Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-23 / 70. szám
XXIX PVFOLYAM. 70. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1972. MÁRCIUS 23, CSÜTÖRTÖK —Bm—■ LAPUNK TARTALMÁBÓL! Mátészalkai munkáshétköznapok (3: oldal) Korunk mezógazdasaga (4. cidi.:) Kiegészítik az uj nyugdíjrendelkezéseket (5. oldal) Magyar csapatok a kupákban Sajtótájékoztató a Parlamentben Március 29-re összehívtál« a tsz-ek második országos kongresszusát A SZOT küldöttségének moszkvai látogatásai Vezetés, szervezés Úgyszólván naponta olvashatunk arról, hogy üzembe helyezték az új gépet, az új üzemcsarnokot, anélkül, hogy értesülnénk a lényegről: nevezetesen, hogy miként befolyásolja majd a vállalat összműködését, nyereségének alakulását. Híreket hal. lünk az új termékről, de sokkal kevésbé arról, ami pedig e jelentés logikai sőt, nyereségforintokban is kifejezhető ikertestvére lenne: melyik ráfizetéses termék gyártása szűnt meg, hogyan tűnt el a régi, amelynek helyébe az új lépett? Folytathatjuk a sort azokkal a közlésekkel, amelyek ilyen vagy olyan eredményes vállalati döntésekről szólnak, mellőzve a korántsem mellékes híradást: csökkenti-e mindez az állampénztártól felvett dotációt, más szóval javítja-e az összműködés nézőpontjából értelmezett gazdálkodás hatékonyságát ? Azt is mondhatnánk, hogy a nyilvánosságnak szánt vállalati publikációk aligha bizonyítanak. hiszen érthető, hogy ilyenkor elsősorban a jó részlettényt említik a talán kevésbé jó összműködés helyett. Ez természetesen igaz. de azért a gazdasági gondolkodásmód bizonyos gyengeségeit tükrözi a sajtó- konferenciák általánosan elfogadott szóhasználata, közlési modora is. E gyengeség után kutatva, célszerű mélyebbre világítanunk. Talán annak a kérdőíves vizsgálatnak a segítségével, amely több száz vállalat, szövetke. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa március 29-re összehívta a mezőgazdasági szövetkezetek II. or_ szágos kongresszusát. Erről a „termelőszövetkezeti parlamentről” rendeztek szerdán délelőtt sajtótájékoztatót az Országház Gobelin-termében. Takatof Ernő, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatala általános elnökhelyettese nyitotta meg az értekezletet, majd Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke ismertette a kongresszus előkészületeit és céljait. Elmondotta, hogy a kongresszuson 2373 mező. gazdasági termelőszövetkezet, 235 mezőgazdasági szak- szövetkezet és 21 halászati szövetkezet képviseletében 450 küldött ül össze, hogy megvizsgálja a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét, elemezze a tapasztalatokat, a TOT munkáját és meghatározza a feladatokat. Szabó István kifejtette, hogy az egységes szövetkezeti törvény a termelőszövetkezeteket, a szakszövetkezeteket és a halászati szövetkezeteket egyaránt mezőgazda- sági szövetkezeteknek minősítette. Ezzel kifejezésre jut. tatta, hogy a szak- és halászati termelőszövetkezetek elválaszthatatlanul hozzátartoznak a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomhoz, s ezt az elvi alapot tükrözi az országos találkozónak elnevezése is.' A kongresszus előkészítéseként a mezőgazdasági szövetkezetek egymillió-har- mincezer tagja saját közgyűlésén titkos szavazattal választott 1—3 küldöttet a területi küldöttválasztó gyűlésbe, amelyen ugyancsak titkos szavazással választották meg azt a 450 küldöttet, aki a kongresszuson képviseli megbízóit. A jelöléseknél, választásoknál nagy figyelmet fordítottak az arányok, ra, arra, hogy megfelelő számban kapjanak helyet a kongresszuson a különböző szakemberek, a nők és a fiatalok egyaránt. A háromnapos kongresszust a Parlamentben tartják meg, ahol a küldöttekkel együtt vendégként részt vesz a tanácskozáson 150—200 meghívott, az ország politikai, gazdasági és társadalmi életének számos képviselője, közéleti személyisége. Szabó Istváp részletesen elemezte a kongresszust előkészítő küldöttválasztó közgyűlések munkáját, s megállapította, hogy ezek a tanácskozások csaknem mindenütt jelentékeny politikai eseménnyé váltak. Foglalkoz. tak mindazzal, ami a szövetkezeti politikában, a termelőszövetkezetek munkájá. ban érdeklődésre tarthat számot. Az előkészítésnek ez a szakasza jó hátteret teremtett a kongresszusnak, mert számos javaslatot, gondolatot hozott felszínre. A kongresz- szus részvevői a meghívóval mellékletként négy dokumentumot kapnak; az állás- foglalás tervezetét, az alapszabály-módosítás tervezetét, egy statisztikai kiadványt, valamint egy jegyzéket azokról napirendi témákról, amelyeket a TOT és szervei a beszámolási időszakban megtárgyaltak. Ezzel tehát több lehetőség nyílik arra, hogy a kongresszus részvevői még körültekintőbben készülhessenek fel az országos tanácskozásra, a termékeny vitára. Európa egyik legnagyobb gépkocsiipari nagyüzemébe, a Lihacsov Autógyárba látogatott el szerda délelőtt a Szakszervezetek Országos Tanácsának delegációja, amely Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának vezetésével a szovjet szakszervezetek XV. kongresszusa alkalmából tartózkodik a Szovjetunió fővárosában. A gyárlátogatáson a magyar delegáció az NDK szakszervezeti küldöttségének társaságában vett részt. Az NDK delegációját Herbert Warnke, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja vezeti. A Moszkva központjától mindössze néhány kilométerre fekvő hatalmas üzem igazgatóságán a 85 ezer dolgozót foglalkoztató egyesülés szakmai és szakszervezeti vezetői tájékoztatták a vendégeket a Lihacsov Autógyár múltjáról és jelenéről, főbb termékeiről, exportjáról, a dolgozók munka- és életkörülményeiről. Katona István, aí MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság agi- tációs és propagandaosztá- tályának’ vezetője szerdán Nyíregyházára látogatott. Részt vett a párt megyei Gáspár Sándor es Herbert Warnke számos kérdést’tett fel a bérezési és norma- rendszerre, az anyagi ösztönzés módozataira, a szakszervezet és az igazgatóság viszonyára vonatkozóan. A mintegy másfél órás beszélgetést követően Gáspár Sándor, Herbert Wanke és. a kíséretükben lévő személyiségek megtekintették az üzem korszerűen felszerelt központi műhelycsarnokait, ahol a világ ötven országában ismert két- és három- tengelyes ZIL-teherautókat gyártják. A vendégek e körséta alkalmával részletes tájékoztatást kaptak a futószalagok. automata gépsorom és az egész gyártelepet behálózó automatikus rendszerek működésérőL Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára átnyújtotta a gyár vezetőinek a magyar szak- szervezetek ajándékát — a Magyar Tanácsköztársaság szoboremlékművének kicsinyített mását. végrehajtó bizottságának ülésén, majd a megyei pártbizottság propaganda és művelődésügyi osztályának kibő. vített ülésén tájékoztatót adott időszerű pártpolitikai kérdésekről. Katona István Nyíregyházén Ápolás, felújítás, kitermelés Társulás erdő* és fagazdáikodásra a Nyírségi TESZÜV-nél Nyereséges évet zártak a tanácsi vállalatok és a szövetkezetek zet vezetőitől tudakolta véleményüket: mi befolyásolja náluk a termelékenységet? Nos, anélkül, hogy ennek a tanulságos elemzésnek sok következtetését említenénk, csupán egyetlen — önmagában is figyelemre méltó — megállapítását idézzük. Kitűnt, hogy a megkérdezett vállalati vezetők rendkívül csekély jelentőséget tulajdonítottak a termelékenység alakulásában a vezetésnek és a szervezésnek, amelyek pedig elsősorban hatnak a teljes vállalati rendszerre. A választ adó vezetőknek csupán három százaléka sorolta a befolyásoló tényezők között első helyre és mindössze a kérdezettek egyharmada az első öt közé a vezetést, a szervezést. Mindez voltaképpen jelzi az előrehaladás lehetséges irányát, a vállalati gazdálko. dás nagy tartalékát is; azt, hogy a teljes vállalati szervezetet áttekintő, az össz- működést elemző, a részt és az egészt valóban dialektikusán egybekapcsoló gondolkodásmód gyorsabb terjedésére van szükség. A rétid, szerelmélet korszerű módszerei és gazdaságirányításunk i szabályozói egyaránt erre ösztönöznek. T. A. Á Hazafias Népfront országos elnöksége és az Országos Vízügyi Hivatal^ kezdeményezésére emlékművet állítanak Fehérgyarmat főterén az 1970. évi tiszai árvíz emlékére. Szomor László szobrász. A Nyírségi TESZÖV múlt évi küldöttgyűlése és egyik elnökségi határozata kimondta, hogy meg kell alakítani a szövetség mellett az erdő- és fagazdálkodási csoportot. A kiküldött igénybejelentő lapok alapján, eddig 17 tsz tartozik a csoporthoz, amely 1972. január 1-vel meg is kezdte tevékenységét. Az eddig társult csoport tsz- einek 1800 hektár erdőterülete van. De a jelentkezés lehetőségét még nem zárták le. A megyében ez az első ilyen jellegű tsz-társulás. A tsz-szövetség melletti csoport kellő ismeretű szakembert alkalmaz. S a csoport, a szövetség mellett szolgáltató- jelleggel vállalja az összes erdőfelújítási, ápolási és kitermelési terv készítését. A munka elvégzéséhez szakmai útmutatást és segítséget ad. A tervezéseket a csoport kedvezményes térítésért végzi, s a szakmai ajánlás, segítségadás pedig pótolja azt, művész és Kismarthy Le- chner Gyula építész kaptak megbízást, hogy megtervezzék a magas talapzaton álló három tagozatú műkő oszlopot, s az azt díszítő bronz féldomborművet. Az elképamit az erdőgazdaság nem ad meg. Az új társulati csoport már meg is kezdte a tervezést a társgazdaságok részére, az 1973. évre. Felmérése szerint, a csoporthoz tartozó erdők jelenlegi értéke mintegy 50 millió forintot ér. Szakszerű tisztítás, pótlás és ápolás után megduplázódhat a tsz-erdők értéke. Különös gondot fordít a csoport már kezdeti munkájában a kitermelésre kerülő ipari fa minőségére és értékesítésszervezésére. Tervszerűvé válik a Nyír. ségi TESZÖV közös gazdaságai számára az erdő- és fasori fenntartás és hasznosítás. De nem jelentéktelen ez a szövetségi szolgáltatás az erdővel nem rendelkező gazdaságok számára sem. A haszonfa-értékesítést elsősorban ugyanis úgy tervezik, hogy a szövetségi taggazdaságokat előnyben részesítik. (ab) zelések szerint a mű hullámzó vizet ábrázoló hátteret kap. Az emlékmű végleges formájáról a hét végén Buda. pesten dönt a művészekből és a megrendelő szervek képviselőiből álló Kűri. A jól dolgozó vállalatoknál, szövetkezeteknél a napokban. fizették ki, vagy fizetik ki az 1971-es termelési eredmények után a nyereségrészesedést. Rövid számvetést kértünk, hogy a megyében működő 31 tanácsi vállalat és 44 szövetkezet milyen eredménnyel dicsekedhet, az egy évvel korábbihoz képest léptek-e előre. A tanácsi vállalatiknál összesen 193 millió forint P7 1971. évi nyereség ösz- szege. Ez mindössze egymillió forinttal haladja meg az előző évit. Elbből a nyereségből tesznek félre a vállalatok fejlesztési alapjukba, hogy új gépeket szerezzenek be, bővítsék a termelést, s ebből jut természetesen a részesedési alapba is. Az idén a korábbihoz képest valamivel kevesebb, 20 millió forint körül alakult a felosztható részesedés. Persze a legtöbb vállalat ezt nem csak az év végi kifizetésekre szánta, hanem év köziben ebből emelték a béreket, adtak jutalmat a legjobban dolgozóknak. Néhány tanácsi vállalatnál igen jó eredmények születtek, s bőven meghaladják a háromheti fizetésnek megfelelő megyei átlagot. Ezek között említhető meg a Kelet-magyarországi Faipari Vállalat, a Tiszalöki Vegyesipari Vállalat, a Nyírségi Nyomda, a Textil- ruházati Vállalat, a Nyír- kémia. A nyomdánál például az évközi kifizetésekkel együtt nem egy dolgozó vitt haza 3 ezer forintnál többet. Ugyancsak másfél hónapi fizetésnek megfelelő a textilruházati vállalat részesedési alapja. Az építőipari jellegű vállalatok közül a Nyíregyházi Tanácsi Építőipari Vállalat zárta jól az évet, ahol szintén másfél hónapi fizetésnek megfelelő a teljes részesedési alap. Megyénk szövetkezetei közül csak egyetlen egy bizonyult veszteségesnek. A többinél a múlt évet lezáró mérleg nyereséget mutatott kd, mégpedig megyei átlagban az 1970-eshez képest jelentős emelkedéssel, hiszen a mostani 113 milliós nyereség közel egyötödével több az előző évinél. Érdekesség, hogy egyes bérszabályozók be nem tartása miatt előfordult több szövetkezetnél, hogy bár nyereségesen zárták az évet, de béradó és más befizetési formáik miatt annyi fizetési kötelezettségük volt, hogy dolgozóiknak nem tudtak nyereségrészesedést fizetni. A felosztható részesedés összege egyébként az egy évvel korábbinak megfelelő, mintegy 20,6 millió forint. Ezek között viszont meglepő eltérések is vannak. így többek között a Nagykálló- és Szatmár- vidélce Cipő Szövetkezetnél 79 százalékkal nőtt a nyereség, de közel másfélszeresére nőtt a Nyírség Ruházati Szövetkezetnél, a rakamazi cipészeknél is. Az építőipari jellegű szövetkezeteknél pedig a Tiszalöki Vegyes és a Kisvárdai Építőipari Szövetkezet mutatott fel jó eredményeket. Érdekesség még, hogy a szolgáltatóágazatban dolgozó szövetkezetek is nagyarányú nyereségnövekedésre tettek szert a tevékenységi körük bővítése révén. A Tempó például majdnem megduplázta a nyereségét, a nyíregyházi fodrászok is közel kétharmaddal növelték. A nyereség növelése mellett meg kell még említeni, hogy szövetkezeteink minimális létszámnöveléssel érték el ezeket az eredményeket, helyette a termelékenységet fokozták. Példa erre többek között a Nagy- kállói Cipész Szövetkezet, ahol az egységárak alacsonyabbak voltak az egy évvel korá/bbinál. A felosztható részesedést vizsgálva két nyíregyházi szövetkezet, a vas- és fémipari és az ELEKTERFÉM említhető, ahol az előbbinél 71 százalékos, az utóbbinál közel másfélszeres volt a nyereség az 1970-és évhez viszonyítva. Az évközi kifizetések, a gondos bérgazdálkodás tette lehetővé, hogy egyes szövetkezeteknél az átlagtól jobb bérszínvonalat alakítsanak ki. Ezek közé tartozik többek között a vtas- és fémipari, a Kisvárdai Építőipari, a Nyíregyházi Szobafestő és Mázoló és a Tempó Szövetkezet. Árvízi emlékmű Fehérgyarmaton viUg proletárjai, egyes Oljeteki
