Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-23 / 45. szám
W?2. február 23. KFT FT MAOTAPn^RTAO 9. oMat Néplrontkongresszus előtt Az V. kongresszusára készülő népfrontmozgalom fő működési köreiből választották ki azokat az átfogó jellegű nagy témákat, amelyek napirendre kerülnek majd az áprilisban összeülő országos tanácskozáson. E témák a következők: a gazdaságpoli. tikai munka segítése; a szocialista hazafiság és nemzetköziség serkentése és ápolása; részvétel a város- és községpolitika formálásában; a népfront művelődéspolitikai tevékenysége és végül a mozgalom munkaformái és módszerei. Az e területeken aZ elmúlt négy évben kifejtett tevékenység eredményeinek számbavételére és a további teendők körvonalazására — öt munkabizottságot hívtak életre. Ezekben a napokban készültek el mindegyik témabizottságnál az elemző munkaanyagokkal, amelyeknek összeállításában az adott területek nemzeti és nemzetközi rangú szakértői, tudósok, közgazdák, városgazdák, művészek, írók, közéleti emberek vettek részt. Az alapdokumentumok mindegyikéhez három-három megyéből csatlakozik a társadalom véleménye, széles körű viták nyomán. A javaslatok, a felvetődő további gondolatok összegezése után mindegyik munkabizottság témáját ilyenformán az ország közvéleményének ismeretében elemzik, vitatják majd meg a kongresszuson, öt szekcióban. A gazdaságpolitikai » munkában a tájékoztatásnak az eddiginél nagyobb teret kell kapnia a népfront tömegpolitikai propagandájában — állapították meg. — A mozgalom ugyanis hatékonyan segítheti a közvélemény formálását; ha foglalkozik például a népgazdaság helyzetének ismertetésével, a IV. ötéves terv feladataival, a gazdasági szerkezet változásaival vagy például annak bemutatásával, hogyan veszünk részt a nemzetközi munkamegosztásban, a szocialista integrációban, hol van a helyünk a világgazdaságban. Lakossági vitafórumok, ankétok, kötetlenebb formájú beszélgetések — mind eredményes formái lehetnek a gazdaságpolitikai propagandának. Az alkotó hazafiság kérdéseinek tanulmányozása kapcsán arra mutattak rá: a hazához való elkötelezettség nemcsak kötelesség, hanem jóval több annál. Azt jelenti, hogy értelmileg, érzelmileg azonosulunk a hazával, a szocialista nemzet céljait magunkénak tekintjük, azokért felelőseknek érezzük magunkat, erőnkhöz képest teszünk is érte, és mindezzel egy közösség részévé, a szocialista nemzeti egység erősítőivé válunk. A hazafisággal foglalkozó bizottságban erőteljesen hangot kapott az is, hogy a tömegek alkotóerejének kibontakozása — s voltaképpen ez az alkotó szocialista hazafiság — csak a szocialista demokrácia talaján lehetséges. \ A város- és községpolitika Az e témával foglalkozó testület véleménye szerint — a népfrontmunkát egyaránt jellemzik politikai és mozgalmi módszerek. A népfrontmozgalom — szervei és aktivistái útján — ismereteket gyűjt az emberek problémáiról, a társadalmi folyamatokról, közvetlenül az emberektől, egyes szervektől, statisztikai kiadványokból, intézményektől. Szociológiai felméréseket, közvéleménykutatást is végez, vagy kezdeményez. Igen eredményesnek bizonyult, az elmúlt időszakban a közéleti érdeklődésű embereknek képzettségük és ambícióik szerint testületekbe és bizottságokba való bevonása. Példaadó társadalmi mozgalommá lett egy sor olyan akció, mint a „Budapest az ifjúságért — az ifjúság Budapestért”, Fejér megyében a „Mintaközség” mozgalom, vagy Somogy megyében a „tegyünk többet Somogyért” mozgalom. E kezdeményezések eredményei parkok, törpe vízművek, iskolák, óvodák, egészségházak, művelődési otthonok létesítésében, illetve építésük segítésében mérhetők. A művelődéspolitikában a népfrontnak nem a párt és a tanács munkáját kell utánoznia, helyettesítenie, hanem meg kell keresni a társadalmi szerepének és a népfrontmunka jellegének megfelelő sajátos tevékenységét, tartalmat és formát — szögezték le a munkabizottság tagjai. Célszerűnek látszik a jövőben művelődési munkaközösségeket létrehozni a népfront helyi bizottságainál. A honismereti mozgalomnak tovább kell erősítenie a nemzet kulturális örökségének ápolását, elősegíteni hagyományaink közkinccsé tételét. A működési formák és a munkastílus A Hazafias Népfront működési formáit és munkastílusát elemző munkabizottság azt húzta alá, hogy a népfrontban tömörült erők a párt vezetését elfogadják, vállalják. Mozgalmi együttműködésükben azonban ném „másolhatják” a párt vagy más politikai szén- gyakorlatát. Eredményes összefogásuk legfőbb biztosítéka a párttagok és a párton, kívüliek együttműködése. Az előkészítő munkabizottságok ’ a kongresszuson nemcsak gazdái lesznek a szekciók elé kerülő témáknak, hanem az .alaposan elemzett tárgykörökkel ■ kapcsolatban ajánlásokat is tesznek majd a népfrontparlamentnek. A HAFE ŰJ ÜZEMCSARNOKÁBAN SÍNGYALU GÉPEN DOLGOZIK SZEDLÁK JŐZSEF. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE) Palásti László: A nagy találmány A tanácsi vállalat igazgatójához harminc év körüli fiatalember nyitott be. Mint feltaláló mutatkozott be és elmondotta, hogy találmánya a jobb munkát segíti elő. — Abból indultam ki — magyarázta —, hogy a jó munka előfeltétele az önbizalom növelése. Ezt itt a gyárban úgy érhetik el, ha minden munkapad fölé jelzőtáblát tesznek. Ha valakinek a gépe nem jól működik. ha valaki rossz terv- dokumentumot kap, vagy bármilyen más ok miatt esik a munkateljesítménye, tehát, ha nem ő a hibás, a jelzőtábláról mindenki leol, vashatja az okot: miért termel kevesebbet. Bevallom az ötletet a televízió adta. Amikor először jelent meg a képernyőn a felírás: „A hiba nem az ön készülékében van!”, már akkor éreztem, hogy valami ilyesmire lenne szükség az üzemekben is. Amikor azután azt olvastam, hogy: „A hiba a külföldi közvetítésben van!”, elkezdtem törni a fejemet. És megoldottam a problémát! örülnék, ha itt alkalmaznák először korszakalkotó találmányomat. Az igazgatónak tetszett az itlet, áttanulmányozta a benyújtott technológiát, és egy idő múlva be is vezették az önbizalom gerjesztőt. Először Szepezdi munkahelyén jelent meg a felirat: „A hiba nem az ön munkájában van. A nyersanyag rossz!” Szepezdi megnyugodott, új anyagot kért, és a munka remekül ment. Balonyai se tudta megérteni, hogy miért esett a termelése, amíg a gép felett lévő készülék felirata ki nem gyulladt. Ott ezt olvasta: „A hiba a rossz tervben van.” Balonyai bosszús arca mosolygós lett, új tervdokumentációt kért és termelése jelentősen emelkedett. Persze az is megtörtént, hogy a táblán az állt; „A „Szabolcs megye fejlesztését fontos kötelezettségünknek tartjuk'* Beszélgetés Szurdi István belkereskedelmi miniszterrel A minisztériumnak a közelmúltban Szabolcs-Szat- már megyében lefolytatott ágazati vizsgálatát követően kétnapos látogatást tett Nyíregyházán Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, belkereskedelmi miniszter. Tárgyalásokat folytatott a megye párt- és tanácsi vezetőivel, felkeresett kereskedelmi létesítményeket. A miniszter elutazása előtt válaszolt megyénk kereskedelemfejlesztésével kapcsolatos néhány aktuális 'kérdésre. — Hogyan ítéli meg miniszter elvtárs a kereskedelmi hálózatfejlesztési tevékenységet Szabolcsban? Milyen esélyei vannak az innen benyújtott pályázatoknak? — Úgy vélem, hogy egy egészséges fejlesztési munka indult meg Szabolcsban. Ennek nem szabad megállni. Bár a beruházási lehetőségek idén — az ismert okok miatt — szűkebbek, mint eddig, Szabolcs üzlethálózatának, kereskedelmi fejlesztésének támogatását továbbra is fontos kötelességünknek tartjuk. Különösen vonatkozik ez a megyeszékhelyre és a még ellátatlan területekre, a tanyavilágra. Bár a pályázatok elbírálása még nem történt meg, a megye kereskedelmének negyedik ötéves tervben' történő fejlesztésére — többéit között a nyíregyházi iparcikk-áruházra, az önkiszolgáló étteremre, a kisvárdai vendéglátó-kombinátra, stb. — nagy összegű támogatást ad a minisztérium. — ide tartozik egy régi probléma: a nyíregyházi Vásárcsarnok létesítése. Á költségszámítások már elkészültek, de a város képtelen saját erőből megépíteni. — Ismerem ezt a gondot. A nyíregyházi vásárcsarnok a város számításai szerint hatvanötmillióba kerülne. Ez az összeg igen magas. A program nekünk szimpatikus, ezért azt javasoljuk, hogy szerényebb keretek között oldják meg ezt a kérdést. Kiirtunk egy országosan értékesíthető vásárcsarnok terv- pályázatot Pécs várossal közösen. Ezt a tervet lehet adaptálni Nyíregyházára is —, kevesebb költséggel. Ebben' az esetben természetesen kilátásba helyezünk állami támogatást. — Többször kérte a megye a minisztériumot, hogy az iparosítással, a növekvő városi lakossággal járjon együtt a megyei húskeret emelése is. Mennyire megoldható ez ebben az évben? — A húskeret — amit a megyének juttatunk — évről évre emelkedik Már 1971- ben is sokat javult a szabolhiba az ön kapkodó munkájában van!” Vagy: „A hiba az üzemvezető főmérnök téves utasításában van!” Néhány hónapig tartott az „önbizalomgerjesztő” működése. 'Egy napon ellenőrző bizottság szállt ki a tanácsi vállalathoz. Megállapították, hogy a rengeteg jelzőtábla elkészítése, felszerelése és ellenőrzése töméntelen pénzbe került, ezzel szemben a globális termelés negyven százalékkal csökkent, mert az igazgató alig törődött mással, mint az önbizalom- gerjesztővel. Azon a napon, amikor Kovácsait elhelyezték a gyár éléről, az igazgatói szoba jelzőtábláján megjelent a felirat; „A hiba az ön vezetéseben volt!” esi húsellátás. A további emelés lehetőségét is megvizsgáljuk. Azt látom elsősorban járható útnak, ha itt növeli^ intenzíven a helyi húsfeldolgozást — erre eddig is találunk jó példákat — s ebben az esetben természetesen több hús marad a megyének is. Egy új húsfeldolgozó létesítésére beadott pályázatuk évi 8—10 ezer sertés helyi vágását jelentené. Indokolt, hogy ennek egy része is helyben javítsa az ellátást. — Nagy gond a megyében a sörhiány — főként nyáron. Tudnak-e ezen segíteni? — Felülvizsgáljuk a megye sörellátási helyzetét. A hazai gj'árak termelése kevés, a javulás a sörimport nagyságától függ. Ma még nem tudjuk. mennyit fordíthatunk erre, de szándékunk, hogy Szabolcsban is javítsuk az ellátást — Jelentős az építőanyag-hiányunk. A negyedik ötéves tervben építendő huszonkétezer szabolcsi lakás hatvan százaléka hagyományos anyagból készül. Ehhez tégla, s más falazóanyag, cserép, cement kell... — Ismerjük a megyével szembeni kötelezettségeinket e területen is. De megszabja a lehetőségeket, hogy általános építőanyag-hiány van az országban. Tavaly 1Í5, idén pedig százmillió téglának megfelelő hagyományos falazóanyagot juttattunk, illetve adunk a. megyének, ami hét- nyolqezer lakás építéséhez elegendő. A tervezett lakás- szám megépítése ezek nyomán — legalábbis az első két évben — biztosított. A lehetőségekhez képest ennyi anyagot adunk a későbbi években is. — Szabolcsban nagy szükség van szakképzett kereskedelmi, vendéglátóipari vezetőkre, dolgozókra. A helyi iskoláztatási lehetőség erre nem ad módot. Hogyan ítéli meg a fejlődés módjait miniszter elvtárs? — Úgy vélem, nagy szükség van a nyíregyházi kereskedelmi oktatási központ létesítésére. Nagyon megkóny« nyííette a kedvező döntést, hogy a megye is jelentős erőfeszítésekkel támogatja ezt a fontos létesítményt. A szabolcsiak most kihelyezett kereskedelmi és vendéglátóipar ri főiskolai osztályokat kérnek 'Nyíregyházára. Ez hasznos lenne. Megvizsgáljuk, s ha megvannak hozzá a személyi és tárgyi feltételek, a SZÖVOSZ-szal közösen tár mogatjuk. Ugyanez vonatkot zik arra is, hogy a helyi két reskedelmi szakközépiskolád ban megnyíljon két vendégd látóipari osztály. — Megtörténtek az elsü lépése^ Szabolcs-Szat- már idegenforgalmának jelentős fejlesztésére. Ezt szeretné előmozdítani » megye, létrehozni a Fel- ső-Tisza-vidék idegen- forgalmi intéző bizottságát is. Támogatja-e ezt » minisztérium ? — Csak örömmel szófbatoSS arról, hogy az országnak ez a távoli része is bekapcsolód»!* az idegenforgalomba, s hogj» tavaly a megyei tanács — ha szerény összegben is — idegenforgalmi alapot létesített. Úgy vélem, hogy nagyok a lehetőségei — elsősorban » megyén belül — a turizmus fejlesztésének. Hasznos lenne, ha az intéző bizottság nein csak a megyehatárokon belül, de nagyobb területen is dolgozna. Támogatjuk a megalakulását, s később anyagi segítséget is nyújthatunk a működéséhez. Már most segíthetjük viszont a megyében tervezett üdülőházak építését. Típusajánlatokat is adunk ahhoz, hogy Nyíregyháza Sóstón, Vásárosnaménybaij és Dombrádon már. idén megindulhasson az üdülőtelepek létesítése. Később természetesen a többi igénylő — Nyírbátor, Kísvárda, Tivadar, stb. — is kaphat állami támogatást. Hozzájárulhatunk vi - szont a Sóstón és Vásárosna- ményban épülő ABC-pavilo- nok építéséhez. Összegezve: a Tisza-kaftyarnak, Sóstónak. 3 a többi szabolcsi kiránduló- és üdülőhelynek a fejlesztés teljes egyetértésünkkel és tá. mogatásunkkal is találkozik — fejezte be a kérdésekre adott válaszokat Szurdi István belkereskedelmi miniszter. Kopka János Ipar hatósági jogkör újabb 28 megyei településen Nyolcszáz iparengedély elbírálása helyben Újabb 28 községben intézik a helyszínen a tanácshoz forduló lakosság iparhatósági ügyeit ez évben. Korábban elsőkként 1969-ben ötvenhat nagy községben nyílt lehetőség arra, hogy első fokú iparhatósági jogkört gyakoroljanak. Ezekben a községekben a helyi tanácsokon döntenek az ott dolgozó kisiparosok (házi- és vándor- iparosok) ügyeiben. A rendelkezés azért született, hogy a helyi viszonyokat legjobban ismerő községi tanácsi vezetők, előadók rövid idő alatt maguk Intézkedhesse- nék, s a lakosság érdekében ipar j ogosítvány okát adhassa - nak lei; Korábban ezeket az ügyeket a járási tanácsoknál intézték. A hatáskör leadása jelentősen növelte a községi tanácsok tekintélyét és felelősségét, az eddigi tapasztalatok szerint megfelelően segíti a kisipari politika, a szolgáltatásfejlesztés ’megvalósítását. Az intézkedés sokrétű előkészítést igényelt. A jogkör leadása előtt továbbképzéseket tartottak, biztosították mindazokat a nyomtatványokat, jogszabályokat és eszközöket, amelyek nélkülözhetetlenek az iparhatósági jog gyakorlásához. A megyei tanács ipari osztályának munkatársai a Könnyűipari Minisztérium áltál rendelkezésre bocsátott terveknek megfelelően szervezték a községi ügyintézők felkészítését, két-két napos szakmai előadássorozatot, konzultációt tartottal:, előkészítették és megszervezték iparigazgatási szakvizsgájukat. A községi szakigazgatási szervek eddigi iparhatósági működésének jó tapasztalatai vannak. A lakosság ellátása szempontjából fontos javitószolgáltató iparokra adtak iparengedélyeket, megnövekedett az egyébként munkaviszonyban állók, illetve nyugdíjasokként ipart gyakorlók száma is. Amióta a községi tanácsok iparhatósági jogkört gyakorolnak, közel nyolcszáz engedélyt adtak ki, s ez elsősorban á javításszolgáltatásban és a kis településeken, külterület teken, volt jelentős.
