Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-31 / 77. szám
Wrt. március 31. ICBtET-WASTARC'ftSZA» 5. oldal Ügyintézés a „végeken" Napraforgó, tégla és munkabér Korszerűsítik a tanácsi munkát a fehérgyarmati járásban Uj nagyközségek szervezéj se indult meg a fehérgyarmati járásban. Ezzel együtt újabb községi tanácsok közös összevonását tervezik a legtávolabbi Szatmár kis falvainak lakói — egyben az ország szívétől, a fővárostól közlekedésben legtávolabb — és legtöbb idő alatt megközelíthető — kis településeinek állampolgári közössegei. lizeuölc/cr embert érint Az akció jelentőségéi legjobban egy összevont számmal lehet jellemezni: ha a F .'pköztársaság Elnöki Tanácsa hozzájárul az érintett községek lakosainak javaslatához és egyesíti a már eddig is csoportos községi tanácsokat még nagyobb egy. ségekké — és ha a megyei tanács teljesíti a már többségében megtartott falugyűlések kérését és a három közlekedési gócpontot (a jövendő három csoportosuló „községfürt” elhatározott központjait) a nagyközségi fokozatra emeli — akkor majd tizenötezer ember ügyeit nem Fehérgyarmaton, a járási székhelyen kell többé elintézni, hanem Kölesén. Rozsályon és Jánkmajtison. Már a három község nevének megemlítése is fogalmat ad a megyénket ismerőknek arról, hogy milyen ügyről van szó. Kölese székhellyel már régebben közös községi tanáccsá alakult három falu tanácsi szervezete: Sonkádé, Köleséé és Fülesdé. Sonkád, két kilométerre, Fülesd' négyre van a központtól, A tanácsi' apparátus egyik faluban sem szüntette be rhű- ködését. Kiszállásokon intézik az ügyeket, vannak fogadónapok mindenütt. A közel kétéves „együttélés” bevált, sok mindenért nem kell már beutazni a járási szék. helyre. A környéken tudják ezt. Éppen ezért nern meglepő, hogy az elmúlt évben megtartott falugyűléseken a két további szomszédfalu, Kispalád és Botpalád lakossága egyhangúlag megszavazta: közös községi tanácsot kíván kialakítani a kölesei „hármassal”, és a Kölese körül tömörült három „fogadó” falu falugyűlései is beleegyeztek. hogy legyen az öt kis faluból: egy nagyközség. Kéréseik már ott feküsznek az illetékesek asztalain és remélhető, hogy nem sok idő múlva, — talán még ez évben — a negyvenkilenc községben elaprózódott ötvenezer lakos, melyben eddig csak a járási székhely élvezi a nagyközségi rang előnyeit, újabb nagyközségekkel szaporodik, afféle „mini” járási székhelyekkel. Ha számba vesszük, hogy például Kispalád közel negyven kilomé. térré van Fehérgyarmattól és egyetlen építési engedély kiadásáért háromszor. ötször be kellett eddig utazni (egy nap kiesés. negyven forint körüli autóbuszköltség, ba- rátkozás az ismerősökkel a fröccskiszolgáló helyeken, „apu-mit-hoztál” kiadások: így „ingyenes” a kispaládi lakosnak az államigazgatás, amely valóban díjtalan, csak éppen neki nagyon drága.) Hét falu döntése A második raj hazánk északkeleti térképén a másik legkiugróbb „dudorodás”. egyben az árvíztől legtöbbet szenvedett része a megyének. A rozsályi nagyközségi szervezkedésben eddig már hét falu lakógyűlései szavaztak igenlően. Rozsály — a Népköztársaság Elnöki Tanácsának egy korábbi rendelete értelmében — jelenleg is központja már egy három falu tanácstagjait egyesítő közös községi tanácsnak. Tagjai — Rozsályon kívül — Tisztaberek és Zajta. Mellette — részben az árvizes területek ide települt lakosságával egy kissé Országos rendezvényhez kapcsolódik