Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-26 / 48. szám

KXIX. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1972. FEBRUÁR 26, SZOMBAT LAPUNK TARTALMASOK Szülők fóruma (4. oldal» A szándék és lehetőségek Fehérgyarmat művelődésében (5. óidat) A megyei kézilabda­bajnokság tavaszi sorsolása Sportturmix A lotto nyerőszámai (9. oldal) (9. oldat) (10. oldal) Befejeződtek a hivatalos tárgyalások Román-magyar barátsági nagygyűlés Bukarestben Pénteken, bukaresti tartóz­kodásának második napján is gazdag programot bonyolított le a Kádár János vezette ma­gyar párt- és kormánykül­döttség. Délelőtt folytatódtak és befejeződtek a magyar és a román párt- és kormány- küldöttség csütörtökön meg­kezdett hivatalos tárgyalásai. Az eszmecserét — amelyen a magyar delegációt Kádár János, a román küldöttséget Nicolae Ceausescu vezette — ezúttal is őszinte, elvtársi, baráti légkör jellemezte, köl­csönös törekvés a két ország együttműködésének erősíté­sére, a kapcsolatok bővíté­sére és sokoldalú fejlesztésé­re. A tárgyalások után kül­döttségünk — Nicolae Ceau­sescu és más magas rangú román párt- és állami veze­tők társaságában — gépko­csin a bukaresti Titan lakó­negyedbe hajtatott. A román főváros e legfiatalabb negye­de 700 hektáron terül el és 10—12 emeletes toronyházak mellett zömmel négyemeletes modem épületekből áll. Nap­jainkig 52 000 lakás került itt tető alá és az új otthonok la­kóinak száma elérte a 160 ez­ret. A nagyvárosnak is beil­lő telep fejlődése azonban ko­rántsem zárult le. A tervek szerint 1975 végéig további 72 ezer lakást készítenek el és az újonnan odaköltözőkkel együtt mintegy negyedmillió- an találnak otthonra a nevé­hez méltóan hatalmas lakó­kerületben. Végig, amerre a gépkocsi­sor elhaladt, ezrek és ezrek üdvözölték a magyar vendé­geket és a társaságukban lé­vő román vezetőket. A lakó­telepi látogatás során Dumit- ru Popa, Bukarest polgár- mestere és Tiberiu Rici, a fő­város főépítésze maketten is bemutatta a Titan negyed je­lenlegi képét és későbbi ar­culatát. A szakszerű tájékoz­tatás után küldöttségünk be­tért az új lakótelep néhány üzletébe is, majd a látogatás a szomszédos szerszámgép, és aggregátgyárban folytatódott. Az ünnepi alkalomra ma­gyar és román zászlókkal dí­szítették fel az üzemet, amely a román gépipar fellegvára. A bejáratnál kétnyelvű fel­irat fogadta a vendégeket: „Üdvözöljük a testvéri ma­gyar nép kedves küldötteit!’’ Az iparág dolgozói és a gyár munkáskollektívája ne­vében loan Avram gépipari miniszter és Mircea Cretu igazgató főmérnök, továbbá az üzem több más vezetője köszöntötte Kádár Jánost, Fock Jenőt, küldöttségünk tagjait és a román vezetőket. A helybeliek részletes tájé­koztatást adtak termelési eredményeikről, a fejlesztés programjáról, munkájáról, sikereikről és gondjaikról. Egyebek közt beszámoltak arról, hogy termékeik 40 or­szágba jutnak el. s hazánkba is exportálnak. „Specialitása­ik” közé tartoznak a karusz- szelesztergák és a horizontal- géoek. A mostani ötéves terv­ben termelésük 25 százalékos növelését irányozták elő. A beszélgetés végén a ven­dégek loan Árvám és Mircea Cretu kalauzolásával gyárlá­togatásra indultak. A mű­helycsarnokokban. az üzem­részekben a munkások min­denütt meleg szeretettel, szí­ves szóval fogadták a látoga­tókat, akik nagy érdeklődés­sel követték a termelési fo­lyamatokat, ismerkedtek mű­ködés közben a magas mű­szaki színvonalat képviselő berendezésekkel, gépekkel. A gyári séta közben a házigaz­dák büszkén mondták el azt is, hogy 2—3 éven belül ter­mékeik nagy része program- vezérlésű lesz. Esztendőről esztendőre bővítik a választé­kot is: 1971-ben például már 19 különböző méretben készí­tettek karusszelesztergákat. Küldöttségünk a látogatás befejeztekor őszinte elisme­réssel nyilatkozott a gyárban szerzett tapasztalatokról, ame­lyeket Kádár János így össze­gezett az üzem vendégköny­vébe írt soraiban: „E rövid látogatás alatt is meggyőződtünk a szocialista munka magas színvonaláról, és nagy eredményeiről, ame­lyeket itt, a Bukaresti Szer­szám. és Aggregátgyárban román elvtársaink elértek. E gyár munkájában is találkoz­tunk a magyar és román gép­gyártók kölcsönösen előnyös együttműködésének példájá­val. Gratulálunk e nagyszerű eredményeikhez, t további sikereket kívánunk a szocia­lista építőmunkához, terveik valóra váltásához.” Az emlék­sorokat Fock Jenő is aláírta. Búcsúzáskor a házigazdák termékeik makettjével ked­veskedtek a magyar párt- és kormányküldöttségnek. Dele­gációnk ezután gépkocsiba szállt és autóból megtekintet­te a román főváros néhány más új lakónegyedét is. Délután a magyar párt- és kormányküldöttség romániai látogatásának újabb hivata­los aktusára került sor. Az államtanács szalonjában a tárgyalásokon részt vett két küldöttség, a Román Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága állandó elnöksége tagjai és más hivatalos sze­mélyiségek jelenlétében Ká­dár János és Nicolae Ceau­sescu. a delegációk vezetői aláírták a látogatásról ki­adandó közleményt. Ezt követően kezdődött meg az államtanács közvet­len szomszédságában fekvő modem, háromezer szemé­lyes kongresszusi palota nagytermében a román— magyar barátsági nagygyű­lés. Az ülésteremben helyet foglaltak az RKP KB Vég­rehajtó Bizottsága, a Köz­ponti Bizottság, az államta­nács és a kormány tagjai, központi intézmények és társadalmi szervezetek veze­tői, a tábornoki kar tagjai, a romániai munkásmozgalom régi harcosai, a Bukarestben akkreditált diplomáciai kép­viseletek vezetői és tagjai, a román főváros dolgozóinak képviselői. A résztvevők hosszú, lel­kes tapssal köszöntötték a nagygyűlés elnökségének a tereimbe lépő tagjait. A vö­rös drapériával bevont el­nökségi ülések mögött a színpad hátterén a magyar és a román nemzeti lobogók és címerek mellett a követ­kező kétnyelvű feliratot he­lyezték el: „Éljen a román és a magyar nép barátsága, együttműködése és testvéri szövetsége!” Az elnökségben helyet fog­lalt Kádár János, Fock Jenő, Vályi Péter, Péter János és Martin Ferenc nagykövet, il­letve Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak és állandó elnökségének tagjai, más román párt- és állami vezetők. A magyar és a román állami Himnusz el­hangzása után Dumitru Popa, az RKP bukaresti municipi- umi pártbizottságának első titkára, a főváros polgármes­tere megnyitotta a barátsági nagygyűlést. Az első felszó­lalók: Ilié Petre munkás, a magyar delegáció által meg­látogatott bukaresti szer­számgép és aggregátgyár párttitkára, Adriana Stoichi- toiu, a bukaresti egyetem hallgatónője és Radu Priscu, az építészeti főiskola rektora, a szocializmust építő magyar és román nép barátságát él­tették rövid beszédükben. Ezután Nicolae Ceausescu, az RKP KB főtitkára, az ál­lamtanács elnöke lépett a mikrofonhoz: létrehozott más szerveknek és intézményeknek fontos szerepük van abban, hogy kihasználjuk az országaink közötti cserék és sokoldalú együttműködés fokozásának nagy lehetőségeit. Úgy véljük, megvannak a feltételek a tervek valóra váltására valamennyi emlí­tett területen és eltökélt szándékunk, hogy ezért kö­vetkezetesen tevékenyke­dünk — annak tudatában, hogy ezzel mindkét nép ér­dekeit, a szocializmus és a béke általános érdekeit szol­gáljuk. Kedves elvtársak, kedves barátaink! Rövid romániai látogatá­suk idején alkalmuk volt ta­lálkozni dolgozókkal, meg­ismerni a szocializmus épí­tésében elért egyes eredmé­nyeiket. Jelenleg egész né­pünk minden erejével az új ötéves terv előirányzatainak megvalósításán munkálko­dik- Az a tény, hogy a múlt évben 11,5 százalékos növe­kedést ért el az ipari terme­lés, szocialista gazdaságunk dinamizmusát, életerejét, a munkásosztály rátermett­ségét és alkotóerejét, a je­lenlegi ötéves terv célkitűzé­seinek realitását és helyessé­gét bizonyítja. A X. pártkongresszuson a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésére kidolgo­zott programnak megfelelően a társadalmi élet tökéletesítő- , sének, a szocialista demokrá­cia elmélyítésének, a szocia­lista etika és méltányosság elved érvényesítésének, az emberi egyéniség érvényesü­lésének átfogó folyamata megy végbe országunkban. Az új rendszer bonyolult kér­déseinek helyes megoldása — a marxizmus—leninizmus el­veinek országunk körülmé­nyeire való alkotó al­kalmazása alapján — biztosította, nemzetiségre való tekintet nélkül, az összes dolgozók együttműkö­désének és egységének erősí­tését, egész társadalmunk összeforrottságának megszi­lárdítását. A párt vezetésével népünk önfeláldozóan dolgo­zik azért, hogy a szocialista Romániát a civilizáció, az anyagi jólét és szellemi fel- emelkedés magasabb fokára emelje. Ismerjük, kedves elvtársak, azokat a számottevő sikere­ket, amelyeket Magyarország dolgozói aratnak országuk gazdasági erejének növelésé­ben, a tudomány és a kultúra fejlesztésében, életszínvona­luk emelésében. A román nép mély érdeklődéssel és meleg rokonszenwel kíséri figye­lemmel Magyarország dolgo­zóinak alkotó tevékenységét, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével foly­tatnak; eredményeiket a szo­cialista építésben. Megragad­va az alkalmat, hangot adok a román nép baráti érzelmei­nek, tiszta szívből a legmele­gebben gratulálok a magyar népnek elért eredményeihez, és további nagy sikereket kí­vánok szocialista hazája fel­virágoztatásának útján. Országainknak az új rendszer építésében elért sikerei fon­tos hozzájárulást jelentenek a szocializmus világméretű erősítéséhez, tekintélyének és egyetemes befolyásának nö­vekedéséhez. (Folytatás a 2. oldaton)! Nicolae Ceausescus Kapcsolataink a közös célokon alapulnak Kedves elvtársak, kedves barátaink! Tisztelt Kádár elvtárs! Tisztelt Fock elvtárs! A látogatás, amelyet a ma­gyar nép követei — Kádár János elvtárs, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Fock Jenő elvtárs, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke és a magyar párt- és kormánykül­döttség többi tagja — tesz­nek országunkban, újabb so­kat mondó kifejezője a népe­ink, országaink és pártjaink között fennálló barátsági, együttműködési és szolida­ritási kapcsolatoknak. Kivé­teles öröm számomra, hogy a román—magyar barátsági A magyarországi és romá­niai uralkodó osztályok, az imperialista nagyhatalmak a nemzeteink közötti viszály szításának politikáját folytat­ták, hogy elnyomhassák és kizsákmányolhassák népein­ket, hogy érvényesítsék ha­talmi politikájukat. Népeink haladó fiainak, a két ország haladó társadalmi erőinek érdeme, hogy az idők folya­mán a két ország határozot­tan síkraszállt e politika el­len. A két ország néptömegei, a román és a magyar dolgo­zók nemegyszer együtt har­coltak bizonyos haladó társa­dalmi mozgalmak, a polgári demokratikus forradalmak keretében az elnyomás ellen, a társadalmi felszabadulásért Mindenekelőtt a forradalmi mozgalmak, a munkásosztály — élén a kommunistákkal — nagy erővel hangsúlyozták a román—magyar barátság szükségességét, mint a győze­lem feltételét a szabadságért és társadalmi igazságért foly­tatott közös harcban, s áldo­zatot nem kímélve küzdöttek a két nép egymáshoz való kö­nagygy ülésen melegen kö­szönthetem tiszteit vendége­inket, a román nép, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Román Szocia­lista Köztársaság államtaná­csa és kormánya nevében, s tiszta szívből sikert kívánha­tok a magyar népnek a szo­cializmus építésében, hazája haladásának és felvirágozá- sának biztosításában. A román és a magyar nép ba­rátságának régi és gazdag tör­ténelmi hagyományai van­nak. Népeink több, mint egy évezreden át éltek szom­szédokként, és gyakran együttműködtek a gazdasági és társadalmi fejlődés terüle­tén, ami pozitívan hatott előbbrej utasukra a haladás útján. zeledéséért és szolidaritásá­ért. A második világháború éveiben — a Szovjetuniónak a német hadigépezet fölött aratott ragyogó győzelmei folytán létrejött körülmé­nyek között — a román nép, pártja vezetésével megvaló­sította a fegyveres felke­lést, és azután minden ere­jével. a hős szovjet hadse­reggel vállvetve harcolt az egész ország, valamint Ma­gyarország és Csehszlovákia felszabadításáért, egészen a fasizmus fölött aratott végső győzelemig. A szocializmusé a törté­nelmi érdem, hogy megve­tette tartós alapját a Romá­nia és Magyarország népei közötti új típusú, valóban internacionalista, megértésre és baráti együttműködésre épülő jószomszédi kapcsola­toknak. Az új rendszer épí­tése időszakában az évek fo­lyamán egyre inkább bővült és erősödött a román—ma­gyar barátság. Lényeges sze­repe volt ebben a Románia és Magyarország között 1948. január 24-én megkötött ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésnek. Kölcsönösen előnyös együttműködésünk keretében növekedett az árucsere volumene, egész sor kooperációs akció valósult meg a termelésben és a mű­szaki-tudományos kutatás te. rületén, bővültek a kapcsola­tok a művészet és a kultúra területén. Gyümölcsöző ta­pasztalatcserét folytattunk a szocializmus építése kérdé­Mi abból a tételből indu­lunk ki, hogy a szocialista országok társadalmi-gazdasá­gi fejlődése rendkívül válto­zatos történelmi körűimé, nyék, jellegzetességek és sa­játos realitások közepette megy végbe. Ez azonban — akárcsak az új rendszer épí­tésével kapcsolatos konkrét feladatok eltérő felvetési módja vagy éppenséggel bi­zonyos kérdések értelmezé­sében mutatkozó vélemény, különbségek — nem akadá­lyozhatja, és nem kell, hogy akadályozza a szocialista or­szágok népeinek eredményes baráti együttműködését, az illető kommunista pártok nemzetközi szolidaritásának erősödését. Az országainkban folyó szocialista építés érde­kei, a szocializmus általános érdekei — amelyek fölötte állnak minden véleménykü­lönbségnek — megkövetelik, hogy szüntelenül küzdjünk a barátság és együttműködés, az egység és összeforrottság erősítéséért. Ebben a szel­lemben szükségesnek tartjuk, hogy munkálkodjunk a párt­jaink, országaink és népeink közötti kapcsolatok állandó fejlesztésén: hozzájáruljunk a szocializmus erőinek és a nemzetközi együttműködés­nek megszilárdításához. A Román Szocialista Köz­társaság és a Magyar Nép- köztársaság e látogatás al­kalmával aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös selben, számos’ kölcsönös lá­togatás, találkozó és megbe­szélés Zajlott le különböző szinteken. A két ország és két nép barátságának elmé­lyítésére döntő befolyást gyakorolt a Román Kommu­nista Párt és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt testvéri szolidaritásának fejlődése a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus, a legmagasztosabb közös cé­lok alapján. segítségnyújtási szerződése még szélesebb távlatokat nyit az államaink és párt­jaink közötti sokoldalú test­véri kapcsolatok fejlődése előtt. A két ország gazdasá­gának rohamos fejlődési üteme megteremti a feltéte­leket ahhoz, hogy kiterjesz- szék az együttműködést új területekre, elsősorban a termelésben való kooperáció, ra és szakosításra. Igen -so­katmondó az a tény. hogy a kölcsönös áruszállítás az 1971—1975. időszakban az előző ötéves tervhez viszo­nyítva több mint 90 száza­lékkal növekszik. Megbeszé­léseink folyamán megálla­podásra jutottunk új együtt­működési és kooperációs ak­ciók tekintetében az elektro-, nikai és elektrotechnikai Ipar, az automatizálás és a számítástechnika, a gépipar, a vegyipar, a kőolajipar és a bányászat, valamint az építőanyag-ipar területén, Lehetőségek nyílnak arra, hogy a jelenlegi egyez­mény előírásait lényege­sen túlhaladjuk 1975-ig. Nagyobb lendületet kap az együttműködés a tudomá­nyos kutatómunkában, a jelenkori tudományos tech­nika legújabb vívmányai­nak a termelésben való al­kalmazásában. A gazdasági vegyes kormánybizottságnak, a kulturális vegyes bizott­ságnak, valamint az e célból Az egységért, az együttműködésért VILÁG PRO LETÁR JAI,FOYJES ÜLJ ETEK I A szocializmus történelmi érdeme

Next

/
Thumbnails
Contents