Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-04 / 54. szám

!971 március 4 kw-ot-wastarorsza« I. d!M Sétáikon ismerkednek a virágokkal. Uj nevelés program a megye 51 óvodájában A megye 51 osztott rend­szerű óvodájában az 1971— 72-es tanévben új nevelési programot vezettek be. A 15 éve alkalmazott régi nevelési módszer szerkezeti felépítése és rendszertana a megválto­zott követelményekkel és igényekkel nem tudott lépést tartani, még az időközbeni re­formok segítségével sem. 1971. szeptemberében egy olyan nevelési program in­dult, mely figyelembe vette azt, hogy a mai 3—6 éves gyerekek ismeretköre bő­vebb, mint a 10 évvel ezelőt­tieké, formálódó és formálha­tó személyiségüket nem lehet bizonyos napirendi pontokkal korlátozni, és fel kell készí­teni őket egy zártabb, rend­szeresebb tanulásra, az is­kolára. Elsősorban a foglalkozások rendszerét változtatták meg. A kiscsoportosoknál (3—4 évesek) megszüntették a kö­telező órákat, egyedül a napi egyórás testnevelést hagyták meg, ugyaniakkor az irodalmi és az anyanyelvi oktatást különválasztották a környe­zetismerettől. Á nap többi részében kötetlen a program. A gyerekek játék közben észre sem veszik, hogy „dol­goznak”, új dolgokat tanul­nak meg rajzolgatás, kockarakás közben. Sétáikon ismerkednek a virágokkal, a . háziállatokkal és a termé­szetbeni szemléltetés módot ad arra, hogy megmagyaráz­zák a négy évszak törvény- szerű váltakozását is. — Ez a játékos munka bi­zony sok gondot jelenít az óvónőknek — mondta dr. Géczi Lászlóné, a megyei ta­nács óvodai felügyelője —, mivel meg kell találni a gye­rekeknél azt a lélektani pil­lanatot, amikor a játszás mellett a dalra is tudnak fi­gyelni. Ez az új oktatás aMpvető lényege. Igaz, a régi, napi- rendszerű nevelés első hal­lásra célravezetőbbnek tű­nik, mint a jelenlegi kötetlen foglalkozás, de a gyakorlat bebizonyította, hogy szó sincs erről. Többször előfor­dult, hogy a gyerekek etane- rülten játszottak, de a neve­lőnek abba kellett hagyatnia a játékot, mert mesemondás vagy énektanulás követke­zett. A picik ilyenkor kedvet­lenül gyülekeztek a mesesa­rokban, nem figyeltek, nem vettek részt a közös mun­kában. A kötetlenség jobban segít a közösségi életre való neve­lésben is. Nem szigorú rend­szabályokkal, de hozzá kell szokniuk játékukban, visel­kedésükben ahhoz, hogy tár­saikhoz alkalmazkodni kell. Ez egyik formája az iskolai előkészítésnek. A közép- és nagy csoporto­soknál (4—6 évesek) csökkent a kötetlen foglalkozások szá­ma, ugyanakkor a megállapí­tott követelményszínt emel­kedett. Az óvónők rendszeresen ismertetik a szülőkkel az új nevelési program lénye­gét, amely tőlük nagyobb tö­rődést, és türelmet kíván, örülnék viszont annak, hogy a nevelők igyekeznék ki­egyensúlyozott, nyugodt lég­kört teremteni az óvodákban, többet foglalkoznak a gyere­kek személyiségének kialaki fásával és fejlesztésével. Gondot jelentenek viszont a zsúfult óvodák és a nevelés­hez elengedhetetlenül fon­tos játékfelszerélések, mun­ka- és didaktikai eszközök biztosítása, melyek sokféle­sége korcsoportonként válto­zik. Az óvodád nevelés tan­könyve mellett a Művelődés­ügyi Minisztérium összeállí­totta az új programhoz szük­séges anyag- és