Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-05 / 55. szám

3EX1A ÉVFOLYAM. 55. SZÁM ÄRA I FORINT 1972. MÁRCIUS 5, VASÄRNAP LAPUNK TARTALMÁBÓL: A beszámoló taggyűlések után Megyénk — 2000-ig Mi van a nagy kosárban? Ö. oldal) (3. oldal) (5. oldal) Képviselő az NB II-ben (U. oldal) Mit fizet a lotto (12. oldal) Kongresszusra készülőben; Eredmények és új igények A szatmár-beregi területi szövetséghez tartozó közös gazdaságokban — minden faluban külön is — megtar­tották a nagy paraszti. „par­lamentere, a termelőszövet­kezetek második országos kongresszusára induló kül­döttek megválasztását és el is látták ókét útravalóval. Kiket választottak meg és mit biztak rájuk? Az eddigi beszámolókból már kialakul a kép. Minde­nekelőtt tudni kell, hogy a közös gazdaságok nem egye­nesen a kongresszusra vá­lasztanak küldötteket: 2373 mezőgazdasági termelőszö­vetkezet, 235 szakszövetke­zet és 21 halászati szövetke­zet két-két küldötte számára kevés szó jutna az országos tanácskozás néhány napja alatt. De a területi szövetsé­genként megtartott küldött- gyűlések — ahová az egyes közös gazdaságok két-két küldöttet választanak — a maguk tagjaiból már a kong­resszusra választanak kül­dötteket, ezek összegezik egy- egy terület sajátos problé­máit továbbviszik az ere­deti megbízók javaslatait, véleményét és így minden sajátos probléma zöld utat kap az országos fórum — és azon át az ország — nyilvá­nossága elé. A szatmár-beregi terüle­ti szövetség március 14-én tartja küldöttgyűlését. Az a kialakult szokás, hogy az ide érkező két-két küldött közül az egyik mindenütt a ter­melőszövetkezet elnöke, ör­vendetes, hogy másik kül­döttnek igen sok helyen vá­lasztottak meg fiatalembe­reket is. Bizonyára jól kép­viselik majd a falun lezajló nemzedékváltás gondjait, problémáit, eredményeit és jó tapasztalatait. Az is örvendetes, hogy je­lentős számban kétkezi dol­gozókat választottak az elnök mellé másik küldöttnek. És a mondanivalójuk? Szerepel közöttük az érdek- védelmi szervezet számos munkájának dicsérete — mely egyben buzdítás a to­vábbfejlesztésre. A terme­lőszövetkezeti mozgalom új igényeinek megállapításá­hoz — mely a kongresszus egyik fő feladata lesz —me­gyénk északkeleti részéből is sok hasznos észrevétel indul. Közöttük nem utolsó­sorban a szociális jellegű gondok kapnak és kaptak hangot szinte minden köz­gyűlésen. Azt sürgetik a fal­vak fórumain a hozzászólók, aminek megvalósításán már munkálkodnak: a munká­soknak és a termelőszövetke­zeti parasztságnak járó szo­ciális juttatások közötti kü­lönösnek eltüntetését. Vannak különbségek or­vosi kezelésben, családi pótlékban és egyéb juttatá­sokban. Megyénkben a je­lentős hányadot képező ter­melőszövetkezeti nődolgozók problémái is‘ helyet kapnak majd a kongresszus anyagá­ban. Nyilvánvaló, hogy, ma már a falusi asszonyok szá­mára is meg kell könnyíteni a munkát a háztartási gon­dok csökkentésével, a böl­csődék, napközi otthonok és óvodák hálózatának fejlesz­tésével, az étkeztetés meg­szervezésével. Érdekes, hogy a kongresz- szusi közgyűlések nőfelszó­lalói általában ís szóvá tették á szociális gondoskodás prob­lémakörét. így például az il- ki Dózsa közgyűlését érde­mes felemlíteni, ahol Bihari Bálintné felszólalásában élénk szavakkal ecsetelte a munkaképtelen járadékosok helyzetét és az eddiginél is több, főleg pedig intézmé­nyesebb gondoskodást igé­nyelt számukra. Vagyis olyasmit, amit nem ajándék­ként kell elfogadniok, ha­nem mint megérdemelt ju­talmát munkáséletüknek. A közös gazdaságok számára pedig nemcsak erkölcsi, ha­nem szabályokba is rögzített kötelességet. Természetesen sok szó esett a kedvezőtlen adottsá­gú közös gazdaságok hely­zetéről is, hiszen Szatmárban és Beregben a termelőszö­vetkezetek többsége ilyen. Az élelmiszer-gazdaság fel­dolgozó vertikumainak sza­porítását, a gyorsabb gépe­sítés lehetőségeinek megte­remtését, a megfelelő szak­emberképzés helyes alakítá­sát célzó útravalóval indul­nak el a kongresszusi kül­döttgyűlésre a terület kül­döttei. így felelnek meg majd megbízatásuknak: értékelik a termelőszövetkezeti moz­galom’ helyzetet, az érdek- képviseleti szervek munká­ját, a fejlődést akadályozó tényezőket és összefoglalják termelőszövetkezeti paraszt­ságunk eredményeit, új igé­nyeit. (gesztelyi) i Társadalmi üggyé vált a nők helyzetének javítása © 9 Ünnepi aktívaértekezlet a közelgő nemzetközi nőnap alkalmából Nyíregyházán A közelgő nemzetközi nő­nap alkalmából március 4- én, szombaton délelőtt ünne­pi aktívaértekezletet rende­zett az MSZMP Szabol cs- Szatmár megyei Bizottsága Nyíregyházán, a városi ta­nács nagytermében. Az ese­ményre meghívást kaptak; a megye nőmozgalmában, gaz­dasági és társadalmi életé­ben vezető tisztséget viselő «asszonyok és lányok, vala­mint azok a gazdasági és po­litikai vezető férfiak is, akik eddig a legtöbbet tettek a nők élet- és munkakörülmé­nyei javítására hozott párt- határozat végrehajtásáért. Az aktívaértekezlet elnök­ségében helyet foglalt dr. Tar Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára, Gulyás Emilné dr., a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkára, Kanda Pál, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa vezető titkára, dr. Czimbalmos Béla, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese. Ott volt az elnökségben Soltész Ist- vánné, a párt Központi Bi­zottságának tagja. Alexa László, a . megyei pártbizottság titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd tír. Tar Iyire, a megyi pártbizott­ság első titkára tartott be­szédet. A többi kpzötrt ezeket mondta: — Az elmúlt negyedszázad hagyományos nőnapi ünnep­ségei új tartalommal gazda­godtak a Központi Bizottság 1970. februári határozata óta. A nőket köszöntő, elismerő szavak és virágcsokrok mellé odasorakoznak a határozat végrehajtása érdekében meg­tervezett és megvalósult tet­tek. Az elmúlt két esztendő munkájában, eredményeink­ben legdöntőbbnek azt tart­juk, hogy a nőkérdés, a nők helyzetének javítása érdeké­ben is egyre inkább táre?- dalmi üggyé és igénnvé vált. Szólt a nőpolitikái határo­zat ismertetése, illetve végre- haitása során kialakult ha­ladó és 'konzervatív nézetek­ről. valamint sajátos mérvéi problémáin król. aim-el v ’kike’, számolnunk kell. Majd ír folytatta: — Azt tűztük célul. ho” az éle«- minden területén. a ipari és mezőgazdasági üze­mekben. az iskolai katedrá­kon, a kórházakban és az üzletek pultjainál munkáin­kat és hivatásukat teljesh" © W Illést tartott az országgyűlés külügyi bizottsága Az országgyűlés külügyi bizottsága szombaton Nagy Miklósnak, a bizottság titká­rának elnökletével ülést tar­tott. Az ülésen részt vett és felszólalt Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke, továbbá megjelent dr. B eresztóczy Miklós, az országgyűlés alel- nöke és Marjai József kül- ü gymin iszter- helyettes. Az ülés résztvevői megvi­tatták és elfogadták a bizott­ság 1972. évi munkatervét. Ezt követően Komócsin Zol­tán, a külügyi bizottság el­nöke tájékoztatást adott a Vietnami Demokratikus Köz­társaságban járt magyar párt- és kormányküldöttség munkájáról. A külügyi bizottság egyet­értését fejezte ki a magyar párt- és kormányküldöttség tevékenységével, amely jól szolgálta a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság és az egész vietnami nép által az amerikai imperializmus ellen folytatott hősies harc támo­gatását, hozzájárult a magyar és a vietnami nép barátsá­gának további erősítéséhez. .A bizottság — kifejezve a magyar nép akaratát — hatá­rozott támogatásáról biztosí­totta a dél-vietnami ideigle­nes forradalmi kormány feb­ruár 2-1, és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kor­mányának a vietnami kérdés politikai rendezésére irá­nyuló február 5-i nyilatkoza­tát. Az országgyűlés külügyi bi­zottsága mélységesen elítéli az amerikai légierőnek a VDK területe ellen több, mint két hónapja felújított és a legutóbbi napokig is folyta­tott bombatámadásait. Han­got adott annak a meggyő­ződésének, hogy az indokí­nai kérdés tényleges rendezé­se csak akkor válik lehető­vé, ha a térségből kivonják az összes amerikai csapatokat és szövetségeseik katonai erejét, s megszüntetik a dél­vietnami bábrezsim támoga­tását. nők számára érzékelhető va­lósággá váljék a párt politi­kája, a társadalom gondosko­dása. beszédének további részé­ben az eddig elért eredmé­nyeket összegezve hangsú­lyozta, hogy jelentős ered-' mény a hők fokozódó politi­kai és közéleti aktivitása, a párt-, állami, társadalmi ,és tömegszervezetekben, moz­galmakban. A határozat és annak végrehajtásában meg­nyilvánuló következetesség fokozta a nők önbizalmát, bátorítást adott ahhoz, hogy többen vállaljanak szerepet a közélet különböző pontjain., Nagyon fontos eredmény a nők ’ számának növekedése páftunk soraiban. Kiemelte, hogy a tanácsválasztások so­rán 16,9 százalékról 24,9 szá­zalékra növekedett a nők aránya a helyi tanácsokban. Hasonlók tapasztalhatók a szakszervezeti és népfront- bizottságokban is. Szinte for­radalminak ható változások történtek a szövetkezeti moz­galomban: a többségükben férfiakból álló vezető testü­letekben helyet kaptak a nők, mind a tsz-ekben, mind pe­dig az ipari, valamint a fo­gyasztási szövetkezetekben. A mégy« pártbizottság el­ső titkára beszédében rész­letesen kitért azokra a gaz­dasági vonatkozású intézke­désekre, amelyek számottevő-' en javítottak a dolgozó nők helyzetén. Szólt a bérrende­zés eredményeiről, a fel­emelt családi pótlékról, a megyénk üzemeiben és ter­melőszövetkezeteinkben épí­tett új szociális létesítmé­nyekről, valamint azokról a , törekvésekről, amelyek a több műszakban dolgozó nők munkakörülményednek javí­tására, a mezőgazdaságban dolgozó nők folyamatos fog­lalkoztatására irányulnak. Beszélt a nők második mű­szak jár nk megkönnyítésére szolgáló megyei tervekről, és elismeréssé*! adózott arról a Kozmosz 477 Szombaton a Szovjetunió^ ban Föld körüli pályára jpt- tatták a Kozmosz—477 jelzé­sű mesterséges holdat, hogy műszerei segítségévet foly­tassák a korábban bejelen­tett űrkutatási program meg­valósítását. A szputnyilc rátért pályá­jára. Kezdeti keringési ide­je: 89,6 perc. Legnagyobb el­távolodása a Föld felületé­től: 328 kilométer, legkisebb eltávolodása: 212 kilométer. A pálya síkjának az Egyen­lítő síkjával bezárt hajlás­szöge: 72,9 fok. A szputnyikon elhelyezett készülékek kifogástalahul működnek. A földi koordi­nációs számítóközpontban folyamatosan feldólgozzák' a beérkező adatokat. , nagyszerű társadalmi össze­fogásról, amely az óvodaépí­tés érdekében jött létre Nyíregyházán, Kisvárdán és megyénk más helységeiben. A közös tennivalókról szólva így folytatta: — Társadalmunk egészé­nek érdeked azt kívánják, hogy javítsuk a nők politi­kai, gazdasági és szociális helyzetét, s amikor mi szá­mon kérjük a határozat vég­rehajtását a párt-, állami, gazdasági és társadalmi szervektől, egyidőban azt kérjük megyénk nő társadal­mától, elsősorban a kommu­nista nőktől, hogy lelkesedés­sel. odaadó munkával* legye­nek aktív résztvevői, cselek­vő részesei megyénk célki­tűzései megvalósításának. Részletesebben ismertette a terveket, s hangsúlyozta a szakmunkásképzés fokozásá­nak szükségességét, elsősor­ban a nők körében. Meleg szavakkal emléke­zett meg az anyákra háruló felelősségről a családban, a gyermeknevelésben. Kijelen­tette: nagyon fontos társadat- | műnk számára, hogy a felnö­vekvő nemzedék megtanulja a munka és a haza szerete- .tét, hogy a fiatalokból szo­cialista módon gondolkodó és cselekvő emberek válja­nak, és amikor ezt kérjük a szülőktől, akkor első számú segítőtársként az anyákra számítunk. A megyei pártbizottság első titkára ünnepi beszédét a következő szavakkal fejezte be: ’ — Engedjék meg, hogy a végrehajtó bizottság nevében a közelgő nőnap előtt az itt jelenlévő valamennyi kedves elvtársnőnek, megyénk vala­mennyi asszonyának és lá­nyának erőt, egészséget, és további munkasikereket kí­vánjak. Az ünnepség a résztvevők felszólalásaival zárult. K.E. I Varsái SnnMés találta*»! tcns- kari gyakorlata A Varsói Szerződés tagálla­mai hadseregeinek törzskari gyakorlatáról Moszkvában szombaton az alábbi közle­ményt adtak ki: Az egyesített parancsnok­ság terveinek megfelelően február 25-től március 4-ig a 1-engyel Népköztársaság területén gyakorlatot -tartot­tak a Varsói Szerződés szá­razföldi csapatainak, légvé­delmi egységeinek, a légi­erőnek és haditengerészet! flottáinak hadműveleti törzs­karai. A gyakorlaton részit vettek a lengyel néphadsereg, áz NDK nemzeti néphadseregé­nek és a szovjet hadsereg­nek a hadműveleti törzsei. A gyakorlatot Ivan Jaku- bovszkij marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyve­res «■őrnek főparancsnoka vézette. A gyakorlat megmutatta a részt vevő tábornokok, ten­gernagyok, tisztek ég törzs­karok hadműveleti felké­szültségének megn övékedé tt színvonalát, s azt, hogy képe­sek' valamennyi fegyvernem nagyobb hadműveleti egysé­geit irányítani. Fock lend és Nyers Rezsi a Rács-Kiskun megyét bemutató kiállításon Szombatom a Vajdahunyad várban megnyitották a „Bács- Kiskun megye ipara, élelmi­szer-gazdasága és település- fejlesztése” című kiállítást. A megye sokrétű fejlődését, eredményeit és gondjait be­mutató tárlat megnyitásán megjelent Fock Jenő, a kor­mány elnöke, Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, Németh Károly, a budapesti pártbizottság első titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, Szépvölgyi Zol­tán, a fővárosi tanács elnöke is. Jelen volt a megnyitón V. J. Pavlov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. — A tárlat megtekintése után Nyers Rezső, a Közpon­ti Bizottság titkára egyebek közt a következőket mondot­ta az MTI munkatársának: — Kétségtelen tény, hogy nagy fejlődés tükröződik ezen a kiállításon. Bács megye mezőgazdasági fejlődését üd­vözlöm elsősorban, de szem­léletesen jelentkezik az ipar felfutása is. örvendetes, hogy Bács megye szerepe itt is növekszik, de ennek csak úgy szabad megtörténnie, hogy a mezőgazdaság ne lás­sa kárát, mert a megye, a munkásosztály éléstára és az marad ezután is. Nyers Rezső a kiállítás emlékkönyvébe többek közt a következő sorokat írta: „Nagy örömmel láttuk, hogy mit nyújt Bács-Kiskun megye az országnak élelemben, ipa­ri tehmékekben, és kultúrá­ban. Nagy figyelemmel kö­vettük azt is, hogy mit kér a megye nép$ az országtól szo­lidaritásban, együttérzésben és együttmunkálkodásban.” Fock Jenő ehhez kapcso­lódva összegezte véleményét, benyomásait: , — Nyers élvtárs nyilatko­zatával, az emlékkönyvbe beírt véleményével teljésen egyetértek. Nyers elvtárs, mint a megye képviselője — érthető szerénységgel — azt mondotta, hogy 19-ced rész illeti meg Bács megyét, ügy hiszem, a kormányzatnak 11- igyelembe kell venni Bács megye különleges helyzetét és a megyék sorában elfoglalt nagyságrendjét, ennek alap­ján pedig valamivel több, mint egytizenkilenced rész jár Bács megyének. A kor­mányzati munkában ért így is fogjuk figyelembe venni. Bács megyének sok oka van arra, hogy büszkélkedjen. A megyében elért eredménye­ket a kiállítás híven tükrözi. Ugyanakkor á kormányzat­nak látnia kell a megoldandó problémákat, amelyek külö­nösen a megye tanyai jelle­géből eredően még igen nagyok. — Örülök a kiállításnak és szeretném, ha e kiállításon túl minél többen lennének tanúi Bács megye egyéb je­lentkezéseinek, keresnék fel képzőművészeti, néprajzi, zenei kultúráját bemutató kiállításait — se budapesti bemutatkozás egyéb esemé­nyeit — fejezte be nyilatko­zatát Fock Jenő. VILÁG PRO LETÁR J AI, EG YES 0 Ll ETEK I

Next

/
Thumbnails
Contents