Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-26 / 21. szám

1972. Január 28. ffET ET MAGYAROftSZA« 8. filial Lesz-e menyei arborétum Nyíregyházán ? Elkészült a botanikus kert terve Start: 5000 uövénylajjal Most már minden csak a városi és megyei tanács nagyvonalúságán múlik. Ha egyértelműen meg tudnak egyezni abban, hogy a Nyír­egyházi Tanárképző Főiskola melletti 20 holdas akácos ne csak bérletben kerüljön az intézményhez, hanem tulaj­donává is legyen, akkor Nyír­egyházán lesz botanikus kert. (#vomla helyett csodákért Az akác — gyomfa. Jövő­je több mint biz''"”*alan. így érthető, hogy az . szét szí­vesen túladna rajta. Elóbb- utóbb úgyis a kiirtás lesz a sorsa Éppen ebből indult ki a főiskola biológiai intézete. Varázsolják a mai akácost olvan területté, amely szol­gálja az oktatást, és egyben — ahogy mondhatnék kissé régiesen — at. nagyközönség örömét. Páll Miklós, a tanárképző igazgatóhelyettese az ügy lel­kes patrónusa. Azaz több. Mert nála már nemcsak el­képzelésekkel és terveikkel, hanem konkrétumokkal is ta­lálkozunk. Először is egy le­velet mutat. írója dr. Hor­váth Imre. a szegedi fűvész- kert főigazgatója, a tudomá­nyok doktora. Közlésében csak ennyi áll: ha a főisko­la botanikus kertet létesít, a szegedi fűvészkert 5000 nö­vényfajt bocsát rendelkezé­sükre, díjmentesen, alapként. A start tehát biztosított. Per­sze emellett a főiskola is ren­delkezik növényekkel. Pillantás a jövőbe Képzelje el a kedves láto­gató, hogy a Sóstói úton el­érkezik a főiskola elé. Itt egy 20 holdas kultúrpark fogad­ja. Tulipánfa, Gin go Biloba. 20 féle fenyő csodálatos lát­ványa bűvöli el. És ami a fő’ be is sétálhat, a növénye­ken elhelyezett zománctáb­lákról pontosan meg is is­merheti az érdekes növénye­ket. Aztán egy további séta a mai gyomakácos helye felé. Pálmaház, üvegház, hollan­diágyak, ’ köztük 120 féle rózsa, 80 fajta krizantém gyönyörködteti a látogatót. Közben padok, a pihenés kis oázisai. A bemutatóházban akváriumok, terrénumok, miniállaíkert. A megyei fű­vészkert Szabolcs-Szatmár összes növényeinek eleven herbáriuma lehet. Itt alakíta­nák ki a másfél holdas tavat, amely a főiskola mellett fakadó meleg vizes kút- ból táplálkozna. Szépen élnének itt az összes vízinö­vények, az olyan ritkaságok, amelyek az országban csak errefelé találhatók. Hogy ezek illúziók csupán? Nem. Egy körút a főiskola klímaszobáiban, a növények között már mutatják: a ké­szülődés első stádiumán már túl is vannak. Termő banán, sokféle délszaki növény dísz­ük. És mindehhez az állan­dó gondozó és karbantartó munkaerő- 200 lelkes, hiva­tásszerető biológus áll ké­szenlétben. Szép, szép — de kinek? A főiskola fűvészkertte- remtő elhatározása újabb lé­pés afelé, hogy szorosabb le­gyen a kapcsolat a felsőokta­tási intézmény és a város kö­zött. Páll Miklós így foglalja össze ezt. — A kultúrpark és a fű­vészkert szolgálná elsősorban a hallgatók oktatását. Ugyanakkor nyitva állna minden Iskola előtt. Vasár­naponként megnyitnánk a város virágkedvelői előtt. De nemcsak ennyiről van szó. megszervezzük az állandó ta­nácsadást. Ingyen adnánk szemzőanyagot, dugványt a legszebb és legritkább nö­vényekből. Külön segítséget nyújtanánk a kiskertek mű­velőinek, a szobán övón y ek kedvelőinek. Nem zárt vilá­got akarunk. Olyan bemuta-, tót és területet, amely híven szolgálja a leertbará'.mozga­lom céljait. Egy kívánságunk van: legyen a virág mind több ember hobbyjává, nemer szórakoztatójává. Kapcsolat a nagyvilággal Látszik tehát: a nyíregy­házi fűvészkert, vagy ha úgy tetszik botanikus kert nem egy öncélú főiskolai létesít­ménynek készül. Szolgálja az oktatás, az ismeretterjesztés, a kertmozgalom és a gyö­nyörködtetés célját. És mindez állandóan bővülő ér- d ékességekkel. Mert létre­jötte után azonnal felveszik a fűvészkertek világszövet­ségébe, ami egyben azt is jelenti: ingyen cserélhet a világ bármelyik hasonló léte­sítményével. Egy-két évtized alatt így a főiskola mellett kicsiben bár. de megjelenne a világ flórája, és mini állat­kertjében minden olyan állat, amely megyénk erdeiben, mezőin él. Meggyőződésünk: a kezde­ményezést kár volna csak és kizárólag a főiskola teherbí­rására terhelni. Megyed léte­sítményről van szó. Olyan szép, érdekes és hasznos terü­letről, amely ablakot nyitna a nagyvilág szépségei felé, szolgálná a város és a megye érdekeit, és belevágna abba a programba is, amely kör­nyezetünk védelmét sürgeti. . A főiskolán is hisznek ' benne, mi sem kételkedhe­tünk: megyénk és városunk állami szervei, társadalmi szervezetei, fiatalok és. kert- kedvelő idősebbek megmoz­dulnak annak érdekében, hogy adminisztratív okok mi­att ne haljon meg ez a pá­ratlanul szép, rangot adó, örömet szerző kezdeménye­zés. Bürget Lajos FALUSI TÖRTÉNET A csalhatatlan Ilyenkor télen hosszúak az esték. Különösen falun. Rá­dió ugyan van már szinte minden háznál, sőt televízió is szép számmal található, ez azonban !nkább csak a fiatalokat köti le illetve szórakoztatja. Az idősebbek ma is összejön­nek esténként egyik, majd a másik háznál és mesélik egy­másnak a többnyire igaz kis anekdotákat, történeteket. Egy ilyen estén lestem el a következő kis történetet K.- ban. ahol az elmondója, D. Pis­ta bácsi szentül eszküszik rá, hogy a dolog valóban meg­történt és igaz volt. — Azt ugyebár minden va­lamire való falusi ember tud­ja — kezdi történetét Pista bácsi —, még az is, aki nem szokott vásárra járni. hogy egy hasas szarvasmarhának az értéke jóval több. mint például egy meddőé. Mert az előbbi ugyebár burját hoz, vagyis szaporulatot, aztán te­jet ad, szóval várható a ha­szon tőlük. Míg a meddő leg­feljebb igára jó. de hát arra meg jó a másik is. Ebből kö­vetkezik aztán. hogy ahány tehenet, vagy üszőt csak a vásárra visznek, az mind ha­sas. Legalábbis az eladó ál­lítása szerint. Hogv aztán ez ténvleg igaz-e, vagy sem. arról már a vevőnek kell va- lafnilven formában meggyő­ződnie. Vagyis, ez már tudo- mánv Ehh°z rutin, tapaszta­lak hozzáértés szükséges Nos hát ilyen hozzáértő em­ber volt az öreg K. Jóska bá esi is Büszke is volt erre a tudománvára Hangsúlyozta