Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-18 / 66. szám
' 'tffrS március 13. KELfT-MAOYARORSZÄ© S. olda3 IEGYZETEK: ® Ellenőrzött árakkal Az építőiparról szólva szinte közhely, hogy amilyen áron az idén fel lehet húzni egy épületet, azért jövőre már m',r készülne el ugyanaz a ház. Ahogy magasodnak a házak, Úgy nőnek az árak — mondják erre. Éppen azért, hogy a különböző építőszervezetek ne úgy számlázzanak, amilyen vastagon a ceruzájuk „fog”, a hatósági ellenőrzések száma Is gyarápszik. A megyei tanács épí- tési osztályához tartozik az ellenőrzés, a vállalatok, szövetkezetek, tsz-építőbrigádok és kisiparosok árképzésének vizsgálata. Bár meghatározott munkatervvel dolgoznak, de az ellenőrzés mégis inkább a kisebb szervezetekre, szövetkezetekre, kisiparosokra irányul, ahol a számlázás, az elszámolás módja kevésbé kötött, így könnyebben van lehetőség véletlen. Vagy akár szándékos „tévedésekre”. Összehasonlítva más megyei ellenőrzésekkel, különösebb baj nincs nálunk. Néhány tapasztalat viszont olyan, hogy Intézkedést követelt, vagy követel. Többek között a kisiparosoknál fordult olyan elő, (igaz, csak 3—4 esetben), hogy már az áraknál is drágítottak, ugyanakkor a minőség gyengébb volt. Ilyen esetekben az ellenőrzést szabálysértési eljárás követte, de volt már példa iparengedély bevonására is. A kisiparosoknál másik tapasztalat, hogy nem ismerik feladataikat, nem készítenek költség- és egységárelemzést. Ezért a KIOSZ már előadásokat szervezett az árképzés módszereinek ismertetésére. A szabadáras építkezéseknél lehet legjobban „elszaladni” az árakkal. Pedig a szabad szó nem azt jelenti, hogy annyit kérnek az építésért, amennyit csak lehet. Az ellenőrzés egyik része éppen ezért ezekre a munkákra vonatkozik, hiszen előfordulhat, hogy más jellegű költségeket — a TÖ- VALL-oknál például a legutóbb bevezetett termelési adót — valamiképpen a megrendelőkre próbálják áthárítani. Egyelőre még mindig jóval nagyobb a kereslet az építésben, mint amennyi építőszervezet rendelkezésre áll. Ez az oka, hogy a beruházók nem élnek egyik jogukkal, a minőségi értékcsökkenés alkalmazásával — s ezt bizonyítják az ellenőrzések tapasztalatai is. Pedig a későbbi panaszokat éppen a jó minőség megkövetelésével, vagy á gyengébb teljesí ímcny esetén az arányosabban kevesebb pénz kifizetésével iehet megelőzni. Néhány éven belül — a beruházási intézkedések hatására — várhatóan országosan is helyreáll ax egyensúly az építőiparban. Addig is az ellenőrzésekkel, a céltudatos hatósági munkával lehet megakadályozni, hogy ne a „monopolhelyzet bőr diktáljanak az építők. (lányi) H Családvédelmi csoportok A Magyar Vöröskeresztnek az utóbbi évektől kezdve az egészségvédelem mellett szociálpolitikai tevékenysége is van: a Vöröskereszt újabban családvédelemmel, a családok szociális segítésével Is foglalkozik. A Vöröskereszt járási szervezetei mellett működnek a családvédelmi csoportok. Nyíregyházán januárban alakult meg a családvédelmi csoportok 5 tagú megyei vezetősége. A »családvédelmi csoportok aktivistái társadalmi munkában végzik feladataikat. ' Munkájuk négy fő csoportra osztható: anya- és csecsemővédelem, gyermek- és ifjúságvédelem, felnőttvédelem és a cigánylakosság felvilágosításával és nevelésével kapcsolatos tevékenység. Az aktívák ezenkívül foglalkoznak még lakáspolitikával és az alkoholizmus elleni mozgalommal is. A csoportok a hatékonyabb munka érdekében kapcsolatba kívánnak lépni a tanácsokkal és a társadalmi szervekkel. Az aktivisták sokat tettek már a megyében a terhes enyák védelmében. Rendszeresen ellenőrzik az üzemekben a foglalkoztatásukat, több esetben közbenjárásukra helyezték a terhes anyákat könnyebb beosztásba. Azokat az anyákat, akiknek gyermekük nem jár bölcsödébe, tanácsokkal látják el. Az ifjúságvédelem érdekében a gyámhatósággal közösen foglalkoznak a kedvezőtlen körülmények között élő fiatalokkal. A csoport tagjai több esetben segítettek az egészségtelen körülmények között élő családoknak lakást szerezni. Figyelemmel kísérik-a magukra maradt idős házaspárok életét is. Örömmel állapították meg, hogy megyénk legtöbb termelőszövetkezetében megművelik és betakarítják a munka- képtelen öregek háztájiját. Több családapát javasoltak elvonókúrára azokból a családokból, amelyekben a gyermekek egészséges nevelése veszélyben volt. A cigánylakosság körében felvilágosító munkát végeznek az aktivisták és segítik a cigánytelepek felszámolását. Foglalkoznak a válásokkal és a gyermekek elhelyezésévé' is. Társadalmi munkában dolgoznak azért, hogy a családok harmonikus, egészséges és kulturált életet éljenek, hogy a családok érdeke találkozzék a társadalom érdekével. Pelvé agosi tó és nevelőmunkával azt kívánják elérni, hogy a fiatal és az idős nemzedék jobban megértse egymást, s hogy az idős emberek nagyobb társadalmi megbecsülést kapjanak. (nábrádi) Fekete krónika NYÍREGYHÁZÁN, a KÖTAJI ÚTON épül tnegyénk állami gazdaságainak szakszolgálati laboratóriuma. A kétszintes építkezésen jelenleg a betonozás előkészítésén dolgoznak. Képünkön: Mizsány János, Lencsés András ésZöl- desi András. (Hammel József felvétele) Gyűlnek a milliók V állalatok a városért A Nyíregyházára költött százmilliók, a tervszerű fejlesztés sem nélkülözheti azt a társadalmi összefogást, amellyel a város lakói, az üzemék, vállalatok, szövetkezetek, intézmények, iskolák tenni tudnak. A korábbi évek a „Tiszta, virágos Nyíregyházáért” mozgalom, az óvodaakció eredményei megmutatták, hogy a társadalmi összefogásban nagy erők, lehetőségek rejlenek. Ezzel az alapgondolattal fordult most ismét a városukért lelkesedő nyíregyháziakhoz a városi tanács a vasárnapi lapunkban is megjelent felhívásában — amit a Hazafias Népfront, a KISZ városi bizottsága és a Vöröskereszt városi szervezete is aláírt: közös erővel tegyük még szebbé, vonzóbbá, gazdagabbá Nyíregyházát. A vállalatok egész sora jelentette be segítségét azoknak a létesítményeknek a megvalósításájiqjz, amelyeket erre az esztendőre vett tervbe a tanács. Ezek: az ifjúsági park, a III. kerületi ifjúsági ház. egy szeszmentes szórakozóhely építése, valamint a bujtosi városliget és az úttörőtábor műszaki előkészítése. ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ VÁLLALAT. A vállalati KISZ- alapszervezet kezdeményezése alapján került napirendre az ifjúsági ház építésének gondolata. így került a városi tanács tervébe az ez évi megvalósítás programja. Természetes tehát, hogy éppen az ÉPSZER fiataljai vállalták a Honvéd utcai pártház szomszédságában felépülő ifjúsági ház kivitelezési munkáit. Felajánlásukhoz azonban kérik a város KISZ-alapszervezetei tagjainak segítségét is. A városi KISZ-bizottság szervezésével a nyíregyházi fiatalok maguk építik fel még az idén az ifjúsági házat. VASSZERKEZETI ÉS GÉPIPARI VÁLLALAT. Kiviteli terveket ugyan még nem kaptak kézhez, de a kollektíva, elsősorban a szocialista brigádok már készen állnak a társadalmi munkft- felajánlásük teljesítésére. Ugyancsak a fiatalok ügyében tevékenykednek: az ifjúsági ház vagy a szeszmentes szórakozóhely vasszerkezeti munkáinak elvégzését vállalták. Közös ügyért tenni — nem újdonság a vállalat dolgozói számára. Vállaltak társadalmi munkát az óvodaépítési akcióban is. Egy óvoda kerítésének vasszerkezeteit készítik el, ami ugyancsak a közeli hetekben kerül munkába. Minden hatodik balesetet ittas gépkocsivezető okozott l • Nagyobb forgalom bonyolódott le tavaly az ország útvonalain, mint bármelyik korábbi esztendőben. A közutakon szállított áruk súlya elérte a 430 millió tonnát, á megtett kilométereké pedig a 6,5 milliárdot. 1971-ben a közúti távolsági forgalomban mintegy 500 millió utas vett részt. Egyebek közt erről számol be az országos közúti balesetelhárítási tanács most elkészült forgalmi mérlege. Az ország járműállománya az elmúlt esztendőben gyors ütemben növekedett. Elsősorban az autósok tábora emelkedett: 1971. végén a személygépkocsik száma meghaladta a 390 ezret. A motorkerékpárosok száma meghaladta a 668 ezret. A közúti forgalmat alaposan felduzzasztottá az idegenforgalom is: 1971-ben csaknem 900 ezer külföldi rendszámú gépkocsi indult meg útjainkon. Elgondolkoztatóak a közlekedési balesetek számának országos alakulásáról kéjpet adó adatok. Ezek szenint 1971-ben mintegy 23 ezer közúti baleset történt, s ezek következtében 1527-en haltak meg, -több, mint 30 ezren pedig súlyosan, illetve köny- nyebben megsérültek. A halálos kimenetelű balesetek száma 1970-hez viszonyítva 12,6 százalékkal emelkedett. Karámboloknak csaknem egyharmada több. mint 7100 — a fővárosban fordult elő. A vidéken történt balesetek száma általában csökkenő tendenciát mutat. A karambolok előidézőinek többsége magánautótulajdonos volt. Figyelmetlen vezetésükkel, különféle sza- bálytalnságaikkal mintegy 6000 balesetet okoztak. Az elmúlt esztendőben a "köz- úti forgalomban ,csaknem 6700 gyalogos szenvedett sérülést. Szomorú adat. hogy az elgázolt gyalogosoknak csaknem a fele 14 éven aluli, vagy 60 éven felüli volt. A balesetek okai között változatlanul a követési távolság be nem tartása vezet. 1971-ben az ittas állapotban okozott balesetek száma valamivel kevesebb volt. mint 1970-ben, de az összes balesetek 17 százalékát így is ittas gépkocsivezetők követetek el. MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT. A nagy vállalat központjának, valamint nyíregyházi gyáregységének dolgozói több irányú vállalást tettek a megye- székhely szépítéséért, _ gazdagításáért. Elsősorban vasszerkezeti kivitelezését, ' de szerelési és egyéb közös társadalmi munkákban való részvételt. Elgondolásaik szerint ott, ahol szükség lesz rájuk, hozzávetőleg félmillió forint körüli összegű munkát végeznek el az idén Nyíregyházáért. A többi között például a bujtosi városliget kialakításánál, a szeszmentes ifjúsági szórakozóhely felépítésénél. Mun.szteriumi állásogfafás a lakásberendezés' tárgyak felújításának és cseréiének pénzügyi kérdéseiről A Pénzügyminisztérium — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal egyetértésben -— a lakásberendezési tárgyak felújításiírói és cseréjéről, valamint a lakóházjavítással összefüggésben megjelent intézkedések egységes értelmezése érdekében állásfoglalást adott ki.. A közlemény rámutat arra, hogy a lakásberendezések cseréje akkor indokolt, ha a felújítási költség meghaladná az azonos jellegű, de új berendezés fogyasztói árát. Mérlegelni lehet azonban azokat a cseréket, amelyeknél a felújítási kijltség kisebb. A gazdaságosságot és a felújítással elérhető élettár- tamnövekedést kell vizsgálni ezekben az esetekben. így gazdaságtalannak minősülnek azok az esetek, amelyeknél a felújítás és az új berendezés költségének egymáshoz viszonyított aránya kedvezőtlenebb. mint a rendbe hozott és az tjj berendezés tartóssága, élettartama közötti arány. így nem lehet kicserélni azokat a berendezési tárgyakat, amelyeknek felújítási költsége a cserére számítható kiadás 75 százaléka alatt marad és a régi berendezésnek a felújí. tással várható élettartamnövekedése meghaladja az 50 százalékot. Kivételt lehet tenni akkor, amikor nem lehet beszerezni a javításhoz szükséges alkatrészeket és ezért nincs lehetőség az egyébként gazdaságosnak tekinthető felújítás elvégzésére. Az állásfoglalás utal arra a kormányhatározatra, amely szerint — határozatlan időre szóló lakásbérleti jogviszony esetében — a lakásberendezés felújításának • és cseréjének költsége 50—50 százalékos arányban megoszlik a bérbeadó és a bérlő között. Felhívja a figyelmet azonban arra az intézkedésre, amely szerint a bérlők terhére végzett felújítási és csereköltség után felszámítható haszon —• további intézkedésig — a korábban közölt árvetési sémában a munkabér, a szociális költség, az1 építéshelyi és vállalati általános költség, a felvonulási és szállás- költség együttes összegére vetítve 15 százalék lehet. Az állásfoglalás kimondja, hogy ha a iakásberendezési tárgy cseréjénél vagy felújításánál az ingatlankezelő bontott anyagot használ fel, akkor a bérlőknek benyújtott elszámoláskor ezeket az anyagokat 50 százalékos áron kell számlázni. Az állásfoglalás útbaigazítja az ingatlankezelő vállalatokat a bérbeszámításként engedélyezett összegek elkönyvelésének, nyilvántartásának módjáról, s felhívja a figyelmet arra, hogy a különféle korszerűsítések, toldaléképítések, garázslétesítések, emeletráépítések, költségeinek teljes összegével növelni, kell a lakásalapingatlanok értékét. A nyilvántartás és a pénzügyi elszámolás tekintetében kétféle kategóriaként kell kezelni az úgynevezett kis be. szerzési tárgyakat. Az első kategóriába tartoznak a különféle főzőkészülékekből, fűtőberendezésekből, meleg- vízellátó, egészségügyi, szellőztető berendezésékből/ beépített bútorokból és más felszerelésből álló lakásbé- rendezési tárgyak és tartozékok. Megalakult a megyei öntözési operatív bizottság Tájékoztatás az öntözési előkészületekről (Tudósítónktól) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Hivatal együttes, országos felhívására nemrég a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán összehívták az öntözésben érdekelt szervek képviselőit azzal a céllal, hogy megalakítsák ,a megyei öntözési operatív bizottságot. A bizottság elnöke: Bacsu József, a megyei tanács me. zőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője, elnökhelyettese: Mudri Sándor, a Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság főosztályvezetője. Az alakuló ülésen a Fel- ső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság képviselője ismertette az öntözőtelepék területi nagyságát és a jelenleg meglévő berendezések állapotát. A meglévő öntözőberendezésekkel mintegy 25 ezer hold földterület öntözhető meg. A berendezések mintegy 60 százaléka jelenleg nem üzemképes. Az öntözési ^operatív bizottság a járási 'hivatalok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályainak vezetői útján felszólította az öntözőüzemeket, hogy a berendezéseket sürgősen tegyék üzemképessé és tartsanak üzempróbát. A vízgazdálkodási társulatok szakemberei — a vízügyi igazgatósággal egyeztetett irányelvek alapján — megkeresik az öntözőüzemeket és az öntözéssel kapcsolatos problémák megoldásában mint szaktanácsadók nyújtanak segítséget. Problémaként vetődött fel az ülésen, hogy több gazdaságban a pénzügyi helyzet nem teszi lehetővé az öntözőberendezések azonnali rendbe hozását, ezért az a határozat született, hogy az április 7-én megtartandó következő ülésig a járási hivatalok és a vízgazdálkodási társulatok tegyenek javaslatot e probléma megoldására. Időközben a megyei tanács illetékes szervei meg. vizsgálják a hitel- és egyéb támogatási feltételeket, melyek segítségével az öntözőtelepek üzemeltetését biztosítani lehet. S. Tótb Sándori Március 25-én Ámos lm re-emlék ünnepség Nagykállóban Március 25-én Ámos Imreemlékünnepséget rendeznek Nagykállóban, a festő szülőfalujában. Ez évben van születésének 65. évfordulója, s ebből az alkalomból avatják fel a festő szülőházán elhelyezendő emléktáblát. Műveinek egy részét — a Magyar Nemzeti Galéria anyagából és közrém űködé- sével kiállításon mutatják be. Az ünnepség keretében adományozzák oda először azt az emlékplakettet, amelyet a Hazafias Népfront járási bizottsága, a megyei tanács járási hivatala és a könyvtár alapított, s Ámos Imréről nevezték el. Azok kapják, akik kimagasló tevékenységet fejtettek ki a járás általános fejlődéséért. A kör alakú plakettet Margittal Jenő grafikus tervei alapján a Hollóházi Porcelángyár készítette.
