Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-28 / 74. szám
S. oldal KELET MAGVARORRZÄe !972. március 58. Útjára bocsátották a Vénusz—8-at (Folytatás az 1. oldalról) végig, a tervek szerint eléri a Venus-bolygó körzetét. Program szerint válik el, majd az űrállomástól a leszálló szerkezet, amely simár leereszkedik a bolygó lég körében, s tudományos kuta tásokat végez. A telemetrikus információ adatai szerint a Vénusz—í bolygóközi űrállomás fedél zeti rendszerei normálisar működnek. A rádiókapcsolatot és a tudományos infor mációk felfogását 928,4 me- gaherzen tartják, illetve folytatják. Március 27-én, magyar idő szerint 10 órakor a Vénusz—8 65 ezer kilométerre távolodott, el a Földtől. mégpedig a földfelületnek az alábbi koordináktól meghatározott pontját tekintve: az északi szélesség nulla fok 33 perce, a keleti hosszúság 78 fok. 25 perce. A Vénusz—8 repülését \agy hatósugarú kozmikus ívirányítási központ szabályozza. A koordinációs számítóközpont feldolgozza az űrállomástól kapott információkat. Helsinkiben a küldöttségek Folytatódnak a SALT»tárgyalások A SALT-tárgyalásokra vasárnap Helsinkibe érkezett a szovjet küldöttség. A delegáció vezetője Szemjonov szovjet külügyminiszter-helyettes, tagjai Truszov, Plesakov, Scsukin és Grinyevszkij. A küldöttséget tanácsadók és szakértők kísérik. Szemjonov at érkezéskor tett nyilatkozatában kijelentette, hogy a szovjet küldöttség negyedik alkalommal érkezett Helsinkibe. Tudjuk — mondotta a szovjet diplomata. hogy jó barátaink és jó szomszédaink országában vagyunk. Ezt az új lehetőséget felhasználva szívélyesen üdvözöljük és jókívánságainkat tolmácsoljuk a finn népnek és kormányának, valamint a főváros lakosságának. — Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára — folytatta Szemjonov — a szovjet szakszervezetek XV. kongresszusán mondott beszédében világosan kifejtette a Szovjetuniónak a szovjet— amerikai SALT-tárgyalások- kal kapcsolatos álláspontját. A Szovjetunió komoly jelentőséget tulajdonít a tárgyalásoknak és amellett van, hogy az egyenlő biztonság elve alapján kölcsönösen elfogadható megállapodásra jussunk. Ez megfelelne mind a szovjet, mind pedig az amerikai nép érdekeinek, valamint a nemzetközi biztonság érdekeinek. Urho Kekkonen. a Finn Köztársaság elnöke pénteken fogadta a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttségét, amely a stratégiai fegyverzet korlátozásával foglalkozó tárgyalásokra érkezett a finn fővárosba. Riad befelezte pekingi tárgyalásait Hétfőn reggel elutazott Pekingből a Mahmud Riad vezette egyiptomi korrpgnx- küldöttség, amely öt napon át folytatott politikai megbeszéléseket a kínai vezetők- kal. a tárgyalásokról nem adtak ki közös közleményt,' de a küldöttség búcsúztatása alkalmából rendezett banketten elhangzott pohárköszöntők, valamint az a tény, hogy Mahmud Riad vasárnapi vacsoráján Csou En-laj kínai kormányfő is megjelent, az álláspontok közeledésére utalnak. Míg a korábbi nyilvános köszöntőkben még az álláspontok bizonyos fokú ütközése volt megfigyelhető, vasárnap kínai részről sokkal nagyobb-megértéssel nyilatkoztak az EAK politikájáról, egyiptomi részről pedig a kínai fél fogalmazásához közelebb álló módon szögezték le álláspontjukat. Grecsko marsall Belgráilban Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere hétfőn hivatalos baráti látogatásra Belgrádba utazott. A szovjet honvédelmi miniszter Jugoszláviában Lju- bicsics hadseregtábornok, jugoszláv nemzetvédelmi miniszter vendégle. Ülésezik a LEMP kB plénuma Edward Gierek elnökletével hétfőn Varsóban összeült a LEMP Központi Bizottságának plénuma. A kibővített ülés napirendjén két pont szerepelt: 1. Az 1971—1975-ös lengyel ötéves terv fő arányai, feladatai és problémái. 2. Tájékoztató a szejm- választások lefolyásáról és eredményeiről. Az első napirendi pontról a Politikai Bizottság vitaindító referátumát Piotr Jato- szewicz miniszterelnök terjesztette elő. Szoviet katonai küldöttség Hanoiban A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztériumának meghívására vasárnap szovjet katonai küldöttség érkezett Hanoiba — jelentette be a nemzetvédelmi minisztérium. A delegációt — amelyet távéi Fjodorovics Batyickij marsall, a szovjet légvédelmi erők főparancsnoka, honvédelmi miniszterhelyettes vezet — meleg fogadtatásban részesítették a • repülőtéren' megjelent vietnami katonai; vezetők, s a nemzetvédemi minisztérium magas rangú képviselői. Megosztás és uralkodás A bombák hete a külpolitikában Aláírták a máltai egyezményt Min toff máltai miniszter- elnök és Carrington brit hadügyminiszter Luns NATO- főtitkár jelenlétében vasárnap aláírta az új brit—máltai katonai egyezményt, amely további hét évre meghosszabbítja a máltai támaszpontok angol bérletét. Mintoíf elmondotta: Nagy- Británniából biztosítékokat kapott arra vonatkozóan, hogy a máltai támaszpontokat nem használják fel egyetlen arab ország ellen sem. „Amennyiben ezt a rendkívül fontos elvet megsértenék, a megállapodás érvényét veszti” — mondotta. Az elmúlt hét a bombák hete volt. Mindennap robban, tak Belfastban. Megreszket- tették Limassol levegőiét. Pusztították Vietnam földjét, településeit. Politikai bombák — vagy inkább petárdák? — puffantak a Közel- Keleten, Jordániában és Irakban. Vajon ezek egymástól elszigetelt független bombák voltak? Kissé azese. menyek mögé pillantva kiderül: Láncra (űzött robba óanyagok voltak ezek. Mesterségesen időzített szerkezetek, melyek beleillenek az imperializmus politikai koncepciójába. Nézzük először Délkelet-Ázsiát. Az amerikaiak rendületlenül támadják a VDK területét, ugyanakkor a dél-vietnami, kambodzsai csatatereken is növelik légi tevékenységüket. Vagyis minden korábbi és mostani békeszólam ellenére a háború tart. Ehhez járul a bombákkal vetekedő politikai manőver Párizsban, a Viet- nam-konferencián. Nem először tapasztalhatja a világ, hogy az USA képviselője, ez esetben Porter, mindig elő- ráncigál valamit, amivel szabotálhatja a rendezést. Mindez közvetetten sejtetni engedi azt is, hogy Nixon Peringben. ha mást nem is ért el, annyit azonban igen, hogy Kína szemérmesen nem vesz tudomást az amerikai Ázsia-politika mind agresszívebb jellegéről. Figyelmeztető jel ez, arra int, hogy a vietnami néppel való szolidaritásunkat szorosabbra kell fűznünk, hiszen az Egyesült Államok semmi jelét nem mutatja annak, hogy a háborúnak véget akarna vetni. . A vietnamizálás, az ázsiaiaknak az ázsiaiakkal szentben történő kijátszása nem tekinthető egyszerű taktikai . lépésnek,s. voltaképpen a kontinensen belőli megosztás stratégiáját jelenti. A megosztani, és a kialakult zűrzavarban uralkodni nem új elv, nem is új gyakorlat, de mint látható, minduntalan felbukkan, nem is mint eszköz, hanem mint cél. Ennek lehetünk tanúi a Közel-Kelet térségében, ahol az arab egység megbontása az imperialista politika legfőbb eszköze. Husszein javaslata egy minimonarchia ki18. • Láttad már? Feljön és kidúdorodik az üveg száján. Nincs, ami visszatartsa. Szeretlek Dávid. Szeretlek. Dávid. Hányszor mondjam mi? Akkor is mondom ha nem válaszolsz. Na, válaszolj. Két kezével megragadta a kezemet. Forogni kezdett. és vitt magával a forgásba. Arca kipirult, szoíknyája vadul lebbent a combja körül. Szeme még könnyes volt, de azért mosolygott. Mintha azt könyörögte volna: Na. mondd ki máir te is Mondd te is. hogy szeretsz Mondd azt. hogy szerétiéi Clot. — szeretlek, Klót — mondtam neki. — Ugye. jólesik mondani? — kérdezte. — Nagyon jól — feleltem — Akikor mondjuk egymásnak, míg csak ki nem fáradunk Szeretlet Klót ‘ szeretlek Dáv: »zeret'e'- Kint szeretlek, t/avid — így feleseltünk egymásnak. Egyre gyorsabban forogtunk, egyre gyorsabban dobáltuk egymásnak a szavakat. Aztán Klót lihegve elengedte a kezemet. Lecsúszott az erkély kövére. Spárgát csinált — a két Iáiba két oldalt nyúlt el a kövön. Kis szünet után felém nyújtotta a karját. Ujjait szétfeszítette. Tulajdonképpen csak a kisujját ra- 'adtam meg, mikor így szólt: — Húzz fel, Dávid. S már fel is ugrott. S a nyi_ ott ajtón már be is pende- ■ült a szobába. — Hová mész, Klót? Ott endetlenség van — kiáltot- am utána. — Itthon vannak a szüleid? — kérdezte. — Nincs itthon senki, tudod. Egyedül vagyok — feleltem. — Az nagyszerű — mondta. Klót körültáncolta a szobát, '■’ölcsavarta a rádiót, de rögtön el is zárta, mielőtt az beterjedt volna. Megnézte az ágyam mellett a könyvet, va- !on mit olvasok. Kivette belőle a könyvjelzőt. Máshová tette, hogy ne tudjam, hol tartok az olvasásban. A vázából kiragadott egy virágot. Sárga tátogató volt. Tegnap szedtük a tisztáson a csokrot. Bedugta a virágot a hajába. De rövid a haja. a virág leesett a földre. Megint spárgát csinált,' úgy vette föl. Úgy, hogy törzsét meghajlította, és a szájával csípte föl a szárát. Aztán még táncolt egyet körben a szobában. Végül levetette magát az ágyamra. Előbb csak leült, hátát, nyakát a falnak támasztotta. így nézett engem egy ideig. Én az ajtóban álltam. Visszabámul tam rá. Klót ekkor oldalra dőlt az ágyban Fejét a párnámra tette. — Még érzem a tested melegét — mondta. — Már ki kellett hűlnie §z ágynak — feleltem. — Még érzem a tested me legét — ismételte meg Klót — A fejed itt feküdt a párnán — mondta még, és gyön géden megcsókolta a párna mat. Láttam, hoay a szemé* behunyja. Úgy folytatta, hogv nem nézett rám: — Gyere ide. Dávid. Jó volna, ha megcsókolnál. Més mindig az ajtóban áll tam. FI akartam ind'dni. d° valami visszatartott. A kezem össz°c7orítottam. hosv oföl" crvfrifcoV az indió-íboz TVTo-r'M nf) yr/tí'OFn ' c ‘ mintha a meztelen talpam nedvesen odaragadt volna a parketthez. Végre valami meglódított. Elindultam. Csöndben mentem, még a parkett sem recsegett. Láttam, Klót nem nyitja ki a szemét. Szépírásén át sem kukucskált. Éppen az arcán időzött a reggeli napfény egy sugara. A szája csöppnyit nyitva volt. Erősen lélegzett, látszott emelkedő felsőtestén. Mikor megálltam előtte az ágynál, megérezte, hogy ott vagyok. Megszólalt: — Most értél ide, Dávid. Sokáig jöttél. Pedig alig vártam, hogy ide érj. Térdre estem. Arcom most csaknem egyvonalban volt Klót arcával. Egy ideig néztem az arcát. Hunyt szemét. Félig nyitott száját. Elébb a két szemét csókoltam meg. Egyiket a másik után. Aztán a száját. Úszásnál tudom hogy kell lélegzetet venni, itt nem. Sőt: a klarinét fújásánál is elég jól tudom már a lélegzést. Legfeljebb a sok Mzenhatodnál vannak bonyodalmak. És persze a stacca- tonál. Staccato, staccato, staccato — mondtam magamban, s arra gondoltam: a hangszerem ez itt. Ot+ térdeltem az ágy előtt tztän én is odat°H°m a fe- ’emet a nárnára, de továbbra is térdeltem. (Folytatjuk) rályi államszövetséggé alakítására ennek a célnak a szolgálatában áll, minden részében árulkodván arról, hogy a kéz Jákobé, de a hang Ézsaué. Washington és Tel Aviv sugallata ott húzódik a terv mögött. Az arab államok, az Arab Köztársaságok Szövetségének csúcskonferenciája nemcsak elutasítja a tervet, de egyben szükségesnek látja a megelőző lépések megtétel't. Érthető, hiszen ha Husz- szein különbékét köt, ezzel nemcsak elárulja az arab nemzet ügyét, de egyszerűen ledegradálja az arab—izraeli konfrontációt egyiptomi—izraeli viszállyá. Irak a maga föderációs javaslatával sem tett éppen jó szolgálatot. Önmagában az a tény, hogy az iraki javaslat válogat a leendő partnerek között, magában rejti azt a lehetőséget, hogy kimélyüljenek azok az egyébként is meglévő ellentétek, melyek egy-egy arab országot elválasztanak egymástól. A politikai bombák, vagy petárdák látszólag értek el hatást. A figyelem a különböző javaslatokra összpontosult, éleztek szunnyadó vitákat kormányok és gerillák között, ezáltal erősítették Izrael pozícióit. Nem véletlen, hogy Leonyid Brezsnyev múlt héten mondott beszédében „veszélyes háborús tűzfészek”-nek nevezte a Közel-Keletet, intett arra, hogy az izraeli provokációk ellen egységesen kell felíépni. Az egységbontás, az egy-egy térségben együtt élők szembefordítása kísértetiesen tapasztalható a Közel-Kelethez közel eső területen, Cipruson- A képlet így így néz ki: iü .... NATO kontra Makariosz, másképpen: agresszív katonai tömb a független ország ellen, Ez így nagyon feltűnő lenne a gyakorlatban. Ezért az ügyet egyrészt görög—török ellentétté igyekeznek változtatni a szigeten. Ehhez társítják a Görögországgal egyesülni akaró görögök szemben állását a független Ciprus híveivel. És hogy legyen egy kis egyházjogi vita is, összeugrasztják a püspököket Ciprus érdekével, Ma- kariosszal, a köztársaság elnökével. Sokfrontos megosztás ez. A támaszpontéhes NATO vezetői jól tudják: Ma- kariosz feje vétele egyet jelentene azzal, hogy a tálcán, melyen az érseki fő nyugodna, mellékelnék a szigetet is. Az akció mögött kettős cél húzódik: bázisokkal megközelíteni a Közel-Keletet, ugyanakkor zavarni Európa biztonságát. A megosztott erők zűrzavarában az imperialista politika szeretne a nevető harmadik lenni. Ha hozzávesz- szük ehhez, hogy egyidőben a görög és török politika sok tekintetben még jobbra tolódik, hogy Olaszországban veszélyes politikai játszma körvonalai bontakoznak ki, akkor látható igazán, milyen átgondolt mesterkedés az, amely Dél-Európában megbontja a nyugalmat, és kiterjeszti a közel-keleti konfliktuszónát kontinensünkre is. Nyugodtnak a nyugat-euró. pai politika sem volt mondható. Nemcsak a Belfastban naponta robbanó bombák, hanem a politikai robbanások is izgalomba hozták a közvé leményt. Ami Észak-írország ban történik, az angol belpolitika szerves része. Azé a beleélj t'káé, amely mind több ellentmondást mutat. A belső gazdasági problémái: mellett a Közös Piacba történő belépés gondja is nehezíti Heath-ék helyzetét. Itt viszont az angol politika már * nagyon is kapcsolódik a kontinenshez, Európához. Elég, ha csak arra utalunk, hogy ez ad alkalmat a francia nagytőke politikájának arra, hogy népszavazás útján csikarjon ki igent a konszernek Európáját szolgáló elképzelés., hez, hogy ezen a réven nyisson rést a francia baloldali egységtörekvések még igencsak gyenge építményén. Az angol belpolitika ha mást nem, lehetőséget . kínál a francia kormány belpolitikai megosztó hadjáratához. ami viszont már az osztályharc fokozódását hozza, és egyelőre nem látható következményekkel járhat. Érdekes, szinte meghökkentő tehát, hogy az ulsteri bombák befullasztásának kísérlete ősz. szekapcsolódik a francia belpolitikával, és az események jellegének különböző volta ellenére is mutat egyezéseket, mégpedig a tömegek ellen fellépő burzsoá politika jellemzőit. Ez is mutatja, hogy állandóan élő és ható tényező a tőkés rend belső ellentmondása, mely ellen az uralkodó osztály mindig erőteljesen fellép. Különösen akkor, ha ezzel az éleződő ellent- ' mondással egyidőben a munkásosztály, a baloldal aktivitása is nő. így volt ez most Angliában, ahol a bányászsztrájk figyelmeztetett, és így van ez Galliában, ahol a kommunista-szocialista közeledés jelzi az általános kormánypolitika elleni fellépést. De csak egy ugrás a határon át, a Német Szövetségi Köztársaságba, és látható, hogy a szemben álló erők küzdelme ott iá élesedik. A ratifikációs vita kilép kereteiből és ma sokkal több, mint egy szerződés feletti alkotmányos eszmecsere, önmagában az a tény, hogy Brandt kijelentette: szükség esetén kiviszi a munkásokat is az utcára, hogy érvényt szerezzen a kormány akaratának, azt mutatja, hogy Bonnban a szovjet— és lengyel—nyugatnémet szerződéseket sarkalatos politikai tényezőnek tartják. Mindez hasznos Európa biztonsága szempontjából, de, ugyanakkor segítik azt a polarizációs folyamatot, amely az NSZK- ban megy végbe. Korántsem állítanék, hogy a szociáldemokraták következetes ratifikációs politikája mély belső változásokat idéz majd elő, az viszont tény, hogy elindítja a nyugatnémet társadalom ellentmondó képletének rendeződését. A nyugatnémet ellenzék a belső egység szétzilálásával próbálja megtorpedózni a szerződések törvénybe iktatását, és megszerezni a hatalmat. Ellentmondásosan érdekes ugyanakkor, hogy a burzsoá politika másik szárnyát képviselő és szolgáló szociáldemokraták Ugyanakkor a munkástömegekre apellálva keresik saját — jelen esetben valós — igazukat. Az elmúlt hat nap korántsem teljes áttekintése sok érdekességgel, eseménnyel szolgál. De mindenek fölé nő a legfontosabb tanulság: a nemzetközi méretű osztályharc minden fronton sokszí_ nű, sémáktól mentes, rugalmas és kemény formák, keretek között zajlik. Valamennyi történés mögött élesen kirajzolódik a két világ- rendszer nagy küzdelme, korunk jellemzője. Csak ennek tükrében érthetjük meg világosan, hogy legújabbkori történelmünk miként engedet- , meskedik a dialektika szigor rú törvényeinek. Bürget Lajos Nemes György: Dávid és Klotild