Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-15 / 63. szám

KX1X. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM ARA: 80 FILLER 1973. MÁRCIUS 15, SZERDA Fiatal műszakiak fóruma (3. oldal) Olvasóink írják (4. oldal) Újítások Tornyospálcán (5. oldal) Tototanácsadó Szavak játéka? LAPUNK TARTALMÁBÓL« [7. oldal) (7. oldal) Ünnepeljük Petőfit, Petőfihez méltóain! Ma ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Az országos emlékbizottság felhívása Petőfi Sándor emléke előtt tiszteleg a ma­gyar nép, a halhatatlan költő születésének százötvenedik évfordulóján. Petőfi Sándor emléke előtt tisztelegnék szerte a •'dlágon azok a magyarok is, akik a haza határain kívül élnek, de őrzik a magyar néphez tartozás érzéseit, és őrzik nemzeti érté­keinket. Petőfi Sándor emléke előtt tisztelegnek a Világ népei, a már felszabadultak és szabad hazát építők, s azok közül is egyre többen, emeiyek szabadságukért küzdve erőt merít­hetnek a szabadságharcos költő művéből. A Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa, a forradalmi munkás-paraszt kormány és ea Hazafias Népfront által létrehívott Petőfi- emlékbizottság ünnepre hívja a haza és a vi­lág, a „népek hazája” népeit, polgárait, a sza­badság és a költészet tisztelőit. Ünnepelni hívjuk mindazokat, akik adó­sai a költőnek, mindazokat, akiknek sorsába beleszólt valamikor Petőfi műve, Petőfi áldo- eata. Ünnepelni hívjuk a fiatalságot, „Petőfi nemzedékét”, ünnepelni hívjuk mindazokat, akik felelősnek érezvén magukat a haza, a nép, a népek sorsáért, felelősséget vállalnak az emberi gondolat, a művészet, az irodalom sorsáért. ★ Petőfi Sándort ünnepeljük, aki a magyar nép történelmi mélységekből fakadó törekvé- iseit és legmagasabb érdekeit kifejezve emelt halhatatlan költői szót az elnyomás, a feuda­lizmus ellen. Azt a költőt ünnepeljük, aki köl­tői értelemben már akkor felszabadította a magyar népet, az elnyomott jobbágyot, a meg­alázott értelmiségieket, a kisemberek tömegeit, amikor hazánkban még hűbériség uralkodott, amikor botozták a parasztot, és a nemesi ku- tyabőmek nagyobb volt a becsülete, mint a szellem emberének. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki népe tár­sadalmi szabadságáért küzdve, az elsők közé emelkedett a magyar nemzeti függetlenségért harcolók sorában. A plebejus demokratát ün­nepeljük. a népi forradalmárt, aki nem kérte, de messzehangzó költői szóval követelte a ki­zsákmányolás megszüntetését; aki mar akkor hitet tett Magyarország önállósága és füg­getlensége mellett, amikor még a haladó szel­lemű középnemesi politika képviselői sem tet­ték meg az elhatározó lépést ebben az irány­ban. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki az egész emberiség szabadságában jelölte meg az em­berhez és a költészethez méltó küzdelem végső célját. A magyar plebejus a világ népeit ölelte át forradalmas szabadságszeretetéved, Heine, Victor Hugo, Dickens, az orosz forradalmi de­mokraták kortársaként, a korai szocialista és kommunista eszmék európai és amerikai szét- hutlámzásának időszakában, a nemzeti lét ön­tudatára ébredő kelet-európai népek feleszmé- lésének, Marx és Engels első küzdelmeinek éveiben. Következetesség a társadalom dolgai­nak elrendezésében, következetesség az igazi nemzeti érdekek kimondásában és következe­tesség a forradalmi demokratizmus program­jának nemzetközivé, világméretűvé tételében; e közös gyökerű törekvések egységét példázza elmúlhatatlanul Petőfi élete és műve. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki a népet, a nemzetet, az egész emberiséget ^ ölelte át ver­seivel, bizonyságot téve a költészet hatalmá­ról. A költők — hirdette Petőfi — „világot — alkotnak az ember elé", a költészet ezért „olyan épület — mely nyitva van boldog-bol­dogtalannak, — mindenkinek, ki imádkozni vágy, — szóval: szentegyház, ahová belépni. _ bocskorban, sőt mezítláb is szabad”. Ezért a költői parancs; ,Előre hát mind, aki költő, — A néppel tüzön-vizen ái!” Az ekként értel­mezett költészet magaslatáról látta és ítélte el Petőfi az ország nemes urait, patopáijait és óhitű táblabíráit, akik saját kiváltságaikat féltették a szellem napvilágától, az irodalom­tól is. A népért, nemzetért, emberiségért felelős költészet eszménye és gyakorlata Petőfi szá­mára az élet gazdagságának irodalomba eme­lését jelentette. Annak a világnak a költészet­be fogadását, amelynek középpontjában a sza­badsághoz, az igazi élethez méltó, a teljes élet­re váró ember áll: a népet megtestesítő em­ber. a nép fia. Petőfi a plebejus fellépés költői feszültségével telíti a tájat, a magyar Alföld képét. Népdalaiban, szülőket ölelő költemé­nyeiben és szerelmes verseiben a nép érzelmi világának .gazdagsága, lelki kincseinek szépsé­ge, emberségének meleg fénye tükröződik, emelkedik egyetemes érvényre. Petőfit ünnepeljük, aki a nép világát emelte költészetbe, s a népi jellem mértéke szerint kívánt új természetet adni a nemzet jobbik felének, mindenkinek, aki részt vállalt a haza felemelésének nagy munkájában. Pe­tőfi mandátum nélkül is a magyar falu népé­nek küldötte volt a közéletben, s a városi for­radalmi rétegek szószólója a parasztság előtt. Otthona volt a falu és a város, mert tudta, hogy nem a falu és a város állanak egymással szemben a magyar társadalom történelmi út­ján, hanem a falusi szegények az elnyomóik­kal, s a városi szegények a kizsákmányolóikkal. A nép: Petőfi számára a falu és a város sze­gényeit jelentette, s a feléjük közeledő, velük szövetségre lépő kisembereket, értelmiségie­ket, hanorácicwrokat. Petőfinek nem voltak il­lúziói afelől, mintha a népfiak, a jános vitézek és a maradi-nemes patópálok együtt menetel­hetnének a népi és nemzeti felszabadulás út­ján. Petőfi jól tudta, hogy a jános vitézeik és szilveszterek csak a patópálokkal szembefor­dulva teljesíthetik történelmi küldetésüket. De tudta azt is, hogy ez elkerülhetetlen harc nem cél, hanem elháríthatatlan eszköz, feladat a nép boldogulása, a nemzet függetlensége, a vi­lágszabadság felé vezető úton. Petőfit ünnepeljük, akinek, tett volt a sza­va is, de aki — ha ezt követelte a népszabad­ság ügye — vállalta a szavak folytatását: a közéleti, a politikai, a katonai cselekvést. Hősi halálát a következetesség erkölcsi fénye ra­gyogja be. Ünnepeljük Petőfit Petőfihez méltóan! Ne csak a nevét, hanem a szellemét idézzük meg ezen az évfordulón. Azzal a nem hivalkodó ám jogos öntudattal, hogy nemcsak emlék­napokon idézzük. Annyi görögtüzes ünneplés, annyi úri Petőfi-hamisítás után, a költő igazá­ért küzdő, s valamennyi gondolkodó értékes hagyományát folytatva, most a nép ügyét tör­ténelmi győzelemre vívó népi rendszer ünnep­li a halhatatlan költőt. Ünnepeljük Petőfit a magyar irodalom nagy hagyományaihoz méltón! Tudatosítsuk a felnövő új nemzedékben, hogy Petőfi művi nem véletlen csoda, hanem sok évszázadé; népi küzdelem, s egy nagyszerű irodalmi fej­lődés megkoronázása. Petőfi nem állott egye­dül az irodalomban — Vörösmarty, Eötvös Arany János kortársi és elvbaráti körében nőtt naggyá a lírája. S halálával nem szakad; meg művének hatása a magyar irodalomra. Szettemének folytatói a legnagyobbak: Vajda János, Ady Endre, József Attila. Petőfit ünne­pelve állítsuk műveit az emlékezés fénysuga­rába, jusson él minél többekhez, százezrekhez, milliókhoz Petőfi szava, a haza határain belül és a nagyvilágban. Műveit terjesztve eszméit terjesztjük, s ettől a nagyszerű feladattól tart­suk távol az ünneprontó frázisokat, a hangos­kodást és a tartalmatlan tisztelgést. Ünnepeljük Petőfit a szocializmust építő magyar nép történelmet fordító negyedszáza­dos küzdelmeihez méltón! Azok ünnepük most a minden elnyomás ellen szót emelő, a szabadságért óletét áldozó költőt, akik meg­teremtették a független, szabad Magyarorszá­got, akik megszüntettek minden osztályelnyo­mást, elvették a földet a földbirtokosoktól, a gyárakat a gyárosoktól, a bankokat a banká­roktól. s mindezt a nép tulajdonává tették. Azok ünnepük most Petőfit, akik megküzdői­tek az úri osztályok ellenállásával, a reakció különféle osztagaival, akik megnyitották a fél­emelkedés út ját a dolgozó emberek előtt az élet minden területén. Azok ünnepük most Petőfit — munkások, parasztok, értelmiségiek miüiói —, akik történelmi lépéseket tettek és tesznek a kultúra, a művészet, az irodalom meghódítá­sáért. a kultúra és a nép közé vágott szakadék megszüntetéséért. Azok ünnepük most Petőfit, akik jelenüket vállalva, jövőjükben bízva a szocialista népek .testvéri szövetségében fára­doznak a Petőfi megálmodta világszabadság megvalósításáért. A magyar nép emlékezik halhatatlan köl­tőjére. Budapest, 1972. március 15. A PETÜFI-EMLÉKBIZOTTSAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését 1972. március 15-re összehívták. A Politikai Bizottság időszerű nemzetközi kérdések, valamint az alkotmány módosításáról szóló előterjesztés megvitatását javasolja. (MTI) Kongresszusi kiildSttválasztó tanácskozás a Szatmár-beregi Tsz-ek Területi Szövetségénél Március 14-én került sor Mátészalkán a Szalmár-Bere- gi Termelőszövetkezetek te­rületi Szövetsége kongresz- szust előkészítő küldöttérte­kezletére. Siket Gyula, a TOT tagja, a küldöttértekez­let levezető elnöke köszön­tötte a tanácskozáson meg­jelent dr. Soós Gábort, a me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter első helyette­sét. dr. Nyiri Bélát, a TOT titkárát, Kállai Sándort, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkárát és dr. P. Szabó Gyulát a megyei tanács el­nökhelyettesét, valamint a tájegység 88 termelőszövet­kezetét képviselő küldötte­ket. Az írásos beszámolót Fagy- gyas Jenőnek, a szövetség elnökének szóbeli tájékozta­tója egészítette ki. A jelen­tés beszámolt arról, hogy a tsz-ek küldöttválasztó köz­gyűlései elérték céljukat. A tagság nagy körültekintéssel vitatta a mozgalmat és a táj­egységet érintő, a dinamikus fejlődést gátló, megoldásra váró feladatokat. A jelentés különös hang­súllyal szólt arról, hogy a nemzedékváltás üteme a szatmár-beregi termelőszőJ vetkezetekben nagy eltéré­sekkel jelentkezik. Közel 80 tsz-ben — elsősorban a ked- vezőtlen termőhelyi adottsá- guakban — nem volt,, vagy gyakorlatilag elhanyagolha­tó mértékű a fiatalok mun­kába lépése. Ez egyoen kó> moly figyelmeztetés is, mert éppen ezekben a tsz-ekben nem áll rendelkezésre az élőmunkát helyettesítő ele­gendő gép és a kémiai anya­gok beszerzését biztosító fej­lesztési forrás. Ezekben a (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődlek a forradalmi ifjúsági napok eseményei megyénkben Ma nagygyűlés Nyírvasváribait A forradalmi ifjúsági na­pok megyei megnyitó ünnep­ségére ma kerül sor Nyír­vasváriban. A megye terüle­tén néhány helyen azonban már megkezdődtek az ün­nepségek. Elsőként a vásárosnamé- nyi járás fiataljai emlékez­tek meg az 1848-as szabad­ságharc, a Tanácsköztársa­ság és a Kommunista Ifjú­sági Szövetség megalakulá­sának évfordulóiról vasárnap Tarpán, ahol megkoszorúz­ták a hősi emlékművet. A hatszáz fiatal részvételivel megrendezett ünnepség — amely a járás nyitóünnep-, sége volt — tábortűzzel, majd ifjúsági bállal ért vé­get Kedden kezdődött meg a mátészalkai járás* fiataljai­nak ünnepségsorozata a nagyecsedi kultúrotthonban, ahol nagygyűlést tartottak a községi KISZ-bizottság szer­vezésében. A nagygyűlést a nagyközséghez tartozó KISZ- szervezetek ünnepi műsora követte. Ugyancsak kedden tartot­ták a forradalmi ifjúsági na­pok járási megnyitóját Nagy - kállóban is a Szabadság­kertben lévő hősi emlékmű­nél, ahol a járási KISZ-bi- zottság koszorút helyezett el az emlékmű talapzatán. A nyíregyházi járás fiatal­jainak megnyitó ünnepségé­re is tegnap este került sor Ibrányban, ahol az ifjúsági nagygyűlést fáklyás felvonu­lás, majd a Kossuth-szobor megkoszorúzása követte. A honvédség tűzijátéka után ifjúsági bál tárta a forradal­mi ifjúsági napok nyíregy­házi járási megnyitó ünnep­ségét. A mai napon tovább foly­tatódik. illetve a megyei megnyitóval kezdődik az április 4-ig tartó ünnepség- sorozat Nyírvasváriban. de ifjúsági nagygyűléssel ünne­pel a fehérgyarmati járás if­júsága is, majd koszorút he­lyeznek el a hősi emlékmű­nél. A kisvárdai járás KISZ- szervezetei a mándoki Pető- fi-szobornál emlékeznek meg a hármas évfordulóról, va­lamint Dózsa Györgyről, szü­letésének közelgő 500. év­fordulója alkalmából. Kis­várdán, az ünnepségsorozat városi megnyitóját délután két órakor tartják a Császy László gimnáziumban, ahol a közép- és szakközépiskolás fiatalok mellett ott lesznek a város üzemeinek, intézmé­nyeinek KISZ-fiataljai is. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkára kedden Heves megyébe láto­gatott. Egerben a pártszék­házban Oláh György, a He­ves megyei pártbizottság el­ső titkára és Fekete Győr Endre, a megyei tanács el­nöke fogadta a vendéget. A megye politikai, gazdasági és kulturális életéről elhangzott Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke kedden látogatást tett a Pa­píripari Váüalat budafoki gyártelepén, ahol megtekin­tette a 21-es számú Állami Építőipari Vállalat kivitele­zésében folyó építkezéseket. A vendéget a budafoki gyár­telepen Sárosi Sándorné könnyűipari miniszterhe­Nyíregyházán délelőtt fia órakor a Kossuth-szobor megkoszorúzásával, délután pedig Irinyi Dániel emlék­művének koszorúzáséval kez­dődnek meg a forradalmi if­júsági napok rendezvényei. Jelentős rendezvénye less a forradalmi ifjúsági napok­nak a ma este 19 órakor kez­dődő tiszavasvári ifjúsági napok. A már hagyományos­sá vált egyhetes gazdag prog­ram nemcsak a nagyközség, hanem a környező falva« fiataljainak is rangos ese­ménysorozatot ígér. tájékoztatót követően Gás­pár Sándor — Oláh György és Fekete Győr Endre társa­ságában — látogatást tett a szakszervezeti székházban, ahol Mudriczki János, ,a Szakszervezetek Heves Me­gyei Tanácsának vezető tit­kára, a szakszervezeti moz­galom helyi tapasztalatairól, a Heves megyei dolgozójc élet- és munkakörülményei­ről tartott tájékoztatást lyettes, valamint a 21-es szá­mú Építőipari Váüalat veze­tői tájékoztatták az itt folyó beruházási munkákról, az építkezés helyzetéről. Dél­után Apró Antal a 21-es szá­mú Állami Építőipari Válla­latnál aktívaértekezleten tá­jékoztatta a megjelenteket időszerű belpolitikai és nem­zetközi kérdésekről. Gáspár Sándor Heves megyéken Apró Antal a Papíripari Vállalat budafoki építkezésein VIIÁ6 PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents