Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-26 / 73. szám
fűn. március 26. KFTTit MAOYAWRSTAfl S. o!da! Itt a Kossuth rádió! Vásárlók gondja Nem mindegy: mennyiért ? Ahonnan a vitamin elindul Szabolcs-Szatmár megye zöldségtermesztésének ada. tai azért megkülönböztetetten érdekesek 1972 tavaszán, mert az országos zöldségter- inesztésl problémákon belül különösen kiéleződött azoknak a szabolcsi „zöldségvá. sarlóknak” a gondja, akik a piacon veszik és nem mindegy nekik: mennyiért. Sarokszámok: megyénk szántóterületének mintegy kétszázainkén folyik zöldség, termesztés. (Kevés). Az ország zöldségtermesztő területéből mintegy 5 százalékkal részesedünk. (Mivel kon. zervgyárunk is van, ismételten kevés.) Tavaszi fáradtság (7 A konzervgyár hagyományt alapított. De a megye egyre több háztartása veteményeskert nélküli. Napi szükséglete még nem biztosi, tott. Adatok a világgazdaságból: Franciaországban egy főre száz kiló zöldségfogyasztás jut. Hazánkban ez fejenként minimálisan 80 kilóra sikerült. Szabolcs-Szatmárban viszont csak évi 67 kiló. Főleg gyökérféléket és hagymát fogyasztunk. A paradicsom és a paprika — a két legfontosabb vitamint tartalmazó zöldség — iránti igény lassan növekszik. Az igazi, vitamindús primőr zöldségek iránti kereslet, a fiatal karfiol, saláta, kelkáposzta iránti igény hiányos. Nem is elégítették ki soha. A tavaszi vitaminhiány okozta fáradtság megvénk lakosságánál a szokásos ötven nap helyett kilencven napnál is hosszabb ideig tart. Ezalatt csökken az emberi, munkahelyi teljesítmény, adódnak különféle problé. mák. több ital fogy vigaszta. lásul... Mit kellene tenni, hogy helyrehozzuk ezeket a hiányosságokat? Ezt kérdőjelezi meg a megyei tanács elmúlt napokban befejeződött tanácskozássorozata. Mindenekelőtt a zöldségkereskedelem körül adódnak tennivalók. Megyénkben 185 zöldség-elárusítóhely működik. Ebből a MÉK-én 66. Ebből is 38 Nyíregyházán. A legnagyobb szám megtévesztő, mert zöme nincs egész évben nyitva, csak a szezonban. Zöldséget nem lehet gazdaságosan januártól decemberig árusítani. A fogyasztási szövetkezetek zöldségárudái úgy akartak segíteni magukon, hogy a zöldség mellett lisztet, rizsét, néhány más alapvető élelmiszert is árultak, csak hogy egész évben nyitva maradhassanak és bolti dolgozóiknak is egész évben kenyeret adhassanak. A községi tanácsok egymás után vonták meg ilyen „egyéb” árusítói engedélyü. két. Ezután sorban elhatározták, hogy bezárnak. Meg kellene érteni, hogy egy szövetkezet sem bírja el. hogy boltot tartson fenn csak évi néhány hónapos üzemre. Primőr más megyéből A primőrökkel ismét mások a problémák. Megyénkben 16 nappal később tavaszodig mint az ország más részeiben. Következéskép. pen az első friss tavaszi zöldséget nem mi adjuk más megyéknek, hanem fordítva: ők adják nekünk. Amíg kora tavasz van és a paradicsom primőr kilója harminc fo. rint, a paprika darabonként négy forint, addig ez ngm népélelmezési kérdés. De éppen a tavaszi vitaminéhség miatt nem mindegy az sem, hogy három vagy akár négy héttel korábban jelennek meg megyénk elárusítóhelyein az elérhető áru lecsó- nakvaló. Nálunk is van haj. tatóház. De a kereskedelem nem „indul rá”, annak friss termése is más megyébe kerül. Több szakember véleménye szerint rendezni kell néhány olyan árproblémát, mint amelyekből nem is egy felháborította az elmúlt évben megyénk közönségét. Név szerint ismerünk sok olyan sóstóhegyi lakost, akitől egy forint körüli összegért vásárolták fel a paradicsomot és a sajátját látta viszont jóval három forint fölötti áron a Búza téri piacon. A dinnye felvásárlási ára tavaly sohasem alakult két forint fölött, piaci eladási ára sohasem négy forint alatt. Az árkérdéseket eddig nem tudta kielégítően megmagyarázni a kereskedelem. Például: miért került a Sza. bolcsban termelt burgonya az elmúlt őss^°l tíz—húsz fillérrel kevesebbe a fővárosi piacokon — ahová el is kellett szállítani, — mint itt, Szabolcsban, az elárusítóhelyeken? Szász szónak is egy a vége. Itt a tavasz! Még az idei zöldségellátáshoz hozzátartoznék a megfelelő vetőmagellátás (de hol az a kis zacskós sárgarépamag, amiért bejártuk az egész Tiszántúlt?) Most kellene palántázni! Hol vannak a palánták? (Van, van, de nem az „igazi” meny. nyiségben!) Zöldségárusok kerestetnek! Zöldségtermesztésre vállalkozó termelőszövetkezetekre van szükség! Az új árak az eddiginél is jövedelmezőbbé teszik a zöldségtermesztést Ezt most kellene megérteni. Még most, márciusban. (gnz) Sajtókonferencia — százezer résztvevővel. Néhány éve igencsak furcsán hangzott egy ilyen kijelentés, ma már természetes, sőt a százezer helyett milliós nagyságrendet is említhetnénk. A Magyar Rádió és a televízió „Sajtókonferencia” című műsorai méltán lettek népszerűek a hallgatók és a nézők körében: saját kérdéseikkel maguk is résztvevői lehetnek a miniszter és az újságírók beszélgetésének. A műsort „élő adásban” sugározták, azaz ami a miniszteri tanácsteremben elhangzott, azt a rádióhallgatók milliós tábora hallhatta. Lázár György mellett ott ült a minisztérium „vezérkara”: miniszterhelyettesek és néhány főosztály vezetője is. Az élő rádióadásoknak mindig különleges atmoszférája van, mert valamennyi résztvevőnek bizonyítani is kell, hogy jól ismeri a témát, rövid, tömör választ adjon, jól kérdezzen. ★ Hogy mennyire felborítja az élet az előzetes terveket, arra példa ez az adás is: a szerkesztő gondos tervet készített, csoportosította a témákat. Ebből annyi valósult meg, hogy Sőtér Edit, a Népszabadság munkatársa feltette az első kérdést a munkaszervezéssel kapcsolatban, de aztán már szinte egymásba fonódtak a kérdések, válaszok, egyes résztémák, a hallgatók pedig az adás első fél órájában is a legkülönbözőbb, váratlan témákkal lepték meg a minisztert. a vezető riportert és a résztvevő újságírókat is. Egy példa erre: miközben á munkaerő-gazdálkodásról beszéltek arról, hogy meddig szabad más vállalattól munkást hívni, s mettől erkölcstelen a munkaerő csábítás, egy rádióhallgató kérdésével fordult a beszélgetés menete. A miniszter „egyenesből“ Mikor csábítás? A Kelet-Magyar- ország kérdései Miért nem szolgáltatás a műfogscrkészítés — kérdezte s alá is támasztotta magyarázattal : ha szolgáltatásnak minősítenék, olcsóbban, kedvezményesebben juthatnának hozzá a kispénzű emberek, akik közül soknak az egészségvédelméhez is hozzájárulhatna a kedvezmény. Talán csak egyedül Nagy Imre miniszterhelyettes nem lepődött meg a kérdésen, s részletes, kimerítő választ tudott adni: valószínű, hogy nem sok idő múlva a kérdező számára kedvező rendelkezések látnak majd napvilágot. Sokan kérdezték azt is: vajon egyes foglalkozásokat miért hoznak hátrányos helyzetbe azzal, hogy nem minősítik szakmává? A legismertebb ezek közül a gépkocsi- vezetők igénye. A válasz: a „gépkocsivezető és karbantartó” foglalkozást hamarosan szakmává minősítik. Most folynak az előkészületek, pontos meghatározások, s ha ezek elkészülnek, a gépkocsivezetők egy része, aki megfelel majd az előírt követelményeknek (tehát nemcsak vezet, hanem a gépkocsi karbantartásához is ért, végzi azt), a „szakma” minősítésnek sok előnyét élvezheti majd. ★ A Kelet-Magyarország kérdései közűi egyre közvetlenül válaszolt a munkaügyi miniszter: a meglévő munkaerőforrás és a terűletíejleszj tés összhangjának megteremtése nemcsak a tárca feladata, de van lehetőség a minisztérium munkájában is. A különböző kedvezmények. fejlesztési alapok odaítélésénél a minisztérium Szabolcs-Szatmár esetében minden esetben nagy körültekintéssel jár el, nemcsak a minisztériumnál születő hat- tározatok esetében, hanem mindazokon a fórumokon, ahol a minisztérium képviselői jelen vannak, s lehetőséget látnak a kedvező döntésre — mondta többek ka** zött Lázár György. Több, egymáshoz kapcsolódó kérdésre adott választ ban a „hatékonysági mutatóról” szólva a miniszter arról beszélt: csak a bér. a nyereség és a létszám összefüggésében nem mindig helyes megítélni egy vállalatot, s mivel ezt a témát a minisztériumban is jól ismerik, nemcsak e számok aránya alapján döntenek, E2 megyénkben részben a most alakuló, részben a mennyiségi fejlesztésről a minőségi fejlesztésre áttérő vállalatoknak jelent jó hirt, hogy a miniszter a nyilvánosság előtt is állást foglalt a rugalmasabb értékelés mellett Ugyanez vonatkozik as úgynevezett „munkaerő- hiány” elméletre, amelyet az utóbbi időben. a kelleténél gyakrabban említenek gazdasági szakemberek. S ez a szemlélet éppen megyénknek okozhat hátrányt mivel itt nemhogy munkaerőhiány volna, de a IV. ötéves tervben körülbelül 20 ezer új munkahelyet kívánnak létesíteni. Lázár György hangsúlyozta: amikor a „munkaerőhiány” szóba kerül, célszerű inkább a munkaszervezésről szólni, ugyanis abban nagyon sok tartalék rejlik és elsősorban erre kell gondot fordítani. A miniszter véleménye: jelenleg nem aktuális munkaerőhiányról beszélni. A Kelet-Magyarország egyik kérdése: milyen elképzelések vannak a szakmunkásképzés és a területi szakmunkásigény összhangjának jobb kialakítására. Jelenleg ugyanis évente körülbelül kétezer végzős fiú megy az ország más részeire szakmunkástanulónak, mert itt nincs elegendő hely az illető szakmákban. Sajnos, tanulás után kevesen jönnek vissza, gyakorlatilag az amúgy sem kis számú ingázó utánpótlását képezik. ★ Pápai Béla, a szakoktatási főosztály vezetője válaszolt a kérdésre. Az adás után azonban részletesen is kifejtette véleményét a témáról: Nyíregyházán, Nyírbátorban, Mátészalkán, Tiszavasvári- ban, Fehérgyarmaton új szakmunkásképző iskolákat létesítettek az elmúlt négy évben, éppen a kérdésben összegzett gondok megoldása érdekében. Most Nyíregyházán két további iskola — egy ipari és egy kereskedelmi szakmunkásképző, — s két kollégium épül. A Munkaügyi Minisztérium kereteiből Szabolcs-Szatmár megye kapja változatlanul a legnagyobb részt, hoéy a jogos igényeknek a megyei szakmunkásképzés is meg . tudjon felelni. A szakmunkástanulók esetében azonban van amikor jő, hogy idegenben tanulnak, például a MOH optikusai. Máskor valóban indokolatlan. A főosztályvezető azonban arra is felhívta a figyelmet: úgy tudják, a szabolcsi vállalatok szinte alig élnek a társadalmi ösztöndíj adta lehetőségekkel. Sokkal több szerződést lehetne kötni, s a szakmák jelentős részében megvan a lehetősége, hogy havi 500 forintot is juttassanak. a tanulónak, s ez már mindkét fél számára előnyös, nyilván az idegenben tanultak közül így többen térnének haza. A „Sajtókonferencia” a, résztvevők számára is értékes és érdekes élmény volt. Marik Sandát Levél a királynőnek Egy gátlástalan harácsoló tündöklése és bukása A történet tulajdonképpen az árvízzel kezdődött. Már hozzáláttak a Vöröskereszt segélyeinek kifizetéséhez és az Állami Biztosító is fizette a biztosított házak értékét, amikor Puskás Lajos komlódtótfalui tiszteletes úr levelet írt néhány nyugati ország református egyház- községének és segítséget kért az egyházközsége számára. Rövid idővel ezután megérkeztek az első külföldi ko. esik: csaknem minden ország elküldte képviselőjét, hogy meggyőződjenek a katasztrófáról. Először természetesen a papot keresték, aztán ellátó, gattak idős Varga Gyulához, az egyházközség kurátorához. A tiszteletes úr és Varga is tájékoztatta őket, hogy „az árvíz előtt is nyomorogtak. éheztek”, <= móri azt kérdjék. mi lesz velük ezután. Ez a szegénv ország egvéb- ként sem tudta volna , őket támogatni,' mit tudna adni most. ebben a nehéz időben. A küldöttek hazamentek, előtte persze felírták azok. nak a nevét, akiken segíteni akarnak. 1970 nyarán aztán megérkezett az első csomag, aztán a többi 2-től 20 kilósig postán és vasúton egyaránt. A tartalom: használt és új ruhaneműk. gyógyszerek, élelmiszer. Már jó néhány csomag érkezett id. Vargáéknak, amikor az öreg a fiát is beavatta a „titokba”. Ifjú Varga Gyula a csengeri postahivatal főpénztárosaként dolgozott. a felesége pedig postaellenőrként. Az aoja elmond, ta neki. hogy eddig a nagytiszteletű úr segített, de hát most már nem ér rá. és kü. lön ben is a csomagok Caen- gerbe érkeznek. Sokkal jobb lesz, ha ő Intézi az átvételeket. És ifjú Varga Gyula megkezdte a „nagy játszmát”. Először csak az apja és mos. tohaanyja nevére, aztán a húgáéra — aki három néven is szerepel az ügyben: először lánynevén, aztán első, majd második férje nevén — és még felsorolni is nehéz lenne, hány valós és valótlan névre kéri a csomagokat: ép. pen csak a temető fejfáiról nem írta le a neveket. Először csak ruhaneműt, aztán gyógyszert és élelmiszert, mindent, mert „nagy és elviselhetetlen” a szegénység-. A csomagok pedig egymás után érkeznek á cseiígeri postára. Vargáék lakása egyre jobban megtelik, de mint a közmondás tartja: evés köz. ben jón meg az étvágy. A telhetetlen főpénztáros odáig is elmerészkedik, hogy az angol királynőnek ír. A sors iró. niája, hogy mindez éppen abhan az időben történik, amikor a királynő az alsó- és felsőházban fizetésemelést kért. Aztán írnak az angol vöröskeresztnek is, de onnan csak udvarias választ kapnak és javasolják, hogy a Magyar Vöröskereszthez forduljanak. ök ugyanis magánembereknek nem adnak segítse, get, a Magyar Vöröskereszt közreműködésével azonban támogatják a katasztrófa áldozatait. Aztán jön az újabb ötlet: miért kell ennyi csomag, amikor pénzt is lehet kérni az IKKA útján. Beszereznek eev nvomtatvánvt és a se gélvkérő levelekben — amelyekben sehonnan sem marad el a náay nyomoruké g — v^’^szként érkeznek a dollárok... Minden kérését és minden romlott ötletét szinte felsorolni sem lehet ifjú Varga Gyulának. Elég csak annyi, hogy a házkutatáskor 25—30 mázsa ruhaneműt foglalt le a rendőrség a lakásán. (Abban a lakásban, amelyik a becslések szerint 400 ezer forint értékű.) . És lefoglaltak 211 ezer forintról szóló takarékbetétkönyvet. Hogy még jobban megismerjük .Vargát, nem árt még egy-két dolgot tudni róla. Amikor az árvíz elvitte szü. lei és testvére házát, ifjú Varga Gyula csak a szüleit fo. gadta be 400 ezer forintot érő „viskójába”, más rokonnak már nem jutott hely... Azok három gyerekkel decemberig a komlódtótfalui kultúrház- ban laktak. De szülei befogadásakor nem szégyellt a tanácshoz . fordulni .segítségért: szalmazsákokat és matracokat kért, mert ugye nála árvízkárosultak vannak és nem szégyellte az aoiát minden, nap ételeivel elküldeni a közös konyhára és így hordták az egész családnak az ebédet. Ifi. Varga Gyula és felesége 3800 forintot keresett, míg az asszony el nem ment szülési szabadságra. Ezenkívül tisztességes jövedelmet bizto. sított a 600 négyszögöles kert és a komlódtótfalui 700 négyszögöl gyümölcsös — bár ezen a húgával osztoztak. De nem röstellte eltenni apja nyugdíját és a húga gyereké, nek járadékát sem, akik csak akkor tudták meg, hogy a posta havonta rendszeresen kézbesíti a pénzt, amikor Vargát letartóztatták. Esnem szégyellt felháborodott hangú levelet írni a győri vámkezelő- ségnek, amikor tévedésből egy csomagot megvámoltak. (Ehhez tudni kell, hogy 1972. január egyig az árvízkárt A zsákmány egy része. szenvedett területre érkezett bármilyen küldemény vámmentesen érkezett.) Varga még azt is kikötötte „hittestvéreinek”, hogy csak postán küldjék a csomagot, mert a vasúthoz messzire kel. lene elutazni. Az igazi ok persze nem ez volt, hanem hogy ne legyen feltűnő a dolog. meg aztán ki győz annyi csomagot hazacipelni, mikor a posta valóban közelebb van és este minden feltűnés' Aél. kül vihet bármit. Varga üzalmére akkor derült fény, amikor egy csomag elveszett' és a bejelentésre a postaigazgatóság ke. resni kezdte. A dolgozók nem állhatták meg szó nélkül, hogy el ne mondják: az azért már mégis „túlzás”, amit csinál. A postaigazgatóság fel. jelentése alapján a házkutatás megtörtént és az eredmény nem maradt el. Mit is lehetne ehhez hozzáfűzni, amikor a tények min. dennél többet mondanak? Annyit, hogy végre megfelelő helyre került a gátlástalan haszonszerző, aki meglovagol, ta a katasztrófa nyomán kialakult helyzetet, visszaélt az emberek segítőkészségével, méghozzá úgy. hogy gáládul becsapta őket. De körmönfont hazugságaival nagy erkölcsi kárt okozott hazánk tekintélyének is. Balogh József
