Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-09 / 33. szám
ÍST1 Miwjär f. ttffJPMfAGYARORSZA» A betegeket is érinti Tovább lép a megyei kórház pártszervezete Bereg gyára — holnap Az indulás nehézségei a vásárosnaményi faforgácslap-üzemben A BETEG SOK APRÓ MOZZANATBÓL, személyes ‘ tapasztalatból összegezi véleményét a kórházról, ahol gyógyítják. Természetesen az orvosi gyógyító munka színvonalát nem mindig tudja megítélni. Az iránta tanúsított bánásmódról, az orvos és a beteg közötti kapcsolatról, a kölcsönös bizalom alakulásáról azonban véleményt tud alkotni. Hozzávetőleges képet alakít ki magában: milyen a gyógyító munkát végzők alapállása, a kórház légköre, a gyógyulásért felelősséggel tartozók lelkiismere. tesség'e, erkölcsi arculata. Ez a kép olykor egyedi, elfogult, menj mentes a beteg ember túlzásaitól sem. De az esetek zömében el kell fogadni, hogy tükrözi a valóságos helyzetet. Mennyiben tud alakítója, tényezője lenni a kórház légkörének, a színvonalasabb gyógyító munkának, az orvos és beteg jobb kapcsolatának az egészségügyi párt- szervezet? Ezekre kerestük a választ a megyei kórházban, ahol közismerten nehéz körülmények között dolgoznak az orvosok, ápolók, technikusok. Nem kevésbé zsúfolt, nehéz körülmények között vannak a betegek, akik a mostoha elhelyezési feltételek mellett is teljes értékű gyógyítást, mielőbbi gyógyulást várnak. ,v f A MEGYEI KÓRHÁZBAN dolgozó kommunista orvosok, középkáderek aligha követhetnek más utat, mint a kórház szakmai vezetői és a felettes egészségügyi szervek. Minden erőfeszítést latba vetnek, hogy a túlzsúfoltsá- , got enyhítsék. Több taggyűlésen, pártcsoport-megbe- szélésen foglalkoztak á belső * „átcsoportosításokkal”. Egyik legégétőbb problémájuk ma is,-amikor-az építők átadják rendeltetésének az új 172 ágyas belgyógyászati pavilont, hogyan tudnák ^ legjobban kihasználni a felszabaduló régi belgyógyászati kórtermeket, helyiségeket. Mindegyik nem is fog felszabadulni, mert az igények szerint egy harmadik belgyógyászati osztályt is , szervezni kell. Pedig hány osztály vár a megüresedő helyiségekre?! A kórház pártszervezetének kommunistái csodákra nem, képesek, a szakvezetéssel közösen a meglévő beruházási és fejlesztési lehetőségeket igyekeznek maximálisan kihasználni, összegyűjtik a javaslatokat, minden józan elképzelést, amely egy kicsivel is jobb körülményeket teremthet a túlzsúfolt kórházban. Ez most főként minden beépíthető terület, belső erőforrás számbavételét jelenti. Egyelőre sajnos nem épül meg a tervezett 1000 ágyas új megyei kórház. A jelenlegi „falakon” belül átalakí- , fásokkal, az épületek jobb kihasználásával szükséges terjeszkedni. Erre megvannak az elképzelések. A párt- szervezet vezetőit — csakúgy, mint a szakvezetés — azonban más problémák is foglalkoztatják. NEM CSAK A ZSÚFOLTSÁG gátolja a korszerű gyógyító munkát, az intézet vezető szerepének megfelelő betegellátást. Évek óta szorító gond az orvoshiány is. Az orvosok naponta múlják feliül saját teljesítőképességüket, a hiányzók helyett is helytállnak. Sok szakorvos kellene, még több, ha az igen szükséges posztokra is szerveznének státuszokat. Még ' inkább kiütközne, milyen sok a tennivaló a gyógyítás szubjektív feltételeinek javítása érdekében. A legdöntőbb ok a lakáshiány. Hiába hirdetik meg az állásokat: a pályázóknak nem tudnak lakást biztosítani. Az új lakástörvények kötöttségei bizonyos szempontból nehezítik a kórházi orvosok lakásproblémáinak megoldását. A sorház szákvezetése a pártszervezettel közösen azt tervezi: csaknem félmillió forintot megspórolnak a