Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-14 / 11. szám

1972. JantiSr Í4. ttWjET - WA GT AfcORS*W S. oMa! Tsz-elnökök tanácskozása: Jó alapokról indul a megye 1972. évi mezőgazdasági termelése Problémánk a zöldség, a cukorrépa és a dohány termesztése Szabolcs-Szatmár megye négy járásának —, a nyíregy­házi, a nagykállói, a nyírbá­tori és kisvárdai járás —, mezőgazdasági nagyüzemei­nek vezetői minap a megyei tanácson megbeszélték az 1972. évi tervet. Az volt a feladat, hogy a népgazdasági tervekkel, valamint a megyei pártbizottság és a megyei ta­nács ide vonatkozó határo­zataival egyeztessék a mező- gazdasági nagyüzemek elha­tározásait. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese meg- nyitó szavai után — melynek során gratulált az elmúlt évi termelési sikerekhez a me­zőgazdasági nagyüzemek ve­zetőinek —, Bacsu József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tájékoztatta a nagy­üzemek vezetőit az elmúlt év eredményeiről és az idei ter­vekkel kapcsolatos elgondo­lásokról. Az osztályvezető beveze­tőjében hangsúlyozta, hogy a megye legfontosabb terme­lési ágazatainak vezetőivel folyik a tanácskozás. Azok­kal a vezetőkkel, akik az élel­miszer-gazdaság anyagi erői­vel sárfárkodnak, akiknek személyes cselekedetein és döntésein alapvetően múlik, hogy gazdaságpolitikai cél­kitűzéseink és a megyei párt- értekezlet határozatai hogyan valósulnak meg Szabolcs- Szatmár megyében. Az elő­adó hangsúlyozta, hogy min­denki tisztában van vele: a mezőgazdasági nagyüzemek munkájában széles körű de­mokratizmus érvényesül, mégis szükséges, hogy a leg­több gazdasági vezetők min­denkor személyesen is fele­lősek legyenek a gazdasági folyamatok alakulásáért, a vezetésük alatt álló személyi, anyagi és technikai lehető­ségek hatékonyabb kihasz­nálásáért. A megye mezőgazdasági nagyüzemei — mondotta Bacsu József — az elmúlt év­ben általánosságban nagyon eredményesen végezték dol­gukat. Először történt meg Szabolcs-Szatmár megyében, hogy 100 százalékra teljesí­tették az őszi mélyszántási tervüket. Ugyancsak először fordult elő, hogy utolérték az országos átlagot a műtrágya­felhasználás arányában. Va­lamennyi mezőgazdasági nagyüzemben — de elsősor­ban az árvíz által teljesen sújtott területen — sikerült helyreállítani a tragikus 1970-es év megbomlott pénz­ügyi egyensúlyát és biztosí­tották a zavartalan üzemvi­telhez a pénzforrásokat. Az előzetes felmérések szerint: Szabolcs-Szatmár megyében mindössze 8 termelőszövetke­zetnél jelentkezik majd a zárszámadásoknál körülbe­lül 11 millió forintos vesz­teség és 23 termelőszövetke­zetnél mintegy 35 millió fo­rintos alaphiány. Ezek a szá­mok 20 százalékát jelentik az előző év alaphiányainak és veszteségeinek. Az előadó ezután ismertet­te az idei terv kialakításának fő irányelveit. Hangsúlyo­zottan ismételte, hogy — bár előnyt jelent, hogy az elmúlt év első felében elő­ször készítettek középtávú fejlesztési terveket megyénk mezőgazdasági nagyüzemei — az újabb irányítási sza­bályozók ismeretében bűn lenne ragaszkodni a tavaly ilyenkor kialakított tervszá­mokhoz. A tervek általában jók voltak, de nem szabad dogmának tekinteni őket, fő­leg azért, mert az elmúlt na­pokban megjelent új szabá­lyozók néhány olyan prob­léma megoldásához nyitnak zöld utat, amelyek országos problémák is, de különösen Szabolcs-Szatmár megye me­zőgazdasági nagyüzemeire rónak népgazdasági kötele­zettségeket. Ilyen új szabá­lyozók például az országos problémát is jelentő, de me­gyénkre hangsúlyozottan ér­vényes dohány-, cukorrépa- és zöldségtermesztési új ked­vezmények és áremelések. Ezeknek a kedvéző feltéte­leknek az érvényesítése — mondotta az osztályvezető, — a közeli napokban kell, hogy érvényesüljenek a mezőgaz­dasági nagyüzemek idei ter­veinek elkészítésében, még akkor is, ha a középtávú ter­vek lebontásánál — éppen a 'népgazdaság kívánsága sze­rint —, ezen változtatni kell. Á minden részletet átfogó osztályvezetői beszámoló kö­vetkező részében hangsúllyal szerepelt a szarvasmarha- tenyésztés és a tejtermelés megyei helyzete. Tarthatat­lan az a tendencia, hogy a Szabolcs-Szatmár megyei te­henek évi tejhozama alig éri el átlagosan az évi 2000 litert. Ugyancsak nem lehet tovább folytatni azt a gazda­sági elgondolást, amelynek következménye, hogy a me­gyei tehénállomány jelentős hányadát vágják le évente. Szabolcs-Szatmár megye hangsúlvozottan pz élelmiszer- gazdaságból termel. Emiatt különös figyelmet kell for­dítani a termelőalapok és a feldolgozó ágazatok együtt­működésére. A nagy építke­zések kora lezárul azzal, hogy az elmúlt évről áthú­zódó állattenyésztő telepek megépítésének befejezését kell sürgetni, az újabb anya­gi erőket pedig elsősorban gépek vásárlására és az egy év alatt megtérülő forgóesz­közökre, — mint például mű­trágya — kell fordítani. A műtrágyavásárlásoknál fo­kozottan kell ügyelni a káli­um alapanyagú műtrágyák­ra, mert ezzel nem rendelke­zünk nagy bőségben, viszont a tipikus szabolcsi növények —, mint például a dohány — fokozottan káliumigényesek. A gabonafélék termesztése során elért sikerek stabilizá­lása után a cukorrépa és a dohány vetésterületének kö­rülbelül 10 százalékos növe­kedése szükséges, amiben az anyagi érdekeltséget segítik e két növénynél nyilvános­ságra hozott felvásárlási ár­emelések. Valamivel kisebb mértékben, de nem kisebb­hangsúllyal kell odafigyelni a zöldségtermesztés fontos­ságára. A megye mezőgazda- sági nagyüzemei 650 holddal kívánják csökkenteni a zöld­ségfélékkel bevetett területet. Ez nem engedhető meg. Az anyagi ösztönzők itt is meg­születtek. Befejezésül az osztályveze­tő felhívta a figyelmét a me­zőgazdasági nagyüzemek ve­zetőinek arra. hogy tartsák be a határidőket, mert pél­dául a célcsoportos beruhá­zásokra — amelyre nem kis összegű állami támogatás van biztosítva — nagyon sok üzem nem nyújtotta be kellő időben az igényét és akik be­nyújtották, azok közül is so­kan nem csatolták az úgy­nevezett „sajáterős” nyilat­kozatot. A vitában felszólalt Sípos Béla, a Tisza menti Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetségének titkára és nagyon hangsúlyozottan jelentette be, hogy néhány élelmiszer- feldolgozó üzem — például a konzervgyár és a Szerencsi Cukorgyár — még mindig nem alakított ki megfelelő partneri kapcsolatot az alap­anyagokat termelő nagyüze­mekkel. A vitában kiderült, hogy egyre korszerűtlenebbé vá­lik a részes művelési forma, különösen a kukoricater­mesztésben, ahol a korszerű eljárások szerint teljesen gé­pesítik a munkát. Ugyanak­kor számos olyan vidéki ér­telmiségi — elnök, pedagó­gus, stb. — van, akik­nek szolgálati föld jár, de azt másokkal művel­ted meg. A vitában résztve­vők egyértelműen hangoztat­ták, hogy. az ilyen földekre a pénzbeli megváltás volna a korszerű eljárás. (GNZ.) Vezetéselmélet — nevelési gyakorlat Pedagógusképző „nagyüzem*“ Nyíregyházán A közeli napokban Debre­cenből és Szabolcs-Szatmár megyéből a vezető szakfel­ügyelők Nyíregyházán adnak egymásnak találkozót. Ez al­kalommal megtárgyalják az egyes szaktárgyak időszerű oktatási kérdéseit és az ezzel összefüggő nevelési problé­mákat. A tervezett beszélge­tésen bő helyet adnak a két megye sajátos iskolaügyi ér­dekességednek is. A másik, a pedagógusok képzésével összefüggő in­formáció már három megyét és két várost érint. A megyei pedagógus továbbképző ka­binet a Nyíregyházi Tanár­képző Főiskolával szorosan együttmunkálkodva rendez­te meg ugyancsak Nyíregy­házán a borsodi, hajdúi és szabolcsi, valamint a miskol­ci és debreceni általános is­kolai vezetők első idei kon­ferenciáját. Ennek témája a vezetéselmélet. Az iskola- - igazgatói munkaközösségek képviselői ez alkalommal a főiskola tanárain kívül meg­hallgatták és megvitatták a vezetés ismert országos szak­embereinek előadásait. Ezek nyomán saját munkaterüle­tükön bővítik az igazgatók ismereteit, vértezik fel őket a megnövekedett önállóság gyakorlásához szükséges kor­szerű tudnivalókkal. A kabinet és a tanárképző neveléselméleti tanszéke leg­közelebb a tavaszi szünet idején fogadja a három me­gye és két város igazgatóit, majd nyáron, júniusban 4 napos megyebemutató kör­úton látja őket vendégül. Ugyancsak januárban ren­dezték meg Nyíregyházán a magyar, biológia és mate­matika szakos tanárok tan­folyamát, a már említett te­rületek nevelői részére. Ezek a rendezvények önmagukban is jól mutatják, hogy az is­kolák, tanárok és a képző­intézetek közötti szoros kap­csolatot sürgető rendeletek és irányelvek jól valósulnak meg a gyakorlatban. A megye nevelőinek elmé­leti munkássága is nagymér­tékben hozzájárul a gyakorlati munkához. Ennek bizonyíté­kai: nyomdába került a me­gyei pedagógiai évkönyv ötö­dik kötete, amely az év első felében lát napvilágot. A pe­dagógiai társaság gondozásá­ban készül Barota Mihály: Bölcső és katedra című, szo­ciografikus elemekkel átszőtt pedagó'usregénye, amely egy klasszikus tanársorsot eleve- nít meg. Elkészült az Árpád­kori települések etimológiai helységnévtára, amely első­sorban a megyében folyó tör­ténelemoktatás számára nyújt gyakorlati segítséget, egyben szolgálván a helytör­téneti ismeretek bővítését is. Érdekes könyv Szászi: Ki­vándorlások Szabolcsból cí­mű írása, amely a század ele­ji Amerikába irányuló exo­dust mutatja be, történelmi összefüggéseiben. Megjelent és nagy érdeklődést keltett a személyiséggel és a közösség­gel foglalkozó pedagógiai mű, amely tartalmazza a tavalyi pedagógiai heteken elhang­zott elméleti előadások tel­jes anyagát. Már most fo­lyik a nyomdai előkészítése A megnyitás utáni első tel­jes esztendőben, 1964-ben 11 millió 700 ezer forint forgal­mat bonyolított Nagyecseden a Szatmár áruház. Legnagyobb volt a forga­lomemelkedés cipőiből és méteráruból. A múlt évben minden 500 forintot elért vásárlás esetén jutalomsorsjegyeit adtak a azoknak az előadásoknak, amelyek február nyolcadikén, a Magyar Pedagógiai Társa­ság vezetési szakosztályának nyíregyházi ülésén hangza­nak el. így készül el könyv alakban Kiss Gyula tudomá­nyos kutató referátuma az iskolavezetés korszerű szer­kezetéről és a vezetés tartal­máról, valamint az ehhez a témához kapcsolódó három korreferátum. A nevelők szakmai és po­litikai felkészítésének idei legnagyobb eseménye lesz a pedagógiai hetek rendezvény- sorozata, amely iránt; már most országos érdeklődés nyilvánul meg. vevőnek. Hűtőgépet, mosógé­pet, kerékpárt sorsoltak ki, 100 és 50 forintos vásárlási utalványt nyertek tizenhár­mán, illetve nyolcvannégyen. A községi művelődési házban tartott sorsolás nagyszámú résztvevői számára az áru­ház KISZ-szervezete szóra­koztató műsort adott. A KÖZMŰ- ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALAT ŰJ.KILENC- SZINTES IRODAÉPÜLETÉNEK VASBETON VÄZAS ELE­MEINEK ÖSSZESZERELÉSÉVEL ELKÉSZÜLTEK AZ ÉPÍTŐK. (ELEK EMIL FELVÉTELE). Egy év — e?y áruház 11 milliós forgalom Nagyecseden Amíg a bűncselekmény megtörténik (1.) Válás szabolcsi mádra? Igaz és mégis megtévesztő ez a cím. Mert kivételesen nem a polgári törvények sze­rinti házasélet felbontásá­ról lesz szó, hanem azokról az elválásokról, ahol egyik fél útja a temetőbe, a másiké a böntönbe vezet. Bűnügyek­ről, mégpedig a legsúlyosabb bűnügyekről számolunk be, azokról, ahol a férj, vagy a feleség a házas társa életét ol­totta ki. Országos statiszti­kát nem ismerünk, de nem valószínű, hogy valamelyik megyében több élet elleni bűncselekmény történt volna, mint Szabolcsban, az pedig biztos, hogy a házastárs sé­relmére elkövetett emberölés — vagy emberölési kísérlet — Szabolcs-Szatmárban volt a legmagasabb az elmúlt év­ben. De idézzünk fel néhá­nyat. Tiborszállás, január 28. 1954 decemberében kötött házasságot Szabó János ' és Oldigesz Gizella. Házasságuk kezdetben normális volt, bár az asszony csak testvére un­szolására ment férjhez Sza­bóhoz. „Dolgos ember — mondogatta testvére — és majd megszereted.” A férj valóban jó munkás volt.'Még a nyári szabadságát is rizs­aratással tök ötté és csak ez- ael 8—10 ezer forintot kere­sett a családjának. Egyetlen nagy baja volt, hogy ivott. Pesti munkahelyéről janu­ár 27-én éjszaka érkezett ha­za. Rögtön veszekedni kezd­tek, mert felelősségre vonta a feleségét, hogy miért jelen­tette fel a legutóbbi pofonért. Mérgében olyan kijelentést is tett, hogy reggel mindent „összevág”, de aztán — mivel a legkisebb gyerek fölébredt — lefeküdtek. Másnap reggel az asszony ébredt korábban. Megetette a jószágokat, aztán az udvaron meglátta a baltát és eszébe jutott, mit mon­dott a férje. A baltát magá­hoz vette és mikor látta, hogy a férje még mindig alszik, ütött. Csali akkor jött rá, hogy mit csinált, amikor a vért meglátta. Ezután önként jelentkezett a tanácsházán. Ifj. Lengyel György a tár­gyalás előtt a börtönben meghalt. Lengyel állami .gondozott volt, mert édesany- ija születése után egy hónap­pal meghalt. Az apja másod­szor is megnősült és a gyere- ír'* állam; gondozásba adta. A fiú többször megszökött az intézetből és többször vonták felelősségre vagyon elleni bűncselekményekért. 1970. március 9-én fordulat következett életében. Megnő­sült, feleségül vette unoka- testvérét, Harascsák Ilonát. Kezdetben jól éltek, de ami­kor a múlt év februárjában gyerekük született, inni kez­dett és sokat veszekedett ap­jával. Március 13-án is sokat ivott. Este 9 óra tájban eszé­be jutott az apja iránti bosz- szúvágya, elment a lakására és meggyújtotta a nádtetős házat. Mikor az egész ház lángolt, hazaszaladt, felköl- tötte a feleségét és megmu­tatta neki a lángokat. Az asszony sikoltozni kezdett, erre Lengyel — hogy elhall­gattassa — felkapott az asz­talról egy kést és összeszur­kálta feleségét. Ezután a tsz pajtájához fu­tott és azt is felgyújtotta. Haj­nalban a határban vet­ték őrizetbe a rendőrök. A felesége életét — aki a hat szúrásfól vér- és légmellüsé- get kapott — csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. Az öngyilkosságot válasz­totta április huszonharmadi- kán Gáván Vass István, aki előzetes szóváltás után bal­tával olyan súlyosan megse­besítette feleségét, hogy az a helyszínen meghalt. Vass ezután az udvaron lévő kútba ugrott és vízbefult. Időrendben Pelle József Nyíregyháza, Tavasz utcai la­kos következik, aki október 4-én előre kitervelt módon ölte meg feleségét. Róla azért nem írunk részletesebben, mert az újévi lapban ismer­tettük a gyilkosság történe­tét és az ítélethirdetés után ismét visszatérünk rá. öt napot kellett várni csupán, míg ismét emberölést jelentettek a rendőr-főkapi­tányság életvédelmi osztá­lyán: liken megölte egy asz- . szony a férjét. A családi ve­szekedések oka itt is az ital volt. A férj sokat ivott és ré­szegen kötekedő természetű volt: 1969-től azonban az asszony már nem félt férjé­től, sőt egyszer úgy megver­te, hogy kórházban kellett ápolni. Külön is költöztek, aztán a férj visszacsalta fe­leségét, de magatartásán semmit sem változtatott. Október 9-én is ittasan ment haza Vásárosnamény- ból. Otthon még ivott hozzá a saját termésű borból, sőt az asszonyt is megkínálta, majd kiment az udvarra és egy kar vastagságú facöveket és egy kisbabát vitt a konyhába. Bezárta az ajtót és kijelen­tette feleségének, hogy meg­öli. A cövekkel oda is ütött, de az asszony kivette a kezé­ből és meglökte a férjét, hogy az az ágyra esett. Mielőtt az ittas ember felállt volna, az asszony felkapta a baltát és olyan súlyosan megsebesítette férjét, hogy az a helyszínen meghalt. Október 28-án ismét a kis­várdai járásból jelentették, hogy Oláh Béla 36 éves anal­fabéta segédmunkás, tor- nyospálcai lakos késsel szúrta meg élettársát. Oláht a munkahelyén is kötekedő természetűnek ismerték. 1954-ben nősült, majd 69-ben — anélkül, hogy elvált volna — házassági életközösséget létesített Balogh Sándomé- val. Nyolc hónapot éltek együtt, aztán Oláh otthagyta és újabb életközösségre lé­pett Szőke Józsefnéval. Egy hónap múlva meggondolta a dolgot és visszatért Balogh Sán dóméhoz, aki azonban nem volt hajlandó visszafo­gadni. Oláh bort hozott, hogy hátha engedékenyebbé válik az asszony, de miután így sem sikerült kibékülni, zsebkésével hátba szúrta volt élettársát. Baloghnét életve­szélyes sérüléssel szállították kórházba és életét a gyors orvosi beavatkozásnak kö­szönheti. ★ Egyetlen év alatt 12 em­berölés, 30 emberölési kísér­let és ebből 9 esetben vala­melyik házastárs volt az el­követő. És ahogy a leírások­ból kitűnik, valamennyiben ott van az ital, a féltékeny­ség, a primitív gondolkodás- mód, az emberi butaság. És még valami: a környezetük­ben élők közömbössége. Mert a Hudákék, a Szabó­ék, a Vassék és a többiek szomszédai, munkatársai is látták, hogy a sorozatos ve­rekedésekből. civakodások- ból előbb-utóbb baj • lesz, mégsem fordultak segítségért sehová. Persze a felelősséget nem lehet csupán rájuk há­rítani. Erről szól holnapi la­kunkban megjelenő írásunk. Balogh József

Next

/
Thumbnails
Contents