Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-19 / 42. szám

XXIX. ÉVFOLYAM, 42. SZÄM ÄRA: 80 FILLER 1972. FEBRUAR 19, SZOMBAT LAPUNK TARTALMÁBÓL Látogatóban a HÓDIKÖT tiszaloki gyáregységénél (3. oldal) Osztályfőnöki óra (5. óddal) Elutasították ' az Építők óvását (9. oldal) A lottó nyerőszámai CIO. oldal) Nyíregyháza felső fokon kiemelt központ A területfejlesztés irányelveiről tárgyaltak a tanácselnökök Budapesten Intézkedési terv a kongresszus határozatainak végrehajtására Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Pénteken a Parlament Go- * belin-termében értekezletet tartottak a főváros, a me­gyék és a megyei városok ta­nácselnökei. Az értekezleten — amelyen Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese is részt vett — dr. Papp Lajosnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének megnyitója után a területfej­lesztés általános feladatairól és időszerű kérdéseiről tar­tott tájékoztatót Bondor Jó­zsef építésügyi és városfej­lesztési miniszter. Bevezetőben rámutatott ar­ra, hogy a területi igényeket, adottságokat is figyelembe vevő fejlesztési és tervezési tevékenység gazdaságpoliti­kánk szerves része. Az ezzel kapcsolatos kuta­tó- és tervezőmunkák alapján megállapítható, hogy Ma­gyarországon 40—50 olyan település található, ahol ész­szerűnek látszik a nagyobb arányú iparfejlesztés. A te­lepülésfejlesztés a legszoro­sabban összefügg a mezőgaz­daság termelőerőinek fokozá­sával is. Ezzel kapcsolatban említést érdemel, hogy az or­szág egyes részein — Dunán­túlon, Észaik-Magyarországon — kialakult apró falvak, va­lamint az Alföld tanyás­övezetei a korszerű, nagy­üzemi gazdálkodás által meg­kívánt települési igényeket nem elégítik ki. Az ilyen kör­zetekben centrumközségek — alsófokú központok — háló­zatának kialakítását javasol­ják. Fontos feladatként je­lölte meg a miniszter a fej­lesztési centrumok közleke­déshálózatáinak korszerű kiépítését. A termelőerők tervszerű te­lepítésében egyre fontosabb szerepet tölt be az energia- ellátás rendszerének kiépí­tése. Részletesen szólt a minisz­ter az országos településhá­lózat-fejlesztési koncepció­ról, s elmondta, hogy kor­mányhatározatban jelölték ki a társadalmi-gazdasági fej­lődés szempontjából kiemel­kedően fontos városok, s az ezredfordulóig várossá váló települések körét, azok fej­lesztési elveit. Ennek értel­mében a településhálózatot úgy alakítják ki, hogy az al­só-, közép- és felsőfokú köz­pontok egymással szorosan együttműködve, országosan minél egyenletesebben biz­tosítsák az ellátást, s egyben összehangolják a vonzáskör­zetükhöz tartozó különböző ágazatok tevékenységét. A koncepció részletesen meg­határozza azoknak a telepü­léseknek a körét, amelyeket az említett elvek szerint a főváros mellett — kiemelt felsőfokú (Miskolc, Debre­cen, Szeged, Pécs, Győr), fel­sőfokú (Békéscsaba, Kapos­vár, Kecskemét, Nyíregyhá­za, Székesfehérvár, Szom­bathely és Szolnok), részle­ges felsőfokú (Baja, Dunaúj­város, Eger, Hódmezővásár­hely, Nagykanizsa, Salgótar­ján, Sopron, Szekszárd, Tata­bánya, Veszprém és Zala­egerszeg), továbbá középfokú (64 város, illetőleg község) és részleges középfokú (39 város, illetőleg község) köz­pontokká kell fejleszteni. Hold körüli pályán a Luna—20 A Luna—20 szovjet auto­mata űrállomás pénteken Hold körüli pályára tért. A beérkező telemetrikys ada­tok szerint az állomás fe­délzetén elhelyezett műsze­rek normálisan működnek. Február 18-án a Hold felé közeledő Luna—20-at lefé­kezték, s ennek következté­ben az űrállomás kör alakú pályára tért földünk kísérője körül. A pályaadatok a kö­vetkezők: A Hold felszínétől való tá­volsága 100 kilométer; a pálya síkjának a Hold egyenlítőjével bezárt szöge 65 fok; keringési idő 1 óra 58 perc. A Föld és a Hold közötti út idején rendszeres rádió­kapcsolatot létesítettek az űrállomással. A földi koor­dinációs számítóközpontban folyik a beérkező informá­ciók feldolgozása. Zsivko Zsivkov fogadta llku Pált Zsivko Zsivkov, a BKP Po­litikai Bizottságának tagja, a bolgár miniszterianács el­nökhelyettese pénteken fo­gadta a magyar művelődés- ügyi küldöttséget, amely llku Pál művelődésügyi minisz­ter vezetésével tartózkodik Szófiában. A szívélyes esz­mecserén a két ország kul­turális együttműködésének egyes kérdéseiről volt szó. Magyar részről részt vett a találkozón Böjti János, ha­zánk szófiai nagykövete is. Pénteken délben llku Pál ünnepélyesen aláírta Sztefan Vaszilev bolgár közoktatás- ügyi miniszterrel a két mi­nisztérium közvetlen együtt­működésének megteremté­séről szóló egyezményt. Böjti János, hazánk szó­fiai nagykövete délután kok­télpartit adott az llku Pál vezette magyar küldöttség tiszteletére. A szívélyes han­gulatban lezajlott koktélpar­tin részt vett Sztefan Vaszi­lev bolgár közoktatásügyi miniszter, Georgi Dimitrov- Goskin, a külföldi kulturá­lis kapcsolatok bizottságának elnöke, valamint a tudomá­nyos, műszaki-fejlesztési bi­zottság, a művészeti és kul­turális bizottság, a külügy­minisztérium számos képvi­selője. Mint sajátos problémát em­lítette meg a miniszter a gaz­dasági fejlődésükben elma­radott agrárterületek felka­rolását. Kiváltképp a lejtős területek tartoznak ebbe a kategóriába. A határ menti területek fej­lesztésével kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy ilyen vonatkozásban — a szomszédainkkal való együtt­működés hatására — bizo­nyos eredmények már fel­mutathatok. Például részle­tes vizsgálatok kezdődtek az ipari kooperáció, a kishatár- forgalom és egyéb témakö­rökben, sőt — az érdekelt megyék bevonásával — ha­tárbejárásokra került sor a jugoszláv—magyar határsza­kaszon. Jól halad a magyar— csehszlovák határ menti ter­vezés ügye, ennek problé­mái a közeljövőben tisztá­zódnak, ezenkívül osztrák— magyar viszonylatban is részletes vizsgálatok folynak a határ menti területek fej­lesztéséről. A szabad idő növekedése, a nemzetközi turizmus egy­aránt sürgeti az üdülő- és idegenforgalmi területek fej­lesztését. A kormány ilyen irányú gondoskodását jelzik a közelmúltban elkészült és jóváhagyott balatoni, illetve velencei-tavi központi fej­lesztési programok, vala­mint a Mátra—Bükk környé­ki üdülőterület rendezési ter­ve. Megemlítette még a mi­niszter, hogy — tekintettel hazánk hatalmas termálvíz­készletére — az ENSZ fej­lesztési program keretében előreláthatólag jelentős ösz- szegű támogatást kapunk ter­málvízkincsünk hasznosítá­sára. A miniszter tájékoztatóját követő vitában felszólalt dr. Gajdócsi István Bács-Kiskum megyei, Horváth Lajos Bara­nya megyei, Kroszner László, Komárom megyei, dr. Ladá­nyi József Borsod megyei, Orosz Ferenc Szabolcs-Szat- már megyed tanácselnök. A Kommunista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszusa határozatainak végrehaj­tásával kapcsolatos fel­adatokról tárgyalt pén­teken a KISZ Központi Bizottsága dr. Horváth Ist­ván első titkár elnökleté­vel. A Központi Bizottság ülésén megjelent és felszó­lalt Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tag. ja, a KB osztályvezetője is. A Központi Bizottság fel­adatul tűzte ki, hogy választ adjon azokra az általános ér­vényű javaslatokra, amelyek a kongresszuson fogalmazód­tak meg. Ezért az ülésen in­tézkedési tervet fogadtak el a kongresszuson, illetve az előkészítő vitákon elhang­zott ajánlások és kezdemé­nyezések gyakorlati haszno­sítására. Az intézkedési terv­hez Főcze Lajos, a Központi Bizottság titkára fű- .