Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-14 / 11. szám
1972. JantiSr Í4. ttWjET - WA GT AfcORS*W S. oMa! Tsz-elnökök tanácskozása: Jó alapokról indul a megye 1972. évi mezőgazdasági termelése Problémánk a zöldség, a cukorrépa és a dohány termesztése Szabolcs-Szatmár megye négy járásának —, a nyíregyházi, a nagykállói, a nyírbátori és kisvárdai járás —, mezőgazdasági nagyüzemeinek vezetői minap a megyei tanácson megbeszélték az 1972. évi tervet. Az volt a feladat, hogy a népgazdasági tervekkel, valamint a megyei pártbizottság és a megyei tanács ide vonatkozó határozataival egyeztessék a mező- gazdasági nagyüzemek elhatározásait. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese meg- nyitó szavai után — melynek során gratulált az elmúlt évi termelési sikerekhez a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek —, Bacsu József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tájékoztatta a nagyüzemek vezetőit az elmúlt év eredményeiről és az idei tervekkel kapcsolatos elgondolásokról. Az osztályvezető bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a megye legfontosabb termelési ágazatainak vezetőivel folyik a tanácskozás. Azokkal a vezetőkkel, akik az élelmiszer-gazdaság anyagi erőivel sárfárkodnak, akiknek személyes cselekedetein és döntésein alapvetően múlik, hogy gazdaságpolitikai célkitűzéseink és a megyei párt- értekezlet határozatai hogyan valósulnak meg Szabolcs- Szatmár megyében. Az előadó hangsúlyozta, hogy mindenki tisztában van vele: a mezőgazdasági nagyüzemek munkájában széles körű demokratizmus érvényesül, mégis szükséges, hogy a legtöbb gazdasági vezetők mindenkor személyesen is felelősek legyenek a gazdasági folyamatok alakulásáért, a vezetésük alatt álló személyi, anyagi és technikai lehetőségek hatékonyabb kihasználásáért. A megye mezőgazdasági nagyüzemei — mondotta Bacsu József — az elmúlt évben általánosságban nagyon eredményesen végezték dolgukat. Először történt meg Szabolcs-Szatmár megyében, hogy 100 százalékra teljesítették az őszi mélyszántási tervüket. Ugyancsak először fordult elő, hogy utolérték az országos átlagot a műtrágyafelhasználás arányában. Valamennyi mezőgazdasági nagyüzemben — de elsősorban az árvíz által teljesen sújtott területen — sikerült helyreállítani a tragikus 1970-es év megbomlott pénzügyi egyensúlyát és biztosították a zavartalan üzemvitelhez a pénzforrásokat. Az előzetes felmérések szerint: Szabolcs-Szatmár megyében mindössze 8 termelőszövetkezetnél jelentkezik majd a zárszámadásoknál körülbelül 11 millió forintos veszteség és 23 termelőszövetkezetnél mintegy 35 millió forintos alaphiány. Ezek a számok 20 százalékát jelentik az előző év alaphiányainak és veszteségeinek. Az előadó ezután ismertette az idei terv kialakításának fő irányelveit. Hangsúlyozottan ismételte, hogy — bár előnyt jelent, hogy az elmúlt év első felében először készítettek középtávú fejlesztési terveket megyénk mezőgazdasági nagyüzemei — az újabb irányítási szabályozók ismeretében bűn lenne ragaszkodni a tavaly ilyenkor kialakított tervszámokhoz. A tervek általában jók voltak, de nem szabad dogmának tekinteni őket, főleg azért, mert az elmúlt napokban megjelent új szabályozók néhány olyan probléma megoldásához nyitnak zöld utat, amelyek országos problémák is, de különösen Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasági nagyüzemeire rónak népgazdasági kötelezettségeket. Ilyen új szabályozók például az országos problémát is jelentő, de megyénkre hangsúlyozottan érvényes dohány-, cukorrépa- és zöldségtermesztési új kedvezmények és áremelések. Ezeknek a kedvéző feltételeknek az érvényesítése — mondotta az osztályvezető, — a közeli napokban kell, hogy érvényesüljenek a mezőgazdasági nagyüzemek idei terveinek elkészítésében, még akkor is, ha a középtávú tervek lebontásánál — éppen a 'népgazdaság kívánsága szerint —, ezen változtatni kell. Á minden részletet átfogó osztályvezetői beszámoló következő részében hangsúllyal szerepelt a szarvasmarha- tenyésztés és a tejtermelés megyei helyzete. Tarthatatlan az a tendencia, hogy a Szabolcs-Szatmár megyei tehenek évi tejhozama alig éri el átlagosan az évi 2000 litert. Ugyancsak nem lehet tovább folytatni azt a gazdasági elgondolást, amelynek következménye, hogy a megyei tehénállomány jelentős hányadát vágják le évente. Szabolcs-Szatmár megye hangsúlvozottan pz élelmiszer- gazdaságból termel. Emiatt különös figyelmet kell fordítani a termelőalapok és a feldolgozó ágazatok együttműködésére. A nagy építkezések kora lezárul azzal, hogy az elmúlt évről áthúzódó állattenyésztő telepek megépítésének befejezését kell sürgetni, az újabb anyagi erőket pedig elsősorban gépek vásárlására és az egy év alatt megtérülő forgóeszközökre, — mint például műtrágya — kell fordítani. A műtrágyavásárlásoknál fokozottan kell ügyelni a kálium alapanyagú műtrágyákra, mert ezzel nem rendelkezünk nagy bőségben, viszont a tipikus szabolcsi növények —, mint például a dohány — fokozottan káliumigényesek. A gabonafélék termesztése során elért sikerek stabilizálása után a cukorrépa és a dohány vetésterületének körülbelül 10 százalékos növekedése szükséges, amiben az anyagi érdekeltséget segítik e két növénynél nyilvánosságra hozott felvásárlási áremelések. Valamivel kisebb mértékben, de nem kisebbhangsúllyal kell odafigyelni a zöldségtermesztés fontosságára. A megye mezőgazda- sági nagyüzemei 650 holddal kívánják csökkenteni a zöldségfélékkel bevetett területet. Ez nem engedhető meg. Az anyagi ösztönzők itt is megszülettek. Befejezésül az osztályvezető felhívta a figyelmét a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek arra. hogy tartsák be a határidőket, mert például a célcsoportos beruházásokra — amelyre nem kis összegű állami támogatás van biztosítva — nagyon sok üzem nem nyújtotta be kellő időben az igényét és akik benyújtották, azok közül is sokan nem csatolták az úgynevezett „sajáterős” nyilatkozatot. A vitában felszólalt Sípos Béla, a Tisza menti Termelő- szövetkezetek Területi Szövetségének titkára és nagyon hangsúlyozottan jelentette be, hogy néhány élelmiszer- feldolgozó üzem — például a konzervgyár és a Szerencsi Cukorgyár — még mindig nem alakított ki megfelelő partneri kapcsolatot az alapanyagokat termelő nagyüzemekkel. A vitában kiderült, hogy egyre korszerűtlenebbé válik a részes művelési forma, különösen a kukoricatermesztésben, ahol a korszerű eljárások szerint teljesen gépesítik a munkát. Ugyanakkor számos olyan vidéki értelmiségi — elnök, pedagógus, stb. — van, akiknek szolgálati föld jár, de azt másokkal művelted meg. A vitában résztvevők egyértelműen hangoztatták, hogy. az ilyen földekre a pénzbeli megváltás volna a korszerű eljárás. (GNZ.) Vezetéselmélet — nevelési gyakorlat Pedagógusképző „nagyüzem*“ Nyíregyházán A közeli napokban Debrecenből és Szabolcs-Szatmár megyéből a vezető szakfelügyelők Nyíregyházán adnak egymásnak találkozót. Ez alkalommal megtárgyalják az egyes szaktárgyak időszerű oktatási kérdéseit és az ezzel összefüggő nevelési problémákat. A tervezett beszélgetésen bő helyet adnak a két megye sajátos iskolaügyi érdekességednek is. A másik, a pedagógusok képzésével összefüggő információ már három megyét és két várost érint. A megyei pedagógus továbbképző kabinet a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolával szorosan együttmunkálkodva rendezte meg ugyancsak Nyíregyházán a borsodi, hajdúi és szabolcsi, valamint a miskolci és debreceni általános iskolai vezetők első idei konferenciáját. Ennek témája a vezetéselmélet. Az iskola- - igazgatói munkaközösségek képviselői ez alkalommal a főiskola tanárain kívül meghallgatták és megvitatták a vezetés ismert országos szakembereinek előadásait. Ezek nyomán saját munkaterületükön bővítik az igazgatók ismereteit, vértezik fel őket a megnövekedett önállóság gyakorlásához szükséges korszerű tudnivalókkal. A kabinet és a tanárképző neveléselméleti tanszéke legközelebb a tavaszi szünet idején fogadja a három megye és két város igazgatóit, majd nyáron, júniusban 4 napos megyebemutató körúton látja őket vendégül. Ugyancsak januárban rendezték meg Nyíregyházán a magyar, biológia és matematika szakos tanárok tanfolyamát, a már említett területek nevelői részére. Ezek a rendezvények önmagukban is jól mutatják, hogy az iskolák, tanárok és a képzőintézetek közötti szoros kapcsolatot sürgető rendeletek és irányelvek jól valósulnak meg a gyakorlatban. A megye nevelőinek elméleti munkássága is nagymértékben hozzájárul a gyakorlati munkához. Ennek bizonyítékai: nyomdába került a megyei pedagógiai évkönyv ötödik kötete, amely az év első felében lát napvilágot. A pedagógiai társaság gondozásában készül Barota Mihály: Bölcső és katedra című, szociografikus elemekkel átszőtt pedagó'usregénye, amely egy klasszikus tanársorsot eleve- nít meg. Elkészült az Árpádkori települések etimológiai helységnévtára, amely elsősorban a megyében folyó történelemoktatás számára nyújt gyakorlati segítséget, egyben szolgálván a helytörténeti ismeretek bővítését is. Érdekes könyv Szászi: Kivándorlások Szabolcsból című írása, amely a század eleji Amerikába irányuló exodust mutatja be, történelmi összefüggéseiben. Megjelent és nagy érdeklődést keltett a személyiséggel és a közösséggel foglalkozó pedagógiai mű, amely tartalmazza a tavalyi pedagógiai heteken elhangzott elméleti előadások teljes anyagát. Már most folyik a nyomdai előkészítése A megnyitás utáni első teljes esztendőben, 1964-ben 11 millió 700 ezer forint forgalmat bonyolított Nagyecseden a Szatmár áruház. Legnagyobb volt a forgalomemelkedés cipőiből és méteráruból. A múlt évben minden 500 forintot elért vásárlás esetén jutalomsorsjegyeit adtak a azoknak az előadásoknak, amelyek február nyolcadikén, a Magyar Pedagógiai Társaság vezetési szakosztályának nyíregyházi ülésén hangzanak el. így készül el könyv alakban Kiss Gyula tudományos kutató referátuma az iskolavezetés korszerű szerkezetéről és a vezetés tartalmáról, valamint az ehhez a témához kapcsolódó három korreferátum. A nevelők szakmai és politikai felkészítésének idei legnagyobb eseménye lesz a pedagógiai hetek rendezvény- sorozata, amely iránt; már most országos érdeklődés nyilvánul meg. vevőnek. Hűtőgépet, mosógépet, kerékpárt sorsoltak ki, 100 és 50 forintos vásárlási utalványt nyertek tizenhármán, illetve nyolcvannégyen. A községi művelődési házban tartott sorsolás nagyszámú résztvevői számára az áruház KISZ-szervezete szórakoztató műsort adott. A KÖZMŰ- ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALAT ŰJ.KILENC- SZINTES IRODAÉPÜLETÉNEK VASBETON VÄZAS ELEMEINEK ÖSSZESZERELÉSÉVEL ELKÉSZÜLTEK AZ ÉPÍTŐK. (ELEK EMIL FELVÉTELE). Egy év — e?y áruház 11 milliós forgalom Nagyecseden Amíg a bűncselekmény megtörténik (1.) Válás szabolcsi mádra? Igaz és mégis megtévesztő ez a cím. Mert kivételesen nem a polgári törvények szerinti házasélet felbontásáról lesz szó, hanem azokról az elválásokról, ahol egyik fél útja a temetőbe, a másiké a böntönbe vezet. Bűnügyekről, mégpedig a legsúlyosabb bűnügyekről számolunk be, azokról, ahol a férj, vagy a feleség a házas társa életét oltotta ki. Országos statisztikát nem ismerünk, de nem valószínű, hogy valamelyik megyében több élet elleni bűncselekmény történt volna, mint Szabolcsban, az pedig biztos, hogy a házastárs sérelmére elkövetett emberölés — vagy emberölési kísérlet — Szabolcs-Szatmárban volt a legmagasabb az elmúlt évben. De idézzünk fel néhányat. Tiborszállás, január 28. 1954 decemberében kötött házasságot Szabó János ' és Oldigesz Gizella. Házasságuk kezdetben normális volt, bár az asszony csak testvére unszolására ment férjhez Szabóhoz. „Dolgos ember — mondogatta testvére — és majd megszereted.” A férj valóban jó munkás volt.'Még a nyári szabadságát is rizsaratással tök ötté és csak ez- ael 8—10 ezer forintot keresett a családjának. Egyetlen nagy baja volt, hogy ivott. Pesti munkahelyéről január 27-én éjszaka érkezett haza. Rögtön veszekedni kezdtek, mert felelősségre vonta a feleségét, hogy miért jelentette fel a legutóbbi pofonért. Mérgében olyan kijelentést is tett, hogy reggel mindent „összevág”, de aztán — mivel a legkisebb gyerek fölébredt — lefeküdtek. Másnap reggel az asszony ébredt korábban. Megetette a jószágokat, aztán az udvaron meglátta a baltát és eszébe jutott, mit mondott a férje. A baltát magához vette és mikor látta, hogy a férje még mindig alszik, ütött. Csali akkor jött rá, hogy mit csinált, amikor a vért meglátta. Ezután önként jelentkezett a tanácsházán. Ifj. Lengyel György a tárgyalás előtt a börtönben meghalt. Lengyel állami .gondozott volt, mert édesany- ija születése után egy hónappal meghalt. Az apja másodszor is megnősült és a gyere- ír'* állam; gondozásba adta. A fiú többször megszökött az intézetből és többször vonták felelősségre vagyon elleni bűncselekményekért. 1970. március 9-én fordulat következett életében. Megnősült, feleségül vette unoka- testvérét, Harascsák Ilonát. Kezdetben jól éltek, de amikor a múlt év februárjában gyerekük született, inni kezdett és sokat veszekedett apjával. Március 13-án is sokat ivott. Este 9 óra tájban eszébe jutott az apja iránti bosz- szúvágya, elment a lakására és meggyújtotta a nádtetős házat. Mikor az egész ház lángolt, hazaszaladt, felköl- tötte a feleségét és megmutatta neki a lángokat. Az asszony sikoltozni kezdett, erre Lengyel — hogy elhallgattassa — felkapott az asztalról egy kést és összeszurkálta feleségét. Ezután a tsz pajtájához futott és azt is felgyújtotta. Hajnalban a határban vették őrizetbe a rendőrök. A felesége életét — aki a hat szúrásfól vér- és légmellüsé- get kapott — csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. Az öngyilkosságot választotta április huszonharmadi- kán Gáván Vass István, aki előzetes szóváltás után baltával olyan súlyosan megsebesítette feleségét, hogy az a helyszínen meghalt. Vass ezután az udvaron lévő kútba ugrott és vízbefult. Időrendben Pelle József Nyíregyháza, Tavasz utcai lakos következik, aki október 4-én előre kitervelt módon ölte meg feleségét. Róla azért nem írunk részletesebben, mert az újévi lapban ismertettük a gyilkosság történetét és az ítélethirdetés után ismét visszatérünk rá. öt napot kellett várni csupán, míg ismét emberölést jelentettek a rendőr-főkapitányság életvédelmi osztályán: liken megölte egy asz- . szony a férjét. A családi veszekedések oka itt is az ital volt. A férj sokat ivott és részegen kötekedő természetű volt: 1969-től azonban az asszony már nem félt férjétől, sőt egyszer úgy megverte, hogy kórházban kellett ápolni. Külön is költöztek, aztán a férj visszacsalta feleségét, de magatartásán semmit sem változtatott. Október 9-én is ittasan ment haza Vásárosnamény- ból. Otthon még ivott hozzá a saját termésű borból, sőt az asszonyt is megkínálta, majd kiment az udvarra és egy kar vastagságú facöveket és egy kisbabát vitt a konyhába. Bezárta az ajtót és kijelentette feleségének, hogy megöli. A cövekkel oda is ütött, de az asszony kivette a kezéből és meglökte a férjét, hogy az az ágyra esett. Mielőtt az ittas ember felállt volna, az asszony felkapta a baltát és olyan súlyosan megsebesítette férjét, hogy az a helyszínen meghalt. Október 28-án ismét a kisvárdai járásból jelentették, hogy Oláh Béla 36 éves analfabéta segédmunkás, tor- nyospálcai lakos késsel szúrta meg élettársát. Oláht a munkahelyén is kötekedő természetűnek ismerték. 1954-ben nősült, majd 69-ben — anélkül, hogy elvált volna — házassági életközösséget létesített Balogh Sándomé- val. Nyolc hónapot éltek együtt, aztán Oláh otthagyta és újabb életközösségre lépett Szőke Józsefnéval. Egy hónap múlva meggondolta a dolgot és visszatért Balogh Sán dóméhoz, aki azonban nem volt hajlandó visszafogadni. Oláh bort hozott, hogy hátha engedékenyebbé válik az asszony, de miután így sem sikerült kibékülni, zsebkésével hátba szúrta volt élettársát. Baloghnét életveszélyes sérüléssel szállították kórházba és életét a gyors orvosi beavatkozásnak köszönheti. ★ Egyetlen év alatt 12 emberölés, 30 emberölési kísérlet és ebből 9 esetben valamelyik házastárs volt az elkövető. És ahogy a leírásokból kitűnik, valamennyiben ott van az ital, a féltékenység, a primitív gondolkodás- mód, az emberi butaság. És még valami: a környezetükben élők közömbössége. Mert a Hudákék, a Szabóék, a Vassék és a többiek szomszédai, munkatársai is látták, hogy a sorozatos verekedésekből. civakodások- ból előbb-utóbb baj • lesz, mégsem fordultak segítségért sehová. Persze a felelősséget nem lehet csupán rájuk hárítani. Erről szól holnapi lakunkban megjelenő írásunk. Balogh József
