Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-07 / 56. szám
M72. március 1. KELET-MAGYARORSZAG 1 eÖaI Középpontban a dolgozó ember A gumigyár helyzete a nyíregyházi városi párt-vh helyszíni ülésén Ezernyolcszáz dolgozó, félmilliárdos éves termelési érték, nagyarányú export — már csupán a felsoroltak is indokolnák, hogy megkülönböztetett figyelem kísérje a megyében a Nyíregyházi Palma Gumigyár tevékenységét. A párt városi végrehajtó bizottságának legutóbbi — a helyszínem megtartott — ülése azonban azt is hangsúlyozta, hogy a gyárnak a város életében betöltött súlya, szerepe is megköveteli, hogy a pártszerv fokozottan törődjön a nagyüzem jelenével, jövőjével. A gyári gazdasági és pártvezetés együttes jelentése sok mindennel foglalkozott. A • termeléssel, a műszaki színvonallal, a munkaügyi tevékenységgel, a káderpolitikával, az eszköz- és a kc'tséggaz- dálkodással, a gyárfejlesztéssel, s nem utolsósorban a pártszervezetek munkastílusával és gazdaságszervező tevékenységével. A párt-végrehajtóbizottság tagjai mégsem merültek el csupán a felsoroltak tanulmányozásában, hanem a mintegy 4 órás, s beható vita alapján a lehető legtöbbet meg akartak tudni, a magyar könnyű- gumiiparnak e fontos létesítményéről. S elsősorban nem a számok, az adatok tükrében, hanem az ember oldaláról. A feltett kérdések, a felszólalások, a mondanivaló döntő többsége is erre összpontosultak: milyen eredményeket, gondokat hozott és hoz a munkássá válás bonyolult, nehéz folyamata a gumigyárban. Elismerték, hogy az elmúlt év gazdasági eredményei kiválóak. Ezek megmutatkoznak a termelékenységben, a bérpolitikában is (a megye üzemei közül, a legmagasabb itt volt a bérfejlesztés: 9,5 százalék). A műszaki és technológiai intézkedések sorozata, a Dolgozz hibátlanul mozgalom, az ésszerűbb létszám- gazdálkodás, a bérgazdálkodás üzemekre való lebontása szervezettebbé tették a munkát. Sorolhatnánk még a megtett intézkedésüket és jó hatásukat. A végrehajtó bizottság azonban elsősorbán azt vizsgálta: milyen szerepe van mindebben az embernek, mi történt és történik azért, hogy a gyár dolgozói mindinkább a' gyár tulajdonosának érezzék magukat. Ezenbelül esett sok szó a munkaversenyről, a szocialista brigád mozgalomról, az újításokról. Még azt is megkérdezték a vb tagjai, hogy miért nincs fizikai munkás a vezetőképző tanfolyamon, mit tesznek a nők helyzetének könnyítéséért, az ösztöndíjasok számának növeléséért, s hogy például a tavalyi bérfejlesztés nagy részét a fizikai munkások, vagy az adminisztratívak kapták-e? A kérdések lényege az volt, hogy az üzem dolgozói menynyire érzik sajátjuknak a gyár gazdasági tervét, hogyan vesznek részt annak kialakításában. Kitűnt: a legnagyobb tartalékai itt vannak a jobb, hatékonyabb gyári tevékenységnek. Mert bármilyen jók is az elmúlt évi mutatók, azt a gumigyári gazdasági, párt- és tömegszerve- zeti vezetők is elismerték: sokat kell tenniük a jövőben azért, hogy a munkahelyi kollektíva otthonosan, jól érezze magát. Hogy például az utóbbi egy esztendő során nagyot javult párfcmunifca úgy segítse tovább a gazdasági célok megvalósulását, hogy közben törődjön többet az emberek nevelésével, gondjaival. Elmondták a többi között: a munkaerő-gazdálkodás ne merüljön ki a munkás felvételében. Ez a gazdasági és pártmunfea egyik döntő feladata ma a gyárban. Vagy elhangzott az is, hogy a szocialista brigádmozgalom számszerűen jelentősen fejlődött. De tudnak-e megfelelő tartalmat adni, követelményt szabni e mozgalomnak? Figyelemre méltó az a megállapítás, amely szerint nem elég csupán módot adni a munkásoknak arra, hogy hozzászólhassanak az üzemi tervekhez, elképzeléseikhez. Ehhez meg kell keresni a módszereket is: hogyan, mb héz szóljanak hozzá ? Ne . a . közgazdasági zsargonokban, banepi az egyszeri?., epjfoei-ék nyelvén- magyarázzák a» üzemek vezetői, pártakttyistái a célokat. Cseréljenek, személyes gondolatokat a dolgozókkal — akkor minden bizony- nyál sokkal több javaslat, okos elgondolás születik a megbeszéléseken. A végrehajtó bizottság ülésének vitájában az ember, a dolgozó került a figyelem középpontjába. Megmutatta, hogy ebben a gyárban is soli még a tennivaló azért: ezt a nagy türelmet igénylő politikai munkát — amely az eredmények megszilárdításának és fokozásának alapja — a követelményeknek megfelelően végezzék a párt- és gazdasági vezetőit, az üzemek, az alapszervezetek. Előrelépni az emberek szakmai, politikái és általános művelésében, tudati fejlesztésében összehangolt, állandó feladat. Nagy a szerepe az üzemekben a nyílt és őszinte szónak, a beszélgetések jó alkalmak a gazdasági feladatokra való mozgósításnak. A vezetésnek reagálni kell a munkások napi gondjaira, tájékoztatni- ■ uk és tájékozódniuk is kell — s ez az információcsere legyen gyors és alapos. Mert nagy igazság — fogalmazta meg az egyik vb-tag — anélkül, hogy' olyan legyen a légkör, ahol az emberek beszélnek, bírálnak. nem lehet hosszú távon jól dolgozni. E .témák körül csúcsosodott a tanácskozás. Azt mutatta, hogy az eredmények kovácsa az ember, a gondolkodó, az eredményekért tudatosan dolgozó ember. A munkaverseny. az üzemszervezés, a szocialista brigád- mozgalom, az üzemi demokratizmus fejlődésének kulcsa is az, hogy a dolgozó vegyen részt munkahelye politikájának alakításában. Az. emberek többsége — hangzott ed az összefoglalóban — egyféleképpen akar dolgozni: becsületesen. A vastagabb boríték mellett a munka öröme is ott van. Ha olyan egyszerű dolgokat kérdeznek a gazdasági és pártvezetők a munkástól, hogy például van-e elég anyag, szerszám, jó-e az utasítás, ki tudják-e a 3 órát tölteni — akkor a válasz nem marad el, akkor lesz vélemény. aminek. a megvalósításáért kell tevékenykedniük a gazdasági és a párt vezetőknek. Megfogalmazták a holnap gumigyári feladatait q vb- ülés résztvevői. Elmondták, hogy-az atrábbMdátee«-‘-sókat javult a munka a gyárban, megvalósulóban van a vezetés és a dolgozók közötti jó kapcsolat. Jó úton ivalad a csúcsvezetőség, amire bizonyíték, hogy az év végi beszámoló taggyűléseken a kommunisták már igen nagy felelősséggel elemezték a munkát. Aktív, termelékeny vita volt ezen a rendhagyó végrehajtó bizottsági ülésen. Olyan, amely sokat segített <- Nyíregyházi Palma Gumigyár tovább; fejlődésében. Kopka János Huszonegy asszony Az édeskés-kellemes, Jó ízekre emlékeztető aimailiat egyértelműen meghatározza a helyszínt, amelynek ellentmondani látszik a kép: mindenütt kristálycukor... zsákban, dobozban, zacskóban. Az adagológépek csomagoló szag lagsorát körbe ülő fehér köpenyes asszonyok, lányok ke- ze alól lezárt, egykilós pa- pirzsakokban ér véget a csillogó fehér kristályfolyam. — Még jó, hogy a cukornak nincs szaga, — mondja az egyik asszony, s a körülötte ülők nevetése az egyetértő válasz rá. — Mert mi nemcsak a kellemes illatot árasztó almával dolgozunk, hanem olykor romló krumplit és hagymát is válogatunk, s akkor annak az „illatát” is hazavisszük. Nem panaszként mondta el ezt Berecz Andrásné 21 tagú asszonybrigádja egyik tagja. Ezek az asszonyok nem felejtették el 8—10 évvel ezelőtti sorsukat, amikor csak néhány hónapig volt munka a Nyíregyházi Almatárolóban, és sokszor hiába álltak a kapuban, hiába lett volna szüksége a családnak az ő keresetükre is; annyi jutott, annyival kellett beérni. Természetesen ők is a pénzért dolgoznak, de szeretik és becsülik is a munkájukat, s ami a legfőbb; érzik a felelősségét. — Élelmiszerrel dolgozunk mindig —, szól az egyikük és egymás szavába vágva sorolják: most a cukorra kell vigyázni. Könnyen megfolyik. csurog, és kész a veszteség. Szennyező anyag égy világért se kerüljön bele!... A gyümölcs meg egészen kényes dolog. Ha hibás kerül közé, romlik az egész szállítmány. Szépen kell csomagolni is. Tetszetősen. Külföldre is kikerül a mi. munkánk. Magyar „színekben” dolgozunk. hát hadd lássák, mit tudunk! Talán furcsán hangzik, de ha szükséges, szívesen jönnek .vasárnap is dolgozni. (Báriez az utóbbi évben már ritkán fordult elő.) Pedig,... de mielőtt a gondolatot valaki megfogalmazhatná, az egyik asszony közbevág: — Nem is baj, ha jönni kell. Hiszen otthon is csak a munka vár. Innen legalább pénzt is viszünk haza érte. De komolyra fordítva a szót; bizony a rendkívüli munka áldozatvállalás is. Hiszen a brigád tagjai _csaknem valanfennyien családos asszonyok. Nem is egynek nagy családja van. Gyors számolás, és kész a .statisztika: a 21 asszonynak, összesen 40 gyermeke és 15 unokája van. Bereczné, a brigádvezető ebben is „vezet”: 10 gyermek édesanyja. Bepárásodik a szeme, amikor a gyermekekről beszél: — Nagyon sajnálom azokat a fiatalasszonyokat, akik nem -merik vállalni a több gyermeket. Én vállaltam, és nem. bántam meg. Ha újra fiatál lennék. — és bár most lennek! — újra ennyi gyermekem lenne. Nem . volt könnyű egy fizetésből félne, vélni őket. Hogyan ■ csináltam, azt ma már magam sem tudom. De ettek is és rongyosak sem voltak, -s hét leérettségizett, három meg szakmát tanult. Igaz, a férjem mozdonyvezetői fizetéséből szórakozásra már nem jutott pénz, de időm sem lett volna. Sokat olvastam, no meg a rádió... Annak most is mindig szólnia kell, ha mindkét kezem tele is van munkával. Ez volt minden. De nem bánom, semmi más nem adhatna nekem több boldogságot, mint a gyermekeim. És emiatt idegenkedik a két műszaktól. Ha délután dolgozik, egész héten alig látja a 16 éves leányát, a legkisebbet, aki még otthon él. De mit lehet tenni? A tárolóban szükség van a két műszakra. Vállalnia kell — mond" ja, no és van itt olyan, akinek kicsi gyermeke van, annak se könnyű. És már be is mutatja Király Lászlónét, a brigád legfiatalabb. 22 éves tagját. A hangsúlyából is érződik a szeretet, ahogyan a fiatalasszonyt dicséri; ügyes, A HAFE új gyárában különös'gonddal képezik a jövő szakembereit. Képünkön: Pé. .ervári János szakoktató,. Palicz István, Pázmányi István és Kanyári János csőkonvejór láncszerelésén dolgozik. (Hammel József felvétele). Vita közben A határozat annyit ér«. Műszaki konferencia a Volán 5. sz. Vállalatánál —- ígérjük az osztály nevében is, hogy a jövőben... — Ne ígérgessetek! —szól közbe hirtelen az új igazgató. —Ez a vállalat a< pincétől a padlásig tele van ígéretekkel. Inkább úgy kérném: ezt, meg ezt tesszük azért, hogy... A felszólaló elkomorodik egy pillanatra, mások mosolyognak, helyeslőén bólogat, nak. Pedig a megjegyzés nemcsak a felszólalónak, hanem kissé az egész műszaki konferenciának szólt. Nincs hurrá- hangulat A két sor -ásztól - mindkét oldalán ülnek, jegyezgetnek. Tulajdonképpen egy egész év értékelése es- egy másik, az idei év megalapozása van .terítéken. Az alapozáshoz tájékoztatásul 73 oldal írott szöveg es 33 táblázat van vaskos könyvbe fűzve: a Volán 5. számú Vállalatának szöveges mérlegbeszámolója az 1971-es évről. Ahány oldal, annyi tucat szám, aki böngész benne, az érdekes összespórolós a Marika, sokszor már figyelmeztetni kell, hogy ne vigye túlzásba. (Nem kis elismerés ez egy idősebb, nagycsaládos asszonytól!) Mindent tudnak egymásról. Nemcsak az örömöket, a névnapok vidámságát osztják meg egymással, hanem a gondjaikat is. Segítenek egymáson, ahogy tudnak. Ha másként nem, jó szóval. — Mártinak világtalan a férje. Fiatal házasok voltak, amikor a baleset történt. Két gyermeket nevel. De még panasz nem hagyta el a száját, — simogatja meg a mellette álló asszonyka vállát Bereczné, a „Mami”, ahogy a brigádtagok szólítják. f Jól megvannak egymással. Három éve, amióta együtt dolgoznak, igazán úgy érzik, második otthonuk a munkahely. Persze mint a családban, itt. is előfordul az összekoccanás. De „a vita csak annyi, mint vizen a buborék...” — teszik hozzá. Egyöntetű döntéssel . határozták el, az idén beneveznek a szocialista címért a versenybe. Ekkor vették fel Angéla Davis nevét. Most már a név is, a vállalások is kötelezik a 21 asszonyt. Ha többet nem is, talán egy kicsivel még jobban kell dolgozniuk — fogalmazták meg. De mi az nekik? Palicz Zoltánná kész a summázó válasszal: — Ha az almatárolónak négy kereke volna, mi elhúznánk ! kadar Edit függéseket találhat. Mintegy minősítheti, jellemezheti a vállalat belső munkáját, az egyes osztályok, főnökségek egymáshoz való, viszonyát. Báijhidi János gazdasági igazgatóhelyettes egyórás szóbeli kiegészítéssel „magyarázza meg” a mérlegbeszámolót, a 270 milliós teljesítményt, a 40 milliós eredményt Nyugodt és kevésbé nyugodt arcok váltakoznak egymás mellett. Hurráhangulatról szó sem lehet, hiszen korábban . mór mindenki tudta, a nagyobb 'teljesittnényér- ték ellenére a vállalati eredmény nemhogy nőtt volna, inkább csökkent. A felszólalások összecsengenek: — Vállalati szemszögből kell nézni — javasolja önmagának és másoknak Szo- váti Ferenc. J * Ferkó János a darabárus kirendeltség vezetője a 13 milliós költségen meditál: — Ennek a csökkentése megoldható, egy része már megoldható lett volna — mondja saját munkaterületéről. Sorolja a tennivalókat' is. Az állásidők csökkentését, a felesleges létszám megszüntetését említi. A koutraszí éles Az elnök sürgeti a hozzászólókat. Tucatnál többen jelentkeztek szólásra, egyesek nemcsak a maguk gondját mondják, hanem a vállalati egészről beszélnek. A reggel kezdett műszaki konferencia a délidőbe is jócskán bele- nyúlik, annyi a mondanivaló. Majoros Pál, a pártbizottság titkára beszél: — Érdekelt, hogy milyen következtetéseket von le a mérleg a gazdálkodásról. Tavaly ilyenkor elmondtuk a pártbizottság álláspontját, most azt kell ellenőrizni. A kontraszt éles. Idézet a mérlegbeszámoló összesített megállapításaiból az utolsó oldalról: „A vállalat év közben állandóan figyelemmel kísérte a gazdálkodásában lévő hiányosságokat. arra időközben is intézkedéseket tett.” Ugyanakkor az első oldal így fogalmaz: „Az eltelt gazdálkodási évre jellemző, hogy vállalatunk teljesítményeinek fejlődése, gazdálkodásának eredménye 1970. évhez visszaesett.” Ezt érezték, tudták a felszólalók, hiszen &. csökkend nyereség nem egyszerűen „•zsebbe vágó” kérdés, hanem az idei gazdálkodás meghatározója is. Pedig határozatokban nem volt hiány. — Tavaly 192-töt hoztunk; kimutattuk, hogy ötöt nem valósítottunk meg — mondja a párttitkár —, de ez az öt meghatároz mindent, az eredményromlást, a bérpolitikát. Tanulság: a következő, tes számonkérés valósuljon meg. Nem a rang dominál .„ A légkör enyhén bizakodó. Dézsi István, a frissen kinevezett igazgató kollektív véleményt tolmácsol: f — A vezetés oldalajtói megoldjuk, hogy minden hasznos javaslat megvalósuljon. Ne azt nézzük, kinek milyen a rangja, liánéin hogy hol tudjuk egymást segíteni. Kiegészíti azokat a hozzászólásokat, amelyek a belső együttműködést sürgetik. Előrelépés ez már az egy évvel korábbihoz is, thiszen az együtt szó szemléletváltozást mutat, kiutat abból a körforgásból, hogy azért rossz az autó, mert hamar tönkreteszik, vagy azéi't áll, mert nem eléggé jól javítják meg. És itt a vállalati belső ügyek már túlnőnek a belső 'kel eteken. Lengyel István, a konferencia elnöke, szakszervezeti titkár mondta zárszavában : — A személyszállítást politikai kérdésnek kell tekintenünk. Erről ítélnek meg bennünket. Erről és a teherszállításban a fuvaroztatókkal való kapcsolatból áll össze a külső szemlélőben a Volánról alkotott kép. A mostani műszaki konferíjicia látványosságok nélkül, a megfogalmazott óhajokban mondta ki kinek-kinek a feladatait. Né_ Irány nap múlva az idei terv főbb célkitűzéseit a termelési tanácskozásokon minden dolgozó megismeri. Szűkebb munkaterületének azokat a részeit is. ahol neki, a gépkocsivezetőnek, szerelőnek, rakodónak kell többet nyújtania, jobban dolgoznia, hogy javuljon a vállalati eredmény, hogy a két és fél ezer dolgozót foglalkoztató 5. számú Volán Vállalat egy év múlva eredményesebb mérleget készítsen. Laasá Belepd
