Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-03 / 53. szám

T972 VnäfelQs f. KtLOT WAG?ARORRfc A 6 S. o»al Öntözés — papíron Oknyomozó úton a tiszavasvári Zöld Mező Tsz-ben TÍZ EV ALATT 60 százalékkal nőtt a lakosság reáljövedelme Statisztikai összesítés a jövedelem és a fogyasztás alakulásáról KI MIT TUD? ...............t Megyei döntő: március 13 A jobb eredmények érde­kében új módszerek sorát is­merik meg és veszik át a termelőszövetkezetek. Ilyen többek közt a mesterséges öntözés. A természetes víz- juttatás — ahol arra lehető­ség van — sokban javítja az eredményességet. Alapos ok volt arra, hogy népi ellenőrzés vizsgálta a megyében az öntözőberende­zések hasznosítását. Sajnos, találtak több kifogásolniva­lót. Utóbbiak közé tartozik a tiszavasvári Zöld Mező Tsz esete, összegezését így lehet tömöríteni: van gép — de nem működik. Változatlan helyzet ötezer-nyolcvan holdas közös gazdaságról van szó. A szántó 4125 hold. A tagság száma 647, s az átlagéletkor 55 év. A tsz korábbi három szö­vetkezet egyesüléséből nőtt ekkorára. Mindjárt az első ilyen esztendő több milliós gazdasági veszteséggel zá­rult. Rossz emlékezetű való­ság az 1970-es év. Ahol nem volt árvíz, ott több-kevesebb belvíz gátolta a rendszeres gazdálkodást. A tiszavasvári Zöld Mezőnél több. mint ezer hold tervezett kukorica esett ki a termelésből. In­kább a víztelenítés volt a gond. mint vizét adni. Ebben az időben már meg­volt (sőt 1968. végétől) az öntözőberendezés. Az érté­kes aggregátor a csőrendszer­rel együtt elhagyatottan, védtelenül hevert a gépud­varban. Vásárlásakor csak­nem negyedmilliót adtak ki érte a közös kasszájából. A következő, vagyis a múlt évi népi ellenőrzési vizsgá­lat hasonló állapotban talál­ta az értékes aggregátort ( és tartozékait. A hiányzó 200 milliméter Pedig a múlt évben, kora nyártól őszig nem lehetett csapadékosságra, vízállások, ra hivatkozni. Az egyszerű tsz-tagok, jó nyelvi érzékkel úgy mondták: a víztelenség miatt még az ég is kopog. Az ootimális gazdálkodási igény­hez 200 milliméter csapadék hiányzott. Nagy Imre főagronómus kezdetben több okkal is bi­zonyítani próbálja az-öntöző. Orosz Ferenc, a megyei ta­nács elnöke csütörtökön fo­gadta az önkéntes községi tűzoltótestületek elmúLt évi versenyeinek legjobbjait: a nagykállói, a nyírparasznyai, a csarodai és a dombrádi pa­rancsnokokat és tanácselnö­köket. akiknek átadta a tes­tületeket és a parancsnoko­kat megillető díjakat, jutal­makat. Az átadásnál jelen volt dr. Fábián Lajos, a me­gyei tanács titkára és Juhász Lajos tűzoltó őrnagy, megyei parancsnok. A megyei tanács végrehaj­tó bizottságának különdíjá' — a vándorserleget, okleve­let és az ezzel járó 10 000 fo­rint jutalmat — a Nagykállói Nagyközségi Tanács önkéntes tűzoltótestületének ítélték oda. ■k Közvetlen hangulatú be­szélgetés alakult ki a foga­dáson, amelyen a részt vevő községi parancsnokok — Föl­dest Rezső (Nagykálló), V. Kiss Béla (Nyírparasznya), berendezés kihasználat­lanságát. Hogy korábban tör. tént egy öntözési, vízrende­zési tereprendezés, de rosz- szul készítették el. Másik, hogy az egyesülés után, az öntözéshez értő tsz-tagok idegenbe mentek dolgozni (!?). mások pedig nem vál­lalták. De mégcsak egy öntö­zési technikust sem mondha­tott a tsz magáénak. Több növényféleséget (ku­koricát. napraforgót) tervez­tek öntözésre. Nem lett belő­le semmi. (Már maga ez el­lentmond a kihasználatlan­ság körülményeinek!) A tsz öntözőkapacitása 176 holdra elegendő, teljes vízmennyiség igényével. De ha még a csa­padék is kedvező, a gépi ön. tözés teljesítménye meg­duplázható. Csak egy körülbelüli gyors számolás, ha kihasználták volna az öntözés lehetőségét. Az így nyerhető termésho­zamnövelés több, mint száz­ezer forint pluszbevételt je­lentett volna a közösnek. Egymillióval több? így nem lehet. A közös pénze, értéke kallódik. Ami­nek külön szépséghibája: minderről egy szó sem ke­rült a zárszámadó közgyűlé­si írásos beszámolóba. Jogos jóvátételnek várha­tó, hogy a tsz-ben jobban él. jenek az adottságok kihasz­nálásával. A lehetőséget nem elég felfedezni, áldozni érte és — abbahagyni min­dent. A köz pénze, vagyona teljes becsülést, hasznosí­tást, sőt gyarapítást követéi. A tsz területén újabban mintegy 10 kilométeres bel- vizlevezető és egyben öntö­zésre is alkalmas csatorna­hálózat épül. Fele részben már elkészült. Erre tervezik idén 135 hold cukorrépa, 55 hold kukorica, 40 hold do­hány, 182 hold új vetésű lu­cerna, 85 hold búza öntözé­sét. Egy újabb számítás sze­rint az öntözés nyomán már az egymillió forintot is meg­haladja a várható többlet- bevétel. Öntözési szakmun­kás okmánnyal, rendelkező tsz-tagok vállalják a mun­kát. El kell végre mozdítani a két éve „tespedő” gépet. Tel­jes mértéiben kihasználni arra a célra, amire rendelte­tett, amiért a tsz megvásá­Kokas Lajos (Csaroda)1 és Györkös Zoltán (Dombrád) őszintén beszéltek mindenna­pi gondjaikról, eredményeik­ről. Munkájuknak elválaszt­hatatlan része a tűzoltótes­tületekben való aktív részvé­tel. A jelenlévők mindegyi­ke évtizedek óta végzi az önként, vállalt munkát és mint tavalyi eredményeik mutatják — sikerrel. A megyei tanács elnöke is azt az áldozatkészséget hang­súlyozta, amelyet naponta ta­pasztalnak: a parancsnokról, a testület ügyeletes tagjairól mindig tudni kell, hol van­nak. Azt vállalták, hogy min­dig, minden időben — akár éjszaka, vagy egy családi ünnepségről — azonnal in­dulnak, ha segíteni leéli. Em­beréletet, épületeket, vagyon­tárgyakat mentenek tűz ese­tén. Nagy felelősség ez. A munka nagyságát mél­tatta Juhász Lajos is: négy­ezernél több tűzeset volt ta­valy megyénkben, s tetemes az anyagi kár. Azt is kiemel­te, hogy számos olyan példa van, amikor néhány perccel A KSH legújabb kimuta­tásában összegezték, hogyan alakult a lakosság jövedel­me és fogyasztása az elmúlt tíz évben. Az adatok tanúsága szerint a lakosság helyzete 1960 óta jelentősen javult, különösen az évtized második felében számottevő változások tör­téntek a lakosság jövedelmé­nek szerkezetében, rétegek közötti arányaiban, a jövedel. mek felhasználásában. 1960— 70. között 59,4 százalékkal nőtt a lakosság egy főre jutó reáljövedelme (1971-ben ez további 5—6 százalékkal emelkedett). A jövedelem növekedése különösen az 1965. utáni időszakban volt jelen­tős; 1966. és 1970. között az előző évinél jóval nagyobb mértékben, 35 százalékkal emelkedett az egy lakosra jutó reáljövedelem, ami az életkörülményekben már lé­nyeges fejlődést hozott. A jövedelmek emelkedése a legutóbbi években már va­lamennyi társadalmi réteget érintett Szorosabbá vált a kap­csolat a nemzeti jövedelem és a lakosság munkából szár­mazó jövedelmének növeke­dése között, bár a társadalmi juttatások továbbra is gyor­sabban növekednek, mint a munkából származó bevéte­lek. A különböző szociálpoli­tikai intézkedések: a csalá­di pótlék és a nyugdíjak emelése, a társadalombizto­sításra jogosultak körének bővítése, a gyermekgondozá­si segély bevezetése nyomán a pénzbeni társadalmi jutta­tások 1960—70. között csak­nem két és félszeresére, a természetbeniek 64 százalék­kal nőttek. 1960-ban 21,8 milliárd, 1970-ben 48.3 mil­liárd forintot fordítottak nyugdíjra, családi pótlékra,< segélyekre, táppénzre, ösz­töndíjra, egészségügyi és szo­ciális ellátásra, oktatásra, kulturális és sportcélokra, üdülésre és egyéb társadalmi juttatásokra. A családi jövedelmek kö­zött az elmúlt tíz év alatt mérséklődtek a különbsé­gek. A legmagasabb és a legkisebb jövedelmű egy­millió lakos jövedelme közti arány az 1962. évi hatszoros­ról 4,5-szeresre csökkent. Egyes háztartásokban azon­ban — elsősorban a kereső elhalálozása, bizonyos alkal­mi bevételi források meg­szűnése — és egyéb okok miatt — nem nőtt, vagy éo- nen visszaesett az egy főre jutó jövedelem. A jövedelmek erőteljes nö_ későbbi beavatkozás esetéin a kár megkétszereződött, meg­többszöröződött volna. Ilyen­kor különösen sokat jelent a községi önkéntesek gyors megjelenése és felkészült munkája. Megyénk 227 tes­tületének 8 és fél ezer tagja vállalta a megtisztelő felada­tot, áll készenlétben. Elis­merés, hogy az elmúlt esz­tendőben — ahol az önkénte­sek a tűz oltásához elsőként érkeztek — mindenütt szak­szerűen avatkoztak be, s ez a hivatásos állomány szemé- . ben is nagy dolog A jó teljesítmény már kö­telez is, azokon a helyeken különösen, ahol olyan embe­rek állnak a testületek élén. mint Györkös Zoltán, aki - 30 éve szolgál és 20 éve pa­rancsnok. Az évtizedes ta­pasztalatok azt jelzik, hogy a dombrádi önkéntesek minden esztendőben a versenyek él­mezőnyében végeznek. Beszélgetés közben Györ­kös Zoltán azt is elmondta: gondoskodnak az utánpótlás- . ról is, sokat foglalkoznak a fiatalokkal, hívják őket, ígye­vekedése nyomán az anyagi eszközök felhasználásának struktúrája is megváltozott. A lakosság fogyasztása vala­mivel lassabban nőtt, mint maga a jövedelem, felhal­mozása pedig — különösen az elmúlt 5—6 évben — erő­sen felgyorsult. A második ötéves tervidőszakban 64, a harmadik ötéves tervben pe­dig 115 százalékkal nőtt a lakosság felhalmozása, vagy­is a korábbinál jóval többet költöttek lakásépítésre, és a megtakarított összegek is jelentősen emelkedtek. A fogyasztáson belül is lénye­ges eltolódás tapasztalható. 1960-ban a megvásárolt cik­keknek több, mint 40 száza­léka még élelmiszer volt, ez az arány azóta 34.1 százalék­ra csökkent, ugyanakkor 3,8- ról 6.9 százalékra nőtt a tar­tós fogyasztási cikkek rész­aránya. A KSH-jelentés utal arra, hogy a lakosság egy része számára elérhetővé váltak az életszínvonal növekedésének olyan látványos eleméi, mint a gépkocsi, a külföldi nyara­lás, az ékszer stb. A lakos­ság zöme azonban ezekhez a jávakhoz ma még nem jut­hat hozzá, bár egyre inkább társadalmi igénnyé válnak. Éppen ezért a lakosság ér­tékítéletében a reális igé­nyeknél jelentősebbé válik az úgynevezett környezet- hatás. A Tudományos Akadémia egyik távlati kutatási témá­jának, a bioszféraprogram - nak megfelelő kutatási fel­adattervet készített a Termé­szettudományi Múzeum. A múzeum tudományos kutató és ismeretterjesztő program­jából dr. Kaszab Zoltán aka­démikus, főigazgató tájékoz­tatta Czibor Valériát, az MTI munkatársát. — Idén tovább folytatjuk Magyarország állatvilágának kutatását. Sokan .nem is gondolnák, hogy évente szá­zával fedezzük fel az új fa­jokat, például sok, eddig is­meretlen faj akad a talaj at­kák között, amelyeknek a hu­muszképzésben van fontos keznek megkedvelteim velük ezt a felelősségteljes mun­kát. A 65 éves Földesi Rezső majdnem négy évtizede vál­lalta az önkéntes tűzoltó munkával járó kötelezettsé­geket, s most 10 éve már pe­dagógus fia is részt vesz c munkában, foglalkozik az út­törőkkel, aktívan segíti a testületet. Szeretettel emléke­zett meg munkatársairól: azt mondja, külön szerencse, hogy olyan jól sikerült ösz- szeállítani a csoportot, hogy egy riasztás esetén per­ceken belül indulni tudnak. A legszükségesebb három ember a tűzoltólaktanya mel­lett lakik, vagy' dolgozik, s a .lokalizálást ők már meg­kezdhetik, a többiek is bár­mikor készek a segítségnyúj­tásra. Szóba kerültek a versenyek is. Dr. Fábián Lajos elmond­ta: tovább tökéletesítik a szabályokat, s az áldozatkész munka elismerésében is előbbre litvánnak jutni a ta­nácsoknál. Az. idén még töb­bet foglalkoznak a megelő­ző munkával, felvilágosítás­sal, s még több testületet várnak a megyei versenyre is. M. S.! A „KJ; mit tud?” televíziós vetélkedő nagyszabású váro­si és járási selejtezői me­gy énkbeA is befejeződtek. A ' versenyek előkészítésére és értékelésére alakult bizott­ság összegezte az eddigi ve­télkedők eredményét, s ki­tűzte a megyei döntő idő­pontját. Március 19-én a nyíregy­házi Móricz Zsigmond Szín­házban 10 órától — kétórás szünettel — 18 óráig kerül sor a megyei döntőre. Me­gyénkből 293 produkcióval Aeveztek a versenyzők; a megyei vetélkedőre a 44 leg­jobb műsorsom előadóit Újszerű kezdeményezéssel igyekszik jobb tanulásira ösztönözni tanulóit a Nyír­egyházi Kossuth Lajos Szak- középiskola. Ez év január el­sejével tanulmányi és szociá­lis ösztöndíjat alapítottak, melynek évi összege 30 ezer forint. A tanulmányi ösztön­díjat havonta kapják a kö­vetelményeknek megfelelő fiatalok. A pályázati feltéte­lek szerint legalább 3,8-es át­lag, legalább egy érettségi elméleti tárgyból — magyar, történelem, matematika, szakmai elmélet — jeles eredményt kell elérni. Ezen­kívül részt kell venni a KISZ- és iskolai közösségi munkában. Havonta 200, 300, 400 és 500 forintot kapnak az egyes kategóriák követelmé­nyeinek megfelelő tanulók. szerepük. A hazánk területén élő, mintegy 30 ezer állatfaj közül eddig 12 ezret rendsze­reztünk. A már több, mint 100 kötetnyi anyag idén újabb 4—5 kötettel bővül. — A különböző növény- és állatfajok elterjedése termé­szetesen nem szorítható or­szági! a (árok közé. Ezért a mi kutatóink is részt vesznek külföldi expedíciókon. Kiter­jedt kulturális kapcsolataink lehetővé teszik, hogy szinte valamennyi kontinensen dol­gozzanak. Expedícióink több­sége idén elsősorban ázsiai anyagot gyűjt Vietnamban és a Koreai NDK-ban (ahová ezúttal a harmadik expedíci­ót indítjuk). Jómagam több­ször jártam Mongóliában, ahol több, mint félmillió ro­vart sikerült gyűjtenem, csaknem annyit, amennyit előzőleg az összes nemzetkö­zi expedíció gyűjtött. Ezt a mennyiséget egyedül nem győznék feldolgozni a múze­um munkatársai, ezért 21 or­szág 150 kutatója segítségé­vel rendszerezzük az anya­got. — Tudományos ismeretter­jesztő terveink igen sokrétű­ek. Felfrissítjük ásványtani kiállításunkat, s szinte telje­sen újjáalakítjuk az őslény­tani kiállítást. A következő években a kontinensek élő­világát kívánjuk bemutatni. A Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán március 3-án dél­után 3 órától tartják a peda­gógusjelöltek XI. országos szakmai konferenciájára ké­szült pályamunkák helyi ér­tékelését. öt tanítóképzős és 18 ta­nárképzős hallgató dolgoza­tának vitája hangzik el az audiovizuális, a pedagógia­pszichológia, a nyelvészeti- módszertani és a népművelé­si-honismereti szek.cióban. A dolgozatok témaválasztása hívják meg. Mivel a báb­művészet kategóriában nin. csenek „hazai” versenyzők, a megyei döntőt hat kategóri­ában rendezik. A megyei vetélkedőből 16 műserszám kerülhet tovább: 12 „abszolút” győztes, vala­mint további 3 produkció, amelyet a zsűri — ha meg­felelő színvonalúak — még bejuttathat a kerületi ver­seny mezőnyébe. A közönség is szavaz. Minden belépő­jegyhez 1—1 szavazócédulát mellékelnek, s egy produk­ció a közönségszavazatok alapján jut tovább. Eddig 33 tanuló pályázott, akik közül egy kapott 400 fo­rintos, hét 300 és három ta­nuló 200 forintos havi ösz­töndíjat. Közülük hat fizikai dolgozó, kettő pedagógus és három alkalmazott szülők gyermeke. Szociális ösztöndíjat is ala­pított az iskola, melyet fél­évenként egy összegben fizet­nek lel a tanulóknak. Az el­bírálásnál a tanulmányi elő­menetelt — a közepes átlag alsó határát — az aktív kö­zösségi, KISZ-munkát és a pályázók anyagi körülménye­it veszik figyelembe. 46 pá­lyázóból eddig tizen kaptak szociális ösztöndíjat. Köztük kilenc fizikai dolgozó és egy alkalmazott szülők gyerme­ke. A sorozatban elsőként Afrika állatvilágát ismerhetik meg az érdeklődők. — Ez évi új kiállításaink: sorát „Egy csepp víz” címimpl márciusban nyitjuk meg a Nemzeti Múzeum természet­tudományi bemutató termé­ben. A kiállítás érdekessége: újszerű vetítőgéppel nem fil­met, hanem egy vízcseppet vetítünk ki. A különböző édesvízi mintákban egysejtű­ek, parányi rákocsikák. s más apró vízi álla tok láthatók. A kiállítás csupán 2—3 hétig lesz a Nemzeti Múzeumban, majd a fővárosi művelődési házban és vidéki városokban mutatjuk be anyagát. Helyé­re a Nemzeti Múzeumba áp­rilis végén, május elején tró­pusi rovarkiállítás kerül. Az egyik falitárlót különös gonddal fogjuk őriztetni, ugyanis a benne elhelyezett közép- és nyugat-afrikai. 14 centiméter hosszú góliátbo- garak egyenként 100 dollárt érnek a nemzetközi rovarka­talógus szerint. — Az iskolákkal eddig ki­alakított kapcsolatainkat idén vetélkedőkkel fűzzük szorosabbá. Ez évben a fő­városi középiskolák számára rendezünk állattani vetélke­dőt. Jövőre pedig országos vetélkedőt írunk ki, melynek igen változatos. Az audio­vizuális szekcióban a dolgo­zatok nagy része az Iskoláié- levízió óráinak hatásával foglalkozik.* Több munkában dolgozták fel a diákok élet­rendjét, a családi környezet szerepét és a hátrányos hely­zetű gyerekek nevelésével oktatásával kapcsolatos kér­déseket. A népművelési-hon­ismereti szekcióban a pálya­munkák többek között a megyeszékhely oktatásügyét és művelődési helyzetét vizs­gálják. rolta. Atztaloe Bálinti Az önkéntesek helytállása 30 ezer forintos ösztöndíjat alapított a Kossuth szakközépiskola győzteseire értékes jutalmak várnak. Pedagógusjelöltek szakmai konferenciája Nyíregyházán h százdolláros bogár és a vetített vízcsepp Expedíciók, kiállítások, vetélkedők a Természettudományi Múzeum idei programjában

Next

/
Thumbnails
Contents