Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-02 / 52. szám

4. oldal 1972. mlrefus f. Korunk mezőgazdasága MI ÍGY csináljuk Megvitatták a rakamazi Győzelem Tsz középtávú üzemfejlesztési tervét A rakamazi Győzelem Ter­melőszövetkezetet — a me­gyei szervek javaslatára — a MÉM, a kiskörei vízlép­cső és öntözőrendszerbe tar­tozó gazdaságok közül mo- dellgazdasággá nevezte ki. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem üzemtani tanszéke 1969-ben elkészítette a sző. vetkezet középtávú üzemfej­lesztési tervét. Közben a gazdasági szabályzók változ­tak, ezért módosították az eredeti tervet. A módosító tanácskozásra a közelmúlt­ban került sor, ahol a me­gyei szervek képviselőin kí­vül részt vettek a tervezők, a MÉM Tisza-vidék Mezőgaz­daságfejlesztési Irodájának szakemberei és a termelő- szövetkezet vezetői. A szükséges módosítások A termelőszövetkezet az elmúlt évben már a terv sze­rint dolgozott, ennek elvei alapján kezdte el a beruhá­zásokat. A módosított terv­ben helyet foglal a jól jöve­delmező zöldborsótermesz­tés. Az öntözés belépésével bizonyos kertészeti szerkezet, változás is szükséges. A megváltozott. hitelpolitika következményeként a koráb­ban tervezett gépjavító tele­pet a IV. ötéves tervben nem építik meg. Az átdolgozás célkitűzései között hangsú­lyozzák a tervezők: nagyobb gondot kell fordítani azáru- növény-termesztésre, a bel-- vízrendezésre, talajjavításra, a korszerű technológia alkal­mazására és a komplex szarvasmarhatelep jövedel­mezőségére. A gazdaság összes területe 3746 hektár, amiből 1972-ben 360 hektárt öntöznek, de 1973-ban már 1900 hektárra növekszik, amely azután változatlan marad az ötéves terv idején. A szántóföldi árunövény-termesztésben a hozamterveken nem változ­tattak, ezeket az elmúlt évek eredményei igazolták. Né­hány jelentősebb területen termelt növény tervezett termésátlagát megemlítenénk az öntözés előnyének alá­támasztására. Cukorrépából 521 mázsát, burgonyából 173 mázsát, ’ zöldborsóból 34,7 mázsát; paradicsomból 313 mázsát és zöldbabból 69,6 mázsát terveznek hektáron­ként. Az öntözött szántóte­rületen hektáronként 371 ki­logramm vegyes műtrágya hatóanyagot kívánnak fel­használni. A gyümölcstermő terület a szántóhoz viszonyítva 12 szá­zalékkal szerepel, ezenbelül legjelentősebb az alma, mely 169,9 hektár hagyományos és 57,5 hektár sövény művelésű. Az alma teljes területe öntö­zésre tervezett, ennek meg­felelően sövényművelésben 347 q.'ha, a hagyományos te­rületén 174 q/ha hozamot terveztek. Ezek reálisak, a tervezett technológiák betar­tásával elérhetők. A szarvasmarha­tenyésztés A termelőszövetkezet a fejlesztési terv szerint az ál­lattenyésztésben csak egy állatfajjal — a nagy kiterje­désű legelőterület adta lehe­tőség kihasználására — a szaryasmarhá.-tenyésztési ágazattal kíván foglalkozni. Az új gazdasági ösztönzők, a felvásárlási és takarmány­árak változása miatt módo­sultak a költségek, így a tervet is módosítani kellett. Az új terv szerint az ágazat termelési értéke 2 millió 400 ezer forinttal, a ráfordítási költségek egymillió 900 ezer forinttal növekedtek, végül is az ágazat nyeresége fél­millióval több, mint a ko­rábbi tervszerint. A tehené­szet végleges létszáma 600 darab lesz. Az egy állat ho­zamát 3240 kilogramm tej­ben határozzák meg. Ez kö­zepes hozamnak számít, de figyelembe kell venni, hogy az állomáhy nagyrészt vá­sárolt alapanyagból szárma­zik, sőt azt is, hogy 2400 ki­logrammos bázishozamból indultak, A tervidőszak vé­gére 840 kilóval növelik a tejhozamot, ez a körülmé­nyeket figyelembe véve reá­lis. A tervidőszak jelentősebb beruházásait; a szakosított szarvasmarhatelep, az öntő. zőtelep és a gépvásárlás je­lenti. A vállalati eredményesség alakulása Ágazat Termelési Term. Nettó Munka­Bruttó érték ktsg. jöved. díj jövedelem mFt mFt mFt mFt mFt Árunövény 34 530,4 20 190,0 14 340,4 2 070,9 16 411,3 Kertészet 6 254,5 5 018,0 1 236,5 1 606,2 2 842,7 Gyümölcs 21 470,4 14 829,0 6 641,4 3 489,9 10 131,3 Sz-marha 15 811,8 12 600,5 3 211,3 2 098,0 5 309,3 A sok egyéb mutató közül támpontul talán annyit még érdemes ideírni, hogy az egy hektárra jutó termelési érték 18 101 Ft, a bruttó 8084 Ft és a nettó jövedelem 6029 Ft. A bázisévhez viszonyítva a vál­lalati szinten tervezett ter­melési érték növekedése 248 százalék, a bruttó jövedelem 302 százalék, a nettó jövede­lem 767 százalék. A nettó jövedelem növekedése a leg­jelentősebb a gyümölcs- és zöldségtermesztésben, mivel ezen ágazatokban több, mint tízszeresére nő a jövedelem. A vállalati eredményterve, zés feszített, de a termelési feltételek megváltozását fi­gyelembe véve reálisnak te­kinthető. A termelőszövetke­zet középtávú üzemfejleszté­si terve tükrözi a fejlettebb gazdálkodási színvonal el­érésére irányuló törekvést, amely egyrészt vezérelte az üzem vezetőit és a tervező­ket a munka elkészítésénél. Sürgős a gyümölcsös korszerűsítése A vitában szóba került töb. bek között, hogy a gyümöl­csös! tésben felülvizsgálják a málna, ribizli és a szamóca jövedelmezőségét, az elérhe­tő minőséget. Például a sza­móca kötött talajon annyira szennyeződik, hogy nagy­üzemi méretben nem lehet jó minőséget termelni. Sür­gős teendő a hagyományos gyümölcsösök egy részének rekonstrukciója, korszerűsí­tése, mégpedig sövényműve­lésre. A gépjavítóműhely- építésre előirányzott 12 mil­Négyszá/.inázsás rekord! Yencsellőn bizonyítónak: érdemes cukorrépát termelni A gávavencsellői Szabadság Tsz az elmúlt évben tervezett 100 holddal szemben 113 hol­don termelt cukorrépát. A nemrég tartott zárszamado közgyűlésen különösen dicsé­retet kapott az ipari növény termelési eredménye. Novák László tsz-elnök a követke­zők szeiint mondta el az eredményesség módszereit. — Az elmúlt évben hol­danként 180 mázsa hozamot terveztünk. S az előirányzott 18 ezer mázsával szemben 30 ezer 213 mázsát takarítottunk be. A többletértékesítés hasz­na jól jött a közös kasszájá­ba. Számos növényápoló ta­gunk ért el területén 400 má­zsa holdankénti átlagnak megfelelő eredményt is. — A vetést jól előkészíteti teil a jón, őszi mélyszán Lásba végeztük. Egy táblán mái március 27-én, a többin ápri­lis 5-én és 6-án tettük földbe a vetőmagot. A vetést traktoi vontatású vetőgéppel végez­tek. — Ami a tápanyagellátást illeti, tudjuk, nem érdemes szűkmarkúnak lenni. A répa­terület nagy részére 8 mázsa háromszor nyolcas keverésű (összetételű) műtrágyát jut­tattunk holdanként. De a li­es számú üzemegységben, »hol nyárra az öntözést biz­tosítani nem lehetett, holdjá­ra 211 mázsa szerves trágyát is adtunk. — Minden körülmények közt -igyekeztünk biztosítani az optimális növényápolása és védelmi teendők végzését. Különösen ügyeltünk arra, hogy a répaterület el ne gyo- mosodjon, többször is végez­tünk sorközi talajlazítást. — A répa betakarítását — gyári egyezség alapján — a burgonya feLszedése után kezdtük meg. De akkor aztán minden számba jöhető erőt összpontosítva, október 29-i kezdéssel, öt nap alatt rend­kívül gyorsan végrehajtot­tuk. — A répaszállítást, amely nagy hozamát tekintve nem kis feladatnak ígérkezett, no­vember 3-án kezdtük meg, 18-án fejeztük be. Egy nap­pal azelőtt, hogy a rendkívül hirtelen érkezett téli fagy be­köszöntött. Ezt csak úgy tud­tuk végrehajtani, hogy az összes fogaterő, tyaktorvon- tatású szállítóeszköz és a te­hergépkocsink semmilyen más munkát nem végzett. — Mindez együttvéve — és dióhéjban, elmondva — eredményezte, hogy a cukor­répa közel egymillió forinttal növelte terven felüli bevéte­lünket. — Termelési módszai-ednket tökéletesítve, már idein to­vábbi 10 holddal növeljük eukorrépa-területünket. Tesz- szük ezt annál Inkább, hogy még kedvezőbben alakult az értékesítési ár, plusz hozzá mázsánként 5 forint termelési felár. (ab) lió helyett, mintegy két­millió forintot használnak fel, színékre, eszközökre. Ugyancsak meggondolandó a drága palántanevelő teljes nagyságban való felépítése. A tervben előírt drága palán­tanevelő akkor lehet gazda­ságos, ha egész évben ki­használják. ez pedig csak vi­rággal lehetséges, aminek nem biztos, hogy jövedelme­ző piaca lenne a közelben, így a palántanevelést jó­részt fólia alatt oldják meg. Szó esett még a takar- mányellátás, a szakmunká­sok biztosítása és a tsz pénz­ügyi helyzetéről. Ugyanis a megjelent pénzügyi szabály­zóik nem tesznek különbséget a modeA- és egyszerű gazda­ságok között. Szükséges len­ne a modellgazdaságokat pénzügyileg külön kezelni — sajátos problémáik vannak. Summázva azt lehet monda, ni, a gazdálkodás eddig is bizonyította: a középtávú terv helyes, a feltételek adottak és a feszített tervet teljesíteni tudják a további években is. (Cs. B.) A palántanevelés korszerűsítése * Magvetés Szabolos-Szatmár megyé­ben, ahol a tsz-ek kevés sza­porítóházzal rendelkeznek, palántanevelésre a leginkább elterjedt, különböző anyagból készült, biofűtóses hollandi- ágyak használatosak. A hollandi ágyak nagy szé­lességük (2,8 m) folytán ne­hezebben kezelhetne a ha­gyományos egysoros meleg­ágyaknál, így különösen gon­dót jelent a magvetés. Sajnos a magvetést legtöbb üzemben szórva végzik, ami egyrészt vetőmagpazarláshoz vezet (legtöbb esetben elvetik az összes magot, amit a Kerti- mag Vállalat javasol 1 kh- ra), másrészt a vetés egyenet­len, így a felnevelt palánta minősége is egyenetlen és nem kielégítő. A szórt vetés kizárja a palántaállomány gyomtalanításának, a palán­tanevelő ágy talajának por­it any ítását. ami szintén a pa­lánták minőségének romlásá­hoz vezet. Azok a szakemberek, akik megszívlelték ma is élő leg­nagyobb zöldséges szakembe­rünk szavait (Somos akadé­mikus). hogy a pálá.ntaneve- lés a zöldségtermesztés fun­damentuma, rátértek a sor­vetésre. Ennek eszköze a ha­gyományos egysoros ágyak­ban a sorkihúzó rács volt és a lapogató deszka. (A sortá­volságnak megfelelő távol­ságra éles léceket szögeitek össze és ezzel jelölték ló a sorokat.) Ezt a sorkihúzó rá­A mezőgazdasági gépek árváltozása A hazai gépgyártás — mint ismeretes — jelentős színesfém- és műanyagim­portra szorul. Az elmúlt években emelkedett ezeknek az anyagoknak a világpiaci ' ára, amit eddig nem hárítot­tak tovább a felhasználókra, hanem a költségvetésből té­rítették meg. A felhasználók értékítéletének reálisabb ki- ( alakítására és a költségvetési terhek mérsékelése miatt vált szükségessé, hogy most a vi­lágpiaci áremelkedéseket a hazai árakban is érvényesít­sék. A mezőgazdasági gépárak emelésénél a realitásoknak jobban megfelelő forgalma­zási költségeket is figyelem­be vették. A gépeket .az AGROTRÖSZT forgalmaz­za, és vállalja a folyamatos termelés és az idényszerű felhasználás összhangjának megteremtését oly módon, hogy a szükséges termelő- eszközökből megfelelő nagy­ságú készleteket tart. Az eddigi árrések azonban nqm biztosítottak fedezetet a megfelelő színvonalú kész. letek finanszírozására és így a növekvő igények kielégíté­se a kereskedelemben pénz­ügyi nehézséget okozott. Ezeket a nehézségeket vagy a készletek csökkentésével, vagy a szükséges ' pénzügyi fedezet biztosításával lehet csak felszámolni: miután az előbbi megoldás rontaná a mezőgazdaság anyagi-mű­szaki ellátását, ezért nem jö­het számításba, tehát a fel­használóknak a készlettartás költségeiben kell a jövőben nagyobb részt vállalniok. Az árváltozásnál figyelembe vet­ték azt is, hogy 1968 óta nem változtak a mezőgazda- sági gépek üzemi beszerzési árai, annak ellenére, hogy az ipar több gép termelői árát felemelte. Emiatt vált szükségessé a mezőgazdasági gépek árai­nak mintegy 8 százalékos át­lagos emelésé. Az áremelés mértéke géptípusonként — a színesfém- és a műanyagtar­talom nagyságától függően — változó. Az árváltozás a mezőgaz­dasági üzemek számára költ. ségnövekedést jelent, ezt azonban a közelmúltban ho­zott felvásárlási áremelé­seknél már figyelembevették. Az új árak 1972. március 1-től érvényesek. (MTI) csőt váltotta fel a hollandl­ágyakban használatos taposo- deszfca. (50 cm széles, 140 cm hosszú deszkára 10 db háromszögletű lécet szegei­nek és azt a föld felszínére helyézve, a háromszögletű lé­cek nyomják be a sorok he­lyeit.) Ennek hátránya, hogy a vetőasszonyok súlya alatt az egész melegágyi földréte­get (14—16 cm) összetömörí- ti, ami kedvezőtlenül hajt a növények gyökereinek fejlő­désére. A felsorolt hátrányok ki­küszöbölését célozta az az újítás (Muzsik, Varga), amit 1963-ban készítettünk el a K. K. I. újmajori telepén (Nógrád megye), és azóta a Nógrád megyei tsz-ek nagy részében használnak. Az 1. ábrán látható gyűrűs sarkihúzó hengert bármelyik: tsz bognárműhelyében házi­lag el lehet készíteni az áb­rán látható méretek alapján. Előnye azonkívül, hogy ' a földnek csak a felszínét tö­möríti (jó magágyat készít), a munka meggyorsítása. Hasz­nálatával a sorok kijelölése 3—4, de jó szervezés mellett 5-szőröse a taposódeszkáé­nak. Ennek megfelelően mé­réseink szerint a vetés gyor­sasága is 1,5—2-szerese a ta­posódeszkáról történő vetés­nek. Ennek jó kiegészítője a 2. ábrán látható sima kézi hen­ger, ami az eddig használt nyeles Tapogató deszkát hi­vatott helyettesíteni. Haszná­latuk igen egyszerű. A ge- reblyével elegyengetett mag­ágy felületét a hollandiágy­ban keresztbe lehengereljük, utána ugyanazzal a mozdu­lattal (oda és vissza) kihúz­zuk a sorokat a gyűrűs sorki- húzóval. A vetés a hollandi­ágyon keresztbe helyezett deszkáról történik. A szoká­sos 1,5—2,0 cm takaróföld el­terítése után újra a sima hen­gert használjuk. 28—30 Cel­sius- fbkos vízzel (10 liter egy ablak alá) az ágyat beöntöz­zük, rárakjuk az ablakokat és a vetésig letakarjuk. (Szal­ma, nád, vagy más hasurával, szorultság esetén műanyag fóliával.) Dr. Varga Imre főiskolai docens

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents