Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-13 / 37. szám
\m. feSru?r IS. Vts-V rr M AGYARAT?«wi* Iá. oldal Ruhagyári export Hollandiába A Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi üzeme pénteken megkezdte kiváló minőségű termékeinek, a különleges hőkezeléssel „formatartósított” nadrágok, zakók exportálását. Az első kamionszállítmányban mintegy tízezer szegett zsebes, béléssel ellátott és formatartósított férfi és női divatnadrágot küldtek Hollandiába. Hamarosan újabb szállítmányt indítanak útnak az NSZK-ba a közismerten kiváló minőségű hőkezeléssel erősített koratronnadrágok- ból. Az első negyedévben mintegy negyvenezer nadrágot és szoknyát küldenek a nyugati államokba, s ugyanakkor csaknem negyvenezer divatzakót és nadrágot a Szovjetunióba. A Vörös Október Férfiruhagyárban már csaknem 700 dolgozó — főként asszony és leány — évenként mintegy kilencszázezer óra alatt 102 millió forint értékű terméket állít elő, s ennek 62 százalékát exportálják. 50000 négyzetméter melegágy A Szabolcs-Szatmár megyei termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban megkezdték a legfontosabb ipari növények — többek között a dohány, és a zöldségfélék — termelési előkészületeit. A nagyüzemek mintegy másfél millió mázsa istállótrágyát használnak fel, többek között melegágyak készítésére, amelyekben előnevelik a kiültetésre szánt palántákat. A napokban mintegy ötvenezer négyzet- méter felületű melegágy készül a kelet-magyarországi tájon. Miért drága a nyíregyházi piac? Kérdőjelek az ellátást akadályozó problémák körül Az év eleji leltár szerint Nyíregyháza város éléstárában többek között 370 vagon burgonya, 65 vagon vegyes zöldség, 40 vagon hagyma, 64 vagon téli alma volt. Ez — az időarányos fogyasztás mértékét figyelembe véve — az új termés megjelenéséig, illetve tavaszig biztosítja Nyíregyháza zöldség- és gyümölcsellátása zavartalanságát. Ha a szabad piac 15—20 százalékos részesedését is számításba vesszük, akkor a MÉK és az ÁFÉSZ rendelkezésére álló tartalékra nem is lesz szüksége a városnak. Több áru kellene Ilyen kedvező információk birtokában joggal vetődik fel; miért drágábbak hát a piaci árak? Miért volt olyan magas a primőrfélék ára és lehet-e változást várni? Erre a fogas kérdésre kértünk választ Vaskó Sándortól, a városi tanács termelésellátás felügyeleti osztályának vezetőjétől, Goldstein Sándortól, a Szabolcs megyei Mezőgazdasági Termék Értékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat — közismerten; MÉK — értékesítési főosztályának vezetőjétől és Szőke Ferenctől, a Nyíregyházi Konzervgyár termeltetési osztályvezetőjétől. Vaskó Sándor: Annak ellenére, hogy a nyíregyházi piacon kialakult szabadpiaci árak mintegy húsz százalékkal magasabbak mint tavaly, az országosan kialakult árakhoz képest még mindig itt lehet legolcsóbban vásárolni. Azonban a kialakult árszinttel nem vagyunk megelégedve. Több árut kellene szabadpiaci értékesítésre termelni a város és város környéki termelőszövetkezeteknek, az olcsóbb árak kialakításában jobban érvényesülhetne a MÉK árszabályozó szerepe is. Ha annyit termelünk, hogy nem kell más megyékből ide szállítani az árut, a következő évben feltétlenül árcsökkenés várható. Goldstein Sándor: Tény az, hogy különösen a zöldségfélék területén jelentős társmegyei beszerzésre szorulunk. Az idei szerződéskötések viszont már jó alapot biztosítanak ahhoz, hogy jelentősen csökkentsük a száz kilométeren felüli szállítások mértékét Például kizárólag a város ellátására kötöttünk szerződést a nyíregyházi Dózsa, a Ságvári, a tiszanagyfa- lui Űj Élet és a nagyecsedi Rákóczi Termelőszövetkezetekkel. valamint a Tiszaber- celi Mezőgazdasági Szakiskolával. A primőrellátás javításában nagy szerepet játszik az is, hogv a már említett gazdaságok jelentős mértékben növelik a fólia alatti termelést is. Olcsóbb lehetett volna, lia... Szőke Ferenc: a konzervgyár jelenléte feltétlenül hatással van, illetve lehet a nyíregyházi piaci árak