Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-08 / 32. szám
T972. fefórüXr 8. kft ft magyarorstíí® 5. oldal Ahol hiányoznak a gyógyító kezek Üres az orvosi lakás... Szociálpolitikai intézkedések Mátészalkán Zsúfoltságig megtelt a Nyírbátor főutcáján lévő orvosi rendelő váróhelyisége. A betegek türelmetlenek a hosszú várakozásban, a körzeti orvos belefárad a sok munkába, az asszisztáló lányoknak is kijut a munkából. Rosszabb a megyei átlagnál Február elején különösen zsúfolt a rendelő, mert a három körzeti orvos közül egy szabadságon van. (Tavaly a sok munka miatt nem jutott el szabadságra.) „Tulajdonképpen két orvosunk van, a harmadik csak félig van” — mondja az egyik beteg. A harmadik orvos a debreceni egyetemen fogszakorvosnak tanul, ezért csak délután ren. del. Egy körzeti orvosi 4 státusz betöltetlen a városjelölt nagyközségben. Pedig már hosszú idő óta üres a kétszobás orvosi lakás, az állást is meghirdették. Hiába, úgy tűnik, a fiatal medikusok nem vágynak erre a vidékre. Tavaly egy mátészalkai fiatal orvos megpályázta az üres állást, de munkába állása előtt Gyöngyösre utazott és ott is maradt... A járási főorvostól ezeket halljuk: — A járás orvosi ellátottsága a megyei átlagnál is rosszabb, egy orvosra átlagosan 2750 lakos jut. Legrosz- szabb a nyírbélteki körzet. Az itteni körzeti orvos 4000 ember egészségére vigyáz. Ezek a nyírbélteki tanácselnök szavai: — Nem a tanácson múlik. A tanács ebben az évben 220 ezer forintért orvosig lakást és rendelőt vásárol * a községben. De még nem tudjuk, hogy kapunk-e orvost. Nagyon kell még égy orvos, hiszen Omboly és 13 tanya is hozzánk tartozik, így a körzeti orvosunk szinte ember- feletti munkát végez. A betegek bánják A körzeti orvos helyzete nem irigylésre méltó. Az orvoshiányt persze legjobban a betegek bánják, Intézkedésre van szükség, mert a gyógyító kezeket nem lehet szavakkal pótolni... Maradjunk Nyírbélteknél. A községben évente átlagosan 70 gyermek születikd), tehát ide feltétlenül szükséges egy egészségház, a tanácsadóhelyiség. Volt ts egy ilyen, csalt eladta a tanács, eladni kényszerült, mert közvetlenül az egészségház mellé vendéglőt építettek, s ezek után az intézmény már nem felelt meg az egészségügyi előírásoknak. A vendéglő felépítése után a tanács kijelölt egy piciny helyiséget egészségháznak, de ez a helyiség sem felél meg a kívánalmaknak. A nyírbélteki példából is kitűnik, hogy igaza van a megyei főorvosnak. amikor ezeket (nondja: „Jobb tanácsi munkával, az emberek tudatformálásával is ' lehet javítani az egészségügyi ellátást.” Az sem véletlen, hogy az elmúlt évben az Egészségügyi Minisztérium rendeletben kötelezte a tanácsokat az anya-, a csecsemő-, a gyermek- és az ifjúságvédelmi feladatok ellátására. Itt születik a legtöbb gyermek A rendeletet különösen szem előtt kell tartani a nyírbátori, járás tanácsainak, mert országosan is ebben a járásban Születik legtöbb gyerek: évente 1000—1050. Nem természetes következménye enxlek, hogy ebben a járásban a legnagyobb a csecsemőhalandóság és itt van a legtöbb fejlődési rendellenesség. 