Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-22 / 44. szám
t, e»M fcw,w mkm'knrtmr.Ks SS72» február 29. A megvalósítás útján megyénk ötéves sportfejlesztési terve Megyénk ötéves sportfejlesztési terve az 1971—1975-ös ciklusra határozza meg Sza- bolcs-Szatmár megye sportéletének legfontosabb teendőit, a fejlődés ütemét. Lezárult az 1971-es év eredményeinek értékelése, s az újabb bajnoki és versenyévad kezdete előtt hasznos lesz visszapillantani, szót ejteni arról, hogy az 1971-es évben, az ötéves sportfejlesztési terv első esztendejében mit végeztünk, mennyiben sikerült megvalósítani a tervben rögzített feladatokat. A Magyar Testnevelési és Sportszövetség Szabolcs-Szatrnár megyei Tanácsának vezető munkatársaival beszélgettünk az elért eredményekről és a további feladatokról. Létesítmények Nyíregyházától Záhonyig Erdélyi Zoltán, az MTS főkönyvelője a létesítményfejlesztési tervek végrehajtásáról Az ötéves sportfejlesztési terv első évének tapasztalatairól Hadházi Lászlótól, az MTS megyei tanácsának elnökétől kértünk tájékoztatót — Elöljáróban szeretném elmondani, hogy a megyei párt-végrehajtóbizottság 1970-ben megtárgyalta megyénk sportmozgalmának helyzetét, s útmutatást, javaslatokat adott, felhívta figyelmünket a legfontosabb tennivalókra. Mindezeket felhasználva készítettük el megyénk ötéves sportfejlesztési tervét, mely természetszerűleg a negyedik ötéves tervre is épül. Reális tervkészítés — Az elkészített sportfejlesztési tervet is ismerte és jóváhagyta a megyei pártvégrehajtóbizottság. A tervről annyit el kell mondani — tájékoztatott bennünket a megyei TS elnöke — hogy elkészítésekor a realitásokat tartottuk szem előtt. A sportélet minden vonatkozásában olyan fejlődési ütemet dolgoztunk ki. melynek megvalósítására képesek vagyunk. A lehetőségeket, adottságokat és sajátos helyi körülményeket is figyelembe véve határoztuk meg feladatainkat. — Mik az első tervév legjellemzőbb észrevételei? — A sport népszerűsége tovább növekedett megyénkben. A sportfejlesztési terv első évében. 1971-ben négy új sportegyesület alakult, s négyezerrel növekedett a sportegyesületi tagok száma. Ez előbbrelépés alapján jelen pillanatban megyénkben 280 sportegyesület tevékenykedik összesen 50 360 taggal. Javult a szakszövetségek munkája — A minőségi sportról véleménye? takiádrendezvényeknek 1971- ben közel 26 ezer résztvevője volt. Különösen a munkahelyi spartakiédok, különféle ' üzemi, városi és helyi kispályás rendezvények örvendenek nagy népszerűségnek. Ma már nemcsak a járási székhelyek, s nagyobb községek, de egyre több munkahely rendez házi, munkahelyi vetélkedőket. Sokrétű versenyzési lehetőségek — A minőségi feladatok szem előtt tartása mellett fontos teendőnek tartjuk, hogy továbbra is egyre nagyobb tömegek sportoljanak. S mivel a helyi, fent említett sportformák rendszeres és sokrétű versenyzési lehetőséget nyújtanak, sportszerveink a jövőben is hatékonyan fogják támogatni az ilyen irányú kezdeményezéseket. — Hogyan első évet? semmazna az mi — örvendetesen alakult 1971-ben az összkép. Az általános előbbrelépés nagyobb ütemű volt, mint amennyire számítottunk. Főként az egyéni sportágakban Fejlesztési tervünk 1971-re előírta — a minőségi fejlődés szubjektív és szervezeti feltételeként — a sportági szakszövetségek munkájának korszerűsítését, javítását. Figyelemre méltó eredménynek tartjuk e feladat megvalósítását. Szakszövetségeink rendezték soraikat. megerősödtek. Ennek megfelelően sportáguknak ma már nemcsak verseny- rendezői, hanem irányítói is. A fent említett minőségi fejlődést mindez nagymértékben segítette elő. — Milyen tapasztalatokat szereztek a tömegsportban? — Ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés Szabolcs-Szat- már megyében a különféle sportrendezvények iránt. A nyári és a munkahelyi spar— Sportfejlesztési tervünk első évében általános fejlődést ért meg megyénk sport- mozgalma. Sportéletünk különféle ágazataiban folyt tevékenységünket összegezve elmondható, hogy teljesítettük az első tervév feladatait. Azaz „szinkronban” vagyunk a tervvel, nincs különösebb lemaradás. — Nyilván az eredményes első év további feladatokra is felhívta a figyelmet? — Jó néhány ilyen jellegű tapasztalatra is szert tettünk. Tovább kell lépnünk például az általános sportpolitikai szemléletváltozást illetően. A kapcsolatok kiépítésével azon kell munkálkodnunk, hogy az eddiginél is jóval több gazdasági vezető ismerje el a sport társadalmi szükségszerűségét. S ennek megfelelően erkölcsileg és anyagi lehetőségeihez mérten támogassa is. Ezért igen jól kell dolgoznunk, hiszen a szemléletváltozás alapvető változásokat hozhat a helyi erők, lehetőségek megteremtésével. — Komoly gondunk oktatási intézmények testnevelési és sporthelyzete. Hiszen köztudott, hogy változatlanul kevés a testnevelő tanárok száma, nincsenek tornatermek, s jó néhány szabadtéri, iskolai sportlétesítményre is ráférne a felújítás, a korszerűsítés. E téren is a kapcsolatok szélesítése, a társadalmi összefogás kezdeményezése, s ennek során a helyi erők felkutatása hozhatna további fejlődést. Kis egyesületek támogatása — A falu sportéletének fejlesztése is további feladatokat jelent. A sport térhódítása ugyanis nem csupán kedvező jelenség de komoly tennivalókat is jelent Elsősorban a vidéki kis egyesületekre kell ilyenkor gondolnunk; nekik kell segítenünk, elsősorban azzal, hogy egyre több versenyzési alkalmat biztosítsunk. Legnagyobb gondjuk, hogy nem rendelkeznek szakemberekkel, s kevés azoknak a sportvezetőknek a száma, akik valóban megfelelő szinten tudnák irányítani a sportkörök munkáját. Reméljük, hogy a jövőben az eddiginél is több olyan pedagógust tudunk bevonni a munkába, akik szeretik a sportot — Ezek voltak azok a gondok, melyek elsősorban sürgetnek bennünket, s melyek majdnem minden munka- területen éreztetik hatásukat Bár jók az első tervév eredményei, mégsem lehetünk túlzottan elégedettek. Tovább kell tevékenykednünk, hogy az idei és a következő években se kelljen szégyenkeznünk. De azért is fokozatosabban többet kell tennünk a sportélet valamennyi területén, mert jelenleg a megyék között meglehetősen szerény helyet foglaljunk el. S szeretnénk előbbre rukkolni. A sportélet térhódítása, fejlődése során mindenkori gond a sporlétesítmények kérdése. Hiszen a tevékenység kibontakoztatása vagy új létesítmények építését, vagy a meglévők felújítását, korszerűsítését teszi szükségessé városokban, községekben egyaránt. Megyénkben külön gondot jelentenek a létesítmények. Hiszen eleve nem álltunk olyan jól mint más megyék. Jóval több községben kellett új sportpályákat létesíteni, vagy a meglévő meglehetősen korszerűtleneket használhatóbbá tenni —1 mint az ország más tájain. Érthető tehát, ha az ötéves sportfejlesztési terv is egyik alapvető feladataként foglalkozik a létesítményfsjlesz. téssel. Erdélyi Zoltánnal, az MTS megyei tanácsának főkönyvelőjével beszéltünk arról, hogy mivel gazdagodtunk az elmúlt évben, s milyen lé- teljesítményfejlesztésekre ke. rül sor ez évben. Nyíreeyhnzán és vidéken — A létesítményfejlesztés során — mondta Erdélyi Zoltán — gyakran találkozunk olyan jelenségekkel, hogy nem lehet az egyes fejlesztést naptári terminusokhoz kötni. Hiszen több éves munkákról van szó, melyek áthúzódnak a következő esztendőkre is. De a sportfejlesztési terv ennek . ellenére is mérvadó, s évekre bontva is jól követhető feladatokat ír elő. — Az elmúlt évre milyen létesítményfejlesztési feladatokat rözített? — A. tervnek megfelelően került sor Nyíregyházán a mezőgazdasagi főiskola sportlétesítményeinek kialakítására. Intézeti sportcentrum ez, labdarúgó-játéktérrel, atlétikai páh ókkal, valamint a különféle labdajátékok pályáival. — Ugyancsak Nyíregyházán központi beruházásból megkezdődött a tanárképző főiskola sportlétesítményeinek építése. De a nyíregyházi stadionban is sor került korszerűsítésekre. Elsősorban az atlétikai pályák felújításá. ra gondolunk, melyeken a vidéki, országos atlétikai bajnokság zajlott le. De említhetnénk a teniszház átadását, s a mini kasárlabdapálya építését is. — Vidéken is „zajlott” élet? az — Igen. A tervnek megfelelően folytak a munkák A fejlesztési tervekről, számokban A statisztikus: Vámos István, az MTS megyei tanácsának módszertani előadója Az eredmények, a számolt is érdekes összehasonlítási alapot nyújtanak, hogyan alakult megyénk sportélete a fejlesztési terv nyitányában, 1971-ben. Vámos István, az MTS megyei tanácsának módszertani munkatársa bocsátotta rendelkezésünkre az adatokat, a „beszélő számokat”. — Az 1971-es év adatai a sportági fejlődést bizonyítják, melyek megfelelnek a fejlesztési tervben előírt követelményeknek. Sok pon ton azonban meg is haladják a tervezett fejlődési ütemet — mondta bevezetőként. — Hogyan alakult megyénk 280 egyesületében az igazolt és minősítést szerzett sportolók adatai? — Az elmúlt évben megyénkben 22 sportágban folyt tevékenység, s az igazolt sportolók száma 1971. december 31-én 24 873 volt — 8000- rel több, mint a megelőző évben. A valamilyen osztályú minősítést szerzett versenyzők száma pedig ötszázzal növekedett. — Érdekesnek tűnhet, hogy a korábbi évek 10 sportágával szemben az elmúlt évben versenyzőink már 15 sportágban szereztek minősítést. Ez jól bizonyítja a sportágak térhódítását — Milyen minősítésekkel rendelkeznek sportolóink? FIGYELEM! A Szabolcs Cipőgyár megnyitotta OLCSÓ ÁRUK BOLTJÁT NYÍREGYHÁZÁN, A JÓKAI TÉREN, A BUSZMEGÁLLÓVAL SZEMBEN. KEDVEZŐ ÁRAK! TEKINTSE MEG ÜZLETÜNKET! (335645) — A fejlesztési terv első évének lezárásakor megyénkben egy érdemes sportolót találhattunk, 9 I. osztályú, 60 II. osztályú, 87 III. osztályú és 56 IV. osztályú minősítéssel rendelkező versenyzőt. Az ifjúsági arany jel vényt szerzettek száma 33, az ifjúsági ezüstjelvényeseké 155, az ifjúsági bronzjelvényeseké pedig 388 volt. Ez adatokhoz talán csak annyit hogy a szabolcsi sportolóik atlétikában szereztek a legtöbb minősítést de a súlyemelő, a kézilabda, labdarúgó és kosárlabda sportágban is sokan jutottak minősítéshez. — Hogyan alakult a szövetségek, szakosztályok helyzete? — Megyénk 22 sportági szakszövetsége összesen 540 sporteseményt rendezett a fejlesztési terv első évében. E szám megfelel az előírtaknak. Érdekesség, hogy a járási szakszövetségek az említett 540 eseményből 336-ot bonyolítottak le, a megyei szövetségek pedig 204 rendezvényt. — A szakosztályokról lévén szó, mi a helyzet a szakemberfronton? — Negyvenhét képesített szakemberrel növekedett az elmúlt évben a különféle minősítést szerzett sportvezetők, oktatók tábora, főként a kosárlabda, labdarúgó, röplabda sportágakban és sportlövészetben. Ezeken túl 1971- ben 70 vizsgázott játékvezető szerezte meg a működési engedélyt, a különíéle sfpart- ágatoban. — Mi történt az utánpótlás biztosítása terén? — A nyári serdülőtáborokban igyekeztünk 6 sportág legtehetségesebb versenyzőinek tudását továbbfej- lesziteni. A megyei tábor mellett a Nyíregyházi Sportiskola még külön táborozást is tartott, összesen 170 serdülő korú sportpló vett részt e2íekiben a táborokban. — A nyári sportmapközi foglalkozásokat is megszerveztük. Itt is szakemberek felügyelete alatt sportolhattak, szórakozhattak a sport iránt érdeklődő általános iskolások, kik közül igen