eszköznor­mák gyűjteményét, mélyben felsorolják azokat az eszkö­zöket, melyek a korszerű ne­veléshez feltétlenül szüksé­gesek. Sajnos, a megyed óvodák többsége nincs ellát­va megfelelő számú eszköz­zel. A fenntartó tanácsok, a társadalmi szervek és a szü­lők segítsége sokat enyhítene ezietn a gondon. Balogh Júlia Előleggel megrendelhető Űj szolgáltatás a kereskedelemben — Modern piackutatás 'A napokban a belkereske­delmi miniszter rendeletet adott ki a megrendelóses vá­sárlásról és az ezzel kapcso­latos előlegről. Miután a ren­delet a kihirdetés napján ér­vénybe lépett, Koncz Sándor­tól, a megyei tanács kereske­delmi osztályvezető-helyet­tesétől kértünk tájékoztatást arról, hogy Szabolcs-Szat- márban milyen módon kí­vánják végrehajtani a rende­letet a kiskereskedelmi válla­latok. A rendelet lényege — mint megtudtuk — az, hogy a vá­sárlók olyan árut is megren- delhetaék, ami nincs a szö­vetkezeti, vagy állami kiske­reskedelmi bolt raktárában. Az ilyen vásárlást a vállalat előleghez kötheti. Ezentúl a vállalat határozza meg a megrendelhető áruk körét, valamint az előleg mértékét. Az előleg azonban a vételár 30 százalékánál több nem le­het. Az előzetes tervék szerint Nyíregyházán a Centrum Áruház 500 forinton felüli vá­sárlás esetén fogad el meg­rendelést, elsősorban tar­tós fogyasztási cikkekre, az iparcikk kiskereskedelmi vál­lalat nem köti összeghez az áruk körét, mindenre elfo­gad előrendelést. A rendelet tulajdonképpen már életbe lépett, gyakorla­tilag azonban még 2—3 hét szükséges ahhoz, hogy a megvalósításra is sör kerül­jön. A megrendeléshez szük­séges ugyanis egy olyan nyomtatvány, amelyen rajta vannak a vevők és az eladók jogai és kötelességei. Ez egy­ben tájékozatja a vásárlókat arról, hogy az áru megérke­zésekor a bolt írásban küld értesítést és ezután az áru 8 napon belül átvehető. Jelentős kedvezmény, hogy a vevő a szerződésit bármikor felmondhatja, de az éladó csak a nyolcnapos határidő lejárta után értékesítheti másnak az előlegezett árut. A pénzt természetesen vissza­fizetik. A rendelet arról 5s in­tézkedik, hogy az üzletben kapható árut is meg lehes­sen rendéLni, el lehessen fo­gadni legalább 30 százalékos előleg befizetésével. Ebben az esetben a vételárat 3 na­pon bélül kell kiegyenlíteni, s csak ezután kaphatja meg a vevő az előleggel vásárolt terméket A rendeletnek — azon túl hogy a vevő olyan árut kap amilyet szeretne — nagy je­lentősége van abban is, hogy a kereskedelem a legközvet­lenebb módon tájékozódha az igényekről és az iparho olyan megrendeléssel fordul­hat, ami biztos nem áll máj' raktáron hónapokig, mer köti le a bolt forgóalapját. F a fajta piackutatás termié szetesen csak úgy lesz ered menyes, ha a lakosság me; felélő érdeklődésit tanúsít a- új szolgáltatás iránt. Az előleges vásárlás köz" letekre nem érvény«. Játék a tűzze 1 86 tsz társulása: A „TÁSZI" Március 2-án tartotta év­záró és tervtárgyaló közgyű­lését Nyíregyházán a TÁSZI megyei testvére, a Szabolcs; Tsz-ek Beszerzési és Értéke­sítési önálló Közös Vállal­kozása (SZATÉV). A vállal­kozás 1971. június 30-án ala­kult 59 tsz társulásában. Az alig féléves tevékenység ha­tására ma már 86 szövetke­zeti gazdaság a vállalkozás