az áprilisi megyei gyermekkönyvhónap eseménysorozata, amelynek megyei megnyitóját április 9-én tartják a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. A járásoknál és a könyvtárakban már megkezdték a felkészülést a különböző rendezvényekre. Nagykállóban a községi tanács tanácstermében március 29-én délelőtt 11 órakor került sor a gyermekkönyvhónap járási megnyitójára, amelynek vendége Fábián Zoltán József Attila-díjas író, az írószövetség titkára megszaporodott — másik közös községi tanács a Méhtelek székhellyel működő Méhtelek, Garbolc, Nagyhódos és Kishódos lakosságát egyesítő közös tanács. Ez eddig hét falu. Március elején mind a hét falu tanácsa egyhangúan a tanácsok egyesítése mellett foglalt állást. Március 13-ig mind a hét községben megvoltak a falugyűlések is. Egyhangú határozatok mindkét szinten: a hét falu tartozzék össze és Rozsály, a székhely legyen nagyközség. (A határozatok csak javaslatok: kérés formájában most terjesztik fel.) Ilyen szintű határozatok meghozatalában jóslásokba nem illik bocsátkozni, de — mivel az egész mozgalom teljesen egybevág a tanácsi munka korszerűsítésének, a tanácstörvény végrehajtásának tartalmával — annyit megengedhetünk magunknak. hogy eláruljuk: zöld útja van mindkét kérésnek. Ne kelljen sokat utazni A harmadik nagyközség Jánkmajtis volna a szervezkedés szerint a fehérgyarmati járásban. Az illetékes községek pártszervezetei már állást foglaltak mellette. — kitűzték a tanácsüléseket és utána néhány nappal a falugyűléseket, melyeken — ez előre látható — az itteni lakosság is amellett foglal állást, hogy építési engedélyért, iparjogosítványért ne kelljen többé Fehérgyarmatra utaznia. G. N. Z. és dr. Kulin György csillagász író volt. Fábián Zoltán megnyitója után az írók nagykállói gyermekolva- sókkal találkoztak. Délután három órakor folytatódott a program Fábián Zoltán előadásával a nemzetköz: könyvévről és az „Olvas népért” mozgalom felada tairól, amelyen a járás népművelői vettek részt. Dr. Kulin György a kállósemjé- ni tanyai diákotthon tanulóival találkozott, majd bemutatták az Apollo—14 űrhajó holdútjáról készült amerikai filmet. A gyermekkönyvhónap járási megnyitója Nagykállóban Egy nap a munkaügyi (löiilőbizoUságoi) A folyosón magabiztosnak látszó, reménykedő és szomorú tekintetű emberek topognak. Izgatottan várják, hogy „ügyükre” pontot tegyenek. Egészen kicsi és eletbevágóan fontos ügyekben döntenek hetente, kétszer az ajtón belül. Jogtalan haszon? Nyíregyházán, a területi munkaügyi döntőbizottság egyik nyilvános tárgyalására látogattunk, hogy néhány tárgyalás nyomán képet alkothassunk vezetők és beosztottak, munkaadók és munkavállalók kapcsolatairól, a törvény megtartásáról és megsértéséről. Mint ismeretes. itt csupán a dolgozók által sérelmesnek, vagy jogellenesnek vélt munkahelyi döntéseket bírálják felül. Emberek családok sorsa felett döntenek demokratikus és törvényes keretek között. A bizottság állandó elnöke vizsgázott jogász, az ülnököket a különböző munkahelyek szakszervezeti bizottságainak javaslatára választották meg. A demokratizmushoz tartozik, hogy az ülnökök döntése azonos értékű az elnök döntésével, tehát a két ülnök leszavazhatja az elnök döntését. A tárgyalás megkezdődött, az elnök olvassa az egyik fellebbezést. B. I. a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat dolgozója. Munkahelyén négy mázsa napraforgóval nem tudott elszámolni, ezért a munkaügyi döntőbizottság kötelezte az ezernyolcszáz forintos kár megtérítésére. B. I. különböző érvelésekkel megfellebbezte a döntést, de a négy mázsa napraforgóval itt sem tud elszámolni. Természetesen fellebbezését elutasítják. ú Nyugodt arccal, tiszta lelkiismeréttel ül a bizottság elé F. Á., a Gávavencsellői ÁFÉSZ kőművese. Munkahelyén hiába bizonyította, hogy negyven darab téglát beépített egy cserépkályhába. A munkaügyi ' döntőbizottság kettőszázötvennyolc forint húsz fillér befizetésére kötelezte — „anyaghiány” címén. A kőműves itt is bizonyítja. hogy nem károsította meg a szövetkezetét és nem származott jogtalan haszna a kályhaépítésből. Egyszerű ügy, hamar kimondja az elnök a végszót: „A fellebbezésnek helyt adunk.” Sőt. a bizottság kötelezi az ÁFÉSZ-t a kőműves útiköltségének megtérítésére. T. Gy.-né sírva lép be. Nyilván részvétet kíván kelteni. Nem sikerül neki. A j középkorú asszony 11 évig | vezetett egy boltot a nyíregyházi járásban. Boltjában lopott árut értékesített, ezért orgazdaságért felettese, a szövetkezet elnöke fegyelmi úton elbocsátotta. Az asszony fellebbezésében azt kéri, hogy továbbra is boltos maradhasson. Fellebbezését a bizottság elutasítja, hiszen itt bűntényről van szó, erre az asszonyra tovább ner bízzák a köztulajdont. H. A. hosszú időn át festő kisiparosnál dolgozott Nyíregyházán. Munkaadójától két hónapig nem kapott munkabért, ezért kikérte munkakönyvét, de hiába. A maszek festő a munkakönyvét csak egy hónapi könyörgés és fenyegetés után adta ki. Ez idő alatt a fiatalember nem tudott munkát vállalni. Első fokon a városi közös munkaügyi döntőbizottság kötelezte a festőt az elmaradt munkabér — négyezer forint — kifizetésére. A fiatalember nem elégedett meg a döntéssel. mondván, hogy egy hónapig volt munMint arról már hírt adtunk, áprilisban általános mezőgazdasági összeírást tartanak hazánkban. A napokiban hozzákezdtek a szabó les-szatmári falvakban az adatok felvételéhez. Az április 15-ig tartó összeíráson számba veszik a 400 négyszögölnél nagyobb területű kisüzemi gazdaságoka. t. Az összeírás során felírják a gazdálkodók adatait, az állatállomány megoszlását, a gazdasági épületek, gépek számát. A szabolcsi összeírást mintegy 900 számlálóbiztos végzi a Központi Statisztikai Hivatal járási felügyelőségeinek és megyei igazgatóságának irányításával. A javarészt pedagógusokból, nyugdíjasokból álló számlálóbiztosok előzetesein tanfolyamon ismerkedtek mag az adatgyűjtő lapok kiállításának módjával. A számlálóbiztosok házról házra járva végzik munkájukat. A helyi tanácsok is segítik az összeírást, hogy mindenütt sikerrel járhassanak. Az adatszolgáltatás kötelező, viszont kizárólag statisztikai célokra lehet felhasználni, ezért kérik, hogy mindenki a valóságos adatokat közölje. Hazánkban ez a harmadik kaadója hibája miatt nem tudott elhelyezkedni, ezért anyagi kár érte. Felleuoezé- sében követelte az anyagi kár rendezését is. A területi döntőbizottság a fellebbezésnek helyt adott. Egyéni, vagy társadalmi érdél: íme néhány eset a sok közül. A dolgozók élnek — egyesek visszaélnek — a törvény adta lehetőséggel és fellebbeznek, ha úgy érzik, hogy igazságtalan döntést hoztak ellenük munkahelyükön. Sajnos, olyanok is fellebbeznek, akik tudják, hogy vétkesek, de még reménykednek a területi döntőbizottság „humanizmusában.” Ezek az emberek aztán rájönnek. hogy az elnök — és a két népi ülnök — a tárgyaláson nemcsak az egyének, hanem a társadalom érdekeit is képviseli. (nábrádi) általános mezőgazdasági ösz- szeírás. 