Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-26 / 73. szám
11)72. március 2Ä. KELET-MAGYARORSZÄC! * Oldal Jövedelmünk forrása A SZABOLCSI MEGYESZÉKHELY IPARÁNAK EGYIK FELLEGVÁRAT. A NYÍREGYHÁZI KONZERVGYÁRÁT MUTATJA BE FELVÉTELÜNK SZOKATLAN SZEMSZÖGBŐL. A GYÁR LÉTESÍTÉSE ÓTA MEGISMERTETTE TERMÉKEINKKEL A FÖLD MINDEN KONTINENSÉT. (ELEK EMIL FELVÉTELE) A Szamosköz holnapja Pillantás egy tanulmány lapjaiba SZINTE EGYIK MŰSZAKRÓL A MÁSIKRA csökkent a termelés, növekedett a se- lejt. Veszélybe került a terv, az exportszállilási kötelezettség. Ez azonnali intézkedést, beavatkozást igényelt. Ezt tették nem is olyan régen a Szabolcs Cipőgyár • műszaki vezetői. Igazgató, párttitkár, főmérnök az érdekelt, és a termelést közvetlenül irányító-szervező vezetőkkel együtt kereste kutatta a termelés hatékonysága csökkenésének okait. Operatív módon, eredményesen intézkedtek. Megszüntették a hibák okait. Különböző átszervezési intézkedése, két foganatosítottak, szigorították a minőség ellenőrzését. Nem véletlenül került a gazdasági vezetés homlokte. rébe napjainkban az üzemi termelésszervezés fontossága. Természetes ez, hiszen a gazdasági mechanizmusunk nem csupán» általában, hanem konkrétan is igényli az Irányítás rendszerének haté. konyságát az üzemekben. Ahol ezt felismerték, s az üzem vezetői alkalmazzák is, ott növekszik a gazdasági munka hatékonysága, minden lehető módot elkövetnek annak érdekében, hogy a gépparkot maximálisan kihasználják. GOND EZ MOST, sőt egyik legégetőbb probléma gazda- ségi életünkben. Nyers elv. társ a Központi Bizottság titkára egyik beszédében éppen ezt említette egyik olyan lényeges tényezőként, amelyen sürgősen javítani szükséges, ha azt akarjuk, hogy gazdasági életünk fejlődése a negyedik ötéves tervben egyenletes legyen. Persze, lehet hivatkozni egyes üzemek vezetőinek a munkaerő hiányára. Hallani is itt-ott, „kevés a szakemberünk”, s ezért állnak a. gépek. automaták. vagy nem tudják teljesíteni a negyed. éVes tervet. Ez a magyarázkodás csak részben fogadható el. Ilyen üzemben, vállalatnál keveset törődnek a belső munka és termelés szervezésével, a szakemberek át. csoportosításával, s főleg a képzéssel. Egyik jelentős fa- feldolgozó üzemünkben csak egy műszakban dolgozik a félautomata gépsor. Milliókat érő berendezés és kihasználatlan. Vajon miért? Itt is a szakemberhiányra hivatkoznak. Ez igaz is. Csakhogy ez az igazság egyik oldala. A másik az, hogy már korábban kellett volna gondolni arra: mi lesz. ha né. hány ember eltávozik a vállalattól? Tanúja voltam, amikor az ISG igazgatója azt kérte a termelési osztály vezetőjétől, vázolja, mire lehet számítani a negyedév végén a termelési tei'v teljesítésében. Nem fogadta el az elemzést. Nenn csupán azért, mert a 100 százalék alatt maradi, hanem főleg azért, mert tudja, hogy minden feltétel biztosítva van a terv teljesítéséhez. Csakhogy ez igényli a gon. dosabb szervező munkát, a gépek jobb kihasználását. a termelési fegyelem javítását. NÉHÁNY ÜZEMBEN azt látják csak. hogy a munkások egy részének nincs munkája. Az okait már nem keresik. Pedig ha mélyebben megvizsgálnák. könnyen megállapíthatnák, hogy nem is elősor- ban a dolgozók az okai több helyen, hartem a termelés közvetlen irányitói. szervezői. Hiányzik a program szerinti pontos munkaszervezés. Enélkül pedig ma már elképzelhetetlen a termelékenj-ség emelkedése, a vastagabb boríték. a több nyereség, a minőségi termék. Pártunk vezetői okkal figyelmeztetnek arra, hogy a mainál a jövő. ben sokkal gyorsabb ütemű termelékenységemelkedésre van szükség a holtmunka-rá- fordításokban, mert ez a döntő forrása a jövedelmezőségnek. a felhalmozásnak) a műszaki-technikai fejlődésnek. Ezért kell jobban feltárni és csökkenteni a veszteség- forrásokat. alapvetően javítani a munka, és üzemszervezést. És ezek semmiképpen nem kerülhetik el a szabolcsi üzemek gazdasági vezetőinek a figyelmét sem. Sőt. megyénkben még fokozottabb figyelmet igényelnek s a pártszervezetek vezetőitől is azt követelik, hogy a termelést segítő és ellenőrző munkájuk még konkrétabb, színvonalasabb legyen. Ez a probléma szinte min. dennapos téma a pártmunkában. De különösen egy- egy időszakban a taggyűléseken, pártvezetőségi üléseken, a termelési tanácskozásokon is. Mert csak abból élhetünk holnap jobban. amit ma megtermelünk. És nem mindegy, olcsón-e, a gépeket maximálisan kihasználva, az élőmunkát a termelés szolgálatába állítva okosan, észszerűen. KÉTSÉGTELEN, HOGY MINDEZ színvonalasabb irányítást, gondos előrelátást igényel mind a gazdasági, mind a pártvezetőktől az üzemekben. Két éve, a nagy szamosközi árvíz után, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter szabolcsi látogatása alkalmával, a Sza- bolcs-Szatmár megyei vezetőkkel folytatott beszélgetés során született meg az elha- határozás, hogy a legnagyobb kárt szenvedett — és amúgyis a leghátrányosabb helyzetben lévő — két szabolcsi járás — a fehérgyarmati és a máté. szálkái — mezőgazdaságának teljes megerősítésére egy komplex fejlesztési tervet kell készíteni. A munkát a Debreceni Agrártudományi Egyetem oktató- és kutatógárdájának egy 33 főnyi kollektívája vállalta el, társadalmi munkában. Másfél évi munka után, ez év márciusában adta át a munkaközösség a fehérgyarmati járási hivatal tanácstér, méhen a háromkötetes tanulmányt az érdekelt 54 község 41 termelőszövetkezete elnökeinek, főagronómusainak. Gyors termelésnövelés A Kelet-Magyarország munkatársa felkereste a munkaközösség vezetőjét, dr. Lovass Imrét, a Debreceni Agrártudományi Egyetem mellett időközben létesült mezőgazdasági termelésfejlesztési intézet gazdasági igazgatóhelyettesét, hogy adjon rövid tájékoztatást arról, mi is van ebben a terjedelmes, de hosszú évek munkájához alapot nyújtó tanulmányban. Az volt a cél — kezdi dr. Lovasa Imre — hogy olyan alapos koncepciót dolgozzunk ki, melynek segítségével az érdekelt közös gazdaságok aránylag rövid idő alatt je_ lentősen emelhetik termelési színvonalukat, nagymértékben növelhetik, jövedelmező, ségüket. Mindjárt bevezetőben meg kell mondanom, hogy ez a tervkoncepció még nem a munka teljes befejezése. Olyan, mint a jó egyenruha, melyet aztán még üzemenként, a helyi adottságoknak megfelelően kell „sváj- folni.” De hasznos kiindulópont, általános érvényű gazdasági törvényszerűségek elemzésén alapul és elkészítésénél nemcsak a helyi adottságokat, hanem — Igen sok látogatás során — a helyi vezetők elképzeléseiből is beleépítettük, amit hasznosnak tartottunk. A munka érdekében három résztájra bontottuk azt a te. rületet, amit az árvíz óta általában köznyelven Számos- köznek hívnak. Külön résztanulmányok készültek tehát a Szamoshát, a Tiszahát és a kettő között elterülő tipikusan erdőhátinak nevezhető területek számára. Vannak azonban mindhárom kisebb tájegységre azonos irányelvek tanulmányunkban. Talán helyes, ha most ezekkel foglalkozunk. Mindenekelőtt megállapítottuk, hogy az említett tájon a szántóföld aránya az elmúlt évtizedekben 6.4 százalékkal nőtt, némileg az erdőterület is nagyobbodott, a gyümölcsöskertek részaránya több mint kétszeresére emelkedett de a rétek és legelők aránya hét százalékkal csökkent. Ez az első fontos adat, amellyel szögesen ellentétben állunk. A rét- és legelőterületeket ezen a tájon nem csökkenteni, hanem növelni kell, az állattenyésztés rohamos fejlődésével párhuzamosan. Talaj javítás 150 millióért Másik fontos része tanulmányunknak, folytatja a kol. lektíva vezetője tájékoztatását, — a gépesítettség foka. Megállapítottuk, hogy az érdekelt táj közös gazdaságainak gépállománya még a szabolcsi átlagnak is alatta marad, mindössze 82,9 hold szántóterületre jüt egy traktoregység. Ráadásul a géppark elavult, elhasználódott, koros, sok javításra