Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-08 / 57. szám

1972. március 8. mar-MÄTORösszÄe 5 oMa! IEGYZET Édes anyanyelvűnk Gondolataink kifejezésé­nek szép eszközét, magyar nyelvünket ápolji gondoz­zuk e héten. Egy hetet szen­telünk ennek a szép célnak. Nem ünnepi hetet. Nagyon is hétköznapit. Munkával teli napok: viták, megbeszélések, előadások jelzik a hivatásos nyelvészek, nyelvművelők és az élet különböző területén munkálkodók együttes erő­feszítését nyelvünk tisztasá­gának, szépségének megóvá­sáért. Fontosságát és hasznossá­gát nem kell bizonygatni. Az utóbbi években rádió, televí­zió, sajtó állt a nyelvészek mellé, nyitott tág teret annak érdekében, hogy nyesegessük azokat a korcs kinövéseket, amelyek az élő magyar nyelv gyakorlása közben csúfítják a hangok, szavak, mondatok csodálatos rendet követelő fáját. Ápolás, gondozás, nyesege. tés, nyelvi fa — milyen töké­letes biztonsággal, gondos gé­pieséggel érzékelteti édes anyanyelvűnk azt a harmo­nikus rendszert, mely a finn. ugor fából kinőve lomboso- dotfr évszázadok során. Ma­gába szívott máshonnan szár­mazó szavakat, környező né­pektől kapott gondolkodási formákat, és lombosította ki egy fává: a magyar nyelv fá­jává. Ez a tény már önmagában is meghatározza: nem ünne­pelni kell most, hanem gon­dozni. Óvni ezt a nyelvet a torzító szavaktól, a be-beto- lakodó divatkifejezésektől, és naponta újjászülető Ka- zinczyként világra segíteni a kor szülte tárgy, fogalom ma. gyár szavait. Magyar nyelvünk sziget Európában. Szinte lefordítha­tatlan, sok-sok kifejezésé csak számunkra érthető. Az e nyelven beszélők, írók mindig csak néhány millió­nak szóltak érthetően. Arany János veretesen. Karinthy tréfásan játszadozva. Ba­bits műgonddal építkezve, József Attila keményen, úján, Juhász Ferenc kötőjellel - népmesélőn bonyolította, tisztázta gondolatait, tolmá­csolt korgondot, szerelmet, politikát, lélektitkot. Szép míves nyelvünk örök­ségét vigyázni kötelességünk. A rohanó kor dob be nap mint nap olyan szavakat, amelyek nemcsak idegenül hangzanak, hanem csúfítják is. Hibásan és gondatlanul fogalmazott mondatok borít­ják fel belső logikáját, teszik érthetetlenné a magyar sza­vakból összefűzött gondola­tokat. Zenekarok nevei, áruk, hirdetések, falragaszok, hiva­talos iratok, köznek szóló írások hemzsegnek kölcsön­vett szavaktól, bizonyítván a restséget. Mert a nyelvrontás — nyelvi restség. A gondol­kodás hiánya. Figyelmet ébresztő ez a hét. Nyíregyházán már az ötödik alkalom, hogy intsen arra: ki-ki saját munkaterü­letén legyen művelője, őriző- je, védője e nemes kincsnek. Hisszük, hogy nem meddő óhaj ez. így és csak így vál­hat a magyar nyelv hete a magyar nyelv évévé, olyan időszakká, mondhatnók moz­galommá. amely mindennap kényszerít arra. hogy gondo­latunk szép kifejezését szol­gáló eszközünket állandóan és féltőn műveljük. Méltóan azokhoz, akik életüket tették arra, hogy mindent kife­jezővé varázsolják az édes anyanyelvet. B. L. Kertek a város peremén Az utóbbi időben egyre több szó esik a megye, s fő­leg Nyíregyháza zöldséig- gyümölcs ellátásának problé­máiról, a magas árak okai­ról. Kétségtelen, hogy az ez­zel kapcsolatos gondokat el­sősorban a kereslet-kínálat egyensúlyának megbomlása, konkrétan az áru hiánya okozza. A város teljes ellátá­sát például jelenleg a három termelőszövetkezet együtte­sen sem tudná teljes mérték­ben biztosítani. Szükség van a járás területén működő gazdaságok segítségére és a társmegyei beszerzésekre is. Az ellátás javítására Ilyen körülmények között jelenleg, de távlatilag is nagy szerepet játszanak Nyíregyháza zöldség-gyü­mölcs ellátásának segítésé­ben a családi házas kertek, a hétvégi és víkendtelkek is. Csupán az elmúlt években mintegy félezer kertgazda­ság alakult ki a város pere­mén, s számuk immár több ezerre rúg. További gyors, számszerű növekedésük mellett növekszik a termelt gyümölcs és zöldség mennyi­sége, választéka is. Végered­ményben ezek a kertek a városi lakosság mintegy 5—10 százalékának biztosítanak rendszeresen zöldséget, gyü­mölcsöt és más mezőgazda- sági terméket. Sokszor gond azonban ezeknek a kerteknek a bete­lepítése. Hiszen az egyre növekvő igényeket a jelen­tős felfutás ellenére is szin­te képtelen kielégíteni a Nyíregyházán létesített há­rom csemetelerakat. Egyes gyümölcsfacsemeték után például napokat kell utána­Szlovák vendéglátók Nyíregyházán Négytagú küldöttség járt Nyíregyházán, Eperjesről, Nyíregyháza csehszlovákiai testvérvárosából. Az eperjesi vendéglátó vállalat vezetői 2 napos megbeszéléseket foly­tattak itteni kollégáikkal az együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. Az egyeztetett tervek több témában jó le­hetőségeket kínálnak. Ezek alapján már 1972. nyarán szakembereket cserélnek, akik a körülbelül háromhó­napos eperjesi kiküldetést a nyelvtanulásban és a kony­haművészetben tudják majd jól hasznosítani. Az 1972 évi Nyírségi Ősz idején is néhány napra Nyír­egyházára látogatnak az eperjesi vállalat szakemberei, közreműködésükkel kíván­ják megrendezni a „Szlovák napokat”, amelyek az idén elsősorban a vendéglátóipar­ral kapcsolatosak lennének, de később bővíteni lehetne körüket. Ugyancsak jó lehe­tőségek kínálkoznak a kis- határmenti forgalomban. Megállapodást kezdemé­nyez a két vendéglátó válla­lat az idegenforgalom terüle. tén is. Az IBUSZ, Expressz és az Idegenforgalmi Hivatal ál­tal szervezett magyar és szlo. vák csoportoknak a hétvégi Városismertető kirándulásaikra Nyíregyházán a Hotel Sza­bolcsban a vendéglátóipari vállalat jelentős szállodai ár- kedvezményt ad, hasonlókép. pen Eperjesen a testvérválla. lat is. Oklevél 13 törzsállattenyésztő nagyüzemnek megyénkben A Mezőgazdasagi és Élel­mezésügyi Minisztérium idén először adta ki az állatte­nyésztésbein kiváló eredmé­nyeket elért mezőgazdasági nagyüzemeknek a „törzsállat- tenyészet” és a törzsáUatte- nyészet jelölt” címeket és ok­leveleket. Szabolcs-Szatmár megyé­ben 13 nagyüzem kapott ösz- szesen 15 oklevelet, melyet ünnepélyes keretek között a napokban adtak át a nagy­üzemek elnökeinek és igaz­gatóinak. A megyei állatte­nyésztési felügyelőség Debre­ceni úti székhelyén rendezett összejövetelen dr. Szkíta Jó­zsef, a felügyelőség igazgató­ja ismertette a jó eredménye­ket elért közös és állami gaz­daságok mutatószámait. Az egybegyűltek felhasználták ,«z alkalmat arra is, hogy megbeszéljék közös problé­máikat. A vitában felszólalt Rumpold Gyula, az Országos Lótenyésztési Felügyelőség képviselője és Németh János, az Országos Állattenyésztési Felügyelőség osztályvezetője is. A kitüntető — és az érde­kelt gazdaságoknak anyagi­lag is jelentős értéket képvi­selő — okleveleket Görömbei József, a megyei tanács osz­tályvezető-helyettese adta át. A minisztérium törzsitenyé­szetté nyilvánította a domb- rádi Petőfi (volt Szőke Tisza) Termelőszövetkezet szarvas­marha-állományát. Törzste­nyészet jelölt lett az ópályi Kossuth Termelőszövetkezet és a Mátészalkai Állami Tan­gazdaság szarvasmarha-állo­mánya. Törzs tenyészetté mi­nősítették a kisvárdai Rákó­czi Termelőszövetkezet ser- téstenyószetét. Törzstanyészet jelölt lett a tornyospálcai Rá­kóczi, a nyírtassi Dózsa és a nyíribronyi Uj Élet Terme­lőszövetkezet sertésállomá­nya. Törzstenyészetté nyilván totta a minisztérium ckilevelr továbbá a nagydobosi Petői' és a nyírmeggyesi Petőfi Ter­melőszövetkezetek juhait é törzstenyészet jelöiti minősí­tést kapott a dombrádi Pető­fi (volt Szőke Tisza) Terme­lőszövetkezet és a Fehérgyar­mati Állami Gazdaság juhá- szata. (Utóbbi két fajtában is elismerést kapott, a suffolki és az aszkániai juhaiért kü- lön-külön.) Végül két ritka kitüntetés: a nagyecsedi Rákóczi és a nagyhalásza Petőfi Termelő- szövetkezetek lótenyészetét iS törzstenyészetté nyilvání­totta a minisztérium, az erről szóló oklevél átnyújtása mel­lett. Nyíregyházán a megyei bí­róság egyik tárgyalótermébe hétfő délután feltűnően so­kan érkeztek. A bírói székek, ben ülő férfiak — és a meg­jelentek — ezúttal nem a bű­nösökről, hanem A Kutya cí­mű folyóiratról és a kutya tenyésztésről tárgyaltak. Elő. szőr a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének me­gyei vezetője, dr. Vadon Bé­la aktuális kutyatenyésztési ügyekről beszélt, majd beje­lentette, hogy április 9-én megkezdődik Nyíregyházán a kutyakiképzés, amely 3 hó­napig tart szakképzett kikép­ző vezetésével. A „kutyaisko­lába” április elsejéig lehet beíratni az „okos” kutyákat. A bejelentés után A Kutya című folyóirat szerkesztője ankétot tartott. Az ankéton elmondták, hogy Szabolcs­ban Is egyre növekszik az eb. tenyésztők és a kutyabarátok száma. Az utóbbi évek kiállí. tásain a szabolcsi kutyák jól szerepeltek. A szaklap szerkesztősége áprilistól sorozatot indít ír­junk együtt kutyaregényt címmel. A szerkesztőség sza­bolcsi szerzők jelentkezését is várja. Egyébként a folyó­irat áprilisi számában képes riport jelenik meg az ankét­ről és a nyíregyházi kutyate­nyésztőkről. Az ankéton több javaslatot tettek a szaklap munkájának javítására. A legjobb javaslattevők könyv- jutalomban részesültek. (nabradi) járni — eredménytelenül. Cseresznyefát például az ősz óta nem kapott a Kemecsei úti lerakat. Hiányoznak a kü­lönböző körte- és almafajták, kevés a szőlő, nincs kellő vá­laszték őszibarack-csemeték­ben és így tovább. Ezeknek hiánya miatt sokszor évek maradnak ki a termelésből. Kifizetődő és hasznos vállal­kozás lenne, ha a város kör­nyéki termelőszövetkezetek is foglalkoznának facsemeték nevelésével, eladásával. Napokig hiába keresik... Ezen az alapon lehetne ja­vítani a kertgazdaságok pa- lántaellátását is. Nem min­den kerttulajdonosnak áll ugyanis módjában, hogy ezen a téren is önellátó legyen. Egyrészt költséges és időt rabló vállalkozás kisméretű melegágyat, vágj' hajtatóhá­zat építeni, üzemeltetni. Más­részt ez nagyobb szakértel­met is kíván, mint a kész palánták kiültetése, gondozá­sa. Nem ártana, ha a oiacon árusított. kevert fajtájú korcs növények helyett, vala­melyik termelőszövetkezet is megjelenne már az olcsó, faj­taazonos, bő termő paprika-, vagy paradicsomipalántáival. A korábbi évelőben is több­ször szóvá tettük már; korsze­rűtlen, zsúfolt körülmények között működik a megye- székhely egyetlen vetőmag- boLtja. A reggeli nyitást en­nek ellenére százas sor várja a Bethlen Gábor utcán. Bár a választék némileg bővült, néhány kurrens növényma­got egyetlen nap alatt el­hordanak, s utána napokig hiába keresik. Igaz, hogy a zöldség-gyümölcs boltokban és néhány háztartási áruház­ban is lehet kapni néhány vetőmagfélét, de ez vajmi ke­vés. Uj, nagyobb boltra lenne szükség, amelyik az igények­nek' megfelelő eladótérrel, raktárral és mindenekelőtt bő árukészletté! rendelkezne. Kertbarátok köre? A megyében már több he­lyen megalakult a kertbará­tok köre. Szinte érthetetlen, hogy Nyíregyházán eddig nem tudott szervezni egyet az ÁFÉSZ. Korábban elkez­dődött ugyan egy növényvédő kertbarát szövetség szerve­zése, de ez ennél tovább nem is jutott. Pedig a kertbarátok körében közösen, sok Ital hasznosabb — a város ellátá­sát nagyban befolyásoló — tevékenységet tudnának ki­fejteni ezek a nehézségek el- '•mére is gyors ütemben fej­lődő gazdaságok. Megérdemelnék, hogy leg­alább a termést hozó ültet­vények beszerzésében, a ve­o.rtagellátásban nagyobb se­gítséget kapjanak. Tóth Árpád A nyíregyházi TITASZ-székház udvarán kedden dél''1,'tt egy 31 méter magas URH-rádióantennát állítottak fel. Se­gítségével biztosítják a megyeszékhely es a vidéki kirendelt­ségek rádiókapcsolatát. (Elek Emil felvétele). Minden eddiginél nagyobb támogatásban részesülnek a pedagógushiánnyal küszkö­dő, elsősorban kis települé­sek. A legelmaradottabb te­rületeken az eddigi, 200 forinc tos területi pótlék fefsö hátát, rát 600 forintra emelték,*, a letelepedési segély 2 ezer fo­rintos összegét 2—10 ezer fo­rint között megállapítható összegre változtatták. Hogyan szolgálja az intézkedés a pe­dagógusok szociális helyzeté, nek javítását — erről tájé­koztatták a Pedagógusok Szakszervezetében az MTI munkatársát. Az új intézkedés nyomán országszerte 22 millió forint­tal nagyobb összeg áll ren­delkezésre területi pótlék ki. fizetésére, mint eddig, a le­telepedési segély fölemelésé­hez pedig újabb 2 millió fo­rintot biztosítottak. Ország­szerte jelenleg több mint 16 ezer olyan állást tartanak számon, ahol a pedagógusok területi pótlékra jogosultak. Az összegek fölemelésének megállapításakor az egyes területeknél elsősorban azt veszik figyelembe, hogy mi­lyenek az adott községben a Fúrjuk a kutakat Nyíregyháza város korszerűsödésével együtt jár az, hogy fejlődik a közműhálózat. Ez lehetővé teszi, hogy több helyen kiszedjék a földből a feleslegessé vált kutakat. Ez eddig tökéletesen rendben is van. De va­jon mi a kiszedett nyíregyházi kutak sorsa? Az, ami ál­talában az ócskavasé: ^ndorol a MÉH-telepekrc. Ki­lónként 60 fillérért. Vagyis: ha egy szivattyús kút egy mázsa súlyú, akkor mindezért a város kap hatvan (60!) forintot. Míg ez a modernizálás folyik, addig a városban sok helyen változatlanul fúrott kutak adják a vizet. Csupán a Borbányán tíz ilyen van. Tegyük ehhez hoz '.á azt is, hogy egy most végzett levegőtisztasági vizs Tálat bizonyította: ezen a területen olyan fertőzött * lég, hogy az a vizet is rontja. Ha végigjárjuk a város külterületeit, bízón* nemcsak a Borbányán vannak ásott kutak. Máshol is vedrezik felfelé az ivásra alkalmas (?) folyadékot. %dódna tehát a jó megoldás: a leszerelt kutakat má- utt kellene felállítani. Mind a borbányaiak, mind z más területen lakók szívesen adnának fuvart, társa­dalmi munkát a kútátalakításokhoz. Szerintünk érdemes megfúrni ezt a kúteladas! ügyletet. Ha nem is a pohárba öntsünk, a kutakból nyerjünk tiszta vizet. (bürget) peaagogusoK eiet- es múmia, körülményei; pl. van-e vasút vagy biztosított-e az autó­buszközlekedés; hogyan ala­kult a pedagógusok lakás- helyzete.1 étkezési 1 léb'etősá- ge,'á«ri$hdeltóé§rg álló illet­ményföld ménny’ísége és mi­nősége; milyen az adott tele­pülés pedagógus-ellátottsága, jellemző-e a fluktuáció? A Pedagógusok Szakszer­vezetének tapasztalatai sze­rint a legtöbb megyében he­lyesen veszik figyelembe a pótlék szétosztásakor, a se­gély fölemelésekor az emlí­tett szempontokat; s erre vo­natkozóan minden megyé­ben kidolgozták a helyi sza­bályokat. Példamutató Sza­bolcs-Szatmár megye tevé­kenysége, amely figyelembe vette a települések középtá­vú és távlati fejlesztési ter­vét, valamint a körzetesítés tervét is — s a fejlesztésre ki nem jelölt községekben ma­gasabb pótlékot állapítottak meg. Letelepedési segélyt a me­gyék általában ott biztosíta­nak, ahol területi pótlékot kapnak a pedagógusok. A se­gélyt — teljes egészében vagy részleteiben — akkor kell visszafizetni, ha a pedagógust fegyelmileg vagy jogerős bí­rói ítélettel elbocsátják, illet­ve akkor, ha olyan helyre távozik, ahol nem illeti meg segély. Aprólék Lapunk január 28-án meg­jelent számában „Hiába kéri a vevő” címmel cikk jelent meg, melyben kifogásoltuk, hogy nem lehet kapni állan­dó jelleggel olyan keresett baromfiaprólékféléket, mint a máj, zúza, nyak és más ap­rólék. A» Debreceni Baromfifel­dolgozó Vállalat levélben vá­laszolt. melyben elmondják: egész évben foglalkoznak da­rabolt termékek gyártásával is, tehát a cikkben kifogásolt termékek előállításával is, de januártól április hónap vé­géig az aprólékokból lénye­gesen kevesebb termelődik, mint az év többi hónapjában. Ez abból adódik, hogy a vál­lalat termelése még jelenleg is szezonális, ami azt jelenti, hogy ebben az időszakban lé­nyegesen kevesebb a napi feldolgozás, mint májustól decemberig. Intézkedések a pedagógusok szociális helyzetének javítására „Kutyaiskola"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents