Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-11 / 35. szám

BfS. feErüIr 'ft; 1VTACVAP Abí'Mií oída! IEGYZET: Szakma — házhoz szállítva ' Múltját, jelenét és főleg jö­vőjét akarta bemutatni a ven­déglátó vállalat Nyíregyhá­zán, amikor összeállított egy kiállítást. Azaz a kifejezés nem is pontos. Kiállítás is. meg szakmai bemutató is egyben. A Szabolcs-szálló ta­nácskozótermében a számo­kon és adatokon kívül lát­hatta az érdeklődő a korsze­rű terítési módokat is, és kapott egy kis ízelítőt abból: fnilyen nagy kilátásai van­nak a szálloda- és étterem- ipr^nak Szabölcs-Szatmár- ban. A kiállítást a vendéglátó vállalat vezetősége most út­jára bocsátja. A Város legna­gyobb iskoláiban szeretnék ' bemutatni. Elsősorban azok számára, akik pályaválasztás előtt állnak, és nagyön keve­set tudnak a vendéglátóipar­ról. (Tegyük hozzá, amit tud­nak sem éppen mindig a jó.) A házhoz szállított pályavá­lasztási tanácsadó igen jó és hasznos öllet. Kiváló szak­ember mutathatja be a szak­ma érdekességeit, szépségeit, lehetőségeit. Teheti, hiszen Nyíregyházán kimozdult holtpontjáról ez a szolgálta­tás, és a következő évek mind több és főleg kiváló fiatal szakembert követelnek. A jó vendéglátóipari szak­ember hiánycikk — ha sza­bad ezt a kifejezést egyálta­lán emberekre alkalmazni. De ezenkívül hány és hány .ilyen szakma van még! A vendéglátó mozgó kiállí­tása jó ötlet. Igaz, egy ilyen kiállítás megszervezése és rendezése sok munkát igé­nyel. Vonzónak, őszintének, jövőt bemutatónak kell len­nie, hogy érdeklődést ébresz- szen. De megéri a fáradtsá­got. Évek gondjait oldhatja meg néhány hetes erőfeszí­tés. A jövő jó szakemberének biztosítása a legjobb befekte­tés manapság. (b) Grillcsirkekóstoló Lesz elegendő cukrászsütemény — Bemutatók a farsang /egyében Az elmúlt napokban zavar mutatkozott a cukrászsüte­mények ellátásánál a cseme- geboltokhan. Felkerestük dr. Orosz Gyu­lát, az élelmiszer kiskereske­delmi vállalat igazgatóját, s az iránt érdeklődtünk: mi okozta a cukrászszütemény- ellátás gondjait a boltokban, és mi várható az elkövetkező időkben. — A cukrászsütemény-ellá­tás Nyíregyházán a csemege­boltokban ma már teljes egé­szében biztosítva van. Az át­meneti nehézségeinket meg­oldottuk és megállapodtunk az Alföldi Vendéglátóipari Vállalattal, hogy boltjaink cukrászsütemény-szükség­letét az elkövetkező időkben minden mennyiségben kielé­gíti. Az élelmiszer kiskar vál­lalat 10 csemegeboltja árusít cukrászsüteményt. A debre­ceni cukrászsüteményeken kívül ..besegít'’ a Borsodi Vendéglátóipari Vállalat is a cukrászsütemények szállítá­sánál. Megtudtuk még, hogy a nyíregvhózi kenyérgyár kü­lönböző töltelékárukkal cuk­rászsüteményeket hoz forga­lomba, melyekből a csemege­boltok részére is megfelelő mennyiséget biztosítanak. A tájékoztató kitért arra, hogy a vállalat „Farsangi áru- bemutató”-kat lart boltjaiban február 26-ig. A bemutatók néhány érdekességé: a Kos­suth téri édességboltban a szerencsi édességáruk bemu­tatásán kívül kávénapokat, kóstolókat tartanai?:. Február lS-én a Vöröshadsereg úti baromfiboltban délelőtt 10- től 15-ig és délután 15-től 18 óráig grlllcsirkekóstolót tar­tanai?. Ugyanakkor bemu­tatják a legújabb baromfi- termékeket is. A Déli Al­központban lévő ABC-áru- házban tejtermék-bemutató lesz, ugyanakkor receptfüze­teket ajándékoznak a vásár­lóknak. A kisvárdal tej bolt­iban 16—17-én lesz tejtermék- bemutató. A záhonyi ABC- áruházban 17-én és 18-án cukrásztermékek kiállítását tekinthetik meg a vásárlók. Nyíregyházán, a Déli Alköz­pontban lévő ABC-ban 18— 19-én a baromfitermékek be­mutatójára kerül sor. A 23. és 44. sz. ABC-áru- házakban a mirelitáruk be­mutatóját tartják kóstolókkal egybekötve. És végül február 24-től 26-ig a 118. sz. hús­boltban a húsipari termékek bemutatóját tartják meg. (f. P.) * Uj autó-motor szerviz épül Nyíregyházán 24 millió forintos költség­ből új autó-motorkerékpár szervizkombinát épül Nyír­egyházán a vas- és fémipari ktsz nagy kiterjedésű — mintegy, ötholdas — telepén, amelyben vállalják majd a járművek minden karban­tartó-, felújitó munkáját. A szervizállomásnak a szerelő­részlegeken kívül lakatos-, fényező-, gumijavító részlege is lesz. Közelében egy új üzemanyagtöltő állomás is megkezdi a kiszolgálást. A kombinátban évenként több, mint kétszázezer munkaóra kapacitásra vállalnak majd munkát közületektől és ma­gánszemélyektől egyaránt. A kár: 6 millió 800 ezer forint Tüzet raktak a szoba közelién A Szabolcs-Szatmár me­gyei tűzoltóparancsnokság elkészítette az 1971-es esz­tendő tűzeseti statisztikáját. A kimutatás szeqint az el­múlt esztendőben 404 tűz­esethez riasztották megyénk állami és önkéntes tűzoltóit. Az anyagi kár értéke meg­haladja a 6 millió 800 ezer fdrintot. A tűzesetek követ­keztében három felnőtt és három gyermek az életét vesztette, tizenhat felnőtt és két gyermek pedig súlyos égési sérüléseket szenvedett. A lángokban elpusztult ál­latok száma megközelíti a háromezrei. A legtöbb tűzeset — az elmúlt esztendőkhöz hason­lóan — ezúttal is gyermekjá­tékból keletkezett, szám sze­rint kilencven. Ezek közül nyolcvanszor a gyerek előtt hagyott gyufa okozta a tüzet. A iegsúlyosabb tűz Tiszalö- kön volt, ahol a lakásban felügyelet nélkül maradt gyerekek, az asztalon lévő gyufával tüzet raktak a szo­ba közepén, s mire a szom­szédok észrevették a lángo­kat, egy 11 hónapos gyerek füstmérgezésben meghalt. A gyerekjáték után a do­hányzás vezeti a „rangsort”. Az eldobott égő gyufától, vagy cigarettavégtől 38 eset­ben keletkezett tűz, s az anyagi kár' értéke meghalad­ja az 500 ezer forintot. Négyszer ittasan, az ágyban dohányzott felnőttek okoztak tüzet, s közülük egy ember életét vesztette. Még mindig elég magas az építési hibából keletkezett tüzek száma Szabolcsban. Az elmúlt évben 23 ilyen alka­lommal riasztották a tűzol­tókat, s a kár értéke 41 ezer forint. A kéménybe épített gerenda 13. a rossz kémény­ajtó pedig 5 alkalommal okozott tüzet, főleg a régi lakóépületeknél. A nyílt láng és a szabadban való tü­zelés miatt 21-szer keletke­zett tűz, több, mint 650 ezer forint kárt okolva. Számos esetben a szabálytalan he­gesztés, .a tűztávolság be nem tartása és a tűzveszé­lyes munkagépek szabályta­lan üzemeltetése okozza a tüzet. Közel 200 ezer forint volt az elektromos áram okozta anyagi kár. A 23 eset közül 16-szor rövidzárlat, hét eset­ben pedig túlterhelés miatt gyulladt ki a vezeték. Gázpalackrobbanás 5 eset­ben volt megyénkben, s az anyagi kár közel 12 ezer forint. Az esetek nagy része a palackcseréknél követke­zett .be, a szabálytalan, nem megfelelő szerelés miatt. Magas a gyújtogatás szá­ma! Tavaly 25 alkalommal, közel 230 ezer forint kért okoztak minden ok nélkül, legtöbbször ittasan az embe­rek. A 404 tüzeset közül 181 al­kalommal az önkéntes tűzol­tóság eredményesen műkö­dött közre, s munkájuk nyo­mán lényegesen csökkent a kár értéke. S ebben nagy sze repe van az azonnali beje­lentésnek, hiszen minden el­veszett perc ezresekbe ke­rülhet. Sajnos, hogy igen magas a későn bejelentett tüzek száma, a statisztika szerint tavaly 92-szer for­dult elő ilyen eset, s ezért már későn érkeztek a tűz­oltók... A legtöbb tűz Nyíregyhá­zán volt, 54 alkalommal ri- osztották a helyi állami tűz­oltóság egységeit. A járások között a nyíregyházi járás­ban volt a legtöbb tűz, 126, utána a mátészalkai járá: 69, a kisvárdai járás 53, a nyírbátori járás 44, a vásá- rosnaményi és a nagykállói járás 30—30 és a fehérgyar mati járás 20 tűzesettel kö­vetkezik. <b. d.) Részvét helyett támogatás Nem részvétet, sajnálkozást — és alkalmankénti megven- dégelést — várnak az öre­gek, haném a jelenleginél na­gyobb támogatást. Sok idős ember fogalmazza meg a tár­sadalom törekvéseivel is megegyező igényt. Megyénkben az öregekről való gondoskodás több szem­pontból is az egyik legfonto­sabb kötelessége az erre hi­vatott szerveknek. Szabolcs- Szatmárban közismerten ke­vés az ipari, alkalmazotti és egyéb magasabb nyugdíjjal rendelkező idős ember. Igen jelentős az öregségi és mun­kaképtelenségi járadékosok száma. A tsz-ekben az átla­gos életkor 54 év, a magas szülési arányok elle'nére is tovább tart a megye lakos­ságának elöregedése. Az 1960-as népszámlálásnál a lakosság 11 százaléka volt 60 éven felüli. Jelenleg már 14,7 százalékra tehető a hat­van éven felüliek aránya. 5700 magányos öreg 25 181 tsz munkaképtelen­ségi és .öregségi járadékos, tsz-nyugdíjas él a megyében. Közülük több mint 3 ezer idős falusi embernek nincs gyermeke, másfél ezernek a gyermeke a nehéz anyagi helyzete miatt a szülővel szembeni tartási kötelezett­ségének nem tud eleget ten­ni. A megyei tanács egész­ségügyi osztályának adatai szerint — 5730 tsz-járadékos íszprul a. .társadalom támoga- .Uisara; ez ,a járadékosok 22,7 százalékát érinti. A gondoskodás egyik for­mája az anyagi juttatás, hisz a tsz-járadékosok és nyug­díjasok életszínvonala ala­csony, az egyetlen megélhe­tési forrásuk a járadék és a háztáji jövedelem. A megyé­ben a községi tanácsok év­ről évre mind nagyobb ösz- szegű szociális segélyt fizet­nek a legjobban rászoruló öregeknek. 1965-ben 2204 idős ember 4,3 millió, 1970- ben 2897 falusi öreg 12,2 mil­lió, s az elmúlt évben 3014 rászoruló 18.6 millió forint szociális segélyben részesült. Sajnos még ez sem elegendő, ezért szorgalmazzák a párt-, tanácsi és tömegszervezetek, hogy a gazdaságilag erős tsz- ek havonta 150—200 forinttal egészítsék ki a járadékokat, nyugdíjakat. Találkozhatunk szép szám­mal a megyénkben tsz-ek- kel, ahol valamennyi járadé­kos megkapja a kiegészítése­ket. A nagykállói Zöld Mező Tsz minden járadékosnak havi száz forinttal egészíti ki a jövedelmét, a baktalóránt- , házi Úttörő Tsz is évek óta megtoldja az ö'regek nyugdí­Korszerü házi szociális gondozás megyénkben Másfél ezer idős ember már nincs egyedül 32 napközi otthon őreiteknek já t. Valamennyi járásban vannak tsz-ek, amelyek szór­ványosan megszavaznak Bi­zonyos összegeket erre a cél­ra. Nem vált azonban minde­nütt rendszeressé, állandóvá. V on/óik ai otthonok Az életkor meghosszabbo­dása — különösen az utóbbi két évtizedben — nem csak örömökkel jár, de nagyobb felelősságst is ró a társada­lomra. Különösen a magára maradt, betegeskedő öregek helyzete kíván nagyobb tö­rődést. Az évek során általá­ban a', szociális otthonban való elhelyezés jelentette a gondozás legbiztosabb for­máját. A megye nyolc szo­ciális otthonában 1035 idős embert gondoznak, a kihasz­náltság 101,5 százalékos. Minden évben több és több idős ember kéri elhelyezé­sét a szociális otthonokba. Jelenleg 200 előjegyzés szere­pel a szociálpolitikai cso­port nyilvántartáséban. A megyei tanács a negye­dik ötéves tervben 360 ágy- gyal bővíti az elhelyezési le­hetőségeket, amelyből száz ágy már megiis valósult. A megyéi tanács szociál­politikai csoportján elmond­ták. a szociális otthonok von­zóak, szakképzett nővérek gondoskodnak az idős em­berekről, pszihés gondozásuk is egyre tökéletesebb. Kirán­dulásokra, Tisza-parti és me­leg vizes strandokra, csere­üdülésekre, mozi-, színház- látogatásokra viszik az idős embereket. Az önkormányza­ti jellegzetet is erősítik az otthonokban. Az öregekkel foglalkozó, az életkori sajátosságokat ta­nulmányozó szakemberek azonban már korábban felis­merték, hogy hem az egyet­len módja a gondozásnak a szociális elhelyezés. Sokan nem szívesen cserélik fel a megszokott, ismert környe­zetet, nem tudnak beillesz­kedni a szociális otthon rendjébe, érzelmileg is káro­sodnak. Há/i gondozók A modern pzociáiis gondo­zás újszerű módja a házi gondozás megszervezése. A magukra maradt öregeket meghagyják a megszokott környezetükben, a havi se­gélyek növelésével, a közsé­gekben szociális gondozónő alkalmazásával, az ápolási, ház körüli munkák elvégzé­sével veszik le vállukról a terheket. Megyénk a gondo­zónői hálózat megszervezé­sével az elsők között áll. Or­szágosan Veszprémben 6s két budapesti kerületben kezdték meg minisztériumi anyagi támogatással a gon­dozónők alkalmazását. >Sza- bolcs-Szatmár megyében a tanács az országban harma­dikként látott hozzá — saját erőből — a társadalmi tiszte­letdíjas házi gondozónői há­lózat létrehozásához. A megyei tanács az el­múlt év második felében 97 600 forintot, majd 1975-ig évenként 352 ezer forintos emelt összeget szavazott meg erre a célra. Ennek segítsé­gével az elmúlt év második felében 68 társadalmi szo­ciális gondozó kezdte meg az idős emberek gondozását 100—500 forint tiszteletdíj ellenében. Jelenleg a megyében 13 já­rási, városi szervező-gondo­zónő, 20 hivatásos községi és 68 tiszteletdíjas szociális gondozónő foglalkozik a ma­gukra maradt idős emberek­kel. Egyes helyeken a kör­zeti ápolónők is végeznek szociális gondozást. Össze­sen 1242, ezenkívül a társa­dalmi aktívák — tiszteletdíj nélkül — 120 idős állampol­gárt gondoznak. Elvégeznek minden olyan munkát, ami egy jó háziasszonytól saját háztartásában elvárható. Ezt szükséges tovább szélesíteni a megyében és kérni a tsz- ek támogatását is. Jelenleg hat tsz alkalmaz — munka­egység-jóváírással — idős tagjainak a gondozására sa­ját gondozónőt. ’ 640 napközis öreg Akik jobban bfrják magu­kat, az öregek napközi ott­honában, klubjában talál­nak napi háromszori étke­zést, egész napos kulturált időtöltést. A megyében 32 öregek napközi otthonában 640, többségükben egyedül maradt idős emberről gon­doskodnak. A legtöbb nap­közi otthonos öreg — hat­van százalékuk — hetven éven felüli. A tsz-ek jelen­tős anyagi és természetbeni támogatást adták eddig is a napközi otthonok fenntar­tásához. Indokolt, hogy a jö­vőben önállóan is szervez­zenek és tartsanak fenn tsz- napközi otthonokat, az ilyen intézmények látogatóinak zö­me tsz-járadékos, nyugdíjas. Megyénkben jelentős lépé­seket tettei a párt- és taná­csi szervek az öregekről va­ló gondoskodás intézmé­nyessé tételében, hogy addig is javuljon az idős emberek életnívója, míg az ország teherbíró képessége lehetővé teszi a járadékok. a tsz- nyugdíjak emelését. (P. G.) Palikát a nagyapára bíz­ták. Övoda híján az öregúr töl­tötte be a játszótársak sze­repét. Hajlandó volt bu- jócskázni négyéves unoká­jával, gurigatta az agyaggo­lyót a szőnyegen, brügette a lendkerekest a padlón. Nagyapa és unokája között zavartalan volt a jó viszony. Egészen addig, amíg egy este az anyuka be nem állított egy távcsővel. A szerkentyűt okos műanyagosok készítik, és ha nem is vetekszik a Zeiss-félékkel, azért nagyít, játéknak jó. Ettől a pillanattól kezdve Palika átvedlett tábornokká, aki lelkesen parancsolt kis katonáinak, amelyek az asz­talon sorakoztak. Utána . be­hasalt a rekamié támlája mögé, világítós géppisztolyá­val sorozatokat adott le rá­juk, majd a távcsővel vette szemügyre a csatateret. Nagyapa unatkozott. Nagyapa bejelentette: 6 A LÁTCSŐ lesz a vezérkari főnök, ő is játszani akar. Pali belement. Nagyapa harsányan vezé­nyelt — káplár volt valaha — az unoka továbbkiáltotta a vezényszavakat. És ami meglepő: kölcsönadta a táv. csövet nagyapának. Az öreg műgonddal szem­lélte az asztalt, parancsot adott két elesett katona fel­állítására, egy műanyag tank átcsoportosítására. Amíg Palika a parancsokat teljesítette, az öreg a távcső­vel kinézett az ablakon. És uramfia! A szemben lévő ház ablakai egészen közel jöttek, ^.z ablak mögött egy nő körvonalai sejlettek fel a vékony függönyön át. Nagyapa nem vette le sze­méről a távcsövet. Alibi pa­rancsokat adott Palinak. -A nő öltözködni kezdett. Palika hiába kérte a távcsövet, nagyapa kategorikusan kije­lentette: a távcsőnek a ve­zérkart főnöknél a helye. Pali hiába akarta lefokozni az öreget, az nem hagyta magát. A nő átöltözött. Palika dia­dalmasan vette kezébe most a távcsövet. De nagyapa már szimatot kapott. Újra elvette a fiúcskától, és mintegy játszva fedezékbe vonult, és a többi bérházi ablakot kezdte figyelni. A konfliktus a tábornok és a vezérkari főnök között egyre mélyült. Pali először sírt, aztán to- ,porzékolt, majd leseperte az asztalról az összes katonát. Nagyapa változatlanul adta a parancsokat, amiből aztán Palika is észrevette: az öreg egyáltalán nem figyel rá. A játéknak és a villongás­nak a szürkület, majd a szü­lők hazatérte vetett véget. Palikát megvigasztalta a tej­színhab, nagyapa pedig a másnapi viszontlátás remé­nyében kocogott haza. Az öreg reggel pontosan érkezett. Á szülők ellátták a megfelelő utasításokkal. Nagyapa bólogatott. Jóra in­tették Palikát, a • gyermek ígérgetett. Amikor bezárult apa és anya mögött az ajtó, nagyapa így szólt: — No, Palika, hozzad a katonákat, kezdődhet a csa­ta. Ma olyan díszszemlét rendezünk, amilyet még nem látott a világ! — Nagyapa nem játszom veled katonást! Te mindig elveszed tőlem a távcsövet mindig te vagy a vezérkari főnök. Játsszunk inkább mást! — Nem, katonásdit ' ját­szunk! Te is meg én is nagy parancsnokok leszünk! Palika kényszeredetten en­gedelmeskedett. Nyakában a távcsővel kihordta a katoná­kat, az autókat. De legna­gyobb meglepetésére nagyapa nyakában már volt egy táv­cső. Pont olyan, mint az övé. Palika ujjongott: Jaj de jó! És játszani kezdtek. Nagy­apa szemén a távcsővel fi­gyelt. Gondosan pásztázta végig az ablakokat. Ahol va­lamit látni vélt, megállt. Közben osztogatta a paran­csokat, dicsért, bírált, szün­telenül beszélt. Palika boldog volt. Mellé állt, és ő is a táv- ■ csőbe nézett: — Látod nagyapó, milyen érdekes! — Látom bizony! De még mennyire! Ez már igen! És szeme közben a szom- zéd ablakokat pásztázta. Tűgonddal. Mintegy vezér­kari főnök. Palikát a nagyapára bízták. Borget Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents