Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-25 / 20. szám

1972. Jánufr 55. 8 oMa! A kishalármenti keretében 0 Árubemutató Nyíregyházán Az idei első nagy termék­bemutatóra Nyíregyházán ja­nuár 25. és 29. között kerül sor a Krúdy-szálló nagyter­mében. Az általános fogyasz­tási és értékesítő szövetkeze­tek közös vállalatának szer­vezésében a megye kisipari szövetkezetei, tanácsi és ál­lami vállalatok mutatják be a .-.okát az áruféleségeket, ame­lyeket a kishatármenti áru­csere-forgalom keretében a szovjet szövetkezeti partner­nek ajánlanak. Az előzetesen felmért szov­jet igényeknek megfelelően elsősorban férfi- és női kon- fekció, cipő, kötött* és divat­áru, bőr és bőrdíszmű kerül kiállításra. A beküldött mintadarabok már most mu­tatják: a megyei ipar válto­zatos árukat kínál külföldi kereskedelmi partnerének. Az első kétnapos magyar— szovjet tárgyalások után a szabolcs-szatmári fogyasztá­si szövetkezetek képviselői jelennek meg a bemutatón, hogy ők is kiválasszák igé­nyeiknek megfelelően a kí­vánt árukat. A sóstói minta- shaw alkalmat nyújt ahhoz, hogy minél több szabolcsi termék kerüljön a megyei üzletekbe, és így bővüljön a falusi, vidéki üzletek és áru­házak választéka. A mostani nyíregyházi áru. és termékbemutató előzménye a január elején Ungváron megtartott ottani kiállítás volt, ahol magyar üzletemberek válgsztptták ki elsősorban a műszaki cik­kekből összetevődő árulistát. Minden emberben él a vágy, hogy világot lásson, hogy utazzon olyan orszá­gokba, városokba, melyekről' addig csak olvasott vagy hallott. Amikor az IBUSZ 1972. évi programfüzetében lapozgatunk, láthatjuk: min­den lehetőség megvan arra, hogy akár a legtávolabbi or­szágokba is eljussanak az utazni vágyók — amennyi­ben anyagi helyzetük is le­hetővé teszi. Néhány érde­kesebb útiprogramról sze­retnénk most tájékoztatást adni. Utazás Spanyolországba. A csoport tagjai repülőgép­pel utaznak Madridba. Ellá­togatnak a katedrálishoz, az El Greco Múzeumba, autó­busz-kiránduláson vesznek részt El Escorialban, ahol megtekintik a világhírű ko­lostort. Innen Cordobába mennek, majd Sevillába, Granadába, Alicantéba, Va­lenciába és Barcelonába utaznak autóbusszal. „Egy hét Párizsban.” Az utazás repülőgéppel törté­nik a menetrendtől füg­gően. A programban szere­pel: városnézés Párizsban. Az Eiffel-tornyot, a Notre Dame katedrálist és a Louvre Képtárat láthatják a cso­portok. Nem kisebb érdeklődésre tarthat számot az az utazás, amely a norvég fjordvidék- re viszi el az utazókat re­pülőgéppel. Nagyon sok ér­dekes kiránduláson vesznek majd részt A programban szerepel görögországi út, ahol min­den nagvobb, érdekesebb vá­ros megtekintése szerepel a programban. A törökországi körúton teljes ellátás Isztambulban, ahol megtekintik a „Kék mecsetet” majd kirándulnak Bergamóba, ahol az Akropo- list, Asklepieiont láthatják. Az utazni vágyók ellátogat­hatnak Egyiptomba, Liba­nonba és Szíriába. Nem kisebb jelentőségű utazás 1972. október 3-tól 18- ig a kubai körutazás. Az utazás repülőgéppel történik Prágán át Havannába. Kuba minden érdekességét, neve­zetességét láthatják az uta­sok. Utazás az olimpiára Tovább bővül az IBUSZ programja Az IBUSZ októberre ter­vezi az Ausztráliába és Uj- Zélandba vezető utat, amelyet repülőgéppel bonyolít le. A csoport Sydneyben kap teljes ellátást, majd kirándul Can­berrába, Melbourne-be, Wel- lingtonba, Aucklandba és Singapore-ba, ahol a prog­ram városnézéssel fejeződik be. Végül meg kell említeni a XX, nyári müncheni olim­piai játékokra szervezett utat, amely augusztus 25-től szeptember 3-ig tart. Több csoport indul a nagy érdek­lődésre számot tartó utazásra. A résztvevők számára az IBUSZ nyolc darab olimpiai belépőjegyet is biztosít, (f. p.) Kétszázezer látogató a múzeumokban Néprajzi kiállítás Mátészalkán — Móricz emlékházának felújítása A Jósa András Múzeum 1972-ben új épületbe költö­zik. A nyíregyházi Benczúr téri régi pártbizottsági épü­letbe kerülnek a múzeum raktári anyagai, s idővel azokat a kiállításokat is itt rendezik majd, amelyeknek jelenleg a Felszabadulás út­ján lévő kiállítótermek ad­nak otthont; Az elmúlt év utolsó napjaiban egyeztették a múzeum vezetői a Művelődésügyi Miniszté­rium múzeumi főosz­tályával az 1972-re szóló fon­tosabb programokat, s elké­szült az 1971. évi statisztika is a megyei múzeumok, em­lékszobák látogatottságáról. A nyírbátori Báthari Ist­ván Múzeum vezet a sza­bolcs-szatmári múzeumok között; tavaly több mint 104 ezer látogató tekintette meg a nyírbátori kiállításokat. Kü­lönösen a zenei napok idején rendezett kiállítások vonzot­ták a múzeumbarátokat. A nyíregyházi múzeum kiállí­tásait csaknem 50 ezren lát­ták. Sokan keresték fel a megye híres emberei tiszte­letére berendezett emlékszo­bákat, a legnagyobb „forgal­ma” a tunyogmatolcsi Zalka Máté-emlékszobának volt. A megye múzeumi kiállításai­nak összesen több mint két­százezer látogatója volt. 1972-ben a hagyományos múzeumi prpgramok mellett két fontos rhunkát lehet ki­emelni a tervekből. Mátészal­kán a takarékpénztár épüle­tében április 4-re tervezik „A szatmári táj népművésze­te” című kiállítás megnyitá­sát. Ez az épület később mú­zeum lesz, addig is állandó jellegű néprajzi kiállításon mutatják be — a már hasz­nálható termekben — a kör­nyéken gyűjtött tárgyakat. Elsősorban a szatmári vidék­re jellemző fafaragások, használati tárgyak szerepel' • nek a kiállítás anyagában. A temetők népművészetét a kü­lönböző fejíatipusokkal mu­tatják be. Az ezen a környé­ken fellelhető pásztorművé­szet fa- és szarutárgyai egé­szítik ki a mátészalkai anya­got. Móricz Zsigmond halálé nak 30. évfordulójára a mú­zeum a tiszacsécsei Móricz- emlékház felújítását tervezi. Megjavítják a zsupfedeles tetőt, felfrissítik a kiállítási anyagot is. 1972 — műemlé­ki esztendő. Ennek kereté­ben kerül sor a tiszacsécsei műemlék harangláb rendbe hozására is. Tovább folyatatják a sóstói szabadtéri falumúzeum épít­kezéseit. A már meglévő és az ezután épülő házak, gaz­dasági épületek, a szatmári és a rétközi építészet tájjel­legét tükrözik. A skanzen megnyitását május 1-re, vagy (ha a felettes szervek enge­délye késne!) augusztus 20-ra tervezik. A régészek folytatják az ásatásokat Szabolcs község­ben. Kisvárda környékén X. századi emlékek után kutat­va végzik a feltárásokat. A kiállítások között első helyre kívánkozik a XIX. és a XX. századi magyar festé­szetet bemutató kétrészes összeállítás. Két különböző időpontban a nyíregyházi múzeumban rendezik. Kis­várdán a vármúzeumban ál­landó régészeti kiállítást te­kinthetnek meg a látogatók, ezenkívül Koncz Zoltán festőművész kiállítását is Kisvárdán tartják. Vásáros- naményban a tájmúzeum időszaki kiállításra készül az Öntödei Múzeum anyagából, áprilisban és májusiban. Ti- szavasváriban májusban két debreceni grafikusművész képeit mutatják be, ugyanott szeptemberben bélyegkiálli- tás lesz, októberben pedig Hajós Éva és Gádor Emil képzőművészek munkáiból rendeznek tárlatot.. A nyírbá­tori és a vajai múzeumok is gazdag prom^rrjot készítenek. októberi múzeumi hónap eseméhyeiről később dönte­nek. 1972-ben ismét meghirdetik — ezúttal huszadszor — a néprajzi és honismereti pá­lyázatot. b. e. MegkezdodöH a „Ki «i*ii tud?” KÉPÜNK: A VASVÁRI PÄL SZAKKÖZÉPISKOT \ SZÍNJÁTSZÓI CSEHOV: MEDVE CÍMŰ DARABJÁT MU­TATTÁK BE. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE) Nyíregyházán a január 22-i és 23-i versenyekkel megkez­dődött a „Ki mit tud?” tele­víziós vetélkedő megyei ren­dezvénysorozata. ' Az első két alkalommal áz irodalmi szín­padok és a színjátszó csopor­tok' valamint a versmondók vetélkedése zajlott le. Külö­nösen, a versmondó kategória vonzolt sok versenyzőt, 44 nyíregyházi szavaló mérte össze tudását. Kiugró pro­dukciót egyik versenyen sem láttunk, ezért a márciusi me­gyei döntőre — a járási ve­télkedők befejezése után — későbbi meghívás alapján ke­rülnek a nyíregyházi ver­senyzők. A többi kategóriá­ban Nyíregyházán január 29- én és 30-án folytatódnak a vetélkedők. Zsűri előtt a nadrágkosztüm DiVATSZIN AZ ENC ANKEK Minden nő szeret divatosan öltözködni. Mindig a legújabb követése azonban nem jelen­ti a divatosságot' az anyagi oldalról nem is beszélve. Közismert dolog, hogy az a célszerű, ha mindenki egyé­niségének megfelelően öltö­zik, nem marad el a divat­tól, de öltözetét úgy válogatja össze, hogy azt mondhassák rá: „Ez egy jól öltözött em­ber.” Nyelvtanulás télen Ahány nyelv annvi ember A nyári külföldi utazás sok ember vágya. A gondosabb utazók a készülődés idején igyekeznek társalgási zseb- könyveket, kisebb szótárakat beszerezni, hogy a nyelvből is készüljenek, necsak a pogy- gyász előkészítése okozzon gondot. Azok, akik veszik a fáradtságot egy kis előnyelv- tanuláshoz, nem bánják meg. A külföldiek szívesebben ve­szik, még ha akadozna is, de anyanyelvükön kérjük a leg­szükségesebbeket, mintha azon a bizonyos „nemzetközi, mutogató” nyelven próbál­nánk magunkat megértetni. Azok „szerencséjéről” már nem is beszélhetünk, akik olyan fokon ismerik az illető ország nyelvét, hogy eredeti­ben meg tudnak nézni egy színházi darabot, vagy egy filmet. Ahány nyelv, annyi ember — tartja a közmon­dás. Ennek igazsága minden utazásnál bebizonyosodik. Idegenforgalmunk növeke­dése, szélesedő külkereske­delmi kapcsolataink és nem utolsósorban egyéni érdek, lődé'sünk ,.rákény szentének’’ • a nyelvek ismeretére. Nem rossz ez a rákényszerités, habár sok időt, türelmet, fá­radtságot és anyagi áldozatot követel egy-egy nyelv elsa­játítása, de megéri. 4 nyelvtanulásnál a leg­jobb és bevált módszer r szervezett oktatás. A Tér mészettudományi Ismeret terjesztő Társulat évent legalább a négy világnyelv­ből — angol, orosz, francia német — szervez tanfolyamo­kat, a legkorszerűbb audio vizuális módszerrel, kezdők és haladók részére. Sok he­lyen a vállalatok szervezik a nyelvtanfolyamodat és a TIT segítségével megoldják a ta­nárok és a szemléltetőesz­közök biztosítását. Hasonló kezdeményezés megyénk te­rületén is történt. Nyíregy­házán már megkezdődtek a német nyelvtanfolyamok órái a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságon és a vasipari ktsz-nél, a Szabolcs-Szatmár megyei Építőipari Vállalat­nál pedig február elején kez­dődik az angol nyelv oktatá­sa. A nyelvtanfolyamok befe­jezése után a tanulók állami nyelvvizsgára jelentkezhet­nek. Az Idegennyelvi Tovább­képző Intézet évente négy­szer végez vizsgáztatást Bu­dapesten, mely nincs sem végzettséghez, sem korhoz kötve. A jelentkezők általá­nos és szakvizsgát tehetnek először írásban, aztán szóban. Sikeres vizsga esetén közép-, illetve felsőfokú bizonyít­ványt kapnak. Rendelet a tűzveszélyes "olyadékok szállításáról A közlekedés- és postaügyi miniszter és a belügyminisz­ter közös rendeletben szabá­lyozta a tűzveszélyes folya­dékok közúti szállítását. A szabványban meghatározott I., II., III., IV. tűzveszélyes- ági fokozatba tartozó folya­dékok közúti szállításának feltételeit írták elé. A rende­let melléklete felsorolja az egyes veszélyességi fokoza­tokhoz tartozó, leggyakrab­ban szállított folyadékokat. Többek között az I. veszé­lyességi fokozathoz tartozik az aceton, a henzin, a ben­zol, az etilalkohol, a II. ka­tegóriában található a lakk­benzin, a denaturált szesz, a petróleum, a terpentin, a III. fokozatban szerepel a fűtő­olaj, a gázolaj, a hűtőolaj, a glicerin, s a IV. fokozatban a kenőolaj, a pakura, és más olajok. A rendelet szerint a gép­jármű üzemeltetéséhez szük­séges — az üzemanyag- tartály űrtartalmának felét meg nem, haladó mennyiségű — tartalék-üzemanyag szállí­tásánál a tűzveszélyes fo­lyadék tartályát kiöntőnyí­lásával felfelé fordítva kell rögzíteni, nehogy szállítás közben feldőljön és megsé­rüljön. A nagyobb tételben szállított tűzveszélyes folya­dékot a szabványok és a tűzrendészeti hatóságok elő­írásainak megfelelően hi­bátlan állapotú, zárt kanná­ban, hordóban, palackban, vagy tartálygépkocsiban, tartálypótkocsiban szabad szállítani. A személygépkocsi utasteré­ben az I. tűzveszélyességi fo­kozatba tartozó folyadékot eredeti csomagolású tartály­ban, a II., a III. és a IV. ve­szélyességi fokozatú folya­dékot kannában, hordóban, vagy eredeti csomagolású palackban szabad csak szál­lítani. A tűzveszélyes folya­dékot szállító személygép­kocsin háromkilós, porral ol­tó tűzoltókészüléket kell el­helyezni hozzáférhető és vé­dett helyen. A tartálykocsit és a tehergépjárművet el kell látni a tartály kisebb sé­rülésének javítására alkal­mas anyaggal, felszereléssel, s gondoskodni kell azokról az eszközökről — jelzőtábla és két piros fényű jelzőlám­pa — amelyekkel tűz vagy tartálysérülés esetén a for­galom elterelhető. Ilyen helyzetben ugyanig 50 méte­res körzetben le kell állítani a forgalmat. A rendelet fel­sorolja a tűzveszélyes folya­dékot szállító tartálykocsik és tehergépjárművek tűzol­tófelszerelését. s előírja, hogy a kocsi mindkét olda­lán „tűzveszélyes” feliratú táblát kell festeni, elhelyez­ni. E gépkocsik vezetőinek és kísérőinek a tűzveszélyes folyadékok szállítására vo­natkozó rendelkezésekből vizsgát kell tennie. A sikeres vizsgáról kiállított igazolást a gépjárművezető és a kísérő köteles magánál tartani, ha tűzveszélyes folyadékot szál­lít. Az új rendelet február 1- én lép hatályba. Elég nagy gond a megfelelő ruhatár kialakítása, sok, ap­rónak tűnő részletet kell fi­gyelembe venni. Választásun­kat megkönnyítik és segítik a modellházak, az olyan tí­pusú boltok, mint a textilru­házati vállalat bemutató- és vásárlóterme Nyíregyházán, Az utóbbi években egyéb­ként a szalon konfekciómi* nöiságe javult- bővült a vá­lasztéka és mivel kis tétele* két készítenek, a divat irányzatait rugalmasabban tudják követni. A ruhák, szoknyák, kabá­tok méreteit több száz nő hossz-, éerék-, csípő-, mell bő­ség méreteinek alapján á.ia- pították meg. Az átlagos és a legkeresettebb nagyság női ruháknál a 15 és a 16-os. Egy-egy modellből 20 -30 darab készül és ha ezek kö­zül valamelyiknek „nagy si­kere van”, egy párat „után- készítenek.” A modellek sa­ját ötlet, fantázia alapján születnek- de csak a zsűri ál­tal elfogadott terveket való­sítják meg. A legszélsősége­sebb irányzatból bemutató darabokat varrnak. Problémát jelent a női ru­háknál a 40 éven felüli kor­osztály igényeinek kielégítés se. A méretek rendszertelen változékonysága okoz gon­dot. Szinte lehetetlen olyan modellt készíteni, amelyen ne kellene kisebb vagy na­gyobb igazítást végezni. (A nyíregyházi modeilház ta­pasztalatai közül: amíg egy női ruhát eladnak, addig 30 bakfisméret cserél gazdát.) Milyen lesz a divat 1972- ben? Ruhaanyagok: divat­cikk a nylon jersey és a ter- liszter. Mindkét anyag ké­nyelmes viselet, jól tartják a fazont. Ruhafazonok: nappali vi­seletnek nagyon alkalmas, variálható, a szoknya, mel­lény, blúz és a 3 részes nad­rágkosztüm együttes. Diva­tosak a kötött hosszított mellények és kabátkák. Szok­nyánál az elöl gombos „sha- nelhossz” vezet. Tavaszra a kétsoros gom­bolásé, karcsúsított, hátul magasan bevágott, különbö­ző élénk színű ballonkabátot ajánlják Divatszinek a lila, az enciánkék, a piros, sőrga, halványzöld. Balogh Juli»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents