Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-25 / 47. szám
ti ofiai KEEW-MAG¥aRORS*2AG — T§2-NYUGDfJSZABALYŐK MELLÉKLÉST!! '»72. Mftlr A IFolylotós a dl. oldalról) A baleseti járadékra jogosultság feléled, ha a munkaképesség-csökkenés utóbb három egymást követő hónapon át a 23 százalékot meghaladja. Ebben az esetben a baleseti járadék az állapot rosszabbodásának orvosilag megállapított időpontjától, de legkorábban az igénybejelentést követő hónap első napjától jár. Ha a munkaképesség-csökkenés ismét 26 százalék alá száll, a 15 százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék újból legfeljebb két évig jár. üjabb üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség esetében valamennyi baleset, illetőleg foglalkozási betegség következményét együttesen kell figyelembe venni. A baleseti járadék mértéke — az I. fokozatban 16—25 százalékos munkaképesség- csökkenés esetén a havi átlagjövedelem 5 százaléka, de legalább havi 75 forint, — a II. fokozatbán 26—35 százalékos munkaképességcsökkenés esetén a havi átlagjövedelem 8 százaléka, de legalább havi 90 forint, — a III. fokozatban 36—49 százalékos munkaképesség- csökkenés esetén a havi átlagjövedelem 12 százalé> ka, de legalább havi 135 forint, — a IV. fokozatban 50—66 százalékos munkaképességcsökkenés esetén a havi átlagjövedelem 25 százaléka, de legalább havi 270 forint. „ A baleseti járadék összegét arra a nyugdíjosztályra (nyugdíjosztályokra) meghatározott jövedelem havi átlaga alapján kell megállapítani, amelybe az igénylő a balesetet megelőzően 12 hónap alatt be volt sorolva. Ha a balesetet megelőzően az igénylő ez időnél rövidebb időnél volt besorolva, e rövidebb időre eső jövedelem havi átlagát kell számításba venni. Baleseti járadékra nem jogosult as, aki sérülését Szándékosan maga okozta. *) KÁRTALANÍTÁSI SEGÉLY Kártalanítási segélyre jogosult az a termelőszövetkezeti tag, aki üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében keresőképtelenné vált. A kártalanítási segély — a keresőképtelenség tartamára — addig jár, ameddig az illetékes orvos megállapítása szerint a termelőszövetkezeti tag állapota ki nem alakult. A keresőképtelenség tartamának lejárta után a tag állapota az illetékes orvos megállapítása szerint kialakult és munkaképesség-csökkenése 15 százalékot meghalad, a baleseti járadék szabályai szerint jogosult ellátásra. A kártalanítási segélyre a jogosultság azzal a nappal áll be. amelyen áz orvosi megállapítás szerint a termelőszövetkezeti tag az üzemi baleset, illetőleg a foglalkozási betegség miatt keresőképtelenné vált. 2. Elhalt termelőszövetkezeti tag, nyugdíjas termelőszövetkezeti tag hozzátartozóinak nyugellátása, egyéb ellátása Az elhalt termelőszövetkezeti. tag, vagy termelőszövet- kezeti, nyugdíjas, hozzátartozóinak«, idejglgné?,., vagy állandó özvegyi nyugdíj, szülöd nyugdíj és árvaellátás jár. •) ÖZVEGYI NYUGDÍJ Özvegyi nyugdíjra jogosult a férj halálától számított egy éven át az a feleség, akinek férje öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesült, vagy a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjéveket megszerezte, illetőleg üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében halt meg (ideiglenes özvegyi nyugdíj).' * özvegyi nyugdíjra egy éven túl is (állandó özvegyi nyugdíj) jogosult a feleség, ha , — férjének halálakor a hatvanadik életévét betöltötte, vagy i— férjének halálakor egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében legalább kétharmadrészben munkaképtelen (rokkant) volt, vagy — férjének halálakor legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodott, vagy — férje a munkahelyen elszenvedett üzemi baleset következtében halt meg. Kivételesen á volt mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag felesége az egyéb előfeltételek fennállása esetén, a termelőszövetkezeti njsugdíjszabályok szerint állandó özvegyi nyugdíj megállapítását ötvenötödik ‘ életévének betöltésétől kérheti, ha férje — öregségi nyugdíjban részesült azért, mert utolsó mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagságának megszűnését követően fennállott munkaviszonyával legalább 10 évi szolgálati időt szerzett, és ennek alapján állapították meg nyugdíját (lásd az „Öregségi nyugdíj” cím alatt), vagy — utolsó mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagságának megszűnését követően fennállott munkaviszonyával legalább tízévi szolgálati időt szerzett. Állandó özvegyi nyugdíjra válik jogosulttá a feleség, ha — hatvanadik életévét betölti, vagy megrokkan, feltéve, hogy férjének halálakor a negyvenedik életévét már betöltötte, — férjének halálakor a negyvenedik életévét ugyan még nem töltötte be, de férje halálától számított 20 éven belül megrokkan. > Árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodás jogcímén nem állapítható meg özvegyi nyugdíj annak, akinek legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról kell ugyan gondoskodni, de a gyermek 18. életévét betöltötte és középT, vagy középfokú iskolai tanulmányok folytatása címén részesül árvaellátásban. Állandó özvegyi nyugdíjra jogosult az az özvegy, akinek férje kiküldetés alatt, vagy a kiküldetés helyére menet, vagy onnan a lakására, illetőleg a munkahelyére visszamenet elszenvedett üzemi baleset következtében halt meg. Az a feleség, akinek férje a házasság megkötésekor 65. életévét már betöltötte, ideiglenes, vagy állandó özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból (korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötése óta legalább öí évig együtt élnek. ötévi házastársi együttélés alapján^ özvegyi nyugdíjat csak abban az esetben lehet megállapítani, há az együttélés megszakítás nélkül állott fenn. ötévi házastársi együttélés hiányában is jár özvegyi nyugdíj, ha — a férj 65. életévének betöltése előtt kötött házasságát [elbontották és a volt házastársa — a férj 65."életévének betöltése után — egymással újból házasságot kötöttek, vagy — az özvegy férjével a házasságuk 1 megkötése előtt mint élettárs együtt élt és együttélésük a férj haláláig megszakítás nélkül legalább 10 éven át fennállott. Az özvegyen maradt férj özvegyi nyugdíjra jogosult, ha — a felesége öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjas volt, vagy a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjéveket megszerezte, illetőleg üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében halt meg és — felesége a halálát megelőzően legalább egy éven’ át saját háztartásában, túlnyomóan saját keresetéből eltartotta, vagy a bíróság a férj részére tartásdíjat állapított ‘ meg és — az özvegyen maradt férj I„ vagy II. csoportba tartozó rokkant. Az a feleség, akinek a férje eltűnt és az eltűnést a bíróság jogerősen megállapította, ugyanúgy jogosult özvegyi nyugdíjra, mintha férje meghalt volna. Ez utóbbi esetben az árvaellátásra és a szülői nyugdíjra vonatkozóan is úgy kell eljárni, mintha a férj meghalt volna. Az a feleség, aki férjétől egy évnél hosszabb ideje külön élt és az a nő, akinek házasságát felbontották, az ideiglenes özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha — férjének haláláig tartásdíjat rendszeresen kapott, vagy — részére bírói ítélet (bírói egyezség) tartásdíjat álla-* pított meg. Az a feleség, aki férjétől egy évnél hosszabb ideje külön élt és az a nő, akinek házasságát felbontották, az állandó özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha — férjének haláláig tartásdíjat rendszeresen kapott, vagy — az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultság feltételei a különéléstől számított húsz éven belül következtek be és a feleség tartásra való érdemtelenségét a bíróság nem állapította meg. A feleséggel egyenlő feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra az a nő (élettárs) is, aki a meghalt férfival annak halálakor és ezt közvetlenül megelőzőe'n — legalább tíz éven át együtt élt, vagy — legalább egy éven át együtt élt, ha az együttélésből gyermek származott és a férfi az apaságot elismerte, vagy azt bíróság jogerősen megállapította. 