költségvetésből, főbérleti jogok megvásárlásával elősegítik az orvosok letelepítését. Nem egyszerű es nem gyorsan kamatozó vállalkozás ez. A kórházi pártszervezetnek az iméntiek mellett megvannak a sajátos feladatai is. Igyekeznek alakítói lenni a jó munkahelyi légkörnek, elsősorban a pártcsoportok útján tájékozódnak az egészségügyi dolgozók és a betegek viszonyának alakulásáról, az adódó konfliktusokról. Rendszeresen értékelik a betegektől érkező javaslatokat, panaszokat. melyeket az osztályokon' lévő ládában találnak. Ez a közvéléménykutatás is hasznos információs forrás. Általában elismerő sorokat írnak a betegek, de akadnak bíráló észrevételek ts. Egy időben a betegek ruhája miatt voltak kifogások. A párt- szervezet egyéb témák mellett a taggyűlésen is foglalkozott ezzel, javaslatokat tettek a mosoda munkájának gyorsítására. Más alkalommal az étkezés volt a kifogás tárgya. Mindez összefügg a zsúfoltsággal is. De mindent nem lehet ezzel megmagyarázni. Tudják ezt a pártszervezet vezetői is, igyekeznek különválasztani a magatartásbeli és a hátrányos helyzetből ejjpdő problémákat. y HOGYAN SIKERÜL TOVÁBBLÉPNI? Alig ‘két hónapja, lényeges szervezeti változás következett be a kórházi partéletben. Évek óta egyféle útkeresés jellemezte a pártmunkál' ;A, több, mint 80 tagú pártszervezetet a kórház, a véradó, a megyei rendelőintézet és a mentőállomás kommunistái alkották. Nem mindig sikerült azonban ' elevenné, vitaképessé tenni a taggyűléseket. Kevés volt a mindenkit érdeklő és érintő téma. A sablon és az általánosság kezdte bénítani a pártéletet. Ném arról van szó, hogy nem tudtak lényeges kérdésekben állást foglalni, formálni a közvéleményt. Eredményesen foglalkoztak a pártépítéssel, az utánpótlás nevelésével. Az utóbbi két évben 21 új párttagot vettek fel, köztük több fiatal orvost, akiket a KISZ-ben végzett munkájuk alapján ajánlottak a párt soraiba. Az új párttagok életkora 25 év. Figyelemmel kísérték a tudományos munkásságot végzők előrehaladását is. A szakszervezeti bizottsággal együtt a pártszervezet vezetősége is egyik patronálója a már megyei jellegű fiatal orvosok fórumának. Sok tudományos megfigyelés válik így közkinccsé, s kapnak szakmai fórumot a gyógyítás új útjait keresők. AZ EGYSÉGES PÁRTSZERVEZET (azonban eredményei mellett is egyre kevésbé tudott eleget tenni a fontos és sokirányú követélményeknek. így született meg a javaslat, jó lenne az egyes munkaterületek szerint önálló pártszervezeteket alakítani. Egy taggyűlés nem is volt elég a döntéshez; a vélemények és ellenvélemények egyenlő aránya „döntetlenre” állította a különválást. A második taggyűlésen végül is a többség helyesnek találta és megszavazta a különválást. Négy önálló pártszervezet alakult: két kórházi, egy az SZTK-rendelőintézetben és egy a mentőállomáson. Most már közelebb lehet menni a sajátosan helyi témákhoz, tartalmasabbá lehet tenni a pártcsoportok életét. A csúcsvezetőségre nagy munka vár, hogy az önállóvá vált alapszervezetekben dolgozó kommunistákat valóban önálló, tartalmas munkára serkentse. Első taggyűléseik a tervezések, a régebbi adósságok törlesztésének, az életszerű témák megragadásának fórumai voltak. Remény van rá, hogy sok minden meg is valósul a pártszervezetek munkatérvéből. Egy kérdést azonban —• ügy érezzük — indokolt megemlíteni^.. Egy nagy- ■ megyéi gyógyítoiníezer pártszervezeteinek irányítása talán egy függetlenített csúcstitkárt igényelne. A párttagság jelenlegi létszáma az intézménynél, tudjuk, nem teszi ezt lehetővé. Mégis úgy véljük, van alapja az igénynek, mert a napi feszített munka mellett a megyei kórház sajátos viszonyai között a kívántnál sokkal kevesebb idő jut arra, hogy a csúcsvezetőség tagjai — és az alapszervezetek vezetői — megfelelően foglalkozzanak a rájuk váró sokirányú fel- j adattal. Páll Gésa I Három év alatt a harmadik gazdáját „nyüvi” a vásárosnaményi faforgácslapgyár. Az új elnevezés 1972. január 1-től: az ÉRDÉRT 15. számú gyáregysége. A múlt évben indított gyárban az üzemelést még mint a Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság gyára kezdték meg, s egy év alatt több, mint húszmillió forint veszteséget „hoztak” vállalatuknak. Az új „gazda”, az ÉRDÉRT szintén tudja ezt, azzal is számol, hogy a veszteség az idén se nagyon csökken, a kiadások sem lesznek kevesebbek. c All egy gépser Elöljáróban le kell szögezni, hogy a modern importgépek jók, a forgácslapgyár azt a teljesítményt nyújtja, amit a tervezők tűztek ki célul. A veszteségről tehát a gyáriak semmiképp sem tehetnek. A mai ráfizetés gyökereit mélyebben kell keresni. A tervek úgy készültek, hogy a forgácslapokból ládákat készítenek, korszerű, huzalfü- zéses eljárással. A ládák ezrei pedig a szabolcsi alma elszállítására lettek volna hivatottak, óm a forgácslapból készült láda nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ennek révén egy 30 milliós gépsor áll kihasználatlanul. A gyárban ma is forgácslapot gyártanák'— csak a méretek mások — javarészt bútoripari célra. A tervezett kapacitást, az évi 20—22 ezer köbméter forgácslap gyártását teljesíteni tudják, ám a felhasználás iránya, a maximált ár — miközben az alapanyagár növekedett — csökkenti á jövedelmezőséget. Az összes árbevétel például a múlt évben nem érte el a százmillió forintot. Ezzel szemben pedig — akár termel az üzem, akár nem — legalább évi 40—50 millió forint állandó kiadás van. Ez adódik a 260 millió forint értékű beruházás eszközlekötési járulékából, érték- csökkenési leírásából, az évente mintegy 12 millió forintos hitel visszafizetéséből, a kaSZÓT KÉRNEK... j Ezekben a napokban, hetekben sok száz szabolcsi kér szót a népfromtbizottsáigok újjáválasztó gyűlésein. Nem csupán szavaznák, kik legyenek a bizottság tagjai. Véleményt is mondanak a lakóhely életéről, problémáiról, a . közös tennivalókról. S egy kicsit önmagukról is!.. * Géberjénben nagy vitát váltott ki egy új utca betonozása. „Megígérte a tanács, hogy betonjárdát csináltatnak, hogy ne járjunk térdig a sárban...” — hangoztatták a hozzászólók. Géberjén néhány régi utcájából ugyanis az árvíz a magasabban fekvő részekre kényszerítette a családokat. Uj utca épült, de elmaradt a betonjárda... Azaz nem is olyan egyszerű a dolog A tanács úgy tervezte, ideiglenesen a régi, megszűnt utca kockalapjait szedik fel, és viszik át az új utcába. Hogy, hogynem a betonlapoknak lába kelt, alig 220-at sikerült összeszedni belőlük. A gyűlésen végül azon volt a vita, hogy a kerítésen belülre „vándorolt” lapokat egy társadalmi bizottság szedesse össze. A dobszó ugyanis nem használt. Márnedig nem tűrhetik, hogy néhány ember kapzsisága miatt az utca lakód térdig járjanak a sárban. Aporligeten százharmincán jelentek meg a népfrontgyűlésen és 30 tagú bizottságot választottak. Itt is akadt jó néhány javaslat, vélemény, amit erre az alkalomra tartogattak a helybéliek. Kétszáz gázpalack-tulajdonos van a községben és a szomszédos falvakban. Nagyon kellene egy gázcseretelep. Az Uj tanya lakói a községgel összekötő rossz út miatt interpelláltak. Nem volt ez követelőzés: Ök jogosnak érzik, ezért tették szóvá. ★ Négyszáz érdeklődő jelent még a mérkvállaji gyűlésen. Igazi népgyűlés volt ez, ahol az: ikerközség sok időszerű problémája szóba került. Miért nem a két község közepén épült meg a benzinkút? — tettek feí a kérdést. Tüzelőolajért kilométereket kell gyalogolni a mérki részen lakóknak, mert Vállaj túlsó oldalán, egy félreeső helyen van a benzin tör ő állomás. — Elkerülhető lett volna ez a strapa és a súrlódás is, ha találtak volna megfelelő telket, s mind a két falurász megelégedésére döntik el a kút helyét mondta az egyik tolszólafo. Érdemes elgondolkodni, bár a benzinkutat már nem lehet behozni a község közepére. De a tanulság önmagát kínálja.« ic Egy utcai kút körül parázslóit fel a vita Fülpös- darócon, Győrteléken és Géberjénben. A szót kérők elmondták, hogy az utcai kutak elhanyagoltak, sokan ott mossák a tejesedényeket, a gumicsizmákat. Hatalmas tócsák éktelenítik a környékét. Hidegben a kút befagy, nem lehet használni. Miért nem vigyáznak rá jobban? — Vannak, akik az otthoni vizet akarják spórolni — mondta a község egyik vezetője. Azok is megteszik ezt, akiknek a vezetékes víz bent van a lakásukban. Az ingyenvíz — mármint az utcai kút- ból — .mégsincs ingyen, sőt sokba kerül a községnek. A közül etek ugyanis három- négyszeres vízdíjat fizetnek. Többet, mint a családok. S ki fizeti meg ezt; a lakosság. A községfejlesztési alapokból fizeti a tanács az utcai víz- fogyasztást. — Akkor nagyon drága mulatság az mcaz róngazaitmatokböl. Vagyis egy köbméter forgácslap gyártására annyi állandó költség jut, hogy az veszteségessé teszi a termelést. Ij (elhasználok jelentkeztek Hogy mégis miért érdemes foglalkozni a termeléssel? Mert az említett veszteségek ellenére a jövőre is gondolni kell. Növekvő bútoriparunk, népgazdaságunk importra szorult forgácslapból. Emellett megjelentek az új felhasználók is, az építőipar például a szomszédos országokban már a forgácslap- termelés egyharmadát is felhasználja. Tehát újabb gyártó kapacitásra van szükség előbb-utóbb nálunk is. A vásárosnaményi gyárat pedig úgy építették, hogy talán európai viszonylatban is az egyetlen, ahol viszonylag kevés — előzetes számítások szerint mintegy 60 milliós — beruházással megháromszorozhatják a termelést. Az ÉRDÉRT rövid időn belül rentábilis üzemet akar a naményi gyárból. (Ezért is történt az átvétel, a nagy- vállalatnak jobbak a lehetőségei, mint a FEFAG-nak.) A gazdaságosság megteremtésére már az idén több intézkedés születik. így a gyártás szűk keresztmetszete .az apríték készítése volt. Még januárban beszereztek két gépet, melyek az üzembe helyezésre várnak. Segítség, hogy a vállalat különböző telepeiről ideszállítják a gya- luforgácsot, évente 2—3 ezer köbmétert, ezzel is tehermentesítve az aprítógépeket. Javítják a termelés feltételeit a jó anyagellátással is. A más telepekeh' ri&gy mennyiségben keletkező hulladék, más célra már fel nem használható faanyag egy része még ideális alapanyag forgácslapgyártásra. Négy műszak februártól Igen költséges jelenleg a szállítás. Az idén 8 millió forintért iparvágányt építenek, ezzel megteremtik a lehetőségét a gépi berakásnak, kirakásnak. Ugyancsak megoldható így a forgács és apríték fogadása, gépi betáplálása a gyártó gépsorba. Az lás — jegyezte meg az egyik hozzászóló. Érdemes leszoktatni a vízpazarlókat, „potyá- zókat” az ilyesmiről, mert azok számlájára is megy, akik az otthoni vizet használják. it Csaknem százezer forint értékű társadalmi munkát végeztek egy év alatt Pusztadobos lakói. Erről számoltak be a népfrontbizotitság vezetői az újjáválasztó gyűlésen. Elégedetten vették tudomásul a résztvevők, hogy a község az utóbbi 3—4 év alatt szépen fejlődött. Megoldódott a vajúdó buszközlekedés, a tervezett, 100 méteres betonjárda helyett 300 méter épült meg. Orvost kaptak, új postaépületet... Néhány gond is adódik persze: nincs gyógyszertáruk, Nyírmadára vagy Vásá- rosnaményba kell beutazni gyógyszerért. Nincs legelő a háztáji állatállomány számára; az állami gazdasággal tárgyaltak az ügyben, de nem jutottak egyezségre. Még olyan., látszólag apró gond is szóba került, mint a községi földhordó hely kijelölése. Jó agyagos részen, ahol vályogot vethetnek az építkezők számára. Ma még ez a hagyományos építkezési mód sem a múlté. — Egy szép parkunk is van, óvjuk jobban a fákat, a kastély kertjét — javasolták a helybellak. iparvágány adja meg a Itóeá tőségét, hogy a néhány éve a beiül felépülő mátészalkai bútorgyárnak akár méreti« szabott forgácslapot adjanak. A gyár másik gondja s munkásokkal kapcsolatos. Újabb intézkedések készülnek, amelyekkel a stabilizált törzsgárdát alakítják ki. Mivel a berendezések kihasználása folyamatos üzemelést követel meg, így február 14- től áttérnek a négy műszakos termelésre, vagyis vásárnál* is dolgozni fognak. A vasúti és autóbuszközlekedés Bem igazodik a műszakváltasok- hoz, viszont a 300-as létszám fele a környező községekből jár be dolgozni, ezért Rét útvonalon már a gyár gondoskodik a hazaszállításról. Autóbuszt is vásárolnak, hogy megoldják a munkásszállítást Elvándorlás, munkaidő Tavaly a munkásvánaorl**» elérte az üzemi létszám felét. Ennek okai közé tartozik» hogy sokan még most ismerkednek az iparral, hogy a veszteségről a munkások 1® tudnak, másutt pedig nagyobb lehetőségekkel Kecsegtetik őket. Bár ezek ellen szól, hogy a fizetések! szépen alakulnak, hiszen a» éves átlagkereset 25 400 forint volt, viszont a magas fokú gépesítés miatt nagyobbak a követelmények is. A. folyamatos üzemelés révé» további munkaidő-csökkentésö terveznek, megvalósítják a heti 42 órás munkát.,Ugyancsak az emberek megtartó' sát célozza a különböző szak- taníolyamok szervezése. Kétszer rendeztek betanítót» munkás képző tanfolyamot, kazánkezelői tanfolyamon vettek részt 30-an, szeptembertől pedig forgácslapgyártó szakmunkásképző tanfolyam indul a gyáron belül. A vásárosnaményi forgácslapgyár modern üzem, ámennek a termékére szüksége van az országnak. A műszaki intézkedésekkel fokozhatja a jövedelmezőséget, s iáikor — remélhetőleg rövid időn belül — a gyári kollektíva és az ÉRDÉRT Vállalat egyaránt erezheti a gazdaságos termelés előnyeit. Lányi Bat«nd Pusztadobosom törpe vízmű is épül; két éven belül a lakások szazaiba adnak egészséges, jó vizet a csapok. De szereimének egy fürdőmedencét is, a kastély udvarán. Alaposan meglepődték a gyűlés résztvevői, amikor a& egyik szakember megjegyezte, bizony erre aligha futja egy ilyen község kasszájából. A javasolt medence legalábi» 8—900 ezer forintot emésztene fed. Ha viszont a törpe vízmű elkészül, visszatérnem a javaslatra... A hozzászólók elmondták, nem érzik, hogy hátrányban lennének, mióta csatolt község lett Pusztadobos. Azt viszont jó néven vennék, ha a régi tanácsházán egy szobát berendeznének a népfront vezetőinek, ahol az ügyes-bajos dolgokat meghallgatnák és továbbítanák a tanácsokhoz. ★ Alig van olyan kérdés, amely ne kerülne szóba a népfrontbizottság újjáválasztó gyűlésem. A kérdések közül sokra a helyszínem választ kapnak az állampolgárok. De vannak javaslatok, észrevételek, amelyek alaposabb vizsgálódást, a megvalósítás józan mérlegelését kívánják meg. Az a fontos, hogy minden kérdésükre -- előbb vagy utóbb — érdemleges választ kapjanak az embereit. r.A t #m