is útón-útfélen Ha p^dig ve­vő vagv eladó közel ^b0 ke­rült. ..beavatkozott” abban a pillanatban — Legyél csak nyugodtan öcsém — mondta egyik vagy másiknak, mert ő mindenkit tegez —, megmondom én, hogy hasas-e? Ha akkora benne a borjú, mint egy macskakölyök, akkor is. — És már döfköd-e is szegény jószágot jobbról, balról, míg csak odébb nem küldte vala­ki. Egyszer egy pénteki napon ón is elmentem a vásárba, már régebben megbeszéltük az asszonnyal, hogy veszünk valamit a járomba, ne kí­nozzuk ezt a frissen ellett te­henet. Sikerült is vennem egy olyan jó kétéves, jól megtermett jószágot. Persze, ahogy az már lenni szokott ilyenkor, áldomást ittunk, a rédiát átírattuk. egyszóval idestova este lett. mikor ha­zaértünk. Ahogy kötöm be az istállóba a vásárfiát. megér­kezik a szomszédom, az Anti.. Kíván sok szerencsét, egész­séget a portékához, ahogy az már jószomszédoknál illik. Kérdi, hogy hasas-e. — Micsoda? nézek rá meg­lepődve. — Ja. hogy az ál­lat? Akkor kapcsoltam csak. de akkor aztán gyorsan. — Gyere csak ide. te Anti — mondom neki. és a fülébe sú­gom. amit kigondoltam. Na. annak se kellett egyéb Sza­ladt rögtön Jóska bácsiért, aki úgy az utca vége felé la­kott. Az öreg már hazajött a munkából, éppen az udvaron foglalatoskodott. — Adion isten. Jóska bátyám! — kö­szön Anti. — Neked is öcsém, neked is — fogadja az öreg. Az­tán csak kapar gat tovább. Anti megkínálta egy cigaret­tával (ugyanis úgy beszéltük meg, hogy nem kell sietni nagyon, hadd sürvedjen még egy kicsit). Meg aztán szólni kell a szomszédoknak is, hadd legyenek jelen a nagy eseménynél. — Aztán tudia-e. minek jöttem Jóska bátyám? — így Anti. — Majd megmondod öcsém, ha egyszer már eljöttél. — Egy kis szívességre sze­retném kérni. A Pista szom­széd vett egy szép darab jó­szágot a vásárban. Én meg átmentem megnézni, azitán nem tudunk megegyezni, hogy hasas-e, vagy nem. Már fogadtunk is. Mert hogy ő azt mondja igen. én meg amon­dó vónék. hogy nem. No. az öregnek sem kellett több. hagyott az csapot-papot. levágta a gereblyét és már húzta, is Antit magával. — Legyél t csak te nyugodt édes öcsém — mondta már az ut­cán a sokszor használt szö­veget. — Megmondom én hogy hasas-e, ha akkora ben­ne a borjú, mint az öklöm, akkor is. Az istálló előtt már jó pá­ran várakoztunk, amikor An- tiék odaértek. Nem volt még egészen sötét, de belül az is­tállóban már csak a jószág körvonalait lehetett látni. Valaki még meg is jegyezte, hogy jó volna talán meggyúj­tani a viharlámpát. De az öreg csak a kezével intett — A NYÍREGYHÁZI KONZERVGYÁR DOBOZÜZEMÉBEN SAJÁT CSOMAGO- ÁSRA ÉS MEGYÉN KÍVÜLI MEGRENDEL É RE KÜLÖNBÖZŐ MÉRETŰ LEMEZDO­BOZOKAT KÉSZÍTENEK. KÉPÜNK: MÁRCZI IRÉN ÉS ÉLES IRÉN MŰSZAKON­KÉNT ÁTLAG 1300 DOBOZ ÖSSZEFORRASZTÁSÁT VÉGZI EL. (ELEK EMIL FELV.) Tüzelőolaj szénutalványra? é Érdekességek az idei tüzelőakcióban A megjelent közlemények szerint a kedvezményes tü­zelő hitelakció 1972-ben a Belkereskedelmi Miniszté­rium hatáskörébe tartozik. Ezzel kapcsolatosan kerestük fel a TÜZÉP Vállalatot és kértünk