'Meghalt élettársa jogán özvegyi nyugdíjra nem jogosult az a nő, akinek korábban özvegyi nyugdíjat állapítottak meg és ezt az özvegyi nyugdíjra jogosultsághoz szükséges — előbbiekben ismertetett — időtartam, vagy ennek egy része alatt felvette. Élettárs részére özvegyi nyugdijat csak abban az esetben lehet megállapítani, ha a jogosultsághoz előírt együttélés megszakítás nélkül állott fenn. Ha az élettársak együttéléséből gyermek származott, a gyermek születésének időpontjára tekintet nélkül azt kell vizsgálni, hogy az apa halálát megelőző utolsó évben az együttélés megszakítás nélkül állott-e fenn. , A hozzátartozók jogosultsága a termelőszövetkezeti tag (nyugdíjas) halálával áll be. Ha azonban az özvegy személyéhez kötött feltétel csak az elhalálozás időpontját követően teljesül, jogosultsága az előírt .feltétel teljesülésének napjával áll be. Ha az özvegy újabb házasság megkötéséig özvegyi nyugdíjat nem igényelt, ezt a jogát az újabb házasságkötés után már nem érvényesítheti. Az özvegyi nyugdíj mértékét az befolyásolja, hogy az elhalt férj az elhalálozáskor valamilyen címen nyugdíjas, vagy a nyugellátásban nem részesített volt. A termelőszövetkezeti tag özvegyének járó özvegyi nyugdíj annak a rokkantsági nyugdíjnak az 50 százaléka, amélya férjet az elhalálozás időpontjában a nem üzemi balesetből eredő III. csoportbeli rokkantsága esetén megillette volna. Az öregségi nyugdíjas özvegyének járó özvegyi nyugdíj a férj részére megállapított öregségi nyugdíj 50 százaléka. A rokkantsági nyugdíjas özvegyének járó özvegyi nyugdíj annak a rokkantsági nyugdíjnak 50 százaléka, amely a férjet az elhalálozás időpontjában a nem üzemi balesetből eredő III. csoportbeli rokkantság esetén megillette, vagy megillette volna. Az üzemi tíaleset vagy foglalkozási betegség következtében meghalt termelőszövetkezeti tag, illetőleg nyugdíjas özvegyének járó özvegyi nyugdíj annak a rokkantsági nyugdíjnak 50 százaléka, amely a férjet az üzemi baleset, illetőleg foglalkozási betegség alapján az elhalálozás időpontjában a II. csoportbeli rokkantsága esetén megillette, vagy megillette volna. Ha az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség alapján rokkantsági nyugdíjban részesülő nyugdíjas nem üzemi baleset, Illetőleg foglalkozási betegség következtében hal meg, az özvegyi nyugdíj annak a rokkantsági nyugdíjnak 50 százaléka, amely a férjet az üzemi baleset, illetőleg a foglalkozási betegség alapján az elhalálozás időpontjában III. csoportbeli rokkantsága esetén megillette, vagy megillette volna. A fentiek szerint kiszámított özvegyi nyugdíj mértéke ha nem éri el a havi 340 forintot, akkor azt havi 340 forintra kell kiegészíteni. Ha az özvegyi nyugdíjra többen jogosultak, azt a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani. Annak a feleségnek, aki férjétől egy évnél hosszabb idő óta külön él és annak a nőnek, akinek házasságát felbontották, ideiglenes özvegyi nyugdíjra való jogosultságai esetén tartásdíjánál nagyobb összegű özvegyi nyugdíj nem jár. Ha az egyenlő arányban megosztott özvegyi nyugdíj a tartásdíjnál nagyobb összegű lenne, a különbözet az együttélés alapján jogosult özvegyet (élettársat) illeti meg. Az olyan állandó özvegyi nyugdíjra jogosult feleségnek, aki férjétől egy évnél hosszabb ideje külön élt, illetőleg annak a nőnek, akinek házasságát felbontották, a tar- tásdíj összegére tekintet nélkül az özvegyi nyugdíj teljes összegét kell megállapítani, ha rajta kívül özvegyi nyugdíjra jogosult más személy nincs. Állandó özvegyi nyugdíjra amennyiben több jogosulj/ van, az özvegyi nyugdíjat közöttük a tartásdíj. összegére tekintet nélkül egyenlő arányban kell megosztani. Egyenlő arányban kell a jogosultak között megosztani az özvegyi nyugdíjat akkor is. ha az állandó özvegyi nyugdíjra jogosulton felül együttélés alapján ideiglenes Özvegyi nyugdíjra jogosult (élettárs) van. Ha az özvegyi nyugdíj megosztása után az egyik jogosultsága megszűnik (az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósításának egyévi időtartama lejár), az özvegyi nyugdíjat a megmaradó jogosultak között újból meg kell osztani. Az özvegyi nyugdíjra jogosult személyek valamelyike igényét — ha a másik jogosultnak már özvegyi nyugdíjat folyósítanak — a ráeső özvegyi nyugdíjhányadra az igénybejelentés hónapjának első napjától érvényesítheti. AZ ÖZVEGYI NYUGDÍJ MEGSZŰNÉSE — Mind az ideiglenes, mind az állandó özvegyi nyugdíj megszűnik, ha az özvegy házasságot köt, — A rokkantság címén megállapított állandó özvegyi nyugdíj megszűnik, ha az özvegy már nem rokkant. — Az árvaellátásra jogosult két gyermek címén megállapított állandó özvegyi nyugdíj megszűnik, hf már egy gyermek sem jogosult árvaellátásra. AZ ÖZVEGYI NYUGDÍJ FELÉLEDÉSE — Feléled az özvegyi nyugdíjra jogosultsága annak az özvegynek, akinek az özvegyi nyugdíja nem újabb házasságkötés miatt szűnt meg, ha az özvegy — hatvanadik életévét betölti, vagy megrokkan, feltéve, hogy nyugdíja negyvenedik életévének betöltése után szűnt meg, vagy — az özvegyi nyugdíj megszűnésekor a negyvenedik életévét ugyan még nem töltötte be, de a megszűnéstől számított húsz éven belül megrokkan. — Házasságkötés miatt megszüntetett állandó özvegyi nyugdíjra a jogosultság e házasság megszűnése esetén feléled, ha i— az igénylő a házasságkötésekor az őt megillető végkielégítést nem vette fel és — az igénylőt — a házasság létrejötte nélkül — az állandó özvegyi nyugdíj egyébként megilletné. A FÉRJ ÖZVEGYI NYUGDIJÁNAK MEGSZŰNÉSE A férj özvegyi nyugdíja megszűnik, ha — újabb házasságot köt, vagy — állapotának javulása miatt már nem tartozik az I. vagy a II. rokkantsági csoportba. Ha a férj az újabb házasság megkötéséig özvegyi nyug- .díjat nem igényelt, ezt a jogát a házasságkötés után már nem érvényesítheti. b) AZ ÖZVEGYI VÉGKIELÉGÍTÉS Az állandó pzvegyi nyugdíjban részesülő személy egy. évi özvegyi nyugdíjával egyenlő összegű végkielégítésre jogosult, ha házasságot köt. Az özvegyi végkielégítésre vonatkozó . igény az újabb házasságkötést követő egy év alatt érvényesíthető. A végkielégítés összégének megállapításakor az özvegyi nyugdíj teljes összegét kell figyelembe venni abban az esetben is, ha a házasságkötés időpontjában az állandó özvegyi nyugdíj folyósítását szüneteltették, vagy az állandó özvegyi nyugdíjat korlátozottan folyósították. Ha az özvegyi nyugdíjat több jogosult között megosztva kell folyósítani, az egyik jogosult házasságkötése esetén járó végkielégítés összegét a reá eső özvegyi nyugdijhányad figyelembevételével kell megállapítani. c) ÁRVAELLÁTÁS Ái-vaellátásra jogosult a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjévek megszerzése után, illetőleg az üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében meghalt termelőszövetkezeti tag, továbbá a meghalt öregségi és rokkantsági nyugdíjas gyermeke, mostohagyermeke és örökbefogadott gyermeke. Árvaellátásra jogosult a nevelt gyermek, a testvér és az unoka is, ha a termelőszövetkezeti tag, illetőleg a nyugdíjas saját háztartásában tartotta el, feltéve, hogy a 'nevelt gyermeknek, testvérnek, illetőleg unokának tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. Az árvaellátás az árva tizenhatodik életévének betöltéséig, közép-, vagy, középfokú ’iskolai tanulmányok folytatása esetén a tánúlmányo^ befejezéséig, de legfeljebb tizenkilencedik életévének betöltéséig jár. Ha az árva tizenhatodik, illetőleg közép-, vagy középfokú iskolai tanulmányok folytatása esetén a tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb tizenkilencedik életévének betöltéséig, testi, vagy szellemi fogyatkozás miatt tartósan rokkanttá válik és eltartásra szorul, ennek az állapotnak a tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül jár. Ha az árvának több jogcímen lenne igénye ellátásra, a nagyobb összegű árvaellátásra jogosult. Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha az árva özvegyen maradt szülője újból házasságot köt, vagy az árvát örökbefogadják. Az árvaellátás jogosultság szempontjából közép-, vagy középfokú iskolai tanulmányokat folytatónak kell tekinteni a középiskolák, a technikumok és a szakközépiskolák tanulóin kívül a képzőintézetek (ápolónőképző, stb.) és az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szakmunkásképző intézetek (iskolák) tanulóit, ha e tanulmányok megkezdése előtt érettségi (képesítő) vizsgát még nem tettek. Egyetemi (főiskolai) tanulmányok folytatása címén aa árvaellátás• nem jár. Nem jár az árvaellátás azon a címen sem, hogy az árva továbbképzésében (közismereti, szakipari, mezőgazdasági tanfolyamon) vesz részt, illetőleg levelező vagy esti tagozaton folytat tanulmányokat. Az árvaellátásra jogosultság szempontjából tartósan rokkantnak , kell, tekinteni azt az árvát, aki testi vagy szel- lemi fogyatkozása következtében legalább kétharmad rész- ben csökkent munkaképességű és ez az állapot egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg. A rokkantsága miatt árvaellátásban részesülő személyt nem lehet tartásra szorulónak tekinteni, ha három egymást követő hónapban 500 forintot meghaladó kere-. sete van. A tizenhatodik életévét betöltött árvának folyósított árvaellátást meg kell szüntetni, ha az árva házasságot köt. Az árvaellátás összege árvánként az özvegyi nyugdíj ötven százaléka, de legalább havi 190 forint. Annak az árvának, akinek mindkét szülője meghalt (szülőtlen árva), az özvegyi nyugdíj teljes összegének megfelelő árvaellátás jár, amelynek összege legalább havi 340 forint. Az árvaellátás szempontjából szülőtlen árvának kell tekinteni azt az árvát is, — akinek életben lévő szülője rokkant, vagy — akit életben lévő szülője elhagyott és róla nem gondoskodik. Az árvaellátás és a szülőtlen árva részére járó árvaellátás közötti különbözetet a gyermekét elhagyó szülőtől be kell hajtani, ha gyermekének eltartására képes. A különbözet behajtásáról az árvaellátást folyósító szerv gondoskodik. Ha az árvaellátásra jogosult mostohagyermek után á vér szerinti szülő tartásdíjat fizet, ezt az árvaellátásba be kell számítani. Ha a tartásdíj összege több, mint az árvaellátás, az árvaellátás folyósítását szüneteltetni kell. Szülőtlen árvának azt az árvát kell tekinteni, akinek életben lévő szülője munkaképességét legalább kétharmad részben elvesztette. A szülőtlen árva részére járó árvaellátást abban az esetben is meg kell állapítani, ha az életben lévő szülő az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után vált rokkanttá. d) szülői Nyugdíj Szülői nyugdíjra jogosult a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjénak megszerzése után, illetőleg üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében meghalt termelőszövetkezeti tag, továbbá a meghalt öregségi és rokkantsági nyugdíjas szülője, valamint nagyszülője, ha — a szülő (nagyszülő) rokkant és (Folytatás g, 13. oldalon)