tagja. Szekfü József igazgató el­mondta: sikerűit jó kapcso­latot teremteni a forgalmazó vállalatokkal. Az építőanyag­igények kielégítése céljából a FERUNION Műszaki Kül­kereskedelmi Vállalattal fo-- lyó tárgyalások is biztatóak. Hasonló a helyzet a megyei TÜZÉP Vállalattal. Az AUTÓKER-rel történt megbeszélések révén teher­gépkocsikat és más jármű­veket szerezhetnek be. Ha­sonló eredménnyel indult a kapcsolat a MERKUR Vál­lalattal is. Lehetővé válik a termelő gazdaságok kellő számú iro­dagépekkel való ellátása. 1972-ben Nyíregyházán iro­dagépbemutatót rendez a társulás és a MIGERT. Ugyancsak eredményesek voltak a tárgyalások a hazai gépgyárakkal a mezőgazda- sági gépek és munkaeszkö­zök beszerzésére. A vállalkozás az elmúlt fél év során MTZ—50-es erőgé­péket, különböző járműve­ket és munkagépeket szer­zett be — olyan munkaesz­közöket, amelyek a megyé­ben nem voltak. Eredményes volt az alapító gazdaságok értékesítéséhez nyújtott segítség is: például a lé- és szeszipari alma, az ipari burgonya értékesítése. Étkezési burgonya értékesí­tésére a TÁSZI-val vett fel a vállakózás kapcsolatot. Mintegy 550 vagon étkezési burgonya után jutottak egy 25—30 forint mázsánkénti többlet árbevételhez a meg­bízó tsz-ek. összességében a tsz-ek megbízása alapján mezőgaz­dasági gép, berendezés és felszerelési anyagokat 5 mil­lió forint értékben bonyolí­tott a vállalkozás. Építő­anyagok beszerzése, illetve közvetítése mintegy 2 millió forint értékben valósult meg. Az állattenyésztési forgalom 2 millió forint körül alakult, elsősorban vemhes- és té­ny észüszőből. Értékesítést — a tag tsz- ek megbízásából — 23 millió 259 ezer forint mennyiség­ben bonyolított a vállalko­zás. Az 1971. évi tevékenység végértéke 43 millió 103 ezer forint volt a 23 millió 800 ezer forint előzetes tervvel szemben. A vállalkozás be­szerzési tevékenysége jelentős megtakarítást is jelent a tag tsz-ek részére, az értékesí­téssel elért jobb árak pedig 1 millió 858 ezer forint több­let bevételt biztosítottak. A vállalkozás idén 84 mil­liós forgalmat tűzött célul. (ab) Szabolcs? művészek tárlata A nyíregyházi művészeti hetek programjának megfele­lően március 3-án, délután 5 órakor a Képcsarnok nyír­egyházi Benczúr Gyula-ter­mében megnyitották öt sza­bolcsi festőművész mintegy harminc műből álló tárlatát. Dr. Cservenyák László, a megyei pártbizottság osztály­vezetője köszöntötte a közön­séget és a művészeket, mél­tatta az első ízben itt meg­rendezésre került képzőmű­vészeti tárlat jelentőségét a város és a megye kulturális életében. Az ünnepélyes megnyitó után az érdeklődök megtekintették Berecz And­rás, Huszár István, Kerülő Ferenc, Pál Gyula és Soltész Albert festőművészek alkotá­sait. Az öt szabolcsi festőmű­vész tárlatát március 18-ig láthatja a közönség a Ben­czúr Gyula-terem nydtvatar- tása szerint, délelőtt 9 óra 30-tól 18 óráig, szombaton 9- tői 14 óráig. Kulturális élet Üj fehértón Az egykori piaci* bódék e3 alkalmi sátrak helyén Ujfer hértó nagyközség közepén tetszetős, emeletes művelő­dési ház áll a több mint 14 ezer itt lakó rendelkezésére. Egy éve nyitotta meg ka­puját, korábban nem volt művelődési háza Ujféhértó- nak. Azóta számos művészi él­ményt szerzett a közönség­nek a művelődési ház. Kül­földi együtteseket fogadott) egy szovjet tánc- és ének- együttest, egy lengyel népi együttest és a Német De­mokratikus Köztársaság ün­nepi estjét itt rendezték meg. A szakmai ismeretek bővítése céljából termelési bemutatókat, kiállításokat szerveztek. A sokirányú művészeti programok között igyekeztek megkedvelteim a komoly ze­nét is a falusi lakossággal, a megyei művelődési központ közreműködésével bonyolí­tották le a falusi hangver­senysorozatot. Az Országos Filharmónia estjein pedig olyan neves művészek, együttesek léptek fel Ujfe- hértón, mint Kocsis Albert* Lehoczky Éva, Katona Ág­nes, Szabó Miklós, a Deb­receni Kodály-kórus, a pos­tás szimfonikus zenekar és a miskolci szimfonikus ze­nekar. A községben turnéd zott az Állami Déryné Szín­ház, a debreceni Csokonai és a miskolci Nemzeti Színház.’ Tizenkét színházi előadást rendeztek egy év alatt. A nyitvatartási időt úgy módosították, hogy az eljárd fiatalok, az Ingázók is fel­kereshessék a rendezvénye­ket, a klubokat. Mindennap délután 2-től este 9—10 óráig tartanak nyitva. A község­beli gazdaságok 85 ezer fo­rinttal járultak hozzá a fel­szerelések kiegészítéséhez. , „HONNAN FÚJ A SZÉL?” Az Építőipari Tudományos intézet széles körű kutatási tevékenységének egyik fontos része a környezetvédelemmel kapcsolatos vizsgálatok. Az intézet laiboratóriumának szélcsatornájában vizsgálják a magas épületek hatását a környező házak fűtésére. Érdekes kísérletek során a lakótelepek házai közötti légáramlást és a termek legkedvezőbb szellőzési rendszerét is itt vizsgálják. Képünkön: Hidraulikus asztalon vizsgálják az épületek kö­zötti levegőáramlást. Munkavédelmi filmek iskolásoknak Tejet loptak hajnalban Évenként több mini 600 tűzesetet okoznak a gyere­kek, s háromezer kisfiú és kislány kerül kórházba kü­lönböző mérgezések miatt. Több mint 600 000 tanuló vesz részt ipari jellegű gya­korlati foglalkozásokon az iskolák tanműhelyeiben, s ez szinte magában hordja kü­lönféle balesetek veszélyét. Indokolt tehát a kérdés:mit tesznek az iskolákban a bal­esetek megelőzésére? Vá­laszként a Pedagógusok Szak- szervezetében elmondták: — A számos felvilágosító módszer közül az utóbbi idő­ben a legmeggyőzőbbek az úgynevezett munkavédelmi filmek. Országszerte megala­kultak a megyei filmtárak, s ma már több mint tízfajta munkavédelmi oktatófilmet pergetnek az iskolások szá­mára — csaknem ezer kópia segítségével. A kis- és nagy- diákok legtipikusabb bal­esetveszélyeihez igazodtak az eddig elkészült filmek té­mái, s általában évenként két újabb munkavédelmi ok­tatófilm készül. A gyerme­kek, fiatalok balesetveszé­lyének megelőzése közügy: ezért jelentős anyagi támo­gatással járul hozzá a fil­mek elkészítéséhez az Álla­mi Biztosító, valamint a SZOT is. A filmek témái al­kalmazkodnak a tanulók életének különböző színterei­hez: iskolához, otthonhoz, kiránduláshoz. — Útjainkon ma már csaknem egymillió gépkocsi közlekedik, s aránytalanul sok gyermek szenved évente közlekedési balesetet az utakon. Ezzel kapcsolatos például a „Kis lépés, nagy veszély” című film. Egy má­sik alkotásban maró folya­dékot iszik egy kislány a kristályvizes üvegből — az édesanya figyelmetlensége és a gyermek tajékozatlansága miatt. Ez a film a gyermek­kori mérgezések megelőzésé­vel foglalkozik. De készült munkavédelmi oktatófilm a tanulmányi kirándulások balesetveszélyeiről, a vízi tragédiákról, a tornatermek és sportpályák baleseteiről. A kerékpáros közlekedést tanítja egy újabb alkotás, a gyermekkori tűzesetek meg­előzését egy filmbeli látoga­tás szolgálja a tűzoltómú- zeumiban. — A legutóbbi összegezé­sek szerint általában or­szágszerte eredményes a fil­mek vetítése. Legtöbbször Miskolc, Szeged, illetve Szol­nok megye iskoláiban per­gettek munkavédelmi okta­tófilmeket, viszont gyenge az eredmény Somogy, Tolna és Zala megyében. Sajnos a budapesti iskolák sem dicse­kedhetnek a vetítések gya­koriságával, a felmérések szerint ugyanis egy tanév­ben mindössze 136, alkalom­mal kölcsönöztek ilyen jelle­gű oktatófilmet A lakosság jó tejellátása érdekében az élelmiszer kis­kereskedelmi vállalat megál­lapodott a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat vezetőségé­vel, hogy a literes polipackos tejet és joghurtot, kakaót és más tejipari termékeket a hajnali órákban a boltok nyitása előtt egy-két órával' már leszállítja. A lopások megelőzése ér­dekében a kisker. vállalat hajnali ellenőrzéseket eszkö­zöl. Ennek ellenére az utób­bi hetekben mind gyakrab­ban fordult elő, hogy a tej­ipari vállalat által lerakott tejtermékeiket Ismeretlenek rendszeresen megdézsmálták Nyíregyháza területén szin­te mindennap a 139. számú egység és a 68. sz. önkiszol­gáló bolt előtt, a Bocskai utcán, a Dominó cukrászda közelében fordultak elő tej­lopások. Az eddigi megálla­pítások szerint 41 liter te­jet, polipackosat és 4 pohár joghurtot tulajdonítottak eL Az ellenőrzések során ed­dig két esetben' sikerült tet­ten érni a tejlopások elköve­tőit. Az egyik P. J. nyíregy­házi lakos, aki a bolt előtt lerakott ‘ rekeszek mellett megállt, szétnézett, majd a nála lévő aktatáskába rej­tett két polipackos ka­kaót és fizetés nélkül tá­vozott. Igazolása során az­zal védekezett, hogy a bolt­vezetővel megegyezett ab-, ban, még nyitás előtt a bolt előtt lerakott tejből elviszi a szükséges mennyiséget és utána kifizeti. A szembesítés során azonban ennek ellen­kezőjéről győződtek meg. Az eljárás megindult P. J. ellen. A másik feljelentést F. S. nyíregyházi lakos ellen tet­ték, aki ez év január 20-án kora reggel, Nyíregyházán, a Bocskai utcám lévő 68. ez. élelmiszerbolt elől vitt el egy liter tasakos tejet. Bevallá­sa szerint már ezt megelő­zően is lopott tejet. F. S. az ide vonatkozó tör-, vények szerint társadalmi tulajdon sérelmére, szabály­sértést valósított meg, mely­nek következtében 5000 fo­rintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az elkövető azon­ban még fiatalkorú, kereset­tel és semmiféle jövedelem­mel nem rendelkezik, vele szemben az iskolai fegyel­mező intézkedések alkalma-, zása indokolt. Az utcai lopások megszűnj tetése érdekében az élelmi­szer kiskereskedelmi válla­lat és a tejipari vállalat együttesen kérte a rend­őrkapitányságot, hogy a jár­őrök a hajnali lopások meg­akadályozása érdekében tartsanak szigorúbb ellenőr-; zést. Farkas Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents