Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-05 / 55. szám

ftm március 5.

V- ■

KK-iT-MÄGYAROftSZA«

5. arasT

Mi yan a hagy kosárban?

A szabolcsi nagykereskedelem 1971-ben

Ha a vásárló belép egy ön- ■ kiszolgáló boltba, kis kosárkát kap. A bolt viszont áru. készletének javát a nagy „kosárból”, a nagykereskedelmi vállalatoktól szerzi be. Nem mindegy, mi van ebben a kosárban, milyen az árukínálat, milyen segítséget nyújtanak a boltoknak, ezen keresztül a vásárlóknak. Ezt értékelte a közelmúltban a megyei tanács kereskedelmi osztálya is.

Más megyébe utazni ?

A kép változó. Már az is figyelmeztető, ha valamely lerakat kisebb forgalmai ér el, mint egy évvel korábban. Pedig ez mondható el a tex. til- és felsőruházatról. Fehérneműben, kötöttáruban viszont nőtt a nagykereskedelmi vállalat lerakatának forgalma, ami a bővülő választékot is jelentette. Igaz ugyan, hogy a kereskedők máshonnan szintén beszerezhetik áruikat — gyakran élnek is ezzel —, de ha a megyében megkapják, nyilván nem utaznak más városokba ugyanazért.

Persze a jó, vagy kevésbé jó ‘forgalom több okra is visszavezethető. A felsőruházati cikkeknél például kétségtelenül hozzájárultak a kisebb mérvű eladáshoz a rossz raktározási feltételek. Például, hogy az árukat nem tudták bemutatni a kereskedőknek, így azok a rendeléseknél sokszor óvatosabbak voltak a kelleténél. Ennek ellentéte a cipőnagykereskedelmi lerakat, ahol egy mintateremben bármikor megnézhetik a raktáron lévő készlet egyes darabjait. Ugyancsak mintaterem . kínálja az árukat a vasműszaki cikkeknél, üvegárukból pedig a megyében több helyen tartottak bemutatót.

A bosszankodó vevőt sok. szór foglalkoztatja ami nincs és miért nincs dilemmája, így az új vonalú, divatos fazonú női és bakfis konfekció áruk nagy része az időnként hiányzó cikkek közé tartozott. Ugyanígy hiányzott nem egyszer a boltokból —s

nyilván a nagykereskedelmi lerakatból is — a gyermek és férfi műszálas zokni. az olcsóbb áru női fehérnemű, egyes gyermekcipők.

Válasz a miértekre

A miértre a beszerzési politika ad választ. A vizsgált hat nagykereskedelmi vállalatnál előfordult, hogy a kevésbé hatékony üzletpolitika, a rosszul értelmezett területi elosztási elv okozta a hiánycikkeket, vagy éppen a beszerzés kevésbé átgondolt volta. Az ipar és a kereske. delem örök vitája a hiánycikkek keletkezéséről más és más viselkedésre késztette a vállalatokat. A Kelet-magyarországi Textil- és Felső- ruházati Nagykereskedelmi Vállalat például a helyi termeltetést részesítette előnyben, abból a tapasztalatból kiindulva, hogy a nagy, minisztériumi irányítás alá tartozó iparvállalatok rugalmassága elég nehézkes, nem tudják olyan gyorsan követni a piaci igényeket, mint a kisebb, helyi termelők.

A fejlődés irányával ellentétes és a kereskedelmi politika változtatására figyelmeztet néhány szám is. A vas-műszaki lerakat tavaly közel 2300 televízióval, 6000 rádióval, 300 motorkerékpár, ral adott el kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ám alacsony volt a forgalom a gáztűzhelyekből, egyes híradás- technikai cikkekből is. Az eladott centrifugák, villany- tűzhelyek, magnetofonok számának gyarapodása viszont a kedvezőbb arányokat tükrözi. A lakáskultúra fejlődését jelzi, hogy kerámia- és porcelánárukból többet adtak, el.

A kispénzű vásárlókra gondol az, aki állandóan tart raktáron olcsó árut. A cipők átlagára például csökkent az előző évhez viszonyítva. Említhető a Nyíregyházán tartott Korszerű háztartás, több szabad idő című kiállítás sikere is, ahol nem. csak azokat a gépeket mutatták be, amelyek megkönnyítik a háziasszonyok munkáját, de azóta fogvott több a£ olcsó papiráruKDól — törölközőből, zsebkendőből, műanyag tapétád&l. A nyári, téli vásárok szinten a kisebb keresetűeket segítik, így közel kétmillió forintot adott az engedményes áron árusított oipődckef a nagykereskedelem. üvegárukból is nagy gondot fordítanak az olcsóbb cikkek ellátására, és a szezonokra is időben felkészülnek. Ugyanez már nem mondható el a rövidáruk, fehérneműk, kötöttáruk eladására, ahol a nagykereskedelmi lerakat általában nem bocsátkozik kockázatvállalásba.

A megyében működő lerakatok általában stabil árpolitikát folytatnak, ami a kereskedők biztonságát is növeli. Újszerű kezdemenye- zés a textilruházat árgaranciája, hogy azon cikkeknél, amelyeknél más hasonló eladók olcsóbb árat kínálnak, ott a nagykereskedelem is az olcsóbb árat számlázza.

Fontos feladat

Ahhoz persze, hogy a lera. katofeban minél több áru legyen, a raktározási gondokon kell segíteni. így új raktárt épített Nyíregyházán a Hajdú—Szabolcs megyei Vas-Mű. szaki Nagykereskedelmi Vál. lalat. A mintegy 2300 négyzetméteres raktárral nagy. mértékben javították a beérkező áruk elhelyezésének lehetőségét. A papír- és irodaszereknek négy és fél millió, ért épített raktárt a nagykereskedelmi vállalata.

Bár a gazdaságirányítás mai rendje mellett a nagykereskedelmet kikerülve is vásárolhatnak egyes boltok, áruházak, szövetkezetek,

mégis a legtöbb áru innen jut hozzájuk. Ezért munkájuk elemzése, figyelemmel kísérése továbbra is fontos feladata a kereskedelem irányítóinak.

Lányi Bolond

Olcsó áru a raktárban

v

A tárgyalóteremből

Nevetés helyett bokszer...

Hogy kinek jutott eszébe a játék, nem tudni, mert az ötletdús fiatalemberek közül senki nem emlékezett rá. Csupán annyit mondtak: va. laki kitalálta. Hogy mit? Azt, hogy milyen könnyű becsapni a járókelőket. Nem kell hozzá különösebben felkészülni, csak fogni egy spárgát, rákötni mondjuk egy ^pénztárcára, vagy egy táská- "ra, kitenni az útra és^mikor valaki fel akarja venni, meg. rántani a zsinór végét. Ezután már csak a haráány nevetés következik.

Eddig legalábbis így játszották a gyerekek. A nagyszállási fiúk azonban alapjaiban megreformálták az egészet. Igaz, ők már nem gyerekek, hanem „nagyobbacskák” és csak a táskát és a spárgát hagyták meg. A nevetés helvett a bokszért választották. De ne vágjunk a dolgok elé, hiszen ők sem a közeoén kezdték.

Július 16-a volt és szép nvári este. Molnár Gyula 22 éves alkalmi munkás, orosi lakos sétálni indult másfél liter mesgyborral a gyomrában. A Nagykálló felé vezető műút közelében összetalálkozott öt barátjával. köztük Daru János 20 éves segédmunkással. Tíz óra körül iárt az idő és mivel még egyikük sem akart hazamenni, valamelyiküknek eszébe jutott az imént leírt iáték Nem kellett sokát biztatni egymást Ur- bin József egy aktatáskát rakott ki az, út közepére, a

spárgát pedig Daru és Molnár fogták az út menti árokban.

Nem sokáig kellett várni, egy teherautó közeledett. A lámpa fényénél a gépkocsi- vezető észrevette a táskát, túlhajtott rajta, de aztán megállt, hogy a rendőrségre vigye. A gazdájának nyilván hiányozni fog és a talált tárgyak között majd megtalálja. Kilépett a kocsiból, de ebben a pillanatban az árokból is előugráltak Daruék és megindultak a kocsi felé, A gépkocsi vezetője megijedt, visszaszállt és elhajtott a helyszínről. A támadók ismét elfoglalták hadállásukat és várték a következőt.

Most egy motorkerékpáros érkezett ö szintén túlment a táskán, aztán visszafordult, hogy felvegye. Daruék erre vártak. Mikor a motoros megállt, odaszaladtak és Daru bokszodéi úgy megütötte, hogv az járművével együtt leboruit és ottmaradt az úton. A támadók megijedtek és elnucoliak a helyszínről.

Néhány perc múlva egy mentőkocsi érkezett, kiszálltak és elsősegélyben részesítették a sérült embert, aki elmondta, mi történt vele. A mentőkocsi vezetője egv zseb1 ámhával indult el a tá- rnadniVat keresni és körülbelül száz mst-orre a sérülttől találkozott Molnár Dvulával.

Kav galeri ütötte le — mondta a sofőrnek Molnár — és most azért megyek oda,

hogy megnézzem, mi történt vele.

A gépkocsivezető persze nem tudhatta, hogy néhány perccel azelőtt még Molnár

zsebkését is előszedte és azt mondta barátainak, hogy ha ,erre jön valaki, megöli. Ép- ápen ezért — mert feltételezte a jóindulatot — megkérte Molnárt, hogy vigye el r motort egy közeli lakásba, a sérültet . pedig egy másik mentővel a kórházba szállították.

Molnár felült a motorra, de eszébe sem jutott amit vállalt. Barátjához. Daru Jánoshoz ment, felültette a motorra és elmentek Daru sógorához, hogy ha netán a rendőrség érdeklődne, mondja azt: náluk töltötték az egész estét. A sógor természetesen nem vállalta az alibi igazolását. így Molnárék tovább mentek. Illetve mentek volnar de a lakástól mintegy százötven méterre nekihajtott egy Iának és ösz_ szetörte a motort.

Ügyükben csütörtökön hirdetett ítéletet másodfokon a megyei bíróság és Daru Jánost 1 év két hónap börtönre büntette és. két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A többszörösen büntetett előéletű Molnár Gyulát egy év hat hónaD fegyházra büntette mellékbüntetésként pedig három évre eltiltotta a közüsvek gyakorlásától, valamint minden hatósági en_ gedélvhez kötött gépjármű vezetésétől. Az ítélet jogerős.

* íbalogrh)

Záhonyban különösen jelentős feladat az anyagok tűzbiztonsága. b nagy terület tűzvédelmét segíti az új, gyors mozgású és sokoldalúan alkalmazható- gépkocsi. (Hammel József felvétele) .

Panteon a sóstói sétányra

Változatos tervek, kompozíciók — Szobor a vállalat pénzéből A szebb, városiasabb Nyíregyháza érdekében

Egy várost sokféleképpen lehet megítélni. Mérce lehet a sok összkomfortos, jó lakás, a tiszta, virágos, rendezett utcák és parkok, a jó városi közlekedés, a kereskedelmi és vendéglátó-hálózat — és még sok más.

De hiába jó mindez, hiányérzetünk támad, há az utcák, terek csupaszok, nincsenek szép szobrok, díszítőelemek. Egy-egy sikeres műalkotás rangot adhat akár egy lakónegyednek is.

Többek között ilyen érvek is elhangzottak a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. legutóbbi ülésén, amikor dr. Ördög'h János tanácselnök-helyettes és Fodor Géza, a művelődésügyi osztály vezetője a város emlékműveiről, ‘műalkotásairól számolt be. ösz- szegeave-elemezve: mit értünk el az elpiúlt két és fél évtizedben, s mit próbál elérni, megszerezni a tanács a következő években. Ilyen téma legutóbb 1969-ben szerepelt a vb napirendjén, azóta azonban nagyon sok a változás, új lakónegyedek épültek, másokat lebontottak, sok helyen teljesen új arculatot kapott a város.

Rövid összefoglaló a három évvel ezelőtti határozatból a megvalósultaiból: a

mezőgazdasági főiskola falára tervezett 9x15 méter nagyságú mozaik elkészült Ideiglenes talapzaton ugyan, de mér áll a stadionban a sportolót ábrázoló szobor, elkészült és helyére került a színház előtt Thalia kőszobra. A sóstói strandra tervezett szobor tervbírálata szakemberek előtt megtörtént, az alkotás még nem készült eL Uj tervet kértek aBessenyei- s ó-emlékre, mert amelyet ajánlottak, a megyei tanács által összehívott bizottság nem találta megfelelőnek.

Már akkor — három éve — felkérték a képzőművészeti lektorátust néhány újabb szobor, illetve szoborkompozíció elkészítésére. Az északi lakótelepre reprezentátív, kétalakos kőszobor kerül, ezt azóta elbírálták, s a végleges alkotást készíti a művész. Hasonlóan a közeljövőben készül el a sóstói szociális otthon parkját díszítő szobor, most készítik Petőfi Sándor mellszobrát is. Az öntödei munkákat végzik Lenin nagyméretű szobrán, amely a Szabadság teret díszíti majd. 1972 közepére készül el.

Egy új kezdeményezést is elindítottak: tárgyaltak a

nagyvállalatok vezetőivel, hogy áldozzanak a vállalat pénzéből egy-egy szép műalkotásra, szoborra, amely a várost díszítené. A vállalatok közül — sajnos — csak egyetlen, az Országos Gumi. ipari Vállalat tett felajánlást, amit azóta teljesített is: 150 ezer forintot utalt át a tanács számlájára.

* A tanács illetékesei további tárgyalásokat is folytattak, és több évre szóló tervet készítettek. Ennek alapján újabb szobrokkal gazdagodik a város. Az általános iskolai diákotthon elé a környezet végleges kialakítása, rendezése után egy figurális szoborkompozíció kerül. A város rendezési tervével ösz- szefüggésben foglalkoztak a Tanácsköztársaság tér kínálta lehetőségekkel, s megállapodás született, íiogy a tér rendepése után annak északkeleti részére — a Béke ház elé — egy nagyméretű fel- szabadulási emlékmű — domborműves alkotás — kerüljön, amellyel a megye történelmi, munkásmozgalmi múltjával és a felszabadulással összefüggő eszméknek állítanának méltó emléket.

Elhatározás született egy nagyszerű kezdeményezés ügyében is: Sóstófürdőn,, a hideg strand bejárata előtti parkban a megye nagyjainak egy szabadiéi! panteon keretében állítanak emléket. Ezzel a lehetőséggel már korában is foglalkozott a végrehajtó bizottság, de a lektorátus szakembereivel folytatott megbeszélés és helyszíni szemlék után egy újabb, kiforrottabb formát javasoltak. Megvalósítása fokozatosan történne, azonban már ebben az ötéves tervben szeretnék megkezdeni kialakítását. A megyei és a városi tanács illetékeseire vár. hogy kellő körültekintéssel határozzanak arról: kinek az emlékműve kerül majd a város panteonjába.

A képzőművészeti lektorátus anyagilag is támogatja Nyíregyháza ilyen irányú fejlesztését. Néhány szobor elkészítésének költségét teljes egészében magára vállal, ta: a 110-es szakmunkásképző intézet elé egy kőalapzatra helyezett fémdomborműves — szakmákat ábrázoló — alkotást készíttetnek. Egy nagy alakú, modem kompoA Művelődésügyi Minisztérium intézkedése alapján az 1972—73-as tanévtől középfokon Is megkezdik az óvónők képzését. Eddig, érettségi után, felsőfokú tanintézetben szerezhettek óvónői képesítést az erre a pályára lépő fiatalok1. Az idén az ország több középiskolájában a minisztérium engedélyezte a középfokú óvónőképzést. Megyénkben, ahol az országos átlagnál is több a képesítés nélküli nevelő és óvónő különösen fontos, hogy két osztállyal, mintegy hetven tanulóval ősszel a Nagy. káliói Budai Nagy Antal Szakközépiskolában megkezdődik az óvónőképzés.

A megye egész területéről jelentkezhetnek az általános iskolát az idén elvégző fiata- lqk, március 20-ig, akik beszédkészsége, zenei hallása jó, s a két felvételi tárgyhói — magyar nyelvből és biológiából — megfelelnek a követelményeknek, Az óvónői

zíció elkészítését is támogatják: ez az Arany János út állomás felőli részén az útvonal közepén lévő zöldsávban kapna helyet, mintegy kifejezve a városba érkezők üdvözlését. Segíti a lektorátus a szabadtéri színpad szö_ kőkútjának átalakítását, hogy az szebb, reprezentatívabb, művészi alkotásokkal díszített legyen.

Ezek konkrét tervek, megvalósításuk — a panteon kivételével — már 1972, S- letve a közeli évek programjába tartozik. További javaslatok is vannak, amelyek későbbi tervek részét képezik, más elképzeléseket a képzőművészeti lektorátus nem támogatott, illetve csak későbbi megvalösifäsuät- hoz járul hozzá.

Az; előzetes megbeszélések és vb-ülésen lezajlót vita egyik tanulsága: a városren. dezés, valamint a középületek, nagyobb lakóházak esetében már a tervezésnél job_ ban figyelembe kell venni a művészeti igényeket is. Az utóbbi években ugyanis eltolódtak az arányok: a pihenni vágyó emberek, szórakozást és mozgást igénylő gyermekek számára a kívánatosnál sokkal kevesebb területet tartanak fenn. Az egyre nagyobb területekre kiterjedő többszintes lakóépületek, intézmények önma. gukban rideg, csupán a lakásba zárkózó emberek településévé válhatnak. Ezért ia üdvözölhető a végrehajtó bi. zottság következetes állás- foglalása, amikor ez ellen szót emel, és a különbőzé alkotások elhelyezésével egy- egy lakóterület esztétikai kultúrájának fejlesztéséért, hagyományokat ápoló és alakító törekvések érdekében tenni kíván.

szakközépiskolában a tanul, mányi idő négy év. Az óvónőjelöltek alapvetően a 3—S éves gyermek testi és pszichikai fejlődésének törvény- szerűségeit, az ezekre épülé nevelési követelményeket és módszereket sajátítják el. A végzettek óvodákban, bentlakásos gyermekvédelmi, gyógypedagógiai és egyéb bentlakásos nevelőintézetben beosztott óvónői, gyér. mekfelügyelői és gyermek- gondozói munkakörben helyezkedhetnek el. Szakképesítésük: óvónő, középiskolai végzettséggel.

A pályaválasztási tanácsadóból, sajnos még nem-szerezhettek tudomást a fiatalok — és az iskolák — az új típusú óvónői szakközép- iskoláról. Ezért a megyei tanács művelődésügyi osztálya levélben tájékoztatja a megye iskoláit, hogy mindenünnen a határidőre eljuttathassák továbbtanulási lapjukat ■;

Marik Sanda*

Ovinői szakközépiskola nyílik ősszel NagyRállőban