Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-30 / 76. szám

1972. március 30. KELET-MAOYAROftSZ A« S. olía! Értékelték a társadalmi munka menyei versenyét Tiszáinké az egymilliós fődéi A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei elnöksége szerdán együttes ülést tartott. Értékelték az 1971. évre hir­detett társadalmi munkaver­senyt, és az abban kimagasló eredményt elért szakembe­reknek, munkásoknak, taná­csi vezetőknek, társadalmi ak_ tiváknak jutalmakat adomá­nyoztak. A két vezető testület meg­állapította: a települések fej­lesztését szolgáló társadalmi összefogás és az 1971. évi tár­sadalmi munka nagyban hoz­zájárult a települések szebbé tételéhez. a kommunális, egészségügyi, szociális és kul­turális ellátás javításához, s ezért a megye lakosságának köszönetüket fejezték ki. Az 1971. évre meghirdetett versenymozgalom I. kategó­riájában (a kétezer iakosnál kisebb községek) az első dí­jat, háromszázezer forintot és vándorzászlót Csegöld köz­ségnek ítélték oda. Második Tiszaszentmárton, harmadik Tiszakóród. A II. kategóriában (a 2000— 5000 lakosú községek) Nagy- cserkesz lett az első. A vári- dorzászló mellett félmillió fo­rint jutalmat kap a község. Második Nvírbogdány, har­madik Tiszabecs. A III, kategóriában (az öt­ezernél több lakosú települé­sek) első Helyezettjeként az egymillió forintos jutalmat Tiszalök nagyközségnek ítél­ték oda. Második Baktaló- rántháza, harmadik Kisvár- da. Valamennyi település meg­kapta a mozgalom vándor­zászlaját, s a kategóriától füg­gően á tanácsok jelentős pénzjutalomban részesültek, amelyet elsősorban a telepü­lés további gyarapítására használhatnak fel. Á nyíregyházi, á vásároána- méftyi és a nagykállói járási hivataloknak — amelyek a szervezésben és irányításban kiemelkedő munkát végeztek — odaítélték a mozgalom vándorzászlaját. A két vezető testület köszö­netét fejezte ki a? eredmé­nyes és odaadó, lelkes mun­kájáért Bagjos László kisvár - dai éis Csóka Imre mátészal­kai lakosnak. Mindkettőjük­nek a „Kiváló társadalmi munkáért” jelvényt és érté­kes tárgyjutalmat adomá­nyoztak. Negyvennégy sze­mélynek adományozták a „Társadalmi munkáért” jel­vényt, s valamennyiüknek ju­talmat adnak majd át. A legkiemelkedőbb társa­dalmi munkát végző szemé­lyeket májusban ankétra hív­ják meg. amelyen a társadal­mi munkaverseny eredmé­nyeit. a mozgalom kiszélesí­tésének és továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit beszélik meg. Ezen az ankéton adják át a járási hivatalok képviselői­nek a vándorzászlókat, vala­mint a településhez nem kö­tött társadalmi munkát vég­ző személyek részére a kitün­tető jelvényeket, valamint tárgyjutalmakat. Az együttes ülés után a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága további témákról tár. ayalt. MegA'itatták a TITÁSZ Vállalat beszámolóját, ame­lyet a megye lakott területei nek villamos energiával és távhővel való ellátásáról ké­szített.. Elfogadták azokat a pályázati kiírásokat, amelye­két a megyéi alapítvány meg­valósításaként hoznak nyilvá­nosságra, majd a végrehajtó bizottság egyéb ügyekről tár­gyalt. M. S. Gyakran vizezik és fölözik ! lej a vásárló asztalára — Jó-c az új tejföl? A tejtermelésről és a tej­termék-ellátásról tárgyalt keddi ülésén a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A NEB ülését megelőzően egész me­gyére kiterjedő, részletes vizsgálatot végeztek, amely csaknem száz egységet érin­tett: a tejipari vállalatot, áz élelmiszer kiskereskedelmi vállalatot és több boltját, tíz ÁFÉSZ több mint negyven üzletét, valamint huszonnégy mezőgazdasági termelőszö­vetkezetet. A vizsgálatokban rendszeresen részt vett a Debreceni Élelmiszer-ellen­őrző és Vegyvizsgáló Intézet is. A vizsgálat alapvető célja az volt, hogy megállapítsák: miképpen alakult a tej ter­melése. a termelőktől történő felvásárlása, a tejtermékek gyártása, a belkereskedelmi forgalmazás. Elemezték a la­kosság igényeinek mennyisé­gi, választéki és minőségi kí­nálatát. Adatokat gyűjtöttek arról is, hogy milyen hatás­sal volt az elmúlt évek álla­mi támogatása a tejtermelés fejlesztésére. összefoglalták a terveket is. Többek között ezen a fóru­mon is foglalkoztak a szarvas- marhatartással : ez változat­lanul a mezőgazdaság leg­több gondot adó ágazata — állapították meg —. mert fel­halmozódott a megoldásra vá­ró gazdasági, építészeti, tech­nológiai, biológiai, takarmá­nyozási és üzemszervezési problémák sokasága. Szarvas­marha-tenyésztésünk a nagy­arányú árkiegészítések elle­nére sem jövedelmező, s eh­hez nagyban járul hozzá a veszteséges takarmányter­mesztés is. A tejtermelés ön­költségének alakulásában a takarmányozás költsége a legnagyobb tehertétel, az ősz. szes költségeknek 60—67 szá. zaléka. A megyei NEB ülé­sén elhangzott az is: a lakos­ság tejtermékkel való jobb ellátása alapvetően nem a kereskedelmi szervek mun­káién, hanem a tejtermelésen múlik. Lényeges eredmény, hogy e szempontból ellátat­lan terület mindössze három község van a megyében, kö­rülbelül 560 ember nem ré­szesedhet a szervezett tej-, tejtermékellátásban. Többet kell azonban tenni a tejipari vállalatnak a laknccági igénv szerinti árukészités. csoma­golás és szállítás terén — ősz. szegezték a népi ellenőrök megállapításait. A lakosságot a szakmai gondok mellett elsősorban maga a tej érdekli. Erre jó adatokat szolgáltat az élelmi­szer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézet. A megye különböző részéin vettek mintákat, s ezeknek több. mint fele kifo­gásolható volt: vizezés, fölö- zés miatt. Az általános ellen­őrzés hiányaira hívja fel a figyelmet e tény mellett egy apró esemény:, a községek többségében a?/ ellenőrzések idején sokkal kevesebb tejet vittek bé a termelők, futó­tűzként terjedt a hír az el­lenőrzésről. A gondot az je­lenti, hogy. az állandó ellen­őrzés gyenge és hiányos, a gyakori vizezést fölözést. az előírásoknak nem megfelelő tej beadását ezzel csak előse­gítik. A nyíregyházi tejüzemben az előre csomagolt pasztőrö­zött tej. tejföl, teavaj, kannás tejföl megfelelt a szabvány előírásainak. a tárolási körül, mények kielégítsek (hőmér­séklet. berendezések, tiszta­ság.) A kifogások között sze­repel: címke nélkül találták a kannás tejfölt, lejárt szava, tbssági határidejű joghurtot tároltak, s megjegyezték, hogy az új gyártástechnoló­giával készült tejfel nem min­denben elégíti ki a konyha- teenifcai követelményeket. A mátészalkai üzemben nem a termékek. hanem egyes részlegek egészség- és balesetvédelmének hiányos­ságai miatt emeltek szót. Ér­dekes módon a nyíregyházi tejfelt kifogásolták az ala­csony zsírtartalom miatt Má­tészalkán. Néhány észrevétel a megye egészét érinti: Nyíregyháza, Mátészalka, Kisvárda, Zá­hony és Nyírbátor kivételé­vel csak nyers tejellátás van. Az egy-két napos szavatossá. gi idéjű tejtermékek heti két­szeri kiszállítása az ellátás folyamatosságát veszélyezte­ti (ezt a Nyírbátori ÁFÉSZ területén tették szóvá), az esetleges túlrendelések pedig a termékek minőségromlásá­hoz vezetnek, ezért kívánatos lenne a heti háromszori ki­szállítás. A kereskedelemben a szab. ványt kielégítő körülménye, két (hűtés, szakismeret stb.) csak az ABC-áruházakban és a nagyobb fűszer-csemege- boltokban tapasztaltak. To­vábbi hiányosságok: a hely­színi készítésű tejeskávé és kakaóital anyagnormáinak nem ismerete minőségromlás, hoz vezethet, ilyen helyen fontos a melegvízellátás Is. különben a higiéniai köve­telmények szenvednek csor­bát ★ A megyei NEB ülése alka­lom arra, hogy ismét szóljunk arról a sok kifogásról, ami a vásárlók részéről elhangzik. Á NEB és a minőségvizsgáló intézet ellenőrzése szigorúan a szabályok megtartására irá­nyult. A vásárló azonban nem mindig ilyen reális. nem elemzi mindig körültekintően az összes-’körülményeket: vi­zezi-e a termelő a tejet, jő-e a technológiája a tejiparnak, megtett-e mindent a keres­kedelem, hogy a hozzá érkező áru jó minőségben kerülhes­sen a vásárlók kosarába, és így tovább. Számára az is kö­zömbös, milyen erőfeszítése­ket tfesz a kereskedelem, ha éppen az az egyetlen csomag raj avas, amit ő vett meg. ha csak az az egyetlen tejfel rossz, amit ő vett meg. A megyei NEB által tár­gyalt jelentésben nem voltak gyakoriak az elmarasztaló kifejezések. Azonban számos javaslát is sok kritikát takar: igazolja, hogy bőven van ten­nivalója a felvásárlási szer­vezetnek. az iparnak és a ke­reskedelemnek egyaránt. (marik) „A falunak orvos kell...“ Csak a tanács dolga? — Hiányzó százezrek Tíz beregi község gondjaiból — Márpedig nekünk orvos kell és a tanács dolga, hogy gondoskodjon róla. Ott van a lakás is kihasználatlanul, meg aztán ha valami baj van, me­hetünk Csarodára éjszakának idején. A felszólaló leült és a tá- nács titkárnője állt fel, hogy válaszoljon neki, helyesebben nem csak neki, az egész falu­nak. hiszen a falugyűlés ide­jének a felét a betöltetlen or­vosi állásról beszélgették el. Miért állnak odébb? — Emberek, értsék meg, eb­be á lakásba egyetlen orvos sem jön ide. Olyan állapot­ban van, hogy nem érdemes a felújításra költeni. Voltak már többen is szétnézni. A község, a környezet tetszik, de amikor a lakást meglát­ják, mindenki odébbáll. Ah. hoz pedig, hogy újat épít­sünk, félmilliónál is több pénz kell. Honnan vegyünk? 340 ezer forintunk van és fez kevés. Egy megoldás lenne, ha felemelnénk a községfej­lesztési hozzájárulást... Erre aztán felmorajlik a közönség, mert az emelésről hallani sem akarnak. — 150 forintot fizetnek je­lenleg családonként Beregsu- rányban — mondja Vincke Jenőné tanácstitkár — éseny. nyit a két másik községünk­ben. Beregdarócon és Marok, papiban. Az egyesülésig Da- rócon 300 volt, de amikor Itt is fel akartuk emelni, nem járultak hozzá. Nézegetjük a tervet, amit Tiszakerecsenyből kértek él. Az két eve épült és akkbr félmillióba került. (Most le­galább hétszázezer kell hoz­zá az építőanyagárak miatt.) Az orvosi lakás mellett ren­delő, férfi-és női öltöző, mo­dern és korszerű. Ott van is orvos, — Volt nekünk is. de el­ment. Előbb Nyíregyházára, aztán Pestre. Azóta nem ka­punk. A csarodai orvos ren­del hetenként egyszer 8—12- ig, Marokpapiban Ugyanúgy. Beregdarócon a barabási or­vos rendel kétszer hetenként, így aztán a közös tanácsú há­rom község két orvosi kör­zethez tartozik. Barabáson nem találjuk otthon az örvöst, így a tanács­nál érdeklődünk Orosz End. re elnöktől: — Három községe van a rhl orvosunknak is: Barabás, Ge­lénes és Baregdaróc. És a közös tanácshoz tartozó Vá­mosatya — a surányi orvos­hiány miatt — a tiszaszalkai körzethez tartozik. Fonák helyzetben Barabáson nem csak orvos, lakás Ls van. még sem lehet teljes az öröm amiatt, hogy nem esik egybe az államigaz. gatásilag összevont terület az orvosi körzettel, pedig a vá­mosatyaiaknak is lényegesen közelebb lenne és könnyeb­ben meg tudnák közelíteni a barabási orvost sürgős ese­tekben. Csarodán a mflút mellett épült fel az egészségház. Tá­gas. korszerű épület. Igaz másfél millióba kferült, de az orvosi lakáson és rendelőn kívül védőnői lakás és ren­delő is van benne. Amikor ott jártunk, éppen nem volt ren­delés. az orvos kátonai szol­gálatát teljesíti, a helyettesí­tő pedig előző nap délután kezelte a betegeket. A rendelő előtt azért van­nak riéháfiyán: Injekcióra jár. nak. azt a körzeti betegáooló adja be nekik. Ök mondják: — Amíg nem volt meg ez az egészségház. nekünk sem volt orvosunk. Sui-ányba. meg Naményba mentünk, ha vá- lami baj volt. Most mái' min. den rendben lenne... Látszik rajtük, hogy akár- nák még mondani valamit, de nem níigj’öh vállálközik rá egyikük sem. Végül csak ösz- szeáll a kép: fonák helyzet­nek tartják, hogy Csaroda ál. dozott pénzt — mégpedig sb- kat — az orvosi lakásért, egyáltalán azértt hogy legyen orvosuk, most pedig heten­ként háromszor nincs otthon. Rendel Csarodán, Táköson, Marokpapiban és, Beregsu- rányban. a Csarodai Községi Közös TanácsHoz tartózó Hé- ' te-Fejércse pedig a gulácsi körzethez tartozik. Pedig a három község lakossága 2300, épp egy orvosi körzetre való. Mi a megoldás? Kosa Sándor tanácselnök­nek említem a beszélgetést, ö is egyetért azzal, hogy jobb lenne, ha a hozzájuk tartozó községek egybeesnének az or­vosi körzettel* és még így is maradna épp elég gond. — Hátrányos helyzetbe hozta a lakosságot az a ren­delet, hogy mentőt csak or. vos hívhat szülés és baleset kivételével. Ha például Tákb- son kellene valakihez mentőt hívni, akkor először el kéll jönni ide Csarodára az or­vosért, ő elmegy Tákosra megvizsgálni és csak ezután jöhet a mentő. Tudjuk mi azt, hogy voltak esetek, ami. kor fölöslegesen is kihívta valaki a mentőt, de az csak elvétve fordult elő. Ilyesmi­vel nein szoktak szórakozni az emberek. Áz elnöknek kétségtelenül igaza van, hiszen a községek többségében van körzeti ápo­lónő, akiknek megfelelő gya­korlatuk van ahhoz, hogy a fölösleges riasztást a legmini­málisabbra csökkentsék. A rendelet merevsége viszont esetleg emberáldozatot is kö­vetelhet e hátrányos helyzet, ben lévő községekből. No de térjünk vissza áz eredeti problémához. A há­rom közös tanács tíz közsé­gében kilencezer ember él: Hete-Fejércse 650 lakosát és Vámosátya 1050 lakosát kivé­ve két orvos gyógyít. Hogy ez ilyen nagy területen kevés, afelől senkinek nem lehet kétségé, nem is beszélve a sürgős esetekről. Mi lenne hát a megoldás? Beregsuránynak orvost szerezni! Kosa Sándor röviden így fejezte ki: a meg. oldás Surány kezében van. Ehhez viszont pénz kell, sok pénz, amit a beregsurá- nyi, a beregdaróci és a ma­rokpapi embereknek kell, vagy legalábbis kellene elő­teremteni. Miből? Erre ön­ként kívánkozik a válasz, csak össze kell hasonlítani a három közös tanácsú község fejlesztési hozzájárulását. Csarodán 300, Barabáson 200 és Beregsurányban 150 fo­rint csáládbhkén t. Ha nem ismerem ezeket a számokat, akkor is vaiami ilyen kövétkeztetésre jutot­tam volna a községek össze­hasonlításakor. Beregsurány. bah ugyanis .szinte semmi nem úi. természetesen nem a lakóházakról, hanem a középületekről van szó. Az „örökölt’ három kastély ad­ja a kultúrházat, a tanácsot, a bölcsödét, óvoda nincs és ezek egyikében van az a bi­zonyos orvosi lakás is, ame­lyikbe nem költözik be egyet­len orvos. sem. Ami épült, ahhoz a járás, a megye adott segítséget, a tanácsok önálló­ságának növekedésével azon­ban ez — ha nem is szűnt meg — lényegesen lecsök­kent. „A falunak orvos kell” — mondták többen is a falugyű­lésen. És azt is, hogy a meg­oldás a tanács dolga. De éz csak a lakosság segítségével megy. Balogh József A lárgyalótoromböl Nyolc év emberölésért — Megbántam, amit tet­téin, de nem azt sajnálom, hogy az apósom elpusztult, csak a gyerekeimet, mert én börtönbe kerültem és el kel­lett hagynom őket. — Ezt mondta vallomása végén Ka­tó Jánosné, 31 éves nagyhalá­szi lakos, három kiskorú gyermek anyja. És hogy miért nem bánta meg tettét, az a vallomásából kiderül. — 1961-ben kötöttünk há­zasságot és apósomékhoz köl­töztünk, Nagyhalászba. Kez­detben jól megvoltunk, az­tán egyre többet veszeked­tünk, mert hiába takarítottam állandóan, apósom soha nem tudott vigyázni semmire. Két­szer is hazaköltöztünk Tisza- t elek re az éh szüléimhez, de aztán mindig visszacsaltak. — Mikor anyósom meghalt, 1967-ben eltartási szerződést kötöttünk: megkaptuk a há­zat és vállaltuk, hogy apóso­mat eltartjuk. Ekkor költöz­tünk be a lakásba, mert ad­dig az istállóból választot­tunk le egy részt ás ott lak­tunk. Nem sokkal ezután az apósom költözött az istállóba és a tanácson is feljelentett, hogy nem főzök neki, nem mosok rá. De ott íb látták, hogy milyen összeférhetetlen és nem neki adtak igazát. Otthon fajtalan szavakat használt, illetlenül viselke­dett. — Egyszer á férjemmel ösz- szevesztünk és azt mondta; nem való vagy te semmire. Meghallotta apósom és né­hány nap múlva azt mondta, hogy a férjem nem teljes ér­tékű férfi és ajánlatot tett... Ezután még pénzt is kínált... Inni kezdtem. A férjem sem védett meg, igaz csak héten- ként-kéthetenként jött haza és akkor sem törődött, velem meg a gyerekekkel. Amikor berúgtam, elfelejtettem a bá­natomat, akkor egy kicsit jó volt. Katóné kétszer is öngyil­kosságot kísérelt meg: hypót ivott, de tejet itattak vele, másodszor meg beszedett egy csomó gyógyszert. Ekkor a kórházban mentették meg az életét. — Egyik alkalommal a vendéglőben ittam sört. Ha­zafelé az ismerősök mond­ták: az apósom azt hi. resztelte. hogy elloptam a nénzét. meg hogy férfiakat fogadok. Bementem hozzá, veszekedni kezdtünk. CVköllél ütött, letepert A gyerekek visítva szaladtak az utcára, és a szomszédok csavarták ki a fejszét a kezéből. Ezután a veszekedés után Katóné és apósa sokáig ha­ragban voltak, nem szóltak egymáshoz. Ebben az időben az após a fiát uszította ál­landóan a menyére. Még az asszony szüleinek is azt mondta: állandóan részeg és férfiakat fogad a lakásán. Katóné ekkor harmadszor is öngyilkosságot kísérelt meg, a kútba ugrott, de az apja és az öccse kimentették. 1971. december 20-án is­mét összevesztek. Katóné ek­kor elhatározta, hogy megöli apósát. Másnap nagymosásba kezdett. Közben bevitt magá­nak két liter bort és azt iszo­gatta. hogy bátorságot merít­sen tettéhez. Az após hol ott­hon, hol a szomszédban lévő boltban tartózkodott. Amikor otthon volt. akkor gúnyos nó­tákat énekelt, amit Katóné magára értett. — Nem szóltam, pedig na­gyon idegesített. Kimentem a konyhába tüzet rakni, lát­tam. hogy ott van a fejsze. Nem tudom, hogy került oda. mert apósom mindig az ő la­kásán tartotta. Áz ajtó nyit­va volt és apósom újra éne­kéit. Azt gondöttám, hogy a fejszével engem akar agyon­ütni. Felkaptam, bementem a szobájába, úgy, hogy észre sem vett. Két kézzel meg­markoltam a nyelét és lesúj­tottam a fejére. Még egyet ütöttem, aztán nem tudom megmondani, mikor hagytam abba. Katóné hét fejszecsapással végzett apósával, aztán át­ment a szomszédba és el­mondta, mit csinált. Kató Jánosáét a megyei bíróság emberölésért 8 évi börtönre ítélte és négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság enyhítő körülmény­ként értékelte áz áldozat 8sZ_ szeíérhetetlen magatartását, azt, hog;’ hosszú időn keresz­tül provokatív magatartásá­val idegesítette a vádlottat. Enyhítő körülményként érté­kelték továbbá a Vádlott őszinte, feltáró jellegű vallo­mását. valamint azt. hogy Kató Jánosné ideg- és szív­beteg, hogy három kiskorú gyermeke van. Súlyosbító kö­rülményként vették figyelem­be az elkövetés körülményé­it, valamint azt. hogy az utóbbi időben elszaporodtak az élet elleni bűncselekmé- nyék. Az ítélet kihirdetése után az ügyész súlyosbí­tásért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Má­sodfokon a Legfelsőbb Bíró­ság dönt. R.S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents