Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-29 / 24. szám
tWS. Jantilr 5$ lfm et •MAGrAmnsTAG 8. ama Felelősség a gyermekért Évről évre szaporodik országosan és megyénkben is az állami gondozásba kerülő kiskorú gyermekek száma. A különböző gyermekvédelmi, nevelési testületek, intézmények, társadalmi szervek erőfeszítései ellenére a nem megfelelő családi környezetben élő gyermekek száma nemhogy csökkenne, hanem tovább emelkedik. Szabolcs-Szatmár megyében 1968-ban 363, 1969-ben 428, 1970-ben 389 kiskorú gyermek, állami gondozását kellett elrendelni. A megye különböző tájait nézve általában a legnagyobb járás — a nyíregyházi vezet — de elég sok gyermek kerül a gyermekotthonokba a nyírbátori, a kisvárdai és a vá- sárosnaményi járások községeiből is. A megyeszékhelyen sem csekély az állami gondozásra szoruló fiatalok száma. A miértek, az okok talán többet mondanak számunkra a statisztikánál... Magasan vezetnek az erkölcsi, környezeti, magatartásbeli okok, a legtöbb gyermek ezért kerül a gyermek- otthonokba. Lényegesen kisebb az egészségi és az anyagi problémák miatt veszélyeztetetté vált kiskorú gyermekek aránya, akik közül sokan vissza is térhetnek a családi otthonokba, amikor a lakás és egészség- ügyi viszonyok jobbra fordulnak. Marad tehát az erkölcsi, környezeti veszély, mint a legmakacsabb, legállandóbb és legjobban károsító tényező. Iszákosság, a szülők rendezetlen családi viszonya, elégtelen nevelési feltételek, a szülők gáldatlan sága, felelőtlensége. Nem egy esetben a fiatal korban kötött és megalapozatlan házasságok... És így tovább. Hihetetlenül nagy erkölcsi és anyagi gondokat, felelősséget rak a társadalom, —az állami és társadalmi szervek — vállára a emberi felelőtlenség, amely állandóan „újratermeli” a gondoskodásra váró gyermekek elhelyezésével járó ezer és egy problé/ő kezdeményezés Irodalmi e»t a presszóbau Az SZMT Móricz Zsigmand Művelődési Háza és a Nyíregyházi Vendéglátóipari Vállalat dicséretes kezdeményezésére január 27-én irodalmi estet tartottak a Szabolcs Szálloda eszpresszójában. A műsoron a francia líra klasz- szikusai szerepeltek. Szokatlan környezetben — egy presszó „vendéglátós” hangulatában — találkozhatott a közönség többszáz éves versekkel. A kezdeményezést dicséret illeti; az irodalom és a művészetek megszerettetésének ez a formabontó módja nem idegien a mai fiataloktól. (Fiatalokról beszélünk, hiszen zömében huszonévesekkel volt tele a terem.) Tartalmas, átfogó ismertetés hangzott él a francia költészetről Villontól Baudlaire- ig. Bánszki Istvánnak, a tanárképző főiskola adjunktusának színvonalas bevezetője mellett a lényeg; a versek — különösen az amatőr együttes saját szerzeményű keretjátéka a téma adta lehetőségeknél jóval gyengébbre sikerült. Ha a rendező szerveknek máskor is tervük van amatőr együtteseket szerepeltetni, sokkal kritikusabban, több segítséggel kell felkészíteni őket, hiszen a közönség nagy része ugyanezeket a műveket már ismeri — kiváló előadóművészek tolmácsolásában. A továbbiakban — havonta egyszer — a rendező szervek írókkal, költőkkel, hivatásos előadóművészekkel való találkozásokat terveznek, szerzői, ' illet\'e előadói estek keretében. Ha ez megvalósul, s színvonalasabb, nivúsább előadásban kerül a közönség elé az irodalom egy-egy szakasza. akkor lesz igazán jogos az irodalmi presszó elnevezés. R.E. mát. Sokan nem veszik tudomásul, hogy a társadalom anyagi lehetőségei végesek, a nevelőotthonok, egészség- ügyi, gyógypedagógiai és egyéb intézetek fenntartása horribilis pénzeket von el más, ugyancsak fontos ágazatoktól. Nem is lehetséges minden rászoruló gyermeket állami otthonban elhelyezni, ez jelenleg a gyermekek negyven százalékát fogadja be, a többiek nevelőszülőknél kapnak helyet. Megyénkben hét nevelő- otthon van. A gyermekotthoni helyek száma 1968 óta százzal szaporodott. Bák- talórántházán egy 80 személyes általános iskolás korú nevelőotthont létesítettek, Nagydoboson a meglévő ifjúsági otthont húsz hellyel bővítették. A negyedik ötéves tervben tovább korszerűsítik a tiszadobi gyermek- várost, száz új hellyel is bővítik minisztériumi költségből. A megyei tanács saját erőből megépíti a berkeszi nevelőotthon 8 tantermes általános iskoláját, amely egyben negyven gyermek számára nyújt új elhelyezési lehetőséget, enyhít az otthon zsúfoltságán. 1972-ben megépül az ököritófülpösi nevelőott- iion új ebédlője és konyhája, Több, mint egymillió forintos költséggel. Mit enyhít ez a nehéz helyzeten? — kérdezhetnénk. Az igény valójában ettől sakkal több lenne, de ebben a megyében nemcsak gyerjnek- otthonokat kell építeni és bővíteni, hanem nagyon sok mindent. Ennek ellenére a megyében kiemelt feladatként szorgalmazzák a gyermekotthonok fejlesztését, az elhelyezési körülmények további javítását. A két évvel t ezelőtt hozott kormányhatározat sokat javított a gyermekek ellátásán, emelték az élelmezési normát, rendezték a ruházati költségeket, a zsebpénzellátást,. emelték a nevelőszülők számára fizetendő tartásdíjakát. Országos gondokról van hát szó, de a megye sajátos problémái is jócskán megtoldják a tennivalókat. Az egyik a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet szűkös, elégtelen elhelyezése, megoldása, amely kihat a gyermek- és ifjúságvédelmi munka eredményeire is. A gyermekvédő otthon jobb elhelyezésére négymillió forint támogatást irányoztak elő a IV. ötéves tervben, a megyei tanács ehhez félmillió forinttal járul még hozzá. Ebből az összegből azonban új intézetet nem tudnak építeni, s a jelenlegi bővítésére sincs lehetőség. Marad a még kínálkozó lehetőség, épületvásárlással megoldást keresni a több éves problémára. De más utak is vannak a gyermekek elhelyezését illetően. Három éve tovább szaporodott a nevelőszülők száma, akik állami gondozásba vett gyermekeket nevelnek, többségükben nagy szeretettel és odaadással. 1968 óta 182-vel több nevelőszülőnél vannak kint gyermekek, jelenleg 554 szülő nyújt családias otthont az állami gondozottaknak. Sokan nem a gyermekek után járó tartásdíj miatt vállalnak elsősorban gyermekeket, hanem emberségből. Nem egy esetben a saját gyermekek mellé is fogadnak „idegen” gyermeket, s ez nem okoz féltékenykedést, viszályt. Vannak gyermektelen házaspárok, magányos emberek is, akik magukhoz vesznek gyermekeket. Mások örökbe is fogadiák őket, megyénkben évenként változóan negyven-ötven gyereket. „Nagyobb figyelmet kell fordítani a nevelőszülőkre és a társadalmi pártfogókra — olvastuk a megyei tanács vb előterjesztésében. Kitüntetésükhöz és jutalmazásukhoz évente 20 ezer forintot kell biztosítani.” A- megyei feladatterv, amely a gyermekek érdekében teendő legfontosabb intézkedéseket tartalmazza, még más fontos lépéseket is foglal magában. Rendszeressé kívánják tenni a gyermekvédelmi napokat, heteket, megoldják a községi, nagyközségi, járási gyámügyi ügyintézők és gyermek- védelmi feladatat ellátók tervszerű továbbképzését. Tehát, amikor a gyermek bekerül az állami otthonokba, már nincs egyedül, a gondoskodás minden évben tökéletesedik. Mégis, azért kell sokat tenni, hogy minél kevesebb gyermek kényszerüljön felcserélni a családi otthonát, állami elhelyezéssel. Az otthon légkörét, melegét a legnagyobb gondoskodás sem tudja pótolni. P. G. Átadták a Nyíregyházi Tanárképz5 Főiskola előadói és könyvtárépületét Befejezték az építkezés harmadik szakaszát A napokban véglegesen átadták rendeltetéséinek a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola előadód és könyvtárépületét. Ez az egyetlen létesítmény 22—23 millió forintba került. Építészetileg különleges megoldású: 12 méter magas és 43 méter átmérőjű, nyolcszagletes épület, amelynek fala kb. fele-fele arányban átlátszó üvegbői és acélból készült. Ez a fák világítja meg a kör alakú folyosót, amelyből 7 előadói terem — 5 darab 100, 2 darab 150 személyes — nyílik. Teljesen kör alakú a könyvtár is. Az előadói termeket már a második félév kezdetétől igénybe veszik, s megkezdik a könyvtár berendezését. Ezzel befejeződött a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola építésének harmadik szakasza. A kivitelező, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat volt, amely a létesítményeket a tervezett határidőkre és kiváló minőségben készítette 'el. Megépült a három darab, egyenként 300—300 személyes kollégium, a konyha, a nagy ebédlőterem, az egészségügyi és szociális létesítmény, a műszaki és mezőgazdasági tanszék;, a 163 méter hosszú és 5 emeletes elméleti tanszék 300 személyes előadóteremmel együtt és a most átadott előadód és kdnyvtidl épület. Az eddig felhasznált beruházás költsége 200 midiié forint körül van. Az építőipari vállalat azonban nem vonult el, mert máris kezdetét vette az építkezés negyedik,'egyben utolsó szakasza, amelyben a sportlétesítmények készülnek. A vállalat hozzálátott a 30x40 méteres alapterületű sportcsarnok alapozásához. A sportlétesítményeken kívül még egy 300 személyes kollégium épül, mivel Nyíregyházán a tanítóképzés is a főiskolán történik, s az így megnövekedett igényeket nem tudják kielégíteni. (b. 1.» Árubemutató a Sóstón Az ÁFÉSZ Közös Vállalat Szabolcs-Szatmár megyei Központja Sóstón fogadta a megyei ÁFÉSZ-ek képviselőit, vezetőit, üzletkötőit, ahol a nyírségi ktsz- ek, üzemek gyártmányaiból áruválaszték-bővítési lehetősegeket nyújtó bemutatót és kiállítást rendeztek. Nagy volt az érdeklődés a bőrdíszműáruk iránt, a különböző konzervek, ételízesítők, különösképpen „sláger” a tubusos félerős, félédes, édes és csípős paprikakrém, amelyből a szovjet—magyar kishatármenti. árucsere-forgalomban is nagy mennyiség cserél gazdát. A kiállítást megtekintő AFÉSZ-vezetők már áruleválasztó jegyzőkönyveket is aláírtak, hogy a ’ bemutatott árukból boltjaikban, a megye, de az ország különböző pontjain is legyen. , A közös vállalat vezetői elhatározták, hogy a többnyire hiánycikkeket bemutató kiállítást szombaton és , vasárnap Nyíregyháza lakossága számára is megnyitja. Megyei pedagógus alkotókor Képzőművészeti kiállítás Ebben az évben kezdte meg munkáját Nyíregyházán a pedagógus-szakszervezet megyei bizottságának gondozásában a szabolcsi rajztanárok alkotó köre. A megye minden tájáról 35—40 rajztanár látogatja a 10 hetes, minden második hét keddjén a Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Szakközépiskola egyik tantermében sorra kerülő foglalkozásokat. Az érdeklődők, akiknek költségeit a szak- szervezet fedezi, mélyebben elemzik a rajztanítás módsze-’ reit, a tanmenetkészítés, a tananyag értelmezésének problémáit, m űvészetszem léleti elemzések, viták, előadások és természetesen képzőművészeti gyakorlatok kapnak helyet'az alkotókör programjában. Az alkotókor létrehozásával a szakszervezet megyei bizottsága életszerű fórumot kíván nyújtani a korszerű rajz. és képzőművészeti oktatás újabb eredményei iránt érdeklődő pedagógusoknak, hogy színvonalasabbá váljanak a rajzórák, erősödjék a szaktárgyi szemlélet és az alkotó. a tanulókat aktivizáló légkör az iskolákban. Ezenkívül ösztönzést jelent az alkotóközösségben való részvétel a művészi alkotó tevékenységre is. Egy másik művészeid jellegű esemény is szerepel a pedagógus-szakszervezet programjában : az idd. pedagógus- nap alkalmából ismét megrendezik a pedagógus művészek legjobb alkotásait reprezentáló kiállítást a fővárosban. Ennek jegyében február 27-től március 4-ig először rendezik meg Nyíregyházán, a megyei művelődési központ épületében az I. megyei pedagógus képzőművészeti kiállítást. A pályázók február 15- én és 16-án jelentkezhetnek munkáikkal; festményekkel, grafikákkal, kisméretű körplasztikákkal, fémdomboríbásokkal, domborművűkkel, kisplasztikákkal. Egy-egy szerző műfaji kötöttség nélkül három alkotással vehet részt a megyei kiállításon. A határidőre beérkező műveket az állami lektorátussal zsü- riztetik, egyben, kiválasztják azokat az alkotásokat, amelyek az országos kiállításon képviselik a szabolcsi pedagógusok legjobb munkáit. Előzőleg a Móricz Zsigmand Színház emeleti galériájában is kiállítják az országos tárlaton részt vevő alkotásokat. Elkészült Mátészalkán a kórház új, 65 ágyas pavilonja A mátészalkai kórház területén befejeződött az új, 4 emeletes, 65 beteg befogadására alkalmas pavilon építése és megkezdődött a műszaki átadás. A kórház bővítése során készült épület elkészítésére 12 millió forintot, a berendezésekre pedig 3 millió forintot költöttek. Az új pavilonban kap helyet 26—20 ággyal az orr-fül-gégészet és 25 ágy- gyal a bőrgyógyászat. A berendezés a lehető legkorszerűbb.’ Az orr-fül-gégészetén és a szemészeten például műtéteket is végeznek majd. Az új pavilon üzembe helyezésével lehetőség nyilát. arra, hogy a kórház legrégibb, korszerűsítésre már alkalmatlan épületét, a jelenlegi bőrgyógyászati pavilont lebontsák. Helyén — még a tervidőszakban — újabb bő vitésre kerül sor. Terv szerint itt épül majd fél az új röntgenosztály, amely a jelenlegi helyén szintén szűk, zsúfolt körülmények között dolgozik. Az új pavilon épületében a műszaki átadás még tart. A még fellelhető, esetleges hiánypótlások elvégzése után a kórház új egészségügyi létesítményében előreláthatóan a második negyedév elején kezdődik meg a gyógyító- munka. Vízgazdálkodási tanácskozás Nyíregyházán , Az MTESZ Szabolcs-Szatmár megyei szervezete és az Országos Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tanácskozást rendezett csütörtökön délután Nyíregyházán, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Székházában. A tanácskozáson részt vettek a kelet-magyarországi táj vízügyi szakemberei, a vízgazdálkodási társulatok vezetői, és az öntéstalajok alagcsövezési módszereiről, gépesítéséről, az elért sikerekről hallgatták meg dr., Szekrényesi Béla, a VITUKI főmunkatársának előadását. A kutató elmondta, hogy az országban csaknem egymillió hektáron válik szükségessé a felszínt mocsarak, megrekedt vizek eltávolítása, mert a termelő gazdaságok ezeket a területeket másképpen eredményesen kihasználni nem tudják. Jól bevált módszer az alagcsövezés, az úgynevezett drénezés, amelynek lényege az, hogy a talaj- felszín alatt egy méterre, vagy rétegtől függően, égetett agyagcsöveket helyeznek el. így a felszíni víz az aljtalajba juttatható. A drénezéssel megváltozik a talaj természete is. Művelésre alkalmassá válik, felszabadulnak a gátló tényezők, s így a termelékenység akár megduplázódhat. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet az alagcsövezés módszerét 1960- ban alkalmazta először a dunántúli őrségben, ahol tízezer hektár földet már ilyen módon tettek termékennyé. Az őrségi munkálatok sikere már mérhető. A Zalaegerszegi Állami Gazdaság tóállási tagjában — ahol ezelőtt 60— 70 százalékos vízkár volt — az alagcsövezés után közvetlen 48,5 mázsa hektáronkénti átlagtermést értek el búzából. Tavaly ezen a területen már 52 mázsa volt, a búza- termési átlag. A drénezés beruházása es munkálatai különösen érinti a beregi öblözethez tartozó termelőszövetkezeteket és ál- iami gazdaságokat. Ezen a tájegységen 350 négyzetkilométer területen alkalmatlan termelésre a talaj a felszíni vizek miatt. Mint ehogy az ország más tájain, itt is vannak már eredmények az alagcsövezés nyomán. Tákos, Csaroda és Beregdaróc térségében szovjet agyagcsőle- rakó gépekkel rendezték a talajvíz gazdálkodását, mintegy 40 hektáron. Ez a terület már bemutató jellegűnek is tekinthető, mert a beruházás haszna két-három ér alatt visszaadja a befektetett költségeket, többletterméssel és jobb terményminőség- gel. A felmérések szerint a beregi tájon mintegy 25 ezer hektár föld alagcsövezésére lenne szükség. Ehhez a termelőszövetkezeti vezetőle hozzájárulása és a gazdaságok anyagi áldozata is szükséges. A talajvíz-gazdálkodás — az alagcsövezési eljárás — megvalósításához az állam a befektetett költség 70 százalékát- vállalj^ magára, s így a mezőgazdasági termelőüzemnek csupán a 3* százalék költség fedezésére kell vállalkozni. Az idén az országban na* holland géppel kezdik meg a drénezést, s gépenként, naponta 1—3 hektáron változtatják meg a talajok tulajdonságát, termőképessé, gét. A beregi tájon új, nagyteljesítményű gép kipróbálására és új módszer alkalmazására is sor kerül. A csöveket — amelyek eddig égetett agyagból voltak — felváltja a műanyag cső, s a gödörásó kombinát gépegységet pedig egy flexebilis nagy teljesítményű berendezés, amely valósággal földbe „.fűzi” a műanyag csöveket. Ilyen módon a talajvíz-elvezetés meggyorsul, js hamarabb válik a föld megművel- hetővé. (újlaki) Uj szociális intézmények Bak talóráut házán Baktalóranthaza volt járási székhely „elhagyott” középületei hasznosításának módja csaknem teljesein megoldódott. A volt járási pártbizottság épületével bővítik a helyi tbc- kórházat. Az épület újabb 65 kórházi ágy elhelyezésére ad lehetőséget. A volt járásbiró- sági épület újabban bölcsődei célt szolgál. 1972 első felében nyitják meg— előreláthatólag — a lakosság részéről mér nagyon igényelt bölcsődét. Az épületért cseréhe, három értelmiségi dolgozó részére építtet a helyi nagyközségi tanács szolgálati lakast. A volt járási rendőrkapitányság épületében már 1971- ben gyermekotthont rendeztek be, a megyei tanács mű- ■«siódé® osztálya felügyeletével. S az ugyancsak felszabadult, volt községi tanács épületét gimnáziumi kollégiummá alakították át. A nagyközség fejlődésére vall, hogy rövidesen megnyitásra kerül az ifjúsági klub. Megoldotta a tanács a hazafias népfrantbizottság és a helyi MHSZ-csoport önálló elhelyezését. Közeledik az öregek otthona megnyitásának ideje is. Erre a volt községi pártbizottság épületét jelölték ki. Az új községi pártbizottságj házat múlti év novemberében vették használatba. A nagyközségi tanács fejlesztési alapját néhány ívre már lekötötte, a község víb- művesítése céljára. (aitf