szorul. Ezért is változtatni kell. A tanulmány igen sok adatából talán érdemes kivenni azt az érdekes megállapítást, hogy miközben általában a Szamosköz termésátlagai alatta maradnak a megyei átlagoknak, ugyanakkor a pillangósok: a lucerna és a vöröshere termésátlaga na- gyobb. Ez ismét az állattenyésztésben és a vele párhuzamos takarmánytermesztésben rejlő tartalékokra utal. A talaj túlnyomó többségé, ben — háromnegyed részében — alapos javításra szorul. A szükséges anyag és munka költsége körülbelül 150 millió forint, ami a hatvanszázalékos állami támogatás mellett is 60 milliós kiadást jelent az üzemeknek. De megéri. Hogy minél gyor. sabban elvégezhessék, tanulmányunk azt javasolja, hogy az állami támogatás mértékét átmenetileg emeljék fel 80 százalékra, a maradék húsz százalékot is tudhassa le a termelőszövetkezet gépi munkájával. Lohalizáeiós gát A belvíz veszélyeztetettség igen nagyfokú. Például 1967- ben a Tisza és a Túr között 5150 hold, a Szamos és a Túr között pedig 12 290 hold volt elöntve belvízzel. A nagy lokalizációs gát megépítésén kívül sürgősen meg kell csinálni a csatornákat és a hozzájuk tartozó műtárgyakat. Ennek költsége 21 millió. a másod- és harmadrendű csatornák kiépítéséhez további 80 millió szükséges. Fejleszteni kell az öntözéses területeket is. Az 1968 évi öntözött terület 9529 hold volt. Kevés. A belvízrendezéssel párhuzamosan ezt is el kell intézni. Területileg elsősorban a Szamos jobb partján jelöltük ki talajtani adatok alapján a hat öntözőfürt helyét 16 420 hold területtel. Holdanként 20—22 ezer forint a költség, összesen több háromszázmilliónál. (Itt az alagcsövezési módszert ia messzemenően figyelembe vettük.) Felméréseink szerint itt még 1975-ben is munkát kér és vár 12 358 fő termelőszövetkezeti tag és családtag a közös gazdaságoktól. Ez.t csak úgy lehet kielégíteni, ha külön gondot fordítanak a ki. egészítő melléktevékenységek télen is munkát adó lehetőségeinek fejlesztésére. Korszerűsítési változatok összegezve: kétféle változatot készítettünk a szarvas- marha- és a sertéstenyésztés gazdasági álapszámaihoz: egy hagj’ományoáabb és egy korszerűbb módszer szerint. (Az előbbinél például évi 3000, az utóbbinál évi 4000 liter tejet adó tehenekből indultunk ki.) A juhtenyésztésre négyféle változat szerepel javaslatainkban. A növénytermesztés számításaink szerint a közeli években elérheti a szóban forgó területen az évi 141 mii. lió forintos ágazati eredményt. Az évi várható 4000 vagon almához csak 850 vagont befogadó hűtőtéri kapa. citás van és ez kevés. Még egyszer ennyi kellene. Több, mint kétezer hold új erdő te. lepítése szükséges, java tölgy, irtani kell a gyenge akácosokat. Véleményünk szerint a két év előtti évi tízmilliós épitőipari melléktevékenység a területen 1975-ig 50 millióra emelkedik, mint mellék, üzemág. — Bizonyára leginkább érdekesek lehetnek tanulmányunk végösszegei. Idézem: számításaink szerint fejlesztésre a térség közös gazdasá. gainak 1975-ig 506 milliót Kell fordítani, vagyis évi száz milliót. (Az 1969-es fejlesztési végösszeg mindössze 54 millió volt. Ezt legalább más. félszeresére kell fokozni, a többit az állami támogatás és az 1975 után fizethető hitelek kiegyenlítik.) Terveink beruházásainak végösszege népgazdasági áron 734 millió, melyből 379 milliót kellene a közös gazdaságoknak előteremteniük. És ha még mondhatok számokban kifejezhető adatokat — fejezi be tájékoztatását dr. Lovass Imre — még hatvan- millió forint értékkel kell növelni a forgóalapokat (állattenyésztő-telepek benépesítése.) Továbbá: tarthatatlan, hogy a területen mindössze 33 egyetemet végzett agrárszakember dolgozik. Legalább még kétszer annyi kell, de sürgősen. Fia ez megtörténik, Szamosköz mezőgazdasága nemcsak kilábol a ..gyenge adottságok” hálójából, hanem keres is és maga termelt ki azt az egy ter_ melőszövetkezeti tag egy napi munkadíjára számított 106 forintot, ami tanulmányunkban, mint elérhető cél szerepel. Gesztelyi Nagy Zoltán Farkas Kálmán A tudomány és művészet szabolcsi műhelyeiből (8.) Bürget Lajos riportsorozata A tanárképzés műhelye A nap korongja nyolc óra felé már oly magasra emel. kedik, hogy sugarai ráfekszenek a főiskola Sóstói út felöli ezer ablakára. Az ab. lakok mögött folyik az élet: a tanárképzés. A paralelipipedonok rendszerében 1042 nappali hallgató tanárnak, 201 tanítónak készül. Innen irányítják 97 hajdúböszörményi óvónő kép. zését. Rendszeres látogató itt a 961 levelező hallgató. A főiskolán lévő gyakorló általánosba 625 gyerek jár. Ide tartozik az Északi iskolája, 849 tanulóval. Az oktatást, a műszaki, technikai, adminisztratív te. endőket 510 fő látja el. A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola évi 38 millió forintból gazdálkodik. 12 milliót ebből diákszociális célokra fordítanak. Több mint 1.1 millió, val növekszik évente a műszerek állománya A 141 tanár, oktató és a többi személyzet évi béré 25 millió. A mosó- és takarítószert mázsaszám veszik Mire az ablaktisztítás végére érnek, kezdhetik elölről. A tanúimé, nyi épület folyosóin több mint egy kilométert lehet bo- lyongani. A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola épületegyüttese kol. légiumból, tanulmányi részből, gyakorlóiskolából, könyvtárból áll. Először úgy tűnt: 112 millióból megépül. Az igény és az ár rótt, ma már 230 millió fekszik az épületekben. Ebben az ősz- szegben nincs benne a bérén, dezés. a felszerelés, a könyv, a műszer, a kollégiumi takaró, párna. Amikor tervezték, úgy tűnt tíz évig elég nagy lesz. Aztán a nagycsoportos oktatási elv helyett jött a reform: legyen kiscsoportos. És az épület kicsi lett. A Vasvári Pál utcai szükségépülettől a mai modern épületkomplexumig 10 éves volt az út. De az épület már a tegnapé. És az lesz holnap is. jóllehet a IV. és V. ötéves tervben épül kol. légi um, uszoda, tornaterem. bővül a hely. A tizenkilenc tanszék hallgatói 8 előadóteremben és 19 szemináriumi helyiségben tanulnak. A helyiséggondokon segít a tévé. Egymillióért épült ki a házilánc. A tanárjelöltek így nem zsúfolódnak egy-egy ősz. talyterembe gyakorlatkor, képernyőn nézhetik társaik munkáját. A gondok ellenére sem pa_ naszkodik senki. Mindenki örül. hogy egyáltalán megépült. Mert volt olyan pillanat. hogy már azt hitték: semmi sem lesz belőle. A történet ma már történelem. A főiskola azóta is határidőre épül, legtöbb létesítményét a tervben megjelölt napok előtt adták át. Az elkészült mű szép. Park közepén, erdő szélén áll. Mindenfelé vonalharmónia: az ablak, a lépcsőkorlát, a burkolt fal erezete. Mindezt oldja a most készülő gobelin, az olasz üvegből készülő mozaik, a mindenütt otthonős virág. A vonaljáték végtelenben találkozó párhuzamos rendjét bontják az emberek. A tarka emberek. A színes ruhás lányok. A főiskola 201 tanitó- jelöltje közül csak öt a fiú. Az 1042 tanárjelölt közül 836 a lány. Szépek és fiatalok. Okosak is. A tanulmányi átlagok 3,51 és 4,51 között ala. kulnak zömmel. A Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán —■ amely 1972. október 6-án lesz tízéves, és ettől kezdve Bessenyei György nevét viseli majd — oktatás, nevelés és tudományos munka folyik. Ezek összességükben csak egy célt szolgálnak, amint azt dr. Margócsy József megbízott főigazgató megfogalmazta: „Fő feladatunk, hogy a legkorszerűbb oktatási és nevelési eljárásokkal, tudományos módszerekkel főiskolánkon a pályára kiválóan alkalmas, jól képzett, szakmailag és politikailag magas műveltségű kommunista pedagógusokat formáljunk.” Általános iskoláinkba nevelők kellenek. Sokan. Ott. a kisiskolásoknál dől el minden. A gyermeki lélek és agy viaszára ők rajzolják a legmaradandóbb vonalakat. Az óvónők, az általános isii niák pedagógusai. Vajon kik ők ma? Következik-. A nyersanyag.