alakulására. Nem negatív előjellel — mint azt sokan gondolják — hanem éppen ellenkezőleg. A konzervgyár ugyanis csak akkor dolgozza fel az árut, amikor az már tömegében jelentkezik. Az elmúlt évben például a primőrféleségek ára kilónként egy-egy forinttal is olcsóbb lehetett volna, ha a MÉK megfelelő időben fogadja tőlünk a tsz-ek által termelt paprikát, uborkát és Az első magyar minitévé Nyíregyházán zöldbabot. Ha a MÉK a jövőben erőteljesebben támaszkodik a konzervgyárnak termesztett szabadföldi primőrökre, akkor feltétlenül csökkenni fognak a piaci árak Nyíregyházán. A beszélgetések során — természetesen — sok mindenről szó esett még. Többek között arról a törvényszerű igazságról is, amely végső soron minden feleletből kicsendül; a kereslet és kínálat egyensúlyának szerepé az árak kialakulásában. Tény az, hogy például a kilónként 7—9 forintos paprikaárak kialakulásához feltétlenül hozzájárult a területhiány Is, több helyen pedig, a meglévő öntözőberendezések kihasználatlansága okozott jelentős terméskieséseket. A konzervgyár ugyanis a termelési szerződéseket — a paprika esetében — öntözéses területre kötötte. Ott, ahol az ültetvényeket öntözték — mint például a nyíregyházi Dózsában, a tiszalöki Szabadságban, Nábrádon és Kér- semjénben — minden fajtánál rekordtermést takarítottak be. Mit ér azonban a rekord- termés is, ha az olcsón felajánlott szabadföldi primőr áru is csak nehezen ér el a piacra? A konzervgyár sok ezer vagonos mennyiségben termeltetett zöldségféléinek öt százalékát mindenkor hajlandó átadni akár a MÉK- nek, akár a Csemegének eladásra. Olcsóbban, mint a kialakult szabadpiaci árak! A konzervgyár tehát végső soron — kellő partnerek esetében — az árak csökkenését szorgalmazza. hiszen a feldolgozás idejét tudják előbbre hozni az olcsóbb árakkal. A MEK árai Elhangzott az is: nemcsak a város három termelőszövetkezetének feladata, hogy megfelelő mennyiségű áru kerüljön a nyíregyházi piacra. Hiszen ezt — még kedve- . zőbb körülmények között is — egyedül nem is tudnák ellátni. — Szükség van tehát az egész járás ilyen irányú segítségére. Mint az a beszélgetés elején is kiderült; a jelenlegi zöldség- és gyümölcskészlet még túlontúl is elegendő az újtól—újig való folyamatos ellátásra. Vajon miért ragaszkodik akkor a MÉK az árak ilyen rrfagas szinten való tartásához? Hiszen a primőr áruk megjelenése után — a szerződéskötésekből következtetve korábban és nagyobb tömegben lesz, mint tavaly — ilyen áron már úgysem kell. Űjabb kérdőjel, amelyre a fogyasztók várnak megfelelő választ. Tóth Árpád A minitévé alkotói: Tóth Attila, Bíró László és Borús Gábor. Mi legyen a gyerek? Pályaválasztási lehetőségek megyékben A legtöbb szülő már akkor gondol gyermeke továbbtaníttatására, amikor az a hetedik osztályt befejezi. Figyelik kibontakozó képességeit, érdeklődnek elképzeléseiről, mely számtalan továbbtanulási lehetőséget villant fel. Az idő azonban gyorsan telik és a nyolcadik osztály féléve után határozni kell. Nehéz döntés, de sok segítséget kaphatnak a pályaválasztási tanácsadó füzetből és azokon a rendkívüli szülői értekezleteken, ahol a pedagógusok szaktanácsadására számíthatnak. Az 1971/72. tanévben 10 513 tanuló fejezi be a nyolcadikat és az eddig beérkezett jelzések szerint, ennyien jelentkeznek majd a középiskolákba — mondta Horváth Miklós, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője. A 10—11 ezres létszámra felkészültek az iskolák, biztosítani tudják a megfelelő számú tanerőt és a 30—40 tanulós osztályokat. A megye gimnáziumai 2123 fiút és lányt várnak. A nyelv-, matematika-, fizika-, ének és zenetagozatos osztályok komoly követelmények elé állítják a jelentkezőket. A négy év alatt, a naponta ismétlődő órák megterheléseire számítani kell, az s viszont bizonyos, hogy a főiskolai és az egyetemi továbbtanuláshoz feltétlenül szükséges a tantárgyak részletes ismerése. Évek óta észrevehető, hogy a jelentkezések elsősorban a szakközépiskolákba irányulnak. Problémák csak