Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-12 / 36. szám

1972. február 12. fcETFT M ÁÖ V AT?bT?S7 A ff 5. oldal A nyírpazonyi Zöld Mező Tsz-ben idén 28 holdon foglalkoznak konyhakertészettel. E területhez már készítik a palántáknak valókat. A melegház kis 'tábláin szépen kikeltek a paprika, paradicsom, karfiol, karalábé és káposzta palántái. Képünkön: Asztalos Ferenc­ié és Szarka Ajidrás gondozza az apró növénykéket. (Hammel József felv.) Százezren vannak megyénkben Egy új diva! s a szabad idd Mi lesz a hodászi keHiiEiióyal ? Tanulságok egy tsz-közi vállalkozás sorsából A fiatalok Először a fiatalok: körülbe­lül százezer olyan fiatal él megyénkben, akiknek tar­talmasán eltöltött szabad idejére odafigyelni sok 'in­tézmény, ázerv, ember közös dolga. Másodszor a lehetőségek: a mozi, a könyvtárak, a szín­ház alkalmi vonzásán túl a művelődési házak hol jobb­ra, hol gyengébbre sikerült programjai, szakkörök kevés látogatóval, a KISZ kulturá­lis akciói és a klubok. Végvárak A napokban mondta az egyik megyei ifjúsági veze­tő, hogy a községekben a klubok a fiatalok művelődé­si lehetőségeinek végvárai. Csak az első pillanatban volt szokatlan ez a gondolattár­sítás, aztán az adatok, a szi­gorú számok bebizonyítot­ták, hogy a hasonlat — saj­nos — igaz. Volt olyan idő, amikor több-kevesebb siker­rel több, mint 150 klub mű- ködltt a megyében. Legtöbb­re nem mondták ki azóta sem, hogy megszűht, csak el­sorvadtak. Az 1971-es adatok szerint 80—90 rendszeresen működő ifjúsági klubról be­szélhetünk. Beszorozva ezt a számot egy átlaglétszámmal; általában 20—30-as törzsgár­dával lehet számolni. Ha a legfelső határokat vesszük, akkor is alig háromezer fia­tal. Mindössze ennyi 'ember­ről tudjuk biztosan, hogy szabad idejét tartalmasán töltheti el. Jelentős erő még a KISZ-alapszervezetek von­zása, erre azonban szándé­kosan nem térek ki. Egy­részt, mert a megye fiatalsá­gának mintegy harmadrészét tömörít'ő ifjúsági szervezet­nek csak az egyik feladata a kulturális tevékenység. És azért sem, njert el kellene már felejteni azt a sokfelé még létező szemléletet, hogy a fiatalok művelődéséről gondoskodni a KISZ felada­ta. Nemcsak a KISZ felada­ta. Színház és hangverseny Nyissunk valamivel na­gyobb kaput a fiatalok mű­velődésére. Olyan helyeken, ahol a községi népművelés színvonalas, gazdag, a fiata­lok klubjában is sikerült tartalmas programokat ki­alakítani. Vannak viszont olyanok is, ahol egy gyenge klub kulturális tevékenysége jelenti a község kulturális életét. A Déryné Színház társula­tai bár sok helyre eljutnak még többre nem. Körülbelül nyolcvan község tudja alkal­mas színpaddal fogadni a színházi előadásokat. A ko­molyabb mondanivalójú mű­müvelődése és a vek a háttérben szerényked­nek látogatottságukkal. Ritka eset, hogy a falusi fiatalok szervezett színházlátogatást terveznének. Képzett zené­szekkel, országosan is elis­mert együttesként működik a szabolcsi szimfonikusok ze­nekara. A múlt évben falusi hangversenysorozatot ren­deztek a zene megszeretteté­sére. Csak szervezési kérdé­seken múlott, hogy amikora zenekar telje;? felszereléssel megérkezett, xa nézőtéren sókkal kevesebben ültek, mint a zenekarban. Fiatalok pedig csak elvétve. A könyvtárak csak ott vál­tak a kulturális élet egyik centrumává, ahol a 100 falu — 100 könyvtár mozgalom­ban központi segítséget kap­tak és klubkönyvtárrá ala­kították ki. A művelődési házakban az úgynevezett ré­tegklubok munkája — már ahol ilyen van — inkább a szakköri szinten marad, ami megdobogtatja( és fellendíti egy község kulturális életét, az megintcsak a fiatalok len­dülete. Mecénások Ez az egyik ör$k visszaté­rő gond. Kihez tartozzanak, kitől kérjenek, kitől várhat­nak segítségei? Az egyik nyíregyházi klubban süteménnyel kínál­ták meg a budapesti vendé­get. Amikor kérdésére -— hogy honnan van pénzük rá — választ kapott, igencsak meghökkent. „Közösen vol­tunk vagont pakolni a gye­rekekkel, abból.” Egy másik klubban — a megye más pontján — az országos hírű pol-beat énekes fellépti díja egy üveg pálinka volt. Akadnak persze jó példák is, mfht a tuzséri, a záhonyi, vagy a fehérgyarmati. A klu­bok valamilyen vállalattól, tsz-től kapnak segítséget, s nincs gond a fővárosi ven­dégművész • fellépti díjának kifizetésével. A legtöbb köz­ségben megkapták a fiatalok a szükséges felszereléseket. Sok helyen azonban éppen egy jó magnón múlna a klubfoglalkozások elindítá­sa. Az évek példája bizo­nyítja, hogy ahol törődnek- a község vezetői a fiatalok művelődésével, előbb-utóbb a munkában, a színvonalban, a fiatalok igényességében té­rül meg a gondoskodás. Pincemánia Nem lehet elhanyagolni azt a tényt sem, hogy a pá­lyázatra benevezett 41 klub helyett csak tizenháromnak a munkáját tudták értékelni. Miért? Különböző okai van­nak. Némelyik helyről egy­szerűen csak a napló nem érkezett meg, amelyből az lehetőségek értékelők megismerhették volna a klub munkáját. (Természetesen az értéke­lőknek csak a naplóból is­merkedni kevés, de ez az egyik feltétel, s a klubok a nevezéssel elfogadták.) Más­hol, ha túl-sok közömbösség-" gél, értetlenséggel találkoz­tak, abbahagyták a tervezett programok valóra váltását. Vagy ellaposocjtak a foglal­kozások, nem a klub volt a fiatalokért, hanem fordítva, csak azért csináltak progra­mokat, hogy lehessen a nap­lóba írni valamit. Érdekes állomása a klubok életének, hogy mind többen akarnak a pincébe költözni. Az egyik községben rendelkezésre állt egy jól használható épület, mégis a pincébe költöztek, mert ott „jobban” sikerülnek majd a foglalkozások. Fá­radságos munkával dolgoz­tak a pince rendbehozatalán, holott a másik helyiség is ugyanazt a célt szolgálta vol­na. Persze, most a pince a divat, de csak külsőség — tartalom nélkül — semmit sem jelent. Fiatalok és lehetőségek. A céltalan csellengéssel, tartal­matlan üresjáratokkal már sok helyen törődnek. Nem kevés, de nem is elég. Intéz­mények, szervek, emberek közös dolga, hiszen körülbe­lül százezer fiatalról van Az utóbbi időben mind gyakrabban látni egy-egy fűszer-csemege boltban, hogy az üveges sört, vagy a fédde- cis röviditalt a vásárlók a bolthelyiségbein fogyasztják eh Ez a gyakorlat helytelen, mert az élelmiszerboltokat nem szabad kocsmává tenni, A rendelkezés úgy szól, hogy pz említett üzletekben a du­gaszolt italárut árusításra tartják és azokat bent, a he­lyiségben elfogyasztani nem szabad. Legutóbb a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. kereske­delmi osztálya által tett fel­jelentés alapján a szabálysér­tési osztály elmarasztaló ha­tározatot hozott 5- B.-né ma- gán-kiskereákedővel szem­bén. 1971. november 12-én a palackozott kört úgy árusítot­ta, hogy a vásárlók a sört a boltban fogyasztották el. A szabálysértési osztály a tárgyalás során megállapítot­A megye legkoncentráltabb« gyümölcstermelő területén jött létre 1970-ben egy tsz- közi vállalkozás. Alapító gazdaságok: a hodászi Béke, a jármi Alkotmány, a kán- torjánosi Vörös Csillag, a nyírcsászári Uj Élet, a nyír- derzsi Uj Erő, a nyírkátai Rákóczi, a nyírmeggyesi Pe­tőfi, a nyírparasznyai Uj Ba­rázda, az őri Petőfi, a paposi Esze Ta ás. Központi telep­helyet ia, ’is helyen, a ho­dászi vasú. ''omás mellett alakítottak s Az első év nagyrészt szer ési, építési és berendezés. kendőkkel telt el. A rnásoo ■■sztendő pedig (Í971), bárm a fur­csán is hangzik: ;rleg­hiánnyal zárult. Pénz­és anyaghiány A „Kertunió” néven indult kooperáció elsődleges felada­tául a gyengébb minőségű téli alma ipari feldolgozását tűzték ki. Az elgondolás a jobb értékesítési igényre, a foglalkoztatottság növelésé­re csak helyeselhető. Ezt lát­szottak igazolni az alakulást megelőző felmérések, tanács­kozások is. Mindennek elle­nére a népi ellenőrzési vizs­gálatnak kellett megállapí­tani az igen hamar bekövet­kezett csődöt. (A vizsgálat a vállalkozás saját ellenőrző bizottsága kezdeményezésére történt 1971. novemberben.) Sajnos, tényként kell meg­állapítani, hogy a vállalko­zás kezdettől pénzügyi ne­hézségekkel küzdött. Ez a bi­zonytalanság alapvetően be­folyásolta a termelés ered­ményességét. A pénzalap hi­ánya ugyanis1 a legszüksége­sebb előkészítő technológiai berendezések beszerzését sem tette lehetővé. Az indu­lás nehézségei, plusz a pénz­ügyi rendezetlenség megren­dítette a tagszövetkezetek bizalmát saját vállalkozásuk, kai szemben. Egyes tsz-ek nem tettek eleget vállalt kö­telezettségeiknek. Nyolc gaz­daság részéről közel egymil­lió forint nem került határ­időre a vállalkozás kasszá­jába.^ A vállalkozás szüntelenül feldolgozási anyaghiánnyal küzdött. Külön, is súlyosbí­totta a helyzetet, hogy a tag­gazdaságok más csatornák útján értékesítették áruikat. Nyolcszáz fonna helyett 100 P vállalkozás vezetői sem álltak hivatásuk magasla­tán. Mulasztások történtek a rend, a munkafegyelem te­rén. Fokozatosan romlott a ta azt is, hogy a nevezett üz­letkörébe nem tartozó árusí­tással is szabálysértést kö­vetett el. Ezenkívül elmulasz­totta az árjegyzék feltünteté­sét is. A fentiek egybevetésével az elkövetőt most első ízben a halmazatbapi megvalósított szabálysértés miatt 500 forint pénzbírság kiszabásával súj - tották. Enyhítő körülmény­nek vették, hogy szabálysér­tés miatt bírságolva nem volt. A határozat figyelmez­teti S. B.-nét, hogy a jövőben tartózkodjék szabálysértés elkövetésétől, mart megis­métlődés esetén mint vissza­esőt, szigorúbban büntetik. A kiszabott pénzbírság be nem fizetése esetén elzárásra átváltoztatható. A Nyíregyházi Városa Ta­nács V. B. kereskedelmi osz­tálya feljelentésére a sza­bálysértési osztály tárgyalta C. J.nné nyíregyházi dohány­vállalkozás hitele más vál­lalatok, intézmények előtt, A kapacitás kihasználása minimális volt. Az előkészítő technológiai berendezések hiánya sok kézi munkaerőt vett igénybe. Magasra rúg­tak az igazgatási költségek. Lépten-nyomon érezhetővé vált a kellő tervszerűség hi­ánya, a fontos közgazdasági tényezők figyelmen kívül ha- 'gyása. Mind nagyobb mérték­ben uralkodott el a tervsze- rűtlenség. A hosszú sorból egyetlen jellemző adat: 1971-ben a vállalkozásnál tervezett késztermék meny- nyisége 810 tonna volt. Ténylegesen előállítottak 118 tonnát« Az „eredmény” 14,5 százaléknak felel meg(!?). Jellemző a fejlesztés elha­nyagolása. Az igazgatói be­számolóban (1972. január 31-én hangzott el az igaz­gató tanácsi ülésen), az,1971. évi másfél millió forint alap­hiányból egy és negyedmillió a fejlesztési alapi hiánya. Meddő ellenőrzés Az évi átlagos dolgozói lét­számot 260 főben tervezték meg. Ezzel szemben átlago­san . 104 dolgozót foglalkoz­tattak. December végére ez a szám is 89-re csökkent. Szinte nem is lehet be­szélni szociális, kulturális el­látásról. munkaruha-juttatás­ról. Téli időben fűtetlen" az öltöző, s nincs meleg víz. Részben ez is hozzájárul a már említett laza munka­fegyelemhez.) Kifogásolható a bizonylati rend, bár a vállalkozás el­lenőrző bizottsága több eset­ben végzett ilyen célú vizs­gálatokat. Az észrevételek­ről írásos öss-zefoglaló egyet­len esetben sem készült. El­maradt a feltártak számon­kérése. Egyébként megjegyzendő, hogy az igazgatóság 1971-ben mindössze két esetben tar­tott határozatképes ülést. Két esetben nem volt hatá­rozatképest!?). Sőt egy eset­ben az igazgató tanács is'ha- tározatképtelenségét mondta ki. Alaposabb tervezési! i Sok összetevője,van annak, hogy egy jó reményekkel in­dult tsz-kooperáció miértlett mindjárt ae első esztendőben mérleghiányos. Mindegyik tanulságos. De meg kell em­líteni még egyet, ami a fen­tiekből nem tűnik ki. Bármennyire ajánlatos és kecsegtető is a szövetkezeti gazdaságok összefogása, a áru kiskereskedő ügyét is. A kereskedelmi osztály ellenőr­zése során megállapították, hogy a trafikárus üzletében az áruk kb. 70 százaléka ár­jegyzéssel nem volt ellátva. Az ide vonatkozó kormány­rendelet szerint a fogyasztói árakat jól látható módon, vagy a fogyasztói forgalomba kerülő terméken, vagy a fo­gyasztói árakat tartalmazó árjegyzékben kell kifüg­geszteni. A kirakatban elhe­lyezett árukon is fel keli tün­tetni az árakat. Hasonló ügyben hozott ha­tározatot a szabálysértési osztály N. J. nyíregyházi tra­fikáru kiskereskedő ügyében is. Itt is ugyanazt a hibát kö­vették él, a boltban elhelye­zett árukon a fogyasztói ára­kat nem tüntették fel. Mind­két esetben a szabálysértési határozat pénzbírsággal súj­totta a magán-kiskereskedő trafíkosokal (f. p.) \ ■ gek reménye, a hodászi „Kertunió” esete figyelmez-' tét. Hasonló esetben nem ajánlatos csak egyféle termék feldolgozására alapozni. Ho- dászon abból keletkezett a legnagyobb baj, hogy két egymás utáni esztendőben nem a várt elképzelésnek meg­felelően alakult az almater­més. Más, alaposabb és ta­pasztaltabb konkurrsnsekkel nem bírták a versenyt. Egyik nehézség szülte a más'krt. S. a fentiek szerint egyéb okok is besegítettek. Mi lesz a ..Kertunió" to­vábbi sorsa? Erről döntött a vállalkozás igazgató tanár a január 31-én. Teljes feloszla­tás helyett átmeneti szüne­teltetést határoztak el. A meglévő vállalkozási értékek őrzésével (csaknem 9 millió forintot ér a jelenlegi közös érték), négy személyt bíztek meg. Fizetésüket a taggaz­daságok vállalják. ' Az igazgató tanács sorsi­ból öttagú külön bizottsá­got választott. Azzal a fel­adattal, hogy keresse, kutassa a kivezető utat/ Szeretnénk hinni, hogy vé­gül is megtalálja. * Asztalos álhit L/PSZELEN: Játék és a valósig * Az Ujszőlő utca végén, a sávház^k mögött Nyíregyhá­zán, meg a múlt év végén megjelent egy földgyalu, és amolyan alibi munkaként el­tolt egy buckát, megdolgozta a talajt. A környék lakói lel­kesen nézték, hiszen min­denki abban reménykedett: a terület parkosításával egy 'időben'éz'nyíTván azt jelenti, hogy. a környék 500—600 kis és nagyobb gyermekének készül a játszótér. Mert ilyen eddig nincs se a közelben, se a távolban. Kiváló a terület, forgalom­tól mentesíthető, biztonsá­gos, elég nagy — szóval mintha az isten is játszótér­nek teremtette volna. Az Árok utcától a Vasváriig terjedő területen lakók vég­re felsóhajtottak: nem kell félteni a nyáron már a srá­cokat. i ■, Aztán történt valami, ami megzavarta a nyugalmat. A meggyalult területet körül­kerítették. Hatalmas .culá- pokra feszítették a dróthálót, ami világosan kifejezte: itt már nem valószínű, hogy lesz valaha is gyermekparadi­csom. P?dig a lakók már ké­szültek. A Stadion lakásszö­vetkezet erre lakó tagjai tár­sadalmi munkát szerveztek. Szóba került, hogy a lakó­szövetkezet maga is beszáll egy kis pénzzel. Ezermester apukák köszörülték a szer­számokat. Egy verzió szerint ezen a területen ház épül. Áthágva az Északi építési alapelvét: hozzábújva a többihez, le- vegőtlenül. Amolyan ,jszí- vességépületről” beszélnek. Mások szerint lehet, hogy garázst emelnek itt. A la­kosság közben kerülgeti a dróthálót, és várja: valaki vállalja-e annak megmagya­rázását egy lakógyűlésen, hogy mi lesz a várva várt játszótérrel? örülünk, ha lakások épül­nek. Kellenek garázsok is. De azt sem szabad elfelejte­ni: a gyermekekről való gon­doskodás is tanácsi feladat. Nem kegy, ha félezer gyer­mek kap egy játszóteret. Int­jük őket: ne tapossák le a telepített , gyepet. Harag­szunk, ha a lépcsőházakban randalíroznak. Féltjük őket, ha az úttesten vagy mellette játszanak. De mit 'is csinál­janak, ha a lélegzetvételnyi helyej sem biztosítják szá­mukra? Fiatalemberek lakják ezt a vidéket. A gyermekek száma évről évre nő. Helyük nap­ról napra csökken. Nem jó, ha a felnőttek a játszótérrel játszanak. * Bürget Lajos szó. Baraksó Erzsébet Szabálysértési ügyek Bolt vagy kocsma? közös erőben rejlő lehetősé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents