Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-29 / 24. szám

Polgári védelem Mellék'etünk a Polgári védelem megyei parancsnokságának tájékoztatója Sokrétű előkészítés után kezdődik az új rendszerű kiképzés A legnagyobb járásban Beszélgetés Csonka Zoltánnal, a nyíregyházi járási hivatal elnökhelyettesével 1970-ben befejeződött a lakosság polgári védelmi tá­jékoztató oktatása. Az új ki­képzési időszak előkészítése, szervezése idején a kiképzési munkák néhány szakegység kivételével szüneteltek. Természetesen az 1970—71- es év sem haszontalanul telt el a kiképzést illetően. Sok­rétű előkészítő, -felmérő, ter­vező munka folyt az elkö­vetkezendő 4 év ez irányú feladatainak sikeres megva­lósításához. Elmondhatjuk, hogy a fel­tételek megvannak és 1972- ben megindulhat a konkrét kiképzési munka. Milyen kategóriákban és milyen el­vek alapján kezdtek hozzá az egész megyét átfogó ki­képzési feladatokhoz? Kik vesznek részt ? Sajátos programok Az önvédelmi szervezetek kiképzése során az üzem dolgozóinak és anyagi ja­vainak védelmével, továbbá a folyamatos termelés bizto­sításával kapcsolatos meg­előző jellegű feladatok, majd az üzem területén az elsőd­leges mentés és az ideigle­nes helyreállítás megkezdése feladatának ismeretéből te­vődik össze. A feladat bo­nyolultságát az jelenti, hogy minden -üzemre érvényes ki­képzési anyagot összeállíta­ni nem lehet. Ezért nagy szerepe lesz az üzemek ön- tevékenységének. a termelés és a területi adottságokból levont polgári védelmi kö­vetkeztetéseknek. Fontos elv ezen kategóriánál is, hogy csak azt oktassák, amire a védelem érdekében az adott üzemben szükség van. A kiképzéseket egyébként üzemenként a felügyeleti szerv irányelvei alapján az üzemi vezetés — ahol van. ott a polgári védelmi törzs irányításával saját hatáskör­ben kell megszervezni. Kö­vetelmény. hogy 1972-ben be kell fejezni az előadók fel­készítését. Ehhez a munká­hoz a városi, járási törzsek részéről is segítséget nyújt a megyei parancsnokság, mindenekelőtt a kiképzési program összeállításában, tan­segédletek biztosításában és az előadók speciális felké­szítésében. Az üzemi dolgozók diffe­renciált kiképzése alatt va­lamennyi termelő- és nem termelő üzem, hivatal, intéz­mény, vállalat, szövetkezet, (stb. dolgozóinak kötelező pol­gári védelmi felkészítését ért­jük. Ennek keretében oktat­ni kell: a munkakörrel kapcsolatos védelmi rendsza­bályokat, a kitelepítéssel és befogadással kapcsolatos alapvető teendőket, magatar­tási szabályokat, az adott szerv rendeltetésszerű tevé­kenysége mielőbbi ismerettel összefüggő elveket, a véde­kezés alapvető módjait és többek között a munkahelyi sajátosságokból adódó polgá­ri védelmi feladatokat. Kérdések és feleletek a vegyi és bakteriológiai (bio­lógiai) fegyverek és azok lehetséges felhasználásá­nak hatására vonatkozóan. (Részletek az ENSZ Tájé­koztatási Irodájának „A ve­gyi és bakteriológiai (bioló­giai) fegyverek veszélyei” című kiadványából.) Melyek a vegyi ék bakte­riológiai (biológiai) fegyve­rek alapvető jellemzői? Vegyi fegyverek olyan gáz, folyékony vagy szilárd hal­mazállapotban lévő vegyi anyagok, amelyeket embe­rekre, állatokra vagy növé­nyekre gyakorolt közvetlen mérgező hatásuk miatt al­kalmaznak. Bakteriológia) (biológiai) fegyverek olyan élő organizmusok — bármi­lyenek is tulajdonságaik — vagy olyan ezekből kite­nyésztett mérgező anyagok, melyek célja, hogy emberek, állatok vagy növények be­tegségét vagy pusztulását okozzák. Hatásuk attól a ké­pességüktől függ, hogy a megtámadott emberben, ál­latban vagy növényben sza­porodni képesek. Az utolsó ötven évben a vegyi és bak­teriológiai (biológiai) fegy­verek fajtáinak száma és hatásfoka állandóan növeke­dett. Ennek megfelelően nö­vekedett a célterületre való eljuttatás módjainak teljesl­tőiképessége is. A vegyi fegy­verek által okozott különle­ges veszély abban rejlik, hogy napjainkban új, sokkal mérgezőbb hatású vegyüle- tek ismeretesek mint Ötven évvel ezelőtt. Tekintve, hogy a bakteriológiai (biológiai) hatóanyagok a természetben adva vannak, fegyverként való felhasználásuk fokozott hatása inkább egy szelekciós folyamatnak, mint teljesen új hatóanyagok létrehozata­lának a következménye. A szelekció azáltal vált lehet­ségessé, hogy gyarapodtak ismereteink a mikrobák ge­netikájában és előrehaladás történt a kísérleti aerobíoló- giában, A vegyi és bakterio­lógiai (biológiai) fegyverek között egyaránt megkülön­böztetünk halált okozó ható­anyagokat. ezeknek célja az elpusztítás, a cselekvésgátló hatóanyagoké pedig az, hogy a megtámadottat cselekvésre képtelenné tegyék. Milyen védelmi lehetősé­gek állnak rendelkezésre ve­gyi és bakteriológiai (bioló­giai) fegyverek ellen és mi­lyen a hatásfokuk? Vegyi és bakteriológiai (biológiai) fegyverekkel in­tézett támadás ellen létreho­zott átfogó védelmi rend­szernek magában kell fog­lalnia az előrejelzést és -riasztást, a hatóanyagok gyors megállapítását, a lég­zőszervek és a bőrfelület vé­delmét, a fertőtlenítést, az orvosi profilaxist és keze­lést. Ezek az óvó rendsza­bályok mind nagyobb költ­ségek és összetettek. De még ilyen program betervezése és kivitelezése sem jelentene garanciát a maradéktalan védelemre, mert bármibe kerüljön is, egy védelmi be­rendezés sem nyújthat tel­jes védelmet. Bármilyen erőfeszítéseket is tennének emberi életek megmentésé­re, a növényi kultúrák, a termés, állatállomány, ta­karmány, élelmiszerek meg­védésére, óvintézkedése nem lehetséges. Például jelenleg semmiféle eszköz nem áll rendelkezésre arra, hogy a növényirtó szerekkel megtá­madott növényeket meg lehessen menteni. Mit tehetünk a biztonság megvalósítására? Minden háborús fegyver emberéletet pusztít, de a vegyi és bakteriológiai (bio­lógiai) fegyverek különleges kategóriába tartoznak, mert ezek csak élő anyagra hat­nak. Már a gondolat is, hogy bakteriológiai (biológiai) fegyvereket előre megfontolt szándékkal betegségek el­terjesztésére használjanak, a borzalom érzését kelti. Az a tény pedig, hogy bizonyos „Ez már nem is járás, ha­nem egy kisebb megye.” Nem minden alap nélkül mondják ezt a nyíregyházi járásra a legutóbbi területi átszervezés óta. Hiszen 287 789 katasztrális hold te­rülete nagyobb, mint maga Komárom megye és Sza- bolcs-Szatmárnak is majd­nem 28 százalékát foglalja •el. Nagyjából ugyanilyen arányban „részesül” a me­gyei lakosság lélekszámából is. A közel 158 ezer lakos az ország népességének 1,57 szá­zalékát teszi ki. Ezekről a „leg”-ekről beszélgettünk Csonka Zoltánnal, a járási hivatal elnökhelyettesével. — Ilyen nagy területű és lélekszámú járás nincs több az országban. Az utánunk következő budai, szegedi és debreceni járások alig köze­lítik meg. Ezért bátrabban és gyorsabban kell a terü­let- és településfejlesztési terveket végrehajtani és en­nek megfelelően a hatáskö­rök decentralizálásával to­vább erősíteni, hogy a közsé­gek képesek legyenek a megnövekedett feladatok megoldására — mondta az elnökhelyettes. A negyvenhat községben 36 tanács működik. Ebből jelepleg nagyközségi kilenc, szervezés alatt van még há­rom. A közös községi taná-, csők száma öt — A helyi tanácsok önál­lóságának növekedésével az amúgy is közvetlen ügyinté­zésre érett munkától a járás megszabadult. Azonban ez a csökkenés még nem arányos a területi növekedéssel járó többletmunkával. A problémák közül első­nek a foglalkoztatottságról szólt. Járásunkban a leg­utóbbi felmérés szerint a munkaképes korúak és a munkaképes koron túli aktív keresők száma mintegy 87 ezer. Ezzel szemben a kere­sők száma alig haladja meg a 68 ezret, de úgy, hogy kö­zöttük 13 és fél ezer az eljá­ró ingázó. Hogy a munkaké­pes korúakat, a még dolgozó munkaképes koron túliakat és az ingázókat a járás terü­vegyi és bakteMológlai (bio­lógiai) hatóanyagok hatása térben és időben szinte kor­látlan és hogy nagymértékű felhasználásuk káros és helyrehozhatatlan hatásokat hozna létre a természet egyensúlyában, még csak fokozza a veszélyeztetettség érzését és a feszültséget, amit az ebbe a kategóriába tarto­zó fegyverek puszta léte okoz. Éppen ezért ezek a fegyverek különleges helyet foglalnak el az állandó fegy­verkezési versenyben. A fegyverkezési verseny lendülete kétségtelenül csök­kenne, ha a vegyi és bakte­riológiai (biológiai) fegyverek előállítását hatásosan és fel­tétel nélkül tilalom alá helyeznék. Alkalmazásuk emberéletben óriási veszte­ségeket jelentene, ezért azt már több nemzetközi egyez­mény megtiltotta, így külö­nösen a genfi jegyzőkönyv (1925). legújabban pedig az Egyesült Nemzetek közgyű­lésének több határozata. Hatásos nemzetközi ellenőr­zés alatt végrehajtott általá­nos és teljes leszerelés, és ennek alapján a világbéke kilátásai az egész földön je­lentősen megjavulnának, ha a háborús célra szolgáló ve­gyi és bakteriológiai (bioló­giai) hatóanyagok előállítá­sát, gyártását és felhalmo­zását beszüntetnék és ezeket minden állam fegyvertárá­ban felszámolnák. leién foglalkoztathassuk, mintegy 32 ezer új munka­helyre lenne szükség. A ter­vezett új munkahelyeket, a meglévő üzemek bővítése során keletkező lehetősége­ket, valamint Nyíregyháza Szívóhatását is figyelembe véve azonban a tervidőszak­ban csak mintegy 5700 em­ber. elhelyezése válik lehető­vé. A tanács elnökhelyettese a szakmai feladatok mellett sokféle polgári védelmi teen­dőt is ellát. Ezekről a kö­vetkezőket tnondja: — Bár­mennyire sok a gondunk, na­gyok a terveink, mellettük eredményeink elvitathatat- lanok. S amink van, meg is kell tartani, adott esetben védeni, menteni. Erre béke­időben kell „ráérni”, mert háború, vagy elemi csapás esetén már késő. A polgári védelmi szervezet létfontos­ságú szerepét bizonyította az 1970-es árvíz idején nyújtott aktív munkája. Sokan —■ akik előtte talán felesleges tehernek tartották — ráéb­redtek arra, hogy a szerve­zetnek nemcsak a fennállása fontos, hanem a fejlesztése, korszerűsítése is szükséges. A járások összevonása tulaj­donképpen még meg sem történt, amikor a jelenlegi szervezeti felépítés már meg­kezdődött. így az átállás zök­kenőmentesen mehetett vég­be. — Mondhatnám úgy is, hogy a parancsot végrehaj­tottuk. Hiszen itt nincs he­lye alkudozásnak. Azt hi­szem, hogy a munkánk leg­lényegesebb részé abból állt, hogy a parancsnokokkal és a beosztottakkal egyaránt megérttettük: a polgári vé­delem hatékonysága az uta­sítások fegyelmezett végre­hajtásától függ. Az itt el­hangzott utasítás parancs, amelyet maradéktalanul vég­re kell hajtani. A szervezés so­rán egyébként a legnagyobb gondot az állat- és növény- védelmi szakszolgálati egy­ségek megalakítása, korsze­rűsítése jelentette. Végül- is biztosítani tudtuk mindenütt a megfelelő szakembereket. A gazdasági vezetők segítsé­gével pedig a célnak meg­felelő felszerelésekkel is el­láttuk őket. Ezek az egysé­gek már olyan felkészült­séggel rendelkeznek, hogy adott esetben más területre irányítva is hathatósan tud­nának tevékenykedni. Ezen­kívül a járás valamennyi üzemében, intézményében és szerveinél is jól szerve­zett önvédelmi alegységeket hoztunk létre. — A gazdasági vezetők so- kát segítenek ebben a mun­kában. Úgy érzem, minde­nütt megértették, hogy kell, szükséges. De nemcsak a gazdasági, hanem a tanácsi vezetők által végzett polgári védelmi munka is sokrétű, nagy körültekintést igé­nyel. Elég, ha csak egy pél­dát említek: ha a tanács el­nöke közügyekben eljár, ak­kor választott vezető, de ha polgári védelmi teendőket végez, akkor parancsnok. Utasítást kap és utasítást ad, s azt mint parancsot végre kell hajtani. Ezt a helyzetet igyekeztünk megértetni az elbeszélgetések során a be­osztottakkal is. Hogy ez si­került, talán az is bizonyít­ja, hogy a' beszélgetések után kiadott határozatok ellen az egész járásban csu­pán egy, lényegében indo­kolt fellebbezést nyújtottak be. Úgy érezzük, eredmé­nyesen felkészüljünk — mondta befejezésül Csonka Zoltán. A polgári védelmi kikép­zés szempontjából az alábbi csoportokat különböztetik meg: szakszolgálatok, szak- szolgálati alakulatok kikép­zése. önvédelmi szervezetek kiképzése. üzemi dolgozók differenciált kiképzése, a ki­telepítésben és befogadásban érintett lakosság kiképzése. A szakszolgálatok, szak- szolgálati alakulatok kikép­zése a szakágnak megfelelő szakmai ismeretek és a minden beosztott részére meghatározott általános pol­gári védelmi ismeretek elsa­játításából áll. A kiképzés befejeztével — legkésőbb azonban 1975-ig — minden egység, alegység „vizsgát” tesz. Ezzel részükre a kikép­zés befejeződött, a következő évek során csak a kötelező­en előírt gyakorlatokon kell részt venni. (Vagyis ebben a kategóriában sem lesz vég nélküli kiképzési rendszer.) A kiképzéseket mindenütt az illetékes szakszolgálat pa­rancsnokságok (megyei, vá­rosi. járási, üzemi) irányít­ják. Fontos elv, hogy minden parancsnok képezze ki saját beosztottjait, ezzel egyidőben ismerje meg képességeiket. A tervek szerint a követke­ző év feladata a parancsno­ki (egység. alegység) állo­mány kiképzése, majd a kö­vetkező évek nagyobb fel­adata, a beosztottak kiképzé­se. A kiképzést mindenütt a munkahelyen kell meg­szervezni. mégpedig munka­időn kívül. A vonatkozó ren­delkezések szerint a dolgozók polgári védelmi felkészítése a munkahelyi szakmai kép­zéssel, szakoktatással, vagy más irányú üzemi oktatással együtt is szervezhető. Itt is nagy szerepe lesz az üzemi, hivatali vezetésnek annak elbírálásában, hogy a kiképzési program mit tar­talmazzon. Területenként, szakmánként változó, diffe­renciált kiképzésről lévén szó, nyilván mást kell oktat­ni az államigazgatás, mint az élelmiszeripar dolgozóinak. De még az egyes iparágakon belül is lényeges eltérések lehetnek. Például az élelmi­szeriparon belül mást kell is­merni a tejipar dolgozóinak és megint mást a cukoripar, vagy a malomipar dolgozói­nak. Az üzem jellegéből adó­dó pv-kiképzés témakörének eldöntéséhez az illetékes szaktárca, illetve a felügye­letet gyakorló országos, me­gyei szerv minden bizonnyal hathatós segítséget fog nyúj­tani. Természetesen az általános jellegű polgári védelmi is­meretek, mint például a tö­megpusztító fegyverek hatá­sai, védőeszközök ismerete, védelmi építmények, légi-, radiológiai, biológiai és vegyi riasztás eszközei, módjai, össz- és kölcsönös segély- nyújtás minden területen azonosan jelentkezik. Ezek oktatása tehát nem jelent különösebb nehézséget. Kiképzés a lakóhelyen A kitelepítésben és befo­gadásban érintett lakosság kiképzése az egyéni és kol­lektív védekezés módjainak, eszközeinek, a kitelepítésnek és a befogadásnak a lakóhe­lyen történő végrehajtása, és a magatartási szabályok is­mertetéséből áll. A lakóhelyi kiképzést az il­letékes tanácsi pőlgári védel­mi szervek végzik, a külön­böző társadalmi szervek se­gítségével. A korábbi tájé­koztató oktatással szemben alapvető változás, hogy e ka­tegóriában is kötelező jellegű a kiképzésben való részvétel. 1972-ben gondoskodni kell a kiképzési csoportok összeállí­tásáról és a tömeges oktatás egyéb feltételeiről. A kiképzésekkel kapcso­latban jó tudni a következő­ket: 1. Minden állampolgár csak egyfajta kiképzésben köteles részt venni (vagy üzem, vagy lakóhely szerint). 2. A kiképzésben való rész­vételről az adott szerv (taná­csi, üzemi, hivatali) vezetője határozattal dönt, amelyről az állampolgárt értesítik. A kiképzésben való részvételre kötelező határozat ellen — a közléstől számított 15 napon belül — fellebbezésnek van helye. A fellebbezés felől az első fokon eljárt polgári szerv felett közvetlen felügyeletet gyakorló polgári szerv dönt. 3. A fellebbezés az alábbi esetekben lehet jogos: ha más területen 1972-ben vagy azt követően már kiképzésben részesült, terhes anya a’ ter­hesség negyedik hónapjától kezdve, a szoptató anya a Szoptatás 6. hónapjának végé­ig; aki 6 éven aluli, vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét maga gondozza; akinek munkaképessége legalább kétharmad részben csökkent, továbbtanulás ese­tén a tanulmány ideje alatt; egyéb indokolt esetben* (sza­badság, betegség, kiküldetés, külföldi utazás, stb.), ha a szerv vezetője a kiképzésben való részvétel alól halasztást adott. 4. Az előbbi kizáró okok fi­gyelembevételével polgári védelmi kiképzésben kell ré­szesíteni: a férfiakat 14. élet­évük betöltésétől 65. évük be­töltéséig, a nőket 14. élet­évük betöltésétől 65. évük betöltéséig. 5. A kiképzésben való részvétel minden kategóriá­ban kötelező jellegű. Annak megtagadása a vonatkozó jogszabályok alapján sza­bálysértésnek minősül. * Közös erővel A megye dolgozói sikeresein tevékenykednek a IV. ötéves terv teljesítéséért. Ennek a tervnek polgári védelmi fel­adatai is vannak. Alapjukat az ismertetett kiképzési prog­ram jelenti. A magyei pa­rancsnokság ezért számít a dolgozók megértésére, üzemi, hivatali és más polgári szer­vek vezetőinek támogatására, hatékony közreműködésére. Szeretnék elérni, hogy e nagyszabású kiképzési prog­ram ugyanolyan eredményes­séggel valósuljon meg me­gyénkben, mint a korábbi években már több nagy pol­gári védelmi feladat. A vegyi- és biológiai fegyverek hatásairól

Next

/
Thumbnails
Contents