Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-15 / 38. szám

W72. február IS.

Kffr.W-WATITXÍfOlWZA«

s. öia»i

Termelési hitel a háztáji gazdaságok és ház körüli kertgazdaságok részére

Az Országos Takarékpénztár által bevezetett mezőgazdasági termelési hitel rövid idő alatt széles körű érdeklődést keltett megyénkben. A hitel célja lényegében a háztáji és jellegében hasonló mezőgazdasági termelés növelésének elősegítése. s ezáltal a lakosság jobb ellátásának biztosítása. E hitelfajta folyósításával az OTP-fiókok és a takarékszövetkezeti hálózat egyaránt foalalkozik. Munkatársunk felkereste Bojtos Istvánt, az OTP megyei igazgatóságának vezetőjét, hogy a mezőgazda- sági hitelekről tájékoztassa olvasóinkat.

— Kik vehetik igénybe ezt a jelentős állami támogatást?

— A mezőgazdasági termelési hitel a lakosság igen széles rétegét érinti. A hitelt igénybe vehetik azok, akiknek mezőgazdasági művelésre alkalmas földjük van — háztáji, kert, udvar, — és azt növénytermesztéssel, vagy állattartással kívánják hasznosítani.

— Hitelt igénybe vehetnek termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságaik hasznosítása céljára, az egyéb mezőgazdasági társulások tagjai a kezelésükben lévő földterületek belterjesebbé tétele céljából, az egyénileg dolgozó parasztok, valamint bármilyen foglalkozású dolgozók — ide értve a nyugdíjasokat is — mezőgazdasági termelésük elősegítéséhez.

— Milyen célra engedélyezhető hitel?

— Hitelt lehet engedélyezni általában minden olyan célra, amely közvetve, vagy közvetlenül elősegíti a mező- gazdasági termelést, ígv — gyümölcstermelésre (például bogyós, málna ribizli, Stb., csonthéjas: dió, mandula,

stb.), gyümölcsös telepítésére, illetve felújításra, valamint egyéb keresett mező- gazdasági termékek (zöldség, gomba, spárga, stb.) termesztésére;

— állattenyésztésre — tenyészállat, vágóállat, kisállat, állattáp, takarmány beszerzésére ;

— kisebb, a háztáji gazdaság kereteinek megfelelő gépek beszerzésére;

— gazdasági épületek felújítására, korszerűsítésére, kaptárak, ólak építésére;

— egyéb beszerzésekre.

— A hitel az igénylő saját erejének kiegészítésére szolgál. Saját anyagi eszköz hiányában a hitelkérő által elvégzendő munka is saját részként vehető számításba.

— Van-c lehetőség arra, hogy valaki magasabb összegű termelési hitelt kapjon?

— A mezőgazdasági árutermelés — ezenbelül elsősorban a hústermelés fokozása, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek (tsz, és állami gazdaság) és a háztáji kisegítő gazdaságok termelési kooperációjának elősegítése érdekében kedvezményes feltételek mellett engedélyezhető mezőgazdasági kölcsön. Mezőgazdasági nagyüzemmel, valamint felvásárló vállalattal mezőgazdasági termék termelésére szerződést kötők részére:

— férőhely (istálló, ól, stb.) bővítésére, helyreállítására, létesítésére legfeljebb 5 évi lejáratra;

— állat, takarmány ellenértékének kiegyenlítésére az értékesítés várható időpontjáig terjedő lejáratra;

— bogyós, csonthéjas, csemegeszőlő, nyári gyümölcs — nyári alma, körte, stb. — gyümölcsös telepítésére, illetve felújítására legfeljebb 1—4 éves lejáratra;

— mezőgazdasági gép, felszerelés vásárlására — az elhasználódás figyelembevételével — legfeljebb 5 évi lejáratra hitelcélonként 25 000— 25 000 forintig engedélyezhető kölcsön azzal, hogy együttesen engedélyezhető kölcsön összege legfeljebb 50 000 forintig terjedhet.

— Hogyan történik a hitel igénylése, visszafizetése?

— A hiteligénylési nyomtatványon a mezőgazdasági üzemek, illetve termeltető vállalatnak az állat, takarmány árát igazolni kell. A kölcsönkérelemhez csatolni

Nyírségi, beregi körutak, szatmári irodalmi napok

Idegenforgalmi tervek megyénkben

A Szabolcs-Szatmár megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetőjével, Csallány Gézával beszélgettünk arról, hogy az

1972-es évben Szabolcs-Szat- már megyében milyen rendezvényekre számíthatunk. Megtudtuk, érdeklődésre tarthat számot a nyírségi körút rendezvény programja, melyben szerepel Nagykálló, a régi vármegyeháza és Simonyi Óbester szülőházának megtekintése, majd kirándulás az Inségdombra. Nyírbátorban a Báthori István Múzeum kiállításának megtekintése, a minorita templom, a gótikus református templom az ország legöregebb fa ha- rangtornyával szerepel a programban.

Hasonló érdeklődésre tarthat számot a felső-szabolcsi kirándulás. Berkeszen a gyermekvárost, Kisvárdán a vármúzeumot, a termálfürdőt, Dombrádon a Tisza-par- tot, Paszab községben a szövőházat, Tiszabercelen a Bessenvei-szülőházat láthatják a kirándulók.

Az idegenforgalmi hivatal rendezvényei közé tartoznak a szatmári irodalmi napok is. Ebben a programban szerepel Vaja, a kastélymúzeum megtekintése a Rákóczi-teremmel, Tunyogmatolcson a Zalka Máté-emlékszoba felkeresése. Fehérgyarmaton a gótikus emplom és az árvíz utáni házak látogatása, a ♦úristvándi műemlék vízimalom, a szatmárcsekei Köl- csey-emlékszoba és a síremlék, valamint a híres csőkéi fejfák megtekintése. Tisza- csécsén a Móricz-emlékházat is felkeresik a látogatók.

A beregi körút programjában szerepel Vásárosnamóny- ban a múzeumlátogatás, a beregi népművészeti kiállítás, szőttesek, hímzések, fafaragások megtekintése. Tákos községben a XVIII. századi paticsfalu, festett mennyezetű műemlék református templomot is meglátogatják az utazók, míg Csarodán a gótikus templom, Tarpán Esze Tamás szobra, Bajcsy- Zsilinszky sírja és a jellegzetes parasztházak megtekintése gazdagítja a programjukat.

További érdekesebb rendezvények :

Május 27—28' „Felső-Sza- bolcs” tájismertető verseny. Június 24—25: „Szatmár” tájismertető verseny. Július 16- tól augusztus 4-ig nemzetközi Tisza-túra. Augusztus 5—6: „Bereg” tájismertető verseny.

Szeptember 15-től október 16-ig a már hagyományossá vált Nyírségi Ősz keretében megrendezik a szokásos Barátság autótúrát. A programban szerepel nemzetközi re- repülőmodeU-verseny. a nyírségi őszi tárlat, emléktáblaavatás. vendéglátónapok, kereskedelmi bemutatók és vásárok.

Farkas Pál

kell a mezőgazdasági üzemmel, illetve termeltető vállalattal kötött szerződés egy másolati példányát. A kölcsönt általában az értékesített termék ellenértékéből egy összegben, illetve a termelési cél megvalósításának figyelembevételével havi, negyedévi részletekben kell visszafizetni.

— A kölcsön fedezete elsősorban az igénylő és házastársa havi és rendszeres jövedelme. Bérből, fizetésből élőknél, nyugdíjasoknál, tsz- tagoknál, amennyiben az igénybe vett hitel összege nem haladja meg a család havi összjövedelmének kétszeresét, úgy készfizetői kezes nem szükséges. Az esetben, ha az igényelt hitel összege azt meghaladja, minden esetben készfizetői kezes szükséges.

— A hitel nagysága függ a beruházás nagyságrendjétől, fontosságától. A mező- gazdasági termelési hitel ez esetben maximum 15 000 forintig terjedhet, a visszafizetési idő legfeljebb 5 év.

— Az önellátásra termelő, vagy egyéb úton értékesítő háztáji és kisegítő gazdaságok részére engedélyezhető kölcsönök feltételei az előbbiekkel azonosak.

— Nagyobb értékű mező- gazdasági gép, felszerelés beszerzésére — kivételes indokolt esetben — maximálisan 25 000 forintig terjedő kölcsön is engedélyezhető.

— A mezőgazdasági termelési hitel kamata évi 8 százalék. Az engedélyezett mezőgazdasági termelési hitel csakis azokra a célokra használható fel, amire azt igényelték — fejezte be nyilatkozatát Bojtos István.

„Iskolaháború" Fülesden

„Elmennek, mert ott többet tanulhatnak“

Zúgolódik a falu Fülesden. Az iskolába járó gyerekek szülei két táborra oszlanak. Az egyik csoport egyetért azzal, hogy az iskola körzetesítésével a szomszédos, 3—4

kilométerre lévő Kölesére járjanak át a felső tagozatosok. A másik fele tiltakozik. Olyan hangok is voltak, hogy inkább nem engedik iskolába a gyerekeket, de Kölesére akkor sem fognak járni.

Részben osztott, négy tanulócsoportos iskola a füles- di. A II—IV. osztályt havonta felváltva az igazgató — aki magyar—történelem szakos

— és egy tanárnő tanítja. Csak a magyar, történelem, matematika és fizika tantárgyakat tanítja szakos nevelő. Van- még egy képesítés nélküli, szerződéses fiatal lány, aki 7 (hét) tantárgyat tanít. Olyan fontos tárgyakat, mint az orosz, a kémia, a biológia, a földrajz. A gyakorlati foglalkozást egyáltalán nem tanítják. Az eddigi gyakorlat szerint a gyerekek hatvan

százaléka megy szakmunkás- képző intézetbe. Általában megállják a helyüket, de a szakrajz, a szakmai ismeretek, amiből nem kaptak alapozást, visszaveti őket.

téitik a gyermekeket

A hátrányosabb helyzetű gyerekeknek nehéz a középiskolában helytállni azok mellett, akik megkapták az alapokat. Akkor máért a zúgolódás? Decemberben szülői értekezletre hívták meg azoknak a gyerekeknek a szülést, akik 1972. szeptemberétől az ötödik-nyolcadik osztályba kerülnek. Az első kijelentette, hogy ellenzi a körzetesítést, s Kölesére nem engedi a gyerekeit. A másik azzal érvelt, hogy a gyerek eteti a jószágokat. Ki ad majd enni a tehénnek? A harmadik azzal, hogy ő vette fel a vontatójára a zsarolyáni gyerekeket, akik a körzeti iskolából gyalog vágtak az útnak, mert nem győzték várni a buszt.

Varga Bélánénak ötödikbe megy a fia szeptembertől. Azt mondja, érthető, ha a szülők féltik a gyermekeket.

— Ha menni kell nekik, nincs mit tenni, mennek. Csak a busszal lesznek bajok. Már nekem is mondták, menjek be Gyarmatra, intézzem el, hogy maradjanak.

Az ellentétek gyökere, a rossz közhangulat oka a tantestületen belül van. Személyes ellentétek rontják a kollektív munkát. Azit mondják a faluban, hogy az egyik tanár bíztatta fel a szülőket. Meg, hogy könnyű az igazgatónak, Köleséről jár ki most is, hazakerül.

Az igazgatónak, Máté Józsefnek már hónapok óta ez a legnagyobb gondja.

— Azt mondtam azon a szülői értekezleten az egyik szülőnek: ha magának a tehénetetés fontosabb, akkor a tehén jóllakik, a gyerek feje pedig üresein marad. Igaz, Köleséről járok, hazakerülök. 1969. szeptemberében vállaltam el ezt az iskolát, már akkor kikötöttük, hogy ideiglenesen, s aztán visszamegyek. Igazgatóhelyettes voltam Kölesén. Itt kevesen vagyunk. Alsós nevelők is adtak órát a felsőben. Átlagosan 500—600 forint volt a többletfizetés. Érthető, ha van olyan nevelő, aki sajnálja ezt az összeget, mert a körzetesítéssel elveszti.

Az a bizonyos nevelő, aki „állítólag” a falu "egy részét igyekszik befolyásolni — Ké■Hangosabb" lesz a tokaji hegy

Épülnek az új URH közvetítőállomások — Jobb rádiózást ígérnek a műszakiak Szabolcsnak

A Magyar Posta egyik vezetője a Szabadság-hegyen lakik, közvetlenül az ország legnagyobb tv-adótornya alatt Azt lehetne hinni, hogy kifogástalanul működik a televíziós készüléke. Holott éppen ellenkezőleg: ha a szabadság-hegyi csatornán próbálja „fogni” az adást, pontosan öt darab éles, kifogástalan kép jelenik meg a képernyőn. A műszakiak minden fáradozása ellenére, nem lehet kiszűrni. így hát a főnök kénytelen ott, a nagy adótorony tövében a kékesi — miskolci —, közvetítőállomást fogni. Az nem annyira éles, de legalább egy képet ad.

Ezt a történetet és hasonlókat Becz Sándor, a posta rádió és televízió műszaki igazgatója mondotta el, munkatársaival, kikkel együtt a rádió, és televízióműsor technikai részét, — a közvetítést — irányítják.

Az említett eset okát is kikutatták: a szabadság-hegyi

adó hullámait a környékbeli budai hegyek, — elsősorban a szemközti Rózsadomb meredek lejtői — visszaverik. Valóságos „visszhangkép” alakul így. Szakmai nyelven: rezonancia.

Ugyanez történik a rádióhullámokkal Szabolcs-Szat- már megye bizonyos részein is. A környékbeli hegyek „rezonanciája” egyes területeken, foltokban, alig hallhatóvá teszik a Kossuth rádió műsorát. De hasonló panaszok vannak a Petőfi műsorára is, melyet a nyíregyházi közvetítő állomás erősít fel Borbányán. Ráadásul bizonyos külföldi adók — közelben és távolban — szintén zavarják a rádióvételt. Amikor a rádió hullámhosszait kiosztották akkor még senkit sem érdekelt, hogy egy tőlünk ezer kilométerekre fekvő országban, például Algériában a hullámhossz veszélyesen közel van a Kossuth adó hűl. lámhosszához. Akkoriban a legnagyobb adók erőssége is csak arra volt alkalmas, hogy középhullámon 500 kilométeres körzetben lehessen az akkori rádiókészülékekkel venni a műsort. Ma már éppen az említett algériai nagyadó jóval több, mint ezer kilo- wattos és bizony néha „be- lehallatszik” a Kossuth adásába.

Szabolos-Szatmár megye északkeleti részén még a televíziós kép is „elkásásodik”, ha a vételi viszonyok, a légkör nedvességtartalma, az égboltozat ionizációs állapota úgy játszik össze, hogy egész számú többszörösei a hullámnak összecsengenek. Például a 20 méteres rövidhullámot zavarhatja a 40, 60, 80, 100, 120 méteres is és így tovább...

Mi a megoldás? A posta műszaki bemérő kocsijai már régebben megállapították, hol vannak hazánk északkeleti részében ezek a rádiós „fehér foltok”. Az adók erősítése fölösleges kiadás volna, nem érnék el vele a célt. Ellenben rövidhullámú köz- vetítőállomásokat felszerelni megbízható helyen, ez egyszer s mindenkorra megoldja a szabolcsi rádiózás problémáit

A Magyar Posta meg is

rendelte a tokaji hegy számára azt a három, egyenként 10 kilowattos rövidhullámú közvetítő berendezést, amely pontot tesz a panaszok után.

Az új reléállomásokat az Elektroakusztikai Gyár már el is készítette. Most folyik a behangolásuk. Mire kitavaszodik, a tokaji hegyi adótorony antennaszerkezetén meg. jelennek a szerelők, hogy a három új rádióközvetítő állomás adóantennáit felszerel.

jék. (Ez egyáltalán nem fogja zavarni a televíziós adást. Sőt, éppen az adta az elhelyezésre az ötletet, hogy a tokaji hegyi televíziós torony adását egész megyénkben jól tudják venni a készülékek.)

A televíziós adótorony a képet 20 kilowattos áramfelhasználással sugározza, a televíziós műsor hangját pedig öt kilowattal. Tehát az új három rádióközvetítő mindegyi. ke kétszer olyan erős lesz, már áramfogyasztás miatt is. De mivel a legkorszerűbb antennarendszert helyezik el a tokaji hegyen, mindhárom berendezés valódi teljesítménye még ennek is a többszöröse. Ugyanis bizonyos terelőszerkezetekkel, melyek ugyanúgy működnek, mint a gépkocsi reflektorában a parabolatükrök, az antennák plusznyeresége — még a kábelveszteséget leszámítva is

— ötszörös. Ez azt jelenti, hogy a három közvetítő állomás egyenként ötven kilowattos régi adóantenna hatá. sával sugározza a Kossuth, a Petőfi és a budapesti URH- adások műsorát.

Mikor? Becz Sándor erre is válaszol: a mostani bemérésekkel elkészülnek március végéig. Aztán következik a helyszínre szállítás, az összeszerelés. Ez év második felében már hallani fogjuk az új rövidhullámú közvetítők adását. Jövő év elején pedig megkezdődik a rendszeres működtetés.

Most már csak az kellene

— fejezi be a posta rádió és televízió műszaki igazgatója tájékoztatását —, hogy minden rádiótulajdonosnak legyen olyan készüléke, amelyen a rövidhullámokat is tudja fogni. Ha pedig nincs, a kereskedelem gondoskodjék a megfelelő utánpótlásról.

(gesztelyl)

pes Zoltán. Négyszemközt beszélgettünk.

— Én semleges vagyok. Azt mondom, legyenek meg a körzetesítés feltételei, s akkor el lehet vinni a gyerekeket. De én nem beszéltem erről senkivel. A felsős nevelők mind elmennek, én itt maradok. Én fogom érezni a hátrányokat. Nincs megoldva például, hogy nevelő kísérje a gyerekeket.

Szerződés

iskolabuszról

— Aztán a másik, a közlekedés — folytatja. — Ha nem győzik várni a buszt, elindulnak. Az egyik zsarolyáni gyerek felkapaszkodott egy járműre, eltört a karja.

A fehérgyarmati járási művelődésügyi osztályon láttuk a jegyzőkönyvet, amit a kölesei tanács és az 5. számú Volán írt alá. Szerződés iskolabuszról. A gyerekeknek nem kerül pénzbe. Negyed 8- kor ott áll a fülesdi iskola előtt. A reggeli járattal tanár kíséri a gyerekeket. Délután az órák és a szakkörök miatt nem tudnak egyszerre hazaindulni. Az iskolabusz mellett délután négy busz is indul Füleseire. A kölesed napköziben minimális térítésért, 1,20—1.50-ért étkezhetnek. A napközitől az autóbusz-megálló száz méterre van. A körzetesítés feltételei tehát máris megvannak. Akkor miért az ellenkezés?

Képes Zoltánt az anyagi okokról kérdezem.

— Hattagú családot tartok el. így is, úgy is másodállást kell vállalnom. A napi munkám mellett este a dolgozók iskoláját vezetem.

A beszélgetés előtt az igazgatónál megnéztük a dolgozók iskolája bérlistáját. Tudja, hogy a feszültség a pénz miatt van. Képes Zoltán az utolsó három hónapban 900— 1700 forint közötti összeget kapott. Decemberben 1700 forinton felül. Mindezt a fizetésén kívül.

A tanárok elmennek. Vári Elvira, a képesítés nélküli' szántén.

— Minden időm az iskolával telik el. Esténként készülök fel a másnapi órákra. Én nem sokat tudok a fálu hangulatáról. Csak a szülői értekezleten láttam, hogy két véleményen vannak.

A szülői munkaközösség elnöke nem szeret senkivel vitázni.

— Ha azt mondják, hogy nem tetszik a körzetesítés,

én nem kezdek vitába. Rájukhagyom. Úgyis elmennek a gyerekek, mert ott többet tanulhatnak.

A fontosabb érdek

A lényeget tehát egy szülő mondta ki: „elmennek, mert ott többet tanulhatnak”. Nem mindegy, hogy további útjukhoz milyen alapokat kapnak a gyerekek. Az sem mindegy, hány gyerekből lesz képzett szakember, hány állja meg a helyét a felsőbb iskolában és hány marad segédmunkás. Ezért nem lehet semlegesnek lenni.

Az iskolák körzetesítése országos folyamat, az oktatás fejlődését igazolja. A fehér- gyarmati járásból már eddig is 553 gyerek járt körzeti iskolába. A fülesdivel egyidő- ben a tiszacsécsei gyerekek a tiszakóródd iskolába kerülnek. Ott a szülők kérték a körzetesítést. Mivel a körzetesítésre kerülő iskoláknál általában kevés a tanár, a helyettesítés sok helyen pluszkeresettél növeli a fizetést. Mégsem lehet, hogy a túlzott anyagiasság mögött háttérbe szoruljon a gyerekek érdeke. Sem Fülesden, sem máshol.

Baraksó Erzsébet