tájékoztatást: ez az intézkedés milyen változást jelent a tüzelő hitelakció le­bonyolításában. A tájékoztatásból meg­tudtuk, hogy a fogyasztók szempontjából ez az intézke­dés nem jelent változást. A kedvezményes tüzelő hitel­akciót továbbra is a TÜZÉP Vállalaton keresztül bonyo­lítják le. Ez évben április 1- től kezdődik a TÜZÉP-ak- ció, amely abból áll, hogy a dolgozók 600 és 900 forintos részletfizetési utalványokat kapnak. A dolgozók a saját’ vállalatukon keresztül, a nyugdíjasok nyugdíjintézet útján kapják meg ezeket a vásárlási utalványokat. Az utalványok elosztásában részt vesznek a szakszerve­zeti bizottságok is. Az eddigi elgondolás szerint a tüzelő­akcióba valamennyi szénfé­leség és fa kerül forgalomba. Nem kell itt látni, öcsém. Csali tapogatni — mondta, és ezzel elejét is vette a borjú­keresés. Először bal oldalról esett neki szegény «jószágnak, nyomta, döfte, ahol csak érte. Azián egy idő múlva k! jel ön­tette, hogy erről az oldalról semmit nem talál. Aztán át­ment a másik oldalra. Ott is végigdöfködte a szegény pá­rát. De itt is eredménytele­nül. Már kezdtünk megijed­ni, amikor Anti azt javasolta, hogy talán próbálná meg még egyszer a bal oldalt. Mivel a borjúnak ugye, ott kell lenni. És az öreg még egyszer neki­látott a keresésnek. Mi, töb­biek türelmesen várakoz­tunk. Igaz. már-már kissé csalódottan, mivel azt hittük, nem sikerül a heccünk. Ám, ekkor egyszer csak felkiált az öreg. * — Megvan. Itt a feje. Gye­re Pista öcsém — fogta meg a kezemet és tette oda, ahol a borjú fejét gyanította. — No, nézz oda — mondtam meglepetést színlelve. — Hi­szen ez már egy kész tehén. Ez aztán a tudomány! — ámélkodtam, míg csak az öreg félbe nem szakított. — No, no, öcsém — nyug­tatott már kifeszített mel­lel. — Azért nem volt ezt egykönnyü megtalálni. — Jößka bátyám — szóltam ki­csit sürgetően, mert már kez­dett a társaság pufckadozni. Nézné mór meg a tőgyét is. És abban a pillanatban, ahogy az öreg a hátsó lábak felé nyúlt, mintegy vezényszóra, mindenkiből kitört a nevetés. Fetrengtünk jobbra, balra, ahányan csak voltunk. Csali Jóska bácsi állt döbbenten, mint akibe a villám sújtott. Ugyanis az „üsző” — bika volt. Falcsik Ferenci A minőségi szénbrikettől kezdve elsősorban a borsodi és az Ózd vidéki szenek vá­sárlására biztosít megfelelő mennyiséget a TÜZÉP. Az idei tüzelőakciónak ér­dekessége az, hogy kiterjed a fűtési olaj szállítására is. Je­lenleg tárgyalások folynak arra, hogy a hitelakció kere­tében kiadott utalványokra szolgáltassanak ki tüzelőola­jat is. Az elgondolás az, hogy a TÜZÉP Vállalat 200 literes vashordókat biztosít a tüzelőolaj szállításához. Az egyik elgondolás szerint a tüzelőolaj-hordók használa­táért minimális díjat számí­tanának, de szó van arról is, hogy csak a szállítási költsé­get számítanák fel. Lehető­vé teszik még azt is, hogy a 200 literes vashordókat meg­vásárolhassák. Az április 1-én kezdődő tü­zelő hitelakció tehát kiter­jed a tüzelőolajra is. Hogy ez milyen formában fog történni, azt a TÜZÉP idejében az érdekeltek tudo­mására hozza. Nagy segítsé­get jelent, ha kannánként szállított tüzelőolaj helyett a dolgozók egy alkalommal egyszerre megvásárol hat jók télére való tüzelőolai- szükségletüket. A TÜZÉP Vállalat még arról is gon­doskodik, hogy a hordóként vásárolt olajhoz kis szivatv- tyút kölcsönöznek díjmen­tesen. Farkas Pál Megjegyzés: A vasút rongálói A debreceni vasútigazgatóság az elmúlt évben köze! 73 ezer forintot fizetett az utasak által megrongált vasúti ko­csik megjavításáért. A pusztítók ennyi kárt akoztak a MÁV« nak — és az utasoknak. A kár nagy része főleg villanykör­tékből és tükrökből tevődik össze. Gyakori volt az elmúlt évben az igazgatóság területén az ablakbetörés és függöny­lopás is, 25 kocsi bőrülését késsel felvágták. Az igazgatóság közlése elgondolkoztató: mi haszna van abból valakinek, ha egy bőrülést .jmeglékel”, ha kényel­metlenné teszi mások utazását? A tükör és a függöny hiá­nya ugyan nem veszélyezteti egészségünket, de e két tárgy hiányában nem beszélhetünk kulturált utazásról. Ami pedig az igen „keresett” villanykörtéket illeti: a vasúti villanykör­ték nem használhatók sem hálózati árammal, sem pedig gépjármüvekben. Sok utas mégis sötét kocsiban kénytelen utazni, mert a MÁV nem győzi pótolni az eltulajdonított égőket. Jó lenne, ha a kártevőik megfékezésében’ az utasok is segítenék a kalauzokat, hiszen ők nem vigyázhatnak egy­szerre minden kocsiban. A debreceni igazgatóság egyébként jelentős pénzjutalomban részesíti azokat az utasakat, akik segítenek a vasúti kocsik rongálóinak felderítésében. A vasútigazgatóságok között az elmúlt évben a debre­ceni fizetett legtöbbet kocsirongálásra. A kármegállapításl jegyzőkönyvekből az is kitűnik, hogy a legtöbb rongálás Szabolcs-Szatmár megye területén történt. Hogy ez ne foly­tatódjon, tennünk kell valamit, hiszen nem 73 ezer forintról van szó, hanem sokkal többről: a szabolcsi utasok becsüle­téről 1 N. La Újjáválasztják a kereskedelem társadalmi ellenőreit A tavaly lezajlott szak- szervezeti választásokhoz kapcsolódóan ez év első ne­gyedében a kereskedelem társadalmi ellenőreit is újjá­választják. Az ellenőröknél’ mintegy kétharmada — kö rülbelül 10 ezer dolgozó — szakszervezeti aktivista, aki' az üzemi kollektívák javas lata alapján a különbőz«' szintű szakszervezeti szervei bíznak meg az ellenőrző fel adatokkal, őket választja! most újjá az üzemi összbi- zalmi értekezleteken, szak- szervezeti taggyűléseken. Általában ott választanak társadalmi ellenőrt, ahol ilyen aktivisták már eddig is működtek, nincs akadálya azonban annak sem, hogy bármely más üzem vagy in­tézmény is létrehozza társa­dalmi ellenőri hálózatát, ahol azt a szakszervezeti bizott­ság szükségesnek tartja. A megválasztottak számá­ra az igazolványokat az ága­zati szakszervezetek, a szak- szervezetek megyei tanácsai, a szakszervezetek budapesti tanácsa, vagy a SZOT adja ki, aszerint, hogy ellenőri feladatuk néhány boltra, a főváros, egy-egy megye, vagy esetleg az ország egész terü­letére kiterjed-#»

Next

/
Thumbnails
Contents