akkor vannak, ha a tanulók nem a szakterületen akarják folytatni tanulmányaikat. Említenék égy példát: általában sikertelen azok próbálkozása, akik közgazdasági szak- középiskolában végeznek és bölcsészkarra jelentkeznek, mivel sem a nyelvi, sem az irodalmi vagy a történelmi tananyag nem olyan részletes, mint a gimnáziumokban, az önképzés pedig nem éri el minden esetben a megfelelő eredményt. Úgy látszik, kevesen tudnak arról, hogy tavaly cipőipari szakközépiskolát indítottunk Nyírbátorban és szeptemberben Kisvárdán két osztályban postaforgalmi szakképzés kezdődik. Alacsony a jelentkezések száma, pedig kényelmes bentlakásos kollégiumok várják a tanulókat. A szakmunkásképző intézetekben 3500-an kezdhetik meg az 1972/73-as tanévet. Még mindig az elektronikai, gépjármű-villamossági, mechanikai és a rádió-televízió műszerész szakmák a legnépszerűbbek, a „legelhanyagoltabb” terület a kőműveseké és az ácsoké, pedig a régi és az új tananyagot össze sern lehet hasonlítani. A gépesítés és a betonelemek térhódítása kiszorítja a fizikai munka nagy részét, a házgyárakban bármely évszakban kedvező munkakörülmények között dolgozhatnak a jövő építőipari szakemberei. A tanköteles sorba lépő gyerekek beiratkozását országszerte március 1—15-e között tartják. A szülők, gondviselők a lakóhely szerinti általános iskola első osztályába kötelesek gyermeküket beíratni. Közel 11 ezer elsőosztályos ismerkedik szeptemberben a betűvetéssel. Az általános iskolákból február 20-ig juttatják el a jelentkezési lapokat a középiskolákba, a szakmunkásképzőkbe és a gyors- és gépíró iskolákba. A felvételinél figyelembe veszik két félév tanulmányi átlagát, a tanulók személyiségére vonatkozó jellemzést és javaslatot, melyet az iskola küld. Segítik az egyedülálló anyák, a sokgyerekes. szülők és a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek tanulását. Balogh Júlia Megjutalmazták az exportra hizlaló legjobb tsz-eket Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, a TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalattal együtt 1971 elején országos vágómarha hízlalási versenyt hirdetett A versenyben Szabolcs megyéből a hizlalással foglalkozó termelő- szövetkezetek többsége részt vett. A termelőszövetkezeteket nagyságrendnek megfelelően három kategóriába osztották. A verseny megyei értéke^ lésére a közelmúltban került sor. Az állatforgalmi és húsipari vállalat az első kategóriában a mérki Kossuth Termelőszövetkezetet 50 ezer, a második kategóriában a nyir- csaholyi Vörös Csillag Termelőszövetkezetét 30 ezer, a harmadik kategóriában a nagydobosi Petőfi Termelőszövetkezetet 20 ezer forinttal jutalmazta meg, mint a kategóriánkénti megyei első helyezetteket. Tíz év emberölésért Kora néhány nap, súlya 2 kiló 46 deka. A három „szülő”: Bíró László, Tóth Attila és Borús Gábor. Neve még nincs. A „bébi” nem más, mint az első magyar hordozható mini televíziós készülék. Nyíregyházán született, február elején. Decemberben kezdték el a készülék építését. Képernyőj' nem nagyobb egy levelezőlapnál, 14-szer 12 centi. A kép minősége, üzemelési paraméterei felülmúlják a hasonló kategóriájú külföldi készülékek teljesítményét. A kihúzható botantenna segítségéve! egyaránt használható utcán — mint a táska- és zsebrádiók ■— vonaton, buszon, gépkocsiban. Egyaránt üzemeltethető akkumulátorral, szárazelem mel és hálózatról. Ebből szempontból is univerzális. Fogyasztása nem több, min egy zseblámpaizzóé. Fél mé tértől két méterig — telszér szerinti — távolságból nézhe tő. de ettől közelebbről és távolabbról is kiváló képminőséget nyújt. A minitévf tiszta súlya 2 kiló 13 deka, a tartozékok — az alumíniumdoboz és a pehelykönnyű bal- za fából készült keret — 33 dekát tesz ki. A nemzetközi kép- és hangminőség a vételi követelmények mellett a hordozhatóságnál döntő szempontnak, a kis súlynak is megfelel. Érdekessége, hogy az ország két nagy tévé- és rádiógyárát megelőzve a nyíregyházi GELKA szakembereinek sikerült elkészíteni az első hazai minitévét, melynek valamennyi — több száz pici alkatrészét — saját kezűleg kellett „megszülni”, csupán a képcső származik külföldről, a Szovjetunióból. Személyesen is meggyőződtünk a bébi tévé tel jesítményeiről. adás közben mutatkozott be a három alkotó jelen a 'étében. Bíró László, a GET - KA nyíregyházi vezetője elmondta. hogv alanos próbaüzemelés után. néhány hét múlva a Központi Minőségvizsgáló Intézet gondjaira hízzák az úisziilBttet. ahol tarlós vizsgálódások alaoiár megadiák a készülék minősítsék Amennyiben a KERMT szakemberei is kifogástalannak találják a nyírségi minitévét — a kereskedelem igényeitől és a helyi üzemi kapacitástól függően — megvan a lehetőség, hogy hozzálássanak a hordozható legkisebb magyar tévékészülék gyártásához. Valószínű, hogy a következő hetekben, hónapokban még egy-két „kistestvérét” is elkészítik, hogy több készülék teljesítménye alapján szerezzenek bizonyosságot a konstrukció tulajdonságairól. Az első hazai születésű minitévé után úiabb. itthon mért járatlan utat kíván „feltörni” a nyíregyházi alkotóhármas. Úgynevezett videomagnó — képmagnó — elkészítését tervezik. amely a különböző események rögzítésé' és vissza- 'átszását tesz! io!-»o+ővé. Kü- 'önö.s°n az. Isko'atévé adásainak rögzítésével válhat segítőtársává a pedagógusoknak gyermekeknek. Gratulálunk a három szabolcsi alkotónak, további sikereket kívánunk újabb munkáikhoz. P. G. Február 10-én hirdetett ítételetet a megyei bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa ifj. Rubint Gyula 20 éves büntetett előéletű nyírbogáti lakos ügyében. 1968 óta hét vállalatnál dolgozott ifj. Rubint Gyula és a legtöbb munkahelyéről szabálytalanul „kilépéssel” ment el új munkahelyet keresni. Legutóbb Budapesten dolgozott, a havi keresete majdnem háromezer forint volt és amikor a hét végén hazaruccant, többször volt részeg, mint józan. így történt ez a múlt év szeptember 19-én is. Rubint három korsó sört és másfél deci hubertust ivott meg barátaival a nyírbogáti italboltban. Itt találkozott össze barátjával. Kosa Ferenccel. Fél 7 körül a Pálma cukrászdába indultak és útközben a járókelőket megbotránkoz tató szövegű nótát énekeltek Egy fiatal fiú és egy lány jött velük szembe, akibe Rubint minden indok nélkül belekötött, odahívta és pofon vágta. A cukrászdában tovább ittak. Rubint mindenkivel kötekedett és ezért figyelmeztette is őt a cukrászda vezetője. A második figyelmeztetés után Rubint dúrván meglökte a vezetőt és ezért Táczej Péter — egyik vendég — megfogta, kitette az utcár.a és lehúzta a rolót. Az ittas Rubint nem nyugodott bele, hogy ilyen módszerrel kellett megválni a cukrászdától, felrántotta a rolót, két ablakot ököllel beütött és visszament. Hogy az előbbi „sértésért” törlesszen valamit, felkapott egy széket és le akarta vele ütni Táczejt. Az ott lévő yendé- gek azonban elvették tőle és a védekezés közben Táczej úgy meglökte, hogy egy asztalhoz esett. Az ott ülő vendégek közül egyik egy megjegyzést tett a viselkedésére ezért őt Rubint gyorsan pofon vágta. Ekkor már az égés" társaság unta Rubint viselkedését, közösen megfogták újra az utcára tették és a cukrászdában zárórát rendeltek el. Rubint ekkor sem nyugodott. ordítozott, mindenkit fenyegetett és még az unoka- testvérét is meg akarta ütni, aki csillapítani akarta őt. Ekkor ment oda hozzá gyep rekkori jó barátja, Kosa Ferenc és jóindulatúan figyelmeztette, hogy menjen haza. Rubint először őt is pofon ütötte, aztán elővette a kését és kétszer megszúrta Kosát. Az első szúrással csak megsebesítette a második azonban halálos volt: a kés behatolt a jobb szívfélbe, átszúrta a tüdőverőér falát és az érűrtérben megállt. Rubint ezután a kést barátjában hagyva ordítozva távozott. Még az elfogatása- kor is kötekedett. Kosa Ferenc életét a gyors orvosi beavatkozás sem tudta megmenteni. A megyei bíróság emberölésért tízévi szigorított börtönre ítélte és öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet nem jogerős. v (b. a
