Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-30 / 25. szám

1972. Janulr S. ínrtTT MAGYA'ROP^T’Xr? 5 0Wa1 TovátÉ Isii iiorszerisüesii Szaboics-Szatmár élelmiszer gazdaságát Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyilatkozata a Kelet-Magyarországnak * MEGHATOTT A N olvas­tam az éléből ellesett tör­ténetet — gazán bájos. A fodrászlányba megelégelte a léha, sok ieresettel kecsegte­tő életet, í otthagyván eszten­dőkig tárult mesterséget, el­ment képesítés nélküli óvó­nőnek. Nit bánja ő a karriert, ha a grerekek közt lehet? Mert így bontakozik ki az em­ber, a mai ifjúság. Altijában könnyen hatódom meg. Múltkoriban például azon a történeten, amely ar­ról szólt: hogyan üldözik el a fiatal fodrászlányokat a pá­lyáról az idősebbek, akik nem hagynak nekik vendéget. így hát a fiatal fodrászlányok nagy része kénytelen- másutt szerencsét próbálni, otthagyni azt a pályát, amit tanult. Majdnem könnyekre fakad­tam, de akkor egy másik új­ságban egy másik kolléga má­sik története a kutyaharapást ,szőrével gyógyította: ő arról írt, hogy az idősebb fodrászok keresete csökken, mert a fia­talok elorozzák előlük a ven­dégeket, ők jobban értik a di­vatot, legjobban ma a fiatal fodrászoknak megy. Akik rá­adásul ma már érettségizet­tek, nem úgy, mint az átkos múltban, amikor összesen négy elemivel kezelték a sü­tővasat, ma a hajlakk és az atomkorban legalább érettsé­gi dukál. mar majdnem meg­győztek, amikor a rendőri rovatban azt olvastam: Dolly úgy került a züllés útjára, hogy érettségi után az isten­nek sem akart orvosnak ta­nulni, hanem inkább fodrász­nak ment, s úgyebár a léha élet... Erről eszembe jutott, hogy az egyetemi felvételik idején viszont azt írták a la­pok, miért akar mindenki or­vos lenni, amikor más pályán is kell az utánpótlás, például elképzelhető, hogy valakiből nem lesz kiváló agysebész, de remek női fodrász lesz belőle. Az egyetemi felvételik után aztán azt írták a lapok, hogy az elutasítottak egy része bol­dogan ment segédmunkásnak, s megtalálta helyét, s életében nem is akar más lenni. Sze­rencsére néhány nap múlva egy másik riport felvilágosí­tott: milyen felháborító, hogy a segédmunkások nagy része világéletében segédmunkás akar maradni, pedig lehetne belőlük főmérnök is, de nem akarnak tanulni. Egy újabb cikk azt taglalta, hogy a sütő szakmunkások inkább segéd­munkásnak mennek, mert ott többet lehet keresni. Egy még- újabb azt feszegette: miért nincs nálunk becsülete a be­tanított munkának? Betaní­tott munkás szívesen megy el segédmunkásnak, vagy szak­munkásnak. Továbbá pana­szokat olvastam, hogy a szol­gáltatásban senki nem akar dolgozni, mert kellemetlen a munkabeosztás, jobban szeret­Drága Jucikám! Egy kis szívességre kérlek. Dezső fiam nősülni akar, és Kovács János lányát kívánja elvenni. Tudbd, Kovács egy bérházban lakik veletek, márpedig, aki egy házban lakik, az megtud a másikról mindent. Nagyon kíváncsi va­gyok, vajon milyen az a csa­lád, ahova Dezsőkém benő- sül. Várom kimerítő levele­det. bocsáss meg zavaráso­mért. Számtalanszor csókol; Manci. Drága Mancikám! Megkaptam kedves levele-, det, együttérzek veled, de sajnos, Kovácsékat nem is­merem, még kevesbe a lányát, akit Dezső fiad feleségül akar venni. Tudod, mi visz- szahúzódva. ismeretség nél­kül élünk, de ízlésem is tilt­ja. hogy a házbeliek magán­életébe turkáljak. Bár any- nyit mégis megtudtam, hogy ez a Kovács kislány, az An- nuska nagyon rendesnek lát­nék a gyárban, s hogy a szol­gáltatásban jobban szeretnek, mint a gyárban, mert ott van borravaló. EL SEM TUDTAM MÉ- LYEDNI az újabb problé­mákban, mert folyton újab­bakkal ismerkedtem meg. Például azzal, hogy mekkora presztízse Van a fehér kö­penynek, s milyen kis presz­tízse van a fehér köpenynek, mert kicsi a fizetés. Hosszabb elmefuttatásban adták tudto- mul, hogy az érettségizett lá­nyok nem hajlandók óvodá­ban dolgozni, pedig ez c^pdá- latos foglalkozás. Egy másik, rövidebb közlemény figyel­meztetett a fenyegető veszély­re: az óvodákban egyre több a képesítés nélküli óvónő, csaknem minden érettségizett lány oda akar menni dolgoz­ni, márnedig az óvodában nem elég csak az érettségi. Erről eszembe jutott egv ré­gebbi cikkecske, amely felhá­borodottan tárgyalta: nagy a túljelentkezés az óvónőkép­zőbe. Aztán villámgyorsan átlapoztam visszamenőleg a lapokat, amelyek egvségesen követelték. hogy mindenki másutt dolgozzon, mint ahol most dolgozik, továbbá, hogy mindenki maradjon a fene­kén, ott, ahol ma ül. Mert a helyzet világos. Mindenki tanuljon, de nem tanulhat mindenki. Nem min­den a pénz, de sokat kell ke­resni. Az ember legyen elége­detlen, de elégedjen meg az­zal, ami neki jut. Minden szakmának megvannak a ma­ga szépségei, tehát meg kell mutatni, hogy tulajdonképpen minden szakma csúnya. Nem szabad illúziókat kelteni, de nem szabad az illúziókat le­rombolni sem. Általában: be­le kell -beszélni mindenbe. Végtére is az ember munka­erő, amellyel a társadalom rendelkezik. Illetőleg: az em­ber ember, nem munkaerő, neki kell önmagával rendel­keznie. A szülőkre hallgassa­nak a fiatalok, de szegüljenek szembe velük, mert a szülők a maguk kicsinyes szemüve­gén keresztül nézik a világot. Az érettségi semmi. Az érett­ségi minden. A fizikai mun­ka fontos. A fizikai "'munka beszűkít. Képesítés nélkül nem szabad semmit csinálni. Nem fontos a képesítés, éljen a hajlam és a tehetség, vala­mint a munkaerő-szükséglet. ZOKOGVA TETTEM le a lapokat. Nem a riportalanyo­kat sajnáltam — ők már biz­tos kiheverték a dolgot. Csi­nálják azt, amihez kedvük van, s ha nem, majd keres­nek maguknak más foglalko­zást. Az olvasót sajnáltam, de nagyon. Meghatottál! gon­doltam egykori tanáromra, aki annakidején azt tanácsolta: ne menjek közgazdásznak, men­jek inkább újságírónak. Tud­niillik a miénk az egyetlen pálya, amelyről a sajtó nem tanácsol el senkit. szik, aki mindent megtesz szülei, érdekében. A múltkor Kovácsék bejárónője beszél­te, hogy olyan aranyos az Annuska, hogy a szabóhoz minden fizetéskor személye­sen megy le, ha a papája ru­harészletét nem bírják hirte­len kifizetni. Ilyenkor min­dig ottmarad éjfélig, kiesz­közölni, szép tőle, nem? Tu­dod, nálunk vékonyak a fa­lak, node ne érts félre, nem hallgatóztam, csak a multkoi hajnalban kicsit becsípve jött haza az Annuska és az apja meg akarta fojtani. Amúgy igazán mondom, nagyon ren­des emberek, különben ne­kem fogalmam sincs, hogy ők milyenek. Persze, mostaná­ban csend van náluk. Ito- vácsné típusa íz odaadó fele­Dr. Dimény Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az elmúlt héten Nyíregyhá­zán eszmecserét' folytatott Szaboics-Szatmár párt- és tanácsi vezetőivel a me­gye élelmiszer-gazdaságá­nak időszerű kérdéseiről. A miniszter a tárgyalás után az alábbiakban foglalta össze véleményét a Kelet-Magyar - ország munkatársának. — 1971-ben — csakúgy mint országosan — a magye mezőgazdasági termelése is dinamikusan fejlődött és meghaladta az addigi legma­gasabb szintet. Egyet lehet érteni azzal, hogy ez az ered­mény a javuló műszaki, tech­nikai lehetőségekkel és a megye élelmiszer-gazdasá­gában dolgozók lelkes és jó munkájával függ össze. Elő­segítette ezt helyes agrár- politikánk. Bizonyítók ez ar­ra is, hogy gazdaságirányítá­si rendszerünk bevált és jól szolgálja gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását. A helyi és a központi akarat találkozása Megállapítható, hogy a problémák ellenére teljesül­tek a legfőbb célkitűzések — és a korábbinál, nagy óbb cél­szerűséggel. A vállalatok na­gyobb .önállósága mellett jól érvényesülnek a központi gazdaságpolitikai célok. El­sősorban ott teljesültek tö­rekvéseink, ahol a közgaz­dasági könyezet megfelelő, a műszaki színvonal megala­pozott. Különösen a kenyér­gabona, a sertés, a baromfi és tojástermelés nagyarányú fejlődése mulatja, hogy a gazdaságirányítás reformja további kibontakoztatása út­ján lehet járni. Az eredmé­nyesebb munka ott várható, ahol a helyi és a központi akarat még jobban találko­zik. Nagyon fontos tényező, hogy a megye fejlődésének fő irányai jól kapcsolódnak az országoshoz. Évek óta ki­alakult egy megfelelő ter­melési struktúra, amelynek most már á~ finomításán van a sor, azon, hogy a megye közgazdasági sajátosságait, lehetőségeit még jobban ve­gyék figyelembe. Pozitívan lehet értékelni a megye párt­os állami vezetése ez irányú törekvését. Ügy érzem, hogy a vezetés gazdaságpolitikai elképzelései a területen jól értékesíthetők és megvan­nak az érvényesítés feltéte­lei is. A Szatnosköz komplex fejlesztése Jóleső érzés volt arról be­szélni, hogy az /970-es árvíz sebei begyógyitásában na­gyon sok történt a társada­lom, a megye, a járás, a köz­ségek részéről. Most, másfél év után a lakosságnak újra tudnia kell: mi történik to­vább. ségnek. Néhány nap óta min­dennap egy ételhordóval tá­vozik otthonról, mert szere­tett férjének ebédet visz, ugyanis szegényt belekever­ték ártatlanul valami pénz­ügyi manőverbe és a börtönkosztot nem nagyon szereti, tudod, ritkán főz­nek odabent szilvás gombó­cot... De a lakásuk bútora is nagyon elegáns, tegnap lát­tam éppen a folyosón, remek darabok. Állami alkalmazot­tak felrakták egy stráfkocsi- ra és valahová elszállították. Biztosan renoválni... Van egy fiúk is, már 20 éves, a Tibor, róla pedig azt terjesztik a pletykás nyelvek, hogy Far­mosra jár ki egy libásasz- szonyhoz, az támogatja anya­gilag. iyóztuk: elismerést érdemel a Szamosköz nemrég elké­szült komplett fejlesztési ta­nulmányterve. Készeik va­gyunk arra, hogy két-három hónap múlva Fehérgyarma­ton egy helyszíni miniszteri értekezlet keretében tárgyal­juk meg e terv közgazdasági koncepcióját, az abban je­lentkező állami feladatok végrehajtását, Szamosköz egész meliorizációs kérdését. Ennek nyomán közösen ké­szítenénk el a terület fej­lesztési tervét. Néhány más kérdésről is szóltam. Arról például, hogy helyesnek tartjuk a búza, a kukorica arányának növeke­dését, néhány más gabona­féle rovására. Ezt a múlt évi eredmények is . igazolják. Ugyanakkor nagy gond, hogy a megyében a kézi munkaigényes növények ter­mesztésének csökkenésével számolnak a középtávú ter­vekben. Reméljük, hogy most, a szabályozók módosítása után ezek másképpen való­sulnak- meg. Úgy véljük azonban, hogy ezért még so­kat kell tenni a megyében. Többet kell agitálni azért, hogy a dohány, a burgonya, a cukorrépa és a zöldség terü­lete ne csökkenjen. Nagy feladatunk, hogy 1975-ig nö­veljük e növénye!-: termesz­tését — ahogy azt a központi tervek is célozzák. Ezekért többet kell tenni a szerződést kötő, feldolgozó vállalatok­nak is. Érezzék azért a fele­lősséget, hogy e téren is ér­vényesüljön a központi aka­rat. Szó esett a tárgyaláson ar­ról: örvendetes, hogy Sza- bolcs-Szatmárban szépen alakult a sertésállomány. Külön örömünk, hogy szilárd süldő- és malacalapok van­nak. Kérjük a megye párt- és állami vezetését, hogy ál­landóan tartsák napirenden a sertéshelyzet alakulását. Mi segítünk a takarmányailap megteremtésében, de sokat kell ezért tenni helyben a ga- bonafalvásárló vállalatnak is. Nagy népgazdasági érdek a sertéshústermelés idei ter­vének megvalósítása. A fen­tiekkel lehet biztosítani, hogy tavasszal is minden rendben legyen. A szarvasmarha-tenyész­tés területén a megyében is jelentkeznek az országos gon­dok. Az országos átlagnál jobb a kép a háztájiban, ahol tavaly mérséklődött a szarvasmarha- és a tehénál­lomány csökkenése. 1972-ben arra kényszerültünk, hogy adminisztratív intézkedések­kel védjük a tehénállományt. Kérjük, hogy értsenek meg minket és támogassanak eb­ben. Naprakészen tartsák nyilván ezt a fontos terme­léspolitikai intézkedést, hogy 1973-ban már gyorsan fej­lődjünk e területen is. Nem titok: kormányszintű intéz­kedések készülnek, hogy a szarvasmarha-tenyésztést jö­vedelmezőség szempontjából az átlagosnál jobb helyzetbe hozzuk. Még egyszer légy elnéző, drága Mancikám, amiért fo­galmam sincs, milyen csaláo Kovácsék. De örülök is en­nek, hiszen nekem direkt fájna leírnom, ha valami rosszat megtudnék erről a nagyon rendes családról. No­de ismersz az iskolából is. tudod, hogy ott is én voltam a legfinomabb lélek. Ezer­szer csókollak: Juci. Utóirat: Jaj, képzeld Man­cikám, most jött éppen a fodrásznőm, megkérdeztem tőle, nem ismeri-e véletlenül Kovácsékat, különösen pz Anna lányukat, és azt mond­ta, hogy oda is bejár daue- rolni és azt nagyon tudja, hogy milyen rendes az An­nuska, mert amellett, hogy olyan fiatal. 27 éves. ez a de­rék lány Minden hónapban leutazik Kalocsára, hogy lát­hassa a gyermekeit... Hát nem aranyos tőle? Dénes Géza Pozitív a szakosított ser­tés- és szarvasmarha,telepek- létesítésében kifejtett me­gyei erőfeszítés. Ismertek előttünk az ezzel kapcsolatos problémák — a többletkölt­ségek, a konstrukciós hibák. Ma -már több új és jó mo­dellünk van. Állami támo­gatást idén már csak olyan­hoz adunk, amelyet megfe­lelőnek tartunk. 1971-be.n teháfc jelentős mű­szaki, technikai fejlődés ment végbe a megye élelmi­szer-gazdaságában, bár nem ellentmondásoktól mentesen. További elöregedés van a traktor- és gépparkban, a pénzügyi anyagi alapok szű­kösek a megfelelő ütemű gé­pesítéshez. A beruházások­ban még mindig magas az építési arány. A fejlesztési alapokat nagyobb mérték­ben kell a gépek korszerűsí­tésére fordítani. Ha 1972-ben sikerül a szintet tartani, jö­vőre nagyobb alapok szaba­dulnak fel gépesítésre és ezzel élni is kell. Miniszté­riumunk megvizsgálja: tu­dunk-e fejlesztési hozzájá­rulást adni a megye gazda­ságainak technológiai rend­szerek, vagy komplex gép­rendszerek létesítéséhez. A megyében tavaly növe­kedett a műtrágya felhasz­nálásának mértéke, bár jó­val lassabban, mint országo­san. Ez összefügg azzal, hogy a tsz-ek olyan dolgokkal is takarékoskodtak. ami már nem lehet érdekük. Ezért a jövőben jobban figyelemmel kell kísérnünk a folyamatos üzemvitellel kapcsolatos költ­ségeket is. Jó befektetés a szakértelem Az elmondottak ellenéire is korszerűsödött a megyei üzemek gazdálkodása. Idő­ben felismerték például azt a fontos tényt, hogy a szak­értelem nagyon jó befekte­tés. Az, hogy Szabolcs-Szat- márban már ilyen nagy számban vannak mezőgaz­dasági szakemberek, a párt és tanácsi vezetés jó előreha­ladásának is köszönhető. Je­lentős kapcsolatot építettek ki az egyetemekkel, kutató- intézetekkel. A jövő fejlő­désének is nagyon fontos fel­tétele, hogy szívesen jöjjenek ide a szakemberek. Elmond­ták, hogy a számviteli szak­emberképzés nagy problé­ma a megyében. Üzemgazda­sági szemléletű szakembe­rek valóban kellenek. Tár­gyalnunk kell ez igény kielé­gítéséről is, s megtaláljuk a megfelelő megoldást. örülünk annak, ' hogy be­ruházási szomj van a megyé­ben. De ebből feszültségek is keletkeznek. Meg kell gyor­sítani az építkezéseket, az­tán fokozottan kell gépesí­teni. Lehel okszerűbben és célszerűbben bánni a mil- liárdokkal. Arra kérem a megye párt-, állami és gaz­dasági szerveit, hagy a meg­lévő tárgyi és személyi fel­tételeket az eddiginél job­ban hasznosítsák. Használ­juk ki például a tehénférő­helyeket, az öntözési kapaci­tást, hiszen ezeknek nagy szűkében vagyunk. Nagyon sok itt a tartalék. A vállala­tok és tsz-ek vezetői ne csak az országos dolgokkal fog­lalkozzanak, hanem jóval alaposabban például a válla­lati mikroökonomiai kérdé­sekkel. A munkaszervezés­díjazás sok helyen elavult. Nagy lehetőségeket látok a vertikális gazdálkodás ki­alakításánál. a közös és a háztáji jobb kapcsolatánál, a társulásoknál, a gyümöl­csösök rekonstrukciójánál is. Ezzel kapcsolatban állapod­tunk meg: április végéig át­tekintjük Szabolcs almater­mesztése helyzetét és meg­vizsgáljuk, milyen támoga­tást adhatunk a rekonstruk­ció végrehajtásához. Néhány szót az élelmiszer- iparról. Soha annyi sertést nem vásároltak fel Magyar- Országon, ezen bel ül Sza­bolcsiban, mint 1971-ben. Tá­mogatni kell a megyében • húsipart, hogy két műszakos termelésre térhessenek át. Erőteljesen fejleszteni kell a húsfeldolgozást más terüle­ten is. Elmondhatom, hogy a mátészalkai húsfeldolgozó üzem építésének pályázata minden bizonnyal pozitív elbírálást kap. Ilyen törek­véseket másutt is szívesen támogatunk, mert ez nem­csak helyi, de népgazdasági érdek is. Célunk újabb baromfifel­dolgozó üzemek létesítése is. Messzemenően támogatjuk például a kisvárdai ezerva- gonos üzem létrehozását. Ha­marosan elkészül a terve és szeretnénk, ha a jövő évben megkezdődne az építkezés. Ugyancsak támogatjuk a kát szabolcsi ötszázvagonos hű­tőtároló létesítését. Szükség van a takarmánykeverő üzemek kapacitásának bő­vítésére, korszerűsít isire. Meg akarjuk teremteni az anyagi ösztönzőket ahhoz, hogy a tsz-ek és állami gaz­daságok érdekeltebbek «le­gyenek saját üzemük létre­hozásában. A megyed törekvések kö­zül áLtalában erőteljesebben támogatjuk a termelőüze­mek élelmiszer-feldolgozó te­vékenységet, amely az utób­bi időben kicsit lelassult. A megyei vezetőkkel tár­gyaltunk arról is, hogy je­lentős szakosítási és kutatási bázis alakult ki Szabolcs­ban. ügy vélem, koordinál- tabban és céltudatosabban kell ezeket felhasználni a megye élelmiszer-gazdasá­ga fejlesztésében. A mező­gazdasági főiskola, a kutató­intézetek váljanak jobban al­kalmassá például a burgo­nya-, a gyümölcstermesztés­nek egy célprogram kereté­ben való önálló kutatására. Legyenek az eddiginél job­ban felelősek, érdekel tel: a homoki termelés kutatásá­ban, kapjanak az itteni ku­tatások tisztább profilt. Fon­tosnak tartjuk, hogy a kuta­tóintézetek jobban vegyenek részt a főiskola oktatómun­kájában. Egy laza szerveze­tű koordináció keretében a három intézmény bedolgoz­hatna a megye gyümölcs-, dohány-, napraforgó-, stb. programja meggyorsításá­ba. Ismertessük a tennivalókat Elismerésemet fejeztem ki a megyének a sütőipart fejlesztő munkájáért, azért a hozzájárulásért, amellyel itt jól megértették a több- szeklorúság jelentőségét a lakosság ellátásában. Intéz­kedünk az nyíregyházi ma­lom ügyében is. Folytatódik az építés és biztosítottnak látszik a jövő év első fél évé­ben való befejezés. Gondos­kodunk arról is, hogy 1973- ban indulhasson a megyei élelmiszer minőségvizs­gáló állomás építése. Megállapod tünk abban, hogy még a nyáron illetékes fórumon felvetjük a szabol­csi szakszövetkezetek prob­lémáját is, amely itt már nemcsak termeléspolitikai, hanem emberi gond is. Végezetül arra kérem a megye dolgozóit, illetékes vezetőit: használják fel az eredmények és gondok meg- tanácskozására a zárszám­adó közgyűléseket. a tsz- kongresszusra való készülő­dés formáit, az egyéb lehető­ségeket,- hogy megalapozot­tan kezdjünk hozzá az idei’ gazdasági évhez. Bízunk a megye szorgalmas népében. Minisztériumunk, úgy ahogy tavaly, az idén is kész mesz- szemenő támogatást nyújta­ni Szaboics-Szatmár prob­lémáinak1 megoldásához, gyorsabb fejlődéséhez — fe­jezte be nyilatkozatát dr. Dimény Imre mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter. Kopka János Pintér István A megbeszélésen hangsú­Fogalmam sincs Eltanácsolás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents