Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-25 / 47. szám

HL «tásí

KWiHT-MAGYAROnS?*« —TSZ-NYUGDIJSZABÄLYOK MELLÉKLETE

1972. feSmSr M,

•?»tyte4sfe, a 13. oldalról)

— a nyugdíjbiztosítás fennállott (a tagsági viszony alapján kötelezően fennáll),

— a szakszövetkezeti tag a szakszövetkezet közös munkájában, férfitag legalább 150, nőtag legalább 100 tízórás munkanapon át, részt vett és

— nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt.

Az előző három feltételnek együttesen kell fennállnia, hogy a szakszövetkezeti tag nyugdíjévét szerezhessen.

A tagsági viszony fennállottsága nyugdíjév szempontjából elhatárolandó az 1971. január 1. előtti és utáni időszakra.

a) Az 1970. december 31-ét megelőző tagsági idő figyelembevétele nyugdíjévként csak akkor lehetséges, ha a szakszövetkezeti tag az ilyen tagsági idejének figyelembevétele iránti kérelmét legkésőbb 1971. december 31-ig a Társadalombiztosítási Főigazgatóságának a szakszövétkezet székhelye szerint illetékes megyei igazgatóságához beterjesztette.

b) Az 1971. január 1-ét követő tagsági idő nyugdíjévként! figyelembevétele akkor lehetséges, ha

— a biztosítási jogviszony fennállott,

— a szakszövetkezet közös munkájában a szakszö, vetkezeti tag meghatározott ideig részt vett,

— a szakszövetkezeti tag — keresőképtelenséggel , > járó betegség, szülési szabadság, katonai szolgálat és a munkaviszony idejét kivéve — nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt.

A szakszövetkezeti tag által a kötelező munkateljesítményébe be kell számítani

— a közösben ténylegesen teljesített munkanapokat,

— szarvasmarha, vagy sertés tartása címén közösben végzett munkaként jóváírt munkanapokat,

— a családi művelésbe adott földön a tag által személyesen végzett munkateljesítményt munkanapokban.

Munkanapként kell jóváhagyni azt a napot is, amelyen a szakszövetkezeti tag

— katonai szolgálatot teljesített,

— üzemi baleset alapján kártalanítási segélyben részesült,

— a szakszövetkezettől betegségi segélyt kapott,

— szülési szabadságon volt. \

Az olyan szakszövetkezeti tagnál, aki a megelőző naptári évben a közösben végzett ' munkájával legalább kettő munkanapot szerzett, munkanapként vehető figyelembe az a nap is, amelyen

— kórházi ápolásban részesült, ^ ,

— a közgyűlés hozzájárulásával közép-, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatának hallgatója volt, vagy egésznapos tanfolyamon vett részt.

Ha a szakszövetkezeti tag egyidejűleg termelőszövetkezeti tag is, a szakszövetkezetnél közösben végzett munkával teljesített munkanapokat a termelőszövetkezetnél teljesített munkanapokhoz hozzá kell számítani.

Ha a szakszövetkezeti tag egyidejűleg munkaviszonyban áll, vagy kisipari — háziipari — termelőszövetkezet tagja, a naptári évben szerzett szolgálati idejének minden harmincnapját nyugdíjhónapként kell figyelembe venni és a közösben végzett munkája alapján kiszámított nyugdíjhónapokhoz hozzá kell számítani.

A szolgálati időnek harminc napot el nem érő töredékidejét az általános szabályok szerint figyelmen kívül kell hagyni.

A kisipari biztosításban szerzett nyugdíjhónapokat a fenti szabályok szerint kell számításba venni.

A szolgálati időnek a szakszövetkezeti tagságot megelőző és követő tartamát külön kell figyelembe venni, ugyancsak külön kell figyelembe venni az ez időszak alatt kisipari biztosításban szerzett időnek a tartamát is és az így egybeszámított időt kell nyugdíj évekre, illetőleg nyugdíjhónapokra átszámítani.

A szakszövetkezetnél, illetőleg jogelődjénél az 1971. január 1-ét megelőző nap+ári években fennállott tagság ideje alatt szerzett szolgálati időt és kisipari biztosítási időt is kü- lön-külön kell figyelembe venni és nyúgdíjévekre, illetőleg nyugdíjhónapokra átszámítani, kivéve ha a tagság fennállása, nak ez a naptári éve az 1971. december 31-ig előterjesztett kérelemre nyugdíjévként van figyelembe véve.

3. A nyu^díjévek figyelembe- ▼ételéoek különleges esetei

A szakszövetkezeti munkában 'töltött naptári évek különleges esetekben nyugdíjévként vehetők figyelembe, akkor is, ha egyébként a nyugdíjév ismérvei közül egy, vagy több hiányzik.

a) Az a családtag, akit 1971. Lilén működő szakszövetkezetbe, illetőleg jogelődjébe az említett határnapot megelőzően vettek fel szakszövetkezeti tagnak, legkésőbb 1971. december 31-ig kérhette, akit pedig 1970. december 31-ét követően vesznek fel tagnak, legkésőbb a szakszövetkezeti tagok közé történt felvételét követő egy éven belül kérheti annyi — legfeljebb azonban öt — nyugdíjév beszámítását, ahány naptári évben, mint segítő családtag a közös munkában részt vett.

A szakszövetkezetbe történt belépést követő egy éven belül kérheti a fenti szabályok szerint nyugdíjév beszámítását az a szakszövetkezeti tag, aki családtagként 1970. december 31. után alakult szakszövetkezetnél vett részt a közös munkában.

4. A nyugdíjévéit megszakítása

A szakszövetkezeteknél, illetőleg jogelődjeiknél 1971. január 1-e előtt fennállott tagsági időnek csak az a naptári éve nem tekinthető megszakításnak, amelyet az 1971. december 31-ig előterjesztett kérelemre nyugdíjévként elismertek.

Nem számít megszakításnak a szakszövetkezet tagjaként nyugdíjbiztosításban töltött idő sem.

IU NYUGELLÁTÁSOK ALAPJÁT KÉPEZŐ JÖVEDELEM:

1. Nyugdíjosztályok

Azonosak a termelőszövetkezeti tagokra és termelőszövetkezetekre vonatkozó szabályokkal.

2. Nyugdíjosztályba sorolás

A szakszövetkezeti tagokat évi jövedelmük figyelembevételével minden év elején nyugdíjosztályba kell sorolni. Az osztályba sorolást a szakszövetkezet a zárszámadást követően köteles végrehajtani és legkésőbb március 15-ig be kell jelenteni a társadalombiztosítási igazgatóságnak.

A megállapított nyugdíjosztály a megállapítás naptári évének végéig marad érvényben. A tag nyugdíjosztályát év közben nem lehet módosítani.

Nyugdíj osztályba kell sorolni a szakszövetkezet valamennyi tagján kívül azokat a tagjait is, akik másutt határozatlan, vagy határozott időre szóló munkaviszonyban állnak.

Nem kell nyugdíj osztályba sorolni az olyan tagokat, akik saját jogon megállapított nyugdíjban (járadékban stb.) részesülnek. Be kell a nyugdíjosztályba sorolni az olyan tagokat, akik nem saját jogon részesülnek nyugdíjban, (özvegyi nyugdíjasok stb.) Aki az előző évben a közös üzemi munkában nem vett részt, így abból eredő jövedelme sincs, azt 1. nyugdíjosztályba kell sorolni. Részesedés hiányában a tagot akkor sem lehet magasabb nyugdíjosztályba besorolni, ha az azzal járó járuléktöbbletet önként vállalja.

Azt a tagot, aki a közös üzemi munkákban rendszeresen részt vesz és valamelyik évben katonai szolgálat, kártalanítási segélyezés, betegségi-szülési segélyezés, kórházi ápolás stb. miatt nem dolgozik a közös munkában, változatlanul abba a nyugdíj osztályba kell sorolni, amelybe az akadályozó ok felmerülése előtt tartozott.

A szakszövetkezetnek az a nőtagja, aki munkaviszony, vagy esetleges termelőszövetkezeti tagság alapján gyermek- gondozási segélyben részesül, ez időszak alatt szintén abban a nyugdíj osztályban marad, amelybe a szülés naptári évében tartozott.

A szakszövetkezeti tagnak a közös munkából származó részesedésébe be' kell számítani

— a közös üzemben teljesített munkára a zárszám- • ■ adásban kimutatott munka szerinti részesedés öszszegét,

— az igazolt távoliét címén beszámítható munkanapokra (katonai szolgálat, betegségi segélyezés stb.) figyelembe vehető jövedelmet

A szakszövetkezeti tagokra átlagosan kifizetett egynapi munkáért járó munkabért kell figyelembe venni az olyan munkanapokra, . amelyeket a háztáji gazdaságban szarvasmarha-, vagy sertéstartás címén, vagy a tagnak családi művelése címén írtak jóvá.

A tagnak előző évi munkájával saját maga elért napi iwurikadíj átlagát kell figyelembe venni az igazolt távoliét címén beszámítható munkanapokra.

A szakszövetkezeti tag egyhavi átlagos jövedelmét, amelynek alapján nyugdíj osztályát meg kell állapítani a fenti megállapított jövedelemrészek összegének egytizenket- ted része képezi.

3. Irányadó időszak

A nyugellátás összegének megállapításánál az irányadó időszak azonos a termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó szabályokkal. Kivételt , képez az az eset,.amikor a szakszövetkezeti tag a szakszövetkezeti tagságával egyidejűén munka- viszonyban állott, ilyen esetben az irányadó időszak tartamára a figyelembe vehető munkabért kell számításba venni.

A szakszövetkezeti tag üzemi baleset vagy foglalkozási betegség okozta megrokkanás esetén rokkantsági nyugdíjra csak akkor jogosult nyugdíjév, megszerzése nélkül, ha az üzemi baleset 1970. december 31-ét követően történt, illetőleg a foglalkozási betegség megállapítására, ezt az időpontot követően került sor.

III. A NYUGELLÁTÁSOK FAJAI ÉS ÖSSZEGE:

1. A szakszövetkezeti tagokat és hozzátartozóikat megillető nyugellátások

A szakszövetkezeti tagúkat a nyugdíjbiztosítási jogviszony alapján a már ismertetett feltételek esetén öregségi, rokkantsági nyugdíj, baleseti járadék, kártalanítási segély, hátramaradt hozzátartozóit pedig özvegyi nyugdíj, özvegyi végkielégítés, árvaellátás, szülői nyugdíj illeti meg. A nyugellátások összege azonos a termelőszövetkezeti tagok nyugellátásának összegével.

2. Az öregségi és munkaképtelenségi, valamint az özvegyi járadékra vonatkozó eltérő szabályok

a) ÖREGSÉGI JÁRADÉK

öregségi járadékra jogosult az a szakszövetkezeti tag, aki az öregségi nyugdíjhoz szükséges nyugdíjéveket nem szerezte ugyan meg, de legalább öt év óta termelőszövetkezeti tag és hetvenedik — nőta^ hatvanötödik — életévét betöltötte és sem neki, sem a vele együttélő házastársának számottevő jövedelme nincs.

b) MUNKAKÉPTELENSÉGI JÁRADÉK

Munkaképtelenségi járadékra jogosult az a szakszövetkezeti tag, aki rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjéveket ’ nem szerzett, de legalább öt év óta szakszövetkezeti tag és az első, vagy második csoportba tartozó rokkant, és sem neki, sem a vele együttélő házastársának számottevő jövedelme nincs.

C) AZ ÖREGSÉGI ÉS MUNKAKÉPTELENSÉGI JÁRADÉK KIVÉTELES ESETE:

öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra háromévi szakszövetkezeti tagság alapján jogosult az a szakszövetkezeti tag, aki

* — 1971. január 1-e előtt összes földjét közös használat*

ba adta és saját használatában a háztáji mértékét meghaladó földingatlana nincs, vagy

— legalább három nyugdíjévét szerzett.

Az 1971. január-1. előtt összes földjét közös nagyüzemi használatba adta az a szakszövetkezeti tag, akinek saját használatában a háztáji föld mértékét meghaladó földingatlannal nem rendelkezik. E szabály alkalmazása azokra a szakszövetkezeti tagokra vonatkozik, akik a termelőszövetkezeti tagokhoz hasonlóan összes földjüket a szakszövetkezet nagyüzemi használatába adták. A nagyüzemi használat szorosan értelmezendő, azt jelenti, hogy a szakszövetkezet a földterületen közös művelést végez.

Nem kaphat háromévi tagsági idő után öregségi, vagy munkaképtelenségi járadékot az a szakszövetkezeti tag, akinek 1971. január 1. után a háztáji mértékét meghaladó bármekkora föld használata (saját gazdasága) van. Az ilyen tag csak ötévi szakszövetkezeti tagság után kaphat járadékot.

Az olyan szakszövetkezeti tag, aki 1971. január 1. előtt legalább három nyugdíjévét szerzett, munkaviszony, termelőszövetkezeti tagság, vagy egyéb biztosítási rendszerben, vagy a szakszövetkezetben végzett rendszeres munkájával háromévi szakszövetkezeti tagság után igényelheti öregségi, vagy munkaképtelenségi járadékát.

. Nyugdíjévként figyelembe kell venni az 1929; óta munkaviszony, illetőleg kisipari szövetkezeti tagság keretében bármikor szerzett szolgálati időket, a termelőszövetkezetek megalakulása után termelőszövetkezeti tagként, vagy egyéb biztosítási rendszerben, szerzett nyugdíjéveket, a közöttük lévő megszakítás tartamára tekintet nélkül. Ugyancsak nyugdíjévként kell figyelembe venni a tagnak a szak- szövetkezetben, vagy jogelődjében eltöltött éveit, ha azok alatt a jogszabályokban meghatározott legkisebb munka- ,-mennyiséget teljesítette és a nyugdíjjárulékot ezekre az évekre utólag megfizeti.

A szakszövetkezetben-töltött tagsági időként azokat a naptári éveket lehet figyelembe venni, amelyekben a szakszövetkezeti tag

— a szakszövetkezet alapszabályában előírt vagyoni hozzájárulási kötelezettségének rendszeresen eleget tett és

— a tagsági ideje alatt nyugdíj járulék fizetésére kötelezett volt.

A három, illetve öiéví szakszövetkezeti tagsági időnek minden esetben megszakítás nélkülinek kell lennie.

d) NYUGDIJJÁRULÉK-FIZETÉSRE KÖTELEZETTSÉG NÉLKÜL FIGYELEMBE VEHETŐ SZAKSZÖVETKEZETI TAGSÁGI IDŐ

Az öregségi és a munkaképtelenségi járadékra jogosultság szempontjából 1971. előtt szakszövetkezeti tagként, vagy a szakszövetkezet jogelődjének tagjaként eltöltött időt is — legfeljebb azonban három naptári évet - — figyelembe kell vermi, ha a szakszövetkezeti tag erre az időre az alapszabályban előírt vagyoni hozzájárulási kötelezettségének eleget tett és naptári évenként 1026 forint járulékot 1971. december 31-ig megfizette.

Amennyiben a szakszövetkezeti tag a fenti szabályok szerint az 1971. év előtti; szatezpyétKezeti. tagsági idejéből' hároffi'haptári'éVet.rne^ásarolh'és á jár'iüékot 1.971. december 31-ig megfizette háromévi tagsági idő Után a járulék megfizetése napját követően jogosult öregségi, és ’munkaképtelenségi járadékra.

Az a szakszövetkezeti tag, aki öt^vi tagsági idő alapján jogosult öregségi, vagy munkaképtelenségi járadékra a háromévi tagsági idejének megvásárlása esetén is legkorábban 1973. január 1-én kaphat öregségi, vagy munkaképtelenségi járadékot, ha erre az időre az egyéb feltételek is bekövetkeznek.

e) ÖZVEGYI JÁRADÉK

özvegyi járadékra az a szakszövetkezeti tag özvegy» jogosult, aki

— a hatvanötödik — özvegyen maradt férje a hetvenedik — életévét betöltötte, vagy

. — I. vagy ÍI. csoportba tartozó rokkant, feltéve, hogy az özvegynek számottevő jövedelme nincs.

Ezen általános feltételek esetén csak abban az esetben jogosult az övegy járadékra, ha a szakszövetkezeti tag az öt. évi a fent ismertetett kivételes szabályok alapján legalább háromévi tagsági idő megszerzése után halt meg.

f) A JÁRADÉKOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLY.

Az öregségi és munkaképtelenségi, valamint az özvegyi járadékot csak abban az esetben lehet megállapítani, ha sem a járadékosnak, sem pedig a hazastársának számottevő jövedelme nincs. A számottevő jövedelmen azt értjük, amikor a szakszövetkezeti tagnak, vagy a házastársának 260 forintot meghaladó külön-külön számított keresete, vagy jövedelme ván. E jövedelembe nem kell beszámítani a szakszövetkezettől járó juttatásból eredő alábbi jövedelmeket;

— a földjáradékból,

— a vagyoni részesedésből és

— a közös munka után járó jövedelmet. ,

Nem lehet járadékot megállapítani az olyan szakszövetkezeti tagnak, aki a szakszövetkezet alapszabályában előírt vagyoni hozzájárulási kötelezettségének nem tett eleget. E vagyoni hozzájárulást a járadék igénylése előtt utólag is meg lehet fizetni a szakszövetkezetnek.

ötévi tagsági idő alapján nem lehet megállapítani öregségi, vagy munkaképtelenségi járadékot nem lehet megállapítani olyan tag részére, akinek vagy vele élő házastársának előző évre kivetett jövedelemadója a kedvezményekkel csökkentett összegben 4000 forintot meghaladja.

Nem lehet özvegyi járadékot megállapítani annak az özvegynek, aki a mezőgazdasági - lakosság jövedelemadóját köteles fizetni, ha a megelőző naptári évre megállapított jövedelemadójának a kedvezményekkel csökkentett összege a 4000 forintot meghaladja.

A már megállapított járadék folyósítását az adóösszeg későbbi e szint felé emelkedése nem érinti, a megállapított járadék folyósítása szempontjából az adóösszegét a további években «nem vizsgálják.

A szakszövetkezet nyugdíjban, vagy járadékiban részesülő tagja családi pótlékra — az egyébként'szükséges előfeltételekkel — nyugdíjasi, illetőleg járadékosi minősége alapján jogosult.

A szakszövetkezeti tagok nyugellátására egyébként a korábban már említetteknek megfelelően a termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó szabályok az irányadók.

(Folytatás ja IS. oldalon}