1895-ben végezték az elsőt, s ezelőtt majd 40 éve, 1935-ben a másodikat. A statisztikai adatok feldolgozása képet ad a változó mezőgazdaságról, a lakosság á'réte- gezödéséről, hiszen az összeíráson nemcsak a mezőgazdasági népesség adatai szerepelnek, hanem azoké is, akik már az iparban, vagy másutt dolgoznak, de kisebb- n agy óbb háztáji területtel, kerttel rendelkeznek. Az adatokat az ENSZ mezőgazdasági és élelmezésügyi szervezete (FAO) is megkapja, a nemzetközi összehasonlításokra. Az adatok feldolgozását javarészt helyben, a KSH megyei igazgatóságán végzik, s igen hamar. már május végére közzéteszik az első adatokat, amely az állatállományra vonatkozik. Ezután fokozatosan feldolgozzák a többi adatot, s még ebben az évben közlik azokat. A mostani adatfelvételt kiegészítő felvétel is Követi, a gazdaságoknak mintegy 10—12 százalékát újra felmérve. Az itteni kérdések már sokkal részletesebbek lesznek, egyes részkérdésekre keresve választ a reprezentatív felmérés során. A íliliomát)v és művészet szabolcsi műhelyeiből (10,) Bürget La/os riportsorozata A megmunkálás Van-e olyan rangja egy óvónőnek, mint egy tanárnak? Igazságos-e, hogy egy tanító 8—10 szaktárgyat tanít, mégis kevesebb megbecsülésben részesül, mint egy egy-, vagy kétszakos tanár? Ismerik-e a felső tagozaton tanítók az alsósok munkáját és viszont? Miért kell diszkri- minatíve megkülönböztetni a tanítót a tanártól? Miért érezhető ez a béren? Kit könnyebb tanítani: egy kis tanyai gyereket írásra és olvasásra. vagy egy 14 éves városi gyereket történelemre? Végtelen izgalmas kérdések, jóllehet a józan ész ezekre egyszerű választ tudna adni. A gyakorlat ma még nem ilyen józan és egyértelmű Talán ezért is forradalmi az a módszer, amit Nyíregyházán vezettek be. Neve' egységes pedagógusképzés. A szervezet tehát lassúbb volt. mint az élet. Dr. Mar- gócsv József és Kazár Gábo’ az egységes képzés lényegé így foglalják össze: A főiskolán sikerült maga sabb rangra emelni a tanító- képzést. Az emberi kapcsolatok, a közös programok. az intézmény egysége már egy jelentős lépést jelentene!' előre: a mai tanító- és tanár, képzősök nem érezíjpk egymás között különbséget. Hogy ez formai dolog? Aligha. Az újfajta nevelői együttélés iskolai keretek között forradalmi. Az egy helyen összpontosított oktatás magasabb színvonalat jelent, mind emberi, mind technikai relációban. A tanító- és tanárjelöltek látogatják egymás óráit, figyelik egymás tanítását, sőt. alsósok a felsőben és viszont tanítanak is. A készségtárgyaknál lehetőség adódik arra, hogy képezzenek olyan ének torna és rajz szakosokat, akik az alsó tagozatban lényeges terhet vehetnek le a ma polihisztor! kötelmekkel rendelkező tanító válláról. A tapasztalat döbbenetes adatot szolgáltat: egy pedagógus hatása 100 évig tar!. Mindez eleve előírja a főiskola tudományos kötelességét: oktatva nevelő tanárokat kell képezni. olya nokat, akik gondolkodni is megtanítják növendéküket, akik a kicsi harci feladatok helyett mindent a nagy stratégiai cél érdekében használnak fel. Dr. Margócsy egy közelmúltban írt vitacikkében ehhez még hozzátette: merész tanáregyéniségeket kell kialakítani, akik a jól értelmezett szabadsággal élve arra a bizonyos 100 évre megter. mékenyítően hatnak. Mindehhez a főiskolán el kell érni, hogy az oktatók zöménél, de minden hallgatónál végbemenjen a szemléletbeli reform. Néhány tanár, oktató, akik korban jóval hallgatóik előtt állnak, e nyersanyag-megmunkálási folyamat során sok esetben éppen hallgatóikkal konfrontálnak. Mert az a bizonyos kényelem, kisebb ellenállás, állattartó-pedagógia, amiről a hallgatók már szóltak: konzervativizmus. A főiskolai _ nevelők ugyanakkor tudják’: ez a konzervativizmus maga a csőd. Mindebből már kiderül, * Nyíregyházi Tanárképző Főiskola mai legnagyobb munkája: a fejek tudományos forradalma. Talán maxima- lizmus lenne ilyen stádiumban számon kérni akadémiai szintű szakkutatásokat. Irreális lenne világmegváltó tudományos tanári és hallgatói munkát követelni. A főiskola mai személyi és tárgyi feltételei éppen hogy biztosítják a lehetőséget ahhoz, hogy a tanárképzés emelkedjék euró. pai szintre. Az egységes pedagógus- képzés érdekében egy kissé úgy tűnik, borzolni kell a hangulatokat. Izgalmas dolgokkal. Ilyen az oktatást és kutatást egybehangoló, az országban talán legmodernebb elvek szerint kialakuló könyvtár: ide tartozik a nagy kísérlet, hogy a lektorátusok kínálják a nyelvtanulást, ami nélkül egy kis ország tanítója nem lehet meg: itt említeném a modern lézert, ami izgathatja a fizikát tanulót, kínálják magukat a külföldi utak: ma 70 végzős orosz szakosból majdcsak 60 a Szovjetunióban tökéletesítheti nyelvtudását. Biztató lehet, hogy tanári sao'oákban növendékek festményei dísz. lenek, a hangversenyteremben hallgatói koncertek zajlanak. És az egységesen magas szint, ami kijár leendő tanítónak és tanárnak, párosul a világra történő kitekintéssel is. Államközi szerződések rögzítik az ungvári és az auerbechi felsőoktatási intézményekkel kapcsolatukat, jó viszonyban vannak csehszlovák főiskolával, részt vesznek egy nemzetközi pedagógiai ülésszak folyamatos munkájában. Az ország 28 UNESCO asszociált iskolájának a főiskola a koordinációs központ, ja. Az ENSZ nevelésügyi és kulturális szervezetén át bepillantanak a világ minden részén folyó iskolai munkába, és Japánon, valamint Indián kívül csak a Nyíregyházán működő dokumentációs központ biztosít kiváltságos rangot az intézménynek. És mindez külön-külön együttvéve azt szolgálja, hogy a nevelő, aki diplomával a kezében elhagyja majdan a főiskolát, egy nagy egész ismeretében tekinthesse át azt a világot, ahol ne. vélni és oktatni fog. Órát tartani és figyelmet irányítani, személyes gondot megoldani és módszert kutatni, számon kérni és fiatalnak maradni — mindez, ami egy főiskolán nevelve oktató tanárra ma vár. Babonák és falak ledöntéséről van itt szó. Annak megcáfolásáról, hogy az általános iskolában tanító másodlagos tényező és másod- osztályú tanár. Gáli Lajos, a testnevelési tanszék vezetője, aki ma főiskolai uszodáért lelkesedik, már a holnap falusi uszodáit látja. Makranczi Béla, a fizikus, aki ma lézert mutat be, a holnap falusi iskolájának szemléltetőeszközeit alkottatja hallgatóival. Bachát László, aki ma ragadványneveket gyűjt és kutat, Mező András, a régi helységnevek ismerője szép beszédre tanítanak, és a holnap logikusan fogalmazó kisiskolását látják. Optimizmus? Ez Is kell hozzá. Inkább céltudatos munka. Tudományos munka. A nyersanyagba vetett ‘6-et- ' sn hit és a szakértelem, találkozása. Következik: Módszerek, Megkezdődött az összeírás Számba veszik a mezőgazdaságot
