Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-06 / 31. szám
1« tS.M ® Tudomány ® TECHNIKA • Tudomány ® TECHNIKA # Tudomány ® Fák vallomása a világmindenségről Tévéműsor — képieméiről EKTEKEZLS5 A fák sokszor nagyon régem lejátszódott eseményre, természeti jelenségre „emlékeznek”, gyakran azok egyedüli tanújaként. E tulajdonságukat az anyagukban felhalmozódó radioaktív szarnék (C)/,) köszönhetik. A radioaktív szén a Föld légkörében, a kozmikus sugarak hatásába lejátszódó folyamatok eredményeképpen képződik, majd a közönséges szénhez hasonlóan oxidálódik és széndioxidgáz alakjában eloszlik a légkörben. A növények Viszont széndioxidot nyelnek el a levegőbő' így az évgyűrűk radioaktív szón tartalmáról a szóban forgó időszak sugárzási viszonyaira lehet következtetni. NAPTEVÉKENYSÉGRŐL VALLÓ FÁK Az évgyűrűk radioaktív széntartalmából sok fontos gyakorlati jelentőségű következtetés vonható le. Az űrrepülések szempontjából példa- A ul nagyon fontos a naptevékenység előrejelzése. A prognózisok elkészítéséhez viszont ismerni kell a Napban lejátszódó különféle folyamatok időbeni változását. Az egyik megoldás a Nap hosszú időn át való megfigyelése. Ez azonban több száz, sőt több ezer évet igényelne! A hosszú életű fák évgyűrűinek tanulmányozásával azonban ez az információ visszamenőleg is beszerezhető. Azt már tudjuk, hogy a Nap aktív működése idején a Földre a környező galaktikából érkező kozmikus sugárzás intenzitása csökken és fordítva. A fák évgyűrűiben tehát annál kevesebb radioaktív szén halmozódik fel, minél erősebb a naptevékenység. A jelenleg is élő fák esetében ez a vizsgálat viszonylag könnyű. A Föld egyes tájain, például Közép-Ázsiában közel 2 ezer éves fák is élnek. A múltba való „utazás” időtartama a tőzegtelepeken felszínre kerülő fenyőfatönkök vizsgálatával tovább növelhető. FÄK és a CSILLAGROBBANÁSOK Maga a piszkafákra dolgozik? A famatuasálemek vizsgálata azonban nemcsak a napsugárzás di namil^á jónak kutatása szempontjából fontos. Az eddig a kozmikus sugárzás forrásának tartott, úgynevezett szupernóvák fel- robbanásának a mechanizmusa mindmáig tisztázatlan. Vizsgálatuk azért nehéz, mert nem rendelkezünk elég érzékeny regisztráló módsze- szerekkél, a más galaktikákból érkező kozmikus sugárzás tanulmányozására. Egyelőre annyit tudunk biztosan, hogy a „mi” galaktikánkban legalább 4 ilyen robbanás történt: 1054-ben, 1572-ben, 1604-ben és 1700-ban. De maradt-e valami nyoma e kozmikus jelenségeknek? Bebizonyosodott, hogy egy szupernóva felrobbanását követően a légkör radioktív széntartalma mindenekelőtt a csillag által. kibocsátott gammasugarak miatt emelkedik. Ha az illető szupernóva felrobbanásakor elég gammasugár keletkezik, a fák évgyűrűi rögzítik a kozmikus' jelenségre vonatkozó információt. Ezenkívül a csillagrobbanás idején elektromos töltéssel rendelkező kozmikus sugarak is keletkeznek. Ezek később érik él a földünket, de szintén radioaktív szén keletkezéséhez vezetnek. A szupernóva tehát kétszer hallat magáról, és a fák mindig kétszer rögzítik ezt az információt. A radioaktív szén iránti érdeklődés különösen a pul- zárok felfedezésével nőtt. Jelenleg az az általános vélemény, hogy a pulzárok egy hajdan felrobbant csillag maradványai. így van-e ez a valóságban, és ha igen, mikor történt a csillagrobbanás? Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján kiszámítható, mily er. távolságban mehetett végbe a szupernóva felvillanása. Ezek a számítások azonban kísérleti igazolást igényelnek. Az évgyűrűkben felhalmozódott radioaktív szén mennyiségének meghatározásával és a sugárzásszint időbeni változásának meghatározásával ez a feladat iá megoldható. MAXIMUM— MINIMUM Az öreg fák évgyűrűi szolgáltatnak adatokat a Föld mágneses terére vonatkozóan is. Mint ismeretes, a Föld mágneses térerőssége nem állandó. Körülbelül 2 ezer éve maximumot, mintegy 6 ezer éve pedig minimumot figyeltek, meg. Ennél régebbre visszanyúlva ismét növekedés tapasztalható. Megállapították, hogy a Föld mágneses térerősségének növekedésével a kozmikus sugárzás intenzitása — és így a légkörben keletkező radioaktív szén mennyisége is — csökken. Ez azt jelenti, hogy a múltban á légkör radioaktivitás széntertalmának csökkennie kellett. A fák évgyűrűinek a vizsgálatából származó adatok igazolják ezt és ott mutatnak maximumot, ahol a mágneses tér minimuma volt. A mágneses térrel kaocsola- tos minőségi vizsgálstokat eddig időszámításunk előtt a negyedik évezredig bezárólag végezték el. ÉS AZ ÉGHAJLAT? A fák emlékezete azonban nemcsak a régi idők radioaktív szénmennyiségére vonatkozik, ennél jóval gazdagabb. Évgyűrűik szélessége példéuil az éghajlati viszonyoktól, a növény korától és más tényezőktől is függ. Ez azt jelenti, hogy az évgyűrűül részletes elemzése számos természeti jelenségről szolgáltathat információt. Kiderült például, hogy a tölgyfa anyagának egyik gyakori hibája — a belső háncs — általában hirtelen éghajlati változások idején keletkezik. A fák tehát igen fontos információt szolgáltatnak a botanikusok, az erdőgazdasági szakemberek, nemkülönben az archeológusok, a geofizikusok, a csillagászok, az asztirofizikusofc és talajszakemberek, sőt esetleg még a krimi nalisták számára is. KERESZTREJTVÉNY Szomorú történelmi esemény kapcsán került történelmünkbe annak az asszonynak a neva, akinek ma lenne a névnapja. Beküldendő: vízsz. 1., függ. 12., 55., vlzsz. 39., függ. 20. és vlzsz. 57. VÍZSZINTES; 1. A szóban levő asszony lánykori neve. 12. A régi rómaiak kedvelt játékszere: nyelvükön (... iacta est.) 13. Úgynevezett. 14. Fél cápa! 15. Szakít. 16. MÁM. 17. Bogoz. 18. Konyhafőnök. 19. Fordított bírósági ügy! 21. Folyó az NSZK keleti határán, 23. Madárjós a latinoknál az ókorban- 25. A vízszintes 62. megszólítása. 26. Az öt tó egyike. 28. Idegen repülőtársaság rövidített jelzése. 29. Kéjsóvár, buja ember. 30. Hamis-e? 31. Latin kötőszó. 33. Hélium vegyjele. 34. ÉEEÉE. 35. Derű ellentéte. 37. Folyó és fjord Eszak-Norvégtá- ban. 39. A függ. 12. és S5. sorok folytatása. 40. Világhírű festményen ábrázolt hölgy utóneve. 41. Fővárosa: Lomé. 42. Ragasztószer egyik fele. 45. Hangtalanul „tűz ". 47. Eneklőszócska. 4«. Keleti férfinév. 50. Dél-amerikai városok nevének gyakori első fele. 52. öklel. 54. Találom. 56. Dame, (hölgy németül) betűi keverve. 57. A függ. 20. folytatása. 59. Papírra vet. 60. TÓI. 61. Ázsiai pénzegység. 62. Király franciául. 63. LRE. 64. Visszaírta! 66. Azonos mássalhangzók. 67. Tunéziai gépkocsik betűjelzése. 68. Importáru. FÜGGŐLEGES: 3. Formálódik. 3. Főnszerü szél Székelyföldön. 4. Szarnál- hang. 5 Egyetemi előcsarnok. 6. Pakisztán nagy folyója". 7. Gazos terményre mondják. 8. Van ideje bőven. 8. Trinidad! gépkocsik betűjelzése. 10. A térképen van. rák. . és bak... is. 11. Hard gáz. 12. A gyászos emlékű esemény utolsó aktusát ő végeztette el. 20. Ennek. volt a felesége. 22. Görög betű. 24. Német gáz. 25. Csapban vas!!! 27. Valamely sas újdonsült híve. 29. Fővárosa: Dakar. 32. Három latinul, fonetikusan. 33. Nyomul, halad, ér. 35. Ügy is, politika Is van ilyen. 36. Nagyhatalom. 37. Azonos mássalhangzók. 38. Régi Ármérték. 43. Tűzálló „bélés” anyag. 44. Ázsiai politikusnő utóneve, utolsó betűn ékfölösleg. 46. Pest megyei község. 48. Névelővel: ásatási eredmény. 49. Felsőbb hivatal az alsónak 'küldi. 51. Személyes névmás. 52. Vlághlrű olasz költő (V'). 53_ zenei kifejezés: erősen. 55. A függ. 12. folytatása. 57. Csinos, takaros, tiszta. 58. Kárt tesz. 65 Inda egyik fele! 68. Tellur vegyjele. A megfejtéseket február 14-ig inén béküldénL Csak levelezőlapon beküldőd) megfejtéseket fogadunk el. Január 23-j rejtvénypályáz®» tunk megfejtése: „... Zsinóroe, régi atillát viselt még, ráncos kezű és prédikáló bölcs volt...” Nyertesek: Bal Menyhértnél Birl Simonná, Bojtor Gyű Lánc, Gucsa Jánosné, Szabó Félné nyíregyházi, Illyés Miklós füles» di, özv. Vida Sándorné mátészalkai, Sáfrány Béla nagykállóij Mátrai Zoltánná nyírbátori és Torma Edit vámosoroszi kedves rejtvényfej tőink. A nyereménykönweket postáa elküldtük, © ~ Aztán okosan.., i PRÓBA Nincs messze az idő, amikor a tévé képernyőjén megjeleníthetjük majd a készen vett filmeket, műsorokat, vagy saját felvételeinkiet. A világ legnagyobb elektronikával foglalkozó cégei már sikeresen túljutottak e „műsor- konzeirvek” rendszereinek és készülékeinek fejlesztési nehézségein. Helyenként gyártják és árusítják az ún. video- rekordereket, a magnetofonhoz hasonló, de annál javai bonyolultabb és drágább kép- vissza játszó készülékeket. A szakemberek, nagyobb jövőt jósolnak a műanyag fóliába! készült lemezről visz. sza játszható felvételeiknek. A lemezek tömeggyártásában készülhetnek, és viszonylag egyszerű a lejátszó berendezés is. A képlemezek barázdasűrűsége milliméterenként 120—140, mindegyik teljes körbarázda egy képet tartalmaz, s mivel a tévékészülék 1 másodperc alatt 25 képet produkál, a lemeznek percenként 1500 fordulatnyi sebességgel kell forognia. A lejátszóiéi egy piezókeramdkuí jelátalakítóból áll, amely mechanikai elmozdulás nélkül érzékel. A lejátszó*, kart egyébként egy vezető szerkezet viszi odébb fordulatonként egy barázdányi szélességgel (0,008 mm). A képlemez-lejátszónak nincs lemezforgatő korongja, egy központi orsó forgatja a fó-> lialemezrt egy álló korong fölött, s a kettő között vékony légpárna van. A forgás leállításakor a készülék állóképet ad. A sebesség változtatásával gyorsítható, vagy lassítható a képmozgás. Egy 300 mm-es átmérőjű képlemezre több, mint IS perces műsor fér. Lemezvál*} tó segítségével több órán keresztül is folyamatosan működhet a képlemezjátszó. A kétórás programhoz példán# nem egészen 5 mm vastag) lemezcsomag szükséges. — És most az eddigieknél is érdekesebb témára térek rá.MEGLEPETÉS fWW — VASÁRNAPT W 9M Mt* * — No, mit kapsz tőlem? TANÁCS
