Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-09 / 33. szám

IffT?. fetiruJr í. WTTPT MACYAT»rm«!TÍ^ 5 ni dal A HÓDIKÖT tiszalöki új üzemében az elmúlt év vé­géig 150 ezer kötött ruhát ké­szítettek. Az üzemcsarnok­ban négy szocialista brigád alakult, akik a kiváló cím el­nyeréséért küzdenek. Forgács Imréné, a Tyereskova brigád tagja és 250 betanított dol­gozótársa jelenleg a tréning­ruhák varrását végzi. (Elek Emil felvétele) Alföldi zsemlekenyér, töltött péksütemény, diabetikus készítmények Jobb ellátást ígér a sütőipar A nyíregyházi kenyérgyár vezetőivel beszélgettünk a gyár múlt évi munkájáról, eredményeiről és az ez évi célokról, feladatokról. — 1971-ben kenyérből 244 012 mázsát fogyasztott Nyíregyháza és a hozzá tar­tozó terület 315 ezer fős la­kossága. Péksüteményből 32 855 000 darabot adtunk el. A gyárnak három alapve­tő problémája volt az elmúlt évben. Az 1970. évi nyár igen csapadékos volt, ezért a bú­za sikértartalma nem fejlő­dött ki kellően, ami a liszt minőségének romlását idéz- ■ te elő. Ehhez még hozzájá­rult az is, hogy megyénkben a malmok korszerűtlenek, el­avultak. A kenyér jobb mi­nősége érdekében most épül Nyíregyházán és Kisvárdán egy-egy malom, ahol napon­ta 10 vagonos kapacitással tudunk majd dolgozni. Majdnem mindennap fel. keresi valamelyik vállalat képviselője a KIOSZ megyei adóközösségi csoportját. Az érdeklődők arra kiváncsiak, hogy mit kell tenni vállala­tuknak, ha kisiparosokkal dolgoztatnak. Január 1-től ugyanis új kormányrendelet — és a február elején meg­jelent pénzügyminiszteri rendelet — szabályozza a kis­iparosok adófizetését. A ren- ! delet értelmében ha jogi sze­mély kisiparossal dolgoztat, köteles beszerezni az OTP megyei csekkszámláját — száma: 440—98005. A munka elvégzése után a vállalat képviselője a munkáért járó összegből köteles levonni 5 százalék jövedelemadót és azt az OTP csekkszámlájára kell befizetnie. Tehát a kis­iparos így a munkabérnek csak 95 százalékát kapja kézhez. Ugyanez a helyzet a forgalmi adó tekintetében is. A kormányrendelet nem vo­natkozik a költségvetési szervekre és az ingatlanke-. zelő vállalatra. / A rendelet értelmében 1972. január 1-től minden kisiparos hitelesített könyv­ben köteles napi bevételeiről és kiadásairól nyilvántartást vezetni. Az adómentességet — A másik nagy probléma az élesztőellátás. Az ország­ban összesen egy élesztő­gyár van, amely nem képes teljes mértékben kielégíteni a kenyérgyárak igényeit. Az Élelmiszeripari Miniszté­rium most határozta el, hogy egy új élesztőgyárat létesít. — A kenyérgyár igen nagy­mértékű szakmunkáshiány- nyal is küzd, jóllehet ez országos viszonylatban je­lentkezik. A nyíregyházi ke­nyérgyár a szakmunkáshiány megszüntetése érdekében a tiszadobi gyermekvárosban 1988-ban létrehozott egy tan­műhelyt — több mint 1 mil­lió forintos költséggel. A tanműhely első végzős évfo­lyama az idén fejezi be ta­nulmányait és áll munkába. Ez azt jelenti, hogy iáén 45 szakképzett dolgozóval gya­rapszik a nyíregyházi ke­nyérgyár. A tavaly átadott két ke­nyérgyár, mely napi 700 má­zsa kenyér előállítására al­kalmas, sajnos még nem ho­zott jelentős minőségi válto­zást. A kezdeti hibák még fellelhetők. Például a klima- tizáló berendezés még nem működik, így a gyár klíma- viszonyai nem felelnek meg a követelményeknek. — A gyár 1972-es évi céljai közé tartozik, hogy a vá­lasztékot az igényekhez mér­ten bővítsük. A felszabadult és a meglévő kapacitásokat úgy használjuk ki, hogy kö­rülbelül 15 féle új termékkel bővül a választék. Elsősor­ban töltelékkel dúsított pék­süteményekre gondolunk. Ilyen lesz a kakaós tekercs, a beigli, bukta. stb. Az eddig' csak Budapesten gyártott nagyméretű sósperecet Is be­vezetjük, forgalomba hoz­zuk. A vendéglátóipari háló­zatot az új típusú, alföldi zsemlekenyérrel látjuk el, amely extra minőségű lesz. Ezenkívül tervezzük diabe­tikus termékek készítését is. A nyíregyházi kenyérgyár ez évben dolgozóinak szo­ciális, kulturális körülmé­nyein javítani kíván. Erre a célra 600 ezer forintot fordí­tanak, klubszoba, pihenőszo­ba, stb. kialakításával. A szállítás fejlesztésére 800 ezer forintot költenek, 6 darab Robur gépkocsival gyorsítják a kenyér forga­lomba hozatalát. Farkas Pá! 1975-ben megyénkben Tovább Javul a * Távvezeték száz kilométer hosszan — U^abb települések kapnak vezetékes gázt A negyedik ötéves tervben épülő, a megyét hosszában átszelő szovjet' gáztávvezeték újabb lehetőséget ad Sza- bolcs-Szatmárnak az energia forrásoldali részének bővíté­séhez. A részünkre igen ked­vező nyomvonalon Haladó vezeték ugyan csak 1974 vé­gére készül el, de a követke­ző évben a Szovjetunió már egymilliárd köbméter gázt szállít. A szállítás megkez­dése után szinte korlátlanul elégíthetők ki az igények. A távvezeték az országha­tárt Beregdarócnál lépi át és a Vásárosnamény—Baktaló- rántháza—Nyíregyháza— Sóstó—Tisza vasvári nyom­vonalon érkezik Leninváros- ba. Lehetőség nyílik tehát arra, hogy a megyeszékhe­lyen kívül több település is hozzájuthasson a korszerű, kényelmes fűtési-tüzelési le­hetőséghez. A távvezeték ugyanis a megyét több mint száz kilométer hosszan szeli ' majd át. A jelenleg még korlátozott palackos gázellátás miatt a tervidőszak alatt csak Nyír­egyházán emelkedik lénye­gesen a háztartások. gázellá­tása. A vezetékes hálózat ki­építése révén a városban a tervidőszak végén a lakások­nak már csak 7,5 százaléká­ban nem lesz gáz. A b, mint kilencvenszá:- . . _os telítettségből a vezetékes gáz részesedése már 36,5 száza­lék lesz. Az új távvezeték megépítése után természe­tesen Nyíregyházán -is javul­nak a feltételek. A csúcside- ji fogyasztás mértékének je­lenlegi korlátái ugyanis nerft engedik meg a gyorsabb üte­mű fejlesztést. Megyei viszonylatban már . nem alakul ilyen kedvezően a háztartások ellátása, hi­szen a propán-bután gázellá­tásban bekövetkezett szüne­telés csak a tervidőszak utolsó évében oldódik feL így a jelenlegi, mintegy 44 százalékos telítettség csak megközelíti a fele-fele arámat a tervidőszak végére. Ettél kezdve azonban szinte kor­látlan lehetőségek nyílnak a megyében a gázszolgáltatási igények kielégítésére. Az új távvezeték kapacitá­sának folyamatos kihaszná­lása érdekében a vezetéket a nyári időszakban bekap­csolják az országos elosztó- rendszerbe. így lehetőség nyílik arra, hogy a hajdú- szoboszlói üres kutakban a téli időszakra jelentős men.v- nyiségű gázt tároljanak. Ez­zel lényegében a csúcsfo­gyasztás idején tehermente­sítik a még üzemelő kuta­kat. (tá) * Újabb ifjümunbások indulnak az NDKba • • Több szervezett nyelvtanulás — Ónálló kulturális munkaprogram 1967 novembere óta dol­goznak és köthetnek három­éves szerződést azok a fiata­lok, akik az NDK-ban szak­mát tanulnak. Szabolcs-Szat- már megyéből évente 200— 250 fiú és lány indul az NDK-ba — mondta dr. Faze­kas János, a megyei tanács munkaügyi osztályának ve­zetője, akitől tájékoztatást kértünk a lehetőségekről. — Ez a szám nagy,- különösen, ha arra gondolunk, hogy ezek a fiatalok egy-egy szak­mát megtanulva megyénk vállalatainál tudásukat és a német tapasztalatokat jól felhasználhatják. Éppen ezért fontos, hogy az elkövetke­zőkben a kiküldő szerveket az eddiginél jobban tegyük érdekeltté a fiatalok kinti foglalkoztatásában. Tárgya­lunk a vállalatok, üzemek vezetőivel, hogy elsősorban azok kiküldését javasolják, akiknek magasabb szakmai tudását később hasznosítani tudják. Ezzel egyben az ilyen szakemberképzés a szabolcsi iparfejlesztési tervek megva­lósítását is segítheti. 1967 óta több, mint ötszáz fiú és lány érkezett haza. A fiúk esztergályos és lakatos szakmákban, a lányok fonó, szövő,, vegyipari és műszer­ipari gyárakban dolgoztak. Elhelyezkedési gondjaik csu­pán a lányoknak voltak. A szövőnők nem tudtak a me­gyében elhelyezkedni. Az út­ra kevesebben jelentkeznek, mint a fiúk, pedig nagy szükségünk van a női szak­munkásokra. A megyei és a német vállalatokkal történő tárgyalásaink várhatóan ezt a gondot enyhíteni fogják. A hazatért fiatalok el­mondták, hogy a szabad ide­jüket nem tudták megfele­lően kihasználni. Kevés sportolási lehetőségük van és ritkán tudnak megnézni egy-egy színdarabot vagy filmet. Az itthon megkezdett nyelvtanulás nem segíti az amúgy sem könnyű kezdeti lépéseket. Mindkét- -probléma jogos­ságát az bizonyítja, hogy , a két ország illetékes minisz­terhelyettesének közelmúlt­ban megtartott tárgyalásain is napirendre kerültek. A jö­vőben az NDK-beli üzemek a párt- KISZ- és szakszerve­zeti szervekkel közösen éves programot készítenek, mely­ben közös kulturális és sportrendezvények szerepel­nek. A nyelvoktatást három lépcsőben igyekeznek meg­valósítani. Itthon kötelező hathetes tanfolyamot végez­nek a fiatalok, az NDK üze­meiben további két év alatt általános és szakmai anyag­gal bővítik nyelvtudásukat. Rendszeresen adnak tájé­koztatást a fiatalok problé­máiról és magatartásukról. A szabolcsiak jól megállják he­lyüket a munkában, viselke­désük a várt követelmények­nek megfelel. Indulás előtt a csoportok hangulatán érezni lehetett az utazás örömét, mivel az nagy szabadságot ígért. Elszakadhattak 18—20 éves korukban a szülői ház „szigorától”, önálló életet kezdhettek. Eleinte hamar elköltötték fizetésüket, gyak­ran rászorultak a hazai cso­magokra és a munkafegyel­met is könnyebben vették. Később „lecsillapodtak”, be­osztották a kapott márkákat és ők küldtek gyakrabban csomagokat a hazaiaknak. Jpl működik az, ottani ér­dekvédelmi szervezet és a nagyobb helyeken az állami megbízott. Az utóbbit a KISZ és a szakszervezet választja ki az utazók közül, ő tartja a kapcsolatot a fiatalok éf a nagykövetség illetékes veze­tőivel. A magyar—NDK együtt­működési egyezmény, amely a fiatal szakemberek kikül­dését lehetővé teszi, 1975-ig érvényes. Mindkét állam munkaügyi szerveinek az a törekvése, hogy a tízezres létszámot tartani tudják. A kooperáció jelenlegi tovább, fejlesztése biztosítja, hogy kölcsönösen megvalósulja­nak azok a követelmények, melyeket az NDK és a ma­gyar felek az egyezménytől elvárnak. Balogh Júlia A csábítás áldozatai A csábítás, az uszítás a fel- szabadulás óta eltelt több, mint 25 év alatt váltakozó erővel folyik: mindenkor iga­zodva a napirenden levő han­gulatkeltés szempontjából ki­használható bel- és külpoliti­kai problémákhoz, kérdések­hez. Mindezzel párhuzamosan azt iá megállapíthatjuk, hogy a csábítóknak semmi sem drága. Nem érdekű őket, hogy aknamunkájuk, felelőt­len uszításuk nyomán — ha átmenetileg is — emberek százainak élete, pályafutása törik derékba. A felelőtlenül elkövetett cselekmények fia­tal, induló életekre vetnek árnyékot a büntettek követ- kezménveként, akár csak fel­függesztett büntetések, vagy enyhe, de végrehajtható íté­letek formájában. Nem ke­vésbé káros a kihatásuk alt­kor sem. ha meglett embe­rek — akik 40—50 éves ko­rukig nem kerültek összeüt­közésbe a törvényekkel — válnak — a csábításoknak engedve — büntetett előéle­tűvé. A nyugatról 1 hazaírot minden nehézséget elhallga­tó. csak a lehetőségeket ró­zsaszínre és végtelenre festő levelek, a hazaküldött színes fényképek — amelyekről a „csodakocsi” sohasem hiá­nyozhat — mind, mind a csá­bítást szolgálják. * Ám ugyanezt teszik azok a „távolba szakadt hazánkfiai”, akik pár év múltán hazaláto­gatnak, s úgy kérkednek kül­földi mivoltukkal, mintha bizony valamilyen okból szé­gyellniük kellene, hogy valaha is magyar állampolgárok voltaic. Nem kevésbé velük együtt csábítanak a hozzánk érkező külföldiek hanyag eleganciájukkal, a tüntetőén elköltött dollárokkal, hival­kodóan mutogatott „kocsi­költeményeikkel” még akkor is, ha netán csak Becsben bé­relték erre az alkalomra. Kétségtelen, hogy a dollár — mint valuta — értékesebb a mi pénzünknél. Ennek számtalan közismert, jól ért­hető törtóneLmi, gazdasá- % gi oka van. Mind­emellett tüntetőén elköltött, szinte elszórt dollárok körüli igazság valószínű úgy igaz. ahogy egy, alig egy év alatt az USA-t is megjárt mérnök összegezte. Vélemé­nye szerint: „...Az amerikai akkor jár jól, ha az otthon megkeresett pénzt más or­szágban (legyen az kelet, vagy nyugat) költi el...” Magyarázat: „...A dollár értékéről el keli mondani, hogy az Amerikában a leg­alacsonyabb. Próbáltam mér­leget vonni a dollár és a forint vásárlóértéke között, és addig, amíg itt hivatalosan egy dollárért kb. 30 forintot számítunk át, annak ottani értéke, vásárlóértéke nem több 10—15 forintnál”. Ez abból adódik, hogy az átszámítási értékeket a világ­piaci árak szabják meg, ame­lyeket nálunk főleg az ipar­cikkexport határoz meg. Másrészt az USA-ban drága élet és nagyfokú az inflá­ció is. Pl. egy haj vágás 5 dollár, egy első osztályú ebéd 8—12 dollár, stb. Érdemes te­hát Magyarországra jönni és itt „rázni , a rongyot”. A csábításnak engedő, fele­lőtlen emberek között vannak óvatosabb duhajok Is, akik nem tesznek fel mindent egy lapra. Gondolnak arra is, ha valami nem úgy sikerülne, ahogy elképzelték, s igyekez­nek maguk részére a visszaút feltételeit megteremteni, leg­alábbis látszólag. R. P. fiatal elhkt.romémök már hosszabb ideje foglalko­zott a gondolattal, hogy nyu­gaton próbál szerencsét. Ügy készült fel az utazásra, hogy új életének megalapozásához némi előnyök biztosítása ér­dekében lefényképezte szülei megsárgult, német nyelvű születési anyakönyvi kivona­tait. Német származását kí­vánta ezzel bizonyítani. De fényképmásolatot készí­tett érettségi bizonyítványá­ról, mérnöki diplomájáról is, hogy végzettségét igazolni tudja. Ilyen felkészülés után ült vonatra és érvényes tu­ristaútlevéllel vágott neki a bizonytalanságnak. Annyi mindent hallott, olvasott már a nyugati életről, hogy végre elszánta magát, ha olyan jók a feltételek, akkor ott marad. Ugyanakkor magával vitte a marxista esti egyetem tan­könyvét. Ezt azzal a számí­tással tette, hogy ha elképze­lései nem válnak be és haza kell térnie,/ akkor egyrészt tanulhasson a hazatérése után esedékes vizsgákra, de mindenekelőtt ezzel bizonyít­hatja, hogy nem akart végleg kint maradni, hiszen a tan­könyvet is magával vitte. Minden óvatossága hiába­való volt, mert a vámvizsgá­lat alkalmával előkerültek az ügyetlenül elrejíett fotókó­piák. S ezek után nem hatott meggyőzően az a dadogás, amellyel azok külföldre vite­lét Igyekezett megmagyaráz, ni. Kétségtelen, hogy a nyu­gatról barátoknak, családta­goknak, ismerősöknek haza­küldött levelek esetenként sikeres pályakezdésről szá­molhatnak be. Vannak, akik­nek rövid idő alatt sikerült viszonylag jó körülményeket teremteniük. Sok esetben ezek a levelek is komoly veszélyt rejtenek magukban, mert felelőtlen elhatáro­zásra, ‘ cselekedetre késztet­nek egyes .embereket. P. B. és felesége, valamint S. K. és 1 felesége egymás után kaptáit a leveleket ko­rábban külföldre szökött is­merőseiktől. Azokban áradoz­va számoltak be a „megtalált paradicsomról”. Egyebek kö­zött ilyeneket írtak: Itt lehet úgy autót ven­ni, hogy nem fizetsz érte semmit, elhozod a kocsit és majd később, havi részletek­ben törleszted. Olyan kocsik vannak, gyerekek, hogy nem is igaz. Minden automata: az ajtók, az ablakok, az ablak­mosó. az ülés hátracsukható, szóval álom...” A levél írójának nyilván igaza van. Köztudomású — és ezt nálunk senki sem vitatja —, hogy az USA autóipara nagy múltra tokint vissza és éppen ezért fejlett. Részletre is lehet autót vásárolni, mert nagy a kínálat. Am a buzgó levélíró azt már elfelejtette megírni, hogy a boldog kocsi­tulajdonosnak — aki vásár­láskor semmit sem fizetett —, csak egyetlen alkalommal kell olyan helyzetbe kerülnie, hogy betegség, munkanélkü­liség, vagy más okból fizetés­képtelen lesz. Akkor bizony az autótól, még a befizetett részletektől is elbúcsúzhat. Ebben ez az üzlet! A két házaspárt elbűvölték a sorozatiban érkező áradozó levelek. Hatásukra tervszerű­en készültek az ország végle­ges elhagyására. Minden eladható értéküket pénzzé tették és a pénzen — természetesen feketén — dol­lárt, meg egyéb valutákat vá­sároltak. Ezen túlmenően fondorlattal, bűncselekmény árán úgy jutottak pénzhez, hogy S. K.-né 2000 forint sze­mélyi kölcsönt vett fel, ezért OTP-hltelre 6400 forintos te­levíziót vásárolt, és azt azon­nal a Bizományi Áruházba vitte, ahol 5000 forintot ka­pott érte. Frissen szerzett adósságai­kat könnyű szívvel itthagyták volna. Jugoszlávián át Bulgá­riába érvényes útlevéllel 1970 júliusába vonattal, Jugoszlá­viába utaztak. Onnan Bulgá­ria helyett Olaszország felé vették az irányt. Azonban a jugoszláv határőrizeti szer­vek elfogták őket és átadták a magyar hatóságoknak. K. L élvező kisiparosok és az áta­lányban adózó kisiparosok csak bevételükről kötelesek nyilvántartást vezetni. A rendelet megyénkben 4200 kisiparost érint. Január 1-től két évig adó- mentességet élveznek azok a javító-szolgáltató tevékeny­séget végző kezdő kisiparo­sok, akik ötezernél kisebb lélekszámú községben, vagy teljesen ellátatlan területen kezdik munkájukat és évi jövedelmük nem haladja meg á 48 ezer forintot. Men­tes a jövedelemadó fizetési kötelezettség alól a 65 éven felüli férfi és a hátvan éven felüli nő kisiparos, továbbá kortól függetlenül a száz- százalékos csökkent munka- képességű, ha alkalmazottat nem tart. üzlettársa nincs és saját használatában lévő földterülete nyolcszáz négy­szögölnél nem több és adó­köteles jövedelmének együt­tes összege a 36 ezer forintot nem haladja meg. A kisipa­rosság több, mint két évtize­des, sokszor hangoztatott kí­vánsága volt. hogy a több gyermeket eltartók támoga­tást kapjanak. Január 1-től ezek a kisiparosok családi- pótlék-kedvezményben ré­szesülnek. Nyilvántartást vezetnek a kisiparosok A vállalatok fizetik bé a kisiparosok adóját

Next

/
Thumbnails
Contents