállítáera készül a Nemzeti Múzeum A Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású emlékkiállítással köszönni, rnájusban Dózsa György születésének 500. évfordulóját. A bemutató két rendezője. Faradi Nán_ dór és Szakály Ferenc, a múzeum munkatársai elmondották, hogy tárlatuk az év egyik reprezentatív kiállítása lesz, amely elsősorban az 1514-es parasztháború okairól, körülményeiről nyújt majd áttekintést. A nézők elé tárt anyag lényegében négy nagyobb egységre oszlik. Két részben, a múzeum dísztermének jobb és bal oldali oszlopsora alatti „oaraszthózban” és „várbelsőben” olyan tárgyakat helyeznek el, amelyek híven* szemléltetik a két szemben álló alapvető osztály életszínvonalbeli különbségét és egy. szersmind ellentéteik lényegére is rámutatnak. A hajdani paraszti életmódot korabeli címerek, fametszetek segítségével mutatják be, de ott lesznek a munkaeszközök: kapák, fogók, bőrvágó kések, valamint a viselet tartozékai. Megtekinthetik a látogatók a jobbágyok földesúri szolgál, tatásait rögzítő úgynevezett „urbáriumot” a királyi adó- elszámolásokat, az 1522-es Bács megyei tizedjegyzéket is. A főúri élet gazdag fényűzését a pompás reneszánsz székek, gótikus asztalok, drá. ga evőeszközök, értékes fegyverek, pecsétnyomók szemlél, tetik. Nem hiányoznak a tárlatról az akkori egyházi fel- szerelési tárgyak sem; kely- hek, gótikus övék, mellboglá. rok, reneszánsz láncok, továbbá Bakócz Tamás esztergomi érsek címere, kelyhe, mellkeresztje. A kiállítás egyik érdekessége X. Leó pápa bullája a keresztesháború meghirdetéséről, Simon modrusi püspök 1514. április 3-án kelt átiratában. A látogató idézeteket olvashat Dózsa híres ceglédi beszédéből, amely Marchiaí Jakab inkvizitor jelentése nyomán maradt ránk. A díszterem bejáratával szemben a tervek szerint nagyméretű dobogó foglal majd helyet, közepén Dózsa György szobra — Szervátiusz Jenő alkotása — áll. Előtte a dobogó bal oldalán a neme. si csapatok fegyverzete: kopjak, szablyák, pajzsok, páncélok, sodronyingek, pus. kák, íjak. Velük szemben a parasztok — rekonstruált — fegyverei: harci nyársak, kések, bárdok, hadibunkók, cséphadarók. A fegyverdobo. gó előtt Magyarország nagy alakú térképe, amely — elek. ironikus megoldással gombnyomásra — egyszerre ábrázolja a parasztháborúk menetét, a paraszthadak mozgását és összecsapásának fő gócpontjait. A főfal harmadik harmadán a Dózsa György kivégzéséről készült metszet nagyított mása látható majd. Tau- rinus híres Stauromaohiajá- nak címlapjáról. Számos oklevél, dokumentum tájékoztatja a látogatót a megtorlásokról, a károk összeírásáról. A Dózsa-kiállítás bemutat, ja ugyanakkor a felkelés utó. hatását, történeti értékelésének változásait is. Benczédi Székely István, Bogát! Fazekas Miklós, Petho Gergely könyveitől Petőfi Sándor verséig, Erkel Ferenc operájának partitúrájáig, amelyet Jókai és Szigligeti szövegére írt. A tárlaton megtalálhatók azok a történelmi munkák is — köztük Engelsnek a német parasztháborúról írt tanulmánya — amelyek a történelmi jelentőségű Dózsa-féle parasztháborúval foglalkoznak. Ma fejeződik be a nyelvi szabadegyetem Ötödik alkalommal került sor március 6. és 10. között a magyar nyelv hete ismeret- terjesztő előadássorozatra a TIT, a tanárképző főiskola és a megyei művelődési központ szervezésében. Dr. Papp László kandidátus, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének főmunkatérsa, dr. Nyirkos István debreceni egyetemi adjunktus, dr. Bérezi Géza akadémikus, nyugalmazott egyetemi tanár és dr. Wacha Imre, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos' munkatársa tartottak előadásokat a főként főiskolai hallgatókból álló közönségnek. A szabadegyetemi előadás- sorozat ötödik, utolsó rendezvénye március 10-én délután 4 órakor lesz a megyei művelődési központ nagytermében. Dr. Papp Ferenc kandidátus, debreceni egyetemi docens szókincsünk stilisztikai rétegződéséről tart előadást. A művészeti hetek keretében Csohány Kálmán, Karsai Zsigmond és Erdélyi Tibor tárlala Nyíregyházán A művészeti hetek keretében március 9-én, csütörtökön délután a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban megnyitották Csohány Kálmán kétszeres Munkácsy-dí- jas grafikus, Karsai Zsigmond festőművész és Erdélyi Tibor népi iparművész közös kiállítását. A tárlaton Csohány Kálmán 16 grafikai alkotása, Karsai Zsigmond 11 olajképé és Erdélyi Tibor 40 darab iparművészeti munkája — kulacs, áttört falikép, különféle plasztikai alkotás — szerepel. A megnyitón Bánszki Pál művészettörténész — aki a kiállítás anyagát rendezte — tartót tárlatvezetést. Nem véletlen, hogy a három — különböző műfajban alkotó mű. vész — közös kiállításon szerepel, hiszen közös szellemiségű alkotók, mindhármuk egyik forrása a népművészet, a megfogalmazásban pedig közös az egyszerűség, a bállá, dai tömörség. A kiállítást április 15-ig 16—19 óra között lehet megtekinteni.
