Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-26 / 73. szám

arstx ÉVFOLYAM. 73. SZÁM

ARA I FORINT

1972. MÁRCIUS 26. VASÁRNAP

LAPUNK TARTALMÁBÓL!

Ä Szamosköz holnapja

(3. oídal)

Itt a Kossuth rádió!

(b. oldal)

Levél a királynőnek-i. oldal)

Vásárlók gondja

8. oldal)

Törvényjavaslat az alkotmány módosítására

Az országgyűlés 1971. júniusi ülésszakán bizottságot választott az alkotmány módosításának előkészítésére.

A bizottság kiindulva a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa határozatából, az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztésének irányelveiből, kidolgozta az alkotmánymódosítás tervezetét. A bizottság a tervezetet társadalmi vitára bocsátotta. Felkérte a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szak- szervezetek Országos Tanácsát, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságát, a Magyar Nők Országos Tanácsát, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségét, az Országos Szövetkezeti Tanácsot, a Magyar Jogász Szövetség elnökségét, hogy a tervezetet

A magyar államot több mint egy évezreden át a nép munkája, áldozatvállalása, társadalomformáló ereje éltette és tartotta fenn. Az államhatalom ugyanakkor az uralkodó osztályok eszköze volt a jogfosztott nép elnyomására és kizsákmányolására. Népünk nehéz küzdelmet folytatott a társadalmi haladásért, az ország függetlenségéért; számtalan megpróbáltatás közepette védte és őrizte nemzeti létünket.

Történelmünknek új korszaka kezdődött, amikor a Szovjetunió a második világháborúban kivívott győzelmei során felszabadította hazánkat a fasizmus elnyomása alól, és meg. nyitotta a magyar nép előtt a demokratikus fejlődés útját. A dolgozó nép a Szovjetunió baráti támogatásával újjáépítette a háború sújtotta, romokban heverő országot. A régi rend urai és védelmezői ellen folytatott küzdelemben a magyar munkásosztály — szövetségben a dolgozó parasztsággal, együtt, működve a haladó értelmiséggel — kivívta és megszilárdította a dolgozó nép hatalmát.

1. paragrafus

Magyarország: Népköztársaság.

2. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság szocialista állam.

(2) A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.

(3) A Magyar Népköztársaságban a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegeivel együtt gyakorolja.

(4) A város és a falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek által gyakorolják hatalmukat.

(5) Az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében.

3. paragrafus

A munkásosztály marxista—leninista pártja q társadalom vezető ereje.

4. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság biztosítja a társadalmi szervezetek részvételét a szocialista építőmunkában.

(2) A Hazafias Népfront tömöríti a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére, a politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldására, közreműködik a népképviseleti szervek megválasztásában és munkájában.

(3) A szakszervezetek védik és erősítik a néphatalmat, védik és képviselik a dolgozók érdekeit.

5. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság állama védi a dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember ember általi kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére.

(2) A Magyar Népköztársaság fejleszti és erősíti barátságát a szocialista országokkal; a béke és az emberi haladás érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.

6. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaságban a kizsákmányoló osztályok megszüntetésével uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A gazdasági rend alapja a termelési esz. közök társadalmi tulajdona.

(2) A Magyar Népköztársaság fejleszti és védi a társa, dalmi tulajdon minden formáját.

7. paragrafus

A Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami nép- gazdasági terv határozza meg. Az állam a társadalmi tulajdonban levő vállalatokra, szövetkezetekre és intézményekre támaszkodva irányítja és ellenőrzi a népgazdaságot a termelőerők fejlesztése, a társadalmi tulajdon növelése, a dolgozók anyagi és műveltségi színvonalának rendszeres emelése és az ország védelmi erejének fokozása érdekében.

A dőlt betűs szöveg tartalmazza az elvi jelentőségű módosításokat.

vitassák meg és javaslataikat juttassák el a bizottsághoz.

Az alkotmánymódosítás elvi kérdéseit — mint ismeretes — megvitatta, s elfogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A Minisztertanács a módosítás tervezetével egyetért.

A bizottság március 24-én a Parlamentben Kállai Gyula elnökletével ülést tartott. A bizottság az ülésen az észrevételek és javaslatok figyelembevételével elkészítette az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot, s úgy határozott, hogy azt a közvélemény tájékoztatására nyilvánosságra hozza és a Minisztertanáccsal egyetértésben az országgyűlés legközelebbi ülésszaka elé terjeszti.

A forradalmi harcokban megedződött munkásosztály vezetésével, az 1919. évi Tanácsköztársaság tapasztalataival gazdagodva, a szocialista országok közösségére támaszkodva népünk lerakta a szocializmus alapjait, hazánkban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A régi helyén új ország született, amelyben az államhatalom a nép'érdekeit, az állampolgárok alkotó erejének szabad kibontakozását és jólétét szolgálja. A magyar nép nemzeti egységbe tömörülve, -zocializmus teljes felépítésén munkálkodik.

A Magyar Népköztársaság alkotmánya kifejezi az országunk életében végbement alapvető változásokat, a társadalmi haladásért vívott küzdelem és az országépítő munka történelmi eredményeit, ,

Az alkotmány, mint a Magyar Népköztársaság alaptörvénye. • biztosítja eddigi eredményeinket és további előrehaladásunkat a szocializmus útján.

S. paragrafus

(1) Az állami tulajdon az egész nép vagyona.

(2) Az állam tulajdona mindenekelőtt: a föld méhének kincsei, az állami földterület, a természeti erőforrások, a je_ lentős üzemek és bányák, a vasút, a közutak, a vízi és légi utak, a bankok, a posta, a távíró, a távbeszélő, a rádió és a televízió.

(3) Az állami tulajdonnak, valamint az állam kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg.

9. paragrafus

Az állami vállalatok és gazdálkodó szervek a társadalom általános érdekeinek szolgálatában, a törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak a rájuk bízott vagyonnal.

10. paragrafus

(1) A szövetkezetek a szocialista társadalmi rend részei, a szocialista állam társadalmi és gazdasági céljaival összhangban szolgálják tagságuk érdekeit.

(2) Az állam támogatja a dolgozók önkéntes társuláson alapuló szövetkezeti mozgalmát, biztosítja a szövetkezetek önállóságát, a szocialista szövetkezeti elvek érvényesítése érdekében felügyeletet gyakorolva tevékenységük fölött.

(3) A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít a parasztság mezőgazdasági termelőszövetkezeteire. Védi és fejleszti a föld szövetkezeti-szocialista tulajdonát.

11. paragrafus

A Magyar Népköztársaság elismeri és védi a személyi tulajdont.

12. paragrafus

Az állam elismeri a kisárutermelők társadalmilag hasznos gazdasági tevékenységét. A magántulajdon és magánkezdeményezés azonban nem sértheti a köz érdekeit.

13. paragrafus

Az alkotmány biztosítja az öröklésd jogot

14. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka.

(2) Minden munkaképes állampolgárnak joga és kötelessége, hogy képességei szerint dolgozzék.

(3) Az állampolgárok munkájukkal, munkaversenyben való részvételükkel, a munkafegyelem fokozásával és a munkamódszerek tökéletesítésével a szocialista építés ügyét szolgálják.

(4) A Magyar Népköztársaság a „mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint” szocialista elv következetes megvalósítására törekszik.

15. paragrafus

A Magyar Népköztársaság védi a házasság és a család

intézményét

16. paragrafus

A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és a szocialista nevelésére; védelmezi az ifjúság érdekeit.

17. paragrafus

A Magyar Népköztársaság védi az állampolgárok életét, testi épségét, egészségét és betegségét, munkaképtzlenség, öregség esetén támogatja őket.

18. paragrafus

A Magyar. Népköztársaság szervezi és támogatja a társadalom fejlődését előmozdító tudományos munkát, segíti a haladást szolgáló művészetet, biztosítja az állampolgárok képzettségének és műveltségének állandó növelését.

II. fejezet /

A Magyar Népköztársaság országgy ülése és Elnöki Tanácsa

Az országgyűlés

19. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi it

népképviseleti szerve az országgyűlés. \

(2) Az országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő összes jogot, biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.

(3) E jogkörében az országgyűlés

a) megalkotja a Magyar Népköztársaság alkotmányát,

b) törvényeket alkot,

c) meghatározza a népgazdasági tervet,

d) megállapítja az állami költségvetést, és jóváhagyja végrehajtását,

e) megvitatja és jóváhagyja a kormány programját.

f) a Magyar Népköztársaság nevében nemzetközi szerződéseket erősít meg,

g) dönt a hadiáílapot Kinyilvánításáról én a békekötés kérdéséről,

h) megválasztja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát,

i) megválasztja a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsát,

j) minisztériumokat létesít,

k) megválasztja a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnökét és a Magyar Népköztár - saság legfőbb ügyészét,

l) ellenőrzi az alkotmány megtartását; megsemmisíti az állami szerveknek alkotmányba ütköző, vagy a társadalom érdekeit sértő rendelkezését.

20. paragrafus

(1) Az országgyűlést négyévi időtartamra választják.

(2) Az országgyűlési képviselők tevékenységüket választóik, a köz érdekében végzik.

(3) Az országgyűlési képviselők kötelesek rendszeresen beszámolni működésükről választóiknak.

(4) Országgyűlési képviselőt az országgyűlés hozzájárulása nélkül letartóztatni vagy ellene bűnbetőeljárast indítani — a tettenérés esetét kivéve — nem lehet

(5) Minden olyan politikai, gazdasági, vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a társa dalom érdekeivel, összeférhetetlen az országgyűlési képviselői megbízatással.

21. paragrafus

(1) Az országgyűlés elnököt, alelnökoket és jegyzőket választ tagjai sorából.

(2) Az országgyűlés állandó bizottságokat alakít tagjaiból és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki.

(3) A hatóságok, hivatalok és intézmények, valamint az állam polgárai Kötelesek az országgyűlési bizottságok által kívánt adatokat rendelkezésre bocsátani, illetőleg a binabtaág&k előtt vallomást tenni.

22. paragrafus

(1) Az országgyűlés évenként legalább két ülésszakot

tart.

(2) Az országgyűlést a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata alapján, vagy a képviselők egyharma- dának írásbeli kérelmére össze kell hívni..

(3) Az országgyűlés összehívásáról az Elnöki Tanács gondoskodik.

23. paragrafus

Az országgyűlés ülései általában nyilvánosak. Rendkívüli esetben az országgyűlés zárt ülés tartását is elhatározhatja.

24. paragrafus

(1) Az országgyűlés akkor határozatképes, ha a képvise., löknek legalább a fele jelen van.

(2) Határozatait az országgyűlés szótöbbséggel hozza.

(3) Az alkotmány megváltoztatásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(4) Az országgyűlés ügyrendben állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.

25. paragrafus

(1) Törvényt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa,

a Minisztertanács, minden országgyűlési bizottság és bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet. - ,

(2) A törvényhozás joga az országgyűlést illeti meg.

26. paragrafus

Az országgyűlés által elfogadott törvényt a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és titkára írja alá. A törvény kihirdetéséről az Elnöki Tanács elnöke gondoskodik, a törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

(Folytatás az 2. oldalon}

A Magyar Népköztársaság alkotmánya

I. fejezet

A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje

VILÁG PRO LETÁR J AI, EGYES Oil ETEK I