sokan megtanultak úszni is. Nyíregyházán, Mátészalkán, Nagykállóbam és Nyírbátorban összesen mintegy 700 általános iskolás vett részt a sportnapközi foglalkozásokon. — Mivel zárták a tervidőszak első esztendejét? — Az itt ismertetett adatok a sportági, szakszövetségi és módszertani eredményeket rögzítik, összesítésük alapján a fentiekben sportmozgalmunk nemcsak teljesítette az első évre előirányzott tervet, de hozzávetőleg 30 százalékkal túl is teljesítette. — Hogyan tovább, az idei évben? —- A sroortfejlesziésd terv szerint 1972-ben a minőségi sportban elért eredményeinket legalább az elmúlt évi szinten kell tartanunk. De ezen túl, a lehetőségek megjavításával, egyes soortágafc- ban emelnünk is kell a mércét. — Elsősorban a megyénkben honos olimpiai egyéni sportágakban, atlétikában, súlyemelésben és tomasport- ban. A csapatsportok közül pedig elsősorban a röplabda sportágban. — Mik lesznek még a további feladataik? *o— Bár az első évi adatok szerint teljesítettük a tervet, de a minőségi előbbrelépés érdekében fokozottabban kell dolgoznunk az utánpótlás felkutatása és szakemberek képzése terest. a Záhonyi VSC sportelepén, valamint a nagyhalászi és a tiszai oki sportpályákon. Mindhárom helyen elvégezték a munkák nagyobb részét, s eljutottak olyan fokra, hogy a jövőben már saját erőből tudják folytatni a sportpályák építését. — S ugyancsak vidéken egész sor kisegyesület kezdte el az elmúlt évben, illetve kezdi el idén sporttelepének fejlesztését, korszerűsítését saját erőből. Tornyospálca, Kisléta, Nyírmada, Kisvar- sány, a Tiszalöki Gimnázium nevét kell itt említeni, de ide sorolhatjuk a kisvárdai lovaspálya létesítését is. Egyaránt sok társadalmi munkával kezdték el, s megyei elnökségünk is segíti anyagilag tevékenységüket. Az árvízkárok helyreállítása — A fejlesztési tervben kiemelten szerepelt az árvíz- károsult területek helyreállítása. Az elmúlt esztendőben Fehérgyarmaton, Csenger- ben, Tunyogmatolcson, Náb- rádon és Jánkmajtison haladtak igen szépen a sport- létesítmények építésének, helyreállításának munkái. Különösen Csengerben cs Fehérgyarmaton végeztek ió munkát. Az külön dicséretes, hogy mindkét helyen igen sok feládátot végeztek el önerőből, társadalmi munkával. — A fenti öt község mellett még további 10 egyesület kapott támogatást, az árvízkár következtében használhatatlanná vált, vagy megrongálódott létesítmények: helyreállításához. A fenti, összesen 15 sportegyesületnek a munkák elvégzéséhez a Magyar Testnevelési és Sportszövetség összesen 2 millió forint külön támogatást nyújtott. Fedett létesítmények ~ Az idei évben milyen létesítményekre számíthat a megye sportmozgalma? — A sportfejlesztési terv második esztendejében elsősorban a két város — Mátészalka és Kisvárda — létesítményfejlesztése lesz a feladat. Célunk az, hogy a két városban elősegítsük a követelményeknek megfelelő sporttelepek kialakítását. De. hozzájuk -^hasonlóan törekszünk arra is, hogy a járási székhelyek, vagy körzeti központnak számító községeket támogassunk. Nyilvánvalóan a rendelkezésünkre álló lehetőségeknek megfelelően. — S a megyeszékhelyen mi várható? — A Nyíregyházi Sportiskola fedett munkacsarnokát, valamint a nyíregyházi stadionban egy fedett játékcsarnokot kívánunk létesíteni. — A fejlesztési terv szerint hogyan gazdálkodott a megye? —• 1971-ben 280 sportegyesületünk összesen 12 millió 183 ezer forintból gazdálkodott. Ez összegből az MTS 1 millió 500 ezer forintot adott. Idén a sportfejlesztésí terv második évében a megye előirányzott összes költségvetése 13 millió 500 ezer forint lesz, melyből 2 millió 367 ezer forintot biztosít majd az MTS. Összeállította: Béri Lassúé Sikeres évet zártunk Beszélgetés Hadházi Lászlóval, az MTS megyei tanácsának elnökével
