Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-16 / 64. szám

mi. márefag ffl. RW,ET-MA”VARÖRS^Äi? 8. oMs8 Százötvenezer ember javára Megválasztották a nyíregyházi járás új népfrontbizottságát H Terv a levegő tisztaságának védelmére §S Pályázat a sütőipar fejlesztésére Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Szerdán ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. Jóváhagyták Nyíregyháza város levegőtisztaság-védel­mi tervét. Ennek keretében foglalkoztak a különböző vé­dettségi fokozatú területek meghatározásával. A levegő­szennyeződés nagymértékű növekedése miatt ugyanis szükségessé váltak határo­zottabb intézkedések, a mos­tani terv ehhez nyújt alapot. A végrehajtó bizottság ál­lást foglalt abban, hogy ké­ri az építésügyi és városfej­lesztési minisztert: a város két jelentős területét nyilvá­nítsa kiemelten védetté. Ez azt jelenti, hogy a levegő tisztaságának feltétlen meg­őrzése az illető területeken elsőrendű fontosságúvá lép elő. Az egyik ilyen kiemelten védett terület a javaslat alapján Sóstófürdő, amely természetvédelmi, üdülőhe­lyi szempontok miatt, s mint a város egyik legszebb zöldövezete, kirándulóhelye, feltétlenül indokolja a ki­emelt gondoskodást, a levegő tisztaságának megvédését. A másik ilyen terület a vá­rosi erdő egy része, a szana­tóriumtól, valamint hozzá csatlakozóan a Sóstói út, Sta­dion utca és Vasvári Pál ut­ca által határolt rész. külö­nös tekintettel a városi sta­dionra, a tanárképző,.főisko-. Iára. (Ez egyben hozzájárul­na a Stadion úti lakótelep és a Sóstói -úti villasor környe­zetének levegőtisztasági szempontból történő megja­vításához. A helyzet ezen a területen ugyanis az elmúlt években jelentősen romlott, elsősorban az autóbusz­közlekedés bevezetése, más­részt az új erdei út állan­dóan növekvő teher- és tá­volsági forgalma miatt.) A végrehajtó bizottság döntött abban, hogy a védett területek közé sorolja Nyír­egyháza központi részeit, így Aki volt már Uj fehértóin, a Kertészeti Kutató Intézet ot­tani állomásán, az igazolhat­ja a címben foglaltakat: a kapu nyitva áll. Bárki beme­het, bárkit szívesen fogad­nak és kalauzolnak a tudo­mány világában. Erre az ál­lomásra még a legrosszabb indulattal sem lehetne azt mondani, hogy kutatói bezár­kóztak az elefántcsomttorony- ba. Az ő tornyuk nem más, mint a hatalmas kert, a sza­badtéri kísérleti műhelyben lsedig minden megtalálható, ami egy termelőt, különösen egy szakembert érdekelt. S mégis... amikor nézem a vendégkönyv bejegyzéseit, a tavaly ottjártak névsorát, számát, kicsit igazolva lá­tom azt, amit Nyíregyházán, a mezőgazdasági főiskolán még nem akartam elhinni, hogy a szabolcsiakat még nem érdeklik a távlatok, csak a „tűzoltó munka”, a könnyen elérhető célok. Mit is mond az állomás vendégkönyve? Dr. Pethő Fe­renc kandidátus, országgyű­lési képviselő, kutató, neme­sítő, minden mezőgazdaság­gal kapcsolatos bizottság tag­ja, az állomás vezetője ol­vassa, hogy jártak itt Sopron­ból szakmunkásj elöltek. Kecskemétről, az ottani tsz- szövetsée szervezésében tsz- vezetők. Miskolcról kiskert- tulaidonosok. Hajdúból szak­munkástanulók. De voltak szlovák tsz-szakemberek és kertbarátok, román, bolgár, a lakótelepeket, összefüggő lakóterületeket és intéz­ményterületeket. a teljes vá­rosközpontot, valamint a me­gyei kórház környezetét. Ezenkívül ugyanebbe a kate­góriába sorolta Sóstóhegy, Felsősima, Manda- és Vajda­bokor rendezési terve alap­ján azok belterületét. Az itt nem említett részek, így a belterületen lévő déli, nyugati és egyéb iparterülé- tek, a hőerőmű, a MÁV köz­lekedési területe és a köz­igazgatásilag Nyíregyházá­hoz tartozó összes külterü­letek a levegő tisztaságvé­delmi szempontból „egyéb” jelzésű területnek számíta­nak. A gyakorlatban ez a beso­rolás azt jelenti, hogy a vé­dett területen belül elhe­lyezkedhetnek egyes, köze­pesen szennyező, saját hő­energia-ellátással rendelke­ző létesítmények, viszont ép­pen e terv alapján a szeny- nyező hatás — füst, korom, stb. — megszüntetésére, il­letve a megengedett mérték alá csökkentésére intézked­ni fognak. A levegő tisztaságvédelmé­vel kapcsolatban éppen ez utóbbi körül alakult ki vita a végrehajtó bizottság ülésén. Közismert ugyanis, hogy a városközpontnak több nagy épületét saját kazánokkal fű­tik, s időnként az egészségre ártalmas hatások határát is túllépik. A városi tanács il­letékeseibe vár a föladat: or­szágos intézkedésekre nem várva, már most intézkedje­nek annak érdekében, hogy a jelenlegi állapot ne ro­molhasson és a mostani be­ruházásokkal, korszerűsíté­sekkel fokozatosan szűrjék ki a területet szennyező lé­tesítményeket, berendezé­seket. A végrehajtó bizottság megbízta a városi tanácsot, hogy dolgozzon ki részletes tervet — a megyei vb útmu­tatásai és szabályozása alap­ján — és adjon ki tanácsren­nyugatnémet és francia ku­tatók és ki tudná még felso­rolni, hogy kik jöttek az or­szágból és külföldről. Amikor azt kérdem tőle, hogy kik jöttek a megyéből, kicsit vár a válasszal. Onnan is voltak, s sorolni kezdi: az állami gazdaságok fökerté- szei, a megyei növényvédő felügyelők, a nyíregyházi szakmunkásképző hallgatói. — És a termel őszövétkező­tekből nem jöttek? A válasza, hogy igen, jöt­tek. Nézi a könyvet, de kí­vülről, az öt ujján is el tudja sorolni, hogy honnan. Fé- nyeslitkéről negyvenen, Nyír- csaholyból ötvenem voltak itt. És jött tanulni a tuzséri Rákóczi Tsz kilenc szakem­bere. Csak ennyi lenne? Erre bólint a tudós szomorú meg­adással. Pedig lenne mát néz­ni, lenne mit tanulni. S a me­gyében mintegy 200 olyan kö­zös gazdaság van, amelyik foglalkozik gyümölcstermesz­téssel ! Ujfehértóra eljönnek No- voszibirszkből, eljönnek Ró­mából és Angliából is — ha deletet a levegő tisztaságvé­delmével kapcsolatban. Felhívták a figyelmet a végrehajtó bizottság ülésén arra is, hogy a város intéz­ményeinek jobban kellene él­ni azokkal a kedvezmények­kel, amelyeket a levegő­szennyeződés elleni küzde­lemben a központi szervek biztosítanak. A továbbiakban a sütőipar fejlesztésének támogatásá­val foglalkozott a végrehajtó bizottság. A lakosság kenyér- és péksüteménnyel való el­látása, annak javítása jelen­leg is nagy fontosságú fel­adat. Uj üzemeket építenek, a meglévőket pedig bővítik és korszerűsítik. A sütőipar korszerűsítése és bővítése elsősorban a megyének azon területein indokolt, ahol a kis és korszerűtlen sütőüze­mek miatt rendszeresen nem tudnak friss kenyeret és pék­árut a boltokba vinni. En­nek megfelelően Záhony térségében, Tiszavasvári és Balkány nagyközségben, va­lamint a tiszaháti községek­ben indokolt elsősorban a sütőipar kapacitásfejlesztése. A megye sütőiparának fej­lesztésére a IV. ötéves terv időszakára az Országos Tervhivatal 55 millió forin­tot irányzott elő. Ennek fel- használása már megkezdő­dött, többek között ebből tá­mogatják a Nyírbátorban és Tarpán épülő kenyérgyárak befejezését. v _ , , ....... A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy az 55 millió forintból még rendelkezésre álló összeg erejéig pályázatot hirdet ÁFÉSZ-ek, tsz-ek, állami gazdaságok és társu­lások számára. Uj egységek építését, a régiek bővítését, a meglévők rekonstrukcióját kívánják támogatni, s a pá­lyázat célja, hogy a leghasz­nosabban tudják elosztani a meglévő milliókat. Ezt követően a végrehajtó bizottság egyéb ügyeket tár­gyalt M. S. nem is a múlt évben —, de nem jönnek el Ujfehértóról és Nyíregyházáról, vagy nem jönnek el Kisvárdáról és Má­tészalkáról. Ismerem a ter­melőszövetkezeti elnökök, mezőgazdászok tavalyi útja­it. Eszembe jut hogy a tsz- szövetségek szervezésében mentek tapasztalatcserére Olaszországba, Ausztriába és Franciaországba. Baj, hogy ott voltak, hogy láttak, ta­pasztaltak? Egyáltalán nem baj. De, hogy ugyanakkor nem mennek el a megyeszék­helytől 18 kilométerre — az már sokat sejtet. 18 kilomé­terre és olyan eredményekért, amelyeket pedig alkalmazni tudnának a szövetkezetek­ben! Mondhatnánk azt is, hogy voltak másutt az országban, ahol. ugyancsak a kísérlete­ket,, az új és születő eredmé­nyeket látták. Helyesein tet­ték, de mégis érthetetlen, hogy senki — még egy ilyen állomás — sem lehet próféta saját hazájában. A kutatók eredményeit felsorolni nem lenne most helyénvaló, de mindenki tud­Megyényi járásnak is ne­vezik a nyíregyházit, mióta a volt tiszalöki és baktaló- rántházi járások községei­vel megnagyobbodott. Csak­nem 150 ezer lakója van a járásnak, határa Magytól Tiszadobig terjed, száz kilo­méteres hosszúságban. A te­lepülési, közigazgatási, gaz­dasági és kulturális válto­zások sajátosságokat kölcsö­nöznek a közéletnek, a poli­tikai életnek is. Ezekről — a megyényi já­rást jellemző — tennivalók­ról adott élethű képet a március 15-én, délelőtt megtartott járási népfront­bizottsági alakuló ülés. öt­venhat falugyűlés előzte meg a járási bizottság megalaku­lását, melyen csaknem hét­ezren vettek részt, s több mint négyszázan szólaltak fel, általában közérdekű kérdésekben. A 418 felszóla­ló többsége a lakóhely köz­ségpolitikai feladataival, a csatolt községek további községfejlesztési lehetősé­geivel, a társadalmi összefo­gással foglalkozott. Kisközségek u javaslata Hudák István, a népfront járási titkára beszámolójá­ban külön figyelmet szentelt azoknak a problémáknak, amelyek a nagy kiterjedésű járás sajátosságaiból a nép­frontra is több munkát, tö­rődést rónak. Eredménynek számít, hogy a nagyobb köz­séghez tartozó kisebb, úgy­nevezett csatolt községekből is beválasztottak egy-egy dolgozót a nagyközségi nép­frontelnökségekbe, ahol a kisebb „testvér” érdekeit megfelelően képviselhetik, így volt ez Baktalóránthá- zán, Gávavencsellőn és Le­veleken. De mar a falugyű­léseken is szóvá tették — és a népfront- járási bizottsá­gának alakuló ülésen is megerősítették —, hogy egyes kisebb községekben nem elegendő a heti három­napos tanácsi szolgálat, ennyi idő alatt a lakosság ügyes-bajos dolgait nem mindig lehet elintézni. Ja­vasolták — többek között Paszabon és Nyírjákón —, hogy a tanácsi dolgozók kö­zül egy alkalmazott a hét minden' napján tartson a csatolt községben ügyeletet. A csatolt községek szolgálta ­ja a megyében, hogy az állo­más a gyümölcsösök — első­sorban az alma — rekonst­rukciójával, a bőtermő meggy fajták kinemesítésével foglalkozik elsősorban. A fe­hértói P—2-es meggy éppen tavaly részesült fajtaelisme­résben. Igaz, hogy az itteni kísérletek alapján sövényül­tetvényt létesített a Csenge­ti Állami Gazdaság és a nagyszekerest tsz, s az újfe­hértói szakszövetkezet. De csak ez önmagában igen kevés. Pedig a szakkönyvek, az újabb eredményközlő írá­sok már ott járnak: ezeket a kísérleti eredményeket pro­pagálják, a támrendszer nél­küli sövény problematikáját Ismertetik. Az állomásnak külön gyü­mölcstermesztési kutatási célprogramja van. Amikor ezt összeállították, a gyakor­lati szakembereket is meg­kérdezték: milyenek az el­képzeléseik, mihez kérik a kutatók segítségét? így ala­kult ki a kutatás célja, amely szerint komplex mó­don keresik a megoldásokat, tási igényeire is nagyobb fi­gyelmet szükséges fordítani, mondták el Paszabon, ahol általában nem jutnak gáz­palackhoz a közeli Ibrányi ÁFÉSZ gázcseretelepén, pe­dig a paszabi célrészjegyek ára is segített létrehozni az így készült telepet. Az alakuló ülésen a fél­éves munka programjában életszerű, a valóságos igé­nyeken alapuló feladatokat szavaztak meg a részvevők. Kiemelkedik ezek közül az a nagyszabású és az egész járásra kiterjedő felmérés, melyet a felnőttoktatás, a dolgozók iskoláinak életre keltése céljából végeznek el a népfront társadalmi munkásai. Korábban is jó hagyományai voltak a fel­nőttek iskolai képzés-ének, számos új módszerrel pró­bálkoztak, többek között De- mecserben a tantárgycsopor­tos oktatással, de Tiszadadán is eredményeket értek el a felnőttoktatás modernebb módszereinek alkalmazásá­val. Az első fél év során meg­vizsgálják a járásban az ál­talános iskolák ás napKozi otthonok helyzetét is, ki­dolgozzák a javaslatokat és tanácsülések elé terjeszti« azokat. Több értelmiségi an­kétet is tartanak, úgy terve­zik Tiszavasvári'ban a köz­ségfejlesztésről, Demecser- ben a párt ifjúsági határoza­táról — és az ifjúsági tör­vényről — rendeznek eszme­cserét a helyi értelmiségi dolgozókkal. Bánóm Gyula felszólalása A Vitábán azokra a fel­szólalókra,, figyeltek jobban, akik nem általánosságban beszéltek a népfront helyi szerepéről, a járásban elvár­ható közös munkákról, ha­nem elemzően, javaslatok­kal, fontos észrevételekkel tartalmasabbá tették a munkaprogramot. Felszólalt az alakuló ülés vitájában Bánóczi Gyula, a nyíregyhá­zi járási pártbizottság első titkára. Köszönetét fejezte ki a népfront áldozatkész társadalmi munkásainak a közérdekű fáradozásért. El­mondta, hogy továbbra is a népfrontmozgalom egyik fontos kötelessége, hogy a megválasztott bizottságok, elnökségek megtalálják az a legjobb módszereket a ter­mesztés, a tárolás és feldol­gozás korszerűsítésére. Ez imaigában foglalja az élelmi­szeriparban folytatott kuta­tást is. Hogyan juthat el az itteni munka eredménye a gyakor­latba? Úgy hiszem, a kérdés itt is jogos. A válasz megle­pő: sok formában. Az egyik és igen lényeges út a kutatók és a gyakorlati szakemberek kapcsolata. A másik a mun­kakapcsolat, amely szerint amit az állomáson jobbnak tartanak, mint a korábbi el­járások, azt igyekszenek ál­lami és szövetkezeti gazda­ságokban beállítani. Az in­tenzív meggy sövénye« fa­alakját — a jövő faalakja! —- eddig összesen három me­gyei gazdaság állította be, de az eredmény máris egyértel­mű. Egy feladat például a vegyszeres gyümölcsritkítás technológiájának kidolgozása. Az itteni vizsgálatok eredmé­nyeként alkalmazza ezt a módszert az ország öt állami gazdasága: a hosszúhegvi, a bajai, a pécsi, a városföldi — és végül egy sízabolcsi, a mátészalkai tangazdaság. A gyakorlat tájékoztatására nem igen lehet panasz. Elő­adásokat tartanak az újfe­hértói kutatók a mezőgazda- sági főiskolán, a TIT-ben, az Agrártudományi Egyesület­ben, a megye több agrárklub­jában, mint a tuzséri, fényes- litkei, vajai, fehérgyarmata, nyírmeggyesé és kotaji klu­utat minden réteghez, s fő« ként azokhoz, akik még tá­vol maradnak a közért való munkálkodástól. „Nem jó az, ha minden ér­tekezleten, nagyjából ugyan­azokkal az arcokkal találko« zunk. Keresni szükséges az új formákat, több csoportos beszélgetéseket szervezve, házaknál tíz-tizenöt ember számára. így könnyebben megnyilatkoznak az embe­rek, felszabadultabban mondanak véleményt. Na­gyobb figyelmet kell fordí­tani a kor és a nem szerinti érdeklődésre, mert egészen más kérdések foglalkoztatják az idősebbeket, mint a fiata­lokat, mások a gondjai a nőknek. Külön is felhívta a figyel­met Bánóczi Gyula arra a halaszthatatlan tennivalóra, amelyért a népfront is sokat tehet; az eljáró dolgozó fia­talok és a más községbe városba járó diákok számá­ra helyben is gondoskodni kell tartalmas, színes prog­ramról, jó ifjúsági életről, Ök azok a fiatalok, akik ki­esnek a munkahelyi és as iskolai ifjúsági szervezet ha­tóköréből, s otthon sem gon­dolnak rájuk. A munkások gondjai Megemlítette felszólalásá­ban, hogy a népfront is tö­rődjön többet a munkásois életének jobb megismerésé­vel, hallgassa meg ankéto­kon, találkozókon a gondo­kat és továbbítsa az illeté­kes párt- és tanácsi szervek­nek. Végül arról szólt a já­rási pártbizottság első titká­ra: színes, eleven programot dolgozzanak ki a népfront- bizottságok minden község­ben, s erősítsék a mozgalom vitafórum jellegét. ’ " A felszólalók több problé­mát tettek szóvá, Kovács M, János Nyírtelekről az egész­séges ivóvízért tett fárado­zásról beszélt. Bálint Sán- domé Gávavencsellőről egyebek közt az óvoda hely­zetét, mint egyik legfogó- sabb gondot említette. A vitát követően a 71 tagú új bizottság megszavazta a fél­éves munkaprogramot, majd! megválasztották a tizenöt tagú járási népfrontelnöksé­get. A népfront járási titká­ra ismét Hudák István lett. p. a bókban. Szimpotácnokon^ gyakorlati bemutatókor» vesznek részit, amennyi as erejükből és idejükből telik; rájuk nem lehet azt monda­ni, hogy nem tartanak kap^ csőlátót az élettel. Akkor hát miért ez a kö­zöny? Közösen fogalmazunk, a elnézést azoktól, akikéit nem illet: ahhoz, hogy mindenütt feltámadjon a tudományos munika, az új iránti igény, ahhoz időnek kell eltelnie, Ahhoz olyan szellemi kapaci­tásra van szükség a gyakor­latban is, amilyen ma még nincsen a megyében. Szak­emberekben — ami a számo­kat illeti — már nem áll rosszul a megye mezőgazda­sága, a kertészet. Ám, a szám még nem minden. Másrészt erősödni is kell a szövetkeze­teknek ahhoz, hogy felismeré­sük mellett anyagi eszközeik is legyenek az új elterjeszté­sére, bevezetésére. Mert anyagi áldozatok nélkül a tu­dományos kísérletek eredm •- nyelt bevezetni nem lehet. S harmadrészt: ott lehet eredményt elérni egy-egy gyümölcskultúrával, ahol a régi módon a megélhetést biztosítani már nem lehet. Akkor fognak az új felé for­dulni. Mikor lesz ez, korán, vagy későn? Következik: Közkinccsé válni. A tudomány és műrészét szabolcsi műhelyeiből (4.) Kopka János riportsorozata A kapu nyitva áll

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents