Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-27 / 49. szám

lm február 27. KELET-MAGTAROÍtSZAG 9. eftfai Visszaélés a pódiummal Nem mindennapos vendé- ' gek a szabolcsi községekben a fővárosi művészek. Mesz- sze esnek a fővárostól, ezért is van nagy sikerük a Sza­bolcsban turnézó együtte­seknek, színművészeknek, énekeseknek. A közönség hálás a jó produkciókért, de — minden ellentétes véleménnyel szem­ben — ma már nem igény­telen. Mégis, egyes pesti haknizócsoportok gyakran elfelejtik ezt, színvonaltalan, összecsapott műsorral lépnek a pódiumra. Tisztesség ne essék, olykor erősen ilumi- nált állapotban. De ez nehe­zen bizonyítható, s nem is vonatkozik minden haknizó- ra. De az szinte jellemző, hogy késnek, nem ugyanazt a műsort hozzák, amit a szerződésben vállaltak. S nem ugyanazokat a szerep­lőket.. így történt ez legutóbb, február 24-én a Nyíregyháza melletti Nyírszőlősön, ahol a VOSZK (Kereskedelmi Ipa­ri és Szolgáltató Szövetkeze­ti Vállalat, Bp. VII. Landler Jenő u. 14.) égisze alatt fel­lépett haknizócsoport élt vissza a pódiumadta lehető­séggel, a közönség bizalmá­val. Szervezőjük Szántó Ká­roly — egyben az egyik sze­replő — szóban állapodott meg a művelődési otthon ve­zetőjével, Jenei Jánosnéval, bogy egy vegyes műsorral eljönnek a községbe 2400 fo­rintos fellépti díjért. Az est „nagyágyúja” — a tévésze­repléssel népszerűségre szert tett — ősz Ferenc humorista lett volna. Ez volt a csalétek, amit — hogy stílusosak le­gyünk — bedobtak. Az is­mertebbek közül még Bencze Márta táncdalénekes szere­pelt a fellépő művészek kö­zött A haknizó társaságot ün­nepi díszben várta a közön­ség, évek óta nem volt ha­sonló rendezvény Nyírszőlő­sön. Teljesen átrendezték a művelődési házat, népművé­szeti térítőkét kértek kölcsön a helyi kollégiumtól, hogy a négyszáz élményre váró helybeli, és a fellépő „művé­szek” jól érezzék magukat. Volt olyan család, ahol négy­öt jegyet is váltottak, hogy élőben is találkozzanak a képernyőről ismert szerep­lőkkel... Egyedül a művelődési ott­hon vezetője volt izgatott; félórás késéssel érkeztek meg a haknizók. Ekkor hoz­ták magukkal az írásos szer­ződést, a kiközvetítést. (Ér­dekes módon pecsét nélkül.) Meglepetésre az est „sztár­ja”, Ősz Ferenc nem jött velük, s ezt csak az elő­adás utolsó percében — kü­lön nógatásra — jelentette be a csoport szervezője. Az­tán gyorsan — még a kö­zönség a helyén volt — a „művészek" elporoltak a helyszínről. Természetesen a fellépti díjjal a zsebükben, magukkal vitték ősz Ferenc gázsiját is, amely a legma­gasabb volt, 500 forint. Nem tartozik ránk, hogy ősz Ferenc megkapja-e a felléptidíjat a produkcióért, aminek távoli szereplője volt. Az sem a mi dolgunk, hogy figyelmeztessük, a ne­vével visszaéltek, s ez neki sem jó. Ahhoz viszont már van egy kis közünk, hogy az ilyen „produkciók” kiközve­títőjét, — ezúttal a VOSZK- ot — megkérdezzük: miért adják a beleegyezésüket — vagy üres nyomtatványaikat — olyan manőverekhez, amelyek kimondottan a vi­déki közönség becsapását, a haknizók olcsó pénzszerzé­sét szolgálják. A közönség nem csak há­lás tud lenni, tud haragudni is a művészet iégisze alatt kalmárkodókra. S ami fá­jóbb, esetleg nem jön el egy más, tartalmas művészi élményt nyújtó rendezvény­re sem. Mert a pódiumra lé­pők becsaoták. visszaéltek a jóhiszeműségükkel... Páll Géza A városiasodás érdekében Bontás, kiutalás, új bemutató terem Nagy vita zajlott a Nyír­egyházi Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának leg­utóbbi ülésén. Több olyan téma volt — köztük a lakás­elosztás — amely a legszéle­sebb körökben vált ki nagy érdeklődést, a város lakossá­ga éber szemekkel figyeli: ki kap új lakást hol bonta­nak, indokolt-e az vagy nem — és így tovább. Bontják a „halálkanyart** Néhány téma a bontások­ról: jóváhagyta a vb a Vas­gyár utca Bethlen Gábor utca veszélyes kereszteződé­sének rendezését, illetve biz­tosította az ott lakó családok elhelyezését. A felmérések régen készen vannak, tizen­három családot érint a híd szélesítése és az úttest — amely tulajdonképpen a kör­út része — kiépítése. Koráb­ban már két család elhelye­zésére volt döntés, most újabb tizenegy családot köl­töztetnek ki. Az útkereszte­ződés a város egyik legbal- esetveszélyesebb pontja volt, s az jelenleg is: több mint negyven baleset történik itt évek óta minden esztendő­ben. A szanálások és a híd, útépítés még hosszabb időt vesz igénybe, de egyéves távlatban ez a környék gva- korlatilag végleges formát ölt. A városközpontban két je­lentősebb bontás engedélye­zéséhez járult hozzá a vb: a Zrínyi Ilona utca 4—8 kö­zött az áruházépítéshez elő­készített terület mellett to­vább bontanak egészen a gabonafelvásárló vállalat irodáinak épületéig. Tíz csa­ládot kell elhelyezni, s az így szabaddá váló területen épül fel majd az az épület, amely a földszinten üzletek, az emeleten pedig mintegy 60—80 lakás kaD helyet. Hely a kiskorúinak A másik bontás a Nyírvíz és a borforgalmi vállalat épülete közötti részen lesz, ahová reprezentatív, szép épület kerül a földszintes la­kások helyére. Földszjntjén irodahelyiségek, üzlet lesz, az emeleten itt is lakások kapnak helyet. A bontáso­kat az idén elvégzik. A Sza­badság téren így már csak két bontásra váró épületcso­port marad: az egyik a MÉ­SZÖV és a Gorkij mozi épü­lettömbje, a másik a Szarvas utca—Iskola utea sárkán lé vő GELKA-részleg. Ezek el­helyezésére is tervek készül nek, de bontásuk már nem igényel jelentős mennyiségű lakást, többnyire irodákat. hivatalokat, közületeket kell költöztetni. Mindezekkel együtt a Szabadság tér né­hány éven belül végleges formát ölt, a város egyik legszebb tere lesz, amelynek déli oldalán a MÉSZÖV és a mozi helyén — a kiskörút halad majd. A legnehezebb részt — a lakások bontásai­hoz való hozzájárulással — a végrehajtó bizottság meg­oldotta. Ugyancsak kiutalással kap­csolatos a vb egy másik ha­tározata is: a Mátészalkai Szatmárvidéki Faipari Válla­lat — amely a közkedvelté vált, ízléses Szatmár lakószo­bát gyártja — üzlethelyisé­get kért Nyíregyházán. Be­mutatótermet létesítenek, s hogy ez mielőbb megtörtén­jen, a tanács kedvezményes fizetési feltételekkel már kész helyiséget bocsát ren­delkezésükre az Arany Já­nos utcán. Igaz, nem nagy helyiségről van szó, de al­kalmas arra, hogy a vállalat termékeit bemutassa, s meg­szervezzék az árusítást is. A már működő üzlet, és az if­júsági utazási iroda szom­szédságában hamarosan új színfolttal gazdagodik a vá­ros déli lakónegyede. A város lakosságának más rétegét közvetlenül érintő javaslatról is döntöttek: a mezőgazdasági lakosság jö­vedelemadójáról. Ezt ugyanis az országos tételek alsó és felső határa között évenként a végrehajtó bizottság álla­pítja meg. Az adótételeket az elmúlt évben mérsékelten emelték. Tekintettel arra, hogy 1971-ben a mezőgazda^ sági lakosság jövedelmében jelentős növekedés nem állt be, a nagyobb gyümölcster­melők pedig tiszta jövedel­mük után progresszív adó­kulccsal adóznak, az adótéte­leket az idén a 1971-essel azonos összegben állapítot­ták meg. Több térzene lesz A vb-ülés napirendjén több művelődési téma is szerepelt. Az egyik a város kedves színfoltjáról, a tér­zenéről szólt A nyíregyhá­ziak megkedvelték, szívesen hallgatták tavaly is a már akkor nagyobb számban rendezett térzenéket. Éppen ezért a tavaszi és nyári hó­napokban az ifjúsági fúvós- zenekar, a MÁV és a hen- védzenekar rendszeresen ad majd műsort a város főterén. Egy műteremlakás sorsá­ról is döntött a végrehajtó bizottság: Huszár István festőművésznek ítélték oda. RI. S. Rendelő ä műhely mellett Tért hódít egy modern egészségügyi szolgáltatás Az alapok már állnak. Nyíregyházán 14 orvos napi 37 óra hosszat tölt be üzem­orvosi állást is. Is, mert fő­foglalkozású egy sincs kö­zöttük. A műhelyek melletti rendelőkben mellékfoglalko­zás keretében foglalkoznak pácienseikkel. ' „Várjuk az igényi*4 „Nem sok, de kezdetnek jó. Jelzi, hogy a legfonto­sabb üzemek — HAFE, al­matároló, MEZŐGÉP, állami építőipari vállalat, konzerv­gyár, UNIVERSIL, dohányfer­mentáló, cipőgyár, OGV —■ gazdasági és szakszervezeti vezetői ráébredtek: minden­képpen hasznos, ha az „or­vos hívásra házhoz megy”. (Dr. Vincze Károly, városi főorvos.) Mert minden ezen az utób­bin múlik. Ahol kérnek or­vost, ott kapnak is. Ha va­laki a gyár építésekor je­lentkezik biztos lehet, hogy mire az üzem beindul, a rendelőbe jut orvos és ápoló­nő. Aki késqji ébred — vár. így fog járni a hullámle­mezgyár, a gépjárműtechni­ka. a késlekedést szenvedi az 5. Volán, az erdőgazda­ság. A városi főorvos ren­delkezésére áll egy bizonyos óraszám. Ezzel gazdálkodik. Ha van jelentkező — ad or­vost. Minden esetben. De nem ő kezdeményez, és ez érthető. „Várjuk az igények beje­lentését” — mondja dr. Vin­cze. Függetlenített orvost csak olyan üzem kaphat, ahol legalább 2200 ember dolgozik. Üzemorvost mel­lékállásban ott biztosítanak, ahol a létszámnak ílegalább 75 százaléka fizikai munkás. Vajon megéri-e? — tesszük fel a kérdóst­Nem recepígyáros Minden tévhittel szemben, az orvos nem azért megy az üzembe, hogy felírja a re­cepteket.— és kész. ő irá­nyítja a balesetvédelmi okta­tást; részt vesz az üzem­egészségügyi szemléken; ja­vaslatot tesz a körzeti or­vosnak táppénzre vételre; szakrendelésre küld; figye­lemmel kíséri a védőételek és italok biztosítását; a bete­gek helyzetét ellenőrzi, ja­vaslatot tesz munkahelycse­rére; ellátja az elsősegély- nyújtást. így van ez sok üzemben már. A SZÁÉV-nél, a cipő­gyárban, a MEZÖGÉP-nél és sorolhatnék a példákat. Hogy hiánya mit jelenthet? A fő­orvos példákat mond: — Itt vám például a Vo­lán. A buszsofőrök vérnyo­mását állandóan nyomon kellene követni. Alkalmassá­gukat legalább havonta el­lenőrizni, * Vagy nézzük a gépjárműtechnikát:, baleset- veszélyes üzem. Gázok, sé­rülések számtalan lehetősége. Ma, 1972-ben már nem megy orvos nélkül. A Volán’ kap is orvost, iuuint elkészült a rendelője. Az Tizem és a körzet Mert a rendelő döntő. Nyolc olyan üzem van a vá­rosban amely megfelelő he­lyiséget tud biztosítani. És már valami jelzi a jövőt: a MEZŐGÉP üzemi rendelője nemcsak a környező gyárak, vállalatok igényét elégíti ki, de helyet biztosít a lakosság­nak is- Vagy egy fordított példa: a dohányfermentáló átadta a városnak felnőtt és gyermekrendelőjét, és ott látja el az üzemi orvos is a dohánygyáriakat. A távlatok­ban ezt tervezik a Tünde ut­ca körzetében is, itt azonban nem a rendelő hiányzik, ha­nem egy ütőképes orvos. A körzet ma üres. Minden olyan üzemben, ahol napi háromórás üzemi orvos működíE, megtalálható az ápolónő is. Szakképzett, az üzem sajátosságait jól is­merő. ők főfoglalkozásúak. Segítenek az orvosnak, in­jekcióznak, elemzik a táp­pénzesek betegségeit, java­solnak munkakörváltozta­tást, bekapcsolódnak a pv- oktatásba, elsősegélyt nyúj­tanak. Helyettesítik az or­vost — bár nem pótolják. jár jóL Ez a fontos. Társul ehhez még valami: javul az üzemi légkör, a munkahely­hez fűződő kapcsolat. Ezt viszont a teimelésen lehet ínérni. A fejlődés megállíthatat­lan: az 1—2—3 órás üzemor­vosi rendeléseken kívül ha- marosan megindítják a szak- rendeléseket. Fogorvosok és a nőket foglalkoztató üze­mekben nőgyógyászok tar­tanak rendszeres vizsgála­tot, tanácsadást. A gyára­kon kívül a mostani- egyetlen Ságvári Tsz mellett a többi városi mezőgazdasági nagy­üzem is bekapcsolódik az üzemorvosi hálózatba. Mind több orvos ismeri fel, hogy egy-egy szakterü­leten szerzett speciális isme­retei lehetőséget nyújtanak a gyógyítómunka melletti tu­dományos tevékenységre, szakosodásra. Mindez fej­lődést ígér az orvoskaron be­lül, és még hatékonyabbá teszi a foglalkozási ártalmak, betegségek elleni harcot. És a még távolabbi jövőt az üzemorvos (külön szak!) betöltheti az üzemi pszicho­lógus szerepét i?. Beleszól­hat a falszínbe, és véleményt alakíthat ki az üzem mikro­klímájáról. Lesz ideje, hogy • minden embert ismerjen, megtalálja azokat a fájó pontokat, amelyeket a poli­tikai és gazdasági vezetéssel feloldhat. De ez a távoli jö­vő. * Előrelátni! Mai haszon és a Ahol működik már üzemi orvos, ott megállapítható: a munkából betegség vagy re- ceptiratás miatt kiesett órák száma 20—25 százalékkal csökkent Ami még fonto­sabb: a dolgozók állandó kapcsolatban vannak orvo­sukkal. Mérhetően javul az üzem higiéniája, csökken a balesetek száma. Az ember . Szabolcs-Szatmár megye egész területén ma napi 57 . üzemorvosi óra van, Ebbölf,. 37 esik a megyeszékhelyre, Nyíregyházára. Egyrészt örülni kell ennek, hiszen mutatja: a fejlődő város ezen a téren is előrelépett Másrészt elgondolkoztató: mi lehet olyan helyeken, mint ERDÉRT-telepek, Kis- várda, Mátészalka növekvő üzemei? Marad mindenki másnak: napi 20 óra! Az egészségügyi irányítás igényeket vár. Viszont sür­getően szükséges, hogy ehhez legyen mind több óra. A vá­rosban, a megyében egya­ránt. Mai követelmény: az üzemek telepítésével együtt telepíttessenek az orvosok is. Az emberrel törődés épp úgy ezt kívánja mint a gaz­dasági érdek. Bärget Lajos A rendőr főtörzsőrmester a cukrászda előtt igazoltatott. Este volt és nébányan meg­álltak, hofey drukkoljanak. Egyesek a rendőrnek, mások a kivilágitatlan kerékpáro­soknak, vagy a motorosok­nak. Amikor éppen nem jött senki, a rendőr hátrafordult és meglátta, hogy az italbolt előtt egy 8—9 év körüli gye­rek áll. Nyolc óra körül járt az idő és mivel ilyen fiatal korban nem illik a kocsma előtt ácsorogni. odaszólt: — öcsi, menj haza. A válasz meglepő volt.-- Majd hazamegy, mi kö­ze hozzá. Ezt nem a gyerek, hanem húszéves bátyja, ifjú Varga Mihály, a kótaji tsz juhásza mondta, aki szintén ott ácsorgóit az italbolt előtt. Erdős József főtörzsőrmes­ter erélyesen rászólt, aztán odament és a gumibotjával meglegyintette a nagyszájú fiatalembert. A fiú felemelte hangját, aztán fenyegetően folytatta —. majd megfizet még ezért. A rendőr visszament a he­lyére és folytatta az igazol­tatást. A tárgyalóteremből Mi történt a kótaji cukrászda előtt? Délután '8t órától az ital- boljbarj iszogatott idős Varga Mihály 44 éves juhász és Zsidai József ' 35 éves tehe­nész és estig alaposan fel­öntöttek a garatra. Ekkor érkezett a hír: a cukrászda előtt a rendőr, megsértette a fiát. — Jogtalanul bántottak apám — panaszkodott Var­gának a fia. Az apa odaszólt a rendőr­nek, de az látta, hogy részeg és Visszaszólt: — Ma részeg, nein tárgya­lok magával —, aztán visz- szafordult és tovább végezte munkáját. A részeg juhásznak nem tetszett a dolog és — nyil­ván az ital hatására — elő­rántotta bicskáját és hátul­ról megszúrta a szolgálatot teljesítő rendőrt. Ugyanak­kor részeg barátja, Zsidai is odaugrott megütötte Erdőst. Ifjú Varga — nehogy kima­radjon a verekedésből — szintén ütni akart, őt azon­ban Csajka László önkéntes rendőr visszatartotta. Közben a vérző rendőrt tovább ütötte a két részeg. Már a gumibotja és a sapká­ja is elesett tőle, sőt ő is a földre került, amikor Ber­ták József a segítségére si­etett és így sikerült felláni. Ekkorra ifj. Varga is csatla­kozott a támadókhoz és a főtörzsőrmester '— látva a túlerőt — elővette fegyverét és riasztólövést adott le. Zsi­dai még ekkor is ordítozott és a mellére mutatva kiabál­ta. hogy „ide lőjön”!' Aztán azt is mondták neki: ez volt az utolsó lövésed. Ekkor érkezett oda Soro- sinszki Sándor rendőr fő­törzsőrmester és az ő segít­ségével sikerült a támadókat megfékezni. Id. Vargától el­vette a kést és bekísérték a verekedőket a körzeti meg­bízott irodájába. Zsidai még itt is olyan agresszíven vi­selkedett, hogy meg kellett bilincselni. Szerencsére a szúrás nem hatolt be a mell­üregbe, de így is nyolc na­pon túl gyógyuló sérülést okozott A tárgyaláson id. Varga azt vallotta, hogy azért tá­madt késsel a rendőrre, rnert gumibottal megütötték és Erdős a fegyverét is elő­vette. A tanúk azonban egy­értelműen bizonyították, hogy Varga minden szóvál­tás nélkül támadta meg a neki háttal álló főtörzsőr­mestert. A megyei bíróság felfegy­verkezve elkövetett hivata­los személy elleni erőszakért és súlyos testi sértésért von­ta felelősségre a három tá­madót és ezért id. Varga Mi­hályt 4 év börtönre, Zsidai Józsefet 1 év és két hónap szabadságvesztésre — szigo­rított büntetésvégrehajtási munkahelyen kell eltölteni —, ifj. Varga Mihályt 10 hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként id. Varga Mihályt 3, Zsidait 1 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, valamint kö­telezte őket, hogy a büntetés letöltése idején kényszerel­vonó kezelésnek vessék alá magukat. Ifj. Varga Mihály büntetését három év próba­időre- felfüggesztette. Az ítélet meghozatalakor id. Varga Mihálynál súlyos­bító körülményként értékel­te a bíróság, hogy indok nélkül támadt a rendőrre. Enyhítette cselekményét, hogy 7 kiskorú gyermek el-’ tartásáról kell gondoskodni és figyelembe verték büntet­len előéletét. Zsidainál súlyosbító körül­mény volt az, hogy idült al­koholista, ifj. Varga Mihály­nál pedig, hogy az ő helyte­len magatartása 'miatt ke­rült sor tettlegességre. Bün­tetésének felfüggesztését azért látta indokoltnak a bí­róság, mert a rendőr is kö­vetett el hibát azzal, hogy helytelenül intézkedett, ami­kor az első megjegyzésre gu­mibotját használta. Az idje vonatkozó rendelet szerint a. helytelen magatartására tör­ténő felhívás mellett a tör­vény nevében kell figyel­meztetni. Igaz, a gumibot használatának elbírálása a szolgálatot • teljesítő rendőr feladata, azonban a sértő ki­fejezés nem indokolta az azonnali használatát. (balogh)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents