Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-30 / 25. szám
1972. január SO. WWW WÄWVA'WSWÄU S. dtáal JELEN ÉS A MULT TALÁLKOZÁSA A TISZALÖKI SZÉCHENYI UTCÄN. (ELEK EMIL FELVÉTELE) I armelőszövelkezeü létesítmények Az idén lakóházt építését is vállalja a Tisza menti Tsz-ek Építőipari Közös Vállalata A harmadik teljes évet zárta a Tisza menti Tsz-ek Építőipari Közös Vállalata. Az elért eredményekről, s a feladatokról kérdeztük Gyebrószky László igazgatót. A tsz-közi vállalat 71 milliós tervvel indult a múlt évben. Az elért eredmény 78 millió 839 ezer forint értékű munka elvégzését mutatja. Vagyis az éves tervet a vállalat 111 százalékra teljesítette. S az eredmény annál értékesebb, mivel nem létszámnöveléssel a termelékenység emelésével érték el. A vállalat az elmúlt esztendőben több, mint 5 millió forintot költött a gépesítettség fejlesztésére, A vállalat múlt esztendei tevékenységében különösen említésre méltó több olyan létesítmény kivitelezése, amelyek a közös gazdaságok továbbfejlődését segítik. Ilyenek többek közt a tísza- dobi Táncsics és a rakamazi Győzelem Tsz részére elkészített szarvasmarha-tenyésztési szakosított telepek. Előbbi beruházási költsége lö,5, utóbbié 25 millió forintba került. Fontos volt a múlt évi feladatok végzése közölt a Szatmár vidéki 1970-es árvizes területen nyújtott segítő munka. A penyigei Zöld Mező Tsz részére új irodaház és két istálló építését fejezte be a vállalat 3,5 millió forint értékben. A vállalat dolgozói nyereségrészesedésre számíthatnak a múlt évi sikeres munka után. Várható, hogy mintegy négyheti átlagkeresetnek megfelelő nyereségrészesedést fizet a vállalat. A tsz-közi vállalat idei tervét 85 millió forintban állapították meg. Ez 14 millióval több a múlt évi tervnél. Számítanak ebben a korszerű gépesítettség jobb kihasználására. Az idei terv teljesítésére, a tagtsz-ek részéről 70 millió forint értékű építési munka kivitelezésére érkezett igény. Jelentősebbek ezek közt három sertéskpmbinát átadása Tiszavasváriban, Ti- szadobon és Dombrádon. Szakosított szarvasmarhatelep toyább építését végzik vagy kezdik' meg Tiszalökön, Tímáron, Tiszaeszláron és Kálmánházán. A vállalat fennmaradó szabad kapacitásával szolgáltató jellegű tevékenységhez is kezd az idén. Lakóházépítést vállal és egyéb építőipari szolgáltatást végez. A vállalat erőteljes fejlődéséhez tartozik a dolgozók szociális és egyéb jellegű igényének kielégítése. Az állandó fizikai dolgozók mintegy 70 százalékát szállítja a vállalat naponta a lakóhelyről munkába és vissza. Biztosított az építőiparnak megfelelő munka- és védőruha-, .lábbeli juttatás, meleg étel adása. (ab.) Februárban megkezdik a felemelt családi pótlékok kifizetésé. Megyénkben 15 ezer családot érint A jövőt tervezik Rajzasztalon a falu — Mert milyen a jövő falusi embere? Nem a kertet akarja növelni, sertés helyett inkább autót tart- — vélekedik a tervezőmérnök, Szoko- lay Örs. — igénylik falun, hogy városi ellátásuk legyen. Az általános rendezési terv ezekhez a( távlatokhoz készül — beszél Palotás Lajos, a Debreceni Tervező Vállalat műteremvezetője. Korszerű íaiuközpont A debreceni tervezők' készítik a legtöbb Szabolcsi községnek az általános rendezési tervét. Néhány éve még alig egy-két község jelentkezett, az utóbbi három évben már a megye településeinek közel egynegyede kérte, hogy a századfordulóig dolgozzák ki a község belterületének beépítési tervét, a rendezés irányelveit. — Ahhoz milliók kellenének, hogy a tervek mindenütt realizálódjanak — mondják. — Akkor minek a szép, de pénz híján megvalósíthatatlan rendezési terv? — kérdezheti bárki. A rendezési tervek — nevük is mutatja — a világos, egységes településkép kialakításához nyújtanak segítséget. A falu és város közti különbséget akarják eltüntetni, a múlt számos rossz örökségét, az ötletszerű építkezések adta bosszúságot kiküszöbölni. Elsősorban a, községek belte-. rületét, központját vizsgálják meg. Azt, hogy a lakosság számának, nagyobb településeknél a környező falvakból átjáró embereknek megfelelően van-e elég iskolai tanterem, korszerű-e a művelődési ház, az orvosi rendelő, a tanács épülete, avagy á régi helyett előbb-utóbb újat kell építeni. — Egy iskola közművesítése nem kerül sokkal kevesebbe, mint egy telies községé — hozza fel a példát Palotás Lajos. — Persze, ha belterületen, egymás mellett, egymáshoz közel van minden közintézmény. » — Tiszaszalkán az orvosi rendelőt maidnem a falu szé- ’éi‘e építették fel — említi a fr>rwezőmámök. — Nem azért dühöng ilyenkor az ember, hogy ő máshova tervezte, hanem amiatt, hogy majd mikor beépül a központ, 10—20 év múlva az ott élők fognak bosszankodni, mert a rendelő kiesik a központból. Pedig ott is lehetett volna helyet találni a rendelőnek. 4 döntő szó a községé Egy-egy rendezési tery elkészítésénél elsősorban a helyi tanács igényeit veszik figyelembe. Am emellett rengeteg hatósági előírás szabályozza a tervezőket, különféle szervekkel kell egyeztetni az elképzeléseket, a közlekedési, vízügyi koncepciókat figyelembe venni, az iparosítás ütemét, egy-eáy községnél a kecsegtető távlatokat, avagy a kevésbé örvendetes várható fejlődést. A megyei tanáé? jóváhagyta a települések fejlesztési irányelveit, ezt kell a tervezőnek is szem előtt tartania. — Legtöbbször jó a kapcsolatunk a tanácsokkal — mondja a műteremvezető. — A tanácsüléseken szoktuk ismertetni, indokolni a terveket, belátják, hogy értük készülnek a ma még nehezen megvalósítható elképzelések is. Irányt szabnak a további munkához, hiszen a tervnél a koncepció, az elképzelés lényege a fontos. Köleséből például nem sokkal a terv elkészülte után kerestek meg bennünket módosítási kérelemmel. Azonnal kimentünk, sikerült a mostani építési lehetőségeket a jövő igényeihez alakítani. A terveket végső soron a tanácsüléseken hagyják jóvá. Előzetesen kiadják a községeknek széles körű vitára. Ám minden terv csak annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. . Az építési jogkört legtöbb helyen már a község gyakorolja. Ez amilyen jó az egyes embernek, annyi veszélyt is rejteget — vélekednek a tervezők. Van, amikor a jóindulat megvan, de a hozzáértéssel van baj. Vaján például szabad területre, egy kukoricás helyére, de mégis a központban építették fel a tejbegyűjtőt, de éppen a műemlék templom mögé, s az ide látogatók szemét nemigen fogja gyönyörködtetni a műemlékegyüttes mögött díszelgő te- jeskannahalom. Sajnos előfordul az is, hogy a személyi kapcsolatok révén építenek valahová, szanálnak, vagy éppen nem szanálnak a beíterü. létén egy-egy házat. Az ilyen „jó kapcsolat” az egész községnek árt néhány év múlva. Mint a polip karjai... Szabolcs-Szatmárban kevésbé alakultak ki jellegzetes településtípusok. Javarészt két fő formába sorolhatók a községek. Az egyik, a nyírségi típus, amikor a homokdombok vonulatát követik az utcák, egy központi magból, mint a polip kacskaringós karjai nyúlnak ki az utcák — ez bizony ma már erősen akadályozza a gyors forgalmat. Másutt a folyók voltak a meghatározók, úgynevezett ártér széli települések alakultak ki. Egy-két párhuzamos, hosszú utcából épült fel a falu vagy a folyóra merőlegesen — h* ott átkelőhely volt — vagy párhuzamosan, de mindenképpen az utak mellé. Itt ist ott is a tervezők gondja a mai és a jövő igényeinek megfelelő városias központ, ellátási hálózat kiépítése. — Ha megnyitunk egy utcát, az 2000-ben is ott lesz, így kell nézni — mondja Palotás Lajos. 7- Ezért a legfontosabb a település szerkezetének kialakítása, a megfelez lő átvezetés, a lakótelepekhez, vasúthoz való viszonjf. Az ellátási körzet tervezés* pedig — s ide nem csak a kereskedelmi ellátás tartozik, hanem többek között az iskolahálózat, az egészségügyi intézmények, művelődési, igazgatási központ kialakítása — a jövő igényeit is figyelembe veszi, hogy akkor is mindent egy helyen találjon meg az ott élő ember. Ennek megfelelően kell szabad területet hagyni egy esetleg 15—20 év múlva épülő iskolai tornateremnek, gyógyszertárnak, vagy bármi másnak. Lányi Botorul Kulcs a szögön. 50 ezer forint újságpapírban A január elsején életbe lépett családi pótlék rendszerének továbbfejlesztéséről szóló kormányrendelet leglényegesebb intézkedése, hogy gyermekenként havi 100 forinttal emelkedik a három-, vagy több gyermekes családok, továbbá az egy- és kétgyermekes, egyedülálló dolgozók, vak- házaspárok, valamint az egy, illetve két testi fogyatékos gyermeket eltartó családok-- nak járó családi pótlék ösz- szege. A családipótiék-eme- lés Szaboics-Szatmár megyében mintegy tizenötezer családot és ezenbelül negyvenötezer gyermeket érint. A felemelt összegeket első ízben a januárra járó — tehát a munkaviszonyban állók ■a februárban folyósított • — családi' pótlékok kifizetésekor kapják, így aSfl&OR a helyeken például, ahol minden hónap másodikén van a bérfizetés, ott február másodikén már a felemelt családi pótlékot fizetik. A nyugdíjasok valamivel előbb hozzájutnak a- felemelt összeghez. Tudniillik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság már postára adta a régi és felemelt családi pótlék közötti különbözeiét. Az eredeti családi pótlékot a nyugdíjasok a szó Vé.sos módon a nyugdíjjal egy ÜL kapják meg. Néhány nappal később pedig a kü lönbözete. kézbesíti a pbsta Az emelésről szóló rendelet egyébként a mezőgazda- sági termelőszövetkezeti tagokra és a mezőgazdasági szakszövetkezetek tagjaira is kiterjed. Azok számára, ahol üzemi kifizetőhely nincs, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság a szokásos módon, februárban már ugyancsak a felemelt összeget küldi ki postán. Életbe léptek a családi pótlék rendszerének továbbfejlesztésével , kapcsolatos egyéb jogszabályok is, amelyek a gyermekes A Szaboics-Szatmár megyei Közúti Építő Vállalat 250 millió forint értékű létesítményt -*» hidakat, átereszeket, pormentesített és bekötő utakat — épít az idén, a megye közlekedésének javítása, a termelőszövetkezetek, községék, tanyák szállítási gondjának megkönnyítése céljából. Többek i$Q3.ött utak épülnek a nyírségi tanyavilág központjaihoz mintegy 27 millió forintos költségből. Pormentesítik az alsóbbrendű, már korszerűtlenné váít, úgynevezett makadám ég zúzalékkő utak több község közötti szakaszát, és több Lves igényt elégítenek ki azzal, hogy 34 termelőszövetkezet illetve állami gazdaság állattenyésztési, raktári köz- oontjához, üzemegységéhez építenek összesen mintegy ötven kilométer bekötő utat. családok több kategóriájú nál kiterjesztették a jogo sultság körét. Az újonnan vagy az eddiginél nagyobb összegre jogosultak szinté az említet^ időpontokba kapják meg járandóságukat Szaboics-Szatmár megyébe; a családi pótlék emeléséne’ összege évente mintegy 54 millió foript növekedést jelent Ezekkel a létesítményekkel megoldódik a szállítás — korábban oly sok nehézséggel járó problémája — az időjárási tényezőktől való függet- lenítése. A gazdasági jellegű szállítások anyagmozgatások, különösen az őszi időszakokban lesznek lényegesen könnyebbek. A bekötő és tanyaközponthoz vezető utak szilárd, pormentesített felületén a nehéz jármüvek is zavartalanul teljesíthetik a megnövekedett szállítási feladatokat. A számítások szerint Szaboics-Szatmár megyében, főként az őszi és tavaszi időszakban. vagyis amikor megkezdődnek a mezőgazdasági munkák, és a betakarítás idején nem kevesebb, mint ötvenezer vagon terményt kell szállítaniuk a gazdaságoknak. (újlaki) Idegesen állított be az idős nő a rendőrségre. — Elloptak 50 ezer forintomat a lakásból — mondta, de a lopás időpontjára és körülményeire vonatkozóan nem sok mindent tudott. Mindösz- sze annyit, hogy amikor vasárnap este hazament a templomból, kereste a pénzt és nem találta. A rendőrség nagy apparátussal kezdett a nyomozáshoz és rövid idő eltelte után előállították a tetteseket. A pénzt Rézműves Istvánná 34 éves komádi lakos és Petrovics Olga 19 éves Nyíregyháza, Titel Utcai lakos lopták el. A bírósági tárgyalásra azonban öt vádlottat vittek, mert még hárman tudtak a lopásról és a pénzen is öten osztoztak. ’ Rézműves Istvánné és Pet- rovics Olga többször járt a Mező u. 39. szám alatti lakásban. Kéregettek és az idős házigazda többször adott nekik egy-két forintot és az összegyűjtött száraz kenyeret. Az ilyen kéregetések alkalmával megfigyelték, hogy* a lakásban nagyobb összegű pénz van és elhatározták, hogy ezt megszerzik. Azt is megfigyelték, hogy a kiszemelt áldozat szerdán és szombaton délelőtt a piacon árul és ilyenkor nincs senki otthon. így volt ez azon a szombati napon is, amikor a lopást elkövették. A két nő bement az udvarra .és mivel senki nem zavarta Őket, keresni kezdték a kulcsot. Nem tartdtt Sokáig a keresés, Petrovics Olga megtalálta a tornác faoszlopán egy szegre akasztva. Rézművesné őt küldte be a lakásba, hogy keresse a pénzt, addig ő szemmel tartja a terepet. Petrovics nem találta a pénzt a konyhában, aztán Rézművesné a szobaija küldte. Itt már gyorsabban végzett: a kombinált szekrény alsó részén egy poncelánedény- ben újságpapírba csomagolva ott volt az 50 ezer forint. A számolásra természetesen nem volt idő, mindent visz- szaraktak a helyére és csak a Közép utcán tudták meg, mennyit loptak. Petrovics 22 ezret adott Rézművesnének, de azt mondta, hogy később még ad háromezer forintot. Petrovics Olga az ablakuk előtti szőlőtőke tövében ásta el a 28 ezer forintot, de meglátta ezt G1 onczai József és szólt, hogy nem jó helyen van, mert ha a rendőrség kijön, felássák az egész udvart. Azt javasolta, hogy tegyék be- főtt.esüvegbe és vigyék el a Tukacs-kertbe. Az ötletért 500 forintot' kapott. Rézművesné nem ásta el a pénzt, hanem amikor a férje hazament, elújságolta, hogy honnan szerezték. De elmondta Vadászi Antalpak, Petro- vios Olga élettársáíiak is. Vadász amikor hazament és megtudta, hol ásták el a pénzig nem tetszett neki az ötlet és elmentek, hogy visszahozzák:. A pénzt azonban már nem találták meg. (Azóta sem derült ki, hogy ezt a pénzt ki lopta el.) Vadász méé meg is verte élettársát, amiért ilyen köny- nyelműen bánt a „nehezen” megszerzett pénzzel és elmentek Rézművesékhez, hogy elújságolják a pénz eltűnését. Egyúttal kértek nyolcezer forintot, hogy ők is részesüljenek kárpótlásul a lopott ösa- szegből. * * Másnap mind a négyen elmentek Glonczai Józsefhez, aki biztosította őket, hogy félrevezeti a rendőrséget, ha a környéken próbálnák keresni a pénzt. Ezért a szívességért Rézműveséktől ezer, Vadászoktól 300 forjntot kapott. Az ügy végére másodfokon a megyei bíróság tett pontot és Rézműves Istvánnét 4 év szabadságvesztésre büntette — fegyházbam kell eltölteni — és négy évre el ti Kotta a közügyek gyakorlásától. Petrovics Olgát két év és nyolc hónap börtönre büntette és három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Rézműves István 3^ éyes komádi segédmunkást, Vadász Antal 2Q éve? nyíregyházi segédmunkást és Qlonczgi József 5Í éves nyíregyházi nyugdíjast hat-hat hónap börtönre büntette Az ítélet jogerős. Balogh JézMft Utak a tanyához