1000 gyermek közül évente 50 meghal! Megyénkben csak ezen a járási székhelyen nincs rendelőintézet. És ami a legsúlyosabb probléma: az egész járás területén nincs gyermekszakorvos. Ha lenné, biztos más képet mutatna e szomorú statisztika... A járási védőnő panaszolja: — A járás a nyíregyházi rendelőintézethez tartozik, pedig Mátészalka közelebb vaij. Rossz a közlekedés, ezért például egy ömbölyi anyának egész napjába telik, míg gyermekével megjárja a nyíregyházi rendelőt. Az egészségügyi felvilágosító munka sem kielégítő a járásban. Három községben: Nyírgyulajban, Nyírlugoson és Penészleken a védőnői állás betöltetlen. Ófehértóra körzeti orvos kell, mert jelenleg egy nyugdíjas orvos gyógyít a körzetben. A járási KÖJÁL-orvos státusza is betöltetlen. A nyírbátori járás fejlődése eléggé lassú ütemben halad, s ez meglátszik az egészségügyi ellátáson is. Aporligeten és Pócspetriben egészségügyi kombinát épült a közelmúltban — ez jelenti a fejlődést. Nyírbátor üzemei az elmúlt hónapokban több mint 4 millió forintét gyűjtöttek óvodára és bölcsődére. Társadalmi összefogás tapasztalható a járás több községében is a gyermekintézmények érdekében. Ezt kellene gyarapítani. Az emberek egészségéről van szó! Nábrádj Lajos Jó napot, nagyvilág! „Fürdőszobás lakosztályt óhajt?" Böngészés a Hotel Szabolcs vendégkönyvében _ Jó napot, nagyvilág! — köszönhetünk az egyszerűség kedvéért a Hotel Szabolcs halijában. S, ha véletlenül az eddig itt járt különböző nemzetiségű vendég egyszerre köszönne vissza, néhány másodpercre kisebbféle Bábel teremtődne Nyíregyháza központjában. Ki gondolná, hogy ekkora kaput nyitottunk mostanában?! Mert a magyarokon kívül 21 'országból 160 vendége volt új, szép szállodánknak az alig kilencvennapos működése óta. Már a november 19-i megnyitást követő napokban csaknem megteltek egy- és kétágyas szobái. 96 vendég volt már az első héten, s azóta sem csökkent az ilyen forgalom. Az országos tapasztalatokat figyelembe véve és szaknyelven szólva: kihasználtsága nagyon kedvező. Magyarul: sok a vendég általában, legfeljebb a hét végék csendesebbek az emeleteken. Mert a földszinten, a hangulatos étteremben, a modern presszó-bárban természetesen ilyenkor a legnagyobb a forgalom. A szállodában viszont a hét vé. geken jobbára csak a tartós Itt-tartózkodásra berendezkedett vendégek élnek, többse gük azok a külföldi szakem berek, akik készülő ipari létesítményeink építését, a be. rendezések szerelését irányítják. A nagy nemzetközi vendégjárás miatt a hotel vendégkönyve. amely küllemében alig különbözik az ál tálában használatos lakó- nyilvántartó könyvtől — iz galmas olvasmány. Az ab ban megszokott száraz ada tokát böngészgetve — égj kis fantáziával — országok tájak, városok képe. embe rek, sorsok, rokoni és üzleti kapcsolatok tárulnak elénk.. Ki, honnan, mikor és miért jött hozzánk? — mindez kitűnik a könyvet lapozva, ,s kalauzunk Gaál Ferenc, a fiatal, határozott fellépésű üzletigazgató. Szinte kapásból fűz kommentárt minden- bejegyzéshez. Volt már vendégük magyar miniszterhelyettes, országos szervezet főtitkára. És a külföldiek? Csak néhány kuriózum: venezuelai, szíriai üzletemberek, brazil, argentin kereskedők. Kanadából, az USÁ- ból hazalátogató magyarok. Vendégül láthattak már szovjet turistacsoportokat, olasz vadászokat, svájciakat, hollandokat, lengyeleket, csehszlovákokat, jugoszlávokat, osztrákokat németeket — a demokratikus és a szövetségi köztársaságból—. A legtöbb időt viszont angol, svéd és dán vendégek töltik nálunk. Ök is a szabolcsi üzemekhez érkező üzletkötők, vállalkozók, szakemberek. Többen dolgoznak közülük az épülő papírgyárnál és a tejporgyárnál. A vendégeknek minden kényelmet szolgáló kívánságát teljesítik. (S, hogy msg is értsék: angol, svéd, orosz, német, francia és olasz nyelvet beszélő alkalmazottakat foglalkoztatnak.) Fürdőszobás lakosztályt óhajt? Van rá lehetőség. Egy angol vendégük — aki hónapokig lesz itt — ilyenben lakik. Az ő kívánsága volt az is — bár nem tud magyarul —. hogy szobájába tv-készülé- ket, és — mert sok whiskyt iszik — hűtőszekrényt helyezzenek. Mindkettőt megkapta. (Bérleti dijat fizet érte.) Kívánságra telefonkészüléket. rádiót, villanybo- •otvát, hajszárítót is adnak a zobákba. A szállóvendégek kiszolgálásáról 27 ember gondoskodik: portás, szobalány, londiner és a vezetőség... önmaguk szabálya szerint úgy, mintha személyes vendégük lenne, — a nívót tartani kell! — gondolattal. A: étkezésről, a magyaros „jól tartásról” pedig az éttérén: ahol a magyar és a nyírsé; specialitásokat kérik első sorban. A sláger: a gulyc; Egy svéd vendég — akim a közeli étteremből hoza! ták meg ezt az ételt, mer nálunk éppen kifogyott — telerakta csipöspaprikávh és — svéd virtussal (úg látszik ilyen is van!) zok. szó és köhögés nélkül elfő gyasztotta. Minden vendég egyformán kedves — a vendéglátóipar törvénye szerint is. (Amit itt nagyon következetesen betartanak!) Hogy mégis ki a jó vendég? Az egyik több nyelvet beszélő portás, a 23 esztendős Lakatos Zoltán szerint nemzetiségre való tekintet nélkül az, aki sok munkát ad, aki igényli a vele ’való törődést, aki vendégnek tartja és érzi magát a szállodában. Tehát aki nem valamiféle luxus „éjjeli menedékhelynek” tekinti a hotelt. Sajnos, ilyen vendég még kevés volt. Ezért is emlékszik vissza szívesen egy több napig itt tartózkodott argentin vendégére, mert annak számtalan telexváltását, telefonját, postáját és más személyes ügyét kellett intézniük. Vagy arra a kedves, idős orvdsházaspárra, akik Dömsödről szinte minden hét végén ideutaznak katonafiúkhoz. Minden esetben a 115-ös szobát kapják — kétágyas, fürdőszobás —. s a portások számon tartják a délutáni vonatérkezést, már rendelik a feketét, tudják. azt kérik azonnal a szállodába érkezés után. Érthető, hogy szívesen köszönnek egymásnak viszontlátással ! Kádár Edit Felszámolják a cigánytelepet — Több, mint félmillió segélyezésre — Húsz ember az öregek napközijében A Mátészalkai Városi Tanács szociálpolitikai előadójának, Fehér Antalnak legalább akkora az ügyfélforgalma, mint a tanács igazgatási osztályán dolgozó akármelyik munkatársé. A tanács képviseletében Fehér Antal törődik a varos egyedülálló idős embérei- vel, a csökkent munkaképességű és kedvezőtlen körülmények között élő lakosokkal, ő dönti el, hogy ki__ részesülhet szociális gondozásban, vagy ki kerülhet szociális otthonba, ő szervezi az idős emberek házi gondozását, ő állapítja meg a sorkatonák hozzátartozóinak családi segélyét, környezet- tanulmányt készít, adott esetben elintézi, hogy ne fizessenek kórházi költséget azok az SZTK-tagsággal nem rendelkező betegek, akik kedvezőtlen körülmények között élnek. A , szociálpolitikus munkája tehát igen felelősségteljes, hiszen emberek, családok sorsáról dönt. A városi tanács az elmúlt évben 650 ezer forintot fizetett ki szociális segély címén. Ezt az összeget nagyobbrészt azok az idős emberek kapták, akik nem jogosultak nyugdíjra. Ebben az évben 610 ezer forintot fizet a tanács szociális segély címén. Ez nem csökkenést — inkább emelkedést — jelent, mert a vakok segélyezése január 1-től nem tanácsi feladat, s így kevesebb rászoruló között lehet az összeget szétosztani. Az elmúlt évben személyenként 425 forint segélyt fizetett a tanács — ebben az évben 450 forintot fizet. 1970-ben alakult a városban az öregek napközi otthona, ahol 20 magára maradt idős embert vett pártfogása alá a tanács. Kezdetben csak ebédet kaptak a vendégek, újabban reggelit is kaplak. Tavaly az otthont 100 izer forinttal támogatta a ta- ■ nács, ez évben már 125 ezer | forintot költ erre a célra. Az előadónak jó kapcsolata van a tanácstagokkal. Fontos döntések előtt a tanácstagok véleményét is meghallgatja, mert ők közelebbről ismerik a kérelmezőket. Ez év végéig a tanács felszámolja a Mátészalka és Köcsög közötti cigánytelepet. ötven putri megszüntetéséről van szó. A telep felszámolása és az új lakások Közel egy év telt el a választások óta, így a tanács- törvény értelmében a tanácstagoknak mindenütt be kell számolniok választóiknak megbizatásuk teljesítéséről, a tanácsban és annak bizottságaiban végzett munkájukról. Tiszalökön ötven tanácstagot, választottak, s a közelmúltban valamennyi tanácstag megtartotta beszámolóját. A beszámolók megtartásához a tanácstagok írásos tájékoztatót kaptak, a szervezéshez pedig a Hazafias Népfront és a szakigazgatási apparátus nyújtott jelentős segítséget. A jó szervezésnek köszönhető, hogy több mint ezer választó vett részt ezeken a gyűléseken, a hozzászólások száma megközelítette a háromszázat, s ezek közül 123 közérdekű bejelentés volt. Ezeket a bejelentéseket nyilvántartásba vették, rangsorolták, s az elintézés módjáról írásban értesítik a felszólalókat. Az állandó bizottságok is figyelemmel kísérik a bejelentéseket, s ezek figyelembevételével teszik meg javáslatu- kat a tanácsnak az 1972. évi költségvetési és fejlesztési terv végrehajtására. A közérdekű bejelentések jelentős elosztása szociálpolitikai ügy, feladatok elé állítja az előadót is. Nyolc tanácsi lakást az elmúlt év végén osztott-.!; szét a legjobban rászoruló’: között, nyolcat pedig a tavasz elején kannak rpeg a putrik lakói. Kilenc cigánycsalád OTP-kölcsönre épített a városban. Ezekbe a lakásokba csütörtökön költöznek be a tulajdonosok. (n. 1.) hányada a járda-, út- és közműépítéssel foglalkozott, s szinte minden esetben tartalmazta a lakosság társa- dálmi munkafelajánlását iS a feladat megvalósításához. A tanács az elmúlt évben több mint 400 ezer forintot költött járdaépítésre, s ennek az összegnek felét a község két külterületi településén, Újtelepen és Kisfás- tanyán használta fel. Emellett Újtelepen nyilvános távbeszélő-állomást, Kisfásta- nyán pedig mély fúrású kutat épített. A szülők fokozott munka- ■ ba állása szükségessé teszi az iskolai napközi otthon bővítését, új napközis csoport és új óvoda létesítését. Ennek megvalósulását a tanács épületvásárlással támogatta. A községben lévő főbb közlekedési útvonalak felújítására 600 ezer forintot meghaladó összeget költöttek, a lakosság megelégedésére. Folytatódott a szennyvízcsatorna építése, valamint az ivóvízhálózat bővítése is. Célcsoportos beruházásból megkezdődött egy 8 és egy 12 lakásos ház felépítése is. Dr. Borivó Lassté tanácselnök O'vasónk írja: ütvén tanácstag beszámolója Tiszalökön Csaték trükkrei Az előleg, a pénztárcái, s a csomag Szélhámoskodott és csalásokat követett el S. F. nyíregyházi lakos, szobafestő. A Nyíregyházi Városi Tanács V. B, igazgatási osztályának bejelentésére a szabálysértési osztály eljárást indított S. F. ellen. A tárgyaláson megállapították, hogy már büntetve volt, 1951-ben tiltott határátlépés miatt egy és fél évre, melyet le is töltött. 1955-ben társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás miatt ugvan- csak két hónap elzárásra ítélték, melyet letöltött. Segítségnyújtás elmulasztása miatt 1964-ben nyolchónapi elzárásra ítélték. Majd 1969- ben másfél évi szabadság- vesztésre ítélték sikkasztás miatt. A szabálysértési tárgyaláson elmondotta, hogy az elmúlt év június 29-én szabadult a büntetővégrehajtási intézetből. Szabadulása után nem 'tudott .elhelyezkedni, mint szobafestő és mázoló. Szélhámosságokat és csalásokat követett el. Elismerte, hogy B. J. nyíregyházi, Víz utcai lakostól szobafestésre 1350 forint előleget vett fel. K. I. jorosi lakostól pedig 250 forintot, B. G. ugyancsak orosi lakostól szintén 250 forintot. B. J. nyíregyházi Öz utcai lakostól 500 forintot vett fel. A vállalásainak eleget nem tudott tenni, ezért történt ellene a feljelentés.' Azzal védekezett, hogy testi fogyatékossága miatt nem tu- , dott eleget tenni a felvállalt munkáknak. S. F. szabálysértési ügyében a tanács az elkövetkezendő napokban dönt. H. J. nyíregyházi lakos ellen a szabálysértési eljárás azért indult meg, mert a Nyíregyháza, Dózsa György utcai húsboltban egy ottfelejtett pénztárcát pénzzel e<*vütt „elfelejtett” visszaadni jogos tulajdonosának. H. J. nyíregyházi lakos tulajdon elleni bűntett miatt hat hónap felfüggesztett börtön- büntetést kapott 1957-ben. A kihallgatások során elmondta: 1971. október ?3-án reggel a Dózsa György utcai húsboltban akart vásárolni. Egy általa ismeretlen asz- szony a pénztárcáját fizetés után a pulton hagyta. A pénztárcát elvette és kiment az utcára azzal, hogy az asz- szonyt megkeresi. Nem találta, visszament a húsbolt- ba, meg a piacra, ahol a talált pénzből vásárolt. Aa asszony pénztárcájából ötven forintot felváltott és abból ivotti és Vásárolt. A tárgyalás során védekezésképpen elmondotta, hogy a pénztárcában talált 160 forintból mindössze 18 forintot költött el. A többit visszaadta a károsultnak. Ugyancsak csalás miatt indult meg az eljárás idősebb K. J. nyíregyházi lakos ellen, aki 1971. február 14-én szabadult a börtönből, ahol egy zárkában volt L. L. nyíregyházi lakossal. Kilenc és fél hónapot töltött a börtönben és előzetes letartóztatásban. Amikor kiszaba* dúlt, felkereste a volt börtöntársa családját azzal, hogy készítsenek csomagot L. J.-nek, mert megy másnap vissza a börtönbe. A szabálysértési ' tárgyaláson védekezésül azt adta elő, hogy halasztást kapott a börtönbüntetése hátralévő részének letöltésére, s ezért a csomagot nem tudta átadni. A 450 forint értékű csomagot elfogyasztotta, airfiért feljelentést tettek ellen. A szabálysértési tárgyaláson elismerte, hogy az átvett csomagot eltulajdonította, (t. p4
