Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-25 / 47. szám
Í9. oTiía? RELET-MA^VARORSZÁG = TSZ-NYUGDfJSZABÁLYÖK MSXfiKESÜ wá. ismt an (Folytatás a 9. oldalról) A határozatban összegszerűen meghatározott nyugdíj- járulékot a határozat kézbesítésétől számított 1 éven belül kell megfizetni. Kivételesen indokolt esetben az egyéves határidőt a kérelmet elbíráló szerv újabb egy évvel rpeghoszszabbíthatja. A határidő elmulasztásának jogkövetkezménye az, hogy a beszámítás annyi évre, amennyire a kérelmező a nyugdíjjárulékot nem fizette meg, érvényét veszti. Pl.: A tsz-tag családtagként teljesített naptári éveit 1966, 1967 és 1968. évekre kívánja beszámíttatni. Köteles nyugdíjévként történő elismerés esetén három évre visszamenőleg megfizetni a nyugdíjjárulékot egy éven belül. Ha a kérelmező ez idő alatt csak két évre szóló járulékösszeget fizetett meg, beszámítási lehetőségét a harmadik évre vonatkozóan elvesztette. b) AZ ÖREGSÉGI JÁRADÉKOS ÉS AZ ÖREGSÉGI, VAGY MUNKAKÉPTELENSÉGI JÁRADÉKOS HÁZASTÁRSA KÖZÖSBEN TELJESÍTETT MUNKÁJÁNAK, MUNKAIDEJÉNEK NYUGDÍJÉVKÉNT! FIGYELEMBEVÉTELE. Fő szabály az, hogy az öregségi járadékos termelőszövetkezeti tag és az öregségi, vagy munkaképtelenségi járadékos tsz-tag házastársa a járadék folyósítása alatt teljesített munkanapokat csak akkor kérheti nyugdíjévként figyelembe venni, ha a járadék megállapításáig legalább öt nyugdíjévét már megszerzett és a beszámítani kért nyugdíjévekkel együtt a tíz nyugdíjévét megszerzi, s így öregségi nyugdíjra válik jogosulttá. Azokat a naptári éveket azonban, amelyeknek figyelembevételével a nyugdíjévek száma a tízet meghaladná, beszámítani nem lehet. Az öregségi járadékos a járadék megállapítása után bármikor, az öregségi, vagy munkaképtelenségi járadékos házastársa meghatározott életkor (férfi 70, nő 65) betöltése után kérheti annak a naptári évnek nyugdíjévként történő beszámítását — amelyben a nyugdíjév megszerzéséhez szükséges munkaegységeket, illetőleg munkanapokat teljesítette és — amelyre a nyugdíjjárulékot mentessége ellenére utólag megfizeti. , Pl.: Az öregségi járadékos 1960. december 31-től termelőszövetkezeti tag, s 1966. január 1-től kapja az * öregségi járadékot. Járadékossá válása óta a termelőszövetkezetben rendszeresen részt vesz a közös munkában és évenként legalább 150 tízórás munkanapot, vagy ennél többet teljesít. Az 1966. január 1-től teljesített munkája alapján már 1971. január 1-én kérhette a munkában töltött évek nyugdíjévként történő figyelembevételét, mert a két időszak alatt összesen tíz nyugdíjévét szerzett, öt nyugdíjévét 1966. január 1-ig, az öregségi járadék megállapításáig, míg a járadék megállapítása után ugyancsak újabb öt nyugdíjévét szerzett. Arra a termelőszövetkezeti tagra, aki nem öregségi, hanem munkaképtelenségi járadékos, a beszámítási lehetőség nem vonatkozik. (Nem tud dolgozni a munkaképtelen!) Az öregségi járadékos termelőszövetkezeti tag a járadékos ideje alatt munkában töltött évek nyugdíjévként történő beszámítása iránti kérelmet a lakhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz nyújthatja be. A kérelemhez csatolni kell a termelőszövetkezet igazolását, amely a következő adatokat tartalmazza: —- a kérelmező nevét, születésének helyét, idejét és lakcímét (az öregségi, vagy munkaképtelenségi járadékos házastársának kérelme esetén a járadékos tag személyi adatait is fel kell tüntetni), — a járadékot megállapító határozat számát, — a járadék megállapításának kezdő időpontját, — a kérelmező által beszámítani kért naptári években teljesített munkaegységek, illetve munkanapok számát naptári évenkénti részletezésben, — a kérelmező nyugdíj osztályát a beszámítani kért 1966. évet követő naptári évekre. Ha a kérelmező olyan naptári év beszámítását kéri, amelyben a termelőszövetkezet a végzett munkája és részesedése alapján a nyugdíjosztályba (lásd később!) sorolását nem végezte el, köteles azt utólag pótolni. A kérelem elbírálására, valamint a beszámítás esetén a járulék összegének megállapítására az a) pontban írottak az irányadók. c) A TERMELŐSZÖVETKEZETI TAG ÁLTAL A HÁZTÁJI GAZDASÁGÁBAN SZARVASMARHA, VAGY SERTÉS TARTÁSÁRA FORDÍTOTT MUNKA KÖZÖSBEN VÉGZETT MUNKAKÉNT VALÖ ELISMERÉSE. Az a munka, amelyet a termelőszövetkezet tagja a szövetkezettel kötött megállapodása alapján a háztáji gazdaságában szarvasmarha, vagy sertés tartására fordít, a közös gazdaságban végzett munkának számít és így alapjává válik a nyugdíjszolgáltatásoknak. Lényeges és egyben döntő feltétele az, hogy a termelőszövetkezet vezetősége és a tag között háztáji állattartási megállapodás jöjjön létre. Másik feltétele, hogy a nyugdíjév szempontjából közös munkaként figyelembe lehessen venni az, hogy mind a termelőszövetkezet, mind az érdekelt tag lerója az őt terhelő nyugdíjjárulékot. A fentieket elemezve megállapítható, hogy a háztáji állattartásra fordított munkát a közösben teljesített munkának az minősíti, hogy a termelőszövetkezet megállapodást köt a taggal ezen tevékenység végzésére. Megjegyzést érdemel, hogy a termelőszövetkezetekben a háztáji állattartásra vonatkozó megállapodások megkötésének gyakorlata mind ez ideig nem terjedt el. d) A PÁRTOLÓ TAGSÁGGAL SZERZETT IDŐ NYUGDÍJÉV SZEMPONTJÁBÓL TÖRTÉNŐ FIGYELEMBEVÉTELE. A pártoló tagsági viszonyban eltöltött időt nyugdíjévként figyelembe venni nem lehet. A termelőszövetkezetbe ■tagként belépett volt pártoló tag a korábban pártoló tagként eltöltött idejét a nyugdíjjárulék utólagos megfizetésével akkor sem válthatja meg, ha a közös munkában rendszeresen részt vett és ezért munkaegységet írtak javára. ■ Kivételt képeznek azok a volt pártoló tagok, akiket azért minősítettek át visszamenőleg termelőszövetkezeti taggá, mivel ők a rendelkezések szerint pártoló tagok nem is lehettek volna. Ha az így átminősített termelőszövetkezeti tag a nyugdíjjárulékot visszamenőleg megfizeti, és a volt pártoló tagsága alatti években a közös munkában rendszeresen részt vett és teljesítette a férfitag 120, nőtag 80 munkaegységet,, nincs akadálya annak, hogy az ilyen időt is figyelembe vegyék a termelőszövetkezeti nyugdíjéveknél. Megjegyzendő, hogy a pártoló tagság intézményét 1968. január 1-től a hatályos termelőszövetkezeti jogszabályok megszüntették. A pyugdíjévek figyelembevételének különleges eseteit összefoglalva megállapítható, hogy valamennyi, a jogszabályban foglalt esetben a nyugdíjév korábbi meghatározásánál használt Ismérvek közül egy, vagy több hiányzik, így az ál-’ talános rendelkezés szerint nyugdíjévét nem is szerezhetnének az előzőekben felsorolt személyek, de a jogszabály különböző társadalmi és gazdasági okok miatt kedvezményt ad és lehetővé teszi’a nyugdíjevek megállapítását és ennek alap. ján az ellátás folyósítását. Pl.: Az öregségi járadékos termelőszövetkezeti tagnál a megfelelő közös munka teljesítése esetében is hiányzik a nyugdíjév egyik ismérve, nevezetesen a nyugdíjjárulék fizetésére kötelezettség, az ilyen tag házastársánál pedig még ehhez párosul a tagsági viszony hiánya is. Mindkét esetben a b) pontban tárgyalt feltételek megléte esetén mégis lehetőség nyílik az idős termelőszövetkezeti tagoknak a nyugdíjjárulék utólagos megfizetése alapján, hogy öregségi nyugdíjra jogalapot teremtsenek. 4. Egyéb idők nyugdíjévként történő figyelembevétele Nyugdíjévként vehető figyelembe a termelőszövetkezeti nyugdíjszabályok szerint is a) a munkaviszonyban, tehát ipari biztosításban, továbbá a kisipari, és kiskereskedői biztosításban szerzett idő minden 365 napja, b) a külföldi mezőgazdasági termelőszövetkezetben teljesített tagsági, vagy más biztosítási jogviszonyban szerzett szolgálati idő. A külföldön szerzett idő beszámításának kettős alap- feltétele van, mégpedig egyrészt, hogy a beszámítani kért időre vonatkozó hiteltérdemlő igazolások rendelkezésre álljanak, másrészt, hogy az állanfközi társadalombiztosítási egyezmények a beszámítást lehetővé tegyék. A külföldön szerzett idő beszámítása iránti kérelmet a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságához (Budapest) kell előterjeszteni. A nyugdíjévek számításánál ugyanazt a naptári időtartamot csak egyszeresen lehet figyelembe venni. a) MIKOR BESZÉLÜNK A NYUGDÍJEVEK MEGSZAKÍTÁSÁRÓL? « Amikor a jogosult nyugdíjbiztosítási Idő szerzése után bizonyos ideig további biztosítási időt nem szerez, megszakításról beszélünk. Ha a megszakítás öt évnél nem hosszabb, akkor a megszakítás előtti idő nyugdíjév szempontjából figyelembe vehető. Ha a megszakítás öt évnél több, a megszakítás előtti idő nyugdíjidőként csak akkor vehető figyelembe, ha a jogosult a megszakítást követően legalább újabb 5 évi nyugdíjidőt szerzett. Ez a kedvezmény, tehát a megszakítás előtti évek beszámítása, csak az 1970. június 30-át követően előterjesztett igények elbírálása során, illetőleg az ezt követő elhalálozás esetén igényelt hozzátartozói nyugellátások megállapításánál alkalmazható. Az 1970. július hó 1. előtt elbírált, vagy. előterjesztett igényeket és nyugellátásokat e rendelkezés alapján módosítani nem lehet b) MI NEM SZÁMIT MEGSZAKÍTÁSNAK? Nyugdíjév szempontjából nem számit megszakításnak az az idő, amelynek során a termelőszövetkezeti nyugdíjszabályok hatálya alá tartozó személy — mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja volt, bár ez idő alatt nyugdíjévét valamely oknál fogva nem szerzett, — rokkantsági nyugdíjban részesült, s ezért nem szerezhetett nyugdíjévét, — üzemi balesetből, vagy foglalkozási betegségből eredően legalább 50 %-os munkaképesség-csökkenésnek megfelelő baleseti járadékban részesült. A megszakítás tartamára tekintet nélkül kell figyelembe venni a korábban szerzett termelőszövetkezeti nyugdíjéveket, ha a termelőszövetkezeti tagsági viszony megszűnt és a volt termelőszövetkezeti tag legkésőbb 1961. december 31. napjáig újból termelőszövetkezetbe lépett Pl.: A' termelőszövetkezet tagja 1951—53-ig volt először termelőszövetkezeti tag. Ezt követően egyéni gazdálkodást folytatott. Tagsági viszonyt létesített újból 1961. évben és öregségi nyugdíj iránti igényt terjesztett elő 1970. december 31-én. Részére a megszakítás előtti éveket (1951—1953) nyugdíjévként kell figyelembe venni. c) A NYUGDÍJJOGOSULTSÁG MIKOR SZŰNIK MEG? A nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjevek számítása szempontjából figyelembe vehető idő utolsó napjától —t öregségi nyugdíj esetén az öregségi korhatár eléréséig öt évnél hosszabb idő telt el, — rokkantsági nyugdíj esetén a rokkantság orvosilag megállapított időpontjától öt évnél hosszabb idő telt el. Az özvegynek, az árvának és a szülőnek a nyugellátásra jogosultsága megszűnik, ha a meghalt termelőszövetkezeti tag nyugdíjevek számítása szempontjából figyelembe vehető idejének utolsó napja és halálának időpontja között öt évnél hosszabb idő telt el. Kivételt képez az az eset, ha az elhunyt az elhalálozás időpontjában öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult volt. Pl.: Ha a tsz tagja 61 éves korában a munkát abbahagyja betegség miatt, amely betegség alapján nem helyezhető rokkantsági nyugállományba, négy év eltelte után, tehát 65 éves korában, kora és a korábban szerzett több, mint tíz nyugdíjév alapján jogosulttá válik öregségi nyugdíjra. Ha igényét bármely okból eredően huzamosabb időn keresztül nem terjeszti elő és 67 éves korában elhalálozik, özvegye, árvája, vagy szülője nyugellátás iránti igényt támaszthat. Eltelt ugyanis a nyugdíjévek számítása szempontjából figyelembe vehető idejének utolsó napjától a halál beálltáig több, mint öt év, de mert közben még az öt év eltelte előtt öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett (65 éves korában) hátramaradt hozzátartozói igényelhetik nyugellátásukat. Pl.: Az előző példától eltérően, ha 59 éves tsz-tag nem szerez további nyugdíjéveket és ugyancsak, 67 éves korában halálozik el, hátramaradott hozzátartozói nyugellátást nem igényelhetnek. Igényük ugyanis azon oknál fogva szűnt meg, hogy a nyugdíjévek számítása szempontjából figyelembe vehető idő utolsó napjától úgy telt el 5 évnél hosszabb idő. hogy a megszakítástól számított 5 éven belül sem állt be az öregségi nyugdíjra való jogosultság. Az 5 év ugyanis a tag* 64 éves korában már eltelt, mielőtt még a nyugdíjkort elérte volna. Ha a nyugdíjévek szempontjából figyelembe vehető időt öt éven belül olyan idő követte, amely megszakításnak nem tekinthető (lásd b. alatt!), a megszakítást eredményező öt évet a megszakításnak nem tekinthető idő megszűnését követő naptól kell számítani. 6. A nyugdíj évek igazolása A nyugdíjigény bejelentésével egyidejűleg az igényjogosultság megállapításához szükséges adatokat és igazolásokat a-z igénylőnek elő kell terjeszteni. Az elbíráláshoz szükséges adatok beszerzése tehát nőm a nyugdíjmegállapító szervek kötelessége, éppen ezért elsősorban az igénylőnek érdeke, hogy az összes szükséges nyugdíjévé kellően igazolva legyen. A nyugdíjevek igazolásának általános szabálya az, hogy a nyugellátáshoz szükséges nyugdíjeveket csak a társadalom- biztosítási szervak nyilvántartásai,-vagy egykorú hiteltérdemlő okirati bizonyítékok alapján lehet túlnyomó részben figyelembe venni. A nyugellátásra való jogosultsághoz feltétlenül szükséges nyugdíjévek legfeljebb egyötödét, üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség esetén legfeljebb két nyugdíjévét tanúvallomással is lehet igazolni. El kell fogadni hiteltérdemlőnek és korlátozásra való tekintet nélkül figyelembe kell venni az olyan nyugdíjéveket, amelyek a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján nem igazoltak, ha azokat a termelőszövetkezet, hogy jogutódja az eredeti nyilvántartások alapján kiállított hitelt- érdemlő okirattal igazolja. Az 1957. január 1. napját megelőző időre vonatkozó eredeti nyilvántartások megsemmisülése esetén, ha a termelőszövetkezeti tagsági idő tartamára a teljesített munkaegységek számára egyéb hiteltérdemlő okirat nem áll rendelkezésre, ezeket az adatokat a termelőszövetkezet vezetősége igazolhatja. Az igazolás a termelőszövetkezet közvetlen tudomására, vagy a termelőszövetkezeti tagok tanúnyilatkozatára kell, hogy alapuljon'. A termelőszövetkezet vezetősége által közvetlen tudomás, vagy tanúnyilatkozat alapján kiadott igazolást és az ezzel igazolt nyugdíjeveket csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha — az illetékes járási hivatal élelmiszer-gazdasági és kereskedelmi osztálya igazolja, hogy az alatt as idő alatt, amelyre vonatkozólag a nyilvántartások megsemmisültek, a termelőszövetkezet működött, vagy megnyugtató tanácsi adatok hiányában, — a Magyar Nemzeti Bank illetékes fiókja igazai ja, hogy a termelőszövetikezet az általa igazolt időre vonatkozó zárszámadást annak idején a fiókhoz benyújtotta.. Az 1957. január 1. napját megelőző időre vonatkozó és a fentiek szerint igazolt nyugdíjeveket a tanúvallomással igazolható (egyötöd) nyugdíjeveknél figyelmen kívül kell hagyni. Tehát az így igazolt nyugdíjéveken felül még további éveket igazolhat tanúvallomással. A termelőszövetkezeti nyugdíjév és egyéb idő tanúvallomás útján kért beszámítására csak a fentebb megjelölt mértékben (egyötöd) kerülhet sor. Ha az igénylő a nyugellátásra jogosultsághoz feltétlenül szükséges nyugdíjévek egyötödénél — üzemi baleset, illetőleg foglalkozási betegség alapján járó nyugellátás megállapításánál pedig két nyugdíjévnél hosszabb idő-t — kizárólag tanúvallomás útján igazol, e hosszabb időszakból a figyelembe vehető éveket úgy kell megjelölni, ahogy az az igénylőnek kedvezőbb. A tanúvallomással igazolt nyugdíjeveket tartamára tekintet nélkül figyelembe kell venni az — 1967. január 1. előtt hozott bírói'ítéletben kizárólag tanúvallomással megállapított szolgálati időket, — Í959Í. január 1. napja előtt kizárólag tanúvallomá* alapján jogerősein elismert szolgálati időket. Gyakorlati tanácsok a nyugdíjévek igazolásához. A fermelőszövetliezeti nyugdíjévek igazolására a társadalombiztosítási igazgatóságnál vezetett munkaviszony-nyilvántartó lap szolgál. E nyilvántartólap adatait a nyugdíjazás előtt álló termelőszövetkezeti tag saját érdekében jó, ha megismeri, ezért az életkor elérése előtt kellő időben tájékozódjon, hogy az általa ténylegesen teljesített nyugdíjevek nyilván vannak-e tartva. Amennyiben a nyilvántartás véleménye szerint hiányos, úgy a nyugdíjevek igazolásáról gondoskodnia kell. A termelőszövetkezeti nyugdíjévek vonatkozásában az 1967. évet megelőző időre, ha nincs meg a naptári évben a kötelező munkaegység (férfinél 120, nőnél 80) vizsgálni kell, hogy az igényjogosult volt-e keresőképtelein beteg, illetve _ré- szesművelésben dolgozótt-e. Ezért szükséges, hogy kezelőorvosával a keresőképtelen betegség idejét, a termelőszövetkezettel viszont a részesművalésban dolgozott időnek megfelelő munkaegységet az igénylő kellő időben igazolja. A munkaviszonyban töltött időket többféle okmánnyal lehet igazolni. Ilyenek az új mintájú és régi munkakönyv, OMBI-könyv, biztosítási igazolványt mezőgazdasági bélyeglap, szolgálati bizonyítvány, közszolgálati személyi torzslapmáso- lát és egyéb okmányok. Az 1939. január l-től 1947. december 31-ig terjedő időre a mezőgazdasági munkaviszonyt a községi tanács igazolja. A katonai szolgálati időtől (hadifogság, stb.) az igazolást ha elkötelezettek részére a honvéd kiegészítő parancsnokság, a nem hadkötelezettak részere a Honvédelmi Minisztérium kérelemre adja ki. Szükség lehet a termelőszővetkezetS tagsági időnek’, vagy a munkaviszonynak (katonai szolgálatnak, stb.) egyéb okmányokkal való igazolására, ezért célszerű megőrizni a termelőszövetkezeti tagkönyvet, brigádnaplót, katonakönyvet, igazolványi lapot, hadifogoly igazolványi lapot, illetve elbo- csátót, stb. II. A NYUGELLÁTÁS ALAPJÁT KÉPEZŐ JÖVEDELEM: A termelőszövetkezeti tagok nyugdíját havi 900 forint irányadó jövedelem alapján kellett megállapítani 1966. december 31-ig. Az ezt követő időszakban az új jogi szabályozás alapján a termelőszövetkezeti nyugdíjasok is a ténylegesen elért jövedelmük átlagának alapulvételével kapják nyugdíjukat. Az öregségi és a rokkantsági nyugdíj, valamint a baleseti járadék összegének megállapításánál figyelembe vehető havi átlagjövedelem 5000 forintnál több és 900 forintnál kevesebb nem lehet. A termelőszövetkezeti tagokat a megjelölt összeghatárok között, naptári évenként az előző naptári évben elért személyi jövedelmük figyelembevételével nyugdíjosztályokba kell sorolni. 1. Az átlagjövedelem kiszámítása A termelőszövetkezeti tagot abba a nyugdíjosztályba keU besorolni, amelynek összeghatárai közé esik a besorolást (Folytatás a 1L oldalon) i 5. A nyugdíjévek megszakítása és figyelembe Tehetősége
