Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-08 / 32. szám

T972. fefórüXr 8. kft ft magyarorstíí® 5. oldal Ahol hiányoznak a gyógyító kezek Üres az orvosi lakás... Szociálpolitikai intézkedések Mátészalkán Zsúfoltságig megtelt a Nyírbátor főutcáján lévő or­vosi rendelő váróhelyisége. A betegek türelmetlenek a hosszú várakozásban, a kör­zeti orvos belefárad a sok munkába, az asszisztáló lá­nyoknak is kijut a munká­ból. Rosszabb a megyei átlagnál Február elején különösen zsúfolt a rendelő, mert a há­rom körzeti orvos közül egy szabadságon van. (Tavaly a sok munka miatt nem jutott el szabadságra.) „Tulajdon­képpen két orvosunk van, a harmadik csak félig van” — mondja az egyik beteg. A harmadik orvos a debreceni egyetemen fogszakorvosnak tanul, ezért csak délután ren. del. Egy körzeti orvosi 4 stá­tusz betöltetlen a városjelölt nagyközségben. Pedig már hosszú idő óta üres a két­szobás orvosi lakás, az állást is meghirdették. Hiába, úgy tűnik, a fiatal medikusok nem vágynak erre a vidékre. Tavaly egy mátészalkai fia­tal orvos megpályázta az üres állást, de munkába ál­lása előtt Gyöngyösre utazott és ott is maradt... A járási főorvostól ezeket halljuk: — A járás orvosi ellátott­sága a megyei átlagnál is rosszabb, egy orvosra átlago­san 2750 lakos jut. Legrosz- szabb a nyírbélteki körzet. Az itteni körzeti orvos 4000 ember egészségére vigyáz. Ezek a nyírbélteki tanács­elnök szavai: — Nem a tanácson múlik. A tanács ebben az évben 220 ezer forintért orvosig la­kást és rendelőt vásárol * a községben. De még nem tud­juk, hogy kapunk-e orvost. Nagyon kell még égy orvos, hiszen Omboly és 13 tanya is hozzánk tartozik, így a kör­zeti orvosunk szinte ember- feletti munkát végez. A betegek bánják A körzeti orvos helyzete nem irigylésre méltó. Az or­voshiányt persze legjobban a betegek bánják, Intézkedésre van szükség, mert a gyó­gyító kezeket nem lehet sza­vakkal pótolni... Maradjunk Nyírbélteknél. A községben évente átlago­san 70 gyermek születikd), tehát ide feltétlenül szüksé­ges egy egészségház, a ta­nácsadóhelyiség. Volt ts egy ilyen, csalt eladta a ta­nács, eladni kényszerült, mert közvetlenül az egész­ségház mellé vendéglőt épí­tettek, s ezek után az intéz­mény már nem felelt meg az egészségügyi előírásoknak. A vendéglő felépítése után a tanács kijelölt egy piciny helyiséget egészségháznak, de ez a helyiség sem felél meg a kívánalmaknak. A nyírbélteki példából is kitűnik, hogy igaza van a megyei főorvosnak. amikor ezeket (nondja: „Jobb taná­csi munkával, az emberek tudatformálásával is ' lehet javítani az egészségügyi el­látást.” Az sem véletlen, hogy az elmúlt évben az Egészségügyi Minisztérium rendeletben kötelezte a ta­nácsokat az anya-, a csecse­mő-, a gyermek- és az ifjú­ságvédelmi feladatok ellátá­sára. Itt születik a legtöbb gyermek A rendeletet különösen szem előtt kell tartani a nyírbá­tori, járás tanácsainak, mert országosan is ebben a já­rásban Születik legtöbb gye­rek: évente 1000—1050. Nem természetes következménye enxlek, hogy ebben a járás­ban a legnagyobb a csecse­mőhalandóság és itt van a legtöbb fejlődési rendelle­nesség. 1000 gyermek közül évente 50 meghal! Megyénk­ben csak ezen a járási szék­helyen nincs rendelőintézet. És ami a legsúlyosabb prob­léma: az egész járás terüle­tén nincs gyermekszakorvos. Ha lenné, biztos más képet mutatna e szomorú statisz­tika... A járási védőnő panaszol­ja: — A járás a nyíregyházi rendelőintézethez tartozik, pe­dig Mátészalka közelebb vaij. Rossz a közlekedés, ezért például egy ömbölyi anyá­nak egész napjába telik, míg gyermekével megjárja a nyíregyházi rendelőt. Az egészségügyi felvilágo­sító munka sem kielégítő a járásban. Három községben: Nyírgyulajban, Nyírlugoson és Penészleken a védőnői állás betöltetlen. Ófehértóra körzeti orvos kell, mert je­lenleg egy nyugdíjas orvos gyógyít a körzetben. A járá­si KÖJÁL-orvos státusza is betöltetlen. A nyírbátori járás fejlődé­se eléggé lassú ütemben ha­lad, s ez meglátszik az egészségügyi ellátáson is. Aporligeten és Pócspetriben egészségügyi kombinát épült a közelmúltban — ez jelenti a fejlődést. Nyírbátor üze­mei az elmúlt hónapokban több mint 4 millió forintét gyűjtöttek óvodára és böl­csődére. Társadalmi össze­fogás tapasztalható a járás több községében is a gyer­mekintézmények érdekében. Ezt kellene gyarapítani. Az emberek egészségéről van szó! Nábrádj Lajos Jó napot, nagyvilág! „Fürdőszobás lakosztályt óhajt?" Böngészés a Hotel Szabolcs vendégkönyvében _ Jó napot, nagyvilág! — köszönhetünk az egyszerű­ség kedvéért a Hotel Sza­bolcs halijában. S, ha vélet­lenül az eddig itt járt kü­lönböző nemzetiségű vendég egyszerre köszönne vissza, néhány másodpercre kisebb­féle Bábel teremtődne Nyír­egyháza központjában. Ki gondolná, hogy ekkora kaput nyitottunk mostaná­ban?! Mert a magyarokon kívül 21 'országból 160 vendége volt új, szép szállodánknak az alig kilencvennapos mű­ködése óta. Már a november 19-i megnyitást követő na­pokban csaknem megteltek egy- és kétágyas szobái. 96 vendég volt már az első hé­ten, s azóta sem csökkent az ilyen forgalom. Az országos tapasztalatokat figyelembe véve és szaknyelven szólva: kihasználtsága nagyon ked­vező. Magyarul: sok a ven­dég általában, legfeljebb a hét végék csendesebbek az emeleteken. Mert a földszin­ten, a hangulatos étterem­ben, a modern presszó-bár­ban természetesen ilyenkor a legnagyobb a forgalom. A szállodában viszont a hét vé. geken jobbára csak a tartós Itt-tartózkodásra berendezke­dett vendégek élnek, többse gük azok a külföldi szakem berek, akik készülő ipari lé­tesítményeink építését, a be. rendezések szerelését irá­nyítják. A nagy nemzetközi ven­dégjárás miatt a hotel ven­dégkönyve. amely küllemé­ben alig különbözik az ál tálában használatos lakó- nyilvántartó könyvtől — iz galmas olvasmány. Az ab ban megszokott száraz ada tokát böngészgetve — égj kis fantáziával — országok tájak, városok képe. embe rek, sorsok, rokoni és üzleti kapcsolatok tárulnak elénk.. Ki, honnan, mikor és miért jött hozzánk? — mindez ki­tűnik a könyvet lapozva, ,s kalauzunk Gaál Ferenc, a fiatal, határozott fellépésű üzletigazgató. Szinte kapás­ból fűz kommentárt minden- bejegyzéshez. Volt már ven­dégük magyar miniszter­helyettes, országos szervezet főtitkára. És a külföldiek? Csak néhány kuriózum: ve­nezuelai, szíriai üzletembe­rek, brazil, argentin keres­kedők. Kanadából, az USÁ- ból hazalátogató magyarok. Vendégül láthattak már szovjet turistacsoportokat, olasz vadászokat, svájcia­kat, hollandokat, lengyele­ket, csehszlovákokat, ju­goszlávokat, osztrákokat né­meteket — a demokratikus és a szövetségi köztársaság­ból—. A legtöbb időt viszont angol, svéd és dán vendégek töltik nálunk. Ök is a sza­bolcsi üzemekhez érkező üz­letkötők, vállalkozók, szak­emberek. Többen dolgoznak közülük az épülő papírgyár­nál és a tejporgyárnál. A vendégeknek minden kényelmet szolgáló kíván­ságát teljesítik. (S, hogy msg is értsék: angol, svéd, orosz, német, francia és olasz nyel­vet beszélő alkalmazottakat foglalkoztatnak.) Fürdőszo­bás lakosztályt óhajt? Van rá lehetőség. Egy angol ven­dégük — aki hónapokig lesz itt — ilyenben lakik. Az ő kívánsága volt az is — bár nem tud magyarul —. hogy szobájába tv-készülé- ket, és — mert sok whiskyt iszik — hűtőszekrényt he­lyezzenek. Mindkettőt meg­kapta. (Bérleti dijat fizet ér­te.) Kívánságra telefonké­szüléket. rádiót, villanybo- •otvát, hajszárítót is adnak a zobákba. A szállóvendégek kiszol­gálásáról 27 ember gondos­kodik: portás, szobalány, londiner és a vezetőség... ön­maguk szabálya szerint úgy, mintha személyes ven­dégük lenne, — a nívót tar­tani kell! — gondolattal. A: étkezésről, a magyaros „jól tartásról” pedig az éttérén: ahol a magyar és a nyírsé; specialitásokat kérik első sorban. A sláger: a gulyc; Egy svéd vendég — akim a közeli étteremből hoza! ták meg ezt az ételt, mer nálunk éppen kifogyott — telerakta csipöspaprikávh és — svéd virtussal (úg látszik ilyen is van!) zok. szó és köhögés nélkül elfő gyasztotta. Minden vendég egyformán kedves — a vendéglátóipar törvénye szerint is. (Amit itt nagyon következetesen be­tartanak!) Hogy mégis ki a jó vendég? Az egyik több nyelvet beszélő portás, a 23 esztendős Lakatos Zoltán szerint nemzetiségre való te­kintet nélkül az, aki sok munkát ad, aki igényli a ve­le ’való törődést, aki vendég­nek tartja és érzi magát a szállodában. Tehát aki nem valamiféle luxus „éjjeli me­nedékhelynek” tekinti a ho­telt. Sajnos, ilyen vendég még kevés volt. Ezért is em­lékszik vissza szívesen egy több napig itt tartózkodott argentin vendégére, mert an­nak számtalan telexváltá­sát, telefonját, postáját és más személyes ügyét kellett intézniük. Vagy arra a ked­ves, idős orvdsházaspárra, akik Dömsödről szinte min­den hét végén ideutaznak katonafiúkhoz. Minden eset­ben a 115-ös szobát kapják — kétágyas, fürdőszobás —. s a portások számon tartják a délutáni vonatérkezést, már rendelik a feketét, tud­ják. azt kérik azonnal a szállodába érkezés után. Érthető, hogy szívesen kö­szönnek egymásnak viszont­látással ! Kádár Edit Felszámolják a cigánytelepet — Több, mint félmillió segélyezésre — Húsz ember az öregek napközijében A Mátészalkai Városi Ta­nács szociálpolitikai előadó­jának, Fehér Antalnak leg­alább akkora az ügyfélfor­galma, mint a tanács igazgatási osztályán dolgozó akármelyik munkatársé. A tanács képviseletében Fehér Antal törődik a varos egyedülálló idős embérei- vel, a csökkent munkaké­pességű és kedvezőtlen kö­rülmények között élő lako­sokkal, ő dönti el, hogy ki__ részesülhet szociális gondo­zásban, vagy ki kerülhet szo­ciális otthonba, ő szervezi az idős emberek házi gondozá­sát, ő állapítja meg a sor­katonák hozzátartozóinak családi segélyét, környezet- tanulmányt készít, adott esetben elintézi, hogy ne fi­zessenek kórházi költséget azok az SZTK-tagsággal nem rendelkező betegek, akik kedvezőtlen körülmények között élnek. A , szociálpo­litikus munkája tehát igen felelősségteljes, hiszen embe­rek, családok sorsáról dönt. A városi tanács az elmúlt évben 650 ezer forintot fize­tett ki szociális segély cí­mén. Ezt az összeget na­gyobbrészt azok az idős em­berek kapták, akik nem jo­gosultak nyugdíjra. Ebben az évben 610 ezer forintot fizet a tanács szociális segély cí­mén. Ez nem csökkenést — inkább emelkedést — jelent, mert a vakok segélyezése ja­nuár 1-től nem tanácsi fel­adat, s így kevesebb rászo­ruló között lehet az összeget szétosztani. Az elmúlt évben személyenként 425 forint se­gélyt fizetett a tanács — eb­ben az évben 450 forintot fizet. 1970-ben alakult a város­ban az öregek napközi ott­hona, ahol 20 magára ma­radt idős embert vett pártfo­gása alá a tanács. Kezdetben csak ebédet kaptak a vendé­gek, újabban reggelit is kap­lak. Tavaly az otthont 100 izer forinttal támogatta a ta- ■ nács, ez évben már 125 ezer | forintot költ erre a célra. Az előadónak jó kapcsola­ta van a tanácstagokkal. Fontos döntések előtt a ta­nácstagok véleményét is meghallgatja, mert ők köze­lebbről ismerik a kérelmező­ket. Ez év végéig a tanács fel­számolja a Mátészalka és Köcsög közötti cigánytele­pet. ötven putri megszünte­téséről van szó. A telep fel­számolása és az új lakások Közel egy év telt el a vá­lasztások óta, így a tanács- törvény értelmében a tanács­tagoknak mindenütt be kell számolniok választóiknak megbizatásuk teljesítéséről, a tanácsban és annak bizott­ságaiban végzett munkájuk­ról. Tiszalökön ötven tanács­tagot, választottak, s a közel­múltban valamennyi tanács­tag megtartotta beszámoló­ját. A beszámolók megtartá­sához a tanácstagok írásos tájékoztatót kaptak, a szer­vezéshez pedig a Hazafias Népfront és a szakigazgatási apparátus nyújtott jelentős segítséget. A jó szervezésnek köszönhető, hogy több mint ezer választó vett részt eze­ken a gyűléseken, a hozzá­szólások száma megközelí­tette a háromszázat, s ezek közül 123 közérdekű bejelen­tés volt. Ezeket a bejelenté­seket nyilvántartásba vet­ték, rangsorolták, s az elin­tézés módjáról írásban érte­sítik a felszólalókat. Az ál­landó bizottságok is figye­lemmel kísérik a bejelenté­seket, s ezek figyelembevéte­lével teszik meg javáslatu- kat a tanácsnak az 1972. évi költségvetési és fejlesztési terv végrehajtására. A köz­érdekű bejelentések jelentős elosztása szociálpolitikai ügy, feladatok elé állítja az előadót is. Nyolc tanácsi la­kást az elmúlt év végén osz­tott-.!; szét a legjobban rá­szoruló’: között, nyolcat pe­dig a tavasz elején kannak rpeg a putrik lakói. Kilenc cigánycsalád OTP-kölcsönre épített a városban. Ezekbe a lakásokba csütörtökön köl­töznek be a tulajdonosok. (n. 1.) hányada a járda-, út- és köz­műépítéssel foglalkozott, s szinte minden esetben tar­talmazta a lakosság társa- dálmi munkafelajánlását iS a feladat megvalósításához. A tanács az elmúlt évben több mint 400 ezer forintot költött járdaépítésre, s en­nek az összegnek felét a község két külterületi tele­pülésén, Újtelepen és Kisfás- tanyán használta fel. Emel­lett Újtelepen nyilvános táv­beszélő-állomást, Kisfásta- nyán pedig mély fúrású ku­tat épített. A szülők fokozott munka- ■ ba állása szükségessé teszi az iskolai napközi otthon bő­vítését, új napközis csoport és új óvoda létesítését. En­nek megvalósulását a ta­nács épületvásárlással tá­mogatta. A községben lévő főbb közlekedési útvonalak felújítására 600 ezer forintot meghaladó összeget költöt­tek, a lakosság megelégedé­sére. Folytatódott a szenny­vízcsatorna építése, vala­mint az ivóvízhálózat bővíté­se is. Célcsoportos beruhá­zásból megkezdődött egy 8 és egy 12 lakásos ház felépí­tése is. Dr. Borivó Lassté tanácselnök O'vasónk írja: ütvén tanácstag beszámolója Tiszalökön Csaték trükkrei Az előleg, a pénztárcái, s a csomag Szélhámoskodott és csalá­sokat követett el S. F. nyír­egyházi lakos, szobafestő. A Nyíregyházi Városi Ta­nács V. B, igazgatási osztá­lyának bejelentésére a sza­bálysértési osztály eljárást indított S. F. ellen. A tár­gyaláson megállapították, hogy már büntetve volt, 1951-ben tiltott határátlépés miatt egy és fél évre, melyet le is töltött. 1955-ben társa­dalmi tulajdon sérelmére el­követett lopás miatt ugvan- csak két hónap elzárásra ítélték, melyet letöltött. Se­gítségnyújtás elmulasztása miatt 1964-ben nyolchónapi elzárásra ítélték. Majd 1969- ben másfél évi szabadság- vesztésre ítélték sikkasztás miatt. A szabálysértési tárgyalá­son elmondotta, hogy az el­múlt év június 29-én szaba­dult a büntetővégrehajtási intézetből. Szabadulása után nem 'tudott .elhelyezkedni, mint szobafestő és mázoló. Szélhámosságokat és csalá­sokat követett el. Elismerte, hogy B. J. nyíregyházi, Víz utcai lakostól szobafestésre 1350 forint előleget vett fel. K. I. jorosi lakostól pedig 250 forintot, B. G. ugyancsak orosi lakostól szintén 250 fo­rintot. B. J. nyíregyházi Öz utcai lakostól 500 forintot vett fel. A vállalásainak ele­get nem tudott tenni, ezért történt ellene a feljelentés.' Azzal védekezett, hogy testi fogyatékossága miatt nem tu- , dott eleget tenni a felvállalt munkáknak. S. F. szabálysértési ügyé­ben a tanács az elkövetke­zendő napokban dönt. H. J. nyíregyházi lakos el­len a szabálysértési eljárás azért indult meg, mert a Nyíregyháza, Dózsa György utcai húsboltban egy ottfelej­tett pénztárcát pénzzel e<*vütt „elfelejtett” visszaadni jogos tulajdonosának. H. J. nyíregyházi la­kos tulajdon elleni bűntett miatt hat hó­nap felfüggesztett börtön- büntetést kapott 1957-ben. A kihallgatások során elmond­ta: 1971. október ?3-án reg­gel a Dózsa György utcai húsboltban akart vásárolni. Egy általa ismeretlen asz- szony a pénztárcáját fize­tés után a pulton hagyta. A pénztárcát elvette és kiment az utcára azzal, hogy az asz- szonyt megkeresi. Nem ta­lálta, visszament a húsbolt- ba, meg a piacra, ahol a ta­lált pénzből vásárolt. Aa asszony pénztárcájából ötven forintot felváltott és abból ivotti és Vásárolt. A tárgya­lás során védekezésképpen elmondotta, hogy a pénztár­cában talált 160 forintból mindössze 18 forintot költött el. A többit visszaadta a károsultnak. Ugyancsak csalás miatt in­dult meg az eljárás idősebb K. J. nyíregyházi lakos el­len, aki 1971. február 14-én szabadult a börtönből, ahol egy zárkában volt L. L. nyíregyházi lakossal. Kilenc és fél hónapot töltött a bör­tönben és előzetes letartóz­tatásban. Amikor kiszaba* dúlt, felkereste a volt bör­töntársa családját azzal, hogy készítsenek csomagot L. J.-nek, mert megy más­nap vissza a börtönbe. A szabálysértési ' tárgyaláson védekezésül azt adta elő, hogy halasztást kapott a börtönbüntetése hátralévő részének letöltésére, s ezért a csomagot nem tudta átad­ni. A 450 forint értékű cso­magot elfogyasztotta, airfiért feljelentést tettek ellen. A szabálysértési tárgyaláson el­ismerte, hogy az átvett cso­magot eltulajdonította, (t. p4

Next

/
Thumbnails
Contents