■ zött szóbeli kiegészí­tőt. Megálllapította: az eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a kong­resszus eseményei, a kong­resszusi dokumentumok ked­vező visszhangra találtak a KISZ-tagság, a magyar ifjú­ság. a társadalom egészének körében, A soron következő időszak feladatai közé tartozik, hogy a kongresszus mondanivaló­ját minél szélesebb körben ismerjék meg a fiatalok, hogy egységes felfogás és gyakorlat alakuljon ki. A kongresszusi dokumentumok feldolgozását össze kell kap­csolni az aktuális politikai feladatok ismertetésével. A KISZ-kongresszus előtt az ifjúsági szövetség Köz­ponti Bizottsága levéllel for­dult a szervezet tagjaihoz, amelyre több mint 200 000 válasz érkezett. A Központi Bizottság most levélben fejezte ki elismeré­sét a KlSZ-alapszervezetek- nek és mindazoknak a fiata­loknak, akik válaszoltak a kérdésekre, akik javaslataik­kal, a közös ügyet szolgáló Vasas szocialista brigádvezetők tanácskozása Pénteken megkezdődött a Csepel Vas- és Fémművek sportcsarnokában a vasas szocialista brigádvezetők két­napos tanácskozása, ahol 15 ezer 600 szocialista brigád 175 ezer tagját négyszázan képvi­selik. A tanácskozáson jelen volt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a vasasszak­szervezet központi vezetősé­gének tagja, és Gál László SZOT-titkár. Méhes Lajos­nak, a vasasszakszervezet főtitkárának beszámolóját dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Szili Géza nehézipari miniszterhelyet­tes és Csillik András, a bu­dapesti KISZ-bizottság első titkára egészítette ki. Jelenleg minden második vasas dolgozó tagja a szocia­lista cím megszerzéséért, vagy megtartásáért verseny­ző brigádoknak. S eddig öt vállalat elnyerte, s továbbá 26 versenyez a megtisztelő cí­mért. A tárcák vezetői elmond­ták: a szocialista brigádok­nak jélentös szerepük volt az eddigi eredményekben. A vasipar vezetői a jövőben is számítanak a szocialista bri­gádok kiemelkedő munkájára, hiszen idén is nagy feladatok előtt áll a KGM. A kohászat produktuma a tervek szerint 5,8 százalékkal, a gépiparé pe­dig 8,4 százalékkal nő. A szakszervezet a szakmai vezetéstől azt várja, hogy a jövőben jobban vonják be a vezetésbe a szocialista brigá­dok vezetőit, beszéljék meg és közösen próbálják megol­dani a problémákat, azt is el­képzelhetőnek tartja, sőt ja­vasolta a főtitkár, hogy meg­határozott kitüntetés-fokozat­tal kapjanak meghatározott jogokat, hatáskört is a szocia­lista brigádok. Javasolta to­vábbá, hogy rendszeresen hívják össze a szocialista bri- gádvezetőket és a gazdasági vezetőket, s közösen vitassák meg a soron következő fel­adatokat. A tanácskozás szombaton vitával folytató­dik. munkájukkal hozzájárultak a kongresszus célkitűzéseinek eredményes megvalósulásá­hoz. A Központi Bizottság elfo­gadta a KISZ-kongresszus határozatainak végrehajtá­sára kialakított intézkedési tervet A KISZ Központi Bizott­sága — a kongresszuson el­hangzott indítványok alap­ján — az állami és a társa­dalmi szervek vezető testüle. temek ajánlásaként továbbít­ja a javaslatot: az egyetemi és főiskolai KlSZ-bizottsá- gok, a szakszervezetekhez hasonló jogokkal rendelkez­zenek a hallgatók szociális ügyednek intézésében. Gon­doskodni kell az egyetemi hallgató anyák szociális biz­tonságáról, Tovább kell fej­leszteni a társadalmi ösz­töndíjrendszert A tanácsok fokozzák az olyan házaié építtetését, ahol a dolgozó és tanuló fiatalok „albérlők­ként” lakhatnak, hogy ne le­gyenek kitéve az albérleti uzsora veszélyének. Az Or­szágos Ifjúságpolitikai és Ok­tatási Tanács figyelmébe ajánlották, hogy kérjen uta­zási kedvezményt a fiatalok­nak. Egyben vizsgálja felül az intézetekből kikerült álla­mi gondozott fiatalok szo­ciális helyzetét, és tegyen in­tézkedési javaslatot a hely­zet javítására. A KISZ Központi Bizott­sága a továbbiakban a KB évi, az intéző bizottság és a titkárság félévi munkatervé­ről döntött A KB tagjai tá­jékoztatást kaptak az intéző bizottságnak és a titkárságnak a VIII. kongresszus óta vég­zett munkájáról, valamint nemzetközi tevékenységéről. • • Ünnepi gyűlés Moszkvában Ünnepi gyűlést tartottak pénteken este Moszkvában, a Barátság Házában a ma­gyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés meg­kötésének 24. évfordulója al­kalmából. Jelen volt az ünnepségen Pjotr Fedoszejev akadémikus, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, Rapai Gyu­la, hazánk moszkvai nagykö­vete, Beregovoj űrhajós ve­zérőrnagy, a baráti társaság alelnöke, Zoja Tyimofejeva, a Rabotnyica című szovjet fo­lyóirat főszerkesztője, a bará­ti társaság alelnöke, a társa­ság számos aktivistája, ki­váló szovjet katonai parancs­nokok — hazánk felszabadí­tásának résztvevői, köztük Ivan Kuc vezérőrnagy és Ivan Sztrelbickij tábornok, aki a spanyol szabadságharc idején küzdött magyar inter­nacionalistákkal vállvetve. A szovjet kormányt Guszenkott gyógyszeripari miniszter, a külügyminisztériumot pedig Szikacsov, az ötödik európai osztály vezetője, képviselte. Az ünnepi megemlékezés# Zoja Tyimofejeva tartotta, majd Rapai Gyula rendkívüli és meghatalmazott nagykövet emelkedett szólásra. Ezután Pjotr Fedoszejev akadémikus; a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke népeink kö­zös feladatairól és gandjaH ról, a békéért és biztonságért vívott harcban való összefog gás szükségességéről beszélt. Magyar—román kulturális vegyes bizottság alakult Pénteken a Művelődésügyi Minisztériumban dr. Simó Jenő művelődésügyi minisz­terhelyettes és Ion Dodu Bá­lán, a román szocialista mű­velődési és nevelési tanács elnökhelyettese aláírta a magyar—román kulturális együttműködési vegyes bi­zottság létrehozásáról szóló jegyzőkönyvet. A most megalakult ma­gyar—román kulturális ve­gyes bizottság azt a fontos célt tűzte maga elé, hogy hatásosan, aktívan segítse a két ország közötti kapcsola­tok javítását — mondotta dr. Simó Jenő. Büszkék lehe­tünk az eredményekre, ame­lyeket eddig elértünk. Külön köszönjük a román elvtár­saknak, hogy velünk együtt készülnek Petőfi születése 150. évfordulójának megün­neplésére. Ion Dodu Bálán válaszá­ban hangsúlyozta: örömmel fogadtuk a magyar fél ja­vaslatát a vegyes bizottság létrehozására, amely jól be­illeszkedik a két szocializ­must építő ország népének tevékenységébe. Az időpon­tok szerencsés egybeesése, hogy akkor írtuk alá ezt az okiratot, amikor a Román Szocialista Köztársaság egész lakossága szeretettel készül a legmagasabb szintű magyar delegáció látogatásának fo-í gadására. Petőfi a magyar irodalom legnemzetibb poé­tája és éppen ezért a világ­irodalom egyik legnagyobb költője is — ezért mi is tisz­telgünk Petőfi emléke előtt. A pénteken aláírt jegyző­könyv értelmében a magyar —román kulturális együtt­működési vegyes bizottság ezután rendszeres időközök­ben elemzi a kétoldalú kul­turális kapcsolatok helyze­tét, és javaslatokat tesz az illetékes szerveknek a ma­gyar és a román nép közötti kulturális és szellemi értekek cseréjének továbbfejleszté­sére. A bizottság egyébként évenként ülésezik. A bízott, ság többek között figyelem­mel kíséri és elősegíti a kul­turális és oktatási intézmé­nyek közötti közvetlen együttműködés fejlesztését, támogatja a magyar és ro­mán kultúrházak működését. A magyar—román kultu­rális együttműködési vegyes bizottság létrehozásáról szó­ló jegyzőkönyv aláírásán megjelent dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, és Demeter Sándor, a Kulturális Kapcso­latok Intézetének elnökhe­lyettese. Ott volt loan Colot, a Román Szocialista Köztársa­ság magyarországi nagykö­vete is. VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents